Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-15 / 191. szám

2 t«*52 AUGUSZTUS 15 w n p t. A Tolna megye dolgozói köszöntik Rákosi elvtársatl A felmérhetetlen . szerétet '.és hála hangja szól azokból a levelekből és táviratokból, melyekkel üdvözlik Tol­na megye dolgozói Rákost elvlársnak * minisztertanács elnökévé történt megválasztását. Percek alatt futott szét a hír, mely újabb és újabb erőfeszíté- isekre, áldozat vállalásokra sarkalja Tolna megye dolgozóit. A Nagymányoki Szénbánya Vállalat dolgozói csütörtökön délután 2 óra­kor ünnepi röpgvülésen tárgyalták meg a nagy örömhírt. Rákosi elvtárs .miniszterelnök lett. A lelkeshangulaiú röpgyülésen dolgozóink ezt a táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „Rákosi Mátyás elvtársnak, a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitkárának, a magyar kormány miniszterelnökének, Budapest. Drága Rákosi elvtársi A Nagymányoki Szénbányák élv ál­talat összes doh/ozói nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük Önnek miniszterelnökké való megválasztása alkalmából. Ígérjük, hogy minden ed­diginél nagyobb lendülettel ’ fogjuk szolgálni pártunk és kormányunk cél. kitűzéseit. Előre Rákosi elv társ vezetésével az alkotmány ünnepére és a bányász nap­ra tett vállalásaink győzelemre vite­léért. Ilijén győzelmes ötéves tervünk és szervezője, szeretett pártunk és kor­mányunk. Sokáig éljen a mi szeretett, drága édesapánk. Rákosi Mátyás elvtárs, A Nagymányoki Szénbányák élv ál­latai összes dolgozói nev ében: Lakos József párttitkár. Móka István igazgató, Márkus János szakszervezeti titkár. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói a rádióból értesültek a nagy örömhírről és a rádió hallgatása után az orma 1 elhatároz Iák, hogy Rákosi elvtársat táviratban üdvözlik. „Drága Rákosi elvtársi Mi, Simontornyai Bőrgyár dolgozói nVból az alkalomból küldjük ü<j.vöy- Ictiinket. hogy szeretett vezérünket, a minisztertanács elnökévé választották, ígérjük, hogy a terv teljesítésével s a minőségi munkák fokozásával segít­jük abban a munkában, melyet a ma­gyar dolgozó nép felvirágoztatása és békénk megvédéséért folytat A Simontornyai Bőrgyár dolgozói. A Tolnai Selyemgyár dolgozói nagy lelkesedéssel hallgatták a rádió- 1 ól, Rákosi er iárs a minisztertanács elnökévé történt megválasztását. Lel­kesedésüknek úgy adtak kifejezési, hogy elhatározták, augusztus 20-ra teli vállalásaikat túlteljesítik, illetve újabb vállalásokat tesznek a minőség megjavítására, hogy ezzel is kifejez­zék hálájukat, ragaszkodásukat a ma­gyar dolgozók szeretett vezérének. Olasz szegényparasztok megmozdulásai a földért és a munkáért Róma (MTI): Az elmúlt napokban a, olasz szegényparasztok az ország sok vidékén állottak sztrájkba, vagy tüntették más módon jogaik érvé­nyesítésiéért. A szegényparasztság egyre erőteljesebben sürgeti a parla­ment által már megszavazott földre iormintézkedések végrehajtását, amit a kormányhatóságok országszerte szabotálnak. A középolaszországá Grosseto me­gyében a felesbérlők sztrájkba lép­télv, mert a kormány „földreform hi. vataüia“ ötezer hektár földet. — a me lyet a törvénv szerint ki kellett vol na sajátítaná és szét kellett volna osztani —, jogtalanul mentesített a kisajátítás alól. A szicíliai Catániában értekezletei Csehszlovákiába menekült amerikai liszt sajtóértekezlete Prága (TASZSZ): W. Bergen, az fcmerikai hadsereg tisztje Nyugat-Né- «netországban állomásozó egységétől Csehszlovákiába menekült. W. Bergen sajtóértekezletet tartott és ezen elmondotta a csehszlovák új_ íágiróknak, hogv menekülésének oka mindenekelőtt az, hogy nem ért egyet az Egyesült Álamok külpolitikája val. Elmondotta, hogy bár a7 Egyesült Államok uralkodó körei igyekeznek az amerikai népben szovjeteiflenes és béketábor elleni érzéseket kelteni, az Egyesült Államok dolgozói tudják, hogy a Szovjetunió a népek barátja. Éppen ezért az imperialisták mes­terkedéseire kudarc vár. tartottak a vidék szegényparasztjai, amelyen megállapították, hogy bár 18 hónappal ezelőtt hatvanezer hek­tárnyi területet jelöltek ki szétosztás ra Catánia vidékén, eddig még egyet­len hektárt sem adtak át a szegény- parasztoknak. A Taranto-vidéki mezőgazdasági munkások 24 órán át sztrájkoltak, hogy új munkaszerződést érjenek el. Matena, dél-olaszországi város vidéké­ről 1500 munkanélküli mezőgazdasági munkás vonult be a városba, hogy munkát követelien. A rendőrség a tüntető felvonulást feltartóztatta., de a tüntetők küldöisége a megyefőnök­höz ment, hogy előadja a munkanél­küliek kívánságát. 3 Jepen Országos Bérbizottság készül ez ázsiai és csendes ceéni országok békéértekezletére Peking (Uj Kiírna): Tofcioi jelentés szerint a Japán Országos Békehizovt.. ság öt javaslatot terjeszt elő az ázsiai és osendesóoeáni országok Pe­kingiben tartandó békeértiekeziletén. A javaslatok szemb©szállnak a japán militarizmus felélesztésére irányuló törekvésekkel, követelik a sanfran- cisooi „békeszerződés" és az ameri kai—japán „biztonsági szerződés" feli- bontását és síikraszálilnak az egész viliágra kiterjedő igazi béke megte­remtése mellett. Egész Japánban folyik a,, ázsiai és csendesóceáni országok békeértekez- xetére küldendő delegáció tagjainak megv ál asztása. A iu^o^zláv hazafiak meghiúsít iák Ti tóék amerik a nizálási kísérleteit a hadseregben Szófia- A Napred ben, a jugoszláv forradalmi emigremsok Szó fiában megjelenő lapjában D. Mitrovics. a, jugoszláv hadseregben szolgáló hazafiak Tito-ellenes harcáról a többi között a következőket írja: Titóék — amerikai katonai szak. emberek ellenőrzése alatt és köz­vetlen vezetésével — amerikai mintára szervezik át a jugoszláv hadsereget. A jugoszláv hadsereg ,.felkészült. Bégének“ ellenőrzésére különböző angol és amerikai tábornokok ér­keznek Jugoszláviába . A mai jugoszláv hadsereg vezetői fasiszta és burzsoá elemek. A nép fiait — mint a Tito rendszer szá mára megbízhatatlanokat — kizár­ják a vezető helyekből. A teljes amerikanizálás céljából a magasrangú liszteket kötelezték a7 angol nyelv tanulására A tiszti_ Iskolákban helyezették a fegyelem amerikai módszerét. A Tito-klikk egész tevékenysé­gének az a célja hogy a jugoszláv katonákból gyilkosokat neveljen, akiket az amerikai imperialisták ár dekeiéri háborúba, taszítanak. Titóék minden intézkedése a na zafiak egyre nagyobb ellenállásá­ba. ütközik. A hazafiak a kommu­nisták vezetésével a hadseregen belül megszervezték a? illegálisan működő „hazafiak szövetségét A hadseregben szolgá'ó hazafiak Tito-ellenes harcát bizonyítják a szabotázsok, mint például a belgiá. di 1144 számú katonai .posUj ef/y'k raktárának felgyújtása. Szarajevó ban is felgyújtottak egy amerikai fegyverrel megrakott katonai rak­tárt. A hazafiak szövetsége : igen sok röpcédulát terjeszt n. katona ság körében A kaszárnyák ca!a,n gyakran jelennek meg g jelszavak •,Ki az amerikai gyilkosokkal/*' .Le a Tito bandával!'1. ..Halál Tito- ékra!‘‘ A hadseregben szolgáló haz~iiah harca szerves része a. jugoszláv nép felszabadító harcának — fejezi be cilikéi D. Mitrovics. Rövid külpolitikai hírek London (MTI): A londoni rádió be­számol arról, hogy szerdán reggel Alexandráétól 25 kilométerre délre, Kaír el Da varban súlyos öisszéütkö: zésekre került sor a rendőrség és a textilgyárakban uralkodó korrupció edlen tüntető mint egy hatezer főnyi munkás közölt. A rendőrök tüzeltek a munkásokra. Több munkás meghalt, sokan megsebesültek. A. londoni rá­dió szerint az összetűzések során egy rendőr meghalt. Az összeütkö­zésbe a katonaság i.s beavatkozott. 80 munkást" letartóztattak, Montevideo (TASZSZ): Lapjelenté- sék szerint a Rio Grande de Sül, bra_ ailiaii államban lévő Rio Grande vá­rosban általános srztnájk tört ki. A városban egymást érik a drágaság ellen tiltakozó tüntetések. Az éhség és drágaság ©Hmm sztráj­kok és tüntetések átterj'ednek a-z ál­lam más városaira is, A sztrájkolok ellen katonai alakulatokat vezényel­tek ki. * Hágta (TASZSZ): A szerda reggeli hoIlland lapok foglalkoznak az agreg szív Eszakatlaniti Tömb hat országá­nak párisi értekezletével. A De Telegiraaf című lap közli, hogy Hollandia, Luxemburg, Olasz or. szág és Franciaország képviselői ram fogadták «rá a belga megbízottnak azt a javaslatát, hogy emeljték fel a ka­tonai szolgálat idejét. London (MII): A londoni rádió je­lentése szerint Teheránban kedden hi­vatalosan megszüntették az ostrom- állapotot. Az ország egyéb részeiben továbbra is érvényben marad a sta­tárium. »I» Kopenhág-a (TASZSZ): Dániában erősödik a tiltakozás az cilen hogy a. dán kormány katonai támaszpon­tokat akar az Egyesült Államok ren­delkezésére bocsátani. Aaliborgban a kovácsok és szer­számgépkezelő munkások szakszerve­zete erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az országiban külföldi csapato­kat helyeznek el. Frederikshavn vá­ros hájóipari munkásai határozatban kimondották — nem akarják, hogy dán területen amerikai támaszpontok létesüljenek és külföldi csapatokat helyezzenek el. Kopehhágáb-an nagy tiltakozó gyű­lés volt a<z amerikai légitámaszpon­tok építése dlíen. Moszkva (TASZSZ): A. J. Visin- S'Zkij, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta L. Joxet, Franciaország rend­kívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, A nagykövet rövidesen átnyuitja megbízó le veiét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének (Uj Kína): Ramcnooni jelentés sze­rint Burmában már erősen folynak a,z előkészületek az ázsiai és csendes- óceáni b ék eérfekezilietre. Még e hó­napban megválasztják a lakosság minden rétegét képviselő küldöttsé­get. Párás (MTI): A marokkói Kommu­nista Párt közleményt adott ki ab­bé1 az alkalnmlró], hogy az arab ál­lamok az ENSZ ben kérték a marok­kói kérdés napirendre tűzését A marokkói Kommunista Párt köz- lemén ve felhívja a marokkói uárto- k-at és dolgozókat: tömörüljenek olyan nemzeti frontba ameto ki tud­ja harcolni a marokkói kérdés napi­rendre tűzését az ENSZ legközelebbi közigyűlésén. A postaügyi minisztérium közli. hogy augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén, különleges keletbélyegzőt basznál az ünnepi vásárok alkalmá­ból az ünnepi vásárok pos-tahivarasai­nál. Ugyancsak augusztus 20 án kü­lönleges keletbélyegzőt alkalmaz a Budapést-fŐposta, Budapest 72 Buda pe®'t Filafeíia, Debrecen 1. Miskolci. Pécs 1. Sopron 1 és Szeged I posta- hivatal. Ridow’v nesWborn'* «ital Nyugat-Némefországba érkezett Majna-Frankíurt (ADN): Ridgway pestistábornok, az Egyesült Államok európai haderői és az „atlanti had­erők" főparancsnoka szerdán másod­ízben Majna Frankfurtba érkezett Lá_ foglalásának célja, hogy helyettesé vei. Handv tábornokkal megbeszélést folytasson a helyzettől és megsziern- lélje az Egyesült Államok haderői­nek majnafrankfurti főhadiszállását, amely augusztustól kezdve az Egye­sük Államok összes Európában. Észak Afrikában és Közel-Keleten á'.lomásozó csarritaln-ak központi fő parancsnoksága lesz. Hét éve szabadította fel a Szovjet Hadsereg Koreát Hét évvel ezelőtt 1945 augusztus 15-én a. hős szovjet hadsereg a Kvantung hadsereg válogatott csapa­tainak szétzúzása után felszabadítot­ta a hős koreai népet a sok évtizedes japán rabság alól. A koreai nép hosszú történelme ^ folyamán nem egy ízben foly­tatott súlyos harcot a koreai földre Ixetolakodó külföldi térületr ablókka 1. Már a XVT. század végén egy" jól fel­fagy vérzett japán hadsereg nyomult he Koreába, de a japánok a hatéves hadjárat alatt sem tudták elérni cél­jukat, Horea leigázását, mert o hős koreai nép kiűzte őket földjükről. A XX. század elején a japánok ismét Koreában támadtak és- azt nagy har­cok után leigáztak. az országot a szó­szoros értelmében gyarmatukká tet­ték. A japán imperialisták majd­nem negyven érág garázdálkodtak Korea földjén. A japán elnyomók bi­rodalmuk nyersanyagszállítójává tet­ték Koreát és minden eszközzel meg­akadályozták a koreai gazdasági élet önálló fejlődését. Ezzel párhuzamo­san igyekeztek megsemmisíteni a ko­reai nép nemzeti öntudatát, igyekez­tek megfosztani a koreaiakat kultú­rájuktól és nyelvüktől. Ez alól, a rabság alól a szovjet hadsereg szabadította fel Korea né­pét és ugyanakkor megnyitotta Ko­rea előtt az utat, az új, boldog élet felé. A koreai nép első ízben valósít­hatta meg saját hatalmát országá­ban. Í945. szeptember 6-án, majdnem egy hónappal azután., hogy a szovjet hadsereg szétzúzta a japán csapato­kat és felszabadította Koreát. Korea déli részében partraszálltak az ame­rikai csapatok. A 58. szélességi kör­nél húzták meg a határvonalat a két övezet, a szovjet és az amerikai öve­zet, Észak és Dél-Korea között. Mi­közben a szovjet csapatok segítették Észak-Koreát, hogy' minél előbb fel­számolja a japán gyarmatosító rend­szer maradványait,- addig DébKoreá. ban az amerikaiak az ríj gyarmato- síiáls alapjait vetették meg. Étszak-Ko_. reában lehetővé vált a nép számára, hogy életét új, demokratikus alapo­kon rendezhesse be. Í94b-ban széles de­mokratikus alapokon bonyolították le a helyi népi bizottságok válasz­tását, majd a központi hatalmi szerv, az északkoreai népi bizottság válasz­tását. Ez volt Korea történetében az első demokratikus választás, amely- ben a választók 99.6 százaléka vett részr. Észak-Korea népe hozzákezdett a szétrombolt népgazdaság helyreállí­tásához és fejlesztéséhez. Az Észak- Koreában végrehajtott földreform megszabadította a parasztokat a föl les úri hűbéri kizsákmányolástól és a dolgozó parasztokat a föld gazdái­vá tette. Ezután államosították a bankokat, az ipart, a közlekedés és hírszolgálat legfontosabb ágait, ami, ami biztosította az utat az ország to­vábbi demokratikus fejlődése előtt. FA o nemcsak Észak-Korea, ha­' * nem Dél-Korea haladó erői is a fejlődés útjára akarták állítani Koreát. Minden becsületes koreai ha­zafi harcot kezdett az egységes de­mokratikus koreai köztársaság létre­hozásáért. A munkapártnak, Korea leghatalmasabb politikai pártjának kezdeményezésére mindkét ország­rész több, mint tíz, millió embert egyesített pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői 1948 júniu­sában határozatot hoztak, hogy kö­zös választásokat tartanak a legfel­sőbb népgyűlésre, ezzel is elősegítik az egységes demokratikus köztársa­ság. kikiáltását és' az egységes köz­ponti kormány megalakítását. 1948 augusztusában tartották meg az egész országban a választásokat. Dél- Koreábari, ahol az imperialisták és 2 hazai reakció el akarta nyomni a választást, a válasz tokra jogosultak 77.TI százaléka, északon pedig 99.98 százaléka szavazott le. A koreai nép túlnyomó többsége által megválasz­tott legfelsőbb népgyűlés kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot, elfogadta a köztársaság al­kotmányát és megalakította a kor­mányt, élén a Munkáspárt vezetőjé­vel. Kim ír Szénnél. E kormányban képviselve voltak mindkét ország­iész politikai és társadalmi szerve­zete: Az alkotmány lerögzítette a népi denn ■Ara tíkus rendszer győzelmét. L-szöge/le a végrehajtott szociális és .izda/ági átalakít ásókat és széleskö­rű demokratikus jogokat biztosított a koreai dolgozóknak. X szovjet csapatok miután elvégez­ték felszabadító küldetésüket, 1948 decemberében kivonultak Korea te- rületérőj. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, kikiáltásával Észak-Korea élete még az eddiginél is hatalmasabb fejlődés korszakát élte át. Gyors ütemben fejlődőit az ipar. Elég meg-, említeni, hogy az ipar össztermelése 1946-tól 1949-ig 271.1 százalékkal emelkedett, jelentős sikereket ért el a mezőgazdaság is. 1949-ben a gabo- nanemnek terméshozama az aszály ellenére 29.8 százalékkal, a gyapot­termés 25o." százalékkal múlta felül az '1944-es színvonalat. A lapvetően megjavult a do-lgo- zók anyagi helyzete is. Be­vezették a nyolcórás munkanapot, megtiltották a gyermek-munkát, biz­tosították a dolgozók számára az éVenkiníi szabadságot, ezenkívül egész sor munkabiztonsági és szociá­lis biztosítási intézkedést hajtottak végre. Óriási arányokat öltött Észak-Ko- reában a kulturális építkezés is. kiig a japán megszállás alatt az egész or­szágban — a japán iskolákkal együtt — 1496 elemi, közép és szakiskola volt, amelyekben (920.000) egyén ta­nult, addig Észak-Koreában a felsza­badulás után rövid évek alatt áz iskolák száma elérte az 5.242-t és ezekben több, mint kétmillió fiatal tanul A főiskolák esti és magánta- gozatain, a műszaki tanfolyamokon, a 616 középfokú és (672 felnőttek számára indított elemi iskolákban több, mint egy millió ember folytatta tanulmányait. A japán uralom alatt Észak-Koreában egyetlen főiskola sem volt. í950-ben már tizenöt. Egymásután nyíltak a könyvtárak, a színházak, a klubok esgyre több könyvet, újságot és folyóiratot ad­tak ki. Kimagasló sikereket értek el a népegészségügy terén is. Az ország­ban felszámolták á múltban oly gya­kori iárván yokat. Egész máskép alakult a helyzet Korea déli részében, amelyet az ame­rikai csapatuk szálltak meg, Az ame­rikaiak nem felszabadítóként, hanem gyarmatosítóként érkeztek Koreába, Felhasználták a japán gyarmatosí­tók apparátusát, a japán rendőrséget, érvényben tartották majdnem az ösz- szes korábbi japán gyarmati törvé­nyeket. Éppen úgy, mint japáni előd­jeik, megfojtják Dél-Korea gazdasá­gi életét és nemzeti kultúráját. Elég megemlíteni, hogy 1950-ben a mun­kanélküliek száma Dél-Koreában már elérte a négy milliót. Az amerikai gyarmatosítók kímé­letlenül e'nyomtak minden olyan megmozdulást, amely síkraszállt a demokratikus szabadságjogok bizto­sítása, a .gazdasági élet fellendítése mellett. Közben az amerikaiak Dél, Koreát hídfőállásukká tették, hatal­mas fegyverszállíímányokat irányí­tottak oda, amerikai ellenőrzés alá helyezték a Li Szín Man-klikk fegy­veres bandáiiiak katonai kiképzését. Dél-K ireá népe nem hajtott fejet az iij gyarmatosítók előtt. A koreai nép hatalmas erőfeszítéseket tett or­szága felszabadítása és szabadsága biztosítása erdőkében. Az amerikai imperialisták nem elégedtek meg Dél-Korea rabságban tartásával, hanem kezükbe akarták kaparintani Észak-Koreát is. Az amerikai imperialisták és délkoreai lakájaik mar régóta készültek Észak, Korea megtámadására. 1950 június 25-én reggel Li Szín Marx bandái amerikai egyenruhában és amerikai fegyverekkel megkezdték a támadást Észak-Korea ellen. Miután ott meg­kapták a megjelelő vissza vágást, az amerikai imperialisták nyílt fegyve­res intervenciót keztek Koreában. T óbb mint két éve folyik a ko­reai né]) harca az imperialisták ellen. Ez a harc sok áldozatot követelt és követel, de a koreai nép soha egy [»ércre nem. rendül meg. Az ameri­kai imperialisták és csatlósaik a leg­kegyetlenebb esz közökhöz folyamod­nak. Porrá bombázzák a koreai fal­vakat, városokat, halomra gyilkol­ják a.z embereket, de a koreai nép nem csügged, hanem tovább harcol, mert tudja, hogy igazságos háborút folytat és mellette van a világ vala­mennyi becsületesen gondolkodó em­bere, mellette van a felszabadítója, a nagy Szovjetunió.

Next

/
Thumbnails
Contents