Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-15 / 191. szám

1952 AUGUSZTUS 15 N A Pl, 5 3 PART ÉS PÁR TÉPITÉS * * Javítsa meg a népnevelőmunkát a nagyszékely! pártszervezet Rákosi elvtárs. stratégiai feladatiként dotta, hagy' mindenért, ami ebben az tűzte ki a párt és az ország elé a mezőgazdaság szocialista átszervezé- ,Béí. Pártánk II. kongresszusa határo- .TWjatiban mondta ki ezzel kapcsolatosan a járási pártbizottságok és falusi - olapszervezctek, a tanácsok megerö- .■"isitéséncík szükségességét. Ezzel kap­csolatosan a Központi Vezetőség ülé : són Horváth Márton elvtárs beszá­molója is alátámasztotta ezeket és ■ felvetette azt a hiányosságot, mely megmutatkozik még egyes 'pártszer­vezeteknél. Pártszervezeteinlk ezeket a feladato­kat csak úg.v képeseik megoldani, ha állandó^ tanulnak és fokozzák a . politikai és szakmai tudásukat. Ott, ahol a pártvezetőség és a párttagság nem tamil, nem képezi magát, nem képes arra, hogy a megnövekedett feladatokat elvégezze, ami mutatko­zik a magyszékelyi pártvezetés-égnél is a tanulás hiányában. Ezeket a fel­adatokat pedig pártunk Központi Ve zetősége állandó an ismerteti párt- vez©tőségeinkkel és párttagjainkkal.. Ezt azonban nem tanulmányozzák mindenhol párttagjaink, de maga a vezetőség sem. A járási titkárok or­szágos értekezlete után pártszerveze­teinknél lendületesen indult be a munka s nem egy helyen meg is mu­tatkozik ennek eredménye. Tolnán, Gy önkort. Tamásiban és Tengere községben megjavult a munka, mind a tömegkapcsolat elmélyítése terén, mind a termelőszövetkezetek meg­erősítésénél. Nem mondhatjuk ezt ed Nagyszé­kely községről, ahol a pártszervezet vezetői elhanyagolták a tömegkapcsolat elmélyítését nem végeztek olyan munkát, amit partunk elvárt tőlük. Ez kihat a köz­ségi pártszervezet munkájára, a ta-. nácsra és a Dózsa tsz megerősítésé­re. A község pártszervezetének ve- eetősége nem foglalkozik a népneve­lőkkel, nem látja őket el feladatok­kal és nem mozgósítja a döntő fel­adatok végrehajtására. De vájjon tudhat-e ott a vezetőség irányítani, ahol nem tanulnak és az íróasztalon porosodnak el felbontatlanul a kor­mány- és párthatározatok. Természe­tesen nem tudnak így irányítani, sőt ellenkezőleg elmaradnak a tömegek mögött nem képesek arra, hogy irá­nyítani, vezetni tudják a tömegeket Pleskó János elv társ átvette az egy­séges falusi párttitkári teendőket, de maga sem ismeri Horváth Márton és F-arkag Mihály elvíársak beszámolóját, mely június 27-e után hamarosan megjelent brossurában is.. A függet­lenített párttitkár irodájában már több ilyen brossaira egymásra van rakva és ezideig nem. bontotta fel senki. Pedig a függetlenített párttát- kár elv-társ, Cseh István is a napok­ban ment iskolára Bonyháöra, ami az t mutatja, hogv sem ő, sem pedig az utóda, nem olvasta Horváth Márton és Farkas Mihály elv társ beszámoló­ját, Plecskó János elvtárs nem is tud arról hogy létezik a Központi Veze­tőség ülésének anyaga. Természete. *en e„ ellenség ezt kihasználta és megkezdte aknamunkáját a község­ben, Megmutatkozik az ellenség befolyása a Dózsa Népe tsz-nél, ahol annak el­lenére, hogy a tagságnak közel 50 százaléka párttag, szép nyugodtan befészkelté magát a kuiőksá-g, több SS és volksbundista, akik iparkod­nak befolyásuk alá keríteni a párt- szervezet. egye.s vezetőit és a tsz elnökét is. Ez az oka annak, hogy egyes párttagjainkat mint Csikesz Istvánná elvtársnőt, aki lapunk leve­lezője, alattomosan támadják és pró­bálják befeketíteni a pártvezetőség és a tsz vezetősége előtt. Csikesz elv- társnőnek kemény bírálatot kell gya ko rolni a a sajtón keresztül, taggyű­léseken és le kell leplezni azokat az osztály-idegen elemeket, akik hátrál­tatják a tsz megszilárdítását. Csikesz Istvámné elvtársnő mellett ott áll a párt és ott áll a megyei pártbizott­ság lapja, mély megvédi igazságos bírálatáért minden körülmények kö­zött. Az elleuség eJJeni harc nem csupán Csikesz elvtársim fel­adata, hanem minden egyes kommu­nistáé, hiszen Rákosi elvtár-s is mon országban történik mi, kommunisták felelősek vagyunk. Nem engedhető meg az, hogy ahol a tsz tagsága 50 százaléka párttag, a tszelnök és az agronómus is az ellenség befolyása alatt dolgozzon és a tagság tudta nél­kül intézkedjen, ami megtörtént a nagyszékelyi Dózsa tsz-nél. Ez azt mutatja, hogy a pártszervezet A nem foglalkozik a népnevelőkkel, nem készíti fel őket harcos kiállásra és ellaposodik így a falusi osztályharc. A kulákokat, mint Lovasi Illés, Réti Fülöp és a többi kulákot megtűrik a Isz-nH azzal az indokkal, hogy nincs még itt az ideje kizárásuknak, mert ha kizárják, szétzüllik a tsz tagsága és v/sszaesiE a munka. Ez megmu­tatja a község pártszervezetének és tanácsának opportunista magatartá­sát, -ami felett szemet hunyt eddig a járás* tanács és a járási pártbizott­ság is. Nem vették észre azt, vagy ha észrevették,- nem. tettek semmit annak érdekében, h-ogv ezeket az ősz tá-ly i d-eg-en eke t eltávolítsák és a községi pártszervezetnél megszilárdít­sák a vezetés színvonalát. Nem engedhető meg az, . hogy to­vábbra is elszakítsák a politikai mun­kát a gazdasági feladatoktól hanem folyamatosan vigyék élőre mindket­tőt még Nagyszékelyben is. A járási titkárok országos értekezletén Ko­vács Isitvá-n elv társ rámutatott, hogy aki nem tanul és -elszakad a tömegek­től,, az zsákutcába kerül. Ezért a já rási pártbizottság fokozott segítséget adjon Nagyszékely község pártszer­vezetének a munkák megjavításához ás akkor nem fordulhat elő az az .eset, hogy nem domborodik ki a kommunista példamutatás. , Példás ítélet a gabonarejtegető gerjeni kulák ellenr Dolgozó parasztságunk egymás­sal versenyezve teljesíti beadási kötelezettségét, hogy községú, já­rása, megyéje és az egész ország teljesítse alkotmányunk ünnepére beadási kötelezettségét. Ebben _ a versenyben a becsületes, hazáju­kat szerető dolgozó parasztok szá­zai, ezrei teljesítik és túlteljesí­tik beadási kötelezettségüket. Tudják azt, hogy ötéves tervünk szinte naponta látja cl új gépek­kel mezőgazdaságunkat. Egy­másután épülnek az új gyárak, la­kóházak. kultúrotthonok és egy­re több községben gyulladt ki a villany. Ezt segíti elő minden zsák beadott termény. .Tudják ezt a kulákok is. Mialatt országunk becsületes dolgozó pa­rasztsága megfeszített erővel küzd a beadás maradéktalan tel­jesítéséért, ők igyekeznek ezt meggátolni, nem teljesítik köte­lezettségüket, spekulálnak a dol­gozó nép rovására. Ezek az ele­mek most már nem garázdálkod­hatnak úgy, mint a Horthy-rend- szer alatt. Előbb-utóbb leleplezik őket és tetteikért a nép bírósága előtt felelnek. Az elmúlt napokban az állam­ügyészség bíróság elé állította P. Taba József gerjeni kulákot, aki közellátási bűntettért egyszer már büntetve lett. Augusztus (>-áu az elszámoltató bizottság P. Taba József lakásának pad­lásán elfalazva 95 kiló búzái, 109 kiló lisztet és 44 kiló ro­zsot talált. A kulák amellett, hogy a termé­nyeket elrejtette, rendszeresen vá­sárolt lisztet és kenyerét. Július 20 óta 31 kiló lisztet vásárolt. Célja az volt, hogy az ellátatla­nok elől elvegye a kenyeret- A bíróság példás büntetést szabott ki rá: két évi börtönre, 2500 forint pénzbüntetésre, 5000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte és a köz­ügyektől ötévre eltiltotta. ^kulá­kok, spekulánsok ebből az, ítélet­ből is okulhatnak. Dolgozó né­pünk nem tűri el, hogy békés épí- tőmuukánkat szabotázsokkal gá­tolják meg. Az angol katonai hatóságok 2500 hold földet lefoglaltak repülőtér építése számára Köln közelében Köln. (ADN): A Kölntől északnyu­gatra lévő Stommelerbusch meülietit aé augoll megszálló hatóságok 2500 hold földet lefoglaltak repülőtér építésére. A lefoglalt terület szántóföld, , rét és körülbelül 2000 hold erdő. A repülő­téren egy három és félküomiéter hosz- szú és másfél kilométer széles kifu­tópályát 'léteai tőnek. így szerveztük és ellenőrizzük az augusztus 20-i versenyvállalásokat Elmondta; Budai Jánosné, a Tolnai Selyemfonó Vtí elnöke Nagy feladatok megoldása vár az ipari szakszervezetekre a tervek tel­jesítése közben. Mi ezt talán legjob­ban saját üzemünkben tudjuk fel­mérni. Nem kell messzire menni, csak egy kis bepillantást kell végez­ni a tervelőirányzatba és az. már ma­gában visszatükrözi azt, liogv mit kell végezni a szakszervezeti funkcio­náriusoknak, tagoknak, hogy a ter­vet sikeresen tudják teljesíteni. A felemelt ötéves terv megköveteli, hogy előszedjük tudásunk, szervező­képességünk legjavát, hogy a köve­telményeknek meg tudjunk felelni. Ezeket a feladatokat látva, szakszer­vezeti bizottságunk, már az év ele­jén kellően mozgósította a dolgozó­kat a terv teljesítésére. A tervév beindulásakor, január elején éppen ezért nagy súlyt fek­tettünk a termelési értekezletek ala­pos előkészítéséire, Ezekben a napok­ban dolgozóink megmutatták élni, dolgoz niakar ás ukat. [Határtalan lel­kesedéssel vállaltak szocialista köte­lezettséget. De így volt a későbbi idők folyamán is. A bizalmi szaktár­sakkal megbeszéltük a faládátokat, felmértük a lehetőségeket, a műsza­ki dolgozókat bevontuk ezekbe az értekezletekbe és így irányelvet tud­tunk minden esetben megszabni, hogy a dolgozók vállalása milyen irányú legyen. Természetes, hogy a pártszervezet javaslatát, iránymuta­tását mindig szem előtt tartotta szak- szervezeti bizottságunk, ami a későb­biek folyamán elért eredményeink­ben mutatkozott. Az egyes verseny szakaszok at min­dig újabb és újabb eredmények el­érésével zártuk le. Nagy’ feladat előtt állottunk, amikor a június 1-i, a béketalálkozó tiszteletére rendez­tük a munkaversenyt, nehéz volt zökkenőmentesen áttérni a következő vergenyszakaszra. Az első héten jú­niusban, visszaesés volt tapasztalha­tó, nem volt meg az a mindent el­söprő lendület, ami magával hozta volna a terv naponkénti teljesítését, Ennél az esetnél nem számítottunk erre. Mikor láttuk, hogy ez helytelen irányba terelődik, a pártszerveze javaslatára összehívtuk a bízalm szaktársakat, megbeszéltük a vissza esés okát és határozatot hoztunk ; TENGEL1CEN JÖTT MEG AZ ESZEM _ ,, . . Iszerény, csiendes­TaHaCS JÓZS6I6t | beszédű ember­“nek ismerték Har­con. Ha valakit megkérdeztek felőle, hát a legnagyobb ellensége se tudott volna rosszatmondani róla. Gyerme­keit szépen felnevelte, az egyik már katona, a másik a leány még gép­írást tanul a városban. Nem' 'volt rossz gazda sem. igaz, hogy nem tartozott soha az elsők közé, de utol­só sem volt soha. Egyszóval Takács I József az olyaa emberek közé tartó zott, akik azt szokták mondani: ,,ne szólj szám, nem fáj fejem!“' — így folyt csendesen, háborítatlanul, élete mindaddig, míg a községben el nem kezdték pengetni: „tszcs.t kéne alakí­taniHozzá is ellátogattak néha-né_ ha, beszélgetett is velük, vitatkozott iis ... a mélyszántásról, a pótfeepor- . zásról... aztán ki is próbálta, és sikerült. Meg volt elégedve saját ma gával olyan jó termése volt tavaly i-s kukoricából, hogy csak néztek a szomszédok. • Egyszer aztán kifakadt Takács Jó­zsef, hát hogyne, — most a télen tör­tént — egy pap mint rendesen, mi­kor mára-lkonyodott, jöttek megint a népnevelők... — szívesen fogadta, meg is kínálta őket egy pohár bor­ral, s beszélgettek: Egyszer az ..egyik elkezdi ámi hogy Janya-pusztán a tszcs-nele milyen jó termése volt ku­koricából, meg a többiből, meg any- nyi munkaegységet fizettek nekik, hogy Szedresen biciklit, még rádiót vesznek a tszcs tagjai, és ehhez ha­sonlókat. Takács József csak hall­gatott, figyelt... egész addig, míg el nem kezdték hogy jó volna, ha Harcon is alakulna egy s ők úgy gondolták, hogy először is a legjobb gazdákat vonnák be, s persze Ta­kács József ga-zdatársa se maradhat ki, hisz ó a legjobb gazdák egyike Harcon, meg így, meg úcjy. .. Erre aztán megmondta a magáét: nézzék, ha ezért jöttek, hiába jöttek, nem ment el a.z eszem, hogy tszcs be lép­jek. A népnevelők elbúcsúztak, ha­rag nélkül váltak el, eljöttek már azóta máskor is, beszélgettek az idő­járásról, a vetésről, a behordásrói a közös szérűről, Takács József min­denben igazat adott, da ha a tezcs-t hozták elő, egy mondattal elintézte őket: „majd, ha elment az eszem, akkor belépek.“ Nem .is alakult tszcs Harcon, hiába próbálgatták, A gabonája már a szérűn volt, otthon, tett-vett az állatok körül, ami­kor látja ám Taikáas József, hogy ko­ra délután vendég jön, s a vendég nem más, mint Kálmán bácsi a falu párttitkára. Fábián .Kálmán máskor is be-benézett hozzá, tanácsülés előtt is el-elbeszélgettek néha. Nézd, Jóska — kezdi, — egy meghívót hoztam, a járási tanács küldte. A legjobb gaz­dákat meghívja tanulmányútra a. ten- geíici Petőfibe. — Nézii, forgatja a meghívót valóban neki szól. Hát elmehetek, vasárnap majd az asszony elintézi egyedül az állatokat,' de megmondhatom most is Kálmán bá­csi, — s felemeli hangját — én. be nem lépek, se ide, se máshová. szorong a szűk udva­ron, elhalkul a beszéd, majd csend lesz, amikor'Fá­bián elvtárs fellép a tornásiépcsőre s 'elkezdi: „Kedves gazdatársak! Ma azért jöttünk össze, hogy ‘ Takács József gazdatársunk beszámoljon, mit látott a íengelici Petőfiben.“ Takács József először azt hitte, nem jól ailíl.., ő beszéljen ennyi ember előtt, nem szónok ö , sose beszélt ő még De Kálmán bácsi mán tolja is a Icő­Yagy 70-80 ember képre (« halkan súgja a háta mögött, azt mondd el. amit láttál'). — Hogy süllyedne el alattam a föi<j —. gon­dolja. — De a ..halljuk!- halljuk!' visszatéríti a valóságba, S elkezd beszélni: Úgy volt, gazdatársak, hogy én már itthon elhatároztam, nekem szónokolhat az elnök, meg a többi én a magam szemével -akarom meg Látni mi van ofct. S meg is néztem, láttam -2 sok szép állatot, a gyönyörű isteil’ókat. s ami még ennél is szebb volt, a munkaegység könyvelést. Nem egy olyan tag van, akinek már most háromszáznál több munkaegy­sége van, s egy munkaegységre 4 kiló búzát adnak, s ehhez még hoz zájön a pénz, meg a többi termény. S Takács József egyre jobban bele-, tüzesedet! a beszédbe. Valit, aki lel­kesedve piros arccal, hallgatta, v.o-lit, aki gyűlölködve. Ezt is megfertőzték — gondolta magában. De Takács Jó. zsef beszélt, mint a „vízfolyás". Ma­ga előtt látta a tsz tagok csinos, tisz­ta lakásait. Minden házban van rá­dió. Megkérdeztem a ház előtt ját­szadozó kisgyereket: „Mikor vettétek a rádiót?“ (Éltem a gyanúval, ezek talán összeszedték a faluban a rádió­kat, hogy bennünket becsapjanak.! „Karácsonykor" — volt, a felelet. Lassan elfogy a mondókája jezi. , Né­hányán tapsolnak. Kálmán bácsi a ezét szorongatja. Izgatott, hangok mondják mindenhonnan: „Meg kéne alakítani!" Embergyűrű veszi. körül Takács Józsefet. Kérdezgetik erről is, arról is. Egy sziszegő hang súgja a vállán keresztül: „Mi az, Jóska, el ment az eszed!" Szembefordul vele, s hangosan mondja ki mint a. pap a szentenciát: „Nem! Teng^licen jött meg az eszem!1' munka megjavítására. Ezekben a na­pokban már kezdett a dolgozók ér­deklődése. augusztus 20-a felé irá­nyulni. I öbben felvették a szocia- hüa kötelezettség vállalást. A dol­gozók kezdeményezését felkaroltuk, üzemrészenként röpg\ öleseket szer­veztünk. ahol megtették kötelezettség vállalásaik;!t. Ezek a vállalásuk leg­inkább az anyagtakarékosságra. a minőség megjavítására irány ültük. Jó hatással volt a dolgozókra a szak- szervezeti bizalmiak, a kommunista dolgozók példamutatása a vállalásuk megtételénél. Egymásután telték meg értékesebbnél értekesőbb vállalásai, kai, m el vek mind arról tanúskodtak, hogv dolgozóink — a fel világosiul munka ered mén veképpen — megér­tették, hogy mit jelent szántukra augusztus 20-a. A vállalások megté­tele után még nagyobb gondot fordí­tottunk az elért eredmények értékelé­sére, nyilvánosítására. Megjavítot­tuk a verseny értékelését is, ma már naponta értékeljük a dolgozók elért eredményeit a vállalás teljesítésében, Különösen most, mikor már alig választ el bennünket egy hét. Alkot­mányunk évfordulójától, még na­gyobb lendülettel teljesítik az üzem dolgozói kötelezettségeiket. A válla­lás teljesítésében a szakszervezeti bi­zalmiak- járnak az éleit. Olyanok, mini Imre Mária, Beivk Ilona vagy Pirgi Katalin, akik a selejtet. egy százalékkal csökkentették. Természe­tes a jó példát a dolgozók követik, ők sem akarnak lemaradni sza’ktár­saiktól, hisz a munkakörülmények azonosak, a feltételek náluk is meg­vannak adva, hogy vállalásaikat tel­jesíteni tudják. Szorosan felzárkóz­nak az élenjárók mögé Ezer Teréz és Baka Józsefné, akik vállalásukat 105, tervüket pedig 128 százalékra telje­sítették. Elért eredményeinknél nem állnak meg a dolgozók, újabb szo­cialista kötelezettséget vállaltak azok, akik már első vállalásukat teljesítet- iéJc. Ami nagyrészben annak köszön­hető, hogy megszüntetitek a régi ver- senyértékeliési formát. Ma már a bi-r zalmiak értékelik csoportjuk, dolgo­zóinak elért eredményét és az na-, ponia a dolgozók rendelkezésére is áll. Mindennap a munkába érkezésük előtt a vesrsenytáblán már latjaik elő­ző napi eredményüket. Természetes az, hogy* nem ment minden úgy, mint a kaláka csapás, sok nehézséget kellett addig leküz­deni, míg elértük azt, hogy a tervet időben kézhez tudtuk kapni. A na­pokban sem beszélhetünk árról, hogv minden rendben megy, inért ez- idáíg még nincs a havi operatív terv­előirányzat, ami a felsőbb szervek hibájából adódik. így szerveztük meg és ,így moz­gósítottuk a dolgozókat augusztus 20-ra. Alkotmányunk ünnepe után első feladatnak tekintjük, hogy ne engedjük ezt a lendületet ellaposod­ni. U.jöbb eredmények elérésére moz­gósítjuk a dolgozókat, amiben mint eddig, mindig számíthatunk: a párt- szervezet és a műszaki vezetőség'tá- moga tilsára. P á r t hí r ek Megjelent a .»Pártépítés“ an gusztus! száma, melynek tártál mából az alábbi cikkek emelkcd nek ki. Dacíüó József: A megyei választmányi üléséi tanulságai. Tóth Pál; Az augusztusi taggyűlések elé A Szervező Bizottság határozat? az üzemi faliújság mozgalom fej Jesztésére. Földes István: A pártoktatási év előkészítésé­nek eddigi tapasztalatai. Yályi Péter: Fokozzuk a munkaversenyt al­kotni án y un k ü íme perc. Matolesi János: Jó politikai munkáyal fejlesz- sziik a termelőszövetkezeti moz­galmai. E cikkek mellett még számos más fontos cikkek közül az MDP Központi Vezetősége Szervező Bi­zottságának kiadásában megje­lent folyóirat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents