Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-01 / 152. szám
2 NAPLÓ 1*2 JULIUS 1 Á part felvilágosító munkája a tömegek között (FoVtatás a-z-'.efeS oí-daikól.) elviszik a párt álláspontjához és megkönnyítik nekik azt, hogy saját tapasztalatok alapján felismer*, jók a párt politikájának helyességét, azt jelenti, hogy a tömegeket a párt öntudatának színvonaláig tudjuk emelni, s éként biztosítjuk n tömegek támogatását. . készségüket a döntő harcra.“ EiögGl résziünk e a tömegmeggyőzés és mozgósítás e követelményének? A pár! politikája helyes, az osztály és a pánt közötti viszony ái-tailában zavartalan, de számos., pártszervünk • és szerveztünk munkájában a meggyőzés helyeit az . adminisztrálás jelemzd a vezetést Legtöbbször nem lehet kü .önti séget tenni a megyei és.járási pártbizottság, topábbá a megyéi és járási végrehajtó bizottság határozatai között .aiz egyes kormányintézkedésekkel kap .cap latban: operatív . állami feladatok fefeoroliását tartalmazza mindkettő. Ä pártellénőrzés gyakran elveszti páxt- jelcgét és összekeveredik az állami ellenőrzés föladataival, 1 Mindez természetesen nem azt jelend, hogy pártbizottságaink távolabb kerüljenek az állami, termelési fefl- acíatcklól, Pártszexv-ednk felelősek a nvicjd'eú&lő állami szervek munkájáért is. Irányító és ellenőrző munkájuk te'_ j-es -'kibontakozásához jobban meg kell tanulnunk, hogy pártbizottságaink az é vám feladatait az állam szerveivel vég-gztessék el. A tanácsok fiatal szervek és fejlődésünkké: összefüggő en megvannak még a koalíció idejéből maradt ..mindenes munkának'‘ maradványai pártunk gyakorlatában: ez egyik oka. hogy nem egv területűn a párt még mindig a.z állam helyett próbál dolgozni. Másrészt azért is- vonzzák pártbizottságainkat az ilyen ..állami módszerek", mert adminiszira tív jellegüknél fogva könnyebb feladatnak tűnnek, mint a helyes politikai irányítás és az állami feladatok politikai tömegmunkával történő alátámasztása. Különösen szembetűnő az adminisztratív rendszabályok mögé húzódás a fegyelem megszilárdítása, vagy a beadás kérdéseinél. A tömegmdzgósító politikai munka megjavulásához emnhni kell, a helyi vezetés színvonalát. Központi Vezetőségünk országos irányítást ad. tehát a kérdéseiket általában országos érvénnyel véli fel. Pártbizottságaink munkáját fenyegeti az a veszély: ha ez átfogó érvénnyé! felvetett célok a pártbizottságok határozataiban is ugyanígy jelennek meg,, akkor az átfogó • — általánossá válik, egyszerű isméíiiiés lesz. Pártbizottságaink gyakran a postás szerepét játsszák, mórt a. helyi poidiitidcai tömegmunka kidolgozása. helyett a „levitte: ütemtervét" határozzák el Súlyosbítja ezt a hibát, hogy a KV 8gut. prop. osztálya nem nyújt meg*- le.eiiő segítséget. Mi magunk is gyakran megelégedtünk a megtárgyalás és továbbítás ilyen formális „ütemtervével“, ahelyett, hogy tapasztalatok fei- hozásával és átadásával, a határozattok politikai lényegének mélyebb ma_ gyarázatával segítenénk emelni a helyi polifakai tömegmunka színvonalát. Pártbizottságaink munkájának felsorolt hiányosságai táyoliróül sem általánosak. Számos példa van arra, hogy pártbizottságaink magasszínvo- ii.a.ú és tervszerű felvilágosító munkával oldják meg a meggyőzés, és tő megmozgösítós feladatait,’ Helyesnek tartottuk azonban., hogy úti a Központi Vezetőség ülésén teljés nyoma- -tékikall elsősorban a hibákra irányítsuk a figyelmet. Népnevelőin unkán k feladatairól' A tömegek f©I világosításának és meggyőzésénr.k hiányosságai annál türhetetOenebb'eik, mert a szocializmus építésének olyan feladataihoz érkeztünk, amikor nem elégedhetünk meg a. szocialista, öntudat, magatartás fe- gryéltem mai szúr vonalával, sem a munkásság, sem a parasztság, sem az értelmiség körében. Csak úgy turkáljuk és fokozhatjuk 0 szocializmus építésének ütemét, ha a. szocialista munkafegyelem visszaszorítja üzemeinkből és mezőgazdasági termelésünk szocialista szektoraiból a, fegyelmezetlenség polgári örökségét: ha emeljük az állampolgári fegyelmet egész népünkben; ha fokozzuk ipari, és mezőgazda sági termetesünkben az új technika elsajátítását, s ha. mindezt alátámasztjuk a marxizmus-leninizmus világnézetének elmélyítésével népünkben Gondolják el elvtársik: mi volt a könnyebb? Arról meggyőzni a munkást. hogy zavarja el Chorinékat és a Weiss bárókat és a munkapadok után fogf-iaftja el az igazgatói irodák íróasztalait is — vagy a mai feladat: a kispolgári fegyelmezetlenség, önzés-, haszonlesés legyőzése es az önkéntes, öntudatos szocialista munkafegyelem legszélesebb e'J;erjesztése? Vagy mi olt nehezebb? Arról meggyőzni a pa_ rasztot, hogy a papok és girőíok birtokait vegeié sagát .tulajdonába, vagy arról-e, lio:gy fordítson hátait az évezredes egyéni giajzüá'.kodásnaik: és lépjen a ásoci-aSfisitia termelés útjára? — Klasszikusaink tanítása, a tények, a Szovjetunió és n magunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nehezebb feladat az utóbbi, ami nagyobbrészt még hátra van. A megnyugvás, az önelégültség, sőt gyakran az opportunizmus hibáival terhelt politikai munkával'a tömegne vetésnek ezeket a feladatait elvegye,ni nem ehet. Meg nem hátráló harcos és szívós tömeg-munkára, van szükség,, amelyben megtalálja a maga napi harci feladatát minden egyes párttag és tagjelölt, sőt a pártunk mögé sorakozó rokonszenvez ők óriási tömege is.. Politikai név élőmunkánk .színvonalát és állandóságát mindenekelőtt azzal biztosítjuk, hogy mozgósítjuk és harcbavissizük a tömegeket a II. kongresszus határozatainak megvalósításáért. Töinegife'vi’ágosátó munkánk feladatait megszabja: a felemelt ötéves terv; a falu szocialista átalakítása: az éleződő nemzetközi helyzet, mely a békehairc, a hazaszeretet és az állampolgári helytállás fokozását első- rendű feliadattá leszi. Vegyük sorra a népnevelőm unka elsorolt feladatait Az ötéves terv végrehajtása egyértelmű, a szocializmus szilárd alapjainak megépítésével hazánkban. Jobban meg ke'l világítanunk az idei, döntő tervév főcélját: ez az aJapanyagbáHs, vagyis a szén , vas-, olaj, és villamos. energiatermelés kiszélesítése, továbbá a gépgyártás fokozása. Ebben a7 évben vas- és acél term élésünk megközelíti az eredeti ötéves terv teljes elő. irányzatát. Nyersvas , acél- és hengere ^acéltermelésünk már ebben az évben eléri a háború előtti termelés 220 225,, százalékát. Most végezzük azokat a nagy beruházásokat, amulyek biztosítják az ötéves terv legfontosabb alkotásainak, a Sztálin Vasműnek, a diósgyőri kombinátnak, a borsodi kooperáeíónak. a tiszailökl öntöző műnek, a budapesti földafiattá gyorsvasútinak időre történő megépítését. Több. mint 150 új ipari üzem kezdi meg ebben az évben a termelést. — Mindehhez négymii'iárd forinttal töb. bet fordítunk a beruházásokra, mint az elmúlt esztendőben. E feladatok együttes megvalósítása megköveteli, hogy ez az év döntő legyen a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság, a mun- kafegyetem megszilárdítása terén. A ten'- teljesítéséért és túltekjesíté sóért folyó politikai tömcgimozgósítás sikere minden eladott versenyagitáci ónkon múlik. A legutóbbi és a tavalyi rövid versenyszakaszokat a-z jellemezte. hogy a dolgozók felajánlása, .lelkesedése magasabb fokon állott, mint maga a teljesítmény. Ennek első és alapvető oka, hogy a dolgozók sz,0 fia-lista kötelczett-ségváHatásaimák vég ■ rehajtását nem segítjük elégné meg fe.clő n yi-lván tarlássa: ellen őrzéssel és népnevefiőmunikávaj. A dolgozóik ebből azt a következtetést vonják le, bogy szocialista kötelezettségvállalásaikat üzemi párt- és szakszervezete, ink, valamint-a műszaki vezetők nem méltányolják, lebecsülik. Terjed az a nézet: „ha teljesítem fcéajánlásomait, jó, ha nem, úgyis jó. senki nem kéri számon tőlem.‘‘ Soroljuk el röviden a versenyt alátámasztó politikai munka legfontosabb l e adatait: 1. Ágii adónk céljává a felajánlások válogatás nélküli gyüj tűse helyütt a vállalások teljesítését kelj tenni. 2. A teljesítés nyilvántartása és a fo yamatos ellenőrzés megkönnyítése céljából. az egyéni vállalások alapja általában a teljesitmény- százalék legyen, a. helyi követelményeknek megfelelően kibővítve a mi nőség,, a takarékosság, a munkafegyelem megiSzilárdítá sáfa vouatkózó vá! falasokkal. ■ 3. Fal kell karolnunk a területi válla: ások új. eredményes versenyformáját, amelyben nemcsak egy egy üzem, hanem egész iparág és terület dolgozói egyesítik felajánlásaikat. A borsodi kohászati üzemek. Srúá lén város építői és az RM Müvek dolgozóinak nagyjelentőségű kezdeményezését táj es erőnkkel támogatni kelt. A területi versenynek ez az új formája nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezetek felelősségét és aktivitását, fokozza a közös vállalást tevő üzemek egymásközti versengését. 4. A verseny megjavításának talán legdöntőbb feltételt? a műszakiak jobb bekapcsolása. Elsősorban rajtuk múlik, hogy minden, egyéni és közös verseny vállalás meg felleljen az adott mukkat-erület akluá-- lis termelési követelményeinek. Rajtuk múlik a hosszabb versenyszakaszok nyújtotta lehetőségiek kihasználása a termelés folyamatos, ütem szerű fokozására. Rajtuk múok a verseny alátámasztása jobb anyagellátással,' munkaszervezessel, az állásidők csökkenésével', a fegyelem javításával. ... A munkások és műszakiak szoros együttműködése Elvtársak! A feladatok ilyen egyszerű számbavétele még nyilvahagyja a. rn u n ka versennyé. kapcsolatos leg- döntőbb elvi kérdést. Sztálin élvtiárs. tanításaiból tudjuk, hogy a szocialista munkaverseny term élésünk fő hajtóereje s egyúttal a munkához fűződő szocialista viszony Ikigfoátosabb . iskolája. Ezekben az években, amikor üzemeinkben százezrek tanulnak iheg szocialista öntudattal gondolkozni és doigoizni — neveljük dolgozóinkat mindenekelőtt a szőri aili-st® kötelezettség vállalások komolyságára, az adott szó szentségiére Nemcsak a termelés és a tervíeíjesítés .alapvető érdekeit, hanrvsjn e nagy nevelőmunkánik ' eredményeit ássa alá, aki fölényesen. bizalmatlanul bürokrata módjára kezeli a dolgozók felajánlásait. Rákosi elv- társnak tett termelési ígéreteit, A munkaverseny, mélyet Sztálin elvtárs a dolgozók ..forradalmi önkritikájának“ nevez, elsöpri útjából a régi technikához tapadó aggáilyoskoclást a terv teljesítését illetően. Ez a forra- daomi önkritika kritikává változik az j oilyan minisztériumi emberiekkel, igaz giatókkai műszákiakkal szemben, alkik nem támasizkodnak eléggé .a munkások kezdeménye zésé re, akik zavaró tényezőnek tekintik a 'dolgozók felfokozott termelési aktivitását, akik csak - annyit vésznek észre a versenyből, hogy növekszenek a nyersanyag- és- energiaellátási gondjaik és uahezeb- ben bo idogulnak a megcsontosodott, rég imaó dii műn k a s z e r vezesse ’. Vannak igazgatóik és műszakiak, akik úgy képzelik, hogy a világ természetes folyásához tartozik, ha ai anyagszükséglet se lej tgyárt ás követ kéziében növekszik meg. Vannak, akik rendbenllévő dolognak tartják, ha több termelés címén többszörös munkaidötűllépós, s ennek következményeként mu nkabér alap túl épés mutatkozik. Viszont zavaró tényezőinek tekintik, ha a verseny lendülete követel több nye.rsanayagot, energiát és szerszámot, a növekvő termelési kapacitásit jobban kihasználó, rugalmas munkaszervezést. Ágiiéciónk sikere és eredménye az is. ha a dolgozók harcolnak a fogadalmuk teljesítéséhez szükséges műszaki feltété okért és egyáltalában nem elégszenek meg a felajánlások megtételével. Amennyire helyesen és joggal követeli meg min_ den igazgató, műhelyfőnök, mester, hogy a műszakkezdesnél, sőt a mű~ szakkezdés előtt mindé,-, dolgozó munkára készen ott legyen munkahelyén, ugyanilyen joggal követelhodik micg ezek a dolgozók, hogy adjon rendelkezésükre a nyersanyag, a szerszám, a rajz, vagy egyéb munikumegbizatás. Azt kíván ják és követelik ezek a dolgozók, hogy a fegyelem kötelezettsége. kéto ldalú legyen, ök nemesük ido_ jük-t, hanem munkaidejüket akarják ■az üzemekben tölteni, nemcsak a reggeli cs esii lebélyegzéssel, hanem két kezük munkájából nap, mint nap kikerülő több és jobb termékkel akarnak helytállni az üzemekben. , Ugyanakkor, aki oktalan módon e - ijeszti a műszakiakat, azt teszi, amit a kapitalisták, kik minden eszközzel azon voltak, hogy ,.a mérnök és a munkások között a szakadék a legnagyobb Legyen.“ (Rákosi). Ezek a tö- rekvésiek találkoznak az imperializmus törekvéseivel, amely a népi de maik rá c iák o r szaga i-b a n rn i nde-n ü Lt igyekszik szem befordítani a műszakiakat a munkásokkal.. Meg ke" értetni, hogy az értelmiség nem a régi már. A kapiitu:izmus viszonyai között csak egy parányi rész képes arra, hogy szakítson a burzsoáziával és a munkásosztály oldalara álljon — a szocialista építés idején a ritka kivételiből tömeges jelenség lett. Ugyanakkor azt sem szabad elti?. fejteni, hogy ez az értelmiség sem mindig elég szilárd, könnyebben visszacsúszik, mint az élenjáró munkás. Látnia, tapasztal*■ nia kell pártszervezeteink állandó támogatását. Ez meggyorsít ja, túszé e- síti műszaki értelmiségünk fejlődését. amely abban nyilvánul meg., hogy felkarolja - munka ver sen y t, - jobban szervezi az anyag., és szerszámelíátást, ’ segíti a helyes kezdeményezéseket - ugyanakkor keményen fellép a rend- bontókkciit, lógósokkal szemben, él azokkal a jogokkal, amelyekkel népi demokráciánk felruházta. Ezen az állápon jön létre az élenjáró munkások és műszakiak szoros együttműködése, amely a szocializmus építésének hatalmas előreendítöve: áldásos hálással! van minid' a műszaki tudományos fejlődésire,, mind a térmelés emelkedésére. A műszákiak, átveszik az- élem járó munkások-: példamutató munka; ’sítiíliúsát, magúk is kezdeményezőikké válnak, ugyanakkor a munkások elsajátítják a magasabb műszaki képzettséget, . ami gazdagítja az újítási lehetőségeket, -növel a munka- -terme.' .- icenységé-t.A munkás-paraszt szövetségről Áz ipari termelés után rátérünk a másik alapkérdésre: a munkás-paraszt 'szövetséggel és a. mezőgazdaság szocialista átszervisizésévell kapcsolatos politikai munkára. A munkásság és parasztság szövetségének más volt a tartalma a fordulat éve előtt - és más lett azóta, amióta aiz országiban a munkásosztályé tett az osztatlan hatalom, és napirendre került a szocializmus állapjainak lerakása, nemcsak az iparban., hanem a mezőgiazdaságban is. Szükséges, hogy ezzel kapcsolatosan emlékezetünkbe idézzük Sztálin elvtárs banítá. sát arról hogy nekünk nem akármilyen munkás paraszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkás- osztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja; tehát olyan munkás-paraszt szövetségre, amely a dől gozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista.' vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkeikkel, gépekkel és elsősorban segiti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával A dolgozó parasztságnak is köteles sóge segíteni a szocializmust *építő munkásosztályt a népi demokratikus l'Jamot. Ezt a segítést, a munkás- osztály, iránti szövetség hűséget meggyőzéssel, neveléssel, politikai .munkával állami intézkedésekkel keit megiszlárdítani és fejleszteni a do gozó parasztságban — leküzdve a kétségkívül fennálló nehézségekül,, A fő nehézségek a következők: 1. a földhöz juttatás és az egyéni gazdálkodás megerősödése következté ben részben .fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodásában a tulajdonosi beálllítoititság. A fö direform kettős hatása következtében a zömöt kitevő középparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elismerik, hogy jó. gazdaságii helyzetüket munkásosE- yályunkniak köszönhetik, de ugyanakkor többségük még tartózkodik a szö_ vett ez éti gazdálkodásié 1. 2. Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rendszeres' állami 'támogatás és engedmények (adófizetés, földmegváltási ár. törlesztésnél adott hátralék, sttb.) egyrészt mellénk állították a régebben habozó paraszti tömeg/eket, másrészt az egyoldalú segítség és az engedmények következtében a parasztság soraiban elterjedt az a nézet hogy a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezettségük teljesítésével viszonozni. Ebből következik, bogy a rnunkás- paraszt szövetség további •erősítésének mai legfontosabb feladatai: 1. megnyerni a dolgozó parasztság egé_ szét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez; 2. meg- szila.rdítani a szocialista, szektort a mezőgazdaságban, megnyerni n dolgozó parasztok egyre szélesebb tömegét a tsz-ekbe való belépésre. A munkás paraszt szövetségnek ismétlem — a szocialista epmes„ . szolgálnia. A paiw' biztosítása a szocialista építésiben, akár a ler mevőszöve Lkeze iekb en kifejtett termelő munkája, akár az állam iránti kötelezettségeinek pontos teljesítésű révén — a*' egyetbn poétika, amely a munkás-paraszt, szövőt- sieget, tehát a dolgozó parasztság érdekeit. is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tudják, hogy a diósgyőri kohók és SztáJinvá ros megépítése éppúgy „paraszti.', mint. ..munkás1' érdek: — amint az ország békéje és biztonsága is az. Az adózási és beadási kötelezettségek javuló teljesítése, továbbá a december 1-i lundsziabálty fogadtatása bebizonyította, hogy dolgozó parasztságunk •megérti’ és támogatja pártunk politikáját. a közteherviselés politikáját, a zociail'ista építés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és vezető állami funkcionáriusok (a fölcl_ művelés ügyi minisztériumban és egyebütt), akik a munkásosztállyal szem. ben akarják ..védeni“ a falut Szítani szeretnék u közteherviselést, ami vagy ] arra vezetne — ha engednénk, — hogy a szocialista építés terheiből arányra_ tanul sok hárulna az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozóra, vagy arra. hogy lassítanunk kellene a szocialista iparosítás politikájúi. — Ezért kell íe lépnünk az ilyen oppor-j Umistákkal szemben, akik - ha nem vigyázunk —, alááshatják a szociális. ta iparosítást is a munkás paraszt. szövetséget is* Az iyen jelenségekre a kezdet kezdetén el kell ügyeim, m?rt ez ma az opportunizmus locík-o- moiyabb Je'eniikezéi tonnája. A termelőszövetkezetek Térjünk rá a teteielöftzövetkezetek incg-szi,lárállásának kérdésére. A megszilárdítás feladatából kiindulva, az. eddiginél következetesebben kell politikai tömegmunkáik hangsúlyát a, szocialista, szektora helyezni olymódon, hogy — elsőorban példamutatásukkal— a szövTkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelő munka igazi központjaivá váljanak az egész falu számira. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztsággal meg isin értés, fi.iik és elfogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fő feladat, hogy a mezőgazdaság szocialista szektoriban dolgozók között kifejlesszük c szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkái, az állam iránti kötelezettségek példamutató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátítását és alkalmazását. A termelőszövetkeietek, különösen az állatibeadásnál, elmaradnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Míg például Fejér megye a ser- lésbeadás tervét 70.3 százalékra teljesítette, addig a megye termelőszövetkezetei csak 29.6 százalékra. Találkozunk a tsz-cn beiül munkaegység-hígítással, el nem végzett, vágy ro-ssz minőségű munkáért teljes munkaegység elszámolásával, a terület ós a munkaegység tört szamainak felfelé kerekítésével. Hogyan neveljük így a falu dolgozóit at egyéni gazdálkodás él a szövetkezeti élet első parancsolatára, amely úgy szól, hogy az állam járandósága mindenekelőtt?' A t.«z-t;igok felelősségérzetét fejleszteni kell nemcsak a saját koll-ekr lírájukkal, hanem az] egész dolgozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani kell bennük-, hogy a magasabb- rendű, kulturáltabb. új paraszti élet, úttörői. Modern, nagyüzemi termelési módszereikkel nőm csupán saját jövedelmüket fokozzák] hanem általában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Döntő jelentőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DlSZ-szervecetek, elsősorban a gépállomások segítségével, szervezzék meg a technika és az új termelési, állattenyésztési módszerek iránMelke-sedő falusi fiatalokat, akik elsajátítják a gépek: kezelését, népszerűsítik és alkalmazzák az új termelési módszereket, a/, élenjárók tapasztalatait. Békcmozgabnunkról Az ipar és a mezőgazdaság napi mozgósítást kívánó feladatain túl politikai felvilágosító munkánknak vá- 1 aszol ni a kell azokra az átfogó jellegű kérdésekre, amelyek felvetődnek a tömegekben. Ezek közül egyike a legfontosabbaknak j az imperialisták háborús provokációnak leleplezése és visszaverése. Horváth elvtárs ezután az amerikai imperialisták gyalázatos koreai agresz sxlójáról és a Tito-banda fasiszta gaztetteiről beszélt, majd így folytatta: Az imperialista háborús provokációit különös jelentőséget adnak békénk védelmének,.) A június 1-i megyei békelaiálkozók ékesszólóan bizonyították, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem a parasztságot és értelmiséget is a rokon- -xenv egyre szorosabb kapcsolata fűzi a béke ügyéért harcoló népekhez, s e harc kiemelkedő hőseihez. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nemzetközi szolidaritás nagy eszméjével a bf mozgalom itatta át tömegméreíekbv. . a magyar falut. Ugyancsak nőtt a béke-mozgalom mozgósító ereje a termelésben. A mozgalom fő hiányossága, tovább.. ra is az. hogy nem küzd eléggé a soraiban fellelhető pacifista' hangulatokkal. Nem mozgósít eléggé helytállásra ■és nem tudta megoldani a béke védelmének szükségszerű összekapcsolását a honvédelemmel. Meg’ kell magvarázni, hogy e kettőt lehetetlen különválasztani: békevédciem hon védelem nélkül annyit jeleni, mini kitárni országunk halárait az imperialista fenevadaknak. Fegyvertelenségünk. vagy építőn „kicsiségünk“ pacifista hangoztatása háborús felhívás' lenne a Tito- banditák és gazdáik számára. Meg kell magyarázni hazánkban a béke minden hívének, más szóval minden becsületes dolgozó embernek: amíg a koreai pestislerjesztök fenyegetik a békét, addig békevédelem és honvédelem egy és ugyanaz. Bizonyos pacifista el férd ül és tapasz falható a békemozgalom fö jelszavával kapcsolatban is. A „munkával a békéért“ jelszó helyes, mért milliók szá. mára magyarázza meg. hogy jelenleg a termelés a legközvetlenebb és legáltalánosabb egyéni hozzájárulae bé; (
