Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-01 / 152. szám

ItSÍ JULIUS 1 NAPLÓ 3 / / A párt felvilágosító munkája a tömegek között kéuk védelméhez, hazánk erődítéséhez. De sokan vannak, akik olyan mun­kamegosztási“ képzelnek e jelszó mö­gé, hogy a béketá,borban a mi hozzá, járuláeunk a béke védelméhez, kizáró­lag a termelőmunka és például Koreáé a harc. Amilyen helyes a ,.munkával a békéért“ mint fő jelszó, olyan hely- télen egyetlen jelszóként használni. Fiatalságunk körében népszerűsíteni kell népit adse reg ti nke t.. az t a g o n d o 1 a. tot, hogy a „honvédelemmel a bé­kéért“ nem kevésbbé fonlos. mint a „munkával a békéért“. .Népünkben iz­zik á gyűlölet, az imperialisták ellen, lángol a szeretet édesanyánk, szabad hazánk iránt. Kész érte dolgozni.de harcolni is. Ha milliók számára ie«z- szük magátólértetődővé a honvédelem kötelezettségét — ezzel egyúttal a ter­melőmunka lelkesedését is magasabb­ra szítottuk és jobban biztosítottuk a termelési felajánlások becsületes telje­sítését. Hazafiasság Mindenekelőtt a népünkben fejlődő új hazaszeretet az, amely neveli a munkalcUcesedés és helytállás szelle­mét, amely nem tűr mulasztást a honvédelem szent kötelezettség ében. A szocializmus építésének eredmé­nyei mcgteremtetlék népünkben a szo­cialista hazaszeretet kialakulásának feltételeit. Megvan, illetve kialakuló­ban van hozzá: a népi — nemzeti egység az imperialisták iránti tömeg- gyűlölet, a Szovjetunió iránti határ­talan szeretet és népünk fejlődő in­te r paci on al i z tnus a. Uj hazaszeretetünk erejét az adja, hogy bennfoglaltatik a régi is. Pár. tunk nemcsak a jövőt, hanem népünk múltjának minden nagy tanulságát is közelebb hozta. A Hunyadiak és Zrí­nyiek, Dózsa és Rákóczi, Kossuth és Petőfi kora népünk új nemzeti büsz­keségének és hazaszeretetének for­rása. Itt az ideje, hogy kiegészítsük e történelmi sort dicső munkásosztá­lyunk cs nagy pártunk hősi harcaival is. A nemzeti, öntudat és a munkás- öntudat együtt, egymást erősítve vál­jon az új szocialista hazafiság forrá­sává. Hirdessük büszkén, hogy a mi munkásgenerációnk nagyszerű törté, nelmi hivatása, hogy mindazt, amiért a magyar munkásosztály kialakulása és öntudatának kezdete óta annyi vért áldozott: Táncsics, Franké! Leó, 1919 hőseinek örökségét, a szocialista Ma­gyarországot. megépítse és megvédje. Nagy munkás-elődeink harcai össze­kapcsolják mai győzelmeinket elmúlt századok szabadságmozgalmaival. Le­gyen döntő szerepe népünk nevelésé­ben a közelmúlt történelemformáló éveinek. Népi demokráciánk története, más szóval népünk néhány év alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává. De ha a múltról, különösen ha a felszabadulás előtti évekről szólunk — ne csak a dicsőségre, hanem a szégyenre is emlékezzünk. Emlékez­zünk, hogy volt idő — méghozzá a mi generációnk életében, a felszabadu­lás előtt — amikor volt uraink na­cionalista szenvedélyeket próbáltak felkorbácsolni népünkben, amikor az imperialista uralom a _ rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünk­nek. Fogadjuk meg. hogy életünk árán sem tűrünk többé sem imperia­lista szolgaságot, sem nacionalista el­maradottságot, sem pacifista gyávasá­got sorainkban Szocialista hazafis águnk másik for­rása a népi egység. Régen nem is­mertük a népi-nemzeti egységet. Ré­gen a hazaszeretet a hazai zsarnokok elleni gyűlölettel együtt lebegett né­pünk szívében. A gyűlölet akkor sem homályosította el a hazaszeretetei né­pünkben, amikor az urak. mint tulaj­donukat árulták a hazát a többet ígérő, vagy nagyobb erővel jelentkező imperialistáknak. Abban az időben a hazaszeretet és a keserűség, a haza- szeretet és a gyász, a hazaszeretet és a honfibú elválaszthatatlan édcslesi­\ vérek voltak. Szabadságmozgalmaink sorra-rendre elbuktak — nem utolsó, sorban a népi egység hiánya miatt. Ma inindez megváltozott. Népünk egységét megteremtette a kizsákmá­nyolás csaknem teljes felszámolása, a volt uralkodó osztályok megsemmisí­tése. vagy visszaszorítása. Sápijuk egységét megteremtette nagy pártank, a Magyar Dolgozó fi Pártja, élén ve­zérünkkel, Rákosi Mátyás elvtárssal. Népünk győzelmes harcok tapaszta­lataiból tunülta meg, hogy a> párt. Rákosi elv társ követése egy értelmű a földesurak és lökések vereségével, az imperialisták hazaáruló ügynökségei­nek szétzúzásával, az ötéves terv meg­valósításával. a szocializmus diadalá­val hazánkban. Ma népünk hazaszere­tetét megsokszorozza, hogy magáénak tudja az államot, amely az 6 hatalmát jelenti, az ország földjét, bányáit■ üzemeit, amely az ö gazdagságát je­lenti. az ötéves terv alkotómunkáját, amely népünk eljövendő jólétéi je­lenti, A szocialista ha /.afiság erejét megsokszorozza, hogy „új országot építettünk, melyben új nemzet, a szo: cialista. Magyarország van kialakuló­ban“. (Rákosi) Olyan országot épí­tünk. amelyben nem lesz kizsákmá­nyoló és kizsákmányolt, amelynek né­pe többé nem olcsó játékszere, hanem törhetetlen akadálya minden imperia­lista hódításnak. Olyan országot épí­tünk. amelyben a dolgozót többé nem az éhség hajtja, hanem az a tudat, hogy minden erőfeszítésnek gyümöl­cse elidegeníthetetlenül az övé. Ez az alapja népünk egységének, kialakuló szócia 1 ista hazaszeretetének. Hazánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Népünk meg­értette, hogy újjászületését, a szocia­lizmus építésének lehetőségét és biz­tonságát. fejlődésének korlátlan táv­latait a népek élén járó hatalmas Szovjetuniónak és a világ dolgozói nagy vezérének. Sztálinnak köszön­heti. Népünk nemcsak saját hősi múlt­jából. hanem a szovjet néptől tanulja a hazaszeretet legnagyobb példáját, amely nem ismer leküzdhetetlen har­ci feladatot — azt a hazaszeretetei, amely egy a győzelem biztonságával. A mi népünk a szovjet nép példájá­ból tanul nemzetköziséget. Azok a szovjet hősök, akik a mi szabadsá­gunkért áldozták'’ életüket, örökre megtanítottak arra. tiogj az imperia­lizmus és a belső kizsákmányolás karmaiból a szovjet népet vezérlő prolelárnemzofköziség. az elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szaba­dított- ki minket. Azok a szovjet hő­sök. akik úgy áldozták életüket Ma­gyarország felszabadításáért, mintha saját hazájuk lenne, örökre megtaní­tották népünket arra. hogy saját sza­badságunk elválaszthatatlan a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a hazaszeretet egyet jelent a mi népünk'volt zsarnokainak és más népek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és minden dolgozó hazája: a szocialista Szovjet­unió szerzetével. Horváth elvtárs végül a szovjet ta-N pasztalatok hatalmas segítő, tanító .je­lentőségéről beszélt, majd beszámoló­ját. így fejezte be: A szocialista hazafiság és a prole­tárnemzetköziség mozgósító, munkára és harcra lelkesítő ereje hassa át egész életünket. Naponta állítsuk a tömegek elé példaképnek az egyszerű emberek hazafias tetteit. Az a dolgozó, akj jól megállja a helyét, kiváló tetteket hajt végre a munka frontján — mindenekelőtt jó hazafi. A hazafiság nem elvont eszme: formálja dolgozó népünket, méltóvá teszi a mi generációnkat nagy törté­nelmi feladataihoz. Politikai nevelő- munkánk akkor és csak akkor tekint­hető eredményesnek, ha tömegmére­tekben elterjeszti az internacionalista és hazafias helytállás szellemét, amely legfőbb biztosítéka minden nehézsé­günk legyőzésének, megnövekedett ter­melési és harci feladataink sikeres el­végzésének. A sárközi és leperdi állami gazdaság segíti a tsz-eket az aratasban A sárközi állami gazdaság három napira hsiüJtemezett tervét a,z aratási munkákn-ál 100 saáaafékra teljesítette. Az egy hódira eső önköltségtervezetét 86 fillérrel, csökkentette. A learatod te­rületen 30 százalékra végezte el a tarlíóhámtást, mélyet másodv&tésű nö­vénnyel be is vetett. Mivel a búzaláb - Iája még nem érte el az érési időt, így komba jaját átadta használatra az alsónánaj tszcs-nek és a bálaszéki Bú­zakalász tsz nek az egyik araló-kéve- kötögépjét A kölcsönadón gépek már június 25 én nagy erővel arattak és segítették tszcs-inket, ahol a munkák elvégzésénl nehézségek mutatkoznak. Nemcsak a sárközi álltami gazdaság nyújtott segítséget a szomszédos is-zcsk, nek. haimem'a ge-rjení és a/leperdpusz tai áflami gazdaságok is. A gerje-ni áriam! gazdaság a génjén! Vörös Nap fcsiz-nek. a liepurdpuszia! pedig a hátai tszcs-nek adta át aratásra gépéit.. — tszcs ink a gépek segítségét használ­jak ki jól', de ne feledkezzenek meg arró-1, hogy a gépi munka medeíil a kézi munkaerőre is számítsanak. Ne becsüljék túl a gépek segítségét és ne várják azt. hogy a gépek elvég­zik a,z összes aratási munkákat, Az aratás időben való befejezését se,g-ít- el-ő azzal, h-ogy az árpát s-árgaérésé- ben, a búzái viaszérésben kezdjék meg. Még pedig a,z eddiginél! sokkal fokozokabbam fogjanak hozzá az a-ra_ táshozi. vonják be a családtagokat és a nőiket is az aratási munkál adok ha. PÁRT ÉS PÄRTÉPITÉS * A pincehelyi községi pörtvezetőség jól felkészítette a dolgozó parasztokat a nyári munkák sikeres elvégzésére A md megyénkben is megám dúlt az ősiziárpa ara1 ása, sőt néhol már a bú­zát is vágják, és rövidesen megkez­dik a csép:-és nagyszerű munkáját is. Pá'rtiszarVezelieánikpsk eppen ezért a legnag yobb go-nddal ke'.!! tanú Írná- nyoaniotk és a dolgozóknak m égni a giyaráizmd a minisf/.teri'aihács határozatát aiz 1952. évi aratás, behordás. csép- 'jés. másod vetés, vsiiaariünt, a baéóhán- iiás végnek a jtásáról. Eméidett azonban nem szakad megfeledkeznünk arról sem, hogy párhuzamosan mezőgarzda- öágiumik egyik legfőbb és legsürgősebb .soro-riévő feúa’dafa a növényápolás R A pincehelyi egységes pártvezetőség is megtette a szükséges lépéseké:.. hogy helyi viszonyaiban minél na­gyobb eredményekkel csaltCrak,ózhassa urak az országosam folyó hatalmas bé keharch-oz. Elsősorban összevont párt. vezetőségi ülést tartottak Takács'Elek függetlenített párt titkár elvtárs veze tésévei Erre meghívták a gépállomás a három termeiöcsoport és a fausi alapszervezet pár/titkárait. pártcso- portbizalmiait, népnevelő felelőseik valamint a tömeg szervezetek, az MN- DSZ DISZ. a békebizoltság, a tanács vezetőit. IL’t a minisztertanács hatá rozailát megvitatva. megbeszéljék azo kart. a fé’teida'toka.t, amelyeknek m©g­oii-dása ei-Őreviszi Pincehely község dolgozó parasztjait a tervek telj esi lé­sében. Elsősorban is a szervezés! mun­kákat beszélték meg. A te-rmelőcso- po.rtok képviselői az. arató és csép ;őbrigádok miegaDakításóról számoltak be. A gép-áldomásról a jó gépkihasz- náiás elősegítéséért vívott harcról be­széltek, akoli az aratógépeik készen állnak a munkákra, s a fűkaszálók is árt vannak alakítva aiz aratásra. A ía tusi alapszervezet pártbizalmijai is tervbe vették, hogy az összevont párt vezetőségi ülés nyomán értekezleten beszélik meg és dolgozzák ki tervüket, hogy az aratás, cséplés feladatait a íalu kommunistái között miképpen ké­szítik elő. A párlc-oportibizaf'miak éir- tekiezl’Jete nyomán beszélték meg a la­in népnév élői is f-eöladatgikart., Ezen már számos vállalás is 'történd, míg az előző érAlkezflatéken csak általá­nosságban tejlek válllaíiásd arra, hogy úgy dolgoznak, hogy munkájukat egy hét allaitrt elvégezzék. A község területe had népnévé!ő körzetre vám osztva. Zóiomi Ferenc népnevelő csoportja például versenyre hívta Úti Jenőné csoportját B. Vész Péber ebvtárs. 7 holdas egyé ni dolgozó paraszt, népnevelő-felelős versenyre hívta Zólyomi Ferenc nágy- ho'tdais dolgozó parasztot, hogy öt napon belül elvégzi a7 áradást. De ugyaniakkor saját munkája elvégzé­se uMn leDmegy a cséplőgéphez is dol­gozni. ahoi a népnevo'őmunkát is el­végzi. A versenykohívásban a párt­szervezetnek is igen nagy része vau. A pártszervezet felvilágosító és Sízer- ve®ő munkája nyomán vannak már nagyon sokan eddig is, egész évi versenyben egymással. Ékes Ferenc ölvtá-rs például Németh Józsefet már a tavaszi munkák legelején kihívta versenyre. A verseny értékelése sem maradt el Köztudomású, hogy a ta­vaszi munkálatokban Németh József járt az élen, míg a begyűjtésben egy­formán árinak. A párttagok példája nyomán a pártonkívü'iek is szívesen, örömmel vesznek részt a versenyben. 'Kövér István Farkas Dezsőt hívta ki, amelyben Kövér István jár az élen. A DlSZ-szervezelet azonban az ed. digiieknél jobban kézbe kell fognia a pártszervezetnek, nagyobb segítsé­get kelll nyújtandók számukra nem­csak pofiitáikaá, hanem szervezési kér- désiekbain is. Százon felül van a DISZ tagok száma, s még mindig nem aóa- kulirtiak arató-, csépiöbriigádok. Szíve­sebben gondolnak a fiatalok a bálra, a táncra, de nem abból a cédbók hogy ezzel is elősegítsék a napi feladatok jó végrehajtásét. Van pedig a fiata­lokban ileDkesedés, akarat, csak a he­lyes irányítás keli! még, hogy igazán, a párt segéd-csapa Iává •váljon a DISZ szervezet Pincehelyen is. E fontos és nagyjaentőségű mun­káik közben a begyűjtés munkáiról se feledkezzen m eg a pártszervezet. Fokozottabban eTenőrizze a tanács munkájúi és tanácsaival állandóan se krikdaznbö’ni sürgősen. Eddig ugyanis úgy nézett ki. akár csak egy egy tize- műnknél, ahoi a negyedév első főé­nek lemaradását a negyedév végén akarják minden esaközael behozni. Itt is a sertések jó részét júniusra üte­mezték be és elfelejtettél• ellenőrizni Időközben már jóval előbb, hogy a teljesítés biztosításához megvannak-e az élőiéit étetek. * A pártszervezetnek élesebben te) kell vetni a tanács felé a ku lakok el leni kiméi often harc kérdését. Móri veszik észre,, hogy a 24 kukák közül csak 11 teljes!tette sertésbeadási kö- tef.&aet'tiségét. A -tanácsra vár az a fel­adat, hogy most. az arait-ás-csépés. be- gyüjrés munkáinak megkezdésénél ay^ első perctől kezdve keményein álljon ki a határozatok jó végrehajtásáért, a tervek ma*adék:ta; am teljesítéséért. Eb erűm őrködjön a pártszervezet, hogy a termelési tervek teljest: késé­nek ellenőrzése mehet! ne maradjon él a poril'llkai felvilágosító munka sem. A dolgozó parasztság körében szé­leskörű agitáció.- munkát fejtsenek ki. Mutassanak rá a pártbizaímiakon. népneve ökön és aktívákon keresztül, hogy az arai ás cséplés. lermény-b'?- giyüj'.'és sikere a béke védem ét szol­gálja. Hívják fel! dolgozó parasztsá­gunk figyelmét a koreai eseményekre. Leplezzék f.e az amerikai imperialis­ták kegyetfenkedéseit, éreztessék meg a koreai nép s-zabad-ágs-zeretetének hatalmas erejét. így lékesítsék, a ha­talmas Szovjetunió tapasztalatainak bemutatásévá! segítsék dolgozó pa­rasztjainkat a békecsata megnyeré­sére. A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés üzemei közül a Dombóvári L üzem került az élre Megyénk üzemeiben, vállalataiban a dolgozók az év elején iet[ fogadal­maikat legnagyobb részben becsület­be! valóraváltotlák. Következetes har­cot folytatok a napi tervek teljesíté­séért, a dekád és havi tervek mara­déktalan végrehajtásáért. Azokon a helyeken, ahol a dolgozók kezdemé­nyezését a pártszervezetek és gazda­sági vezetők támogatták, a teljesítés­hez szükséges előfeltételt biztosították, ott a terv teljesítésében nem marad­tak el. Június 25-én a Tolnamegyéi Téglagyári Egyesülés Központja az egyes telepek elért eredményei! össze­síi éi le. m c gá 1 lapí tolta, hogy melyik tég’a gi ,ár ért el jó eredményt az 1. féléves terv 1 e l;jesítés«ben. Az Egyesülésihez tartozó II üzem dolgozói az év elején, illetve a nyers- gyártás megindulásakor hosszúlejára­tú páros versenybe léplek a'tervek túl­teljesítéséért. ,A hosszúlejáratú verse­nyek. a fogad a Írnak teljesítésének nagy lendületet adott a közben vállalt szocialista kötelezettségek teljesítése A hosszúlejáratú versenyből a Dombóvári I. számú Téglagyár dolgozói kerültek az élre; nyers- gyártási tervüket 118 százalékra, az égetésit pedig 125.2 százalékra teljesítették A második helyre a Tamási' Tégla gyár kerüli 111 százalékos nyorslerv telje­sítéssel. ógelé.si tervéi ez az üzem 111.7 százalékra India teljesíteni. Har­madik helyre a Hügyészi Téglagyár került t07 százalékos nyerstervteljesí- léssel. Majd a sorrend a továbbiakban a következőképpen alakult: szekszárdi, paksi, tolnanémedi. szakcsi, dombó­vári II.. és Dombóvár IH. téglagyárak kerültek. A 11 téglagyár közül a se­reghajtók : a kölesdj üzem és a má­zai téglagyár 8b százalékos tcrvtelje- sítéssel. J erseny vállalásom teljesítésével nagyértékben fejlődött juhállományunk Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére egyév es versen y í>zérződé*t kötöttem juhállományunk fejleszté­sének érdekében. Vállaltam, hogy 1952 március 1 -töl 1953. március 1-ig gombjaimra bízóit állományból elhul­lásom nem lesz. Az előirányzott gyapjutcrmelcsi átlagot, amely darabonként öt kiló, 5.10 kilóra fogom növelni a másodosztályú juhoknál. Felajánlásom te jesítésének érdekében versenyre hívíam Toin.a megye vala­mennyi állami gazdaságainak juhá­szait. Bodnár Mihály csernyédi üzem­egység juhászát pedig párosversenyre hívtam ki. A verseny menetét március 1-től június hó 1-ig értékeltük. Gaz­daságunkban az alábbi eredményeket értük el: Drinaczi József nyírási átlaga 30 órai szellőztetés után 5.20 kiló. El­hullás, kényszervágás egy. Bodnár Mihálynak nyÍrási átlaga 5.19 kiló. egy elhullás és öt kényszervá­gás. Plan-lner Györgynél a nyiráSí ál­lag 3.60 kiló, 4 elhullás és öf kény­szervágás. Nagy József nyirásf átlaga 4.42 kiló, 3 elhullás. 3 kényszervágás. Bodnár József ny írási átltaga 3.60, kényszervágása 6. elhullása nincs. Ge­rendái István nyírási átlaga nincs, el­hullás 7, kényszervágása pedig 13 da­rab. Kérem az állami gazdaságokat, va­lamint a MEDOSZ megyei központjai, hogy értékeljék az állami gazdaságok juhászainak versenyét és tudassák, k;T és milyen eredményeket érteik el. Drinaczi Józ.scf Gerenyás. jólsikerült vizsgával zárták le a politikai iskolát a szekszárdi Építőipari KTSZ-uél Az Építőipari ktsz-nél is befejező­dött az alapfokú poJáitákai iskola. Meg állapíthatjuk, ha volt is időközben ;.«e- morasioftódás, az egyéné beszélgetése­ken keresztül elértük azt, hogy 1—2 órai: kieséssel, de mind a tizennyolc hsiogiatóva! sikeresen elvégezte a sze­mináriumot. A 'kész dőigozói csaik aiz idei okta­tási évben kapcsolódtak be a politi­kai oktatásba. A kiesések azért is lörténtek. mert nem minden esetben volt előadójuk és ez nagyban ©tőség! tette a lemorzsolódás!. Csak a szie mi nátrium utolsó részében kaptak áriandó ellőadót. Ezután újra rendsze­resen variamé,rnnyien eljöttek a szemi­náriumokra és szorgalmasain végiig is hallgatták az előadásokat. A háiTigiatók hozzászólásai megmu­tatták a viták során, hogy tanulnak és pollltiiikaiilag fejlődnek. A vizsgára mindnyájan eljöttek és a kérdésekre adott válaszoknál megmutatkozott, hogy kivé te' nélkül minden szeminá. riumhallgaló készült. Gáspár elvlárs, a vjgsga ellenőre megelégedését fa jezte ki a hallgatók felé. A szeminárium! hririgatók lieg jobb ja! között jutái omkönyvekei oszlot­tunk k! és itt nem szabad elmenni anélküli hogy meg ,ne említsük őke:, mint Prak János, Piskur Imre, Hor­váth György, Simontakács István, Wizler József. A többiek, ha nem N kaptak jutalmait, de jó eredménnyé! elvégezték a szemináriumot. Tudom, hogy ez az eredmény meg fog mutatkozni az elkövetkező okta­tási évadban, is, különösen akkor, ha állandó szemLnáriumí előadót biztosit páriiszervezetünk a Írisz részére, meri a hallgatók megszerették a polkiikai oktatást és cjz biztosíték lesz a jövő­ben arra hogy lem orz,se! ódák nélkül elvégzőik a szemináriumot, nem ilz-rav nyolcán, hanem sokkal többen. Szépvölgyi Henriette szemináriumi előadó. Hogyan segítik elő a posta műszaki dolgozói íz aratási munkálatokat? Megyénkben már sok helyen meg­kezdték az araiást. Minden becsületes hazáját szerető dolgozó bekapcsolódott abba a mozgalomba, hogy a learatott termény mielőbb a beszolgálta Iá sí helyre kerüljön. Ebben a munkában réü/rivesznek a I' s'.n llálózulépílö ^ á - la Ital dolgozói is. amikor a megye I ö 1 «b községében a tanűcs >k kérelmére lüzje.- ző íávbeszélö állomásokat kapcsolnak be Ezzel a munkává! is biztosítják a pos­tás dolgozók a nép áriomának kenye­rét az ■iniperi“,te,a sz.aholörök táma­dásai ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents