Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-24 / 19. szám

sasa ÍATOTÁR iá M R P L O £5 PARTÉM ÉS ffin—ii — .............. »■■■ ..................... Eg y középkáder konferencia tanulságai Fértünk Politikai Bizottságának ha­tározata az oktatás megjavításáról, tetaimas tehetőséget adót!; párttagsá- jjnink eiméteti szmvóöaOáwaik további ©iáejésében. Ez évben még nagyobb «zárában kapcsolódtak be komm unite- táimk a pártokta tusba, hogy elméleti tudásúik élőiéi vitásévá’. giyakorSaitbán az. eddigiek.néü még hatalmasabb ered. fcényekót érjenek ol a termelés terü­letén. A nü megyénkben te státá'jajüii sapműtáriutnoii, politikai iskolán, tan­folyamokon. sajátítják el dolgozóink tegijobbjai a marxlzmus-’erw nirmus ta- aításiaá't. Sok jó tapasztalatot és tanulságot hozott mindnyájunk számára a Boise vjk Párt Történetét középkáder tan tolyamon tárgyaló 111. konferencia, melyet Farkas elvtárs vezetett. Rákosi és Gero eV.árs beszédének »•Japos áttanulmányozása, az. oktatási munkában is jelentős változást ho- 350 f?t Míg az I. és 11. konferencián, volt lemorzsolódás, most teljes lét szÁmba,n megjelentek a hallgatók. Míg 32 & ózó konfernciák menete akadó- zó, döcögő volt, most aranylag len­dületesebben, simábban ment a kér­dések megtárgyalása, különösen az őisö és második kérdéscsoportban. Elénk viták alakultak ki, segítve az anyag mélyebb megismerését. Az eredmények méltótt azonban meg kot; emlékeznünk a hiányossá­gokról is. Nemcsak azért, hogy egy Itoaférouuia hallgatóinak, hanem a töb- biókénok is megjavuljon a színvonala. )léj5 eredményesebb leli Volna n konferencia. ha triinden elvtárs úgy ,készüli volna tel rá, mint Dudás József és Szabó József elvíérsak. Az előző konferen­ciákon is igen jó felkészültségüket bi­zonyító Polgár és Wolisch elv társak ma különösen a végién voüitak halliga- tsgok. Különösen ez a rész a konferencia áegativuina és ezen kéül sürgősen ja­vítom. Az előjön viharos villák, min­denki hozzá akar szólni, , mindenki tudja az anyagot. A középső résznél » .lendület alábbhagy, míg a végén ». jelentkezések szórványossá varnak. Megtörténik az is, hogy mint Szeke- resné oH-táirshő és Rózsa elvtárs be­vágják — az. utolsó részből nem tud­tak. készülni, ,4? öiikriliba fegyverének Uaiü/nálatft a«o-nba.T| dicséretre méltó amely meg­mutatkozott & konferencia kiértékelé­sénéi!, Igazán fegyver éspedig éles fegyver azonban csak. okkor Lesz, ha az efvtársak ígéretükot becsületesen, kommunista módra be is tartják. Te­hát az eddig lanyhán kezek tanuló­körök munkáját megszilárdítják és az új anyagot- már a konferenciát kö­vető na.pon elkezdik tanúim, nem pe­dig az utolsó napokban. Az anyagho^ kiírt kötelező irodalmat is ■lelkiismere­tesebben átveszik és kijegyzetelik. Példamutató és dicséretre méltó Fréd­iiig An-uomé eívtársnő igyekezete, szorgalma a jegyzetelésben, de na­gyobb segítséget kérjen ezután az elvtársaktóí és különösen Farkas elv­társitól a7 anyag csoportosítására, ak­kor szorgalma eredményekben még jóbban, megmutatkozik. A konferencia vezetője Farkas elviár.s .részéről sem maradt eí> a bí­rálatok meLiiett az önbírálat Amint mondotta — az utolsó résznél nála sem morjt olyan, gördülékenyen a ki­segítő kérdések feltevése, mint az elején. Ezen javítani fogok én is — mondotta, hogy konferenciánk a végén is éppen olyan harcos tegyen, mint az elején. Megállapíthatjuk azonban, hog'v a konferencia a hiányosságok mellett is. elérte céljait. Különösen a nehéz elmélet; kérdések eléggé 'lendületes vitában tisztázódtak még azok e.ótt is, akik csak hallgattak. Az elhang­zott önb írni átokra ;>edig idézzük meg. szívlelte végett d mi szeretett vezé­rünk és* tanítónk, Rákosi élvtárs sza­vait: „Minden önkritika amely i. talánossagban hangzik eb bizonyos fokig olyan,, min t a nyelet ion bicska penge nélkül.'’ Kg>rc többet ítéli tanulnunk a bolsevik agitátorok tapasztelafoibóls akik mint tanuljuk is,, vérözön, nyo­mor. fegyverropogások. között is tel­jesítettek kötelességükért A mi pántursikjsak is jó képzett, az elmélet kérdéseiben jártas káderekre van szüksége! F,zt kiváltják azok a hatalmas feladatok, amelyek a beteu­ert, a szocializmus építésében előt­tünk álltnak. A párt segítségével megváltozott az élei a bölcskei DíSZ*ben Jó eredmények mutatkoznak a bölcskei DlSZ-szervezet életében. — Skiabán László elvtárs, a szervezet ritkára állandóan foglalkozik az ifjú­ság nevelésével és megköveteli a fegyelmet a szervezetien, belül. Rend­szeresen tart vezetőségi és taggyű- ést, ahol megadja a feladatokat a tagságnak. Állandóan ellenőrzi, hogy a kiadott feladatokat pontosan hajtsák végre. .Politikai szemináriumokat tart, ahol a tagság, aktívan hozzászól, mely. ben jól átbeszélnek egyes kérdéseket. Látni lehet a szervestetnél azt. hogy mennyire segíti és támogatja a helyi pártszervezet, mély bizonyítja azt, hogy állandóan foglalkoznak a síp ért­és kuttúrmegmozdulásokkal. KuHúrcsoportjaink állandóan szóra­koztatják a bölcskei - .dolgozókai .■ lés serkentik a jobb termelésre, a téli munkák elvégzésére. Ebben a munká­ban őlr is aktivan résztyeszntek és segítik a téli munkáltátok mielőbbi befejezéséi. A jó munka, m,eltett bi­zony vannak hiányosságok is. A azé. minäriuni az Utóbbi időben nem ko­moly. Az ehiársak nem eléggé fej­lesztik tudásukat, Marx—Lenin elmé­letével ügy, mint ahogyan elkezd­ték. Az ifjúság egyik legszebb fel­adata, ha tudásával; elsajátítja a marx. Lzmus-leninizmus elméletét;. Ehhez pe­dig az szükséges, bogy állandóan ta­nulj mik és fejlesszük .tudásunkat m>ert ezzel is nagy csapást; mérünk az im- periafisbáltra. Hazánknak igen is szüksége van olyan ifjúságra,, amely pártunknak nemcsak szóban le­het aranytartaléka, hanem bármikor onto dates, áldozatkész és a béke meg­védéséért bármikor fegyvert is tud fogni. Ezért k©ÍQ,( hogy elméletileg is tanuljunk, métát azon az úton, amelyet Sztáilin elvtárs jelölt nekünk és ame­lyen Rákosi elvtárs vezet- bennünket, csak megfejt eötetés és hála jár érte. Szabó Eszter böicsfcei levelező, * Igen helyesen irta meg Szabó ©iv- társmő, hogy a szervezetet csak úgy tudjuk helyesen irányítani, ha állan­dó am kapcsolatot tartunk a párttal, amely segítséget, és iránymutatást ad a helyes úton való haladásra. Ezért tudott a titkár elvtárs helyesen irá­nyítani, szervezni a bőitekéi DISZ szervezetben. Reméljük, hogy a bibá_ jukat kijavítva még nagyobb ered­ménnyel fognak dolgozni szervezetü­kön belül. Tanácstagok beszámolói január 27-én Megy ©szerte folynak a tanácstagok beszámoló gyűlései, ahol a múlt évi eredményeket értékelik és ismertetik az új feladatokat. Községi, járási és megyei tanácstagok számolnak he a dolgozó parasztságnak. Január 27-én, a megyei tanács tagjai közüt Gazda Lajosné fzményhen, Magyar Ferenc Dombóváron, Pruck János Tamásiban, Molnár Sándor Gyünkön, Lipesik István Dunafoldva ron, Hunyadi Károly Deesen, Mónus István Biltácson, Sajtó Ferenc Nagy vejkén és Pit!/ Ferenc Fnddon tartja meg beszámolóját. legyük a pártesoportokat a pártszervezet szilárd támaszává Az 1952-es év fokozott feladatokat ró minden egyes pár szervezetre és minden kommunistára. Tana község pártszervezetei az ehrmlt évben jó eredményeket értek el a terv végre­hajtása során, do a most megindult t'ervévben még jobb munkát kel vé­gezniük Pártszervezeteinknek mos: az a íol- odarfuk, hogy Végezzék a pártépátés meliert a termelés ellenőrzéséi, szá­moltassak be a műszaki vezetőket, mondjanak- építő bírálatot munkájuk­ról. A termelés párt-ellenőrzése nem­csak joga, de kötelessége párts2erve- 7-eleinknek. Az ellenőrzés nagy mun­káját, csak úgy tudják el léit ni pártszer­vezeteink, ha támaszkodnak elsősor­ban a kommunisták és az élenjáró br csülctes dolgozók széles tömegeire és bevonják az üzem. a község életének ellenőrzésébe. A most újjászervezett pártc.eoporto­kat mozgósítani kell, hogy felvilágo­sító munkával hassanak oda, hogy a párt- és korniányhatároza toloat irate- dékta tanul végrehajtsák, harcoljanak a munka fegyelem Itazítói elten. A párt- szervezetek vezetőségei tar teának rendszeresért pártcsoportvezetö érte., kezdetet, ólról a titkár elv társak meg­adják a feladatokat a pártcsoportve- zötöknek és beszámoltatják az elvég, zett munkáról. Ezen a téren követendő .példa a tol­nai alapsze-rvozet vezetőségnek mun­kája,, ahol a pértcsoportvezetőkkel egyénileg elbeszélgeíiíek az elvfúr­sak és ezután értekezleten mtaéták' meg a teendőket, itt minden csoport­vezető megkapta a konkrét fp ládátok ami: tredményesen el is végeznek. De nem így all a helyzet a tolna; üzemeknél, a vezetőség újraválasztó* sa óta rni-g egyszer sem vob póri csoportvezetőknek értekezlet tarlva. így nem tudják a feladatukat és a munkájuk csak a IxHyey eladására korlátozódik. Ezáltal eszükül a párt- munka a titkárra, vagy legjobb eset­ben egyes vezetőségi agakra. ^ páré csoportok megalakítása né csak art azt jelentse, hogy papírra varrnak fektetve a csoportok., hanem azokat aktíviráini kell a feladatok végrehaj tá.-ára- A pártesoportok legyenek \i üzemekben — a műhelyekben __ fa­lu n pedig az utcák motorjai, '.egye­nek a pártszervezetek szilárd 'ámri- szai. A pártesoportok vezetői vegyenek példát a Bolsevik Párt cső portvezető b nek munkájáról, vegyék ét azoknak lapu szia tei tai * te . mitTjtei,ruódszei'ei,t.. melyet a szovjet irodal-ombcur megta- íiáHratordk. A pártcsoportolc vezetői járjanak élén a tanulásban, a. terme­lésben, munkamódizereit adja ál gyen. gébb társainak, í; xj-itse a hozzá be­osztottakat mindenben. A pártveze- tőségeknek és a pártosoport vezetők­nek eQ kell ómi, hegy növekedjék « pártesoportok szerepe a politikai és technikai haladásért vívott harcban. Hűim László MDP-titkár, Tolna. Szilárd munkafegyelmei álla mi gwsdaságainkban Népgazdaságunk gyors-ütemű fejlődé­se megköveteli, hogy mezőgazdaságunk elmaradottságát mielőbb felszámoljuk. Éppen ezért nagyon fontos állami gaz- dajságainkban az eddig mutatkozó hiá­nyosságok mielőbbi kiküszöbölése, fő­ként a munkafegyelem megjavítása és a munkaszervezetek kiépítése. Ahhoz, hogy munkánkat szervezettebbé tudjuk tenni, főként a dolgozók nevelése, kö­vetkezetes és helyes módszerek alkal­mazása szükséges. Figyelembe kell ven­ni minden esetben azt. hogy nem tu­dunk feladatainkkal megbirkózni, ha nem. támaszkodunk közvetlen a dolgo­zó tömegekre. Ahhoz, hogy eredmé­nyeinket fokozni tudjuk, feltétlen vál­toztatni kell a vezetők cs a dolgozók eddigi kapcsolatán. Már most gondos­kodni kell arról, hogy minden egyes dolgozó tisztában legyen a reá háruló termelési feladattal, hogy tervszerűen, előre lássák a dolgozók, hogy milyen feladatokat kell megöldaníok. Gyorsan közeledünk a tavaszi mező- gazdasági munkánk megkezdéséhez, éppen ezért fontos, hogy időben ki­alakítsuk a munkaszervezeteket, vagy­is minden körülmények között első­Mex József és Vígh József bálái dolgozó parasztok Rákosi elvtárs 60. születésnapjára falajmüvelési és beadási versenyre hívták a község dolgozó parasztjait Béta község megyénk egyik legg azdagabb községei közé tartozik, Még bs el vart maradva a begyűjtési terv végrehajtásában. A beadási kötelezett­ség lemaradásának oka a pártszervezet lazasága és széthúzása. Báta község partszervezetének vezetősége nem áll hivatása magaslatán és nem irányítja eléggé a község munkáját. Ennek oka a begyűjtés lemaradása és lazasága. Nem folyik a felvilágosító mo.itka ■« dolgozó parasztság közölt. Ha pedig mégis kimennek a népnevelők, nem tudják megér tett, ni a dolgozókkal a fel adatokat, mert maguk sem ismerik eléggé. Báta község pártszervezetének vezetősége felelős azért, hogy 350 főt fiit,evő népnevelő gárdájával 15—20 népnevelőt lúd mozgósítani a fr.laáa tok ismertetésére. Jellemző, hogy a pártvezetőség, mint forradalmi vezér­kar, elszakad a dolgozók tömegeitől. Nincs aki vezesse, irányítsa a dolgozó parasztokat Madalaik megvalósítására. Pedig ha megnézzük, láthatjuk, hogy Bála község dolgozó parasztjainak többsége megérti kötelességeit. Nem bizonylt ja semmi sem jobbon ezt. mint a bátci tanács által meg tartott új beszolgáltatást rendeletről tartott gyűlés, ahol jelen volt 380— f-00 dolgozó paraszt. Ezen a gyűlésen részvettek Báta község dolgozó pa­rasztjainak legjobbjai, akik az 1951~es begyűjtésben élenjárlak, példát mutál­ták a többi dolgozó paraszliársaiknak. Mex József és Vigh József, mint élen­járók, 1951 ben beadási kötelezettségű két 100 százalékon felül teljesítették. Elmondották, hogy beadási kötelezettségüket, és termelésüket nagyban elő segítette a szovjet rtsrtobiológriai módszerek alkalmazása. Mini például a négyzetes kukoricaveié s, annak pótbeporzásu és az eredmé­nyesen elvégzett talajmunka. Mex József 42 mázsa, Nígh József pedig 45 mázsás kukoricatermést ért el holdanként. Míg az agyéul, régi módén let melö parasztok átlagtermése 28 30 mázsa kukorica volt holdanként. Mex József és Vigh József élenjáró dolgozó parasztok az új bi.gyiij lést renddel ismertetése után hozzászóltak és ismertették Báta község dől ínzó parasztjaival milyen módon teije sitheíik beadás: kötelezettségüket . Mex József azt mondatta: Mindenki iparkodjon elvégezni időben minden talaj- munkát, kövesse minden dolgozó paraszt a Szovjetuniótól átvett módszerek alkalmazását. Alkalmazni kell a kukorica pótbeporzását, o négyzetes vetési és őe kell vezetni a nyári burgonya vetését is. Ezek az eredmények, amit mi a szovjet módszerekkel elértünk, kihat­nak állattenyésztésünk fejlesztésére. Több takarmánnyal több állatot tart­hatunk, több lesz a trágyánk és jobb termőtalajt biztosíthatunk növényeink­nek. Ezen keresztül tudunk többet ad ni államunknak és több jut a terme­lőknek is. Ha minden dolgozó paraszt társunk ezeket betartja, büszkén ki­álthatunk, hogy eleget tettünk a minis ztcrtanács határozatának, mind a nö­vénytermelés, mind az állattenyésztés vonalán., emelt fővel mehetünk a fa­lun, mert beadási kötelezettségünknek is eleget teszünk. Mex József és Vigh József, Bála község dolgozó parasztjainak meg­világítják. mennyivel előnyösebb a: új beadási rendelet a tavalyihoz képest. Meg van szabva előre, mit kell egy évre beadni és lehetőség van a beadás­ra az első negyed, vagy az első félév ben, ha megvan a beadandó mennyiség. Feladatai tik megnőttek. nagyobbák. mint eddig, de ez serkentői iék az igények is. tehát ezzel szemben mert különben minden megáll fejlődés sóval többet adunk az államunknak és baden értékesíthetünk. Mex József és Vigh József verse rasztságát a talajművelési munkánk sére. Azcn leszünk — mondották — érhessünk ej és beszolgáltatásunkat szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs 60 hazafias szer ele tünket. Reméljük, hogy dolgozó parasztsága csatlakozik. A gy az új begyűjtési rendelet ismertetéséi verseny kihívását. A gyűlésen megjelent brnrfnsi hntetczp.tí Zcöfii ti r rri teli psíf nh eg hat a termelés fokozására. Mcgnőt- nőni kell kötelezettségeinknek ts, c-ben. Mi magunk a termelés fokozó- több jut a mi számunkra, amit *zdr nyre hívták Báta község dolgozó paJ minél jobb és idejében való clvégzé- minél nagyobb termelési eredményt mielőbb teljesíthessük. Ez a kihívás éves születésnapjára fejezi ki őszinlc versenykihívásunkhoz Báta község ííi 1 m megjelent dolgozók helyeseltek és az élenjáró dolgozó parasztok dolgozók közül többen követelték a megbírságo lésót. sorban a munkaerőt kell. hogy biztosít­suk. Ezen a térem vannak komoly fel­adatainak, nem elég csak 1 '2 dolgo­zót ráállt tani a szerződéskötésre, Ha­nem ezen túlmenően kollektív feladat ként minden dolgozót mozgósítani kel* a munkaerő biztosítása érdekében. Ál­landó napirendi ős súlyponti kérdés­ként kell kezelni ezeknek a felada­toknak a megoldását- Ha így megvaló­sítjuk ezt a feladatot, nem marad el az eredmény 6em- A gazdaságok vezető­ségének mindent el kell követni annak érdekében, hogy' a munka minden terü­letén szervezett munka folyjon és ffj ként a szocialista nnmkavcrscnyt tö­megmozgalommá kell fenni a termetes fokozásának érdekében. El sem képzelhető szocialista nagy­üzemi gazdálkodás szervezett munka ás szocialista munka verseny nélkül, Az 1952-es évi termelési feladataink meg­követelik tőlünk, hogy fegyelmezelleo és szervezetten dolgozzunk. Szilárd munkafegyelmet kell teremtenünk min­den gazdaságban. A dolgozók vonják felelősségre a hanyagokat, mert fegye­lem megbonlói akadályozzák a terme­lést és kárt okoznak azoknak, akik be­csületesen és fegyelmezetten vesznek részt a termelésben. A nagy Szovjet unió példáját kell követni és bátra® szembe kell szállni a nehézségekkel, A nehézséget leküzdeni, az előttünk álló feladatokat c.sak úgy tudjuk vég­rehajtani, ha fegyelmezetlen veszünk részt a termelésben, és kíméletlenül le leplezzük a munkafegyelem megbonlói1.. Ahhoz, hogy állami gazdaságaink a szocialista mezőgazdaság mintakép-?- legyenek, amire hivatottak, változtatni kell eddigi működésükön, s a fejlő­déssel járó gyermek-hetegscgékből gyor san ki kell gyógyulniok. Rákosi elv- társ azt mondta: ..El kell érnünk, hogy állami gazdaságaink a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő gaz­daságai legyenek. Mindenekelőtt ehhez szükséges ci szilárd munkafegyelem, a helyes munkaszervezés, a szocialista munkaverseny kiszélesítése’-. A -'terv- törvény szigorú betartása, a dolgozók politikai öntudatának állandó emelése, hogy tisztán lássák a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit és magukénak érez­zék a gazdaságokat. A gazdaságok ve­zetőségének sokkal közelebb kelt ke­rülni a dolgozókhoz, ismerniük kell a dolgozók napi problémáit és ezen ke­resztül mozgósítani tudják a dolgo­zókat a feladatok maradéktalan végre­hajtására. Olvasd a i—íre-v-Zfsei Társadalmi Szemle rsmEmmmmxESEmmmsmti minder- szóm-to Flirteten fejlődésedet segíti odúé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents