Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-24 / 19. szám

4 NAPLÓ 1952 JANUAR H LELKES HANGULATBAN FOLYT LE A NAGYMÁNYOKI KÖRZETI KULTŰRVERSENY A bányatelep} hoA\gos híradó vidám indulókkal ébreszti a dolgozókat K ngymdnyokon. Nagy esemény lesz ma itt, a ku' túrház termében körzeti bemutatóra jönnek össze a környék legjobb kultúrcsoportjai Nagymányok, váralja, Győré. Izmény, Máza legjobb kuUúraktívái mutatják be ma tudá­sukat. Vidámak, a dolgozók, öregek, iíatalok egyaránt. A csoportok egy. más után érkeznek, elsőnek iutnak be az izményiek autóbusszal. Vidáman, nevetv* szállnak le és a vendéglátó szeretetével vezetik őket a jól futóit . öltözőbe. , lav érkeznek tovább a többi kultúrcsoportok vidáman, jókedvűen es boldogan gondolnak a mai verseny győzelmeire. A versenyzők ismerkednek cgvmáseal. Itt az izmény iek. csoportja beszélget a gyéreivel, amott a nagy. mányokiak folytatnak tapasztalatcserét a mázai kultúrósokkal. A nagyterem közben meglelik érdeklődőkkel. A nézőtéren öregek, ha- tolok, egyenruhás vájár iskolai tanulók várják a mai kultúrb emutató t. Mind óteeávüek. tudják, hogy üVasiik« L&joftné, az izmenyi csoport ■-eíeője, tanácselnök, elkísérte cso­portját a bemutatóra, sóhajtva jegyzi üveg: ,, Szeretnék móg egyszer tialai lenni. Bizony az én fia.al koromban rvtég első osztályba sem jártam, s mér swí urakinaik dolgoztam, egy köcsög aludttejért. Its mos" itt, ahogy vé- gignézeík: boldog arcokat, örvendező italokat láttok, akiknek szeméből ol­vasom az élet szépségei1.“. Gazdánét férje is elkísérte, aki az izménvi párt. szervezete! képviseli, ő is mosolygó arcú. kemény, kérges I«nyerd dolgozó panaszt, aki vidáman rendezgeti az izménvi fiatalokat, mintha féltve őr­zött gyermekei lennének. Kalló Béla, a mázai csoport egyik veaelője izgatottan magyarázza a cso­portjának, az egyik sarokba teleped­tek le. A leeresztett függöny mögött már összeült a bírálóbizottság és Geyer József nagymányoki népművelési elő­adó. a bemutató lelkes szervezője, rnosl hangosan, kissé izgatottan mond ja el a bizottság tagijainak, milyen szellemben bíráljanak. Megkezdődik a pergő, változatosj, eleven műsor: ■Színes népviseletü. vidám csoportok váltják egymás1, tapsok közepette a színpadom. Emilt az izmény iek sán­cát, óit a váraljai népviseletet Jícsé- rik, amott hátúi meg a Hiányok lak orosz táncának optimizmusáról vi'al- koimaík. A bemutatott táncok, színdarabok, énekek mind kulíúrcsioporljaink jó munkáját dicsérik és tükörképe az el. műit kultúrversemytől a mos kuniig el­tölt jdö fejlődésének. Bizony .a műsor igen nagy feladat elé állította a bíráló bizottságot, amely a versenyen kívül folyó műsor közepette kiértékelésre vonult vissza. A bizottság minden csoportról elemzésit adott, ez segítsé­get jelent az élik öve tk ezen dö munká­ság" is, amely táncukat modorossá lette. A csoport tanuljon lelkesen, igyekezeznek a szovj'et lánckuMúra és a magyar népi tánckultúra kincses­tárából bátran meríteni és a biztos siker nem marad el. Györai csoport felkészülése kissé hiányos volt és mindenekelőtt a cso­port fiatal voltaiból adódik, akik lel­kesen tanultaik fizikai munkájuk mel­lett is. Szorgalmas tanulással, a job­bak tapasztalatainak hasznosításával érhetnek el még szebb -eredményeket U. A mázas színjátszók az „öregbéres“ című darabjukat lelkesedéssel adtak elő. Jó munkát végezték. A nagymányoki színjátszók igen jól adták elő jeleneteiket. Külön megemlíthetjük közülük Müller elvtárs játékát, akire a központi küldöttek is felfigyeltek. A járási bemutatóra új darabok betanulását vállaltak. Megemlítendő még a váraljai úttörő zeneikar és a mázai énekkar lelkes igyekezete is. A közönség elölt való kiértékelést jutaliamkiosztás követte, a dijakat a vezetők azzal az őszinte ígérettel ve ­tek át, hogy legközelebb még többet adnak a kuliúriörrad‘a 1 om érdekében. Lelkes, jó hangúikéiban ért véget a bemutató N a gymiáin y ok on. Este ünnepi díszibeimutató keretében mutatkoztak be zsúfolt ház előtt a nyertes együtesek és a nagyszámú kö­zönség láthatta, hogy pártunk kultúr­politikája itt, Nagymányokon is győ­zelmet aratott. Blénesi Kálmán If’ieíeróink írják a lerntpIőssőppIkéseiekből Építkeznek a szakcsi l j Élet tagjai Ma, amikor országunkban több tar. meló szövetkeze ti csoport alakul, mi, szak esd dolgozók is örömmé] j el ent- hetjük, hogy .falunkban a termelőszö­vetkezeti csoportok alakulása és nö­vekedése ogyre nagyobb méretekéit ölt. Már régi idő óta ösztönzött az a gondolat, hogy tennelöcsoponíot ala­kítsunk. Ezt a gondolatom 1950 év január havában valósítottam meg, amikor önállóan kezdeményeztem egy III. típusú termelőszövetkezet megala­kítását. Március hónapban 9 család­dal meg is alakult az Uj Élet termelő- csoport. Ez volt az első Szakcs köz­ségben. Alakulási engedélyünk nem volt, így vadon működtünk. 81 ka- tasztrális hold földön dolgoztunk. Ké­sőbb azonban a 9 családból 4 család lemorzsolódott és csoportunknak iga­vonóból 1 lő maradt. Munkálataink elvégzéséhez nagy segítséget nyúj­tott kormányzatunk a gépállomások dolgozóin keresztül. Eredményünk jó volt, ami a zár­számadásnál világosan kitünilc. Egy munkaegységre 37 forint 27 -fillér esett. Én harmadmagammal dolgoz­tam a csoportban egy 16 és egy 18 éves fiammal. Csoportvezető voltam, év végén 340 munkaegységünk volt. Hogy mennyi volt a jövedelmünk, akárki könnyen kiszámolhatja.. A szervezést tovább folytattuk és a tag­létszám 85 főre emelkedett. A meg- növekedett csoportba befurakodott az ellenség is. Ezt azonban csakhamar Lelepleztük é3 kizártuk soraink közül, csatlósaikkal együtt. Ezen keresztül csoportunk élete megszilárdult. Az ellenség eltávolítása segítette csopor­tunk gyarapodását. 1951-ben kormányzatunktól kaptunk egy szarvasmarha törzset ami akkor 20 darabból állt, de mi ezt a szarvas- marha törzset ezév március végére 35 darabra fogjuk emelni. Va,n 25 darab anyasertésünk, akik megkezdték a fiazást. Már van 62 darab malacunk is, 3 darab apaállatunk, 100 darab hí­zósertésünk és 17 darab elsőoszlályú lovunk. 1951-ben építettünk egy 100 köbméteres silót. Most pedig rövide­sen megkezdjük egy sértési iaz tató és egy hizlalda építését. A tégla már rendelkezésünkre áll, a. faanyagot pe­dig most készítjük. Ezeket az építke­zéseket ez é\ március 15-re be is fog­juk fejezni. Id. Právks János szakosa levelező, Örömmel leltem a Tolnai Napló levelezője A váraljai csoport tehetséges fiatalokból áll. Népviseie- i'tk ezer színben pompázó, a kísérő zenekar lelkes játéka külön megem­lítendő. Hibájuk, hogy a csoport min­den tehetsége ellenére megfeledkezel! arról, hogy a Váralján valószínűleg meglévő és urna'kozó fiukat is be­vonja. Az izményi tánccsoport fegyelmezett fellépésű, jó kollektívá­nak bizonyult. Saját zenekaruk kísé­rt; éve! ereded bukovinai székely tán­cukat mm'attak be. Ezen érlékeik mel­lett érezhető azonban bizonyos kis­polgári behatás is, melyet le kell küz­deni és ősi székely táncokat is, — mini például a csűrd öngól ő, legén y- fogó “- mutassanak be a járási be- muutún, Műsorukat a mázai bányá­szok u a k a jó nlo A á k. Nagymányoki vájáriskola orosz jellegben bénulta lolt kábául tánca lelkes optimizmusával maga­sai ragadott, de a végén kissé e!lany­hult. Fontos, hogy ez a remek cso­port orosz táncok mclile:'.*!, magyar né­pi .aneokat is lan üljön és mutasson be a járási versenyen. A mázai csoport táncánál a lelkes igyekezel meliell becsűszolt egy adag „mű-magyaros­Nagy öröm ért, amikor megtudtam hogy mint csoportunk levelezője, csatlakozhatom a Tolnai Nap’ó leve­lezőinek táborához. A szerkesztőség bizonyára támogatni fogja csoportun­kat tanácsaival és útmutatásaival. Tu­dom azt, hogy eredményesebb mun­kát fogunk felmutatni azáltal, hogy eredményeinket és hibáinkat me­gyénkben, minden dolgozó ismerni fogja, aki olvasója a Tolnai Napló­nak és csoportunk is mindinkább fej- lődni fog Az elmúlt gazdasági évben nagyon sok hiba mutatkozott nálunk. Először is rossz volt a munka meg­szervezése. Hiányzóit az elnök példa mutatása mert még a legnagyobb munkából: az aratásból sem vette ki részét, Az intézőbizottság sem dol­gozta ki kellően a munkatervelcet. Ez megmutatkozik, több terményünk ter­méshozamában. 65 hold babunk az el­vetett vetőmagot sem termelte meg. Dohányunk a jégverésen kívül az ül­tetésnél is kárt szenvedett, a gaz nagyban hátráltatta annak fejlődéséi. Kukoricatermésünk is megsínylette a~ egyszeri kapálást. Az állattenyésztés terén sem értünk cl. megjelelő ered menyeket, hiányzott a szakszerű ke­zelés. Ennél,: következtében pusztul Í cl közel 70 darab malacunk. Ezeknek az értékeknélelvesztését mutatja a: évvégi zárszámudás is. Ez okozta Azt. ' hogy munkaegységenként 12 lórim fiC fillér pénzértékben számoltunk el, be­leértve a természetbeni járandóságot is. Ha megnézzük más csoportot,: zár számadásait, kitűnik, hogy hol jó hol rossz a munka menete. Mi is sokat tapasztaltunk az elmúlt év hibáin, fel­számoljuk a .hibák sorozatos elköveté­sét és új erővel fogunk az 1952-es gazdasági év munkálataihoz HERCZEG ISTVÁN a simontornyai Alkotmány levelezője. Kfméleti színvonalunk emelését segíti elő az Mugyar-Szovjet Társaság szerve­zetei ni egyénik területén a Magyar _ Szovjet Barátsági Hónap méltó meg ünneplése érdekében az előkészületek munkái közben MSZT-nupul 'art, me­gyei előadókkal, l yeri MsZTnap esz Bojiyhádon folyó hó 26-án. El I Bt EJ li CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 24 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR; 11/1. sz. All. gyógyszertar. NÉVNAP: Tűnőt. -- 11)0 JÁRÁS JELENTÉS. Várba' ó időjárás csütörtök estig: Továbbra is felhős, párás idő, több- felé havazás. havas-eső. Mérsékelt kcle'i-délkc'.eii szél. A hőmérséklet alig vál.ozilk. Várható hőmérséklet i értékek a.z ország területére: csütör­tökön reggel nyugalmi —8~*0, keleten —8 — —ő, délben nynyálon I -í 2, keleten -—3—0 l'ok közöl". A bonyhádi íüldmüvesszüvetkezei ügyvezc öjét, ttieszko'sz.ki Károlyi, a bonyhádi járás I. fokú büntető bírá­ja munkaköayv szabályié au kezelése végett, valamiéi, mert inunkukönyvvel nem látta el a dolgozókat, akik a szövetkezet alkalmazásában voltak. ‘>00 lóriul pén/bün e ésre ítélte. Károlyi Jó zseb a Szekszárdi Ma gasépítö Vállalat igazgatója 300 ló­rimra lel", megbüntetve, inert munka- könyv nélkül alkalmazóit munkavál­lalók a . Pincehely község min egy ii)U dolgozó jelenlétében ül rue*) Hóé JUeg Lenin halálának évfordulója1, A DISZ ifjak é.s a szőve’kezed dolgozói I aradi.. súgó1 nem kímélve tellek meg min­dent, hegy az ünnepély nívója móllá legyen annak a nevéhez, akinek tá­mlásai vezéresHlagkéul mulatja ne­künk is az ii a I a szebb, a boldogabb iövíj feéé. <3/2 Építési Vállalat hanyagsága késlelteti a szekszárdi stadion építési munkálatait Szekszárd sportkedvelő dolgozói fednek örülni annak, hogy' a város az ötévé* terv keretében korszerű stadiont kap cdzőpályávai, kosár-, röplabda, teniszpályákkal, futó- és mo­toros salakpályával, korszerűen felszerelt öl-, tözőrel, lelátóval. Ez az öröm azonban min­dig lelohad, valahányszor arra gondolunk, hogy az a szekszárdi 73/2. építési Vállalat vezetősége mennyire harmadrangú kérdésnek tekintette az elmúlt év folyamán az öltöző és kerítés építési mnnkalatait. Mindenki em­lékszik reá, hogy mióta rozsdásodnak a kerí­tés drótjai, mióta állnak kiásva azok a göd­rök, amelyben a kerítés betonoszlopai nyer­nek beállítást, — talán már azóta az eső újra be is temette a gödröket. Ha végigtekintünk a pályán, lehetetlen meg nem iónunk az unott, kényszeredetten Végzett munka nyomait. Egyedül a labdarúgó edző- pólya elkészítése sikerült abban a mértékben, amint azt vártuk. Hogy a Arállalnt valóban nyűgnek tekinti a pálya építési munkálatait, vagy legalábbis annak tekintette az elmúlt év folyamán, bizonyítja az a szomorú jegy­zőkönyv is, amelyet szakemberekből álló bizottság vett fel az öltöző és kerítés mű­szaki munkálatainak a felülvizsgálatakor. Először is az történt, hogy a munkálatokat átvenni hívatott bizottság a reggel 9 órára kitűzött felülvizsgálatra pontosan megjelen­vén fél 11 óráig várakozott a kivételező vál­lalat képviselőinek a megjelenésére. Ekkor a Beruházási Vállalat jelenlévő képviselője távbeszélőn felhívta a vállalatot o. megje lenesére, azonbáto az telefonhívásra sem jelent meg, így az átvétel nem volt megejthető. A bizottság ennek ellenére megállapította azt, hogy az öltözőt ilyen állapotban átven­ni nem lehet. Megállapította a bizottság, hogy a pálya olyan állapotban van, mintha a vál­lalat nem tartaná fontosnak a munkák el­végzését. A beépítésre váró anyagokat a vál­lalat úgu tárolta, hogy azok a rongálódás veszélyének ki vannak téve. Megállapította a bizottság azt is, hogy a vállalat felettes hatósága, a Beruházási Vállalat több ízben sürgette a vállalatot a gyorsabb ütemű épí­tésre, azonban sürgetései eredménytelenek ma­radtak. ügy látszik, hogy a vállalat nem tartja tztm előli au ötéves iesv pcníot tel­jesítését, amire példa e szekszárdi közgazda­ság í gimnázium és a palánki mezőgazdasági technikum építkezése ia. ahol saindegyvk építkezésen hónapok óta eoak holmi piszme- gás észlelhető ahelyett, hog7 a vállalat 1—1 munka elvégzésére összpontosítani erejét, annak szétforgácsotósa helyett. A Vállalat időközben trösztté alakult ét úgy véli, hogy a megkezdett munka befeje­zése trösztté alakulása után már was is a?‘ ő dolga. Ezen a nézeten azonban mégis <f*ak változtatott akkor, amikor e január hó tS-ém megtartott értekezleten kötelezettséget Dáliáit arrnvonatkozélag, hogy január hó í4-iSl kez­dődően 2 kőművest és 6 segédmunkást mind addig foglalkoztat a pályaépítésnél, amíg a? 1901-ben megkezdett, de be nem fejezett munkálatokat el nem végzi. Szekszárd spor tolóinak lesz most a föladata az, hogy e Vál­lalat ígéretének teljesítését ellenőrizzék, ér amennyiben újabb hanyagság lenne tapasztal ható, azt a TSB-nek jelentsék. A jövő évi munkálatokat a TOTÉY vállal­ta el. Az 1952. évi tervévre negyedmillióny« hitel áll rendelkezésre a pálya továbbépí­tési munkálataira. A vállalat ez összegből az öltöző munkálatait szándékozik befejezni Kétoldali betonszegélyt készít a futópályá­hoz (ezt is a futópálya építésével egyidöbea kellett volna elkészíteni), kapukat, bejárati ajtókat, pénztárfülkéket épít, befejezi a mo- torospálya salakozását, a Szekszárdi Kerté­szeti Vállalat pedig a nagypálya füvesítését és a további parkírozási munkálatokat fogja elvégezni, míg a kerítés elkészítése mée nz építő Vállalatnak lesz a feladata. Most, amikor Szekszárdiéi 8 egyesület H csapatot nevezett a labdarugó bajnokságra és mindössze az edzőpálya és a palánki sport­telep áll a sportolók rendelkezésére, nem közömbös a város sportjának fejlődése szem­pontjából az, hogy milyen ütemben haladna k a stadion építési munkálatai és a rendelke­zésre álló hitelkeret a lehetőségek adta leg célszerűbb felhasználást nyer-e vagy sem Bízunk abban, hogy a Tatarozó Vállalat nem a 73/2. számú Építési Vállalat nyomdokain fog elindulni, amikor a pályaépítés munka laíait átveszi. Jól megszervezett sportkör a szekszárdi Dózsa SK, . Szekszárd Táros sportja még egy évvel ezelőtt is igen laza talajon mozgott. Az 1951. évben kezdett a város sportélete meg­változni, amikor az Építők mellett a Vörös Meteor kezdte a szárnyait bontogatni, és a nyár elején pedig a szekszárdi Dózsa SK. jelentette be a megalakulását. A harmadik sportkör, a Dózsa SK. megalakítása űj színt hozott városunk sportéletébe. Így tehát a Dózsa alig 7 hónapos múltra tekinthet vissza, de ez a hét hónap elegendő volt arra, hogy mindenki megelégedetten vegye tudomásul, hogy városunk és a szocialista sportunk egyik lendítő kereke lesz, A Dózsa SK fi szakosztályt állított fel, így: ökölvívó, labdarúgó, asztalitenisz, mo­tor, sakk, torna, kosár, röplabda, céliovő, atlétika, és általános (MHK) szakosztályokat. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a sportkör nemcsak a labdarúgásra, hanem más sportágakra is gondolt, minden fiatal részé­re megadta a lehetőségeket, hogy kénye-kedve szerint sportolhasson. Az ökölvivószakosztály fiatal tagjai lelki­ismeretesen edzenek Leposa edző vezérletével. Rövidesen felkézsül a csapat technikailag H, 1—2 éven belül egész jó gárda fog a sport­kör rendelkezésére állaui. A labdarúgószakosztály a múlt érben jő munkát végzett. A járási A bajnokságban szerepelt és veretlenül menyeríe a bajnoksá­got. Az osztályozőmérkőzésekea zs jól szerepelt és így bejutott a megyei bajnok ságba, A vezetőség és az elég nagyszámü szurkolótábor bízik abban, hogy nemcsak megállja a helyét e csoportban, hanem bele is akar szólni a bajnokságba. A lehetőség meg van erre és ha a további erősítések is meg lesznek, bizonyára nem fognak csalat­kozni a Dózsa-szurkolók. A sportkör tavaszi mérkőzésekre ebből a keretből fogja össze­állítani csapatát: Schmiedt, Gyurits, Kővári, László, Silo, Palásti, Brandt, Dósai, Hetest, Pintér, Marosi, dr Szborai, Géczi, Gyetvás- Schlarb, Nagy O., Molnár játékosoknál. Érchegyi (Pruha) Pál edző szakszerű irányí­tása is biztosíték a jó szereplésre. A labdarúgó-pálya építése rövidesen megin­dul és minden remény meg van arra, hogy március első napjaiban már ilt edzhet a csapat. Futópálya is készül ilt, ahol az at­léták is szorgalmasan tudnak majd edzeni- További terve a Dózsa SK.-nak, hogy ruincJ hamarabb felépüljön egy típuspáiya, aboJ 6-7000 főre Jélátó is legyen. Mi bízunk ab­ban, hogy hamarosan elkészül a városunk második sportpályája és n fiatalság nagyobb lendülettel fog sportolni, nem úgy, mint most. A többi szakosztály is be fog nevezni a bajnokságokba és rövidesen terebélyesedni, loinbosodni fog a szekszárdi Dózsa SK­A keszthelyi Kísérleti Intézetbeu sikerrel folynak a citromtermelési kísérletek A keszthelyi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben jó eredménnyel foly­nak a citrom termelési kísérletek a tavaly a Szovjetuniótól kapott oltvá­nyok segítségévek A Szovjetunióba, jól bevált úgynevezett árokmüveles- sel védik meg a. csemetéket a téli fagytól. Az éves csemetéket körülbe­lül 140 centiméter széles. 1 méter mély és 20—30 méter hosszú árkokba ültetik, amelyeket télen befednek szigetelő takaróval látnak el. A cse­meték az öt-hat méterenként elhelye­zett, ablakokon keresztül kapnak fényt és napot, enyhe időben friss levegőt. A keszthelyi intézet szaporító tele­pe 1958-ban és 5-1-ben mintegy 15 ezer cilromcsemelél ad majd szág termelőszövetkezeteinek leti termelésre, íz or- kisér­KÖNYV1SMER TETÉS i\. Ottztrouhova t Az oroszországi szociáldemokrata munkáspárt VI. (prágai) konferenciája A könyv az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt (OSzDMP) VI. (prágai) ös-zoroszországii Konferenci­ájáról szók E konferenciának rend* kivü' tonlos szsrepe volt a Bolsevik Párt és a forradalmi munkásmozga­lom történetében. A Prágai Konferen­cián űzték ki egyszer és mindenkor­ra a pártból a mensevikioket és véyet- vetetbök a. botaevikok és mensevikiek formai egyesülésének egy* párt kérő­ében. Ez ,t Konferencia vetette még az új típusú pártnak, a leninizmus pártjának, a Bolsevik Pártnak az alap­ját. TOLNAI NAPLÓ Felelős síerfcesziő PAUNRAS GfORGV felelő.« kiadó: K I R U V USUP öeerkcszföscg leb'fonváma: 22-!0. KiadóliivalaI (elefenji/.ftina: 2f-Sfi M N B egvsz.iniAcyÓ!.' Előfizetés <!i|i havi t|— !<\v:n|. Pécsi Szikra nyomda o Munkácsy Miháiv uica tü. • Telefon: 2P-27. nysuidáé: t 01,1 MH l ?ÍS RVZ.­ma Nagy Hiányokon kul túr forradalmunk egyik győzelmi állomásához érkeztünk el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents