Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-25 / 147. szám

TOLNAI * NAPLÓ YííJG PR CL ETA RJA ! EGYESÜLJETEK! —-------------1--------------------------—-----------------------------------------------~\ A MAI SZAMBÁN: A Biztonsági Tanács június 23-i ülése (2. o.) — A Vor* Márt* feltűnés! keltő leleplezései (2. o. — A jugoszláv nemzetgazdaság a Wall Street monopóllstűlnuk kar nat- bau (2. o.) — Mit tesz a Tolnai J exttlgyár párt,szerve- zete a termelő- és párlmunk» megjavításáért 13. o.) — A lemaradások behozásával készüljön a Tatarozó > álta­lat a harmadik negyedévre <3. o.i — kultúrházal uvalott Sárpilis (4. o.| ÍX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Ali A 5(j FILUi; SZERDA, J»;»2 JUNIUS 2» A faüójsáf jelentősége agltációs mnnktlnhban A faliújság — az alapszervezet, üzemrész, brigád sajtója — akkor tölti be eredményesen feladatát, ha mindig az adott terület: a műhely, üzem, termelőszövetkezet, állami gazdaság, gépállomás, vagy lakó­terület dolgozóinak életével, prob­lémáival foglalkozik, azt kritiká­val, buzdítással állandó figyelem­mel kíséri. Jelentős szerepet tölt be agitációs munkánkban a fali­újság, azáltal, hogy a dolgozók ál­tal megirt cikkekben, gúnyos raj­zokban leleplezi a hibákat, mozgó­sítja egyúttal a tömegeket — és a vezetőket js — a hibák kiküszöbö­lésére, a még jobb munkára. A Szovjetunió nyomán nálunk Ss hatalmas tömegmozgalommá fej­lődött a faliújság szerkesztés. Me­gyénk üzemeiben, falvaiban, az ál­lami gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben és a gépállomáson nagy arányokban bontakozott ki a faliújság-mozgalom. Egymásután kerültek a falra a szépen festett, táblák, hogy várják a dolgozók cikkeit. A faliújság-felelősök moz­gósították a dolgozókat a cikkek megírására és értek is el eredmé­nyekor A Bonyhádi Cipőgyárban és a Tolnai Selyemgyárban jelen­leg is jól használják fel a faliújság táblákat, rendszeresen cserélik rajta a cikkeket. Sok helyen azonban nem jutot­tak túl a kezdeti lelkesedésen, ezért vagy üresen áll a táblájuk, vagy éppen "hirdetőtáblának hasz­nálják fel azt. A dalmandi gépállo­más faliújság] m például két por­lepte cikk mellett a minisztertaná­csi rendelet sárgul. Ugyanígy hely­telenül használják fel a snort fa­liújságjukat is. ízlésesen festett táblán ,,Ez helyets" és ,,Ez nem helyes” felirat alatt a járási TSB körlevele szomorodik. A pinchelyi gépállomás egyszerűen mozimű­sor hirdető táblának használja fel a faliújságot. A bátaszéki községi pártszervezetnél pedig közel egy évig nem találták a faliújságtábla kulcsát, ez „akadályozta1' a párt- szervezet vezetőségét abban, hogy foglalkozzon a faliújság rendszeres és helyes felhasználásával. A faliújság szerepe igen sok­oldalú. Bíráló cikkekben felveti a hibákat, hiányosságokat, népsze­rűsíti a jó eredményeket elérő dol­gozókat, gúnyos rajzokkal leplezi le az imperialistákat és mozgósít­ja a dolgozókat a még nagyobb eredmények elérésére. Ezek igen fontos feladatai a faliújságnak, de nem merül ki ebben minden tény­kedése. A faliújság az újítások és új munkamódszerek részletes le­írásával, az anyag- és szerszám­megtakarítások szemléltetésével felbecsülhetetlen segítséget tud nyújtani a termelési költségek csökkentéséhez, a dolgozók mun­kájának megkönnyítéséhez. A fali­újság nagy segítséget tud nyújta­ni a szemléltető eszközök alkal­mazása útján a munkafegyelem megszlárditásához is. Ha például a Tolnai Textilgyárban felhasználnák a faliújsá‘gtáblát és gúnyos rajzok­ban megmutatnák, kik azok, akik a lógással, a munkaidő ki nem használásával akaratlanul is az el­lenséget segítik, egészen biztos, nagyobb eredményt tudnának el­érni a munkafegyelem megszilár­dításáért folytatott harcban. Az imperialista háborús uszítok elleni harcban is nagy szerepe van a faliújságnak. Gúnyos rajzokkal, a dolgozók cikkeivel, esetleg jól kiválasztott újságkivágásokkal nagy segítséget nyújt az imperia­lista törekvések, leleplezéséhez, mozgósítja a tömegeket az aktív békeharcra. Megyénk békebizott­ságai nemrégen faliújság versenyt indítottak, amely során jó kez­deményezések születtek: ízlésesen dekorált, színes, rajzos faliújságot készítettek az üzemek, falvak dol­gozói, tanuló ifjúságunk. Nemegy olyan jó faliújság volt, mint a Keszőhidegkuti Téglagyár dolgo­zóié,' amely harcosan leplezte le a háborús uszítókat és serkentette a dolgozókat újabb munkasikerek elérésére. Hiba azonban, hogy a békebi­zottságok is csak kampányszerűen foglalkoznak a faliújságokkal. Egy­két kivételtől eltekintve a „Béke faliújság-verseny” óta por lepi a cikkeket, vagy sok esetben a táb­lákat is. Ugyanezt lehet elmon­dani a közséai. tanácsok faliújság- ■ábláiról is. Alig van olyan tanács­ház, ahol van tábla, de ott ss< (mint például Tamási) régi cikkek szo- morkodnak rajta, vagy hirdetmé­nyek kiakasztására használ ják fel. Az eddigi tapasztalatok arra mu­tatnak, hogy pártszervezeteink még sok helyen lebecsülik faliújság- munkát, nem értik meg a faliújság szerepét, jelentőségét. Még nem ismerték fel, milyen nagy isegítsé- get tud nyújtani munkájukban a faliújság. Ez a lebecsülés nem min­dig abban mutatkozik meg, hogy elhanyagolják a faliújság-mozgal­mat, hogy nem jelennek meg cik­kek a táblán, hogy nem foglalko­zik vele senki, hanem abban is, hogy (mint például a Tolnai Se­lyemgyárban), maguk a vezetők írják a cikkeket. Természetesen ír­hatnak és írjanak is a vezetők a faliújságra, de az a legdöntőbb, hogy a faliújság széles fórum le­gyen. Olyan eszköz, amelyen ke­resztül a dolgozók hallatják hang­jukat, bírálják a vezetők munká­jának hiányosságait, ismertetik jó munkamódszereiket és harcot in­dítanak minden hiba e-llen. Faliújságmozgalmunk fejlődésé­ben kétségkívül jelentős eredmé­nyeket tudunk felmutatni ott, ahol a pártbizottság, a pártszervezetek vezetősége rendszeresen foglalko­zik a faliújság kérdésével. A jó tapasztalatok azonban nem fedhe­tik el előlünk a még meglévő sú­lyos hiányosságokat, a faliújság­mozgalom és a szemléltető agitá­ció elhanyagolását pártszervezete­ink igen jelentős részénél. Ezek a példák arra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy a jövőben az eddi­ginél nagyobb gondot fordítsanak pártszervezeteink az agitációnak erre az igen fontos módszerére, hogy az valóban tömegmozgósitó erővé, a dolgozók kollektív mun­kájává váljon. Vontatóhajó-karaván indul Odesszából a Volga—Don-csatornán át a molotovi folyami kikötőbe Odessza (TASZSZ): A napokban vontatóba jó-karaván indul el az Odessza-Ura] víziúton. A karaván Áthalad a Fekete-tengeren, és az Azo- vi-ten^eren, majd a Cimljanszki-ten- geren és a Volga—Don csatornán ke- resztül a Volgára érkezik, végül pe­dig a Káma-fölyóu át a molotovi fo­lyami kikötőbe fut be. Ezek a hajók a Kama felső folyásán közlekednek majd: uszályokat vontatnak a kom­munizmus építkezései, a sztálingrádi és a kujbisevi víziművek számára szállított anyagokkal. A szekszárdi tangazdaság megkezdte a háza aratását A szekszárdi tangazdaság befejezte 52 hold ősziárpájának aratását. Elvé­gezte már 10 hold fajtaborsó aratását és cséplését is. Hétfőn teljes ütemben megindult az aratás és az első búza­táblán már egy Knotek-kóvekötő ara- tógép arat. Teljes ütemben folyik a tarlóhámtás is és már 10 holdon el­vetették a másodnövényekel. A cséplő-brigád elfogadta a ráceg­resi állami gazdaság cséplőbrigádjának versenykihívását és megbeszélték ho­gyan végezhetik el mielőbb a cséplést, ök pedig a Szekszárd város terü­letén dolgozó összes cséplő-brigá­dokat hívták ki versenyre, a kö­vetkező feltételek mellett: A napi normát az egész csépléai idény alatt 150 százalékra teljesítik. A gazdaságban 23(F) mázsa gabonát csépeLnek el augusztus 5-ig. A cséplés befejezése után a brigád a termelő­szövetkezeteknek segít, hogy ők is mielőbb elvégezhessék a cséplést. A cséplés ideje alatt nagy gondot fordí­tanak a gép karbantartásába és a gép­hiba miatti kiesést a lehető legkeve­sebbre csökkentik. Az esetleg előfor­duló üzemzavarokat vándorszereiű be­állításával a legrövidebb idő alati heCyrehozzák. A szemveszteséget az egész cséplés ideje alatt fél százalék­ra csökkentik. A szalma é-s pelyva kazlakat úgy rakják össze, hogy kikü­szöbölik a veszteséget, így a gazdaság alom- és takarmányszükségletét bizto­sítják. A cséplőgéppel annyira ki tisz­títhatják a magot, hogy azt azonnal szállítani lehessen. Ezért felhívják Szekszárd város összes cséplő-brigádjait, hogy csat­lakozzanak versenykihívásukhoz, hogy így munka:ersenyen keresz­tül mielőbb befejezzék a cséplést és ezzel segítsék elő ötéves tér. vünk időelőtti befejezését. A esép- löbrlgád jó munkájával akarja megmutatni, hogy a békéért har­colnak és ezért a Békc-eséplő- brigád nevet választották. V gazdaságban ugyanekkor jól ha­ladnak a növényápolási munkák is. Már megkezdték a gyapol negyedik kapálását és negyedszer kapálják a cukorrépát is. Az aratással egyidőben a többi növény ápolási munkák is folynak. Külön arató- és cséplőbrigád van és így a növénytermelő brigád fennakadás nélkül végezheti munká­ját. Szombaton megkezdték a lucerna második kaszálását és ezen a hétín he is takarítják, Konyhád Kombáral lépett versenyre az aratái-csépléiben Bonyháá község dolgozó paraszt­sága, termelőszövetkezeti csoportjai magukévá tették a minisztertanács ha­tározatát, e annak végrehajtásával a munkaverseny kiszélesítésével veszi ki részét a szocializmus építéséből és még jobb munkával válaszol a világ népeinek szabadságára törő nyugati imperialisták háborús gaztetteire. A június 15-én megtartott gazdagyűlésen, amelyen a növényápolás, aratás, be­takarítás cséplés, má^odvetés, és a be­gyűjtéssel kapcsolatos feladatokról tárgyaltak, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok elha­tározták, hogy versenyre hívják ki Zomba községet, A versenykihívást Zomba község el is elfogadta, A versenyfeltételekben vállalták, úgy szervezik meg á községben a nö­vényápolási munkákat, hogy azokat a minisztertanács határozatában lefekte­tett határidő előtt teljes egészében el­végezzék. *Az aratást úgy szervezik meg, hogy a szemveszteséget a lehető legkevesebbre szorítsák le. Az aratást a minisztertanács által meghatározott határidő előli végzik el. A búza és a rozs aratását a meg­kezdéstől számított hat napon be­lül, az árpa és a zab aratását négy napon belül végzik eL A behordás mielőbbi elvégzésére a termelő- csoportoknál megszervezik a ka­láka-rendszerű behordás 1. és odahatnak, hogy ezt a módszert mind többen alkalmazzák az egyénileg dolgozó parasztok közül, A tűzvédelem és a gyors cséplés elvégzésének érde­kében közös szérűt létesítenek. A cséplés zavartalan menetének ér­dekében biztosítják a cséplőgépekhez szükséges munkaerőt. A termelőszö­vetkezetek kalákában csépelnek. A cséplést augusztus 18-ig befeje­zik és ezzel akarják ünnepelni méltóan Alkotmányunk ünnepét. Mindent elkövetnek, hogy az állat- állomány részére biztosítsák a szük­séges takarmányt,, s ezért nagy súlyt helyeznek a másodvetésekre a termelő- szövetkezeteknél és az egyéni dolgozó parasztoknál. A tarlóhántást az aratással egy­időben kezdik meg és a termelő­szövetkezetek hat napon belül, az egyéni dolgozó parasztok 14 na­pon bellii, de legkésőbb július 30-ig befejezik. Megszervezik a tűzvédelmet, a figye­lőszolgálatot. hogy ezzel megakadá­Mítnfc új csoport, amely szinte gyennekcipőben jár, új életet ke’zd tűnik és ez az új élet erőssé kovácsol bennünket. Megmutattuk erőnket,ami­kor cbacoiltuuk a faggyal és a száraz­sággal Nálunk hétfőn éjjel esett az eCtső értető eső. Már-már elvesztettük reményünket, az es° után azonban újult erővel iogott a tagság munká­hoz, az aratás előtt rnég egyszer meg■ kapáljanak mindent. Az aratás-csáp lés munkáit a tagság,, gal tárgyad;íruk meg. 30 hold ősziár- pánkait kézzel vágjuk le, utánunk meg már a traktor dübörögv mert másod­növénnyel vetjük el 100 hold búzán kát szintén kézierőveil vágjuk le hót nap alMt, 13 kasza várja, hogy viasz, érésben legyen a búsa. Az aratás mcOíltet't nem hanyagóljuk el a növényápolást sem, habár még vannak asszonyaink, aíkik nem érzik magukénak csoportunkat, nem akar­nak résztviewni a munkában, azonban lyozzák az ellenség káros tevékenység gét. Pártunk és kormányzatunk hatá­rozata alapján a termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítik a begyűjtést. Ezért a pártszervezet, a tanács és a tömegszervez elek széleskörű népnevelő hálózatot szerveznek. A két község kö­zötti verseny ellenőrzésére verseny- bizottság szerveznek, amely állandó tájékoztatást ad a verseny állásáról. Ez $ verseny lendületet ad •»». avatás, cséplés mielőbbi elvégzésére és a be­adási kötelezettség maradéktalan tel­jesítésére. ők követelőznek legjobban. Ez mutat­kozott meg most is, hogy pénze üte­get osztottunk ki munkaegység ará­nyában. Gyermekotthonról hallani sem akarnak. Azt mondják: „Minek, ennek az öt-hat gyereknek, és ha én vigyázok rá, tudom,, nem lesz baja.” Ezek az asszonyok még a régi rend­szerhez szokva, jobban szeretnek az ajtóhoz támaszkodva trécaelni és el­várjaik, hogy csak férjük dolgozzon. Sokam még úgy gondolkodnak, lead­tuk a földet, most már nem akarunk megszakadni a dologiban.. Pedig nagyon szép a mi munkánk. Most minden asszonynak üzenem a Tolnai Naplón keresztül, vegyék ki részüket a munkákból, mert ezzel vég­jük a Szovjetuniótól kapott szabadsá­gol és ötéves tervünk sikerét -segít­jük elő. Munkánk pedig az egész vi­lág dolgozóinak békeharcát segíti, Nagy János a fáddá BúzafcaMsz eitnöke. Felkészülten várja az aratás megkezdését a faddi Bűzakalász Dunajaldváron 17*177 darab tóján és 740 kiló baromfi gyűlt os&tse a begyűjtési napon A paksi járásban az elmúlt hét fo­lyamán igen szép eredmények mutat­koztak a baromfi- és tojásbegyüjtés terén, Dunaíöldváron -a hátralékosokat plakátra írták, ki, részletesen feltün­tetve, miből mennyi a hátraléka. A plakátok kifüggesztése komoly ered­ményt hozott, volt olyan gazda, aki­nek volt 1500 darab íojáshátraléka. amelyet a piakát hatására rendezett. Madocsa községben egy termelő 150 liter tej hátralékát rendezte a plakát hatására. A hét folyamán Dunaíöldváron be­gyűjtési napot tartottak. Ez alatt az egy nap alatt a községben összegyűlt 17.177 darab tojás és 740 kiló baromfi. A tanács gyenge munkáját mutat la az is. hogy az össz-es kulak háiratokban volt. Pakson a begyűjtési napon 1500 da­rab tojás és 600 kiló baromfi gyűlt ősze. Ezeket az eredményeket is a plakátok segítségével érték el. A szekszárdi járás legjobban tel­jesítő községe Báía, Félévi ba­romfi be adás át 108 százalékra, to­jásbeadását 104 százalékra, tejbe­adását 120 százalékra tcljesítelte. A község begyűjtési eredménye a he­lyi tanács érdeme. Kellően foglalkoz­tak a begyűjtéssel, a tanácselnök és a tanácstagok jártak elől jó példával a beadási kötelezettség teljesítésében. A tamási járásban Koppányszántó a leg­rosszabb község. Félévi tejbeadását 75 százalékra, iojásbeadását 50 százalék­ra. baromfibeadását 54 százalékra tel­jesítette. A rossz teljesítményt az ered­ményezte, hogy s nemrégiben leváltott tanácselnök nem törődött a beadással ezévi beadási kötelezettségének telje­sítésére nem adott be semmit. A koppányszántó! tanács és •» pártszervezet megfeledkezett az éberségről s így módot adott arra. bogy a ianács apparátusába befu­rakodjon az ellenség és ott rom­boló munkát végezzen. A tanácselnök helyettese egy 25 holdas kulák volt, akinek így jó mód adó­dott a romboló munkára, népünk, fej­lődésének megakadályozására. Taná­csainknak erről az esetről példát kell venni. Ahol módot adnak az ellenség­nek, hogy népi demokráciánknak árt­hasson, a község eredményein látszik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents