Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-22 / 145. szám

NAPLÓ 1952 JUNIUS 2 É P ÜL A KO MM U 1 Z M S Ezerszáz kilométeres viziút a sivatagban Nehéz eldönteni, hagy mi a fel­emé] őbb és izgalmasabb egy nagy építkezésnél, a befejezést megelőző hatalmas lendület, ,,az utolsó simítá­som‘‘ nagyszerű percei, vagy az elin­dulás várakozásteljes időszaka, ami­kor földbeszúrt apró piros zászlócs­kákat lenget a szél, s amikor a műit emlékei közé helyezett „első kapavá­gás'1 helyett a kor nagyszerű gépe, az exkavátor acélfogai először harap- nap a földbe, Néhány héttel ezelőtt még a Vobga-Don csatorna hatalmas müvének fináléjában gyönyörködtünk, 6 ma már a Kara.Kuni sivatagban já­runk, ahol ezérszáz kilométeres hosz- ezúságban. a világ Legnagyobb mes­terséges víziót ja, a Turkmén-főcsator- na. van születőben. A kommunizmus új nagy. építkezé­sének lenyűgöző nyitánya tárni elénk: mérnökök, geológusok kutatócsoport­jai folytatnak megbeszéléseket, * az­után elindulnak a Kásp-i-tenger meg az Arai tó felé és a Kara-Kum siva­tagba, talaj-, anyag- ée vízmintákat vesznek, amelyeket az expedíciók központjában felállított laboratórium­ban vizsgálnak meg. Ezek az expe­díciók az évek óta folytatott tudomá­nyos kutatásokat egészítik ki. Egyéb­ként már az új nagy építkezés kézzel­fogható jelei is mutatkoznak. Tahia- Tas állomására naponkint érkeznek a gépkocsikkal, vasanyagokkal.' cement­tel, különböző gépekkel és épületfával megrakott szerelvények. A csardzsói átrak odótelepen több. mint száz mun­kásból álló részleg dolgozik: az első iszapszivattyú összeszerelését végzi. A nukuszi repülőtéren május 17-én le­szállód az új légivonalat ■ megnyitó első repülőgép. A tahia-tasi kikötőbe hatalmas daru-alkatrészekkel megra­jzolt hajókaraván érkezett és meg is kezdték két 50 méteres fémtámaszték felállításának előkészületeit. A mun­kálatokat érdeklődéssel nézik, s azt. magyarázzák, ezekre a támasztékokra drótkötélpályát építenek, amely az Amu-Darja felett halad keresztül, hogy megkönnyítse az építkezési anyagok szállítását. Az Amu-Draja partjainak építkezé­sei közül a Tahia-Tas közelében ter­vezett vizierömű lesz a leghatalma­sabb. Innen rohan majd a víz széles árban a folyó jobbpartjának szomjas vidékeire és a nyugati homoksivatag­ba. a Káspi-tenger felé. Egyre lüktetőbb az élet Tahia-Tas vidékén, a béke új nagy épít kezesének központjában. Ide irányul az. érdeklődés,. ide árad a biztatás és a szeretet a szovjet haza minden tájáról. A Turkmén-fő- csatorna építési irodájában levelek sokasága hirdeti, hogy a szovjet nép mennyire egybeforrott ezzel az építke­zéssel is. A Mordvin Autonom Köz­társaságban lévő ura éti kombinát, amely előregyártóit házakat épít. 115 munkásház építésére kapott megbí­zást. ..Azon a napon, amikor a ren­delést megkaptuk — mondja a levél — elhatároztuk, hogy határidő előtt teljesítjük. Másfélszeres, kétszeres nor mával, mindnyájan sztahánovista mód­jára dolgoztunk .és fogadalmunkat, be­váltottuk1'. „A fémforg ácsoló gépek első csoport­ját — írják az egyik harkovi gyár munkásai — határidő előtt küldjük. Gyárunk minden dolgozóját büszke­séggel töltötte el a tudat. hogy a Twrkmén-főcsátorna számára dolgo­zik“. A moszkvai, gépkocsigyár dolgozói a krivoj-rogi olvasztárok,, a ferganai bányászok, az mali gépgyártók leve-, leiből és minden levélből ez. a mély szeretet csendül ki.,. És rengeteg olyan levél érkezik, amelynek írója részt szeretne venni a csatorna épí­tésében, amelyhez fogható nincs a vi­lágon. Ezerszáz kilométer! Közel tizenegy­szer akkora, mint a most elkészült Volga-Don csatorna,.. És ha meggon­doljuk, hogy az ezerszáz kilométeres főcsatornához csatlakozó öntöző- és ví/.levelező-csatornák hossza további ezerkétszáz kilométer lesz. akkor ka­punk megközelítően érzékelhető ké­pet; az új nagy építkezésről. .. A Kara—Kum-sivatag csendjét a munka ritmusa veri fel. A kis Uzboj folyó is mintha vidá­mabban haladna medrében. Az egyko­ri karavánúíon, ahol eddig tevék cam moglak. tehergépkocsik robognak. A sivatagból karcsú fúrótornyok nőnek ki. hajtóművek és, motorok zakatol­nak s a szokatlan képre vidáman mo­solyog a pipacs és a sivatagi tulipán, amely ilyenkor virágzik, júniusban.... ARATNAK A SZOVJETUNIÓBAN A szovhozok jól felkészülnek a termésbetakarításra A Szovjetunió sok vidékén már v iaszéréshen áil a búza. lkél-llkr Krim és Észak-Kaukázus vidékei után Szóvjet-Középázsiában is megfe dött már az aratás. Mindenütt pontos inunkaterv alapján végzik az, új t: betakarítását. AzerbajdzsánUam a mugani sivatag helyén már két évé búz.aLáhiá ganak. Az idei aratást a kombájnvezctcík grafikon szerint végzik eb zulla Kaszunov és Fjotr Filatov kombájnve-zetők országos vonatkozás' nagyszerű eredményt értek el. Képünk az azerbajdzsáni „Ordzsonikidzc^-szovhoz földjén ararty bájnt mutatja be munka közben. A Szovjetunió déli vidékein már javában folyik a kapás,nővén vek ápolása. Megkezdődött a fűkaszálás és takarmánysilózás. Sok szovhoz a legjobb időben és gyorsan befejez­te az ugarszántást. Nincs messze már az idő, amikor Krímben, Észak-Kau. kázusban és JJkrajna déli részén meg­kezdődik a mezőg'azdaság Jegfelelős- ségteljesebb munkája, — a termés- betakarítás. „A betakarítás— idcuymurtka és nem szeret várui“ Az élenjáró szovhozok jól felké­szültek a gabonafélék betakarítására, tökéielesen rendbehozták a gépeket és megtettek mindent annak érdeké­ben, hagy rövid idő alatt és veszte­ség nélkül betakarítsák a termést. A cél az, hogy idén még a tavalyinál is több gabonát adjanak a hazának. Magukévá tették Sztálin elvtárs út­mutatását, amely szerint „a belaka- rítás idénymunka és nem szeret vár­ni. Ha idejében betakarítottál — nyertél, ha elkéstél a betakarítással t oeszteltél“. A betakarítás az az időszak, amely megköveteli, hogy minden, munkaké­pes férfi és nő erejének teljes lat- bavetésével dolgozzék s hogy az egész gépparkot a lehelő legtermelé­kenyebben kihasználják. A nagy nyári munka mutatja meg valójában a gazdag termésért, a szovhozterme_ lés további fejlesztéséért harcoló gép­kezelők és növénytermesztők munká­jának eredményeit. Éppen ezért már most gondoskodnak a pontos aratási és gabonabeadási munkaiéra össze­állításáról, a munkaerő és az eszkö­zök helyes elosztásáról. Terracsbetakarítáh — óraütemterv szerint A gépkezelők és a szovhozok többi dolgozói harci feladatuknak tekintik, .hogy gondosan előkészítsék a betaka­rításhoz szükséges gépeket, elsősor­ban a kombájnokat. Mindeneke főtt ettől függ majd az aratás üteme és a munka minősége. A gépek és a fel­szerelés időben történő, kifogástalan megjavítása, a tapasztalt vezetők ki­választása elősegíti, hogy az aratást gyorsan elvégezzék s hogy uz állam­nak pontosan, a terv szerint adják le az új gabonát. A szovhozok vezetői, továbbá a gépészek és a gépkezelők kötelessége jóelőre gondoskodni arról, hogy har­ci készültségbe helyezzék a különbö­ző gépeket. Már most, az aratás megkezdése előtt megtervezik a kombájn park za­vartalan és nagytermelékcn vsé.gü ki­használása t. Példában rcndliclioz/ák a magtisztító gépeket, h teherautó­kat. a traktorvontatású kocsikat és a társzereket. A termésbetakarítást óraütemterv szerint végzik, ami le­hetővé teszi a gépek nagy termelé­kenységű kihasználását. Megfontoltan, gazda módjára gon­doskodnak például az űj termés sor­sáról a Szaraiov-terület krasznavoi szovhozának vezetői. A kombájno­kat a szovhozban a traktorokkal egy­idejűén, vagyis ősszel és télen javí- tották meg. Kellő számú hozzáértő kombájnvezetőt és segédkombájnve- zetöt képeztek ki. Az aratást majd óragrafikon szerint végzik. Tervbe- vették, hogy egy menetben végzik az aratást és a tarlóhántást. Ennek a szovhoznak a kollektívája különösen kitűnik azzal, hogy állhatatosan és szorgalmasan küzd a gabonabetaka­rítás komplex gépesítéséért. Vili any szérűk A szovhozok energiaellátása évről - é.vre növekszik s ez lehetővé teszi, hogy teljesen gépesítsék a lő szántó­földi munkákat. A mull évben a szoohozokban a gabonafélék vetés- területének 96 százalékában már kombájnok végezték az aratást. A tervek szerint a ki csépelt gabonát még ugyanazon a napou megtisztít­ják majd a szérűkön és folyamatosan szállítják az állami magtárakba. Ezt lehetővé teszik a villanyszerük, ame­lyeken nagyteljesítményű magtisztító berendezések, korszerű szárító és ga­bonái akodó gépek dolgoznak majd. / A gabonaszállítási terv batáridőelőtti teljesítéséért A novo-alekszandrovszki .gépkocsi telep (Szláv rop ölj vidék) kollektívája szocialista munkaversenyt indított a szállítási terv határidő előtti telje­sítéséért. A gépkocsivezetők megfo­gadták, hogy idén a tavalyinál há­rom nappal korábban szállít ják be a P. BONDARENKO: gabonát a begyűjtési központ mag­táraiba, egy tonnakilométer önkölt­ségét öt százalékkal csökkentik és 210 ezer rubel tervenfoltili megtakarítást érnek el. Serif bej Zsurajev, a tadzsikisztáni „VorosiloV-kolhoz if jós­nak vezetője az aratási munkák ellenőrzésére indul, Először öntözik az őszi bűz A szovhozok szakéri elemmel hasz. nálják ki az elsőrendű gépeket és jól alkalmazzák az élenjáró gazdaságok, valamint a legjobb gépkezelők mun­kamódszereit, s éppen ezért minden lehetőségük megvan arra, hogy a ter­mést a legjobb időpontban és szem- veszteség nélkül takarítsák be. Már megtették a szükséges intézke­déseket, hgov minden -szovhozban mozgó javítóműhelyek álljanak majd a gépkezelők rendelkezésére. A szovhozok pártszervezetei és szakszervezetei megteremtettek min­den előfeltételt az előkészületek sike­res befejezéséhez, a zavartalan ter- mésbetakarításhoz s ez jelentős mér­tékben hozzájárul majd a szovhozok újabb mu ok agy őze hűéhez. sc'.üfli wwwiMww «iBaaweawBWBW»» 1051 május 17-én rövid hírt kö­zölt a szovjet sajtó: „A A alga—Don csatorna építésén dolgozó Nyikolaj Merinov két hét alatt 14.500 köbmé­ter földet emelt ki a csatorna medré­ből és dobott partra gépével az ^elő- irányzott 8.800 köbméter helyett1. Győzelmi jelentés voit ez a kis hír. A nagv mű győzelmes megvalósulá­sának egyik sikeres csatáját jelentet­te. Egy éve kelt szárnyra ez a hír. Nem hosszú idő és mégis milyen bá­mulatos változás történt a Donon túli sztyeppén e rövid idő alatt. Ott. ahol egy évvel ezelőtt Nyiko­laj Merinov és munkatársainak exka­vátorai dolgoztak, ma már a doni főcsatorna széles szalagja húzódik. Már üzembc'helyezték az Alsó-Doni és Azovi csatornát is. melynek építése közben annyi dicsőséget szerzett Szergej Abakumov és Ivan KoTicsev, mindketten a Kom szom ol tagjai. Az ifjú építők most újabb munka- fronton harcolnak. Tovább hatolnak Száz éve hall meg K P. BrjuUov, a nagy oros: festő Ssá* ess, len de je 1852 június 23 an halt meg Kar< Pavlovics BrjuUov, az orosz festőművészet kiemelkedő egyénisége, Puskin és Gogol kórlársa. BrjuUov apja is művészember volt: fafaragó. Fametszeten és fából fara­gott szobrai érdekesek voltak, de nem különösebb mű­vészi értékűek. Az apa azonban észrevette a műteremben körű öt le sürgölődő tiú már korán jeentke ző művészi hajlandóságait. Formaérzék és ritka rajzkészség, ez a két tulajdonság bukkant fel a fiúban egész fiatalon. Et­től kezdve az apa nagy energiával és lelkesedéssel ne­velte fiát a művészeti pályára Kari Pavovics BrjuUov elvégezte a pétervári Művé­szeti Akadémiái, Komolyan és lelkesen tanult, kibonta­kozó tehetségére felfigyeltek, olaszországi tanulmányútra ösztöndíjat is kapott. De csak papíron ... A fiatal festő nagy könnyelműséget követelt el: egy művészi kérdés felett vitába keveredett az Akadémia mindenható elnö­kévé’, s mert bátran és megalkuvás nélkül kitartott a maga igaza melleit, az Akadémia, elnöke a már meg­adott ösztöndíjat ~~ törölte... Később mégis eljutott Olaszországba s évekig Rómában dolgozott. lit alkotott festményei (Olasz reggel. Szaitir és bacchánsnő, Amazon, stb ) klasszikus példákon indul­nak el, de már érvényesu bennük a művész realista meglátása. Legnagyobb műve: ,,Pompe! utolsó napja.“ Tizenegy hónapig dolgozott ezen a hatalmas művén, amely nem­csak Olaszország műér tő közönségét hódította meg a milánói kiállításon, ahol hónapokon kérésziül kiállítót Iák, de a kép lorőualol jelenteit a festőművésze' törté­netében. A kor hideg, Idasszicizáló, szobrászati hatásokra törekvő festményeivel szemben ez az alkotás — Pom- pei tragédiájának ábrázolásával gondolatokat, kétsé­geket vet fel és a festészet legnemesebb eszközeivel vá­lik úttörőjévé az új orosz művészetnek, amely a kor eszméinél' tolmács olását tűzte ki céul Amikor a képet Pétervárott is kiállították. Puskin annyira fellelkcsedett, hogy verset írt a ,,Pompei' hatása alatt. BrjuUov megliatoUan köszönte meg a költő elisme­rését: — Ilyen ajándékot festő még nem kapott . . . 4 költő nagy ajándékát a művész is ajándékkál akarta viszonozni, de amikor másik nagy festménye: „A balicsiszeráji szökőkút‘‘ elkészült, — Puskin már halott volt. De a kép méltó Puskin költői képzeletéhez és Glinm ka zenéjéhez. BrjuUov nemcsak alkotóit, de nevelte, tanította az ifjú festőművészgenerációt. Azok az ével:, amelyeket Pétervárott. mint a Művészeti Akadémia tanára töltött el, termékenyítöleg hatottak a fiatol festőnövendékekre. A huszonkét éves Brjullovot ugyanennek a főiskolának igazgatója megérdemelt ösztöndíja visszavonásával mpg {osztotta, az olaszországi tanulmányút éltető hatásától. BrjuUov, az érett, nagy művész jó szívve’ adta tehet­sége kincseit, művészi tapasztalatait a fiataloknak... Iá., tf alkonyat liiif.fii áfán löltiilta, súlyos be trgségére Madeira szigetén kéréséit gyógyulási, majd álra, Rómába költözött, III hullt ki az ecset alkotó keze höl, most száz esztendeje .., gépeikkel a sztyeppé csev most az egyik gjj részleg technikusa. T: . talatlanabbakat, áta szerét. A címljanszki gát nyíre dolgozik mos. tirszkij 58. számú 1 iának személyzet i-, mélyíti a doni fő< N . jobboldalát. Bonyc, napi munka; víz 1 a földet. A csatorna mink hozok földjein I|...- : tözőcsatornák szff / A víz, amelyről c. rándozíak a párám.j* az aszályos doni s.sj. A novkai, veszel ovkah , rü leiben már megp / j öntözését. A kok, / kedves vendéget k f i vizei megjelenéséit' : A roma novkai í: • uumard“ nevű kcj; - szín te valamennyi, Elérkezett a régem .A' , meny, először önt ■ Álla Tyisenko | kaput és beereszti r ju Zúgva indul meg na vize a csatom^ j ■ bari a földek fele.A; Aj A romanovkai f[10£ hozába, ahol mejE zés. eljöttek a m • v.ítómérnöki főié, . f adói. A diákok mű­tötték a kolho/»v . Ica felolvasásoké, v . fV- az agrotechnika most pedig a gye , „ kolhozparasztok a grotech n i ka cW' Jukovlevics Kra{W| tusi tanszék t;y rjJJ: sokon előadást v'V.' gőzéinak a víjphj; Ívűiről gabona fS; A csatom állóan víz megenyhnc£ N Amerre a szeniV-S-jn siil. .Szemünk ifik 'á'^ m őszét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents