Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-22 / 145. szám

JUNIUS 22

NAPLÓ

mm

•7

i Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata

'A Magyar Népköztársaság kormá- •a az alábbi nyilatkozatot adta ki: fcA? Egyesült államok, Nagy* ‘Hunnia és Franciaország kommal 1952. május 26-án Bonnban Jönszerződést írtak alá Nyugat- 'metország ú. n. „kormányával**, y nappal később Franciaország, iszország, Nyugat-Németország, Igium, Hollandia és Luxemburg •imínyai Párisban ugyancsak rződést írtak alá ú. n. „európai leimi közösség“ létrehozásáról „európai hadsereg“ alakításé*

l Magyar Népköztársaság kor- nya ezeket a bonni és párisi rződéseket újabb kísérletnek téti az Egyesült Á'lamok, Nagy- annia és Franciaország kor. ya részéről, hogy Nyugat- etorszájrnak a támadó Atlanti bbe való bevonásával előké- *k az általuk a Szovjetunió és ,pi demokratikus országok eltervezett harmadik világháború (banjtását, törvényesítsék Nyu. •(smétország remilitarizálását iugat-Németország megszá lá|

|) állandósításával újabb aka- I emeljenek Németország egy- £sének útjába.

r nni és párisi szerződések ■ ‘lései éles el'entétben álla- '.[• jaltai és potsdami mega la- Vak valamint u békeszerető letbevágó érdekeivel. Ezek dések szentesítik a revans- t tápláló agresszív német zmus újjászületését ahe- ; l fi" úgy az egységes, demokratikus Németország létrehozását, a német nép további békés, demokratikus fejlődését és a többi békeszerető néppel való baráti kapcsolatait mozdítanák elő.

A Magyar Népköztársaság kormányának és a magyar népnek szilárd meggyőződése, hogy ezek a szerződésele komolyan veszélyeztetik az egész világ és különösen Európa békéjét

A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját elnyomói és a német imperialista hódítók között létrejött „szövetség“ jármát. A német imperializmus világural- mi törekvései egy emberö’tö alatt kétízben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, arae- 'yek a magyar nép számára rengeteg szenvedést és nyomorúságot hoztak. A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építőmunkáját és nem akar mégegyszer a német imperializmus és militariz- mus áldozata lenni.

A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a magyar nép békében és barátságban akar élni minden országgal és minden néppel és fontos lö'adatának tekinti, hogy a nemzetek egyen- fogiíságának és egyen lőértékűsé- gének elvéből kiindulva a békés gazdasági és kulturális együttműködés alapján őszinte baráti kapcsolatokat fejlesszen ki a német néppel. A Magyar Népköztársaság kormánya azonban nem ismeri e és nem tekinti törvényesnek a/ említett szerződéseket, amelyek a

német nép életérdekeit és jogos nemzeti követeléseit lábbal tiporják, a békeszerető német nép legádázabb ellenségeit, az agresszív német imperialistákat, köztük Hitler népgyilkos fasiszta tábornokait helyezik vissza „jogaikba“ és ugyanakkor a legsúlyosabb mértékben sértik a békszerető magyar nép érdekeit és veszélyeztetik békéjét.

A Magyar Népköztársaság és a magyar nép teljes egészében támogatja és magáévá teszi a Szovjetunió kormányának 1952. május 2-t-i jegyzékét, amely a béke megszilárdítása érdekében össznéme1 kormány a’akítását, a Németországgal való békeszerződés megkötését, a megszá’ló csapatoknak Németországból való kivonását és az egységes, demokratikus Németország megteremtését célozza és szilárd meggyőződése. hogy a jegyzékben javasolt tárgyalások minél gyorsabb megvalósítása az egész békeszerető emberiség életbevágó érdeke.

A magyar nép, amely éberen őrködik biztonsága és fiigget'ensége felett, minden erejét Mbn veti, hogy támogassa a némei nép harcát az egységes, demokratikus, független Németország megteremtéséért és ezzel hozzájáruljon az amerikai imperializmus bűnös terveinek meghiúsításához, a nemzetek közötti békés együttműködés megszilárdításához.

Budapest, 1952. június 21.“

L minisztertanács határozatot hozott lányászok házépítésének elősegítéséről

fvászat gyors fejlődése kő- a népgazdaságnak egyre iyászra van szüksége. A ^köztársaság Miniszterta- pt elkövet, hogy a bánya- _ gőzök számára munkájuk i. fontosságának megfele ő és magasabb, kultúrál- f Heteket teremtsen. A bá- uek rendezése, a hűség- ü^pyászok számára nyuj- ’•;'^inteiések mellett a mi . nőst újabb fontos hatá- a bányászok életkörül- Vjavitására. Ehat-árcAta,

■ ' >.v nyaráig megépülő 4 bányásztakáson felül,

.iyami támogatassa] még yaládiház építésére is • \zénbányászok részére. .hogy ezúton is megégi lse az új bányáit a munkahelyüktől

távoLlakó, többezer régi bányászt is.

Az építkezés céljára az á’lam min den saját házhoz 250—300 négyszög öles telket ad ingyenes örök használatra, a bányatelepektől o-lyan távolságira, hogy onnan a dolgozók munkahelyüket könnyen ölérhessék.

Az építkezéshez szükséges anyagokat a vállalatok vásárolják meg és jelentős árengedménnyel, 20 éves tör lesztésre, hitelbe adják az építkező bányászoknak Miután a bányász az építkezésen egyes szakmunkákat maga elvégezni rem tud, a szerelési szakipari munkákra is nyújthatnak a hány a vállalatok 1800—2000 forint hitelt

Annak érdekében, hogy a bányászok a házakat sajátmaguknak minél olcsóbban építhessék meg, a bánya- vállalatok az építkezőket ingyen típustervek nyújtásával! és műszaki tanácsadással is támogatják.

Az építkezési hitelt a bányászok igen kedvezményesen, két százalékos kamat mellett kapják. A hitel tör teszt ősének időtartamára a házaik után rendkívüli házadókedvezmény jár.

Az akció során épülő házak az építkező bányászok egyéni, telekkönyvi tulajdonába kerülnek.

Az akció 1952. évi július hó 1 napjától kezdve indul. Annak a szén- bányáksznak. aki saját családi háza építéséhez igénybe akarja venni a minisztertanács határozatában megállapított kedvezményeket, úgy ezt a bányaiüzem igazgat ójától íráshen kell kérnie. A kérelmekről a bányaüzem igazgatója g, szakszervezet megihalilga- tásávai dönt. Előnyben részesülnek a,z újonnan toborzottak és a nagyobb tá volságrói bejárt bányászok, továbbá a bányatelepeken lakó olyan érdemes dolgozók, akiknek nincs saját házuk, illetve megfelelő lakásuk.

• él a munkásifjűság ito-Jugoszláviában

isztícsku Jugoszlá- v forradalmi emi- 'ában megjelenő

i

§. • 1 helyzete a mai )IUva, nehéz A

*

• ya kiskorú gyérí

b-plgoztatja olcsó

\

. egnehezebb munban, öntödékben

Franco Spanyol- yetlen kapitalista 'rínak ma olyan

í '

r mekekkel, mint

, *itóék az iparban

1

ikaerővel pótolják

Ik nagy részéi, Ívül jelentős c-zzjak meg. Így pél- ...yúyában 13 éven te- plgoznak a föld- \knál A szaraje_ részlegében 14 fyl 10 12 órát '•.v>;S\tr jellegű épit- dclgoztalják a

f

ádek 60 száza- tolókból áll.

V í fokozása ér- . újabb és újabb • Az egyik követéséről hozott jlelet. Igen jel- ; p \fban a Radoje fl'Mójánák a tcu te! iin tett nyilat- Rinik, hogy az ^■fizetést kap, unkás mun- szerzett kü- az amerikai

gyárban 1500. a senicai vasit 6000 ipari legnehezebb

*

1 i •: ■ P-.". i

•

>

• "4

‘,ió

Pl

f

Nemcsak az úgynevezett ,,állami“ üzemekben ilyen kegyetlen a bánásmód az ipari tanulókkal szemben- A magánvállalkozóknak is teljesen szabadkezet adtak a fiatalok ki* zsákmányolására. A titóista Politika című lap nemrég kénytelen volt egy egész sor olyan tényt beismerni, amelyekből kiderült, hogy a ara gánvállalkozók kegyetlenül kizsákmányolják a tanulókat

,,Rendszeres jelenség — írja a Politika, — hogy a munkáltatók nem adnak fizetést a tanoncoknak tanulóidejük alatt. Ilyen eset fordult elő Nisben, Pirotban, Prokupl- jében, Vranjban és Babusnicában.‘‘ A titóista lap természetesen távo/_ ról sem mutatott rá az összes esetekre, mert nemcsak ezekben a vá rosokban, hanem az ország valamennyi városában előlordul ugyanez.

A tanoncoknak rendes lakásuk sincs. Sötét, vizes, egészségtelen vis kokban, vagy félig összedőlt épüle_ lekben kénytelenek tanyát ütni. A tanoncotthonokból a legtöbben kénytelenek elköltözni, mert nem tudják megfizetni a magas költséget. A lakás és étkezés költsége az otthonokban 2—3 szorosan meghaladja a tanoncok keresetét. A rossz lakásviszonyok és a gyenge táplálkozás következtében a tanoncok körében egyre jobban terjednek a fer_ tőző betegségek és a tüdőbaj.

A jugoszláv és külföldi kapitalisták milliós profitokat vágnak zsebre a titóíasiszta rendszer segítségé vei a jugoszláv munkásiíjúság véres verejtéke árán.

Duclos levele a vizsgálóbíróhoz

P á r i s. Jacques Duclos a következő levelet intézte a vizsgálóbíróhoz:

Brune belügyminiszter június 18-án a külföldi újságírók számára tartott sajtóértekezleten azt állította, hogy „bizonyítékokkal“ rendelkezik az állam belső biztonsága-elleni „összeesküvés“ ügyében, amellyel engem vádolnak. A belügyminiszter belesebbnek vélte az angol-amerikai újságírók előtt kimagyarázkodni, mint azokra a kérdésekre válaszolni, amelyeket nem mulasztottam volna el hozzá intézni, ha megadják annak lehetőségét, hogy felszólaljak a nemzetgyűlésben. Lehetetlen azonban, hogy egy miniszter tovább folytathassa felelőtlen fecsegését. Meg kell hogy mondjam, rni az. amit állítólag tud, éppen ezért kérem önt, szíveskedjék beidézni őt és a lehető legrövidebb időn belül velem szembesíteni,

Megkezdték a Sztálin Vasmű l-e$ nagyolvasztóihoz szükséges vasszerkezetek gyártását

Június 21-én, több mint egy hónappal a tervezett idő előtt megkezdték a Sztálin Vasmű I-es nagyolvasztójához szükséges vasszerkezetek gyártását a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat dolgozói. legelőször a hat alsó főtartó oszlop- szerkezetei készítik el. Ezután sorra kerül a középső, majd a felső főtartók gyártása is. A Sztálin Vasmű első nagyolvasztója és a hozzá tartozó berendezések elkészítéséhez 252 vagónnyi különböző vasszerkezet szükséges. Ebből száz vagón- nyit majd a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat dolgozói szállítanak.,

3

NEMZETKÖZI SZEMLE

A Newyork Herald Tribune című ismert reakciós amerikai lap egyik legutóbbi száma igv kesereg: „Kétségtelenül egyre szélesebb körben terjed és mélyül el az az érzés Európában, amely neheztel, vagy szembeszáll, esetleg fél azoktól a dolgoktól, amelyeket az Egyesült Államok hivalalos politikája hoz Európára... Az európaiak úgy érzik, hogy Amerika gyakran túlságosan uralkodik, gyakran túlságosan türelmetlen és néha túlságosan heves az európai országiokhoz való viszonyában ...“ Az amerikai lap, mint látjuk, nagyon is finomkodóan jellemzi a helyzetet. Amit leír azonban, még így is komoly beismerés. Beismerése annak, hogy az amerikai imperialisták háborús politikája egyre nagyobb riadalmat, ellenszegülést, s ugyanakkor növekvő mély gyűlöletet vált ki egész Nyugat-Európában, nemcsak a dolgozók, de a legszélesebb közvélemény köreiben is. Az elmúlt hét olaszországi és franciaországi eseményei mindennek messrehangzó bizonyítékát szolgáltatják.

„Takarod» Olaszországból, idegen !w

Hétfőn Romába, Olaszország fővárosába érkezett Ridgway, a hírhedt pestistábornok, a támadó atlanti haderő főparancsnoka. Utazásának célja nyilvánvaló volt: a háborús előkészületek meggyorsítása, s újabb utasítások átadása az amerikaiak olaszországi csatlósainak, a kereszténydemokrata kormány képviselőinek, Ridgway olasz- országi fogadtatása azonban —• pár nappal a franciaországi hasonló fogadtatás után —• keserű és hosszú időre szóló leckét adott az új háború őrültjeinek. Ridgway-nak valóban lesz miről mesélnie, ha jelentéstételre haza uazik majd Washingtonba. Elmesélheti majd, hogy egy egész nép utálata és gyűlölete kísérte olaszországi „szemleútja“ alatt. Elmesélheti majd, hogy őt, az amerikai rnilitarizmus teljhatalmú megbízottját a szó szoros értelmében becsempészték a római repülőtérről a városban lévő szállodájába, Elmesélheti, hogy érkezésekor őO.ÜOO főnyi rendőrh.adsereg cirkált Róma utcáin, hogy gépkocsiját állig felfegyverzett motorkerékpáros rendőrök kísérték, hogy mellékutcákon kellett szállására „vonulnia“ és hogy szállását könnyfakasztó bombákkal felfegvverzett rohamrendőrök, a titkos szolgálat ügynökei és a milicia tagjai zárták körül — bizonyára azért, hogy a római nép „ne terhelje túl1“ a tábornokot „szeretetének“ - ezernyi meg- nyilvántartá-sával.

..Takarodj Olaszországból, ideccn!“

Hangzott annak idején Garibaldinak, a nagy olasz szabadsághősnek a jelszava. Ezzel a jelszóval köszöntötte Ridgwayt, az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja és ezzel a kiáltással fogadta őt egész Olaszország népe. Ezzel a jelszóval tüntettek ellene Róma dolgozói, ezzel a jelszóval sztrájkoltak a nápolvi munkások, így tüntettek ée sztrájkoltak Milánó. Bologna, Novarra, Pavia, Torino, Padova és más olasz városok lakosai, s a környező falvak dolgozó parasztjai. Ridgwavnak Olaszországban ugyanazt kellett tapasztalnia, mint Franciaor- száyban: a népek gyűlölik a háború szálláscsdnálóit és készek arra, hogy békéjüket és szabadságukat minden eszközzel megvédelmezzék a „gyűlölt idegen“ ellen.

Szélesedő békeharc Franciaországban

Az olaszországi „látogatása“ után Franciaországba visszatérő Ridgwayt Parisban sem fogadta vigasztalóbb látvány. Az elmúlt napokat a Jacques Duclos és a többi letartóztatott francia hazafi szabadonbocsátásáért és a fasizmus visszaveréséért folytatott franciaországi tömegharc kiszélesedése jellemzi.

Egvre több francia — nemcsak a munkások, de parasztok, a középrétegek képviselői, értelmiségiek — értette meg minden eddiginél világosabban, hogy a Kommunista Párt ellen

hozott és tervbevell fasiszta intézkedések csak betetőzöl valamennyi demokratikus és haladó szervezet elleni általános támadásnak. Ez az oka annak, hogy Franciaország legkülönbö zöbb megyéiben egyre több és több szocialista pártfunkcionárius jelenti l>c tiltakozását Jacques Duclos letartö/.-: tatása ellen és ez az oka apnak, hogy a burzsoa sajtó egyes lapjai, így péb dául a „Le Monde“ — aggodalmukat fejezik ki a francia kormány amerikai parancsra hozott fasiszta intézkedései- miatt.

Ebben a helyzetben különös je en- tősége van a Francia Kommunista Párt központi bizottsága szerdai rendkívüli ülésének. „A háborús politika elleni harc — mondotta ezen az ülésen Étienne Fajon, a párt politikai- bizottságának tagja — amelyben » kommunisták az első vonalban küzde nek, máris komolyan lefékezte és mégzavarta Franciaországban a háborús uszítok terveinek kivitelezését. , . Készek vagyunk arra. hogy ezt a küzde' met minden, franciával együtt folytassuk, — vélemény, vallás és társ-adalnv különbség nélkül — mindazokkal, akik az amerikai uralom végét kívánják elítélik a bűnös baktériumháborút, követelik az atomfegyver betiltását és á német kérdés békés megoldását . . . \r most folyó küzdelemnek, amelyet kommunisták és nem kommunisták együttesen folytatnak, nem lehet más célja, mint a béke megvédése“.

Fajon-nak ezek a szavai, amelyeket a párt központi bizottságának hasonló tartalmú határozata követett, újabb- erőt, lendületet kölcsönöznek, biztos irányt szabnak a francia nép nagy harcának. És mint erre Élienne Fajon, beszámolója is rámutatott, minden előfeltételei megvan arra, hogy a frantea férfiak és nők millióinak közös akciója igenis meg tudja változtatni az ország jelenlegi politikáját

A következetes békepolitika űtjao

Az amerikai agresszoroknak a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon la nusított gálád magatartása, az angol' hadügyminiszter koreai látogatása, mindennél jobban bizonyítja, hogy a férfiak és nők millióinak fokozott békeharca ma fontosabb és döntőbb jelentőségű, mint valaha is. Ez a milliókat és milliókat magúval ragadó békeharc tudja csak megakadályozni, hogy az amerikaiak feladják a fegyverszüneti tárgyalások szabotálására irányuló politikájukat és csak a népek fokozott békeharca tudja arra kényszeríteni őket, hogy elálljanak a távol- keleti háború kiterjesztésére irányuló bűnös terveiktől, A béke és háború erői közötti harcnak ebben az új és minden eddiginél élesebb szakaszában hatalmas jelentősége van aninak, hogy a békeszerető emberek, minden békéért aggódó hazafi mindig és biztosan építhet a Szovjetunió következetes és lankadatlan békepolitikijárá. A hét elején Washingtonban, a Szov-- jetun.ió javaslatára újra megkezdődtek a tárgyalások a háború idejéből származó kölcsőn-bérlet szállítások kérdé,-, sén-ek rendezésére, szerdán ugyancsak a Szovjetunió javaslatára összeült a Biztonsági Tanács, amely két szovjet javaslatot tárgyal, az egyik a baktérium-háború alka-imaziásának eltiltását követeli, a másik az ENSZ-be való felvételüket kérő államok — köztük Magyarország — kérelmének egyidejű elfogadását javasolja. Ezek a szovjet, lépések ország-világ előtt bizonyítják! be ismét a Szovjetuniónak békés, együttműködésére, a, háborús veszély kiküszöbölésére, a problémák tárgya-' lások útján való rendezésére irányuló törhetetlen készségét. Ugyanakkor a svéd repülőgép ügyében közzétett' szovjet jegyzék félreérthetet-len figyelmeztetés mindazok félé, akiket il!ef„ hogy a Szovjetunió békés,, politikája, semmikép sem a gyengeség „jele, nem az ereje tudatában lévő nagy szocialista állam belső természetéből fakadó politikája.

A szovjet békepolitikána'k mindezek' az új megnyilvánulásai újabb báfófD fást, hitet s erőt kölcsönöznek a bé-» kéért küzdő millióknak, íA

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott „Kiváló orvos“ és„Erríemes orvos44 kitüntető cím adományozásáról

A Magyar Népköztársaság kormánya a szocializmus építésében nagy jelentőséget tulajdonít az egészségügy! munkának, megbecsüli azokat az orvosokat, akik jó munkájukkal! hozzájárulnak az egészségügyi kultúra és dolgozó népünk egészségügyi színvonalának emeléséhez. E megbecsülés újabb kifejezéseiként a Magyar Nép köztársaság Minisztertanácsa olyan határozatot hozott, hogy annak az orvosnak, aki a gyógyító-megelőző munka, üleíőteg a közegészségügy és járványvédelem területén kivé ó eredményeket ért el, vagy kiemelkedő munkát végzett, az egészségügyi miniszter ikitüntető címet adományozhat

A kitüntető címnek két fokozata van: I. fokozat: „Kiváló orvos“, II. fokozat: „Érdemes orvos“

A kitüntető cím' adományozása évenként egy aíkalommal, július 1-én, a magyar orvostudomány és az egészségügyi kultúra legnagyobb alakjáénak, Semmelweis Ignácnak születés napján történik.

A kitüntetett orvos a ki tűn tetésrö' oklevelet kap és „Kiváló orvos“, illetőleg „Érdemes orvos“ címet feltün tető jelvény viselésére jogosult.

A „Kiváló orvos" kitüntető cím sdo mányozása háiromez&í forint pénzjutalommal i# jár