Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-18 / 141. szám

Í9SS J TENTE S IS KT Ä F h 6 t) Miért helyesli a megyei tanács begyűjtési osztálya a magyarkeszi tanács helytelen eljárását a sertésbegyüjtésnél? A Mátra-cirJxiisz „korszerű“ propagandájáról Vaaárnap délután• A Széchenyi utcát ellepi a sok pirosnyakkendős úttörő, akik boldog ragyogással arcukon jönnek szüléitekéi az évzáró ün­nepélyről. Vidám jó kedvvel nevetnek, mutogatják egymásnak a kezük­ben lévő könyvecskét, amely bizonyitéka az elmúlt év jó munkájának. Minden okuk megvan a vidámságra, hisz népi demokráciánk biztosítja a nyári szünetben gyermekeink üdülését úttörő lavórokban, gyermeküdülők. ben. Gondolatban párhuzamot vontam a mai gyermek boldog élete és a régi rendszer gyermekének szomorú élete között. Közben áttekintek a túloldalra és mintha megjelent volna a múlt. Egy kb 10 éves fiúcska bandukolt szo­morúan, nem nézve semerre (talán nem akarta látni a túlolda1 vidám gyermekeit) elől és hátul nagy tábla lógott rajta, ami a Mátra cirkusz előadását hirdeti. Hát ilyen is van ma? A Mátra cirkusz nem talál korszerű propagan­da eszközt? Szabad egy állami kezelésben lévő vállalatnál ilyen ízléstelen reklámhoz folyamodni? A Mátra cirkusz vezetősége gondolkozzon kicsit és rájön, hogy az ilyen propagandával nem az előadásra hívja lel a fi­gyelmét a közönségnek, hanem arra, hogy a Mátra cirkusz vezetőségi még nem érzi át, hogy: r,Legdrágább kincsünk a gyermek.'1 SZILÁGYI FERENCNÉ Fiatalok! Gyertek dolgozni az építőiparba! Nemrégiben levelei kaptunk Ko­vács József magyarkeszi 7 holdas dolgozó parasztiból. Leveliében írja, jnü/yem helybelien.ül foglalkozik a köz­ségi tanács a serié »begyűjtéssel. Töb_ bek között azt írta: „Az, hogy ser­tést onnan visznek el, ahol van, ná. kink is megfelel a valóságnak, sőt még ennél is több, mert itt azt mondják, egyetemesen felelünk egy­másért. Szóval én, egy hétholdas új­gazda, felelek egy 40—50 holdas ku- iákért és ha merek szólni, a tanács­nál azt mondják, hogy elvitetnek. Úgy látszik, nem veszik észre, hogy 45-ben megfordult a helyzet és a kis­ember is ember, nem rabszolgaE Leveléhez egy felszólítást is me Lé­keit, amellyel: a községi tanács adott ki., hogy másnap reggel hajtsa fel ■értését a tanácshoz, teljesíteni a pótbeadást. 'Ä levél nyomán megnéztük, jogos-e Kovács József panasza Megmértük Magyainkesai sertésbegyüj. lését és kikértük a megyei tanács begyűjtési osztályának véleményét is. !A. község sertés-pótbeadási előirány- sata 347 darab sertés, amelyet köte. learvényekkel kellett biztosítani. A magyarkeszi tanács június 6i jeSen- itósében arról számol be a megyei ta­nács begyűjtési osztályának, hogy a 347 sertésre aláíratták a kötelezvénye­kért. Kovács József levelében azt írta, hogy neki Kovács Jóasefné helyett kellene beadni sertését. Steng&l And. rás VB-tátikár azt mondotta, hogy Kovács József kötelezvénye Tamási­bein megvan az Állat forgalmi Válla- la/toáL Felkerestük az Á'llatforgaÜtmi Vállalatot Tamásiban, ott azonban Magyarkeszi községből Kovács Józsiéi néven nincs kötelezvény, Kovács Jó- eeefnének van ugyan bent kötelezve, nye, de már teljesítette beadását. — Amikor erről Stengel! VB-tátkámak beszámoltunk, azt válaszolta: „Ha van kötelezvénye, ha nincs, Kovács Jó­zsefnek be kell adni a sertést.“ Ko­vács József sertése pedig nem éri el * száz kilót, tehát az Álra ti orgiáim i nem is veheti át B-jegyre. Nézzük csak meg jobban, mi húzó. <üik meg -e kérdés., mögött Magyar- fceszin 21 kulák van, akik közűi ‘ 1 még hátra van félévi sertésbeadásá- oak te'j&Dtéeavel. Csarmasz István plébánosnak »gvedül közel 11 mázsa hátraléka van még. Ezeket a k Máko­kat kötelezitek, hogy június 20-íg tel. fésűsét <élév' sertésbeadási köiele- eattségüket, amelyet az eddigieknél láthatóan kevesen fognak teljesíteni. Mi történik ebben az esetben? A ta­kács kiveti rájuk a hátralékot. Igen ám, csakhogy a hátralék megfizetése mellett teljesíteni kell a beadást is.. A heíyi tanács azonban könnyebb feladatnak .látja, ha a dolgozó parasz­tokkal adatja be a sertést, hogy a község terve teljesítve legyen. A megyei tanács begyűjtési ősz. ’tály vezető je Jankó elvtárs helyesnek hálálja a Magyarkeszi tanács eljárá­sát. A rendeletre hivatkozik, hogy június 30-ig ki lehet állítani a köte leizvényeket, az nem számít kié a sertés. Tehát ö js beleegyezik abba, hogy a külákok beadását a dolgozó parasz­tok teljesítsék. Azt mondja: ,,Ha a kulákok nem teljesítik a beadást, ki. vetjük a bírságot. De hogyan köte­lezzük őket, hogy emellett a beadást is teljesítsék?“ Afelett igyekszik sae met hunyni ho|y elmúlt évhen Magyarkeszi a fekeiézés, a spekuláció egyik fö fészke volt megyénknek, hogy a község sertésállományának nem kis része vándorolt illegális ú^pn feketepiacra. A község állat állománya így megfogyatkozott. A 347 sertést azonban be kell adni. Egyszerű tehát a dolog, onnan visznek, ahol van. Holott a sertésvágások korlátozva vannak, mégis számos vágási enge­délyt adtak ki Magyarkeszin. Többen kaptak engedélyt a VB-titkár enge­délyével a második vágásra is. • Mindez azt mutatja, hogy a megyei bamács begyűjtési osztálya és a Ma- gyarkeszi községi tanács megalkuvó A megyei béketalálkozó új nagy állomása volt megyénkben is a békéért nemzetközi méretedben folyó harcnak. Megyénk békehar­cosai megbeszélték eredményein­ket és megszabták azokat a fel­adatokat, amelyek végrehajtásá­val mzogósítani tudják az üzemek és falvak dolgozóit a • még na­gyobb eredmények elérésére, az eredmények fokozására. Egyik ilyen feladatnak szabták meg a békeestek megrendezését, azokat a kisgyűléseket, ahol a béketalál­kozó küldöttei beszámolnak mun­kájukról és ismertetik, megbeszé­lik a feladatokat. Jó eredménnyel folyik megyénk ben a küldöttek beszámoló gyű­léseinek megrendezése. A béke­estek. kisgyűlések egész sorát tartják üzemeinkben és falvaink- ban'és ezeken az összejöveteleken nagy számban vesztnek részt a dolgozók, hogy megismerve a fel­adatokat, újult erővel lássanak a munkához. Vörös Jánosné Iregszemcse köz­ség egyik küldötte volt. Amikor megválasztották küldöttnek, ki­csit félt a megbízatástól. Szorong va ment el a megyei béketalál­kozóra is, félt, hogy majd ott le­nézik őt, az egyszerű „cselédem­ber gyerekét.“ Meg is mondta, hogy „nem való oda- cselédember felesége.“ Választói azonban bíz­tak benne és mégis elküldték... És nem csalódtak benne. Egyik este az „új sor“ lakói, csupa volt cselédember, ott szo­rongtak Vörös Jánosék szobájá­ban. Annyian vannak, hogy alig férnek el, még megszámolni is nehéz. Vannak vagy buszán a kis szobában és várják ATörös .János- né beszámolóját. S ő nem várat sokáig magára. Kicsit zavartan I kezdi, nem szokta meg a beszédet I módon keze:! a begyűjtést. Az igaz, hogy a beadási kötelezettség teljesí tése törvény, amelyet mindenkinek teljesíteni kell, s ennek a feladatinak megvalósítása a tanácsokra hárul. Az azonban nem mindegy, hogyan való­sítják meg ezt a feladatot. Nem azért van pártunk parasztpolitikája, hogy azt semmibevegyék és a megyei tanács begyűjtési osztályának is job. ban ke® alkalmazni Lenin elv-társ út_ mutatását, hogy: „Köss szoros szövet­séget a kisparasztiul, nyerd meg ma­giadnak a középparaszto-t és harcolj kíméletlenül a kulák ellen.“ Igen, harcolni kel! kíméSetlenül a kulák eilen, meg kell találni a módot, hogy mara­déktalanul teljesítsék ők is kötele, zetőségüket, de ne a becsületes dol­gozó parasztokat kötelezzék . a ku'ló- kok kötelez e ínségének teljesítésére. Ajánljuk tehát a megyei tanács be­gyűjtési osztályának és a magyar-ke- szí 'tanácsnak is, tegyenek meg min­dent a beadási kötelezettség tejesí­tésére, de ne akármilyen úton, ha­nem pártunk politikáját követve. ennyi ember előtt, de azután be-1 lejön. Amit mond, az nem líj és | nem is nagy dolgokról beszél, sa­ját életét, valamennyiök életét mondja el ezen a béke-esten. El­mondta, hogy azelőtt senki sem foglalkozott vele és a magafajta cseléddel, lenézték és most meg­becsült ember — békeharcos. Ezt büszkén mondja, nagy megtisztel­tetésnek tartja. Azután elmondja, hogyan fo­gadták Tamásiban és beszámol arról, hogy Szekszárdon is mi­lyen megbecsülésben volt részük. S a kisgyűlés résztvevői előtt új­ra megelevenednek az események. Saját múltjukat látják megeleve­nedni, amikor Vörös né Montu Guha felszólalásáról beszél: „In­diában éhen halnak az emberek, nincs biztosítva a lakosság élel­mezése és munkája, a kormány az amerikai tőkések szolgálatá­ban eladta az országot és kiszol­gáltatta India népét. A dolgozók megmozdulásait a legnagyobb terrorral nyomják el.“ És felcsil­lannak a szemek, amikor a béke­találkozón felszólaló küldöttek új életéről, a jól dolgozó békebizott­sági tagok rnegjutalmazásáról be­szél. Vörös Jánosné nem hallgatja el a feladatokat sem. A begyűj­tésről beszél, saját magánál kezdi: — Tavaly még haragudtam a be­gyűjtési rendeletre, — mondja, de az idén már példamutatóan teljesítem és első leszek a növény ápolásban is. Egymásután szólnak hozzá lel­kesen a dolgozók. Dörnvei Jó- zsefné elsőnek mondja el vélemé­nyét. — Most már látom, hogy megbecsülik az egyszerű embere­ket, hogy kormányunk mindent a mi érdekünkben tesz — mondja. Meg is fogadja rögtön, hogy még Pántunk és kormányzatunk az öt­éves terv keretében megyénkben is hatalmas építkezéseket irányzott elő. Az új betonút, amely közlekedésün­ket már eddig is megjavította, köze. a héten eleget tesz a kötelezett­ségének, sőt azontúl is. Vállalta, hogy néhány napon belül telje­síti egész évi tojásbeadási kötele­zettségét (ezt már azóta teljesítet­te is) és rövid időn belül a barom­fiból is eleget tesz kötelezettsé­gének. Egymást követték ezután a lel­kes felszólalások, a férfiak fele­ségeik nevében is vállalták a kö­telezettségek maradéktalan, pél­damutató teljesítését. Végül elha­tározták, hogy együtt az egész utca, az egész „új sor“ a község­ben elsőnek, példamutatóan telje­síti kötelezettségét. Csehi-pusztán, nem messze Iregszemcsétől ugyanebben az idő ben Völgyi Gyulámé tartott beszá­molói. Beszámolóját szívesen hall­gatták és kérték, máskor is be­széljék meg a béketalálkozó ese­ményeit, a feladatokat. A lelkes hangulat mutatója az is, hogy együttesen vállalták: augusztus 2Ö-ra teljesítik egészévi tojásbe­adási kötelezettségüket és vállal­ták, hogy a kukoricát négyszer fogják megkapálni. Végül elfo­gadták Buckóék javaslatát: őszi­árpa után rögtön 100 napos kuko­ricát vetnek, mert ők már tavaly ezzel jó eredményt értek el. Ezek a lelkes gyűlések a mu­tatói annak, hogy dolgozó paraszt ságunk felismerte, mit jelent a békeharc: eredményeink fokozá­sával kell megmutatni a háború­ra, uszító imperialistáknak erőn­ket, egységünket. A dolgozók fe­lelnek: az elnyomott országok dolgozói sztrájkokkal, tüntetések­kel mutatják meg békeakaratu­kat, a szabad országokban — és köztük Magyaországon is —- új nagy_ munkasikerekkel erősítik a Szovjetunió-vezette egyre erősödő béketábort. lebb hozta a falui a városhoz. De be­szélhetnénk a most elkészült korszerű mezőgazdasági gépjavító műhelyről is, ami a gépek gyors kijavítását tette lehetővé. A Horthy rendszert a nyo­mor és munkanélküliség jellemezte, 2>5 év alatt ne-m épített annyit, mint népi demokráciánk az utóbbi két év alatt. A kapitalista államokban meg ma is a munkanélküliség réme fenye­geti a dolgozókat. A hadigazdái kodá-tv ra való áttérés következtében a dol­gozók ezrei válnak munkanélkülivé. Népi demokráciánk a békéért folyó harcban megyénkben is nagyarányú építkezésekeit (folytat. Ha tekintetbe vesszük a nagymányoki. szénbányát, ahol a Szovjetunióból kapott gépek­kel könnyebben és gyorsabban ter­meljük a szenet, a Szakály.hőgyészi MÁV pályaépítés, amely a közleke­dést és áruszállítást, teszi gyorsabbá. Szekszárd és Paks között a betonút a közúti forgalmat gyorsítja meg. a dolgozó parasztságnak nem kell rossz földutakon megközelíteni a várost. Megyénk területén a 111, szánni Mély­építő Vállalat nagyszabású csatorná­zási munkát fog elvégezni, amely öt­éves tervünk öntözési tervében való­sul meg. Figyelembe kell vennünk a korszerű lakásépítést, amelyet megyénk terüle­tén a 73/2. Építőipari Vállalat szek­szárdi kirendeltsége épít. de nemcsak lakásokat, hanem a dolgozók gyer­mekei számára iskolákat, óvodákat és napköziotthonokat is. A Dombóvári Fatelítő Vállalat vasút és villanyháló­zatunkat látja el talpfákkal, oszlo­pokkal. A nehéz- és építőipar mellett nem szabad megfeledkezni a könnyű-, ipar fejlesztéséről sem. Ezt megyénk­ben a tolnanémedi, a dombóvári, a dunaföldvári Rostkikész.ítő Vállalat valósítja meg a nők fokozottabb be­vonásával a munkákba. Országunk egyik büszkesége a me­gyénkkel határos sztálinvárosi épít­kezés, a nagy kokszolómű felépítése, melyhez megyénknek is hozzá kell járulnia. Ez a mű biztosítja acélipa­runk többtermelését és a korszerű gépesítést. E nagyarányú munkák el­végzéséhez eddig is többszáz dolgozó jelentkezett, de további építkezéseink még sokszáz munkáskezet, igényel. Éppen ezért megyénkén belül szerve­zett munkaerőtoborzást indítottak be a fentebb felsorolt vállalatok, melyet a megyei tanács munkaerő gazdálko­dási oszfctlya irányít és vezet. Honnan vegyük a szükséges munka A nagytormási állami gazdaság lógásai bíróság elé kerültek Jól sikerült a szekszárdi MNDSZ jűoiális estje A BÉKETALÁLKOZÓ UTÁN Békeestéken számolnak be munkájukról a falvak békeharcosai Á nagytormási állami gazdaság a növény ápolási munkákban élenjár a megyében. A gazdaság szép eredmé­nyeket ért el, azonban mindezek eil lenére mégis akadtak olyanok, akik a gazdaság előrehaladását igazolatlan mulasztásaikkal fékezték és ezzel kárt okoztak népgazdaságunknak. A gazdaság a munkafegyelem megszilár­dítását nem tekintette elsőrendű fel­adatának és a vezetőség, különöské- pen pedig Wendláng Henrik brigád- vezető megleled kéz tek Rákosi elv. társ és a párt iránymutatásáról. A lógósoklca! szemben elnézőek voltak a juu ász-Lásotk kérdését liberálisan ke­zelték, például Kriszt Györgynek es­küvőjére 8 nap, testvérének, Kriszt Henriknek pedig 3 nap szabadságot engedélyeztek. Ennek az lett a követ­kezménye, »hogy a dolgozók rendszer, teteriül jártak munkába és csak a tröszt ellenőrzése leplezte le a lógó. sokat, Az ellenőrzés során kiderülik hogy 6 dolgozó 3 hónap alatt össze­sen 142 munkanapot mulasztott. A lógósokat a szekszárdi .járásbí­róság 1952 június 13 án vonta fele­lősségre és kemény ítéletet hozott ve. lük szemben. Kriszt György és Kriszt Henrik az engedélyezett esküvői sza­badságon lelül még 28—28 napot mu­lasztottak igazolatlanul, ez&rl őket fe­jenként 4 és fél hónapi javító-nevelő munkára ítélték 20 százalékos bér. csökkentéssel. Ugyancsak az élenjáró lógósok közé tartoztak Kerekes Bol­dizsár, Karácsonyi Ilona és Forral Lőrinc, akik -személyenként 20—24 munkanapot mulasztottak igazolatla­nul!, ezért 4 hónapi javító-nevelő mun­kára ítélték őket, mely idő alatt Ka. rácsony Ilona bérét 15. Kerekes Bol­dizsárt 12 és Forrai Lőrinc bérét 18 százalékkal csökkentik. Ezek a büntetések intő példaként szolgáljanak minden ál ami gazdaság dolgozójának. Tartsa mindenki szem előlit, hogy a munka becsület és di­csőség és ezért mindazokat, akik a sze,rződésben vállalt köteiezetitségük- nek nem tesznek eleget és igaz-bjat- Lain mulasztásaikkal hátráltatják az állami gazdaságot és ezen kérésziül népgazdaságunk tervteljesitését a Ma. gyár Népköztársaság bírósága szigorú­an megbünteti. Szombaton este a Szekszárd városi MNDSZ a járási kultúrházban júniá- Hst rendezett. Az esten a tolnai, de- csi és szekszárdi kultúrcsoport sze­repeltek. A műsor első számaként Simon Má. r-iia „Elvtársiak, fel!" című versét sza­vába. majd a decsi MNDSZ tánccso- portjia következett A csoport tánca igen szép és lendületes volt. Emelte még a hangulatot az is, hogy maguk a táncosok is lelkesen énekeltek hozzá. Szerepelt még a tolnai MNDSZ és a szekszárdi Népbolt tánccsoport­ja is, de táncuk nem volt olyan len­dületes. mint amilyet tőlük elvártunk volna,, mert a járási versenyeken a Népbolt lánccsoportja sokkal szebb eredményeket tudott felmutatni. Tán. cuk egyik hiányosságát abban látjuk, hogy táncukat mindössze egy hegedű kísérte, mely hangra igen gyenge volt. Ajánljuk a csoportnak, hogy a jövő­ben amennyiben mód van rá, szapo ríl-sák a tánccsoportot kísérő zené­szek számát. Amennyiben erre mód­juk nincs, akkor a tánccsoport tagjai j nótával kísérjék táncukart. A Tolnai Selyemgyár színjátszó csoportja ,,A legdrágább kincsünk'' c. színmüvet adta elő, mely a Németor­szágba hurcolt szovjet nők életét mu­tatta be. A szovjet nőt alakító sze­replő igen jó és hatásos drámai erő­vel tudta szerepét eljátszani és álta­lában minden szereplő jól alakított. Kisebb hibák voltak a rendezésben, ezek kiküszöbölésére fordítsanak na. gyobb gondot a jövőben és akkor igen szép eredményeket fog elérni az így is tehetséges szereplőkből álló színjátszó csoportjuk. Hibának lehet felróni a rendező városi MNDSZ részéről azt, hogy' megígérték a kórház tánccsoportjána-k hogy a tánchoz szükséges ruhát biz­tosítják és végül mégsem tudtak ru hákat beszerezni, pedig ez a csoport a megalakulása óta igen szép ered­ményeket ért el és erre az előadásra nagyon lelkesen készültek, hogy tudó sukat bemutathassák. erőt? Szocialista társadalom biztosít­ja a nők egyenjogúságát és munkához való jogát. Ezért megyénk területén is fokozottabb mértékben kívánjuk be­vonni a nőket a termelésbe a még háztartásban lévők soraiból és a me­zőgazdaság gépesítése folytán felsza­badult munkaerőkből. Mit biztosítanak a vállalatok a dol­gozóknak? Építőiparban ha egy éves szerződést köt, 200 forint jutalmat, fizetése az előírt kollektív szerint, ké­nyelmes és tiszta szálláshelyei, napi há romszori étkezést csekély lérílés elle­neben, család; pótlékot, havonként egyszeri ingyenes hazautazást, heten­ként. 80 százalékos utazási kedvez­ményt évenként 12 nap fizetett szó badságot,, évenként 2 heti üdülést nz ország legszebb üdülőhelyeire. Tol namegyei do! gozók. jelen tkezze. lek a közsé gi, j á rá d és megyei tanács nál. ahol a Y illák tok 'toborzói rész-. lete> felviü igo Utas t adnak a jelent­keze knek. Jő jjetek ; tsz ocia izinusi építők nagy t ábo rá ha. )/ egye ; tanács munkaerögazdálkoJasi őszt,

Next

/
Thumbnails
Contents