Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-18 / 141. szám

2 NAPLÓ 3952 JUNIUS 18 Jacques Duclos pénteki nyilatkozata a vizsgálóbíró előtt Pá ris (MTI) Jacques Duclos, a június 18-i kihallgatásán aktatás­kája ellopásával és a jobboldali sajtó hazugságával kapcsolatban — mely szerint aktatáskájában a május 28-i tüntetés előkészítésével összefüggő térképet találtak — rámutatott: „Hitler rendőrsége pontosan így járt el, amikor ■,megszervezte a Reichstag felgyujtására irányuló összeesküvést.“ Duclos ezután hangsúlyozta: A kormány — akkor amikor megbíz­ta a. vizsgálóbírót, hogy a május 28-i tüntetést „összeesküvés jelle­gével“ ruházza fel, — nem tett mást, mint elővette Boringnek Dimitrov ellen felhasznált érveit. Figyelemreméltó, vizsgálóbíró úr, a különös hasonlóság az ön által emelt vádak és az aljas Göring által emelt vá­rlak indokai köze u, — márpe­dig mindenki tudja, hogyan fejezte be Gőring hamisító és háborús bűnös karrierjét. Duclos a továbbiakban így foly tatta: ön felszólított: mondjam meg, mi a Francia Kommunista Párt politikája a Pinay-kormány- nyal összefüggésben. Kész va­gyok kifejteni a Francia Kom­munista Párt álláspontját a Pi- nay-kormány politikájának külön böző oldalairól, és kész vagyok magyarázatot adni, bár ezeket a magyarázatokat voltaképpen a nemzetgyűlésben kellene adnom. A kormány azonban nem érzi ké­pesnek magát arra, hogy meg­győzően válaszoljon érveinkre, ezért önkényesen börtönbe vetett. Duclos ezután kijelentette: mindennél megdöbbentőbb, hogy ön, vizsgálóbíró úr, nem tudja megmondani nekem: mi­re alapozza „az állam belső biztonsága ellen irányuló ösz- szeeskiivés“ ellenem emelt vád­ját? A május 28-i tüntetést önök „összeesküvésnek“ minősítik, ho­lott május 28-án egyszerű betil­tott tüntetés zajlott lé. Paris népe már korábban is többször tüntetett, azonban e tün­tetések során senkinek sem jutott eszébe, hogy összeesküvést emle­gessen. Nemrégiben egy újságíró meg­állapította: „Általánosan elismert dolog, hogy az állam belső bizton­sága ellen irányuló összeeskü­vés katonai alakulatokat, pol­gárháborús hadifelszerelést s az államcsíny végrehajtására irányuló szándékot feltételez“. Duclos evvel kapcsolatban megállapította, hogy mindezek a feltételek nem voltak meg a má­jus 28-i tüntetésen — majd így folytatta: és ha ön ennek ellenére rhesris azt állítja, hogy állam­csíny volt a május 28-i tüntetés célja, én erre csak azt válaszol­hatom. hogy a tüntetés jelmonda­tai a következők voltak: ,.Ridg- way go home!“ és „Szabadságot André Stílnek!“ Mindehhez még a- következőket akarom hozzáfűzni: az összeeskü­vésre jellemző a titkos jelleg. Márpedig — amint ezt ön is tudja — nyíltan, a sajtó útján, röpcé­dulák, falragaszok útján hívták fel a tüntetőket, hogy május 28- áu nyilvánítsák ki tiltakozásukat a baktériumháború tábornokának Franciaországba érkezése ellen. Ridgway ellen irányuló tünte­tés nemzeti jellege talán ért­hetetlen «azoknak a volt Pctain- istáknak, akik ideiglenesen a hatalmat bitorolják Francia- országban, viszont pontosan megfelel a francia nép mély érzéseinek. Duclos ezután emlékeztette a vizsgálóbírót 1935. június 25-óre, amikor az akkori parlament bal­oldalának küldöttsége kifejezte a népi tömegek nyugtalanságát a kormány ama magatartásával szemben, hogy betiltotta a népi tüntetéseket. Az akkori minisz­terelnök kijelentette: „A frank védelmére alapozott politikánk miatt elhatározott szándékom a rend fenntartása.“ — Ezt a miniszterelnököt Lá­váinak hívták. Nem hangsúlyo: zom mi történt vele azóta, viszont a nemzetgyűlés baloldalát képvi­selő küldöttségben volt egy olyan részvevő, akinek Pinav elsősor­ban köszönheti, hogy Laval 1935' ben birtokolt tisztséget ma ő bir­tokolja. — Vincent Auriol köztársasági elnökről van szó. Vincent Auriol jogi tudása és régi tapasztalatai alapján érdekes dolgokat mond­hatna azokról a betiltásokról, amelyek ellen annakidején har­colt és azokról a betiltásokról, amelyeket most tekintélyével fe­dez. Duclos ezután hangsúlyozta: Az az összeesküvés, amellyel vádol, sohasem létezett. Van ugyan összeesküvés: az, ame­lyet aHíülföld szolgálatában álló miniszterek szőnek a ha­za ellen. Az ön dolga, vizsgálóbíró úr, hogy eldöntse, vájjon továbbra is összeesküvésről beszéljen-e akkor, amikor összeesküvés nem létezik. Ma, — mint minden egyes eset­ben — ismét követelem annak a jogi eljárásnak a megszüntetését, amelynek tárgya vagyok. Duclos végül kijelentette: A demokrati­kus szabadságjogok védelméért, a bebörtönzöl tek szabadonbocsá- tásáért. a béke védelméért foly­tatott harc — ha mindenütt ál­landóan és egységesen, az adott körülményeknek megfelelően fob7 tátják — Franciaország legna­gyobb hasznára megdönti majd Pinay gyászos politikáját, amely­ről rosszul tenné vizsgálóbíró úr. ha, azt hinné, hogy örökkévaló. IPák Hen-En távirata Phenjan (Uj Kína): Pák Hen-En, a Koreai Népi Demokratikus Köz társa sag küi’ügyminisateje táviratot intézeti az ENSZ titkárságához, amelyben éré. lyesen tiltakozik az amerikai agiresz- szoroknak a koreai és kínai hadifog­lyokkal szemben, elkövetett kegyek lenkedési miatt. A titkársághoz eljut, tatta egyúttal a koreai egységes de mokraükus hazafias arcvonal köz­ponti bizottságának június 12-én ki­adott tPako.-zd nyilatkozatát is. A távirat a többi között Leszögezi: A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság kormánya teljes mértékben azonosítja magát c Koreai Egységes Demokratikus Hazalias Arcvonal ál­láspontjával, amely Észak- és Dél- Korea vo'amennyi hazafias politikai pártjának és társadalmi szervezetének közös íelíogását képviselj és amely tiltakozik a hadifoglyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedések ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté, nek azok a tagállamai, amelyek V(?g rehajtják az amerikai imperialisták parancsait és támogatják a koreai agressziót. az Egyesült Államokkal együtt osztoznak abban a felelősség­ben. amely a koreai néppel szemben az agresszorokat terheli A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tegyen haladéktalan intézkedéseket a kegyet­lenkedések megszüntetésére és a h-á. borús bűnösök szigorú megbünteté­sére.“ A Belga Kommunista Párt egységakoióra szólítja fel a dolgozókat Brüsszel ÍTASZSZ) A ..Dra- peau Rouge“ közölte: A Belga Kommunista Párt felhívja a dol­gozókat, hogy fokozzák a harcot a fegyverkezési verseny ellen, amit Belgiumban is Washington parancsára folytatnak, ezért az adók egyre súlyosabban nehezed­nek a munkásokra, a földműve­lőkre és a középrétegekre. A fegy verkezési verseny ugyanakkor tö­meges munkanélküliségre vezet. A Belga. Kommunista Párt ak­cióegységre szólítja fel a dolgo­zókat. 99 4 jugoszláv dolgozók harcolnak a nemzetközi tőke ügynökei ellen“ mint «T Szakszervezeti Vi'áfz- sxüvetséE kimutatta: a titóis. ta sza.kszervezetek a jugoszláviai ka pitalista gazdaság visszaállítása tér. vének szolgálatában állnak Ezek a tervek nyomort hoztak a jugoszláv dolgozók számára és ez a titóista szakm szervezeti vezetők árulásának egyik következménye. Az ipari és a. mező- gazdasági dolgozók vala,mint a tiszt, viselők helyzete Jugoszláviában ál­landóan romlik. Ugyanakkor azonban növekedik ellenállásuk a titóista kor. mány nyomorpolitikájával szemben­Jugoszláviában a bérszínvonal na­gyon alacsony. A munkások nagy ré­szének bérét mintegy napi 125 dinár. ban rögzítették. Ezek a nyomorbérek hasonlóak azokhoz, amilyeneket a gyarmati kizsákmányolok fizetnek a félgyarmati országok dolgozóinak. — Európában hasonló nyomorbérek van nak a monarchoíasiszta Görögország­ban és a trancoista Spanyo'országban 1951 novemberétől és decemberétől a villanyáram illetéke, a vasúti és a villamosjegyek, stb., a posta díjszabás sa körülbelül 300 százalékkal emelke­dett Jugoszláviában. Azt akarják, hogy a dolgozói,: tizes, sek meg fegyverkezési politikájukat. 1951 vége óta a jugoszláv városi és falusi dolgozók életfeltételeinek újabb n-agy romlása észlelhető. Jugoszlávia belső helyzetének fej­lődése világosan mutatja, hogy ho­gyan válik ez az ország a kapitalista világ alkotórészévé és egészen ter­mészetes, hogy sújtja a kapitalizmus általános válsága is. Az a bér rend szer, amelyet a. titóista kormány erűi. tat. arra a lasiszta rendszerre emlé- ',ezfe/( amelyet, Pétain kormánya akart, '•''vezetni Franciaországban 1940~44. •. a. hitleri megszállás idején. Amióba, Jugoszlávia a nemzetközi monopóliumok ellenőrzése alá került az országban semmiféle haladó szo­ciális politikát nem íolytatnak A jugoszláv gazdaság szocia1 izmusáról szóló titóista frazeológia nem jelent egyebet, mint a hitleri nemzeti szo­cializmus frazeológiának ismétlését. A titóista szakszervezetek ugyanazt a szerepet játsszák, mint a hírhedt dr. Ley.féle náci munkafront. A jugo­szláv d.olgozók azonban határozottan elleneszegülnek ennek a rendszernek, ame’y nem az ő rendszerük. Ez nyug­talanítja Titóékat. Iío “e ni rév személyesen látó_ gáttá meg a jugoszláv szak- szervezeti kongresszust és itt be. számolót is tarlóit. Ennek demagógiá. jóval azonban nem tudta eltitkolni sa­ját bukásának beismerését Kénytelen volj bevallani, hogy a titóista kor­mány ,,még nem kelteit elég öntuda­tot a dolgozókban arra, hogy a köz­érdeket saját érdekeik elé helyezzék; ebben rejlik legnagyobb nehézsé. günk“. Valóban ez a legnagyobb nehézség Tito és a Gyúró Szalai-íéle szakszer, vezeti ve?,élők számára. Ez árulásuk­ból fakad, amelyet a szocializmus ügye és az általuk e'nyomott dolgo zók tömegei ellen követlek el Jugo szláviában a munkások és a parasztok mindjobban látják azt a szakadékot, amely saját érdekeik és a ti tóisták ér. dekei között tátong Miért tesznek különbséget a jugoszláv dolgozók a rendszer között, amely nem az övék és az ősztáilyérdekek között? Na a jugoszláv szakszervezetek vo_ lóban védelmeznék a dolgozók érde­keit elekor valótía.n a munkásosztályt szolgálnák, ahogy például a francia és az olasz cuunkásszövclscgck. De a jugoszláv szakszervezetek mai veze­tői ellenséges magatartást tanúsítanak a munkások harcaival szemben, ame Iveket jogaikért íoly tatnak, pedig ugyanilyen harcot fo’ytat a legtöbb kapitalista ország szakszervezete is. A jugoszláv szakszervezetek mai ve. zetői arra törekszenek, hogy akadá­lyozzák a jugoszláv dolgozóknak a közös ügyért az egész világ dolgo­zóival együtt vívott harcát A nemzetközi munkásmozgalom egész történetében kevés példa van olyan árulásra, amelyet össze léhetne hasonlítani a mai Jugoszlávia szak­szervezeteinek árulásával és erkölcsi süllyedésével. A jugoszláv dolgozók azonban hűek a Szakszervezeti Világ szövetséghez. Ma Sza’ai és társai darabokra tép. ték kötelezettségeiket, amelyek a nemzetközi munkásmozgalom előtt vállaltak. Vállvetve haladnak Irving Brown-nal, az amerikai imperializmus európai ügynökével, a szakadár ve­zetőkkel és a reakciós szindikátusok­ká1. hlogy befeketítsék és rágalmaz­zák a Szakszervezeti Világszövetséget, csatlakozta,k. a szovjetellenes össze­esküvéshez. De a juirnssiláv dohmsiíi- nem egyeztek bele ,,szakszervezeti'• vezetőik árulásába. Teljes épségében megőrizték bizalmukat; a Szakszerve zeli Világszövetség iránt mint ahogy a Szakszervezeti Világszövetség is teljes mértékben bízik a jugoszláv munkásosztäyban és a nemzetközi proletariátus is kiíejezi szolidaritását irántuk Ennek a szolidaritásnak a tu­data mérhetetlen erőt. önt a jugoszláv dolgozókba és még elszánlabb harc­ra ösztönzi őket a Utó ista elnyomók ellen. (LOUIS SA1LLANT) Ma hetven éve született Georg* Mihajíovics Dimitrov elvtáfs Dimitrov, a .nemzetközi. proletárrá* tus nagy harcosa, a bolgár nép haíiha- baitlam Vezére, 1882. június .18 án szü. letett, forradalmár mutikáscsalódból. Tizenkét éves korában már kény tetem, voik ef.h'aigrym az iskolát és kenyeret keresni. Nyomdai munkás lett és egész fiatalon bekapcsolódott a bo­gár munkasoiSiZitály forradafam moz­galmába, 1903 ban lépett be a Bolgár Szó c iá idomok r ata Pártba, ahoi azonnal harcot kezdett a párt reformista szár. nya eliten. A Bolgár Szociáldemokrata Párt 1903. évi keMéhaSadásakor Di­mitrov határozottan a forradalmi Szo- ciáDdemokrata Párt oldaliéra állott. — 1909-ben a foxraiCiaiIlmi bulgáriai szak­szervezetek általános szövetségiének étére került' és ettől kezdve szervező, je és, vezetője a bolgár munkások gazdaságii és politikai harcainak. A bulgáriai szakszervezeti mozgatom el- válliaiszthatait'iaiuú összefügg Dimitrov nevével Nem volt gilyan sztrájk, o'lyan nagyobb akció, mélyben ne vett volna részit tevékenyen. Közbem kíméletben harcot folytatott a szak- szervezetekben dolgozó opportunisták­kal szemben. 1909 óta Dimitrov megszakítás né!_ kül tagja a Forradalmi Párt központi bizottságának. A Forradalmi Párt t919.ben résiztvatt a komirutem meg­alakításában. és annak szekciója lett. 1913-ban Dimitrovot a párt listáján a bolgár parlament képviselőjévé válasz­tották. Dimitrov az 1914-es imperúalfeta há­ború idején hatalmas harcot folytatott a háború elén. a parlamentben megta. gadfca a badihitélek megszavazásét és következtésen a proletár internacio­nalizmus álláspontját védte. 1917-ben háborúé!jenes tevékenységéért letar­tóztatják., de a börtönből is tovább folytait ja a háborúellenes agiitációt. 1918-ban saabadui! ki a börtönből. Dimitrov 1920-tól tagja a Nemzet­közi Szakszervezeti Szövetség végre­hajtó Irodájának és 1919 ben tagja Lett a ko minder n végrehajtó bizottsá­gának is. 1923 szeptemberében Bulgáriában a Kommunista Párt vezetése alatt mun­kások és parasztok fegyvere feilkelésit szerveztek, A megmozdulásnak Di. mitrov volt az egyik vezetője. A túl­erő eltiporta a felkelést és Dimitrov kénytelen volt külföldre menekülni. Már ekkor egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy kihangsúlyozza a Szovjetunió nagy jelentőségét a re­akció elleni harcban. 1923-ban meg­indította a bolgár nyelven megjelenő Rabotnicseszki Vésztőik című lapot, a Bo lgár Kommunista Pánt jelenlegi saj. üóorgánium ánaflc. a Rabolni eseszko Delo-nak az elődjét. Dimltrovot, aki éhkor már a fasiz­mus elleni harc egyik ismert szerep­lője volt, 1933 márciusában ftérnet- ö tsz ág ban. • .-letart ózta/ tták. Leía.rióz tat á. sálkor azzal vádolták, hogy szere­pe volt a Reichstag feigyújtásában. A per a lipcsei törvényszék előtt 1933- 'szeptembei 20-án kezdődött. A tárgya­láson Dimitrov a várható haua’os káéit elitemére is félelem nélkül vé­delmezte a kommunizmus ügyét és ostorozta a fasizmusé. Göring,gél szemben tanúsított férfias magatartás*, előmozdítói ti ta a fasizmus elleni nem­zetközi mozga lom növekedését. A vád össze omlott. Dimitrovot. aki ellem 1923 és 1933 között a bolgár bíróság kétszer is hozott halálos Ítéletet, kénytelenek voltak felmenteni. Megkapta a szovjet álHam pofig ár ságot és a Szovjetunióba utazott. 1935-ben a Komintern VII. kongresz- stzusa Dimiitrovot — Sztálin hűséges tanítványát — a Kommunista Inter, naci-orná é végre-ha.jtóbizottságának fő­titkárává választotta. Georgi Dimitrov a második világhá­ború alatt a moszkvai rádió Bolev- adóján naponta szólott a bolgár nép­hez, Nem volt a bolgár demokratikus erőknek egyetlen olyan m-egnyilvánu ■lésa sem, amely Dimitrov nélkül, a-z ő irányítása és útmutatása nélkül zaj. flott voltna le. Dimitrov vezette a Bol­gár Kommunista Párt és a bolgár fiép harcát a fasiszta rendszer meg döntésiéért. Miután, a Szovjet Hadsereg felsza­badított^ Bulgáriát. 1945 novemberé., ben, 22 évi távoliét után Dimitrov visszatért Bulgáriába. A felszabadulás utáni választáson a Hazafias Front ragyogó győzelmet aratott és Dimitrovot megválasztot­ták a Bolgár Népköztársaság első mi­niszter-elnökévé. Dimitrov vezetésévei hajtották végre Bulgáriában a földre- formotr dolgozták ki a Bolgár Nép- köztársaság alkotmányát, melyet 1947 decemberében fogadtak el a-z ő veze. tésével államosították az ipart és a bankokat, az ő irányításával teljesítet­te a bolgár nép 1948 végére az ország népgazdasága helyreállításának és fejliesHtéséneik kétéves tervét. 1949 januárjában megkezdték a Dimitrov vezetésével kidolgozott ötéves terv megvaló-s-í tásá t. Dimitrov törhetetlen harcosa volt a munkás-paraszt szövetség eszméjé­nek. a bolgár és a szovjet nép barát, ságiénak, a béke gondolatának. Szüle, lésének 70. évfordulóján a bogár dolgozókkal együtt kegyelettel emlé­kezik Georgi Mihajíovics Dimitrovra, a világ proletariátusa, a béke min­den harcosa, az egész haladó embe­riség. Rövid külföldi hírek Pót\áJaszlás Algírban Pári-s (MTJ): Algír VII. kerületé­ben vasárnap tartották meg az algíri nemzetgyűlés pótválasz fcását. A Kom­munista Párt jelöltje vasárnap, a pót választás második fordulóján 2767 szavazatot kapoitt, azaz a szavazatok 43 százalékát, míg az első fordulón 2014 et. A Kommunista Párt szavazati gyarapodásának — az Humiliate sze. ri-nt — árunál nagyobb jelentősége van. mert az egész reakció dühödt harcot folytatott a kommunista jelölt el­ljen. Az Angol Békebizottság mozgalmat indított a koreai háború megszüntetéséért London (MTI): Az Angol Békebi­zottság mozgalmat indított a koreai háború megszüntetéséért. A londoni Hyde parkban gyűlés-em Jack Gas-ter, a Demokratikus Jogászok Nemzetkö. zsi Szövetsége Koreában járt bizottsá gámak tagja kijelentette: „Vessünk véget a koreai háborún-aik, mielőtt még a7 amerikaiak parancsára nem sodornak bennünket pusztulásba!'1 A gyűlésen Burhop fizikus, a Hondo, ná egyetem tanára sikraszáUl minden tömegpusztító fegyver betiltása mel­lett és elítélte a vegyi eszközök al­kalmazását Malájföldön. „Koreai szolidaritási-hét Ausztriában44 Bécs (MTI): Az Osztrák Béketanács felhívására június 29-től július 6 ig „Koreai szolidaritási hetet“ rendez­nek egész Ausztriában. Az Osztrák Béketanács a koreai há ború haladéktalan megszüntetését kö­veteli az Egyesült Államok kormányá­ból és követeli az öt nagyhatalam béke-egyezményének megkötését a vi. lég békéjének megőrzése és megszi. Lárdítá-sia érdekében. Bolz: „A német nép nemzeti szabadságküzdcJme során Európa békéjéért is harcol44 Berlin (MTI): Lipcsében hétfőn meg­kezdődött a Németország Demokrati­kus Frontjához tartozó Nemzeti De­mokrata Párt kongresszusa, amelyen 1600 küldött és sok vendég vesz részit a Német Demokratikus Köztársaság minden, tájáról. tr. Lothar Bolz minisztereilnökhe'.yet. tea, a párt elnöke, a kongresszus megnyitásának napján, tett sajtónyi­latkozatában hangoztatta: A német nép a szégyenletes külön béke szerző­dés -aláírása után még fokozottabb erővel követeli, hogy a szovjet ja­vaslatoknak megfelelően kössenek békeszerződést egés7 Németországgal Nyugat Németországban is egyre töb ben bélyegeik meg nyil-tan és bátran Adenauer nemz elárulását. Követeljünk nemzeti haderőt hazánk, békénk és eddigi munkaeredményeink védelmé, re. A német nép tudja, hogy nemzeti szabad-s-ágküzdelme során Európa bé­kéjéért is harcol — hangoztatta Bol-z. Az Unita Casliglione tábornok leváltásáról Róma (TASZSZ): Az Unita arról ír, hogy Castiglii-one tábornokot leváltod fiák és helyette Frasttini tábornokot ne. veziték kj. az Északatlainti Szövetség szárazföldi erőinek parancsnokává Európa déii övezetében. A lap megállapítja, hogy Castigilio ne összeütközésbe került Carney len. gennaiggyal. ..Cais-tiglione leváltása ennek a né­zeteltérésnek következménye — írja a lap. — Frattini tábornok személyé­ben Ridgway megbízható emberre ta Iáit, aki éveken keresztül Olaszország washingtoni katonai képviselője volt most viszont. — Washingtoni, login képviselőn Olaszországban.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents