Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-13 / 10. szám

1852 JANUÁR 13 NT & P T. 6 Aas Äj líeg-yiljíési rendelet A ÍWpIköztársetóág E'tnőki Tanácsa mailt vasárnap törvényerejű rendeletét jfckití ki az 1952—53. évi állami be gyűjtésről. Egyidősben a begyűjtési mi- nLvzter rendeletiben szabályozta az idei tej, tojás, baromfi begyűjtésé! is. A dolgozó parasztságot érintő nagyon főm os rendel-e’’elvet.' az alábbiakban részletesen ismertetjük: Az idei begyűjtési rendszerben be­adás ra kötelezettek az állami és közű. leti gazdaságok és •‘iermelőszöve1 (kezei! csoportok, valamint az egyéni terme­lők. Az állami gazdaságok, erőgazdasá gok, kísérleti tangazdaságok, továbbá e községek beadás alá eső termékeik bői. kötelesek egész árn fenn élésüket, tehát n vetőmag, ’takarmány és fogyasztási szükségleten feUili egész termésüket az állami begyűj­tés céljára-átadni. Erre a mennyiségre szállítási szerző­dési, kell köíwiök. Az öná'iló betraielőszővefikezieek, III. típusú •**mulőszoTotkezetek. I.. ÍII tí­pusú ■termelőszövetkezeti csoporiok tagjai és az egyéni term előle az ed­digi gya'koiriá't' szerinti, az általuk tény. legesen megművelt földterület után kö'elesek beadásukat teftjesíteni. Bogban oszlik mrg a beadási ItíilclezcUség? Az idén a beadási kötelezettség a következő négy ágra oszlik: termény- és élöáílla'.beadásra, baromfi- és lojás- bsa dúsra, te j bea dá s i köt elez et t ség re, vallatnint borbeadási kötelezettségre a szőlőterület li án. Változás a tavalyi rendszerhez képest, hogy az idén a beadási kötelezett »ég telj esi lésére szűk séges gabonáit a törvényerejű rend diet szerint a termelők a cséplőgép ő> azonnal kötelesek teljesíteni. Kenyérgabonából a háztartási és gazdasági szükséglet, tehát a gabona­fejadag és a vetőmag biztosítása meg­előzi a beadási köteleziwttséget, takar­mánygabonából, boTból, élőállatból, tejből, tojásból, baromfiból azonban a beadási kötelezettség teljesítése min­den mást megelőz. A beadási kötelezettség és a gép_ állomással símben fennálló tar­tozás teljesítése után fennmaradó gazdasági termékekkel a termelő szabadon rendelkezik, A Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsának és a Magyar Dolgozók Pár'ja Központi Vezetőségének 1951 december t-i nagyjelentőségű határo­lta a mezőgazdasági termények sza­bad forgafmának kiterjesztéséről eabo nafélékre 1952 június 30-ig, kapásnö­vényekre és borra 1952 szeptember 1- ig marad érvényben. Amennyiben dol­gozó parasztságunk a nyáron ipegin- dúló új begyűjtésben beadási kötelezettségét pontosan, maradéktalanul teljesíti: a tör­vényerejű rendelet szerint a sza­badpiac kiterjesztésével kapcsola­tos széleskörű kedvezmények újból éteibclépnek. kos. A kedvezmény azonban csak azo kát a dolgozó párasatokat illett meg, akik 1952 március JO-e rfWtf. tépvk be A bermelöcsoportha. Egyéni parasztok beadási kötelezettsége Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméftyebadási kötelezett­sége,. a gazdaság nagysága és kát. tiszte jövedelme szerint kát. hold an ként a következőképpen alakul az új gazdasági esztendőben: Birtok csoport kát. hoki. tett o te ft, . o d íi M o u-H iá-e te 2 te o te s. o te ° te j | CS Árf t _ s tu S H 8 C. :t > s > l > ? 51 fii ú z a k i 1 ! g r a m m 1—3 holdicr 38 56 74 92 109 127 14« 163 3—5 n 59 87 115 143 170 198 226 254 5—8 n . 81 119 157 195 234 272 310 348 8—10 r 102 150 198 246 295 343 391 439 10— 5 y> 114 168 221 275 329 383 4.36 490 15—20 „ 127 187 247 307 366 426 486 546 20—25 140 206 272 338 404 470 536 602 Az égj ree kát. csoportokba a gaz hí tok a termés 20 százalékát dacokat a szántó, rét és lesrelö együttes átlagos kát. tiszta jövedel­me alapján kell beosztani az alábbiak szerint: T. kát. csoport. 0—6 aranykoronái" II. kát. csoport 6—S „ III. kát-, csoport 8—10 „ TV', kát. csoport 10—12 „ V. kát. csoport 12—14 „ VT. kait. csoport 14—10 „ VII. kát. csoport 16—18 VIII. kát. csoport 18 a. k.-tól feljebb. A két táblázatból minden termelő könnyen kiszámíthatja, hány búza- kilógramm a beadási kötelezettsége az 1952—53-as esztendőben. A termény beadási kötelezettség négy csoportra oszlik: T. kenyérgabonabeadás 28 százalék. ' TI. takarmánybeadás 28 százalék. III. napraforgúbeadás 18 százalék, IV, burgonyabeadás 6 százalék. A terménybeadási normáikat válto­zó I la n u 1 bú zab i lo era mitibrri á 11 api íj :í k meg. A termény- és állatbeadási kö­telezettség teljesítésére alkalmas ter­mények búza-értéke a következő: t Kenyérgabonabeadás: 100 kg búza •• ----- 100 búzakg 100 kg rozs, kétszeres — 90 búzakg II. Takarmánybeadás: 100 kg árpa = Só búzakg 100 kg zab =»= 85 búzakg 100 kg kukorica. (■má jusi morzsolt) — 85 búzakg 100 kg lucernásáéna *= 59 búzakg 100 kg lóhereezéna — 50 búzakg 100 kg baltacinszéna «=> 49 búzakg 100 kg muhar = 40 búzakg 100 kg z abosbükkönyroén a # = 40 búzakg 100 kg rétiszéna I. o, = 33 buzidig 100 kg réti-széna. II. o. = 25 búzakg III. Napraforgómagbeaelás: 100. kg n apraf o rgóm ag = 130 b ú zakg IV. Burgonyabeadás: 1O0 kg burgonya = 33 búzakg 100 kg bab *= 150 búzakg 100 kg borsó =150 búzakg 100 kg lencse = 200 búzakg A sertés és szarmsimarhabeadási kötelezettséget, élősúlyban állapítjuk meg. A törvényerejű rendelet kimondja, h ogy a termelő a takarmánybead ás 25 százalékát árpával, zabbal, 60 szá­zalékát pedig kukoricával köteles teljesíteni. Szákstakarmánnyal leg­feljebb a takarmánybeadás 15 száza­léka teljesíthető. A napraforgóbeadás teljesítése a gazdálkodó a vetőmag és a részes munkavállalók járandósága után egész napraforgótermését- köteles be­adni. A burgonyabeadási kötelezettség teljesítésébe a termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok burgonyatermésük 10, a dől gozó parasztok a termés 15, a kn­kötelesek az államnak átadni. Sertés­éi WBPVfMMarliabradán Az éMtállatb eadás, sertés- és szarvasm arhabe adásra oszlik. Az egyénileg termelő dolgozó parasztok sertésbeadási kötelezettségét meg­művelt földterületük után állapítják meg, az alábbiak szerint: Termelőszövetkezetek beadási köíciezettsege ’Az önálló term el ő sz ő vetkezetek és FII. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok termény és élöálla1 beadási köte- teze'.tsége az idén a következőképpen áfákul: a) ba a megműveli földterület egy kai, holdjára eső átlagos kát. tiszta- jövedelme M aranykoronánál kisebb, kát. holdanként) 100 búzakilogramm értékű terményt', továbbá 14 kiló ser­tést és 3.3 kg szarvasmarhát kell a ter me lös z ö vetke z ételen ek beadni, b) ha a kát. tiszta jövedelem 11— 17 aranyak orom? között van, kát. hol­danként 210 bú/,akdlogramin értékű termény, 14 kg sertés, 3.3 kg szarvas- marha a beadási kötelezettsége. c) Ha a kát. tiszta jövedelem 17 aranykoronánál több kát. hoklanktyU, 260 búzakilogramm értékű termény, továbbá 14 kilogramm sertés, 3.3 kg szarvasmarha beadási köteletzeHság terheli a termelőszövetkezetet. Az I.. II. típusú termelőszövetkezeti csopor­tokba tartozó dolgozó parasztok be­adási kötelezettsége azonos az egyéni dolgozó parasztokévá:. A tavalyihoz hasonlóan az-I. .típusú tszcs-k tagjai­nál a kedvezmény 10 százalékos, a II típusnak tagjainál pedig 15 százaié PÁBTÉPITtS Ofmufcföst nyújt a mindennap! pdrfmunköban szántó, rét.. sertesbeadás legelő együttes élősúly kg-baon területe: összesen: 1 kli 4 2 kh Mi 10 f C . • > >h 11.-Tkh Jí> 20 5 kh 25 6 kh 30 7 kh 40 8 kh f 55 9 kh 65 10 kh 75 11 kh 85 12 kh 95 13 kh 105 14 kh 115 15 kh 125 1.6 kh 140 17 kh 155 18 kh. 170 19 kh 1.85 20 kh 200 21 kh 215 22 kh 230 23 kh 245 24 kh 260 25 kh 275 Azok a dolgozó narasztok, akiknek szántó, rét és legelő együttes területe 8 kát. holdnál kisebb, a sertés­beadási kötelezettség teljesítésére egy hízott sertést közösen is be­adhatnak. A bárom holdon aluli törpebirtokosok pedig sertésbe­adási kötelezettségüket zsírral is teljesíthetik. A fsertéebe adási kötelezettségnek a hízotteertés beadása után fennmara­d.ó részét — ha az 20 kgutát kévé­sebb — zsírral ié lehet teljesíteni. ZMrbeadás esetén egy kg élősertés helyett 60 dekagramm zsírt kell be­adnL * Szarvasmarha beadási kötelezett­ség a tavalyitól eltérően az űj gazdasági évben minden termelőre kiterjed. A helyi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezheti, hegy a termelő a szarvasmarhabeadásL megfelelő élő­súly ellenértékének kifizetésével telje, síthesse. Kulákok beadási k öle!c*e!l§ége A kuiákofcnál a terménybeadási herma az egyes kát, csoportok sze­rint kát, holdanként az idén így ala­kul: Birtok csoport £ kait., hold. 5 -y - . _• 2 1f "ej íl -Is t- "0^0 ^ c -y G, P, P< s'l S' 1 él rá O yc p. § > 1 ■\p. >1 Vili. ki csoport 'b ú z a k i 1 ! g r a m m 2ö holdon vagy annál nagyobb 153 225 297 369 442 514 586 658 A. kulákok sertésbeadási kötelezettsége a következői Szántó rét, sertésben űás legelő együttes élősúly kg-ban területe: Összesén: 25—27 holdig 330 27—30 .. 360 30- -35 .. 420 35—40 .. 470 40—45 ' .. 520 45—50 .. 570 50—60 .. 640 60—70 720 70—80 800 80 holdon fölül m nde.n további 10 kát. hold nílan: 125 A kulákok szárvasmarhá beadási kötelezettsége; kát. holdanként 12 kilógramm. A gazdálkodó részére beadási köny­vecskét kell • kiállítani és azt 1952 március hónapban ki kell adni szá­mára. Milyen esetekben van helye a ter­Áz Állomi Gazdaságok Tolnamegyei Trösztjének felhívása az újítókhoz Állami gazdaságsainkra húrul az a feladat, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átépítésében élenjáró szerepet töltsenek be. Állami gazdaságaink­nak egyben, kísérleti gazdaságokká is kell válniok, hogy új termelési mód­szereket valósítsanak meg új, nálunk eddig ismeretlen növényfajtákat ho­nosítsanak meg. Ezeknek a feladatok­nak megvalósításánál szilárd alapra támaszkodhatnak, az élenjáró szovjet tapasztalatokra, a fejlett agrotechni­kai eljárásokra. Ezek melleit elenged­hetetlenül szükséges, hogy állami gazdaságaink kihasználók a helyi adottságokat és ezek figyelembe, vé­telével valósítsák meg a feladatokat, Ezeknek a feladatoknak megválód tásánál gondot fordítsanak arra, hogy a munkaterületükön újításokkal har­coljanak a többtermelésért. ^ bevált újításokat minél szélesebb munka Kür.- ben kel! alkalmazni és az újítók ju­talmazására is gondot kell fordítani állami gazdaságainknak. Az Állami Gazdaságok Tolnamegyei Trösztje fel­hívással fordult a gazdaságokhoz és egyben szempontokat adott, a féli újítási feladatterv megvalósításához. E feladat megvalósításának érdeké­ben minden gazdaságba,., meg kell szervezni a7 újítási bizottságot és az ötietnapi bíráló bizottságot január 25-ig. Az ötletnapi ős újító bizottsági tagok névsorát január 25-ig be kell küldeni a Megyei Tröszt Központ újítási megbízottjának címére. A be­adott újításokat pontosan tartsák nyilván, a gazdaságokban, a hiányzó újítási naplókat a legrövidebb időn be'lül szerezzék be a Nyomtatványel­látó Vállalattól. Január 25-ig az ed­Qkj el nem intézett, összes újításokat tárgyalják le az újítási bizottságok és gondoskodjanak az eddigi újítások rii. juzásáról. Az újítási bizottságok gon­doskodjanak arról is, bogy az hidaso­kat a gyakorlatban is bevezessék. Na­gyobb jelentősége: újításokat adják át más gazdaságoknak is, hogy otc in alkalmazni tudják, mert nem tg» di­csőség egy gazdaságnak, ha újHisál másutt is alkalmazzák. Január 25-ig minden újítási bizottság gondoskod jék arról, hogy a léli gépjavítást munkákkal kapcsolatos újításokból egyet letárgyaljon azonkívül egv újít ást tárgyaljon 1c az állattenyésztés területérő!, amely a tejtermelés 30 százalékos emeléséhez járul hozzá. A munkánk megkönnyítése érdeké­ben a téli gépjavítások idején a* újítók tervezzenek a rendelkezésre ál­ló eszközökből önetető cséplőgépeket. A gépcsoportok újítói tervezzék meg, hogy a cséplőgépeknél a pelyva e - szállítását hogyan tudnák ventillációs vagy egyéb eljárással megvalósítani. A tél folyamán újítóink foglalkoz­zanak azzal ff feladattal, hogyai\ tud­nának nagyteljesítményű kulttválor- hoz hasonló répacgyelö gépeket kon­struálni. Ezenkívül a növényápolási munkákat megelőzően, gépeket minden gazdaságban kell szerkeszteni nagy­teljesítményű gépvontaíású talajsimí- tókat; Állami gazdaságaink újítói előtt új feladatok állnak, új eszközökkel keli megkönnyíteni a munkák elvégzését és hogy a dolgozók nagyobb eredmé­nyeket érhessenek el ötévé:- tervünk megvalósításában, a szocializmus épí­tésében. Jólsilterült termelési értekezleten vitatták men az elmúlt ev tapasztalatait az tlsztaltezó és Kövezi Valistól döipói Az Aszfaltozó és Kövező Vállalat dolgozói január 8-án ünnepi értekez­letre gyűltek össze Szekszárdim. Ezen a7 értekezleten osztották ki 40 dol­gozónak a jutalmakat sztahánovista jelvényeket és okleveleket A dolgozók már előző napokon is lelkesen készültek erre az ünnepre, melyen megkapják az 1951. évben végzett jó munkájukért a megérdemelt jutalmat. Németh Tihamér UB-elnök elvtárs ismertette, hogy mi tette lehe­tővé azt, hogy a dolgozik elérték, hogy ma jtt kioszthatták azoknak a dolgozóknak a sztahánovista jelvé­nyeket, akik jó munkájukkal kiérde­melték. Ismertette továbbá, hogy az 1951. éviién sokkal több sztahánovis. lája lehetne a vállalatnak, ha a töb­bi dolgozók is magúkévá tették vol­na a szigorú munkafegyelmet, és meg­szüntették volna brigádjaikon belül a lazaságot Az ünnepélyen részvevő dolgozók lelkesen szóltak hozzá a beszámoló­hoz. Deák Ferenc újonnan kitüntetett sztahánovista mondotta: Pártunk ta­nítása és a Szovjetunió fejlett mun­kamódszerével értük el ezt a szép erdményt. Köszönhetjük a jó ered­ményt. annak is, hogy brigádjukon belül nem volt igazolatlan mulasztás, harcoltunk állandóan a brigádon be­lül még nem öntudatos dolgozók ne­veléséért. Tóth János hozzászólásában kifej­tette, hogy mennyire fontos, hogy az 1951. évben fennálló hiányosságokat kijavítsuk. Fontos, hogy elsősorban mi magunk szilárdítsuk meg végre a laza munkafegyelmet. Sokkal hatéko­nyabban harcoljunk azok ellen ff la­zaságok ell^n. melyek előidézték, hogy évi tervteljesítésünket sem tudtuk részletében teljesíteni. Nem volt állan- dóan biztosítva munkaterületünk és nem mertük felvetni ezeket az észre­vételeket az építésvezetőség felé. nem mertünk bírálni a felsőbb gazdasági vezetők felé. Ebből tanultunk és 1952- es évi tervünket eredményesebben tudjuk befejezni, mint 1951. évben, fel­tétlen fontos, hogy ezeket a hiányos­ságokat kiküszöböljük és bátran bí­ráljuk meg azokat a dolgozókat, akik a munkafegyelemben lazaságot idéz­nek elő. Az értekezleten résztvevő sztaháno- visták és a többi dolgozók is hozlak határozatot az 1952-es évi munkájuk megjavítására. ,-Mi, az Aszfaltozó és Kövező Vállalat sztahánovista ok­levéllel és jelvénnyel kitüntetett dol­gozói hálánkat fejezzük ki pártunk­nak és kormányunknak s a követke­zőket vállalj nh n? 1Q32 tervér beindító Kán ál: „Vállaljuk, hogy a mim kai égj' el met megszilárdítjuk. Oly mó­don, hogy mi magunk fogunk példát mutatni a többi dolgozónak. Brigádun­kon belül nem lesz egyetlen igazolatlatn mulasztó sem. Mi sztahanovisták harcolni fogunk az eddig elért teljesítmények megtartásáért, eddigi tapasz találtainkat átadjuk, a többi dolgozónak. Tapasztalatátadásokra mozgal­mat indítunk, hogy megsegítjük az alacsony százalékát te’jesíiő dolgozó- kát, hogy minél több sztahanovistánk legyen■ az 1932-cs évben. Ezért szta­hanovistáink csatlakoztak Röder Béla elvtárs felhívásához, a 100 százalé­kon alul teljesítő dolgozók támogatására. Flarcolni fogunk az 1952-es terv­évben a munkaiegyelem megszilárdításáért és az 1952-es tervév sikeres befejezéséért. VARGA GYÖRGY Építők Szakszervezetének megyei titkára, Adjunk lehetőségét aMcVzsro! munkába siető dolgozóknak az utazásra 19p2 január 5-én a mözsi állomáson az utasok hely hiányában a pakli- kocsiba, vagy annak tetejére is fel­szálltak volna, hogy munkába sies­senek. Persze, e% nem lett volna he­lyes, amire az állomás vezetője fi­gyelmeztette is Őket. Nem esett azon­ban szó arról, hogy mi legyen azzal a 430 dolgozóval, akik olt szorongtak a perronon. Hogy ez. mennyire így volt, bizonyítja az is hogy egyszer csak Duna forgalmista megjelenik, ar­cán kajlán mosollyal. —. ahogy ezt az utasok meg is jegyezték, — és a vonatot indítani akarja. —l Álljunk csak íneg! — hangzik egy hang a tö­megből -—, mi lesz velünk ha el­megy a v-qjiat? kérdi Benedek e.v- társ, a Népbolt párt-firkára, aki szintén munkájába sietett. Benedek elvtárs o . dalán több érdeklődő is akadt és 'vérték. liogv történjen valami intéz­kedés .hogy munkahelyükre mázhas­sanak. A hosszas unszolás után, ami i<’l órát vett igénybe, végre engedett, az állomás vezetősége és kiadta az intéz­kedést, hogy az állomáson kihaszná.- nálatlanul ókó 2 vasúti kocsit a ver nat mán kelj kapcsolni Mindenesetre kérjük a vasutat, hogy intézkedjenek, hogy a dolgozók késés és veszekedés nélkül juthassanak munkahelyükre­níénybeadási kötéi ezjjit&ég mérséklé- péti ok? Mindenekelőtt. ka a termeli) földterületén, vagy annak 30 százalé­kánál nagyobb részén kizárólag' be­adásra nem alkalmas terményeket ter­mel. Továbbá elemi kár esetén föld­adó elengedésben részesülhet. Azok­nak a term eleiknek, akik anyakocát tartanak, takar­mánybeadási kikeleaseátségéből ked­vezményt kel! biztosítani. A be­adási kötelezettség mérséklése a sertés- és szarv asnuirh «beadásra nem vonatkozik. Az új begyűjtési törvény erejű ren­delet 1952 július elsejével lén életbe, a tej-, baromfi- és tojás-beadási köte­lezettségre vonatkozó rendelkezések pedig már 1952 január hó elsejével hatályba lépnek. A borbeadásra vonatkozó rendelet lapunk legközelebbi, keddi számában közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents