Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-13 / 10. szám

Hogyan segíti elő Nagy dörög község ötéves tervünk megvalósítását Éppúgy, minit, más f atfvakba® , Niaigyd.orogon is hozzálátnak az em­berek napi feladataik elvégzéséhez. Az állomásra berobog egy vonat, a (ivóiból a ködben traktor pufogása hallatszik. A dohánybeváltó udvará­ra' teherautók, kocsik fordulnak be. a ma,lomnál egy kocsiról gabonás zsákokat raknak le. Tejeskannával a kezükben asszonyok igyekeznek a földművesszövetkezet tejgyüjtője fe­lé. hidegtől piros arcú gyermekek síelnek az iskolába.. KÖNYVISMERTETÉS CORH iTOl : DONYECI BÁNYÁSZOK Még alig múlt 8 óra, már jónéhány gazda van' bent ügyes-bajos dolgait intézni. Nagydorog község begyűjtő. ,-<i eredményeinek lajstroma -fekszik előttünk. Az eredmények bizony nem mondhatók kielégítőnek. A község búzából átlagban csak 61 százalék­ban teljesítette beadási kötelezettsé­gét. Súlyos lemaradás van a tojás, baromfi-' és kukoricálbegyüjtés terén. Az öntudatos dolgozó parasztok be­csű lettel teljesítették beadási köfee- ezetfségüket. A lemaradást a speku­lánsoknak. a kulákok szabotáló műn kajának köszönhetik. Ezenkívül van­nak dolgozó parasztok is. mint' a 6 holdas özv. Mód Jávosné, aki egyéb­ként a dohánybeváltónál is dolgozik, évek óta nem fizetett adót és beadási kötelezettségét sem teljesítette. Vagy Máté György 7 holdas és Varga István 7/ holdas gazdák, akik még nem tetteit elegei hazafias kötelezett­ségüknek. Ezek a dolgozó parasztok nem elösegitői. hanem gátlói a szó oialtizmus építésének, nem teszik ma­gukévá a béke ügyét. A kulákok. mint mindenütt, itt is megmutatják, hogy gátolják népünk fejlődését, ahol csak lehet szabotálnak, mint Sántha István 44 holdas és Bordás István 28 holdas kulákok. akik sza,- botáíták beadási kötelezettségüket, A becsületes dolgozó parasztok tudatában vannak, hogy népünk fel­emelkedését, ötéves tervünket segítik mő beadási kötelezettségük mara­déktalan teljesítésé vek Ezek közé tartozik Tomosa József •? holdas dolgozó paraszt, aki átlagosan 600 százalékban teljesítette beadóm köte­lezettségét. Államunkkal szembeni kötelezettségük teljesítésével példái mutatnak a többi dolgozóknak Kovács Ferenc 6 holdas, Böröcz Pál S holdas és Rózsa, József 5 holdas dolgozó parasztok. A .helyi tanács állandóan foglalko­zott a begyűjtés kérdésével. A kuko­ricaszedést például a mezőőrök, dűlő- felelősök állandóan ellenőrizték és akik igyekeztek magukat kivouni a kötelezettség teljesítése alól, öt, il'le- iulog tízszázalékos felemeléssel súj­tották, Akiknek ez sem használt, an rak részére terménybirságot vetettek ki. Az adófizetésben az előző húrom negyedévben állandóan túlteljesítés volt. most. hogy a tavalyi hátralékok befizetése is esedékessé vált, a ne­gyedévi átlageredmény lecsökkent. Ennek az lett az eredménye, hogy a A regény cselekménye az i960 3b. év között játszódik le. Abban az idő ben. amikor a Szovjetunióban a szo­cializmus építésiének nagy korszaka megindul. A cselekmény helye a Don - medence .szénbánya vidéke. Az író az építés és a termelés foki), zásának megindulását egybekapcsolja a két fiatal fiú pályájának az indulá­sával. Viktor Abroszimov és Andrej Voronyko gyermekkoruk óba elválaszt­hatatlan barátok. Elérkeztek a 17. é let­művükhöz., együtt törik a. fejüket a. pályaválasztás problémáján. A Kora- sz'omdl titkára, Pas t yent o figyeli a kél fiú haúározatlian magatartását és ami­kor megérkezik a Don-medence bányá­szainak felhívása, hogy a fiatalság legjobbjai jelentkezzenek bányamun­kára, a titkár a két barátnak is a bá­nyászat szép mesterségét ajánlja hiva­tásul. A két fiú sorsának kiteljesedése egybekapcsolódik ettől kezdve a Dön- medenoei széntermelés fokozásával, a sztahá n o vista-mozgalom k i alaku'ásá ­vak A fiúk megtanulják a szén elhelyez­kedését, ,,sugarainak, folyóinak“ fu-á- sát. fizikai tulajdonságait, a fejtést megkönnyítő fogásokat. Az író megismerteti vetünk Sz'iuha. novot, aki ebben a bányában dolgozik. Szamunk elölt alakul ki a Szlahánov- moz.gállom, a Szovjetunió közvélemé­nye megtanulja az ilyen neveket, mint Alexej Sztahánov, Bukanov, Kons.an- tin Petrov. A SZitabántov-moz galomma I együl’.it megindul a szocialista munka­verseny is, amely az ország legjobb dolgozóit mozgósítja. Ebben a ver­senyben Viktor Abroszimov, mint a Don-medencé legjobb bányásza, orszá , gos rekordot ért el. Barátja, Andrej Voronyko pedig megindítja azt az or­szágos mozgalmat, amelynek a célja, a számfejiés általános százalékos eme­lése; megindul a bányák kőefi verseny az egész országban, Andrej maga is saltahánovisíia le-sz. A bánya sztahano­vista munkásainak híre bejárja az ■egész Szovjetuniót. Es mikor az egész ország lelkesedéssel készül november 7-én-ek megünneplésére, távirat érke­zik Moszkvából Ordzsonkidzéc.ől, mely­ben Viktor Abroszima vöt és Andrej Voronykót a többi sztehánovsíla bá­nyásszal meghívják -az 1935, novem­ber 7-i, a Vörös-téren tartandó ünnep­ségre. PAR YHiREit A felsőkáder Bolsevik Párttör-éíiei hallgatóinak konferenciája január Iá­én délelőtt lü órakor Lesz Szekssár- don, a Pártoktatók Házában, A középkáder Bolsevik Pánttörléncl konferencia január 21-én, délelőtt 9 órakor lesz Szekszárdon a Pártokia- tók Házában és a járási székhelyeken A felsőkáder Politikai Gazdaságtan hallgatói részére tanköri foglalkozás a III. témához január 14-én, este 6 órakor lesz a Pártoktatók Házában. A középkáder Politikai Gazdaság lan hallgatói részére tanköri foglalko­zás a III. téma anyagából január 19- én, este 6 órakor Szekszárdon, a Párt- oktatók Házában és a járási székhe­lyeken lesz. MOZI Szabad ifjúság: BOTKÁNT KLOSMERLBEN. Akciós jegy nem érvényes! Előadások yasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor, hét­köznap: 6 és 8 órakor. Á |á munka titka az állandó pontos tervkészítés... mondja t,sa/hók Kálmán medinai kultúrotthon igazgató Csajbók Kálmán nemcsak az iskolában igazgató, ha nem a község kultúrotthonánok is igazagtója, ahol tanitje a község dolgozóit harcolni d kultúrforradalomért. 1949 volt, amikor elkezdte ezt a munkát Medinán mint nép művelési ügyvezető. Akkor még a községben csak egy polgári olvasókör volt, ahol nem a haladószellemű dara hókat játszották. De már érmék a munkájának is volt alapja, a terv. Mindig tervszerűen dolgozott, mert mint ahogy ő is mondja, ez az alapja az eredményes és jó mun­kának. Növendékei szerelik, de szereli az egész falu népe, mert tudják, hogy ő volt az, aki elindította a medinai kultúréletet.— 1950 novemberében volt azj amikor kultúr otihont avattunk. A terv volt az alapja annak, hogy idáig jutottunk. Hogy valaki jó munkát végezzen, ahhoz feltét­lenül szükséges a három hónapos munkaterv és a műsor leró. amelyet természetesen■ be is kell tartani, mondja mosolyogva. Amikor 1949-ben elkezdtem, beleestem abba a hibába, hogy mindent egyedül akartam elvégezni, természetesen így nem tudtam eredményes munkát végezni. Sok volt a munkám. Amikor kiépítettem az aktíva-hálózatot, meg- hőnnyebült a munkám, de megjavult a kvV,ármunka is. Ekkor tanultam meg, hogy eredményes munkál csők közö sert, megosztva lehet végezni. Ha tervet készítünk, meghív jr.k az Összes törne gszervezetek vezetőit hogv ők is lás rák. hogv mikor milyen nrogram van a kallúrházh m, Ezáltal rábírjuk n lömé gszervezel eket is arra. hoöy nh i» « teiv szerint dolgozzanak, tehát a jó munka ■ az állandó pontos tervkészítés. Medina dolgozói szer'.tik o különböző szakköri foglalkozásokat, am el vek színessé te szik a kultúrotthon. életét. Állandó szakkörök, mezőgaz­dasági, tűzoltó, gazdaasszony kör. Szabad Fold Téli Es­ték változatosságai egyre jobban tanítják a község lakos' ságat. Bcszélgtés közben szó esik a hét vezetőségi tagról, arJ* l\ feltétlenül szükséges egy hűl túr házban,. Ezek a veze­tőségi tagok a hét minden napján inspekciót tartanak a kuUúrházban. Az az .eredménye a közös munkának, hogy jó munkát, tudunk végezni. A könyvtárosunknak, négy ak­tívája van, akik ha kell, kiviszik a dolgozók közé a köny- veket, a haladó szépirodalmakat. Nemrégen, járt itt Csekina elvtársnő, a moszkvai könyvtárügyi intézet tanárnője, aki elmondotta, hóéy hiányzik a női kéz munkája a kultúrteremből. Ezen a fii- bár okultunk és már azóta az ő tanácsa alapján 30 meter függönyt vásároltunk, mely majd a nők segítségével ottho­nossá teszi a kultúrkázat, Hogy hét vezetőségi tag legfen egy kvltúrházban és annak jó aktívái legyenek, fontos őzért is, mert például előfordult, hogy kaptunk központi valami előadást és azt csak este tudtuk meg, így hát aér,zülni rém volt rá időnk előtte. Jó aktíva-hálózatunk 1 óra alatt összehívta a falu dolgozón, s az előadás jó! sikerült. N em tudom azt elképzelnij hóéy jó nevelőmimkát. Ur hét végezni kultúrmunka nélkül. Hogv jól működjön egy kultúrotthon, fontos, hogy a párt segítő keze irányítsa a község kullúrforradalmct — fejezte be mosolyogva Csaj bók Kálmán. Az iskolai tanítás végétért, a növendékek hazamennek boldrOrm köszönnek cl tanít óluktól. Előre! Előre mentek egy lépéssel a fia fal harcosok a tanulásban. Csajbók Kal­men előveszi ez iskolai kenweket. lelkészül a hoínaoi napra, utána meglátogatja a kultúrkázat, ahol elkezdődik 'íz elet s meglelik a kultúrterem lelkes fiatalokkal, Az 1952. évi sportfejlesztési terv Án elmúlt évben Tolna naeg-ye a sportfeji lesztépi tervét nem teljcsítette abban a mér­tékben; amiben teljesíteni módja lett volna. Ennek oka sok mindenben keresendő, Egyik oknak az* jelölhetjük meg, hogy a megyei sajtó sem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel kellő gondossággal és főképpen nem foglal­kozott akkor, amikor a terv teljesítésére a legszebb sportolási lehetőségek, a legszebb idő rendelkezésre állt. Ezen a hiáuyósságoii szeretne változtatni most a tolnai Napló, amikor az 195:!. évi sport-fejlesztési terv tel­jesítésének érdekében mér jó korán, az év elején foglalkozik olyan kérdésekei, amelyek a megye Sportfejlesztési tervét szolgálja. Ennek a célnak elérése érdekében közöljük most a testnevelési és sportmozgalom. 1952. éoi fejlesztésére vonatkozó, az OTSB által kiadóit utasítást. Kérjük, hegy a sportkörök ezt az utasítást a leggondosabban tanulniá- nyózzák át és már most tegyék meg a szük­séges intézkedéseket annak érdekében, hogy. a megyének ne kelljen hátul kullognia az 1952. éo folyamán a sportfejlesztési terv teljesítésében. „Az OFSB a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával az 1951. évbén először dol­gozott ki olyan egységes tervet, amely a sport valamennyi területére számszerűen meg­határozza a minőségi és mennyiségi fejlesz, lést. A sportfejlesztési terv eikészítésének és alkalmazásának eredményei máris megálla­píthatók. Az állami és társadalmi szervezetek a sportvezetők és sportolók munkáját ezer­ben már a tervszerűség, az OTSB által meg­jelölt célok felé való törekvés jellemezte. A sportfejlesztési terv irányt mutatott sportunk további szocialista építése felé és eredmé­nyeink a III. tervnegyedévi jelentések alap­ján azt mutatják, hogy ebben az irányban nagy utat tettünk meg. Ezeknek az eredmé­nyeknek a nagyságát növeli az akadályoknak a legyőzése, amelyek részben a kezdeti ne­hézségekből, részben a szervezeti előfeltéte­lek hiányából menetközben! megteremtéséből s nem egy esetben az ellenség aknamunkájá­ból származtak. Az eredmények mellett azonban reá kell mutatnunk a tervezésben és annak végre­hajtásában elkövetett hiányosságokra is. Ér­övben még felülről lefelé készültek cl az 1951. éyi_ tervek, tehát nem vontuk bele a terve­zésbe azokat a szerveket, amelyek tulajdon­képpen megvalósítják a kitűzött feladatokat. Másik ilyen hiányosság, hogy az egyesületek, sportkorok, de maguk a TSB-ék is, idegen Ijedtek, a tervmunkától, ragaszkodtak a régi megszokott rosszhoz. Igen sok sportvezető és sportoló lehetetlennek tartotta a fejlesztési terv alkalmazását a sport területére. Még ma is vannak olyan sportkörök, ahol lebecsülik a sportfejlesztési terv j''<zntő&égét. Ezek a sportkörök elmulasztották a tervfel­adatok ismertetését a tagsággal és ennek kö­vetkeztében a fejlesztési terv nem képezhette a sportkör munkájának alapját. Ezekben, a sportkörökben természetesen baj van a tér7 teljesítésével is. Részben az egyoldalú terv*, zésből fakadó hiányosság volt a mechanikus íróasztal mellőli tervezés, azonban az ebbeit eredő hibák sokkal inkább a testnevelési és sportmozgalom területén működő funkcioná­riusok gonatlanságára, felelőtlenségére vezet­hetők vissza. Ezek a funkcionáriusok elmu­lasztották u' tervezés során a feladatok meg- valósításához szükséges helyi lehetőségek gazdasági előfeltételek figyelembevételét ci­nem képeztek súlypontokat 1—í nagyobb fei uüaí megvalósításánál, elaprózták erőiket • Hiányosság volt az ezévi terv végrehajtásán«] az is, hogy a társadalmi aktívákat nem tudtuk bekapcsolni megfelelően a testnevelési cs sportmozgalomba. Ugyanakkor rnés terüle­teken az állami és társadalmi szervezetek elmulasztották az ellenséggel szembeni kö­telező éberséget és olyan elemek is bekerül­tek ezekbe a szervezetekbe, akik igyekeztek rombolni munkájukkal — többek közötf a sportfejlesztési terv teljesítése elleni agitáció- val is — akudályozni terveink megvalósítá­sát. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság az 1952. évi fejlesztési tervet az ezévi tapasz tálatok felhasználásával készítette el. Az OTSB ennek alapján az alábbiakban hatá­rozza meg a sport különböző területeire az 1952. évi fejlesztést, az 1951. végéig várható eredményekhez képest: A sportkörök szamát 50%-kal. Á sportolók számát 68%-kal. A min, sportolók sz, ezen belül ?93/e-kal Az f. osztályú sportolók számát 78%-kal A II. osztályú sportolók számát 89%-kal. A III. osztályú sportolók Számát 59% kai Az ifjúsági sportolók számát 106%-ka! Az MHK jelvénycsek számát. 52%-kal, Ezeu belül: Az LMHK fokozatában jelvénytszerzők sza- mát 7é%-ka!. Az MHK I. fokozatában felvénvt szerzők számát . 45%-kai. Az MHK II. fokozatában jelvényt szerzők szántát 52%-kal. A kiképzett társadalmi aktívák számát %%-kal. Á. társadalmi munkával és sportköri beru­házással építendő sportpályák számát 103% kai. Az MHK. akadálypályák számát 92%-kai. Az MHK atlétikai pályák számát 167%-kaé Kasárlabdapalyák számát 200%-kaL Röplabdapályák számát 93%-kal. A labdarúgópályák számát 75%-kal keli emel ni. Az OTSB felhívja valamennyi állami és társadalmi sportszervezetet, a sportvezetőket Í cs sportolókat, hogy törekedjenek az OTSB által jóváhagyott fejlesztési terv megvalósí­tására, az ezévi tapasztalatok felhasználásá­val, a hiányosságok kiküszöbölésével és a tervfegyelcro fokozott érvényesítésével A békefaliujság kiállítás kiértékelése Pár héttel ezelőtt a volt megyehá­za, előcsarnokát sűrűn keresték fel Szekssárd város dolgozói. Boldog, mosolygós arc-ok adtak hírt arról, hogy békéimreos faliújság kiállítást rendezett a szekszárdi békebizottság. A csarnok közepén kerek asztalon nagy könyv, melybe a látogatók be­írták nevüket. Minden név, minden aláírás újabb bizonyíték arra, hogy dcígozómk harcosan kiállnak a. béke megvédése érdekében. . A Tolnamegyei Tatarozó és Épttá- ijyj.ri Vállalat békebizottsága kihívta az összes szekszárdi vállalatok béke. bizottságait. Nemes versengés köze­pette igyekezett minden békebizottt Ság, hogy minél jobb faliújságot ké­szítsen, mellyel nagymértékben elő­segíti a béke védelmét Nagy lelkese­déssel készítette a Tatarozó Vállalat a békefaliujságot, a, lelkesedés meg is hozta az eredményt, mert a kiérté­kelő bizottság a következőképpen állapította meg a versenyben elért eredményeket: 1. Tolnamegyei Tata­rozó és Építőipari Vállalat és a Ven­déglátó Vállalat, 2. a Szekszárdi Út­fenntartó Vállalat és a Kórház, 3. ff- általános fiúiskola és a tengelici bé­kebizottság. Dicséret illeti a faliújság kiállításában a megyei tanács békebi­zottságát, a Kossuth Lajoe-utcai bé­kebizottságot, Pince-utcai békebizott­ságot, a Megyei Magtermelő Vállalat b ók eb iz olts ágát ée a Megyei Erdő gazdasági Egyesülés békebizottságait, akik bebizonyították békefaliujságju- kon keresztül, hogy rendíthetetlen harcosai a béke megvédésének A ki­értékelő bizottság megállapította, hogy a tengelici békebizottság kiállí­tási anyaga tömör és egy kéz által jól elkészített faliújság, amely dicsé retet érdemek A Megyei Magtermelő Vállalat bé- kefaliujságja szemlélteti a, béke erőit, azonban hiba volt az, hogy a faliúj­ság cikkei nem. konkrétak és jó lett volna, ha a. vállalaton belüli probiér mákat tárgyalta volna meg. Az Út­fenntartó Vállalat faliújsága tartal­mas, jó. harcos. A megyei tanács fali­újságát a folyóirat] képek felhaszná­lása a harcot nem fejezi ki, inkább a megnyugvást, de ez vonatkozik a, tartalomra is. A kórház kiállítása igen jó, a cikk'A egy kéz munkáját tükrözik vissza. A Kossuth Lajos- és Pince-utcai bek c bizottságok tél a. fa­liújságok harcosan és Ízlésesen vol­tak rendezve. Az általános fiúiskolái békebizottság cikke . az úttörők szí- ] 'és békeakaratái fejezik ki A kiér | tékelő bizottság megállapította, hogy a kiállítást a Tatarozó Vállalat bé* kebiizottsága igen csinosan és ízlése- sen rendezte meg. a kiállításnak meg volt a békeharcos jelilege. HIKES VASÁRNAP- JANUÁR IS ÜGYELETES GYÓGYSZERT Ah; 11/1. sz. Áll. gyógyszerár. NÉVNAP* Veronika. — IDÖJARÁSJELENTÉS? Várható időjárás vasárnap estig: Erő­sen faihős jdő, kevesebb eső, havas, etó. esetleg havazás, Mérsékelt, időn - ként délnyugati, nyugati szél. A hő­mérséklet csökken.. Várható hőmér­sékleti érlékek az ország területére; vasárnap reggel 0—3, délben 3—ß fok között. Egészségügyi közlemény A városi tanács közegészségügyi osztálya felhívja mindazoknak a fi gyeimét, hogy akik két ízben tetanus ellen védőoltásban részesültek, saját érdekükben a harmadik oltáson, folyó hó 19-én, szombaton vagy 21-én, hét­főn délután 3—6 óráig a városház« tanácstermében jelenjenek meg. Ezen oltással a beoltott, biztos vb- dettséget nyer egy halálos betegséggoi szembem, Oltási lapját mindenki hozza magé­val. Városi tisztiorvosi hivatal KÉPESÍTETT gépkocsivezető állási kefes Tolna megyében. Cím: Miklós Miklós Bét* 455. szám. 11 DARABBÓL álló kombináltszoba eladó Szckszárd, Bezerédi-n. 11. SZŐLŐOLTVAN! OK, Iugosgyüjteménye* beszerezhetők Fiilöp lánosual, Márkáz 107. Elméleti színvonalunk emelését , segíti elő az tVHÍ,­íllímZOUIUTATÜ ^mKseoKmmmmrrwsi&agmmmmirm^sm TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő P4UNKAS GYORG? Felelős kiadó: KIRÁLY I «SILÓ Szerkesztőség telefonszáma.- 22-10. Kiadóhivatal lelefonszáma 20-10. MNB egyszájniaszáu? 956.57t 5S. Előfizetési dijs havi üt __forint. Pé csi S+ikra nyomda Die«, Munkácsy Mihálv-tsica itt. Telefont 20-27. 1 «raweMérí felelt M ELI FA BEzSA ; eredmények elérése érdekében tojás- begyüjtési napot tartottak, amelyen az MNDSZ végzett eredményes mun­kát 19 dolgozó paraszt teljes egészé­ben teljesítette tojás beadási kötele­zettségét. A legjobb népnevelő mun­kát Suplic József né és Egresi József végezték. Rákosi élvtárs beszédének visszhangja a tejbeadásban mutatko­zott meg. Eddig nem tapasztalt arányban lendült fel a gazdák telje­sítése. Jakba István és Szaké István *ereemre hívták ki egymást a tejbeadásban Most. ötéves tervünk harmadik évében Nagydorog község dolgozó parasztságának az eddiginél sokkal jobb munkát kell végezni és jobban kehi teljesíteni államunkkal szembeni ! kötelezettségüket, hogy még nagyobb | fejlődést tudjunk felmutatni és né- j pünk élelemel!átása az eddiginél foko- > zottabb mértékben biztosítva legyen Hűvös januári reggel. Sűrű tejfehér köd borul a földre, mintegy fátyolt vonva, a halott, természetre. Lassú hó­esés indul meg, de csakhamar eláll. Így tűnik a tél, mint a trónbitortó. aki erőszakkal akarja feuntartni ; uralmát, habár recseg-ropog alatta a rón, uralma nem áll szilárd alapon. | A fehér hólepelt nem tudja a földre 5 'ábirítaaii, hogy okkor aztán kénye- j és kedve szerint kiiomboihasáa ma- gát Megkezdődik a munka a tanácsháznái is. | vóndorzásiziló, amelyet bárom negyed- | éven keresztül őriztek, Dunaföldvárra ; került. A község őszi mélyszántást ' tervét teljesítette. I A népnevelő munka állandóan j fo'lyh a községben, amelyből minden • tő m egsze í-vözet kivette a részét. A népnevelő munka, kukorica, baromfi - és tojásbegyüjtésben mutatkozott meg legeredményesebben, A. jobb 1952 JANUÁR I* NAPLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents