Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-13 / 10. szám
TOXiSZAl VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK' NAPLÓ I A MAI SZAMBÁN; A pArttmki***ttií *k4iv* jelenlőaége • »aocíeiieara« építés*, ben (2L o.) ~ A nép boldogságának megteremtője (4. a — A bikáesl Petőfi hozzálátott a hibák kijavitákábor 5. o,) — A Tolnanémedl Állati.1 _'*hni Vállalat negyedik negyedévi tervét t(Mi sráralékban tdjesííettc (5. o.) — Az új begyűjtési rendelet (7. o.) — Hogyan segíti elő Nagydorog község ötéves tervünk megvalósítását (8, 0 * WÁ \\. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM M DP LNAM EGYE 1 PARTBIZO TT5ÄCÄ ARA 50 HLLeK VASÁRNAP, 1962 janijaP« 1. Politikai felvilágosító munkával segítsük 1952-es tervévünk teljesítését Az 1952-es terv-évre jóval gondosabban készülnek az üzemekben, rabit tavaly az elmúlt év feladataira. Sok helyütt felbontják a terveket) előre gondoskodnak az anyag, ról, kijavítják a gépeket. De ezek mellett a feladatok mellett nagy szerepe van a politikai felvilágosító munka megjavításának- hogy a termelés hajtóerejévé tegyük a dolgozó tömegek öntudatát, odaadását és harckészség’ét, „Ha az írókat a lélek mérnökeinek nevezzük, a kommunistákról joggal elmondhatjuk, hogy ok az emberi öntudat építőmesterei. Sok esztendő tapasztalatából tudjuk, hogy elsősorban a kommunistákon muljk, milyen erővel, mekkora len dülettel, mennyire céltudatos szívóssággal küzdenek a szocialista versenyben nagy tervükért, a béke tervéért.“ (Szabad Nép jan. 4-i cik. kéből.) Az üzemek pártszervezet te- n.ek, politikai vezetőinek tehát job ban fel kell készülniük az idei fcervévre, Rájuk vár a legfontosabb feladat; a tömegek mozgósítása a terv teljesítésére, túlteljesítésére. Üzemi pártszervezeteinknek nagy- súlyt. kell helyezni a politikai felvilágosító munkára, az agitácíóra. Az elmúlt évben nem mindig for* gatták megfelelé>en pártszervezeteink ezt a fegyvert. Gyakori volt, hogy a párttitkárok a műszaki vezetők munkáját végezték el és az elvonta erejüket a pártépítő munkától, Igen sok üzemben hiányosan tájékoztatták a népnevelőket. a termelés céljáról, elhanyagolták nevelésüket, keveset törődtek az agitáció színvonalával. Erre megyénk üzemeiben igen kirívó példát találunk. A Tohiai Se- lyemgyárban az új vezetöségválasz- fásig a népnevelők cs^k papíron voltak meg. Utána kaptak csak feladatokat $s ennek köszönhető, hogy tervüket határidő előtt teljesítették. De ezen a. téren még sok a tennivaló. Rendszeresíteni kell a népnevelő-értekezleteket, neveim keli a most már kibővített népnevelő gárdát és megfelelő helyi, megyei agL tációs érvvel kell őket felszerelni. Nem szabad megfeledkezni a népnevelők, az agitátorok oktatásba való bekapcsolásáról sem. Ez különösen a tolnai üzemeknél hjá' nyos, A tolnai Tatarozó Vállalat pártszervezete előtt teljesen ismeretlen a népnevelő hálózat szükségessége. „Nem lehet megalakítani“ — mondja a párttitkár, mert szanaszét, a különböző építéseken dolgoznak az elvtársak. Az üzemben vannak sztahanovisták, kiváló dolgozók párttagok és pártonkívü- !iek, akik felismerték az agitáció fontosságát, szükségességét, csak *ppen nem vállalnak munkát. Sürgősen változtasson ezen az állásponton az üzem pártszervezete. A simontornyai és bonyhádi üzemekben az elmúlt évben is elég jól működtek az üzemi agitátorok. Számos eredmény köszönhető jó felvilágosító munkájának. Kalános- né és számos kommunista személyes példamutatásával, eredménye tokozásával járt élen ebben a munkában, Az új tervévben azonban még elevenebb hatású, maradandóbb agitádós munkát kell végeznünk. Ennek a munkának a párt- szervezet álljon az élére, fokozza a verseny lendületét és terjessze ki azt valamennyi dolgozóra. A munkások versenyezni akarnak és követelik^ hogy a pártszervezet és irányításával a tömegszervezetek, a műszaki és gazdasági vezetők együttes erővel segítsék őket a feladatok megvalósításában. üzemeink népnevelőit a tervtel. jesítés és túlteljesítés harci felada. laira kell feífegyverezni. Pártszervezeteink javítsák meg a népnevelő-értekezletek színvonalát, igyekezzenek azokból a sablont, az általánosságokat kiküszöbölni ^ es konkrét feladatokat érveket adjanak a népnevelők kezébe. Ismertetni kel! az egyes brigádok, sót egyes dolgozók tervfeladatait is a népnevelőkkel, hogy annak érdekében agitáljanak, hogy ismertessék az élenjáró módszereket és azok bevezetésével, az azokhoz való csatlakozással elősegítsék a tervteljesítés sikerét. Ez az útja annak, hogy a kommunisták fellendítsek a versenyt és vezetésükkel a dolgozók mindennap új győzelmeket vívjanak ki a termelésbenötéves tervünk döntő esztendejének. végrehajtásához fogtunk hozzá. Népnevelőink ismertessék meg a dolgozókkal, hogy ebben az évben egész sor hatalmas építkezést fejezünk be, egész sor üzemet indítunk meg. A sok fáradtságos munka és hősies erőfeszítés gyümölcsét ebben az évben termi meg. Ebben az évben készül el megyénk székhelyén a gyapotfáldol gozó Üzem, az állami mezőgazdasági gépjavító és számos kisebb-na, gyobb gyár, műhely, bölcsőde, nap- köziotthonn, kultúrterem, amely mind országunk erősödését, a dől- gőzök szebb életét bizonyítja. Tervünk hatalmas tartaléka a dolgozók öntudatos munkafegyelme. Pártszervezeteink felvilágosító munkája segítségével bőven meríthetünk ebből az erőforrásból, A fegyelmezetlenség a munkában a kapitalizmus átkos öröksége, tervteljesítésünk. legnagyobb ellensége. Népnevelőinknek az első vonalban kell harcolniok ellene. Elsősorban a kommunistákon, a pártonbelüü és pártonkívüli népnevelőkön múlik, hogy minden üzemben vaióra- váltsák Rákosi elvtárs útmutatását és kialakítsák azt a légkört, amelyben a felyelmezeílenség szégyen. és gyalázat, amelyben a dolgozó tömegek nem tűrik a napio- pást, a közösség megkárosítását, hatlem. felelősségre vonják, elítélik, megbüntetik, jó útra térítik, vagy kiűzik, maguk közül a fegye- iemsértöket, Erinek a közszellemnek a kialakítása a pártszervezet belső életében kezdődik. A jó munkai egye- lem alapja: a szilárd pártfegyelein a pártszerveztekben. Mindenekelőtt a kommunistáktól kell megkövetelni a példamutatást. Taggyú. lés előtt, pártcsoportgyűléseken kell felelősségre vonni a fegyelem- sértőket és ha súlyosabb esetről van szó, pártfegyelmi elé kell állítani őket. A. jobb politikai felvilágosító munkához hozzátartozik, hogy nemcsak az agitáció tartalmát, hanem formáját, stílusát is megjavítsuk. A legfontosabb az, hogy mit mond a népnevelő, de az is fontos, hogyan mondja. Az agitátor, aki száraz szempontokat ismétel. már beszédmódjával is falai emel önmaga cs a tömegek közé. A népnevelő a párt fontos katonája nemcsak egyéni agitáciőval, szavakkal agitál. A csoportos olvasás, nak, egy.egy újságcikk megvitatásának is igen nagy szerepe van. Szélesíti a dolgozók látókörét, öntudatát emeli, ha az üzem közvetlen kérdése mellett a nemzetközi élet egy-egy eseményét is megismerikNagy a népnevelők szerepe az előttünk álló feladatok megoldásában. Harcoljanak úgy, hogy szavuk hatalmas erővé váljék a terv győzelméért folyó munkában, segítsék elő, hogy megyénk üzemeiben mindennap teljesítsék és túlteljesítsék a terveket. Gerő Ernő elvtárs beszéde a Központi Vezetőség országos aktíva értekezletén as 1951. év gazdasági munkájának tanulságairól és esek felhassnálásárót az 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében A Magyar Dolgozók Páti ja Központi Vezetősége szombaton, január 12-én országot aktív: értekezletre „ hívotf össze pdrtíunkcionáiiusokat, állami gazdasági szervek es vállalatok vezetői' Az értekei!e résztvevői melegen ünnepelték a megjelent Rákosi Mátyás elvtánat és a Magyar Dolgozói: Partja Politika Bizottságának többi tagját. Az értekezleten Gero Ernő elvtárs mondott beszámolót ,.Az 191,1. év gazdasági ni un kijártak tanulságra, és ezek lel hasznú-ása, oz 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése, érdekében" mal.i * 1951-ben gyáriparunk telje« termetc&i léévé« IOS'4 ezázalékrst teljesítette — Az 1951. éviben elért eredmények, népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása teljes mértékben igazolja pártunk II. kongresszusának irányvonalát — mondotta- — Bizonyítja a kongresszus által, meghatározott feladatok helyességét. Megmutatja, mennyire előrelátó volt. pártunk legfőbb vezető, szerve, amikor az eíső év tapasztalata alapján igen jelentős mértékben felemelte ötéves tervünk célkitűzéseit, Elvtársiak! i95í«ben gyáriparnak teljes tér melési tervét 103,4 százalékra teljesítette, vagyis a gyáriparban a felemelt termelési tervet nemcsak teljesítettük, hanem jelentőse» téti teljesítettük. (Nagy taps). Teljes termelési tervéi kivétel nélkül minden termelő mi nisztérium teljesítette. Egész gyáriparunk l951->ben 30.1 ssaxaMkkal tér melt többet, mint 1950-ben- Ezen beiül a nehézipar termelése 37.7 százalékkal, a könnyűiparé 26,9 százaiékliöaL az élelmiszeriparé 16.5 százalékkal emelkedett. Egész fejlődésünkre jellemző nehéziparunk termelésének alakulása- Nehéziparunk nemcsak abszolút értékben növekedett igen jelentős mértékben, hanem meggyorsult évről-évre nehéziparunk növekedésének üteme is, így 1949-ben a nehézipar termelésének növekedése az előző évbe* képest 33.7 százalék volt, 1950-ben 1949-hez képest 35.8 százalék, 1951- ben. 1950-hez képest — amint már említ ettem, — 37,7 százalék. Nehéziparunk termelése 1951-ben elérte az 1938. évi termelés 3Í0.9 százalékát, vagyis nehéziparunk 1951-ben a háború előttinek jó va] több, mint háromszorosát termelte! Ha gyáriparunkban a termelékenységet 1938-ban száznak vesszük, akkor 1951-ben a termelékenység gyáriparunkban Í50.6 volt, Vagyis az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékenység a háború előttinek több, mint másfélszeresére emelkedett. Teljesítettük és túlteljesítettük 1951- ben a tervet a népgazdaság többi ágaiban is. Beruházásaink értéke az egész népgazdaságban az előzetes számításik szerint min teóv 40 százaitokkal volt magasabb 1951-ben, mint 1950-ben. Mindez azt jelenti, hogy az 1951. éri felemelt, feszített termelési terv, — amelyet & műit ér ele jen egyes úgynevezett „szakemberek“ niegvalósíthataüatiul magasnak tartottak —, teljes mértékben reális volt. Mindez azt jelenti, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész nőnünk pártunk. Rákosi elvtárs vezetésével becsületesen teljesítette hazafias kötelességét. Mindez azt bizonyítja, hogy népi demokratikus országunk építésébe* mindjobban egybeforr az egesz dolgozó mari^ansátf. szilárd ességbe forrnak népünk milliós tömegei Mindez azt jelenti, hogy a szocialista iparosítás útján országunk újból nagy lépéssé! jutott előre, hogy mezőgazdasági országból iparí országgá leltünk, mert nehéziparunk termelése több, mint háromszorosa a háború előttinek, hogy megerősítettük szeretett hazánk védelmének ptaniait, ho*'-* megszüntettük orsz'gunkban a jegyrendszert és újabb hatalmas adtunk a szocialista építőmunkának' Mindez — Eivtársak —, összefoglalóan azt jelenti, hote 1951-ben a szocializmus építésében, a béke magyar* országi frontsziakaszátiak megszilárdításában komoly győzelmet arattunk. A terv sikeres teljesítésének ténye zöiről szólva Gerő eJvlárs mindenekelőtt szóló.!! arról, hogy' következette sen harcoltunk pártunk II. kongreszszusa takaró zalainak régre hajújátid- Beszél*, áltatni szerveink. ,jo munkajá» róL s dolgozók olyan kezochnénvezc. seiről, mixH' Gazda Gézáé, Röder B:: Iáé, Deák Jánosé. ..fis bár ebbfl• a munkából a szakszervezetek és DlSZ-szervezeek is kivették részüké . ez a részvéte] bizony aktívabb ’« >*• heteit Tolna" — rxvondotia, TttfTniik sikeres megvalósítását és túlteljesítéséi k&sz&nhetjük nmnkásoszJá jouksak. értelmiségünknek 1951. évi terrftnk sikeres megvs !dsííását és túlteljesítéséi — foly tatta —• köszönhetjük műnk as ősz iá!yank lelkes, odaadd munkájának.. s i! etH titoké sorban értei ntíaégtinfenek, különösen műszaki értelmiségünknek, amely a fizikai dolgozókikai szoros egységben nagy mértékben, előrevitie a termelőmunka jobb megszervezését. A* elérti sikerekben, szerepe vol. az aüy>akarékosságröi .szóló miniszter tanácsi haté rozs. Inak, jelentős segítséget nyújtott' a párt és a miniszter- tanács december l-i nagy jelentőségű határozata. A sikerbe« alapvető szerepe roll annak, bogy a várható és az évköz bért tapasztal! nehézségeket, hibák a., hiányosságokat, elmaradást nem kendőztük el, hanem bál ran feltártuk, hogy pártunk előre figyelmeztetett a várható nehézségekre, s megjelölte a nehézségek legyőzésének eszközeit, s hogy .amikor év közben úgy láda. hogy kezdünk elmaradni & terv tel jest lésében. akkor idejében nyilán fe9- vetetae a gazdasági vezetők előtt, pártbizottságaink, pártszervezeteink, munkásosztályunk előtt a hiányosságoka' s ezek felszámolásának módját, Ezt a szerepet játszok!a az 1951 augusztusában megtartott gazdasági vezetők aki!íva-értekez!etc, az országos kohászati tanácskozás, a multi év novemberében megtartott tatabányai bányászati tanácskozás, amelyen Rákosi elv. társ is felszólalt és nagyfontosságú útmutatásokat adott és Rákosi elv'árs figyelmeztetése a Központi Vezetőség legutóbbi novemberi ülésén. A terv sikeres teljesítéséhez komoly segítséget nyújtott a sajtó és mindenekelőtt pártunk uagv központi lapja, a Szabad Nép. A konkrét anyagi segítség niclieót, «melyet * Szovjetunió tói kap tünk. 1951-ben minden eddiginői seerveretteb formát öltött ® gaz dag szovjet tapasztalatok átvétele. Az a felbecsülhetetlen értékű tapa*z tálát és tanulság azonban, a melyei ar 1951-ben nagyszámban a. Szovjetunió ha küldött delegációk hoztak maguk kai, a népgazdaság legkülönfélébb ie- rüleíeirőL, teljes mértékben még csak 1959.-ben és az ért követő évek ben fogja hatását érez'étmi népgazdaságunkban. Nags* segítséget jelentet! tervünk teljest1’éeében a mind szorosabbá váló gazdasági, műszaki és uderatányoft együttműködés nemcsak a Szovjetunióval, hanem az európai népi demokráciákkal. továbbá a Német Demokratikus Köztársasággal és a gazdasági együttműködés a nagy távolke l.eti népi demokráciával, a Kínái Nép köztársasággal, amellyel első íz Ív •> 1951-ben bonyolíloMunk jelentős áru c se re f o r gallmat. Ugyaniakkor azonban, eivtársak amikor elégtétellel állapítjuk meg hogy az 1951. évi feszített nép gazdasági tervet nemcsak teljesi tettük, hanem tüüteljesitefitfils, nem feledkezhetünk meg azokról a hjá nyos,Ságokról sem, amelyek 1951 ért tervünk teljesítése során megmutatkoztak. .Azzal sem törődünk, hogy nz impe riaCista stjió és rádió csahosai, szokásuk szerint nyilván ismét ötéves .er vünk csődjéről" fognak üvoüeub Hadd csaholjanak, hadd ugassanak, ezek az imperialista csahosok, A magy'ar nép a tényleges helyzetről, a tények alapján ítél. Ilyen módon Ítél fejlődésünkről, országunk felemelkedéséről, az imperialista Ti.o-fasisz.a és egyéb csábosokról pedig azt tartja, hogy „a kutya ugat, a karaván I.:71<3!'* Elmaradás a* alapanyagok íermelésétiél mutatkozik Nézzük meg tehát, milyen főbb hiányosságok voltak 1951 évi gazdasági munkánkban. Mindenekelőtt a <erv egészében vaiő teljesítése és .últeljesitése nem takar, hatja el, hogy egyes területeken, bár ezeken is jelentős előrehaladást teltünk, elmaradtunk felemelt ötéves tervünk célkitűzéseihez képest. És erről annál kevésbbé szabad megfeledkeznünk. mert az elmaradás részben éppen az alapanyagok termelésének területén mutatkozik. Igv, jóllehet szén- termelésünk í.95t-ben —■ 1950-hez képest — csaknem 15 százalékkal, ke- 'reken .kétmillió tonnával emelkedett, ami egyetlen esztendő alatt ilyen országban, mint Magyarország, igen komoly emelkedés — mégis szénbányászatunk egészében 1951 évi felemelt tervét nem teljcsílelte •ás egyelőre, 1952 első napjaiban, széntermelésünk viszonylag gye« gén indult. Pedig mind több és több szénre van szükségünk és minden körülmények között biztosítanunk kell, hogy szénbányászatunk 1952-ben mintegy hárommillió háromszázezer tonnával több szene! adjon az országnak, mini amennyi; 1951-ben lénylegesen adott’ Lemaradás mutatkozik a nyersolaj- termelésben is. bár az utóbbi hóna pókban nyers olajterűi'; lésünk mindm kább emelkedő irányzatot mutál é? 1951 IV. negyedévi operatív lené; már ’öűlteljesííeite nyerso'.iajbányászataui- Az év harmadik negyedében bekövetkezett javulás és az 1951 évi terv egészében való teljesítése ellenére st továbbiakban különös figyelmet kell szentelnünk vaskohászatunknak, mely előtt mind nagyobb cs mind nehezebb föladatok állnak. Különösen ügyelnünk kell arra hogy vaskohászatunk tervét teljesítse rest Ideiben is. 1952-ben meg kell gyorsítanunk alumíniumiparunk fejlesztését váta- miní vegves és tarkaércbányászalun »■ és tarkaérckohászaiíunk fejlődését •- 1952. évi feszített népgazdaság; tervünk sikeres megvalósításadön tő mértékben függ attól, hogy maradéktalanul teljesítsük 1952-ben » széntermelés. a vaskohászat, a n versol-a jtermelés. az építőanyag* ipar, az alumíniumipar, a yillaroos- e n e r g i a t e r mel é s tervelőirányzatát. Ez az alapvető feltétele annak, hogy gépgyártásunk is, amely egész iparosításunk motorja, to vábbá fogyasztási cikkeket termelő könnyűiparunk és tömegcikkiparunk is teljesíthesse az 1952. évi termelési tervéi, hogy .«kersíe* f’Folvtatás h 5-jk oldalon.) Hidas István eCvtárs nyitotta meg nr értekezletet, majd átadta a szál Grrü Ernő elvtársnak
