Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-01-13 / 10. szám
B P t O JANUAR IS ELMÉLETI TANÁCSADÓ A páMivü aktíva je!en'ssé§e a szociatlzans épitésétó frta.: Hídvégi Ferenc H^jAcfebaii ft eeoctalizinus alapjai 9at épít)lése, m ország széleskörű Iparosítása és a mezőgazdaság 'korszert aagyüseaid gazdálkodássá, való át- alakítása^ hat álmáé ütemben folyik. Rákosi eivtárs a Központi Vezetőség 11951 november 30-i ülésén mondott bestédében megállapította. hogj gyáriparunk termelése a midi észtén- dŐ hasonló időszakához képest 29.1 *fekci emelkedett, tehát közel egy- harmadával. Szántóterületünknek közel egynegyedén szövetkezeti és államé gazdaságok dolgoznak. Ilyen ha" talmas iramú fejlődé« a kapitalista lóságokban teljesen elképzelhetetlen. Mindez azonban nem. magától megy és csak úgy lehetséges, hogy pártunk maga köré tömöríti a dolgozók százezreit és mozgósítja őket a párt és a kormány által kitűzött célok meg valósítására. De, hogy a dolgozók millióit mozgósítani tudjuk, nem elegendő maga a párttagság, hanem meg ké’J lenni a tömegekben annak a hídnak, amely összeköti a pártot s tömegekkel. Ez pedig a pártonkívüli .aktívák széles hálózata. A pártonkí- yfíli aktívahálózat létrehozása és szakadatlan szélesítése tehát szoro-s ösz- szefüggésben van a párt és a tömé" gek közötti viszony kérdésével, a, szocializmus építésével, és. ezért elsőrendű pártfeladat, ban nevelődnek ki azok, akik alkalmasak a/rra. hogy pártunk soraiba fölvegyük. Nálunk még gyakori tapasztalat, •hogy a pártonkíviili aktívák száma .a kampányfeladatok idején nő, ' majd utána visszaesik.. Erről persze nem a pártonkívüli aktívák tehetnek. Ahhoz-, hogy rendszeresen, állandó é<s egyre növekvő pártonkívüli aktíva vegye körül a pártot, vagy a helyi pártszervezeteket, ahhoz legalább is három feltételt kell biztosítani. Az első, hogy szervezeti alapot biztosítsunk a pártcmkívüli aktívák részére. Ilyen szervezeti alap maga a tömeg- szervezet. Ezért « tömeg szervezetek munkájának ellenőrzése, segítése — különös tekintettel a DISZ-re — forr los feladat. Második feladat, hogy a pártonlúvüM aktívák tömegeit bevonjuk a szervezett politikai oktatásba. Ez feltétlenül fontos, mert e nélkül nem. tudnának helyesen dolgozni, nem látnák helyesen a munkájuk célját és ez végűiig ■ az aktívahálózat szűküléséhez vezetne. Harmadik, hogy a pártonkívüli aktívák részére állandó felad,atokaf, jelöljön meg a pártszervezet és szakja meg a munkájuk irányát. Ha ez nincs meg a pártonkívüli aktívákat nem mozgósíthatjuk újabb és újabb feladatok elvégzésére, akkor a hálózat széthullik. Ezért a pártonkívüli aktívákat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi fedal&tofc végrehajtásában is be kell vonni. A kommunista pártok világszerte döntő: befolyásra tettek szert a . tömegek között és döntő politikai tényezővé váltak. Szovjetunióban s a népi demokratikus országokban . vezetik és irányítják a kommunizmus, illetve a szocializmus építéséért folyó harcot. Az imperialista országokban landóan nőnek, Rákosi elvtárs, <t Központi Vezetőség november 394 ülésén rámutatott arra, hogy terme- lő szövetkeze leinkben a munkafegyelem még nem kielégítő, a munka szervezése terén hiányosságok vannak, A termelőszövetkezeteket meg kell szilárdítani. mert ha ezt nem tennénk, aJikor ez akadályozná további fejlődésünket. Leninnek és Sztálinnak a pártról szóló tanításában alapvető kérdés a párt és a tömegek közötti szilárd kapcsolat. „A párt nő és erősödik — tanítja Sztálin elvtárs — ha nő és erősödik a pártonkívüli aktíva széles rétege, A párt senyved és sorvad, ha ez az aktíva hiányzik,“ A pártnak a hatalom kivívásáért folytatott harcban épp úgy, mint a szocializmus felépítésének idején szüntelenül erősítenie kell kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Ha ezt nem teszi, elkerülhetetlenül elszigetelődik. Szálin elrvts azt tanítja: „Ha a kommunisták behúzódlak volna a maguk csigaká- zába, fallal támasztva el magukat a pártonJávüliektől, mindent tönkretették volna. Annak, hogy a kommir métáknak sikerült a szocializmusért folytatott harcaikban dicsőséget szerezniük, a kommunizmus ellenségei pedig megsemmisültek, többek közt az az oka, mert a kommunisták értettek hozzá, hogy a pártonkívüliek széles rétegéből újabb és újabb erőket merítsenek, hogy a pártjukat a pártonkívüli aktivisták tömegévei vegyék körül.“ v A pártonkívüli aktívák tömegei növelése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a párt sorait ténylegesen a dolgozók. legjobbjaival erősítsük. Ahol széleskörű pártonkívüli aktíva van, ott nem nehéz a tag- és tagjelölt felvételi munka, mert a pártonkívüli aktívák táborából nagyszám- és a gyarmatokon vezetik a békéért, a felszabadulásért folyó harcot. Hogy mindez így van, annak egyik Legfontosabb alapja, hogy állandóan támaszkodnak a dolgozó tömegekre, szilárd kapcsolatban állanak velük és szüntelenül növelik, a pártonkívüli aktívák milliós táborát. Párteokivttli aktívák «alatt azokat3. dolgozókat- értjük, akik Pártunknak ®em tagjai, de egyetértenek a párt. politikájával, rész-tvesznek célkitüzé- sein-efe megvalósításában és aktív tár- eadahni munkát fejtenek ki ennek érdekében. Mindez természetesen nem a*fc jelenti, hogy minden dolgozó egyben pártonkívüli aktíva.. Ezzel teljsees' leegyszerűsítenénk ezt a kérdést és mesterségesen akadályoznánk mi &% ige® jelentős politikai munkát, mely a- pártonkívüli aktívák nagy tömegeinek megszervezésére és nevelésere irá,nyuL .De viszont nem lenne helyes az. sem, ha- a pártonkívüli aktívákká! szemben, olyan követelményeket állítanánk, mint a párttagokkal szemben, mert ezzel leszükíte- fténk a pártonkívüli aktívák széles bázisát., gyengítenénk a párt tömegbefolyását, és elmosódna a határvonal a párttagság és a pártonkívüli tömegek között-, A. pártonkívüli aktívák összekötő kapcsot, hidat jelentenek a párt és a tömegek között. i§ä őst jelenti tehát, hogy a pártonr kívüli aktivük soraiba azok számH- kafók, öleik aktív társadalmi munkát vattainak munkaidejűk, alatt, vagy munkaidőn túl. Továbbá, hogy a pártonkívüli aktívák hálózatát nem ez abad leszűkíteni a szüli értelembe vett pártonkívüli népnevelőkre, hanem ide kell vennünk az aktív t-ö- megsaervezeti tagokat, a tanácsok tagjait-, a munkás és paraszt levelezőket, akik lelep lezik bírálatukkal a helyi fogyatékosságokat etb. etb. Falun különös jelentősége van a jelenlegi szakaszban . a pártonkívüli aktívák, tömegei növelésének és nevelésének, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy: „ . . . pártunk alapvető feladata a falun az, , hogy a parasztokból több százezer főnyi nagyszámú pártorűdvüli aktívát teremtsen, mer lyek össze tudják kötni a pártot a dolgozók tízmillióival.“ ... Ilyen aktíva nélkül, amely feltétlenül nagyszámú. és fététlenül igazi parasztokból áll pjártunk a. falun állandóan betegeskedni, fog.“ Nálunk a falun már sdöíg is jélent-ös változás ment végbe. De mégis a falun a fejlődés üteme nem. olyan gyors, mint a városban, a régi világ, a kapitalista világ szokásai és hagyományai a tulajdonhoz való ragaszkodás mélyebb, mint *, városban, az osztályharc szakadatlanul éleződik, a termelőszövetkezetek egyrésze nincs még eléggé megszilárdulva, a- mezőgazdaság szocialista átszervezésnek nagy feladata még. előttünk áll, s a párt szervezetei is kisebb taglétszámnak és gyengébbek, mint az üzemiem. Ezért itt különösen döntő, hogy a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, de nem kevésbbé magángazdálkodást folytató dolgozó parasztok között széles (pártonkívüli aiktívaháló- z.atot teremtsünk. Sztálin eivtárs így részi fel a kérdést 1024-ben: „Vagy teremtünk ilyen aktívát és ezzel Egyenlővé tesszük pártunk falusi helyzetét városi helyzetével és akkor ■-»mmilyen kérdéstől* semmilyen nehézségektől nem riadunk vissza, vagy nem teremtünk ilyen aktívát ’ és akkor egész falusi munkánk mindkét lábára sántítani fog.“ Nálunk ma falun jelentő.-, tümegsz.erve-zetek vannak, mint pj, 3 tanácsok* DISZ. DÍ.PÜSZ, tormolöezö- vetkezotek.. sfcb. Ezek a tömeg-szervezetek a .dolgozó parasztok jelentős részét átfogják és összekapcsolják pártunkkal. Mégis alapvető feladat, hogy a pártonkíviili aktívák számát növeljük íakm, meri 3 feladatok álEgj- hete apoák, hogy & Szabad Nép és a Tólnamegyei Pártbizottság összehívták a .kommunista ©aitó: tolnainegyei levelező értekezletét, máris komoly fejlődés mutatkozik levelező hálózatunk megerősítése térén. Egyre több új levelező, keresi fel leveleivel 'szerkesztőségünket, sírni azt mutatja, hogy levelezőink magukévá tették, mintazo'kat a feladatokat, amivel á •konferencia megbízta őket levelező mozgalmunk megerősítése érdekében. Nagy. Károly és Hajdú Sándor elvtársak Lápafő községből kerestek fel levelükkel szerkesztőségünket és kérték, hogy számúiéra küldjünk levél- frapírt és borítékot, mert levelezői akarnak lenni a pártsajtónak és megakor jak írni mindazokat az eseményeket, amelyek környezetükben lezajlanak. A konferencia jelentőségének megértését bizonyítja Kovács Sándor eüvtáre levele is. aki » Szekszárdi Magasépítő Vállalattól levelezője a Tolnamegyei Naplónak. Kovács elv- társ levelében beszámol arról, hogy ő a konferencián ígéretet tett. hogy a február 2., 3-án tartandó országos konferenciáig a válal-Lattól legalább öt levelezőt fog szervezni, a megyei sajtó részére. Kovács eivtárs vállalását már teljesítette és S tíj levelezőt szervezett be a levelezők táborába, Ifj. Tóth Ferenc is Kovács, elvtársea-1 való beszélgetése után írta meg első levelét, melyben beszámolt, hogy a Magasépítő Vállalatnál a gépkezelők közül Tomasfcö Katalin hanyagul végzi . munkáját. Mi bízunk abban, hogy. ifj. Tóth Ferenc levele után To- maskó Katalin munkáján- kívül az egész gépcsoport munkája- megjavul. Kovács elv-társ igézetének teljesítésével példát mutat mindazok felé a levelező elvtársak felé, akik Ígéretet tettek a. .konferencián, hogy újabb levelezők beszervezésével fogják erősíteni a levelezők táborát Az értekezlet jelentőségét mulatja Szabó Lajos bi-kácsi levelezőnktől szerkesztőségünldiöz érkezett tévéi. is. Szabó é-lvtájje többek között ezeket mondja- „Leírhatatlan élmény volt számomra, amikor egyszerű tszcs-iág létemre magam is résztvehedtem a Magyar Sajtó Megyei Konferenciáján, ígérem, hogy még odaadóbban fogok dolgozni, hogy ezáltal elnyerjem, hogy felvegyenek partunk tagjelöltjeinek soraiba. További munkámban iránytű lesz Rapai eivtárs szavai: — A pártsajtó' megvédi leveleződ -a*támadásoktól — éppen ezért öntudatosan megírom a hibákat, és az eredmény eget. Saját hibáimat is kijavítom és a sajtóval állandó kapcsolatot tartok“. Természetesen nem hallgathatjuk el a zoknak a leveleknek . a - tartalmát sem, akik a konferencia hiányossá goival foglalkoztak. Rosenbaum Gyu- láné bonyhádi levelezőnk a konferencia hiányosságaira mutat rá.. Többek között ezeket írja: „A Szabad. Népben olvastam Révai elvtárs beszédét, aki azt mondotta többek között,".— nálunk kultúrforradalom. van. — Ezt azonban az értekezleten nem tapasz taltam. Márpedig a kultúra az a beindító kerék, amely elengedhetetlen szocializmusunk építésében“. Február 2-án lesz az országos-.levelező konferencia. Ezen a konferencián az ország minden részéről ott-lesznek küldötteink, hogy a tapasztalatok-kicserélésével vihess ük előre munkánkat, Nem szabad megfeledkeznünk, hogy a gazdasági sikereinkhez hozzá tartozik a kultúra is, ami ugyancsak nem maradhat el az értekezleten. Ezek a levelek nagyszerűen bebizonyítják, hogy a megyei Tevéfező konferencia valóban nagy jelentőséggel bírt és a levelezési munka megjavítása terén komoly fejlődést hoz. A DISZ-lilkáp ellenőrzése nyomán niegjaviiH a munka a Sárközi-brigádban KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Vállalatunk DISZ fiataljairól szeretnék írni egy néhány* sort. DISZ- szerv-ezetünk nagy és komoly fejlődésnek indult azóta, amióta új vezetőség lett választva. A levelező konferencián is megemlítettem, hogy a munkafegyelmet meg fogjuk a legmesszebb menőkig szilárdítani, úgy a munkahelyen, mint a munkahelyen kívül Ezen keresztül emelkedni fog a termelés. A vállalatunknál most beinduló ifi építkezés megszervezésén dolgozik az új DISZ-vezetőség, a vállalat és a. párt vezetősége. Vállalatunk ifi brigádjairól is kell, hogy írjak. Először is kell, hogy kritikát gyakoroljak azzal kapcsolatban, ahogyan az ifi építkezéshez szükséges cement-raktárt mi, fiatalok -készítettük. Nóvszerint a Sárközi-brigád, Kovács Sándor DISZ titkár elv társ kijött meglátogatni a munkahelyet és azt, hogy az ifik hogyan dolgoznak. Kovács (dmtárs nagyon helyesen világított rá arra, hogy az építkezés körül szanq-szét voltak deszka- és téglád,arabok, melyeket fel lehetett volna használni: Kovács olvtárs megemlítette, hogy ezért senki más, mint én, brigádvezető vagyok a felelős. Többek között megemlítette Kovács elvtár«, hogy minden idősebb szakmunkás figyeli az ifiket. És nekünk kell, hogy példát mutassunk a szocializmus építésében a K orosz omol- hoz hasonlóan. Ezt , a hibát a legrövidebb időn belül a brigádommal átbeszélve ki kell, hogy javítsuk. Vannak még hibáink, amit tovább lehetne sorolni, de a hibák és hiányosságok mellett vannak jó eredményeink is A hozzánk beosztott ifi segédmunkás brigád Ml százalékot teljesített, erre a napra segédmunkásaink keresete napi 40 forinton felül volt. Az új vezetőség a kultúrmunká1- sem hagyta elaludni. Kultúrcsopoi lünk nagy lelkesedéssel készül január 13-ára, azaz vasárnapra,- hogy kimen jünk vidékre és ott 4 . dolgozókat tszcs-ben elszórakoztassuk és előbbre vigyük a szocializmus építését a kultúr forr adódom terén. DISZ szervezetünkben a fiatalok, politikai és szakmai oktatása nincs, elhanya' golva. Szakmai oktatáshoz a legjobb és legfejlettebb szakmunkásokat állította, pártunk. Politikai oktatásé munkás-szállásokon filmvetítéssel színesítjük. és vándorkönv ládákkal járulunk hozzá ahhoz, hogy a. dolgozók politikailag is fejleszthessék •dudásukat.. tj árközt Sándor kőműves tanuló, 7372. építőipari vállalat ’ HISZ szervesetek feladatairól Dolgozó népünk további sikerei a DISZ-tagok sikereitől is függnek, attól, hogy át tudja-e venni az eddig elért eredményeket a szocializmus további építését azoktól az elvtársaktól, akik most fáradságot nem ismerve. a. legnagyobb odaadással dolgoznál: a szocializmus győzelméért a mi érdekünkben. A DISZ szervezetekben a dolgozó parasztság, a munkások fiainak színe-java található, akikbe bizalmukat helyezik a dolgozók, hogy fáradhatatlan munkájúi: nem vész kórba, mert lesz, aki őket 'munkájuktól felcseréli és győzelmeiket végső sikerre viszi. Elvtársak, meg kell .mondanom egyes helyeken a DISZ-szervezetek nem méltók erre a bizalomra. Nem vésznél: aktívan részt a rájuk háruló feladatokban, ■ bár a feladatai:: nem nagy erőt kívánnak tőlük, csak egy itís időt, amit sok, esetben semmi tevésben töltünk cl, AS} h a IÍ8S& ssterwsíetvh féter da« ah Elvtársiéit, nekünk hasonlónak kell lenni a pattanó szikrához, ..ami egy pillanat, alatt tüzet lobbant. Ezt a tüzek értény, az alatt, hogy a fiatalság, a DfSZ-tagók jőícedélyüek, jó < példamutatásuk által gyújtanak azoknak a szívében, akiknek az élete a múltban sínylődés és nyomor ■volt. Ti legyetek a szilva ezeknek a iüzeknelc meggyújtásánál. Hogy gyújthatunk. tüzet a szivekben cs hogy neveljük népünket régi rnaradiságából magasabb kultúrára? Elviársak, míg mi erre nem gondolva, óbgren is csak alszunk, ezidő alatl a fekete reakció nem alszik. Még mindig azon mesterkedik, hogy a. dolgozókat hogyan buzdítsa. Nekünk fel leéli ébrednünk és méltóan kell elfoglalni helyünket ott, ahova pártimk és a dogozó nép állított bennünket. Ennek érdekében pedig a. legsürgősebben cselekednünk kell, Hosszú téli esték elvesznek a •■tétlenségben, mikor szórakozásképpen is menny: segítséget tudnánk adni a kuli ura magasabb . színvonalra való emelésében. 'Tanuljunk olyan színdarabokul, amelyek visszaemlékezfetik a. parasztságot a miéit kínzásaira és rá mutálnak arra. hogy mennyivel jobb n jelen és mennyivel jobb lesz a jövő, amikor már célunkat, a szó- eiatízmup építését "befe jeztük. Kapcsolódjunk bele jobban a népnevelők munkájúba szoros kapcsolatot lart- s unj: a pártszervezettel, D/SZ-tagjainkból neveljünk jő pártembereket és állandóan fejlesszük tudásunkat. Szervessünk olvasóköröket a DISZ-szervezet helyiségében, Egyes könyvek, brossáról; kiolvasása után egy este értékeljék ki annak jelentőségét. A fűtési, világítási költségeket fedezni tudjuk, akkor ha minél több színdarabot játszunk, sőt a szórakozási lehetőségeket is meg tudjuk alapozni. az ilyen bevételekből. Télire társas játékokat, könyveket veszünk, nyárra megszervezzük a röplabda csapató/, futball, kosárlabda stb. Amibe a DISZ-tagokon kívül a többi becsületes dolgozó fiatalságot- is havon juh. Ezáltal megszerettetjük velük szervezetünket szórakozás és sportolás közben neveljük őket és így gyenge szervezeteink -a jövőben meg fognak erősödni. Szeretném, ha az elvtársak önállóan feldolgoznák ezeket a részlet- kérdéseket, amelyeket itt csak- nagyvonalakban érintettem. Ha a fiatalság helyesen közeledik ezekhez- a- kérdéseihez, a rossz tulajdonságok vagy része önmaguk/, ól ki küszöbölő- dik. Mert az élet roppant érdekes, tele van olyan dolgokkal, melyek magukkal Tapadják az embert.. Csalt az a fontos, hogy a fiatalság érdeklődését olyan dolgok felé irányítsuk, amelyek értékesek, mélyek előmozdítják jis ember fejlődését minden irányban. A szocialista építő mun-ká hoz művelt emberekre írni .szükség. Műveltnek nem az számít, aki sokai, olvas, hanem az, aki gondolkodik ■ o* olvasottakon, magáévá teszi a tudomány kincseit és össze tudja kapcsolni a forradalmi elméletet a forte dalmi gyakorlattal. Kétségtelen, hogy a DlSZ-íagok. ha jól osztják be idejükéi, fognak idői találni elméleti tanulmányokra is. A pénzeszsák uralma alól felszabad idt népek alkotó tevékenységük céljául az egész .dolgozó nép boldogulását tűzik ki. Es mi lehetne• érdekesebb, mi adhatna nagyobb esz mai gazdagságot, mi ragadhatná meg jobban a fiatalságot, mint, az a kemény Imre,, amelyet dolgozó népünk a párttal együtt a párt zászlaja alatt vív Rákosi elvtárs vezetése melleit, Sztálin elv társ- útmutatása alapján. Remélem a DlSZ-szervezetek még nagyobb figyelmet fordítanak a fél- adatok megoldására. Szívbői jzivá nofn, huay sikeresen, oldják meg azt. HERCZEG MÁRIA, levelező, Tamási. Mit értünk párton kívüli aktíva alatt? A megyei levelezőkonferencia eredményeiről írnak levelezőink