Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-29 / 99. szám

2 HJÜ PLO 1952 Április 2* A* ENSZ leszerelési bizottsága 2.számií munkabizottságának április 25-1 ülése Kewyorik (TASZSZ) Az ENSZ íesz.e- nelési bízóttságá'na.k 2, számú munka, bizottsága április 2ö-éo ülést tartott. Ez a munkabizottság fógláűaozik a fegyverzetről és fegyveres erőikről nyújtandó adatok „feltárásáról és rizs gálatóról“.• szóié hírhedi amerikai ja- vázlataikkal.- • Brazília, Hollandia és a Kuomintang képviselői támogatták az amerikai javaslatokat. J. A. Maiik, a Szovjetunió képvise­lője konkrét példákkal bizonyította az USA küldöttségének a fegyverzetre és a fegyveres erükre vonatkozó ada­tok „feltárásáról és vizsgálatáról" szó­ló!' javaslata agresszív lényegét, lelep iezto az amerikai küldöttség és az amerikai küldöttségei támogató angol és fraü-cia küldött ál szenteskedő kije­lentéseit. Malik-rámutatott, hogy a javaslat, han szó -Som esik az atomfegyver el- ifaltásáről és a fegyverzet csökkenté­séről. Az Egyesült Államok az atomfegy­ver birtokában márts az agres­szió és az új világháború előké­születének politikáját folytatja, a erű a béke, hanem az erőszak politikáját tette hivatalos politi­kájává. Az Egyesült Államok e politikának megfelelően — mondotta . Malik — őrült fegyverkezési versenyt, mind-e- neketolt alom-fegyverkezési, valamint a többi tömeggyilkoló fegyver terén űzött fegyverkezés: hajszát folytat, Az USA iö katonai elve az atomfegy­ver és a többi tömeggyilíkoló fegyver nagy arányokban való alkalmazása. Ezr amerikai hivatalos személyek hi­vatalos nyilatkozataikban hiyataip-san beismerték. E katonai eCivnek megfe­lelően az USA máris gyalázatos bak- lériumtiánorút folytat Korea és Kína eilen. A szovjet javaslatokkal foglalkozva Malik rámutatott, hogy a Szovjetunió a fegyverzet csők kerítésével és az atomfegyver el tiltásával valamennyi kérdés egy­idejű és haladéktalan megoldását követeli, nevezetesen az atomfegyver _ eltiltását, szigorú nemzetközi ellenőrzés.-.megte­remtését. a. fegyverzet és -a. fegyveres í»rőre vom)tkoZó adatszolgáltatást és ennek az adatszolgáltatásnak vizsgáld, tát. \z Egyesüui Albumok ellenzi ezt. Ebben rejlik ellentéteink -lényege. Ezután Conen, az USA képviselője szólalt fel. Megpróbálta .elhárítani az Egyesült Államodéról a .felelősséget a mostani feszült helyzetért és azt. ál­lította, hogy az Egyesült Államok vé­delmi célokra készítik, elő a ..tudo­mányos fegyvert", azaz. az atom és bak t éri umfegv veri. Maliik, az. USA képviselőjének vá­laszolva, rámutatott: a szovjet kül­döttség nem látja okát annak, hogy elhallgassa: az amerikai fegyveres erők Korúban- és Kínában a gyaláza­tó« haktéirimnfegy vert alkalmazzák. Az egész világ tudja étit és nincs ér­telme, hogy itt. az ENSZ leszerelési bizottságában szembe köt ösdit ját­szunk. Az. Egyesült Államok képviselője — mondotta Malik —- idézett Sztálin gé- neralisszmu-sznak és Vlsinszkij kül­ügyminiszter az atombombára vonat­kozó kijelentéseiből. Igen, a Szovjetuniónak van atom­bombája, gyárt atombombát. A Szovjetunió azonban az atomfegy­ver eltiltását javasolta akkor, midőn áz amerikai megbízottak úgy vélték, hogy a Szovjetuniónak nincs atom­bombája. Az atomfegyver eltiltását javasolja mos-l is, midőn mindenki tudja már, hogy a Szovjetuniónak van atombombája. A Szovjetunió az atom­fegyver eltiltását, a tilalom végtrehaj. tás a feletti szigorú nemzetközi; ellen­őrzés megteremtéséi javasolta és java­solja. Az Egyesült Államok ellenezte ezt, midőn úgy hitte, hogy az atom­fegyver területén monopó’helyzetberí­ván, Ellene van most is midőn amint ezt mindenki tudja -— már rég elvesztene atombomba monopóliu­mát." A Szovjetunió politikája elvi és következetes politika. Tudjuk, mi a/, atombomba, vau atombombánk, gyártunk atom bombát, de javasoljuk ós javaitól ni is fogjuk, eltiltását. Önök elírt ásítják ezt a javaslatot. Eb­ben rejlik a’ nézetfelitéréseim-k lényege e. kérdésiben. A Szovjetunió az atom­fegyver eltiltása melletti van, az Egye­sült Államok — ellene. Az amerikai küldött — folytatta Malik —• felszólalása végén sajnál­kozását fejezi; e ki a bonyolult nem­zetközi helyzet miatt. De vájjon ki idézi elő ezt a helyzetet? Az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere hivatalosan be­jelentette, hogy* az önök országá­nak politikája nem békepoHtikn, hanem az erő politikája. Az Egyesült Államok politikája a parancsolgatás, az agresszió, az atom bombával való fenyegetőzés, az atom­zsarolás politikája. Ez a politika az oka a bonyolult nemzetközi helyzet­nek. Ha önök beleegyeznek, — jelem,tette ki Malik, — hogy az ENSZ leszerelési bizottsájga konkrét javaslatokat dol­gozzon ki és konkrét határoz,atokaf hozzon az atomfegyver eltiltáisáról, a fegyverzet csökkentéséről, a tilalom végrehajtása feletti szigorú nemzet­közi ellenőrzés megteremtéséről, a minden fegyverzetre vonatkozó hiva­talos adatszolgáltatásról. akkor a bi­zottság komolyan, hozzájárulhat a béke és . a nemzetközi biztonság meg­szilárdításának ügyéhez. Önök, az Egyesült Államok kép viselői azonban nem egyelnek bele ebbe és j Ívni ódon lehetetlen né teszik a fegyverkezés csökken­tését. az atomfegyver eltiltását és a nemzetközi kapcsolatok megja­vítását, A munkabizottság ülése ezzel bezá­rult. A következő illés időpontjá! nem határozták meg. Az amerikai agresszorok szándékosan megszegik a hadito^iyokkal való bánásmódról rendelkező genfi konvenciót Japán népe harcai a háborús előkészületek és a terror ellen Le kell mondani a japán Szénipari Munkások Országos Szövetsége jobboldali vezetőségének * Tokio (TASZSZ): Április 23 án megnyílt a Japán Szénipari Munkások Országos Szö- ve őségének rendkívüli kongresszusa. E ‘szakszervezet jobboldali vezetősége el-enezte, hogy a bányászok részt- vegyenek az április 12-i általános sztrájkban, amelynek jelszava a,.fel­forgató tevékenységéről szóló reakci­ós törvényjavaslat elleni titlalkozás volt. A kongresszus április 25-i ülé­sén a Szövetség vezetősége nem kap­ta meg a bizalmat és az egész köz. ponti bizottságnak — élén Mutoval, — le kellett mondania. Muto kijelen­tette, hogy távozik a szakszervezeti főtanács elnöki tisztségéből is. A üzentei Szimbun című lap ápri­lis 17-én megírta, hogy több jobbol­dali szakszervezeti vezető. köztük Muto. továbbá Kotaki ..A munkajog módosításáért .harcod bizottság" tit­kára. Szidzata. e bizottság elnökbe, iyettos.e, Hos-zika és Kató a.z állam­vasúti munkások szakszervezetének jobboldali vezetői április 11-én 30 millió jent kaptak a kormánytól és a Micui-konszerntől szakadár tevékeny­ségük díjaként. A japán hajóipari munkások az újrafelfegvérzés ellen 'A japán hajóipari munkások szak- szexvezetének kongresszusa elhatároz, ta, hogy a szakszervezet szembeszál' az ország újrafelfegyverzésével. moz- gahnat indít a japán hajóipar védel­mében és harcol a béremelésért. ismét sztrájkoltak a japán közlekedési magánvállalatok Április 26-án sor került a japán közlekedési magánvállalatok munká­sainak e havi harmadik sztrájkjára. A sztrájkban, hét vasút és hat auto- husziársaság munkásai vettek részt. A sztrájkolok béremelést követelnek és harcolnak a „felforgató tevékeny, ségről" szóló reakciós törvényterve­zet ellen. India ENSZ küldöttsége a tuniszi kérdés napirendre tűzése mellett Uj De.lii (MTI): Mint az AFP je­lenti. hivatalos körökben közölték, hogy az indiai kormány megbízta Radzseavar Da-ja.lt. India ENSZ kül­döttségének vezetőjét, lépjen érint, kezesbe -az ázsiai, afrikai, dólameri- kai államok és néhány más állam kül­döttségeivel annak érdekében hogy hívják össze an ENSZ közgyüést a tuniszi kérdés megvitatására. Az AFP egy másik jelentésé szerint India ENSZ küldöttsége a fentieknek meg­felelően levelet intézett az említett államok ENSZ küldöttségeihez. A le­vél — áz AFP közlése szerint — sajnálatosnak tartja, hogy az ENSZ nem vizsgálta meg a tuniszi kérdést, hangoztatja, hogy a-z'ilyen eljárás ma­gának az ENSZomek a létét veszélyez teti s végül hangsúlyozza, hogy az elnyomott népek egyre inkább tudatá­ra ébrednek saját jelentőségüknek és annak, hogy követeléseiket nem le­het figyelmen kívül hagyni. KIT.LFOI. MEWYOKK: A íeüebbvittoi bírósá­gok elutasították ..a bírósággal szem­ben tanúsított tiszteletlenség1' miatt börtönbüntetésre ítéli ót haladó ügy­véd fellebbezését. A „bírósággal szem­ben tanúsított Tiszteiet-lenság" abban állott, hogy az öt ügyvéd bátran vé­delmezte, az 1949. évi perben rz Anne, rikai . Kommunista Pán 11 vezetőjét. HÁGA: Gerber Wagenaar, a Hol­land Kommunista Párt elnöke, parla­menti képviselő, a hollandiai fasisz­ta elemek tevékenységének fokozódá­sával kapcsolatosan több kérdési in­tézőit a bvlügyminiszterhfez és köve. telte, hogy e kérdéseket tárgyalják meg ,i pariu^on-tbe». Megkérdezte, tud e róla a miniszter, hogy a hol­land fasiszták szövetsége tüntetni akar a/, árun Müsse rínak, a holland fasiszta pán kivégzett fejének tiszte­lő Lére. A többi között megkérdezte, miiyen intézkedéseket szándékozik tenni hogy megakadályozhassa az Amster­dam—Rajna csatorna megnyitása al­kalmából tervezett tüntetést és be. tiltson minden Hollandiában működő fasiszí;i szórvezetet. WASHINGTON: A Hobson nevű amerikai torpodóromboló vasárnap az Atlanti óceánon összeütközött a Wasp nevű repüiőgópanyahujóval. A torpe­dóromboló elsüllyedt, a repülőgép- anyahajó megrongálódott. Hétfőn érvénybe lépett az USA és Japán között kötött ügynevezett békeszerződés Washington (MTI) Mint a Reuter és az AFP jelenti,, hétfőn érvénybe lépett az USA által Japánra erősza­kolt, úgynevezett békeszerződés. A ..békeszerződés" életbelépésével egy­idejűleg életbe lép a Washington és Tokio között kötött agresszió® „köl­csönös biztonsági szerződés“, melynek érteimében Japán továbbra is ameri­kai megszállás alatt marad, területéi és gazdaságát teljesen , ki kell szol­gáltatnia az amerikai imperkdjisták­n.rfk. ItEI.IÖI.IM IIIRKK Szombaton este Budapesten a Mű­vészeti Szövetségek Házában a Ma­gyar Zeneművészek Szövetségének rendezésében megnyílt a. Bihari dá- nos-emiékkiúiüítá.s, amelynek értékes és gazdag anyaga bemutatja, hogy mit köszönhet a magyar zene a 125 esztendővel ezelőtt meghalt Bihari János művészetének. iA Bihari-emlékkiállítás ünnepélyes megnyitója után a zeneakadémián emlékestet rendeztek, amelyen Szabó Ferenc Kossuth díjas zeneszerző mon­dott emlékbeszédet, majd Bihari-mü­veket adtak elő. A Művészeti Alkotások Vállalat pályázatot hirdet művészi levelező­lap-tervekre. A pályázol díjai: két darab első díj (3.000—3.000 forint), három darab II. díj (2.000—2.000 fo­rint) t négy darab III. díj (1.000—1 000 torinta 5 clrb IV díj (800—800 forint). A /nem díjazol!, de sokszorosításra, elfogadott terveidért a vállalat, sok- szorosít-ási jogdíj címén tervenként 600 forintot tizet. .4 levelezőlap tervek mai életünket fejezzék ki. Határidő 1952 július 30 Az Országos Állattenyésztési Ki­állítás egyik pavilonjában az egész­ségügyi minisztérium kiállítási anya­ga felhívja a mezőgazdasági ücgnzók figyelmét arra, hogy milyen fertőzési veszélyektől kell óvakodniok. Bemu­tatják u kiállításon, hogyan lehet a fertőzések étién, védekezni. Felhívják a figyelmet arra, hogy a tiszta ivó­víz, az élelmiszerek helyes tisztán­tartása. a trágyakezelés higiénikus módja, a fakisj WC-k állandó tisztán­tartása — a fertőző betegségek meg,, előzésének alapvető feltéte’-ei. A kiállítás mozihelyiségében vetí­teni fognak egészségügyi kisfilmeket is, Ke'szon: Az Uj Kína hírügynökség tudósítója' írja.: Az amerikai ágresfzorók arcátlanul azt állítják, hogy szigorúan betartják a hadifoglyokkal való bánásmódról •rendelkező genfi', konvencióit. , Ezzel 'akarják- leplezni n.% „önkéntes haza- településre'1 vonatkozó képtelen -köve­telésüket, valamim azt, hogy sanyar­gatják \-és lemészárolják a,z Őrizetük­ben tartott koreai és kínai hadifog- lyokat. A genfi konvenció megtiltja, hogy hadifoglyokat a fegyverszünet -létre­jötte után visszatartsanak. Az „ön­kéntes hazatel epülé.s“ elve, amely­hez. az amerikaiak makacsul' kötik magúkat, nyilvánvalóan ellentmond ennek a rendelkezésnek. A genfi konvenció 13. cikkelye ki. mondja: ,,A hadifoglyokkal minden­kor emberségesen kell bánni." Az az embertelen bánásmód tehát, amely­ben az agresszorok á kínai és a ko­reai hadifoglyokat részesítik,, durván sérti az Egyesült Államok által is aláirt genfi konvenciót. Számtalan tény áll rendelkezésre arról, hogy- az amerikai agresszorok koreai és kínai hadifoglyokat kínorz- nak és mészárolnak le, 1951-ben csak. nőm 17.000 koreai és kinai hadifog­lyot' gyilkoltak meg. 1952-ben csupán Kocsedo szigetén 252 koreai és kínai hadifoglyot pusztították g) az ameri­kaiak. Az amerikai agresszorok baklério- lógiai kísérletekre használtak fel ha. difoglyokat. E kísérletek eredménye ként 1400 hadifogoly súlyosan meg­betegedett és a többiek 80 százaléka különböző járványos megbetegedések­kel fertőződött. Az amerikai agresszorok utasítot­ták Csang Kai Sek és Li Szín Man titkos ügynökeit: tetoválják a koreai és a kínai hadifoglyokat, kényszerít­sek őket, hogy vérükkel aláírt péti. dókat nyújtsanak be és cs<dlakozza­nak az úgynevezett ,,kommunistáé (le­nes dandárhoz“, valamint más bandák hoz. Az amerikai agresszorok ilyen brutális eszközökkel igyekeznek meg­valósítani a hadifoglyo k vissza tartá­sait. , Még Joy altengerhagy. az amerikai küldöttség vezetője sem. tudta 'tépiez. ni a genfi konvenció megszegését. Mindebből, látható, hogy -az ame- riakáááic kínzásokkal, ikegyeil.en.ke- d-ésékkél, tömeggydlkos-ségokkal és a hadifoglyok erőszakos visszatartása ra irányuló mestered ésekkel „tartják be szigorúan“ a genfi konvenciót. Ezzel ellentétben a koreai néphad­sereg és a kínai népi önkéntesek nagylelkűen bánnak az összes hadi­foglyokkal, senkit meg nem vernek, meg nem aláznak meg nem gyilkol nak. A hadifoglyok még a legsúlyo­sabb utánpótlási viszonyok esetén is ugyanolyan. ellátást kapnak, mint a koreai és kínai harcosok, a sebesüli és a beteg hadifoglyok pedig gyógy, kezelésben részesülnek. A koreai-kínai küldöttség a íe-gy, versz-üneti tárgyalásokon szünet nél­kül a két fél. őrizetében lévő összes hadifoglyok hazatelepítésének ész. szerű elvét követeli: biztosítsák a hadviselő felek, hogy a. haza telepítés után az összes hadifoglyok visszatér­jenek családjukhoz és folytassák bé­kés életüket. A koreai-kínai küldöttség a követ. kező észszerű javaslatot tette: a ko­reai néphadsereg azon fogságba esett harcosad, akiknek otthona Dél-Koreá- ban van és a liszinmanista csapatok azon fogságba esett katonáit, diriknek otthona Észak-Koreábam van, nem kell hazatelepíteni, ha szülőföldjükön akarnak maradni és ott békében szem.»- dékoznak élni. A fegyverszüneti tárgyalások 4. na­pirendi pontját csak úgy lehet ren. dezni. ha az amerikaiak haladékba la mil elállnak az „önkéntes hazatelepü­lésre'' irányuló képtelen követelésük­től és elfogadják a koreai-kínai kül­döttség becsületes és észszerű javas, látair. Ellenkező esetben viselniük kell a teljes felelősséget a. fegyver­szüneti tárgyalások akadályozásáért, sőt esetleges meghiúsításáért. Jugoszláviában pofonokkal „nevelik tánoncokat 44 a Bukaresti A Romania Libera hasáb, jain A. Solomon részletesen foglalko­zik a jugoszláviai fiatalok helyzeté­vel. Solomon a többi-között a-követ­kezőket írja: ■ Jugoszlávia városainak és falvai­nak utcáin félmeztelen, kiéhezett gyér. mekek kóborolnak. Na.ppal az utca az otthonuk, éjiszaka pedig a rom. házak padlásán találnak menedéket. Ez a sorsa Jugoszláviában százezer gyermeknek, akiknek szüleit a hóhér Rankovics janicsárjai megölték, ha­láltáborba vagy börtönbe zárták és annak a 78 ezer árva gyermeknek, akiknek szülei életüket áldozták a ju­goszláv nép felszabadításáért. A gyermek- és tanoncot.(honokban a szerencsétlen fiatalokat szűk, egészségtelen és nyirkos odúkba zsú­folják, nem gondoskodnak megfelelő­en ellátásukról- sem. A tanoncottho. nok személyzete — élén az úgyneve­zett- .,nevelőkkel— ellopja a tanon- cok amúgy is kevés táplálékát. .4 fa­siszta ..fegyelem“. legcsekélyebb meg­sértése á legbruUüisabb büntetést vonja maga után. Az „oktatók“ gyak­ran arra kényszerítik a tanoncokat. hogy csupasz kézzel villamosvezető, két fogjanak meg, megvonják tőlük a táplálékot, embertelenül pofozzák és a pincébe zárják őket. .4 titofasiszta banditák borzalmas helyzetet- teremtettek a dolgozó nép és különösen a sokgyermekes család­anyák számára. Jovanka Brejsznukovics jugoszláv oiunká$asszonyt, akinek férjét a kö­zelmúltban letartóztatta Rankovics rendőrsége, azonnali hatállyal elbo­csátották munkahelyéről. Gyermekét ugyanakkor kitelték a bölcsődéből, úgy hogy a szerencsétlen gyermek éhenhalt. A VIETNAMI IFJÚSÁG Hét év óta harcol függetlenségéért a hős vietnami nép. Győzelmeket ara­tott a fronton és egyidejűleg kontoly sikereket ért el az új élet építésében is. A gyarmati elnyomás alatt síny­lődő Vietnamban száz, ember közül kilencvenöt írástudatlan volt. hiszen a-z imperialisták érdeke úgy kívánta, hogy a népet sötétségben és tudatlan­ságban tartsák. A népi hatalom meg­nyitotta az iskolák kapuit a dolgozók gyermekei, előtt. A középiskolák szá­ma például tízszeresére nőtt. Bevezet­ték az anyanyelven folyó általános ingyenes elemi iskolai oktatást. .4 rászoruló tanulóiénak anyagi segítsé­get nyújtanak, tankönyveket és isko. lai felszerelési biztosítanak számuk­ra Persze még előfordul, hogy nincs e'ég tankönyv, papír, vagy ceruza. Ilyenkor bambuszlevelekkel pótolják u papírt, széndarabokkal íz bambusz- pédcikákkal a ceruzát meg a tollat. Hála a.z egész népet átiogó hazafias lelkes ekésnek, leküzdik a nehézsége- két Sok iskola olyan- házban van, amelyet maguk a tanítók és tanítvá­nyaik építettek. ,.Az-írás-tudatlanság ugyanolyan ve­szedelmes ellenség, mint a külföldi rablóid' — e szavak:at gyakran hada. ni a köztársaság városaiban és falvai- ban. A népi hatalom mindent elkö­vett hogy kiirtsa, ezt a veszedelmes ellenséget és nemcsak arra törekszik, hogy a vietnami ifjak és leányok el­sajátítsák a legelemibb tudást, hanem arra, is hogy művelt, képzett embe­rekké legyenek. A -népi hatalom évei­ben már idáig is számos műszaki, va. lamint társadalom- és gazdaságtudo­mányi tanintézet, több főiskola és egyetem nyílt meg. Vietnam ifjúsága szorgalmasan ta­nul és közben lelkesén támogatja a külföldi, megszállók ellen küzdő hős katonákat. Az ifjak és lányok ezrei segítenélc az utak helyreállításában. erődítmények építésében, a . sebesül­tek ápolásában, az élelem- és fegyver, utánpótlás szállításában. Li a Van Ku 14 éves fiú a? iskolapadból jelentke zeit összekötőnek egy partizánkülönít ményhez. Sok csatában vett részt és nemrégiben — 16 éves korában — „A harcosok példaképe“ megtisztelő 'elve vezést kapta. Minden közsépiskólában megalakí­tották az önvédelmi osztagokat, ame­lyekben a diákok a katonai ismerete­ket is megszerzik, hogy szükség ese­tén a Néphadsereg zászlaja alá sora- kozhassanak. A Vietnami Ifjúsági Szö­vetség. mely több. mint két• és fél­millió tagot számlál, szintén értékes segítséget nyújt a Néphadsereg har­cosainak. így harcot győzelmesen a vietna­mi ifjúság, két nagy ellensége: a tu­datlanság és a külfödi belolaknd+k ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents