Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-29 / 99. szám

NAPLÓ $ S*8? AFNKJ3 ?•' I megtakarított pénx legbiztosabb helye: a takarékbetét Gazdag tapasztalatokat nvnjtott a DI§% megyei választmányi iiló*« 'Az elmúlt napokban tat tóit a a DTS7. tolnamegyei, választmánya éz- l'vben második ülését, amelyen megvitattákI Hiúságunk, előtt álló. felada­tiakat.. Külön jelentősege a~ értekezletnek, hogy ezen- megjelent megyei Ajíf (bizottságunk titkára, Király László elvtárs is, akit, a választmány tag­iéi, telkes tapssal üdvözöltek. A beszámolót Galltis elvtárs, megyei DISZ-titkár tartotta. .traerlelite u nemzetközi helyzetet és • ellenük való harcban elért ered­• lényeket. A mi megyénk DISZ fiatal­ít iiak eredményes harcát is isimer- hte, valamint rámutatott a hiányos. Agokra, melyeknek kiküszöbölésével áldják csak fiataljaink elérni azt a .-..agy célt, (melyet pártunk és népi eanokiráciánk eléjük tűzött: egyre hu- an.lóbhá válni n hatalmas Szovjet* r.ió dicsőséges Koinszosmoljaihoz, ' Ízen a téren elsősorban — mondotta * a politikai nevelő munkánkat kell aegváttortatni, — Különösen a sport- io*galomba való aktívabb részvételre •ívta fel a figyelmet. — A sporimun- a területén a DlSZ-nek gazdává kel! ákni — hangsúlyozta. A továbbiakban az út törő szerve etekkel való foglalkozással hívta fel figyelmet, melyhez nagy segítséget d a közeljövőben beinduló fémgyüj- esi hónap. E nagyszerű mnnkatölya. iát körben a kapcsolat el kell, hogy mély üljön az úttörőkkel. De a még ivül-álló, szervezeten kívüli dolgozó i atal okkal Is. Kémulatolt arra, hogy Politikai bizottság határozata nyo- aáti a mi megyénk területén is dön­ti súlyt kell helyezni a -0 éven felüli iatálok széleskörű bevonására. Kül-ö- . lösen befejezésül a következőket hang úlyO'Zta ki-: — A párt vezetésének biztosítá­sa végett a DlSZ-brn dolgozó kom •nunistákat össze kell hívni érte kezdetre, ahol megbeszélik a DISZ végzett munkájuk fogyatékossá, gait és eredményeit. Úgy nevel jiik az ifjúságot, hogy a párt leg­jobb, leghűségesebb segédcsapatává váljon. A választmány tagjainak hozzászú- ásai is azt bizonyították, hogy me­dvénk ifjúságának munkájában van- rak már jó eredmények. Mint például i bonyhádi járásban, ahol az ifjak eikesen készülődnek nagy ünnepünk­re, május 1-re. A Bonyhádi Cipőgyár fiataljai mar eddig is többnyire 100 százalékon félül teljesítik vállalásai, kát. A Zomá négy árban Perez dános az.zal indult versenybe, hogy meg amelyek a szervezeti élet megerősítése terén, a tagtoborzás terén vannak. Tösmagi elvlárs élénk példával bizo­nyította ezt- Kimondotta, hogy pél­dául a Tolnai Selyemgyárban a veze­tők elmaradnak az ifjúság lelkesedése mellett. Május 1-re 204 fiatal tett vál­lalást, s mégis elvből cs-ak 46 DISZ- tag van. Ez is azt mutatja, hogy ezen a vonalon még sürgős javifani-való van. Több felszólaló után Horváth elv-társnö szólalt fel, a földespusztai DISZ szervezettől. Bír ált a -— és ez már nagyjelentőségű fejlődést mutat DISZ szervezeteink életében, — a .já­rási és megyei DISZ bizottságokat azért, mert még mindig nem eléggé sok kiöl Iöltenek az egyes szerveze­teknél. .Lelkes taps -közben emelkedett szó­lásra Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. — Elöl­járóban aláhúzom azt, mondotta- hogy ha mi a Komszomolhoz ha­sonló szervezetet akarunk teremteni, akkor a DISZ szervezeteknek a .min­dennapi é.s kis feladatúkat maradék­talanul végre kell hajtani, amivel a párt megbízza ők«*.. Helyes volt a diósherényi párttitkár elvtársitól, hogy a fiatalokat megbízta a dekoráció el­készítésével, .amit a fiatalok teljesítet; tek is. Ezen a kis munkán keresztül az a meggyőződésem, hogy ezek a fia­talok -a. nagyobb feladatok megoldásá­ban is lelkesen kiveszik majd a ré­szér/.! az élmunkás jelvényt. De a mezőgazdaság területén i-s a to­rn e i őcsopö r to k • fiataljai ' e m akar na k lemaradni e nemes vetélkedésben a munkásifjaktól. A zulubai Vörös C'ál­lag tsz DISZ fiataljai különösen élen­járnak ebben a munkában. I járás példája is megmutatja, hogy DISZ fiataljaink lelkesen készülnek a má­jus 1 megünneplése mellett a huiin- dékbe.gyiijtö hona]) sikeres harcára. A kétyi. a eikói csoportok ifjai tisz­tasági versennyel kapcsolatban ver. senyt indítottak a hulladékok feltá­rására. szűkét. Az «gyes hozzászóló elvtársik helyesen mondták cl. hogy az ifjúsági szervezetünkben elsősorban a szerve­zeti életet, a szervezeti munkát káli megjavítani. Vagyis tartalommal kell azt megtölteni. A párttal a legszoro­sabb kapcsolatot kell megteremteni. Aleg kell szüntetni azt az egész ség felen állapotot, ami fennáll, hogy- DISZ szervezeteinknek sok ka) kevesebb a taglétszáma, mint pártunknak. — A munka -megjavítására* végezetül Király elvlárs az újiregi MND.SZ asz- szonyok példáját lűyte ltjaink elé, akik nem várnak mindig csak a se­gítségre, hanem azt kikövetelik maguk, nak és ha hívják őket,, ha nem, min­denütt ott vannak, ahol népünk bol­dogabb jövőjéért harcolni kell. A felszólalások megválaszolása után a DISZ választmány kiegészítette so­rait, elfogadta Callus/, elvtárs helyett megyénk DISZ titkárává Hotter elv- társat. Majd Rúzsa elvtárs tartott elő­adást az SzIISz és sportmozgalom ed. dlgi eredményeiről és a további fel­adatokról. A határozati javaslat el­fogadása után az In/ternacionálé el- éneklés-ével végétért az ülés és a vá­lasztmány tagjai megfogadták, hogy az itt nyert tapasztalatok és Király elvtárs tanácsai nyomán minden ere­jükkel azon lesznek, hogy megteremt sétk a mi megyénkben is a dicső Komszomolhoz hasonló ifjúsági szer­vezetet. Azok a nagy eredmények, melye kei a saocializanus útján haladé or­szágunk az. évek .-órán elért. ma gukkal hozták az életsz-invomr emel kedését. Ma már egyetlen becsületes dolgozó parasztnak sem kei: retteg­nie a bizonvtalan holnaptól. Minden­ki biz.ionságban, boldogon élvezhet} munkája gyümölcsé.;, sőt a mindenna­pos é'etszükségiet kielégítésén túl, ma már arra is módjuk van a dolgo­zó parasztoknak, hogy egyéni meg. takarítást, eszközöljenék. Kormáriyv.aUmk minden lehetőséget megad arra, hogs, a dolgozó parasz­tok megtakarított pénzüket kényelmes és biztos módon az Országos Takarék- pénztár valamelyik betéiformájában gyümölcsöztessék. Igen nagy jelentő­ségű Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsának most megjelent törvény ere­jű rendeleté az áuam szavatosságáról, a betétek titkosságáról. védelméről és örökölhetőségéről. De kormányza. tunk más. többi ezirányú intézkedé­sei is azt a célt szolgálják, hogy a dolgozóknak minden lehetőséget meg­adjanak az egyéni betétgyűjtésre. Amíg otthon a szekrényben, vagy szalmazsákban gyűjtögetett pénz ész­revétlenül elfolyik, esetleg elvesz, vagy ei is lopják, a takarékbetét a legteljesebb biztonságban van és ka­matozik. Még sohasem vök olyan időszak, amikor anyagi kényelmet, előnvt és biztonságot nyújtottak vol­na a betétgyűjtőnek, mint most. Ezt akkor láthatjuk a legvilágos abban. ha a fentemiített törvényerejű rendelet, tel kapcsolatban összehasonlítást te szünk a múlt bankjainál és a jelen szocialista takarékpénztáránál elhelye zeit betétek között. A kapitalista idők tőkés bankjai a dolgozó parasztok és kisemberek ke­servesen Összegyűjtőit pénzeit kétes üzleti vállalkozásokba fektették és arra használták fel. hogy saját pro Htjukat növelve, még fojlogatóbbá te­gyék a kizsákmányol ást. Ha lelkiis. meretlgn vállalkozásuk csődbe jutott, a betétesek pénze menthetetlenül oda­veszett. A tőkések bűnös spekuláció ja nyomán száz és száz dolgozó csa­lád veszítette el keservesen megtaka­rított pénzecskéjét. Bizony. keserű emlékeket ébresztenek dolgozó pa­rasztjainkban a Horthy idők .kizsák. mányoló bankjainál szerzett szomorú tapasztalatok. Mi a helyzet ma? Az Országos Ta­karékpénztár a nép bankja, a nép bankjában elhelyezeti betétekért a nép állama íe1 e ősséget vállal. A szo­cialista bankban elhelyezett pénzt nem. fenyegeti semmiféle veszély. A beié lei: nem spekulációs célokra hasz­nálja íe:, hanem a befolyt pénzt nép­gazdaságunk vérkeringésébe juttatja, fiz is hozzásegít ahhoz, hogy virágzó mezőgazdaságról és boldog paraszt­ságból beszélhessünk. A. múltban az a betétes, aki a péu. zét a bankba teúe, védtelenül ki volt szolgáltatva a tőkés tulajdonos ké­nyének, kedvének. Betétjének 0-sv.e géről, u betétes nevéről a bank sa­ját tetszése szerin; ado't. bárkinek felvilágosítást. Ma törvényerejű rendele, biztosít |3 a betétek teljes titkosságát. Tehát a bank nem a hetét összegé1, sem a betevő nevét nem hozhatja nviivánny ságra. Erre a legszigorúbb intézkedé­sek vannak, az. ez. ellen vétőket szí. gorúan felelősségre vonják. Nag\ jelentőségű dolog, hogy ellentétben ■ a múlttal, ma már a Uikarékbeiét ■ semmiféle polgári jogú tartozás iejer ben nem loglalható le. A Horthy időkben gyakran előfordult, hegv amikor d dolgozó paraszt, önhibáján kívül anyagi nehézségekbe jutott, el­adósodott, nemcsak ingó és ingatlan tulajdonától fosztották meg. hanem esetleges bankbetétjét ;s lefoglalták. Ma erről már szó sem lehet, A kapital izmus, hogy korhadó rend­szerét valahogy felszínen tarthassa, a különféle adók tömegével sújtja a dolgozó parasztokat. így a mu'tbá’n a. bankbetéteket, is alaposan megadóztat­ták . Kamatadót és kincstári illetékei, is vontak le a betétből. Ugyanakkor, amikor a bankcézárok pro-fitjövedék me koriátlan volt, gyakran, előfordult, hogy a kisebb kamatokat ki sem: szá­mították és elévülés címén bizonyos idő múltán egyes betétköveteJőseket leírtak. Ma a nép bankjában elhelyezett ta­karékbetét után sem jövedelmi, sem egyéb adót nem kell fizetni. Hason­lóképpen adómentesek a betétek ka­matai is. Nagyjelentőségű az a körül­mény is, bogy a takarékbetét örökök he tő és mentes az örökösödési ille­ték alól. Ebben az esetben, hu a be­téten a takarékbetét elhelyezésekor megjelölte gz • örökös személyét, ak­kor a takarékbetét nem tartozik ha­gyatéki eljárás alá. hanem afelett, az örökös függetlenül rendelkezhet. Kormányzatunk rendeletéi, a dolgo­zó parasztok növekvő jóléte mind többeket és többeket győz meg a be. íétgyüjtés előnyeiről'és fontosságáról. Ma már minden öntudatos do gozó paraszt tisztában van a takarék betét­gyűjtés jelentőségéről és tudja, hogy betétbe helyezett forintjaival saját jólétét emeli, de egyben szolgálja az ország építését és á béke nagy ügyét A hiányosságok is felszínre kerültek a hozzászólások során, \ Bonyhádi Cipőgyár tnződéje versenyre hívía az alja I. és. II. üzemrészt A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói az l. negyedéves tervüket sikeresen tel­jesítették, győ zed elmesen kezdték meg J&52. évi II, negyedévi tervük teljesí­tését. A II. negyedéves terv beindulá­sakor üzemrészenként röpgyüléseket ártották a dolgozók, ahol megtettek szocialista kötelezettségvállalásaikat. A z előadók ezeken a kisgyűlésekcn a pártcsoportbizalímiak voltak, kiknek vezetésével megbeszélték az elmúlt három hónap tapasztalatait és javas­latot tettek a munka megjavításának, érdekében. Yass Zoltán elvtárs, a Köz­ponti Vezetőségben március 2íKén mondott beszéde mély gyökeret vert az üzemben, nem egy dolgozó volt, aki Yass elvtárs beszédében saját magára isiben!. Szabó G. Józsefné azt mondta: „Va&s elvlárs beszéde én- hozzám. is szólt, hisz úgy érzem, hogy én sem dolgoztam ki a napi munka­idő minden percét, naponta üt)—70 percet. Jádakereséssel töltök el. Ez az idő kiesik m hasznos termelő mun. kából, ami természetesen az én és dolgozótársaim keresetének rovására megy. A kis termelési értekezletek után a dolgozók nagy lelkesedéssel hozzáfog­lak a munkához. A szakszervezeti bi­zottság helyesen foglalkozott a mun­kafegyelem és a termelés kérdésével. A műhely-bizottságok urai lettek a helyzetnek, a terv teljesítésének. Zá_ dóri Lajosné, a tüzöde üzemrész mű helybizottsági titkára legutóbb Buda­pesten, a bőripari szakszervezeti köz­pontban volt választáson, onnan visz- jövet tapasztalatait felhasználva, javasolta csoportjának, hogy hívják ki párosversenyr« az alja I. II. üzemrész dolgozóit. Versenyfelhívásuk a követ­kezőképpen hangzik: Ezen versenykihíváson keresztül biz­tosítani akarjuk, hogy üzemünkben a munka versenyt még jobban kiszé­lesítjük, a mennyiségi termelést az anyagtakarékosisággtal és a minőség1 megjavításával, valamint, a társadalmi ellenőrzés megvalósítását akarjuk el­érni. Szocialista hazánk gyors felépí­tése megkívánja, hogy abban a harc­ban, melyet az egész ország becsületes dolgozaS népe folytat, a megvalósítás érdekében, mi is kollektíván vegyük ki részünket. Erén a párosversenyen keresztül bízunk abban, hogy az. ed­diginél még jobb. még szebb eredmé­nyeket tudunk elérni és magasabb szín vonalra tudjuk emelni üzemünk, egész termelési és mozgalmi életét. Eddig szól a vállalás, de ha meg­nézzük, hogy adott szavukat mennyi­ben teljesítik, megállapíthatjuk, hogy mindkét üzemrész kemény csatát vív a tervvel, hogy azt minden részletében teljesíteni tudja és a vers-eny győzte­seként melyik üzemrész került ki. A két üzemrész között folyó nemes vetélkedés bizonyíték arra. hogy a cipőgyár dolgozói jó munkájukkal el­érik azt, hogy az lilüzem jelvényt üze­mük homlokzatán mihamarább ott látják. szocialista bank. a dolgozó parasztság i-s. Hathónapi börtön a társadalmi tulajdon megkárosításáért A szekszárdi megyei bíróság áp­rilis 22-én tárgyalta Debreceni Sán­dornak. a tamási erdőgazdaság bri­gádvezetőjének és társainak ügyét. Debreceni Sándor nemrég végezte el az erdészeti szakiskolát, s a dol­gozó nép bizalmából brigád vezetői állást kapott. Ö azonban visszaélt a dolgozó nép bizalmával, állását anyagi haszonszerzésre használta fel. Megengedte ugyanis Breiten­stein Bertalannak é.s if j- Cseh Györgynek, hogy a simoDtornyai határban lévő erdőben fát termelje­nek ki engedély nélkül. Breitenstein Bertalan cs ifj Cseh György a kitermelt fát értékesítet­ték és 250—250 forintot fizettek Debreceni Sándornak, akit ezért ö hónapi börtönre és a köziigyektől való egy évi eltiltásra ítéltek. Brei­tenstein Bertalant és ífj. Cseh Györgyöt 5—5 hónapi börtönre ítél­tek. mert mintegy 10 köbméter fa kitermelésével károsították meg népgazdaságunkat. Debreceni Sarc dór még egyéb cselekményeket is elkövetett. Az erdész,lakban, ahol lakott, még a villanykapcsolókat és vezetékeket is leszerelte és a saját céljaira értékesítette. Az iregszemcsei kísérleti gazdaságban eredményesen folyik a munka Az iregszemcsei kísérleti gazdaság; emelkedett a kokszagíz gumitartalma. a szovjet kísérleti intézetek példája nyomán haladva egyre jobban oldja meg az előtte ál-ló nehéz feladatokat a kísérletezés és a kinemesítés te­rén. A kísérleti telepen az újonnan meghonosított növényfajtáink a rami gumipitypang, kenáf, szója, ricinus ki nem esi lésében hatalmas eredmények vannak. Azonban a kísérleti gazda­ság nemcsak azokkal a növényekkel kísérletezik, melyek a kísérleti telep­re terv szerint be vannak állítva, ha. nem azon felül kísérletezés folyik a gvapotvetésseí, hogy nemesíthessék az északibb fekvésű vidékekre azt agya. potfajtát, amely ott is eredményesen termelhető. De kísérletek folynak az afrikai juta (mely szintén rostnövény) meghonosításával is. Az eddigi kísérletezések alapja a rami és a kokszagíz kinemesiítése. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a meghonosítás óta jelentősen a raminá; pedig a rosttartaiom eme­lése, va.amint; a szakítás! szilárdság fokozása, A kísérleti telep vezetője, Kurnik Ernő, aki a inunk0érdemrend harmadik fokozatát kapta meg jó mun­kájáért, munkáján keresztül bebizo­nyította azt, hogy ezt a nagy kitün­tetést kiérdemelte, mert. a telepen jól szervezett munka folyik, melynek ha­talmas eredményei vannak nemcsak a nemesítés, de a különböző ipari nő- vények feldolgozása terén is. Nagy segítséget nyújt ehhez a munkához Kaplonyi Zoltán aki fáradságot, nem ismerve kísérletezik a laboratórium­ban úgy a gumi. mint a rami feldől gozásán is. A kísérletezések eredménye meg­mutatja a rami feldolgozásánál , is. hogy a hazai viszonylatban kineme­sített rami szakitó szilárdsága megfe ’-el a követelményeknek ,é-s a gyapot után mini egyik legértékesebb ipari cikk. mely megnő 120 centiméter ma­gasra és 20 évig is éléi ki-ültétése után. Holdanként 4—5 mázsás ion. ható rost állítható elő belőle. Textil iparunk egyik legértékesebb ipari cikke, szép hosszú, fényes szálai vannak, mely a gyapotra, felhasznál­va igen értékes és jó anyag előállí­tására alkalmas. A szakító szilárdsá­ga a rostszálaknak, feldolgozása után tízszer olyan erős. mint a gyapoté- Ezek mellett a növénynemesítések mellett jelentős újításokat is vezet­tek be. melyek kidolgozását és terve, zését Kurnik Ernő és Kaplonyi Zol­tán készítették el, az előállításokat pe­dig Kramavics József géptéchnikus végezte el. Egyik ilyen újítás a kok­száéi z fészekveiőg-ép, mely négyszer annyit vet el, mintha kézi erővel egy ember végezné ezt a munkát és egy fészekbe 150 szemet szór e . Ennek az előnye, hogy a vetőgép a cso-roszja feietv csiga-szerű és forog, mely a forgás következtében a magot a cs-o- rosziya körül szétteríti és igv s. kö­zepe üres marad, ahol igen szépen lehet elvégezni a műtrágyázás;. Eh hez hasonló újítás a mag válogató, amely a kézzel válogatott magvasnál tökéletesebb és négyszer annyit le­het kiválogatni, mint kézzel. Ez azt bizonyítja, hogy a kísérlek telep ''fi­zetői és (!.—nozói jó5 összehangolt munkája nagyban elősegíti a kíséret} te.ep munkáját és nagy megtakarítási jelent népgazdaságunk szempontjából. De ez-ekhe-z a munkákhoz nagy támo­gatási, iivuj: a kísérleti telep part- szervezete úgy a. felvilágosító, mint a politikai .név-élőmunkán, keresztül és a versenyek felszínen tartásában. Ez megmutatkozik a kísérted te’c.pen úgv a kísérleti parcellákon, mint a külön­böző növényféleségek; munkálatainál, ahol a legnagyobb odaadással dolg'o. zik minden dolgozó munkaterületén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents