Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-03-13 / 61. szám
tKjt MAUCIüS 13 NAPLÓ n fírt és pJfíjppnÉs » A ieriaelocsopoH erosífése a bogyiszlói kommunistáknak is elsőrendű kötelessége Harcoljunk a kozmopolitizmus minden megnyilvánulása ellen Ab egyhelyben topogóé, az elmaradás Magyarországából az „ejh, ráérünk arra még!“ hazájából a viharos tempójú fejlődés Magyaörszá gátá ítéltünk. Amerre csak nézünk, pártunk irányítása és állandó segít :*ége nyomán hatalmas, eddig soha nem tapasztalt építkezések folynak. Az alkotás, a lázas építömunka lor- rssrija egységbe egész népünket. Megyénk dolgozóit s ez- a szel cin ha- tóttá át, mikor szeretett vezérünk, Rákosi élviára szü'etésnapját újabb is tíjabb tnunkagyőzelniekke-J ünne- pelték. sőt további felajánlásokat leitek* A? üzemi és falusi pártszervezetek. * kommunisták álltak a nagyszerű mozgalom élére. Az ő példamutatásuk mély tőmegkapcsolaluk 'említett»: harcba a páríonkívüliek, munkások és dolgozó parasztok széles rétegeit is. Most az a feladatuk páríszervozeteink- imk, hogy ezt a lelkes tnunkalcndü letet ne hagyják ellanylni’.ni, tianem Al'andóan élesszék, ápolják. Kiilőnö. sen mezőgazdaságunk szocialista ál. Alakításában igyekezzenek pártszervezeteink az eddigieknél nagyobb segít s-eget adni. „Politikai bizottságunk tnuCt év szeptemberében a .kongresz- «zusi határozatoknak megfelelően új- ra utasította, pártszervezeteinket, hogy ne csak a termelőszövetkezetek szám. szerű fejlesztését és megerősítését tűzzék ki feladatul“ mondatta Rákosi elv társ 1951 november 20-án. 'az MDP Köz-ponti Vezetőség ülésén. Kézzö1 men mit fel* ennek erdete' a fcosyízlóí m'mmitf Megállapíthatjuk, hogy bizony édeskeveset. A felvilágosító és népnevelő munka hiányosságát mutatja, hogy a termelőcsoportban pártszervezet sem alakult. Nemcsak y szeptemberi, hanem a kongresszusi határozatokat sem tanulmányozták át az elvtársak. Természetes, hogy nem js követhették. A csoportban hosszú hónapokig pártszervezet egyetlen tagja sem volt .található s még most is csak két tagjelölt vau. Rákosi; eivtársunk pedig világosan tanítja kongresszusi beszédében, hogy: ,.A fejlődés azonban ma már ott tart, hogy párttagjainktól mint minimumot meg kell követelnünk azt, hogy támogassák e téren pártunk politikáját.“ Rt azonban azt látjuk, hogy Hangya Mária elvtársnö, a párttit kár Js inkább masukhoz járt nap pisámba dolgozni, minthogy a eső. portot erősítette volna példamutató munkájával, hát pék nyomán ■természetesen «a többi párt vezetőségi. tag js húzódozik a közös . gazdálkodástól. Nem is csoda, ha maguk a párttagok is követik őket. így történhetik meg, hogy a bogyiszlói Petőfi termelőcsoportban párttag egy sincs. Hiányzik a pártszervezet, «mely biztosítaná a csoport további erősödését, fejlődését. A bogyiszlói pártszervezet veztősége is úgy van, »nini ahogy Sztálin elvtár,s tanítja: „Azt gondolták, hogy ha egyszer megvan a kolhoz, mint a gazdaság szocia. lista formája, akkor már minden meg van.*4 A . fennálló hiányosságokat lehat sürgősen ki ke l küszöbölni, na ,i bogy oszlói pártszervezet és vele együtt az egész község dolgozói n-ou akarnak lemaradni a -fejlődésben. Iliihez pedig az keli, hogy a vezetőség tagjainak példája nyomán a párttagok kommunista hamissággal fogjanak a kérdések megoldásához. Hang' eb társnő mi legyeu azon a véleményen, hogy —• én már nem is beszélek — hanem adjon ki a, vita során még Molnár elvtárssal is. Minden este ne azon vitázzanak, hogy tartoznak-e beszámolni egymásnak, vagy sem, hanem azon, hogy miként tudnák közösen, együttes erővel megjavítani a párt- munkát, példamutatásuk nyomán pe. dig a csoport munkáját is. Támaszkodjanak bátra» a jól teljesítőkre és lelkes versenyvál falókra, mint G. .Varga József és Bajusz Béni elvtársak. T>e a pár fottkívUHekrc Is, mint Böes Gábor. Ladányi László, Latki József, né, Kormőrzi József ess sokan mások, akik a mostani versenyben is kimagasló eredményeket crtek el. A kongresszusi határozatok végrehajtása a bogyiszlói pártszervezet számára js megtisztelő kötelesség. Tehát minden lehetőt meg kell tenniük, hogy munkájukat megjavítva, ezen keresztül » többi párt- és gazdasági kérdéseket is sikeresen megjavfíhas sale. Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére vál’aíják, hogy a munka nagy ünnepére megerősödött pártszervezettel, jól működő iermeiő- csoporttal, falujuk növekvő eredmé- nyeivcl s°g<lik pártunk és dolgozó népünk nagy ügyét, » szőri almon* épí. lését, a békét. res.’stvett. A munfcasízervew;« marii; m-egmvi- tafikozAic állami gaadaságu-iinikhan. A megy területén. lévő gazdaságok már mintegy 359S mázsa vetőmagot tisztítottak ki, 940 holdon elvégezték a si~ mítúzást ás 580 holdon elvégezték a pétisó miit rágy aszór ást a tavaszi vetések alá. Ezzel kapcsolatban megkezdték a, tavaszi vetéseket js és mintegy 150 holdon végezték már el ezt Az afeó '■eperdi állami gazdaság 10 hóid zabot. az aí-sópélij. gazdaság 30 hold borsói, a sárközi 'gazdaság 100 hold borsóit es 30 hold árpá t vetett d. Jalták, hogy mindert munkái határidő előtt el fognak végezni, A kukoricát négyszer fogják meg kapáiul kézikapával, hatszor lók»" pávai és alkalmazni fogják a pót beporzást is. Beadásukat e/.ideig mindannyian túlteljesítették és vállalták, hogy beadásukat gabonából a géptől, buigo- nyából és kukoricából a földről teljesítik és adójukat js pontosa» fizetik. Nagy súlyt helyeznek a iuásod- vetésű növények termelésére, amely az állatállomány fejlesztésének egyik biztosítéka tesz. A napokban zsúfolásig megtelt a Kirov-kolhoz klubja (Tadasik OSZSZSZK, Sz talinabád-teri del). Többszáz gyapotterjiigisztő. gyűlt össze, hogy meghallgassa a Tadzsi'k Állami Fi!harmonikus Társaság ván dörbrigád járnak műsorát. A Tsdzsák Állami Filharmonikus Társaság művészei ftgyímis gyakori vendégeik a kolhozokban, rendszeresen tartanak Február i'4 én Ba.ías2?ákre utazturLi-c falujárásra. A tanácsházán beszélgetés közben megtudtuk, hogy gazdag yü- lés lesz a kultúrteremben délelőtt Ft órakor. Elmerelürk mi is azonnal, hogy bészéTgessürrk ott is a dolgozó parasztokká!. Amikor odaértünk, még csak a gondnok volt ott a terem hi deg volt, mint a jég. Állítólag a tanács elviilotte a kályhát az MSZT saókházába. A mérik terem ugyan meleg, mert tüaeütnek benne, készül nek az esti táncmulatságra, de od-a nem lehet bemenni, mert a iát rom a tanács, hanem az MSZT adta. Majd dó lett- mire összejött vagy 40 dolgozó, de tllóg volt ókéi rá. bírni, hogy üljenek le, mert bizony dideregtek. De azért ha késve — megkezdődött a gyüké?. Hz eífado, to Ferenc elvláfs toll, a járási mezőgazdasági osztályról. Először a nemzetközi helyzettel fog- laiikozott, mondva, hogy: ,,a nyugati tőkések külső politikai nyomásra újabb háborút akarnak kirobbantani(?) Nem tudom, hogy ó hogy értette, mert ennek szerintem olyan színezete van, mintha valami külső politikai hatalom kényszerítené Tru manókat és Morgavtiékat az új háborúra, nem pedig ők volnának az értelmi szerzői. Lehet, hogy nem így gondolta, azért jó lett volna ha hő vebbgn megmagyarázza ezt. Majd beszólt az új begyűjtési rendeletről, hogy a feleméit ötéves tervvel együtt túKészített Ezzel a kijelentéssel az; hiszem nem sokan értenek egyet, mert ha az volna, nem Lehetne teljesítem, pedig nem egy dolgozó paraszt bizonyította, hogy igen is teljesíthető, sőt túl is teljesíthető. Részéit a szakaszos legeltetésről, ami „nyugaton“ olyan jól bevált, és a mezőgazdasági termények magas önköltségéről nálunk.-' Szembeállítva J vele nyugat lejlett mezőgazdaságát. Elmondják azt, hogy ez s. csati akozó s nemcsak. ígéret lesz, hanem való. ra is fogják váltani. Tudjak azi, hogy Tito Jugoszláviájában milyen keserves sorsa van a dolgozó parasztságnak, Hazánkban pedig a dolgozó parasztok harcolnak a nagyobb terméseredmények eléréséért, az állat, tenyésztés fejlesztéséért, hogy bcadá. si kötelezettségüket túlteljesíthessék. Tudják, hogy ezzel a béke megvédését segítik elő és népi államunk megbecsülésben részesíti a kötelezet'ségüket jól teljesítő dolgozó parasztokat hamgversemy^fcsi a. Tactesic Szinháj és a Majakovszkij Orosz Színház, továbbá a terüteti és kerületi ssefehássak művészei szintén gyakran, lépnek fel a gyapofttermesztök előtt. A tadzsik r? újhazak és fijharmom kus társaságok , vándorbrigádjai tavaly több, mini 2000. hangversenyt és műsort adtak a köztársaság kolhozaiba». ahol. az önköltség jóvái 10 százalékkal alacsonyabb. A Szovjetunió fte. zógazdaságát rack, futólag am'by'e meg. A beszéd befej-eztóvei a dolgozók hozzászólás nélkül elmentek, csafe* egv-kettő maradt ott és mi. Megkér- derűik tőle, hogy melyik az a nyugati állam, amelyiknek .-.-var. fejlett a mexogur* dasága, vagy tán csaik szóbotlás ve*l'p de igyekezett bcr. hűnket meggyőzni, hogy ném véletlenül tett», hisz otí: van Dánia_ a világ legfejlettebb ál ’aitenyésziésévcl, a.7 ö „úgynevezett' kapitalista szövetkezeteivel, amely messze maga mögött hagyta az egész világ ti1laitenyésztései, sőt a Szovjet, unió ulla[tenyésztése sem fejlődött még oda. Ugyanez a helyzet Amerikává'!. ahol már előbb voltak arató- cséplőgépek, mint a SzovjotunáóbaT;.. De úgyléitSBüik, hogy az eivkirs éjféle j le Mg azt, hogy azok a dánloa szövetkezetek nenn csak ..úgynevezett' kapitalistáik, hanem valódiak, hogy azok éppen úgy a háborút szolgál jók, mint Amerika géped, hogy szók éppen úgv a do-'gozók ki-ssákmányg- Msánatk az eszik özei, mint & Weiäg. Manfródeké, vagy az Esrtorháziaké vofitak nálunk a Horthy-rendsseThesi. Az ilyen példák nem a béketábor, hanem a háborúkészftők erejét, növelik. Alátámasztják azt a politikát, amelyet a kapitalista poJitátuöofc hirdetnek, bogy a nemzetek önrenáeko zési ideje lejárt ami elősegkí Amt rika világ-uralmi törekvései!. £’zc« t példák is e&ct jelentenek ezzel az áUítással? az amerikaiak és cl ín M- bon nyugat felsőbbrendűségének eíík- mérésivel. Mi tudjuk, hegy ezek mit jelentenek, vagyis a?. amerikaiak mit akarnak, egy újabb háborút a Szovjetén'o és a népi demokráciák ellen. Hi az « lisszaboni konferoncián east ‘árgyáit&k az a célja az egyesült európei had- seregeknek.. Ml szabadságiMet a SzUyjetMifréÜ taplók, aki felszabadított bmnünkat a fesjaa. ta elnyomás adói és azóta is állandó an érezzük baráti támogatásit. Segj?- bennünket gép ekkei, nyersanysgg e' elküldi hozzánk kiváló mérrtökeSt, mezőgazdasági szakembereit, sztahanovistáit és élmunskásait Lehetővé tette, hogy már bárom {jaraszideje- gáció tekinthesse meg a világ 'ey fejlettebb mezőgazdáságán hogy mérnökeink t anul mányozzák a hatalmat sztálini tervek munkálatait amely#!-.' a kommunizmus és egyben a béke építkezései is. Ezek ez építkezések á> ezek a baráti xnegáxyiiváno’ások bizonyítják a szovjet cép hátártadfen békeswepetetét és internacionalizmusét. Hisz: a- a nép, amelynek ilyen terved vannak és így segíti a lei? nemzeteket, és azt olyan, önzetteöÜi teszi, mint a Szovjetunió, az egy Altaian nem akar Siáboiút. Nekünk osr ilyen nemzetről keli] példát veraú. amely minden erejével a békét szol gél ja, nem pedig egy újabb világháborút akar zúdítaná a világra. mint gz USA kapitalistád. Elég hatalmas eredményt lehet; fe.- hozni a szovjet mezögaadaságról, abö‘* a micsúrini tudomány segítségével u szovhozparasztok egy új, a világ legjobban tejelő szarvasmarha fajtáját tenyésztették ki. Vagy milyen eredményt érték el a nővért yt ermesztfe terén a népet azoJgálló tudomány 'segítségéve!. Vagy lehetett volna beszélni a legfejlettebb mezőgazdasági' gépekről, amelyek nem a dolgozók kizsákmányolását hanem azok mósn kaját varrnak hivatva megkörniyítemb De Lehetett vouna venni hazai példákat is, bogi'- egyos állami gazdaságaink vagy termelöcsoporljadfik milyen terméseredményeket > t;k e gépi murk a .’v ;l::'.3zá: ive" mert ilyen -s van elég, hála a Szovjetunió baráti támogatásinak, amelynek ,« tapasztalata és egyéb támogatása éz.v két lehetővé tette. Hisz az is önköiA ségcsökkentés, amikoi egy termelőcsoport jobb agrotechnikával, mint például a négyzetes kukoiicávctésséik vagy a pótbeporzással. magasabb ?er„ mé&oredméhyt ért el. Vagy a napi háromszori fejés bevezetésével emel. ték a fejési átlagot. Azt hiszem, hogc az ilyen példák sokkal nagyobb éf déklődósi vádlottak volna ki a hy?t- gat ókból is. és sakkal nagyobb hatással lett volna népgazdaságunk é? ezen belül a mezőgazdaságunk tűsében is. •\ falujáról-: -nevében. Módi János •r árorahónapo? pártldknic.. MAXI M GORKIJ: „AZ ASSZONYOKHOZ ÉS AZ ANYÁKHOZ FORDULOK..." A tavalyi esztendő bori a. megye legfőbb ál end gazdasagában a rassz murjkaszorvezés köve' kéziében nem tudták határidőre elvégezni a munkákat. Ezért az idén a vetés határidőre való befejezése érdekében egyévi idő tertamra szervezték meg a brigádofcat ék a murikacsapatolrat. A fe osztott térületeket pedig jegyzőkönyvileg átadták a brigádokniatk. Arról is gondoskodtak állami gazdaságaink hogy megfelelő képzésben részesítse a brigád vezetőket így a iep&rdi állami gazdaságban a tél folyamán Iiárom- hetos tanfoívamot inditofiaik, amelyen Q gazdaságok minden brigádvezetője, Több zombai dolgozó papaszt csatlakozott Habi József kezdeméiiYezéséhe* Zárába község dolgozó . parasztjai' köziül is többen megértik az állatié nyésaíés fokozásának jelentőségét és csatlakoztak Dabi József szekszárdi dolgozó paraszt kezdeményezéséhez, az állattenyésztés fejlesztéséhez. Csíki Ádátn tanácséi nők vállalta, hogy 6 Ivóid földterületére .1 szá- mosállatert állít be. Azon lesz, hogy ne 2 hold főidre, Iranern legalább egy és félre jusson rg\ számosállat. Az áClatállbmánya növelését Boros Károly 8 holdas és Kelemen János 8 holdas dolgozó parasztok is maguké vá tették, akik vállalták, hogy csatlakoznak Dabi József kezdeményezéséhez és elérik azt, hogy az összes állatállomány számosállatra átszámít va, minden hold földre egy számosállat jut. Csatlakoztak még ehhez a Kezdeményezéshez Seres Tibor 7 holdas, és Pestu István 16 holdas dolgozó pa rasztok, hogy ebben az évben be fogják állítani két holdanként az egy számosállatot, sőt ha lehetséges, még többet js. Nem akarnak lemaradni a talajmunkák elvégzésében sem és váv Az állami oazdaságok fél készültek a tavaszi munkákra A sárközi gazdaság 100 hidd barmi és 30 hold árpát veteti el Művé*z-vánflorbrigádob a kolhozokban 1025-ben irta Maxim Gorkij, a nagy iró és humanista ezeket u soroké.: akkor, amikor az imperialista gonosztevők új háború rémével ie- nyégették a világok Ma ugyanazt teszik az imperialista háborús uszítok. De ma a világ ttaszonyai 'már egy-.-eg sen szállnak szembe a veszéllyel. A béke jtiveinél: ítáborában az asszonyok hatalmas erőt képviselnek A Nemzetközi No. szövetség több, mint százmii ió, a bói:ccrt és demokráciáért harcoló asz- szanya büszkém, felelhet; Gorkij kérdésére: „Hallatjuk hangunkat, harcolunk a békéért és az életért azok ellen, akik mindettől meg akarják 1 osztani az emberiséget!1' De még nem minden asszony ismeri a veszélyt, amely őket es gyermekeit fenyegeti: Még nem minden asszony harcosa a béke ügyének. Isiért időszerűek ma is Gorkij szavai: „Ma a téboly közeledő napjaiban miért- nem mentitek meg fiaitokat az öldökléstől?...A háború azzal fenyeget. hogy a földdel teszi egyenlővé az. európai kultúra városait s a ha ■‘áltól, mognyomorodástól és az őrülettői megkímélt embereket vudállu- tokká változtatja. Ki emeli jel ez dien tütaJcozó szavát, ki hirdeti meg tr, harcot a közeledő tragédia ellen? Az asszonyokhoz, az anyákhoz fordulok. Nemcsak Amerika es Lu/ó ;m sokmillió asszonyához, akik az elmúlt háborúban vesztették el gyér- inekeiket, hanem azokhoz is, akik holnap, vagy egy óv múlva sirathat, iák d Halkat. Miért hallgattok ti, akik fájdalommal szültétek őket? Ml ért nem emelitek fel mósszehangzó szavatokat az új háború réme ellen? Ti, Anyák vagytok az egyetlen, ősi erű ame'y a kihaló földet mindig új *h>lte! t-öllit-cl: be, Minden pillanatban, amikor valahol ogv emberi letet it a hala}, valahol a főid egy másik részéit egy ■ asszopty gy&zeéetbiea. kedik a rombolás vad erőin, s új ember születik. Kehieteken tápláljátok a gyermekeket, kézenfogva vezetitek őket az életbe, ;?oyy rí-’, lgc ók': -, váljarwk akiknek müve gazdagítja az emberiségei. Hősökké, vagy esetleg az emberiség nagy elmeivé, 'nagyszerű gondolkodókká . .. Nem tűrhetitek tétlenül a7 őket fenyegető veszély köze fedésé fi Fialtok ezreit Is százezreit övezi a. történe'em dicsfénye. Nagy felfedezésekkel tették szebbé életünket; teremtő erővel nemesítették létünket; megcselekedtek a legnagyobbat — emberré tették az embert. Ti, anyák, nem tűrhetitek hogy nagyszerű fiaitokat újra vadállatokká tegye ki Anyák! Miéri nem azt■ kiáltjátok százmillió torokból: „Hagyjátok ab ba az üldck!est! Világra hoztunk benneteket, hogy éljetek, dolgozzatok, boldogok legyetek - hogy az elet szép. bölcs és igazságos legyen! Elég vo-lt a lég,ihábóráikból, a méigesgázokból, az ördögi találmányokból, a szőr. nvüséges gyilkolásbólM Asszonyok édesanyák! Nektek kell felemelnetek tiltakozó szavat©. kát. Ti adjátok az. eletet, ti védelmezitek meg a halál elem A halál örök ellenségei vagytok ti, akik napróLnapra legyőzitek a halált. Ma a téboly közeledő napjaiban. miért nem mentitek meg fiaitokat az öldökléstől? Miért ne;n erneiitek fel erős hangotokat az élet védelmében azok eilen, akik a rombolásra, a pusztulásra szomjaznak? Miért..?...és az anyák egyre erősebben emelik fel hangjukat, amely ezer- *#etk hrmgosabb. mint •*?, imperialisták réaútgetései!
