Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-13 / 61. szám

£ ■M p i. O ■in utiiHmm­1952 MÁRCIUS IS A Szovjetunió jegyzékének visszhangja Be'/in (MTI) A Német Demokra­tikus Köztársaság valamennyi rádió- áCiémása többször közölte a Szovjet­unió kormányának, jegyzékét é^'a -né tóét békeszerződés tervezetét.. •’A- nemzeti a re vonal pártjainak va!a- jftennyi pai ai.neidi, tartomáuy gyűlési és „községi képviselője a Nőm ej. Dó­mokra tik us Köztársaság üzemeiben, hivatalaiban és iskoláiban ismerteti a' szói jel -jegyzéket és méltatni a siovje. korain n\ kezdcinényerése.nek j^’öh tőségét. ' Az Széniek ■ dolgozói röpgj ülései t ken háiatelf szívvel mondanak .1. köszönetét a Szovjetunió kormá- Í iij inak amely a következetes sztiibn’ '< 'Uepoiitika szellemében mim!« irgresz a német béke szerződés létrehozása és Aéwet ország egységének megteremtése érdekében. A Nemet DeüiokruUkus Köztársaság népi kamarája. március 14-én, pénte­ken ülést tart és állást foglal a . pyu gáti nagybataí.mak kormányaihoz in­tézett szovjet jegyzék, valamint a jegyzékhez csatolt békeszerződésterve- zct ügyében. Kedden valamennyi kelet- és nyu. gatberlini esti lap első oldalon ismer­tette a szovjet jegyzéket. A bonni kormány rendkívüli mi­nis zl er tanácsra fogoiálkozoti a Szovjetunió jegyzékével és a béke­szerződés tervezetével. Bonni kor­mánykörök egyelőre nem nyilvá­nítottak véleményt a kérdésről. harisban is stagy Jig* yel met szentelnek o ssoviet Jegyzettnek ■’ár­politikái körökben nagy ha­vasi ' keltett a Szovjetuniónak a há­rom’ rtyugái; nagyhatalomhoz intézett yé-o zöke. A szovjet jegyzék, annyira megfej! •* n-cpek óba iának, hogy- még ■a jól-hoíldali’ fránria. politikai körök ifi kényieíe-nek’ vele- foglalkozni. ■. -tlaiequos Bariloux. a nemzetgyűlés- A.kfjliisyi bizo-ttságán-ak elnöke kj~ t<>Íentette, hogy a szövetségesek nem háríthatják d a szovjet ja- va s iátó l Coste Floret MRP képviSeiő. voll miniszter kijelentette; Franciaország csak helyeselhet iriin- den olyan kezdeményezést, amely csökkent-heti a nemzetközi feszültsé­get. A Páris Presse szerint a szovjet jegyzék „rendkívül nagy jelentőségű“. 'A' Uj Kína hírügynökség külön-tudósítója az amerikaiak halogató taktikájáról Koszon. Az Uj Kinő hírügynökség iäk'örf* udösíló ju ji íenti: — Lihbv élíen!engérnagy hál nap óta rr-tn • hallás:dó a 4.. rmpiron'di pont kérdésében három hónapja zsákutca, ha jutóit fpgyVárszüiKóIárnyalásokat elöreiéndiieiu unnak a javaslatnak e'.t'ögadá:rf5v:iamelyet a koreai kínai küldöttség beterjesztett. Li Szán Csu •tábornok megmutatta a kivezető utat, amikor javasolta: mondják ki az összes hadifoglyok szalúidonboesátásániák és hazate- lépítésének elvét azoknak az «da­loknak alapján, amelyeket a két fél a hadifoglyokra vonatkozóan utár kölcsönösen kicserélt. '■bv javaslat ''elfogadásával a nyolc hónapja folyó fegyverszüneti tárgya . iások nagy lépéssel haladnának előre, á*'-fegyverszüneti egyezmény megkötő--' se félé; ó Libby azt óyitja. -hogy üem érti a koreai-kínai küldöttség - javaslatát, ho- • Ött a javaslat napnál világosabb min denk; számára, kivéve Libby ellenien-* geniagvnt. Az amerikaiak halogató laRiiká- , jártak nyilvánvaló oka: időt akar- : oak nyerni arra, hogy a Kuoinm- tán« 'és Li Sün Man nagyszámú ügynöke a hadifoglyok megtelem ~ IjHéséve) megrendezhesse az ,,ön- . k-éu-tes hßza tele pül és-‘ vagy más szóval „a mellnek szegezett szu­ronnyal végbemenő politikai vá­lasztás“' tréfáját, Libby arcátlanul ..az ember: jogait- ; róC“ igyekszik fecsegni,; jUikőzben kuomintagista • ügynökök és- amerikai ák kommun:síae:lenes jelszavakat te. TÓválnak a hadifoglyok (estére és arra akarják őket kényszeríteni, hogy tá- •mogassák,a. ,,ncm.. kötelező hazatele­pülés” elvét. , Libby az albizottság ülésének új boíi megkezdése óta egyik túlhaladott mellékes' kérdést a másik után vetetté fel, hogy .megakadályozza a fegyver­szüneti egyezmény megkötését és amikor már kifogyott a mellékes kér. elésekből és -fantasztikus állításokból, fenyegetésekhez folyamodott, és azzal heivenkedeti, hogy „otthagyja a tár­gyalóasztal!.“. Ezzel bizonyítja be. hogy nem akarja rendezni a 4. napi rendi pontot, A koreai-kínai küldöttség kém i sídül megmutatták a zsákutcából kivezető utat és mod az amerikai­kon a sor, hogy eldöntsék, vájjon akrrják-e a koreai fegyverszünet mielőbbi megkötéséi. á koreai nrpNsereg leporancsnolfsáffánek Míjeíentése Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nephadse regének főparancsnoksága jelenti március 11-éu. hogy a ír on ton jelen­tős változás nem történt. V néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadá­szó lövészek március ll.én lelőtték az ellenség négy vadászrepülőgépéi. ß tpiiovel nép merOnüepel'e népíisöserepe meptepitssanait üyo’cad év'oníulfiá! Varsó (MTI): Ibit március lí-én asakult át a Szovjetunióban a len gyei hadtest az 1. lengyel hadsereg­gé, amely a Szovjet Hadsereg olda­lán vívott hősi harcokban ' edződve 2 képezte a lengyel néphadsereg alap­ját. Március il ón egész -Lengyelország, hun, az üzemekben, intézményeknél, katonai alakulatoknál :és a falvaikban gyűléseken emlékeztek meg a nép­hadsereg megalapításának 8. évíor. dúló járói. A 1-eégye! sajtó külön cik­keket szentelt a-/ évfordulónak.. iSŰemeRt Gotfwáld iá»osr«íása WiShe.m Picéknél Berin/ri (MTI)* A B^r’iinben 'tartóz-' k-oao ivmaent. Got tw aid, a. -Gaehsz o vák Köztársaság elnöke,■ a csehorszá­gi fooirmLmyfcüIdöl.t-égigiel együtt ked­den . délután látogatást tétit Wií-hölm Piedcncl, a Német Demokratikus Kö&- társasúg minőkénél. ; Az elhangzott üdvözlő bőszé(lek­ben '. mindkét államfő hangsúlyozta, hogy in4nd ,a Csehszlovák Köztársa­ság, mind a Német Demokratikus Közifársaság szilárdan áll a nagy Szov- jetuuió-vjpzette béketáborban. Egyben azt a. meggyőződésüket fejezték ki hogy a Csehszlovák Köztársaság el­nökének bertiná látogatása Wilhelm Pieck Prágában tett látogatásához lia sohlóan hozzájárul a. csehszlovák és a német nép baatétságánpk további megerősödéséhez. ­ß? Egyesüli Államok íegfe so bírósága kél üä fasiszta ieliegíi iieiarozaloi bozstt Newyork (TASZSZ): Az A merited Egyesült Államok Legfelső bírósága március 10-én két olyan határozatot hozott, amely újabb merény'etet je. lent a nép döraokrafikus jogar euleaL Az első határozat értőimében ki kell utasítani az országból azokat a személyeket,, akik tagjai voltak va-gy jelenleg is tagjai a Kommunista Párt nak és nem az Egyesüli Á'kunok áh íámpc'lgárai. •A második haifározat állapján a ki utasítás hatálya alá eső. személyeket a kaucióval történő sz-abadonbocsátás joga nélkül börtönbe lehet zárni, ha az igazságíigyminiszter úgy dönt,- hogy kaució méltetti szabadonbocsá- bás-uk „kárt okozhat-4 az Egyesít't Ál­lamoknak. ­A Legfelső Bíróság egyik tagja, Black, beismerte, hogy ezek az alap­vető jogok „megidöbbento semmibe, vevését" jelentik. Ebben az évben csaknem Inúrom^zuz k ii I ön bözö főiskolai íuüköuyvct adnak ki a Szovieluuióban Moszkva (TASZSZ): Ebben az év­ben ' csaknem háromszáz különböző: tankönyvet adnak ki -a szovjet főis. kolások számára. Különösen nagy figyelmet fordíta­nak a nyelvtudományra. Vilrtor Vino­gradov akadémikus szerkesztésében m,eg jelenik „A nyelvtudomány kér­dései J. V. Sztálin műveinek megvi’á- g-ífásában.“ ' - a „Modem orosz nyelv“ című kötet. Tankönyvet adnak kj az orosz, irodalmi nyelv történetéről va­lamint egy kötetet ..Bevezetés a nyelvtudományba“ és egy másikat „ÁRatóri-os nyuivtudomány“ címmel. Az'' idegennyelvü irodalmi könyv­kiadó kü’önböző sz-lávnye!veken tan. könyvsorozat kiadását verte tervbe Kínái és mongol nyelvkönyvet, vala­mint cseh nyelvtankönyve t ís kiad. nak. ÍU adta el Jugoszláviát a Tüa~bandu Egyesült Államokba. Ott megegyez-et: a Pentagonnal a jugoszláv hadsereg fegyverzetének kicseréléséről. Wash fngiíónból visszafelé jövet'- Popovics Londonban is időzött, ahol szintén targya-lásdkat folytatott magasrangú katonai sze inélydség.ek.ke!. Ma;do«’iu az időben járt Londonban ős Parisban '--Ránkoi vies, Iránból vipsza-t-érőben ul iá toga totó Belgrádba Harrimah. Truman sze mélye» képviselők). John Edelsten tengernagy, a. íöMköziienger-i angol hadi fen g'-tó ■rtó ; -,'Vl- r - mnom-T.' ..udvarias bari látogatást“, tett Tito- U#L E-cfolsíon zász'ósbaióia, a Livor pool, éppen a jugufe lúv ha di'en go ré­szét hadgyakorlatai ideién .érkeze (ü. tugoszdáy partókhöfc. OI lóbérbe,, Coi- rnns tábornok, az amerikai had-meg vezérkari főnöke járt Jugoszláviában.. Megtekiaitotte a jugoszláv hadsereget 0» személyesen vezeti:' a Szarajevó, környéki hadgyakorlatokat. •Végű-., n-cra is olya., végűn, decem­ber 17 föl sM .i;j Jip, viáb-m járt Ciardwr e leiitengernamv' a VI. ume rikad f'ot-fcu parmacs-ncke. Amint a borba című beurádi lap közülié. Gardner. tató'Áoz-j! 1 Tlmva:. Popu- viec&ai é-i Jerke vices d. a íi-.óisü: ;k;~ '.'L-.'r-.-uíi; ró-zet íó; h>r;u> cs-nekáv«:). t. u.i ö.uu-guLvi eeki'V: *,: • ri::’.-:i.' I--,If ö 1 öI órf i) a!Óíj V úru . a 7. á só - r: r k ó 1 ó: Ú na;ly lenényséqo pedig ok’otó fokul. 1:ozáso-kat vezeeít iu Huniéi kikö­tőben. A tHgyverszálkt;'.--; op-ve/ményi [érienuében rövidesen amerikai . ka­tonai . misszió érkezését várják Bel gxádban. Juva«'>'ávía gazdasági, és poiití kai éleiében, akárcsak kulturális fej­lődésében, amerikai rend uralkodik, amerikai erkölcsök, amerikai szoká­sok ’honosod Hűk meg. A belgrádi ve­zetők ... miért, miiért nem -T- szocia li stáknak híviák ezt u render. Süt, A moszkvéii ri^m/etkö'.i püidntapi koaferencia magyar eiőké^ítő bf ?oíistának arikH]a A moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia ftutgyar előkészítő bi­zottsága, kedden délután a, Tudományos Akadémia nagytermében, ankétot rendezett.- . Áz ónkétat Ölt Károly pénzügyminiszter nyitotta meg. Olt Károly megnyitója után Húy László, a külkereskedelmi miT<r/.ier első helyettese tartottá meg referátumát: A 'moszkvai nemzetközi gazdásági konferencia magyar .előkészítő bizott­sága azért hívta össze a mai értekez: letet —- mondotta . Háy elviárs, — hogy mérlegeljük a moszkvai konfe­rencia jelentőségét és megbeszéljük azt a kérdést, hogy az április első felében megtartandó összejövetelnek mi a jelentősége Magyarországra néz­ve.'.- ' A szocialista és kapitalista rendszer la üstötíi It«»üti hsegeli Háy László a továbbiakban a szo­cialista és kapitalista gazdasági rend­szer közötti különbségről beszé’-f, hangsúlyozva, hogy Lenin és Sztálin elgondolása sze­rint ia két gazdasági rendszer: — a szocialista és a tőkés rend­szer — egy egész történeti perió­dus folyamán egymás mellett fog fennállni, és a két rendszer kö­zött a gazdasági kapcsolatok ki fejlesztése lehetséges és szükséges. Ennek az elgondolásnak természetes folyománya, ha , egy olyan tanács­kozás jön létre, amely a két rendszer gazdasági együttműködését konkrét javaslatok formájában kívánja meg tárgyalni. Uj a .dologban azonban az, hogy ez a tanácskozás most nen zM közi méretben valósul meg és hogy Moszkvában jön létre. Ez azéri lehet séges, mert ennek az elgondolásnak vannak hívei a nyugati országokban is, .amit az, bizonyít, hogy a legkülön bözőbb országokból jnduít ki a kés deményezés a konferencia »Összehívá­sára és a legkülönbözőbb oldalról merüli fel a javaslat, hogy a konfe­rencia Moszkvában legyen. A moszkvai összejövetel azért vált továbbá lehetségessé, mert a Szovjetunió ipari nagyhatalom lett, mert a második világháború óta eltelt években gazdaságilag rend­kívül megerősödött, mert ina már 800 millió ember, vagyis a föld kerekség lakóinak egyharmada a szocializmust építi. Vagyis a két rendszer együttműködé­sének az előfeltétele megerősödött, minthogy a, világgazdaság szocialista része hatalmasan mégnövekedeth Ezután Háy' László .ismertéUe a konferencián résztvevő államok gaz­dasági helyzetét, majd a magyaror­szági gazdasági viszonyokkal foglal­kozva többek között ezeket mondotta: Felmerül a kérdés, hogy miért nem veszünk önellátásra irányt, vagyis, hogy miért nem tö­rekszünk a iK'liozntalt feleslegessé tenni. 1 érmé szelesen olyan ki> ország, mint Magyarország, nem lehet öneijátó, de azon a hatalmas területen, amely n Német Demokratikus Köztársaságtól Kína délkeleti haláráig terjed, vi­szonylag igen rövid idő alatt e" lehet ne érni, hogy másfelől importra nem volna szükség. Ezen a hatalmas terü­leten megtalálható mindenféle nyers anyag, nines olyan bonyolult gép. vagy műszer, amit ezeknek az orszá goknak az ipara, elsősorban a Szov-' jelunió ipara nem tudna gyártani. En­nek ellenére nem vagyunk ?.z önéi. látásra való törekvés hívei. \z önellá íottságra való törekvés egyértelmű volna az elzárkózással, tehát azoknak az elemeknek a malmára hajtaná a vizet, amelyek éppen a két rendszer egymástól való gazdasági elszigetelő sere törekszenek, hogy ezáltal az er lenségeskedés, a háború szelleméi szíthassák. Ötéves tervünk folyamán — folytai, ta — külkereskedelmi forgalmunk csaknem megduplázódik, tehát arneC- 'ett, hogy a tervszerű gazdálkodást folytató országokk al évről év re egyre szorosabban együttműködünk, gazda­sági téren még bőséges lehetőség van . arra. hogy kereskedelmi forgalmun­kat a többi országokkal is szélesítsük. Természetesen az árucserének r.z a fejlesztése uetu öncél, hanem ennek az a feladata, hogy gaz dasági fejlődésünket meggyorsítsa, hogy terveink végrehajtását meg könnyítse. /I moszkvai konferencia olyan időben ül össse? amikor már kiderült, hogy a Szovjet unió és a népi demokratikus orszá­gok ellen irányúié gazdasági rend­szabályok azokra az országokra üt. nek vissza, amelyek azokat alkalmaz zák. Kiderült továbbá, hogy a fegy­verkezés csak a tőkések egy kis cső portjának igazán jó üzlet. És egyre inkább, terjed üzleti, körökben az a meggyőződés, hogy sokkal állandóbb hasznot biztosítanak a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való keres kedeimi kapcsolatok, mint a hadiszáll­ítások. Tehát a tőkés országok üzleti kö­rei azért érdeklődnek a moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia iránt, mert attól hasznot várnak, vagyis a konferencia tárgyalásai reális érdekekből indulnak ki. ‘A moszkvai konferenciát különböző társadalmi szervezetekből alakult nem­zetközi .előkészítő bizottság hívta ö.sz- sze, vagyis a konferenciát nem egyes kormányok szervezik és így a kon ferencián nem is kormányküidöítek vesznek részt, hanem o'yan gazdasági téren dolgozó emberek, tudósok, szak szervezeti és szövetkezeti vezetők akik helyesnek találják a nemzetközi kapcsolatok erősítését. Ebből az kö­vetkezik, hogy a moszkvai tanácskozástól mm? lehet; várni államközi egyezmé­nyek létrehozását, hanem a köl­csönös érdekékéi: felépülő üzleti megállapodásokat, vagy ilyen megállapodások előkészítését. Mi ast v ár fűk a mosshwt.fi li onfcrenciáiólf hogy egész konkrét üzleti lehetősége­ket fog feltárni, és ezen az alapon meg fogjuk javítani kapcsolatainkat Nyugat Európával, ame'yek az utóbb: két évben erősén m^gromíottak. A moszkvai konferencia csaltanós cáfolatot fog adni a háborús élőké szülétek haszonélvezőinek arra a fél­revezető állítására, amely szerint a világ úgy kettészakadt, hogy a kü­lönböző országok, rendszerek együtt­működése lehetetlen. # A moszkvai gazdasági konferen­cia nem fog politikai kérdésekkel foglalkozni, hiszen résztvevői rendkívül különböző politikai be állítottságn és világnézetű cmhe rek lesznek. De meg vagyunk győződve arról hogy olyan gazdasági eredményekéi fog hozni, amelyek megkönnyítik st béke fenntartására irányuló törekvé­seket —- fejezte be referátumát Iláy László. Kivel nyolcvanrai'liő forintot sorsolnak ki a 1 er\ kölesonkö?venvek oeayed.k húzásán A sorsoBs meaeireüdle A húzás harmadik u-apjáu m i óbb, a titó-islák szemrebbenés né’il-: Ü ’ d zt 4’iHtiák iioqv Juooszla­V ira V • cxt »-((v»tor :.vZOOÍát''i^f. on a A 1': i’.- v .viadt ír..’ i ■ kűe: 'i'C4Á/l ÍÍ.52. évi aszta.; napi bari 13:oz.c idíir Maszlarics, az egyik 11to: - ‘ - t ürbtompos ezt írja: . k i go ndo’.t volna víz év ve ez­cto;t ,a.rr:­. hogy a. ’.ná-oci vi'ághá ború u i; / 1, a fasizmus iölök aratott győz o-em után or-záguif, marad az egye f en szociális!a áiiaru a vllá­g on.” i Ez azt mi igazim isteni szinjárúk! Egyé [ ocsr bitéi i 1 fit.t i.-: a 'Zooí,a.ii.zmusró: E V v i p- vóh h n^p'őm ««»•ek ,; f-}JU iv'iik íeiháb.’Ridússa; a Tito ... ovic : k lasisziá.' áruló pofiti kti j-a ’ . A jugoszláv liazafiuk önl'éiúi­do'/só har lo.;yUi»lmik a fasiszta, j ven eb zer oXöiféiéévt, azért, hozfy Ju. j aüS'ik i via vi.-i-zatárhesson a béke. a l ii i mokrác a„ és a, s/oc’.iafíy.uwis l.úbo A7 Országos Ta-kairékpénztár össze­állította n torvkölcsönikölvények sor soiásának részletes tor vezetet.. A hú­zásokat a miskolci Nemzeti Színház u'árchis 20 -ár •.: \i (örökön d‘4. után 14.80 órakor kezdik A húzás Gso a-ipján kisorsolnak három darab ö'-viMi-ezer forintos ~‘5 darab 25 ezer, lö ezer és 5 ezer forintos, iŐOO dl: n>00 forintos, 2500 forintos és J4 800 db háromszáz ■ forintos nyereményt Ezenikivü-1 50 ezer db kötvényt kél- száz forint névértékűén törlesztésre rorsolnak ki. A húzás első napján kis-orsqh nyeremények és .tör osztó •sek ötszög:• 17.8 mil.iö- forint i.csz. Máséi u- 21_éo, iníubú-un ugyancsak 14.80 órai kezdettél kisor soi-ásra keríil: három 50 ezer forin. to-s, 75 darab 25. 10 és 5' ezer fojitt- los, 15(1.) darab lüü.) forintos, húrom- ezer daruit 5:)0 forintos és 2''.íSt)í> da­rálj háromszáz tonnt.es nyeremény. Nyolcvanezer darab kötvényt, sorsol . tűik lei ezen a napon kétszáz forint névórtókben, törlesztésre. Március 2.1 én, összesen 27.5' millió forint értékű nyereményt. y törlesztést *ors;-!nak ki március 32-én, szombaton dó után fél három órai kezdettel három db 50 ezer forintok. 5 : da-iub 25', l-ö 5 ezer forintod 1ÄOO daxa-b -ezer forintos,-S86Ü darab 500 forintos és kilencezer da­rab 80!) forintos nyereményt, 89400 darab kötvényt pedig 200 forint név - értékben törlesztésre, sorsolnak ki. Szombaton a kisorsolt nyeremények és törlesztéseik, összege 24 nai-jlió fo­rint lesz. vasárnap, március 2.5-áíi reggel 9 órai kezdettől sorsolják ki a százezer forintos főnyereményt. *— Ezenkívül három darab ötvenezer fo. rinto-, 1.09 darab 25, 10 és 5 ezei forintos, 10.400 darab 800 forintom nyereményt és mintegy 18.650 kama­tozó kötvényt sorséinak ki 200 fo virít névértékűén tör e’sztésre. (\ ne j gyodik húzás! napon miniegy 10 1 millió forint összegű nyereményt ér? bir’.esztést sorsolnak ki. I Négy nap alatt összesen közel 80 unölió forintot sorsotoak kj a terv- I üö’csöükötvóny-ek negyedik búzásáuv rába. J«írü«3!fáv/i--» -gen gazdag termó- özeti kincsekben. Földje bőven tar- tálniaa:. vas- és. rézércet, szenet, kő- dájat, higanyt, cinket, ólmot, krómot, aranyat. Végeláthatarian erdőséged vannak, \dzienerg rak észleled is óriá. 'fjsbk.' A fasásÉta Tito-k’i'kk mindezt ái gazdagságot; az amerikai háború-1? gyű j tóga tok rendelkezésére bocsá'ot fa. Utasításukra a. titóisták liemond. rak az iparosításról, beLyétte ameri k-iii 'hadászati támaszponttá és u.z Ecvesült Államok háborús gazdaság -.-pa.nrak hyersamyacr függ’/énvevé +et- tók r,:z oruzágor.. Tito az egyik küi- íöldi laptudósi tó va-i- folytatott besrzél. ^•bősében megnyugtattüfc amerikai ke. ílvóradóit, hogy Jugoszlávia csakis «éolkat. az iparágakat fogja 'fej’eszte- ri,' -- amelyek lehetővé teszik az ncív-esüát Al.i»-»n-o,k,r»-;>!t- és a nyugati ‘világnak - szükséges stratégiai iivers amyagfoxrás-ok hathatósabb kiaknázá­r'i3 o, v-A j-ug.oi'7/áv gázdasúgi élét ;-kc-n '«raésérn 19<>l-ben Richard Alfán vézr- yé.»evel gazdai.g.; mi-s-zió érkezel: PiCig.-rádba. Ez a misszió kü-önleges íjglKdasági osztályt alakított a bekjiá-: 'amerikai kövcls-'g kere.iábun ' és á’-gyaikoa-fu.íban á-tvetfo a Tilo-kLIkk o^iZ’das-ágipo - í t ikú j.ánu! :: ú n vt á sá:. ’S'lííűl bon .» "amerikai dmj'-riüüislák *rs jugoszláv ki ve őseik küic-uösK-ui gyakran látogatták egymást. 1551 májusában Kocsa Papó vies, Tito had. -.cregének xeexirknrl fönfik**-utazott a? 1

Next

/
Thumbnails
Contents