Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-16 / 39. szám

2 39 M p i. 6 t#M FRT»T»7TAT» t« Eiiodult Moszkvából Budapestre a szovjet kulíűrköldöttség Mwdm fFASZSZ) Február 14-én K. L $Ekrjabin SzMlirMííjas akadé •viktisivaL's, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa tagjának vezetésével a Magyar- Szovjet Társaság meghívására Mosz­kvából fszwvjcí fcultúpkiiWöttség uta­zott. Budapestre. .4 küldöttség tagjai: G. M. Ürlnv Sztálin-díjas, a Szovjetunió építészeti »kadémiájamik leveileizötagja, G. J Nyikolajeva, Sááiináljas írónő, N. A. VízzssKu, a VOKSZ elnökhelyette­sé, F. M. Kiiznyecov, * moszkvai „Kozsisgy II je“ „bőrgyár Sztálin-dij a» üssem vezetőjét. F, P. Kp cser, Sztáfin­dfjas SBénkonibájnkezeiő, az Ukrán Szovjet SzxwíaMsta Köz társas ág Leg­felső Takácsának tagja, M. V. \ől- konszkajat, a kaHnyinl *V«r<kSil«y* textilgyár szövőnője, a Szovje tunió Legfelső Tanánsánab tagja és M. A. it«kin, a kiirszki terület Vcliko-Mihaj- Jovszkí gép- éá traüítíBrállomásának igazgatója. » Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja. A küldöttség réSBtvesz a Magy ar— I Szovjet Barátság Hónapja ünnepsé­I geim Vúlaastaai Öx**et&%émek Ivánban Téhmfcn (TASZSZ): Ivánban'* vá- lasastások során véres összetűzésekre 'került sor Horra-msaba-r, Has Kum, Ad-zaalbsir, Guilasywedafii, Hanszar és Nisajjur Tárosoikbain. A zavargások köv«t3B<Kzt,é!beri több-e^ megh-attelk vagy megsebesültek. A Mehsed közeiében lévő Nisapu-r városába^ a rendőrök 19 embert meg­öltek sóikat megsebesítettek. Sajtóközlemények szerint Zabol és Zaíi-ed&n város környékén a helyzet rendkívül feszült, A kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segéíynvoitasi szerződés a béke és a biztonság erős támasza Távoikete en Csra En-Laj «Irtára beszéde a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés második évfordulósán i&efeásg ftTj Kmm\ : Csra Est L*,j ©?v- f&ne, a Kínai Népköst&rsaság mitász- Senefeőfcs és kftlügyminosztöre1 csiitör- #>kön «. Mnaí-szovjet barátsági, ssö- . veteégá és kölcsönös segélynyújtási meraodés aláírásának második évfor- (ctaioja aólsalmálból tartott ünnepe gyű- beszédet mondott: ' Kína és a Saovjekmió népe wia- :iiÉnt az eg.és^ viliág békes®sretö népei teikesedéssel üranepliik roa a Heínai- »sowget; barátsági, szövetségi és köl- imöuös eegélfymyu jtási ■szerződés abi- teésáaak második évforduló.ját — mosdott». — Ennek a szerződésinek tyJáírása, a jelenlegi világpolitikai helyzetben nagy történelmi jelentő- •véggel bír. Az együttesen hétszázmil Hó főnyi lakossággal bíró két áV-am — Kína. és e Szovjetunió — erős szö­vetsége legyőzhetetlen erőt jelent ' a világon.. Kína és a Saovjetanió népei'között ítennéljó őszinte barátság alapjai visz. saanyúinaik az Okiéban. Forrada’ ómig. Az Októberi Forraéalöin megmutatta «- kínai népnek, milyen fegyverrel •jyözb-eti le eiilmsógeit és arathat for- ladatasi győzelmet. Ez a fegyver & marxizmus-’ enándzmus. Az Októberi Stozradalom győzelme után. s szovjet nép és a szovjet bormány számtalan «dka,lommal segítette a kínai nép fei-, apabadátósánáik' ügyét. Makor a Kínai Népköztársaság megalakult, a szovjet kormánv volt az első, amely efflismer- üe az új lömá-t, s -az elmúlt két év alatt óé már azelőtt is • testvéri segítséget nyújtott Kína újjáépítési munkálatai­ban. Most, amikor a kínai-szovjet ba­rátsági. s-aöyetségá és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés második évfor- cMsójá't üimepeiijüik, a kínai nép és a kínai kormány legősziutébb háláját fejzi ki a szovjet nép és kormánya őszinte barátságáért és nemz jelentősé­gű segítségéért. ‘Visszapillantva az elmúlt két; év tásEiményeire, Cfeu En-Laj elvtárs hang- súlyozta: a tények világosan bebizo­nyították. hogy az amerikai imperia Mzmus és csatlós államai újjáélesztik $. japán mili tar izmust ellenséges ma­gatartást tanúsítanak Kínával és a Szovjetunióvá/ szemben, fenyegetik Ázsiát ős új, még nagyobb agresszív háborúra készülnek. Az amerikai imperialisták 1950 jú- a.iusábaT1 agresszív háborút indítottak Korea ellen. Ugyanakkor elfoglalták a Kína területéhez tartozó T-ai varit. \ hős koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek egymásután fogtak fegy­vert az imperial ista agresszió elleni háborúban. Súlyos csapásokat mértek *z amerikai imperializmus és csatlós íftiiamaának támadó erőire. Az ameri­kai imperializmus és csatlós államai áfttal indított agresszív háború teljes kudarccal végződött a koreai csataté­ren és az ellenség kényteléíá fegyvei- szösnet) tárgyalásokat folytatni.’ Ceu EnLaij elv társ ezután, távi • ági­tok az amerikai imperia’isták soro­zatos Kína ellen irányuló mesterke­dései re és feny égetéseire, majd így folytatta: A kínai nép, amely legyőzte a japán agresszort. megdöntötte a Kuomintang reakciós uralmát és most eredménye scn harcol az amerikai, imperializmus ellen Koreában semmiképpen sem ijed meg ezektől a fenyegetésektől. A kínai nép bizonyos abban, hogy megsemmisíti az amerikai imperializ­musnak és csatiösállamainak agresz- Szív tervei!.. Mindinkább nyilvánva­lóbbá válik, hogy a kínai-szovjet ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés a „béke .és biztonság erős támasza a Távolkele­ten.“ A továbbiakban hangoztatta: mind Kína mind 3 Szovjetunió népe és kormánya világosan kifejezésre juttat, te rokonszenvét a japán nép és fel szabadi fásáért folytatott harca iránt. J. V. Sztálin generalisszimusz mély éraelfemmel juttatta ezt kifejezésre a japán néphez intézett idei újévá üd­vözletében. Kormányunk 1951 ., sztep- tember 18-1 nyilatkozatában kijelen­tette: „A Kínai. Népköztársaság központi népi kormánya azt akarja, hogy a ja. pán iiép demokráciában és független ségben, békében éljen. a kínai nép békében akar élni a. japán néppel, ba­rátságban akar együttműködni velő a távolkeleti béke megvédéséért. Azért mi a kínai nép. minden fenntartás nélkül, örömmel és rokonszénwet te­kintjük azt a harcot, amelyet a japán társadalom valamennyi rétegének ha­zafias elemei vívnak az .áruló san- franciscoi szerződés e’len, azért, hogy minél hamarabb végelérjen a hadiál­lapot Kína és Japán között és bizto­sítva legyen a két nép békés együtt­élése. Meggyőződésünk, hogy a japán, nép harcát, a bókeszereiő emberek az egész világon lelkesen üdvözítik és támogatják. Ez a harc kétségtelenül e’éri a végső győzelmet/’ Minthogy a kmai-szovjet barátsági szövetségi és kölcsönös segélynyújtá­si szerződés célja a japán imperializ- mua újjáéledésének- megakadályozása, ez ‘a szerződés hatalmas támogtást jeleni, a' japán nép felszabadító moz­galma számára. Az amerikai imperializmus c ki- na/ nép, a szovjet nép és az egész vfé-g békeszerető népeinek legelszán­tabb. ellensége. Az amerikai imperia­lizmus a második világháború óta őrült fegyverkezési versenyt indított Amerikában és csaí'ló-sállamaiban, hogy megkísérelje a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi de­mokráciák bekerítését és Ázsia, vala­miin; az egész világ ■ népeinek rab- szo gaságba döntését. Az amerikai im peria!izmusnak ez a politikája máris csődbe kergette raatíósáAiia<rö«tt és el- kerü:lhe.tetleziül újabb gazdasági vák üágjori fog előidiéanii magá'ba^ Ameri­kában. is. A haUi/mfis Szovjetunió azonban még erősebb lett. mint a má­sodik világháború előtt volt; A népi demokráciák még jobban megerősöd­tek. Az új Kína szintén összehasort- Htfuitaflanul hatalmasabbá vált. Meg­erősödött a japán.nép, valamint Dél­kelet-Ázsia és a Közép-Kelet néped­nek öntudata és ezekben aiz orszá­gokban fejlődik a népeik felszabadító harca az imperializmus és lakájai ei­len. Éberebbek lettek Európa, Afrika, Amerika, és Ausztrália népei -is. Kína és a Szovjetunió népe sohasem fog­ja fúrni, hogy az amerikai imperializ­mus megvalósítsa terveit és nem. fog­ja ezt tümi Ázsia és a világ többi ré­szének népe sem!-Az.e’múlt két,év alatt súlyos csa­pásokat mértünk az amerikai űnpória- iivSták kétségbeesett agresszív ter­viére. Mi nem akarunk ogyetlen or­szágot sem megszáillni, A kínai népi önkéntesek kizárólag azért mentek Koreába, h-arcolnii, hogy viisezaverjék a hpkóraiiTiikat fenyegető amerikai im- periálázmua agresszióját A koreai fegyvers'züneti tárgyalásokról szólva kájöléntette: KÜzá-ró'ag az amerikai fél részéről megnyilvánuló halogató taik- t&án ■ múlik -.hogy a ••tóngyaíliáscfc már réget) nem végződtek eredménnyel. Ba az amerikaii koirmám- rós.z,érői ugyanolyan őszinte ltí.vánság nyilvá nul meg ^ békés rend ekésre Koreában mint a mi részünkről, úgy a fegyver­szüneti tárgyalások síké ivei végződ­hetnek. Befej azésül Csu En La j ezeke t mon­dotta: A jelenlegi helyzet kedvezőbb, mim valaha a békét és demokráciát védelmező népek ügye számára. Ren­díthetetlenül bízunk abban, hogy a jövőben még súlyosabb csapásokat fo­gunk mérni az imperialisták agresz- szí-v., terveire. Az amerikai imperializ­mus .és csatlósai agressziós terveikkel csali-, halált, szerencsétlenséget és sö­tétséget zúdítanak az emberiségre, míg a hatalmas kínai-szovjet' szövetség bé­két, boldogságot és világosságot jelent a Távo1-Kelet és a- egész világ szá­mára.­Testvérpárjaink életéből $ Svéd Kommun sio Pár! prfarneítt! nsoportiít javas aiét tiytiifoU he, íiogy Svédorrzag If p;en 11 az „Europa íanácsitől“ .Stockholm (TASZSZ | A Hibxdtig (svéd parteíínemt) kommunista Parla­ments cso^mríja javaslatot nyújtóit he, «mcSyte-T! követeli, hogy Svédország lépjen M áss úgynevezett „Európa facácshól“, tudvalevőleg a javaslat leszögezi, hogy az ..Európa Tanácsot4’ «fjyanaaífe az erők vezetik, amelyek az Észak Attantl Egyezmény in eltelt állnak, amelyek a Seb n mami Tervei}, » Pleven-tervet és úgynevezett enró- |Wll hadsereg tétr eh ozását irányítják. i ispán tarasnistís P rí parísetetiii csosertja ha érozallervezeíe? nyMotl be a „lariats reednri badtesr m?töS7iinte é Hl Tokio (TASZSZ).: A Japán Kommu­nista Pirt paílamienti csoportja ható •ozattervezetét nyújtott be a parla- mnmtnof^- a „türiaíúbxa. rendőri had­tesit“ megszüntetéséről. A határozati javaslat rámutat hogy az egész bé­kére vágyó japán nép követeid a tes­tű,et 'megszüntetését, á cspíiszíová^ uofoozók munkává' ünnepük az 1948 februári győzelem évfordulóját Prag« (MTI) Február 25-6n lesz négy éve, hogy » csehszlováik do-ígo zók « Csehszlovák Kommunista Pari vezetésével, a Szovjetunió önzetlen .segítségére támaszkodva, elindultok z szocializmus felé vezető úton. A cseh szlovák dolgozók már hetek óta jelentős imm ka í ela j sí i il ások kai és k i vidő in imkatel|osítniéuyukk el kész.üJ- nck a győzelmi évforduló megünnep­lésére. A városokban, falvakban, az üze­mekben é.s az iskolákban ünnepségek keretében emlékeznek meg a dolgo­zók 1948 februári győzi mérői. így a prágai, valamint a keiét csehországi üzemek, bányaüzemek és traktora Horn ások dolrezói fehruár F? és 24 között éhonukás mii,szakban dolgoznak. A Mongol Népköztársaság miniszterianáesTnak határozata Cojbalszaa marsall emlékének megörökítéséről lila« Bátor íTASZN/b A. Mongol Népköztársaság minis z teuton ács a ha­tározatot hozott Csöjbalsizan marsait, a mongol .nép elhunyit vezére emlé­kének megörökítéséről. E-határozták, hogy Ulan Baton és Allan Bulat városokban, Butgau hely­ségben és Gsoj’balszan városában- szob rőt eméliíek Gso-jbal-szain marsáthiak. A minisztertanács Gsőjbalszánról nevezte ei.az egyik mongol ércbányát, a mongól népi fórra da-mi hadsereg 6. gépes-itett dandárá.tj (Jan Bátor TTI. kerületét, a köztársasági úttörő­tábort, « bugáni állami gazdaságot. Ulan Bator városában az Egyetem- utcát Gsojbalszan.utcának nevezik el. Elhatározták, hogy emléktáblákat helyeznek el azokon az épületeken, amelyek az eChunyt Csojbalszan mar­sáli életévei1, és munkásságával kap­csolatosak, Ulan Bátorban múzeumot nyitnak meg, am-elv Csojbalszan mar- saii életét és munkásságát mutatja be. Két év leforgása, alatt kiadják Csojlrál'szan marsall beszédeinek é.s cikkeinek gyűjteményét, összegyüj'jk és kiadják a Csojbalsizariról szóló visszaemléJkezésekét, még ebben, az évi ben illusztrált gjdijteanényt adnak ki a marsall életéről és munkásságá­ról, bé 1 yegsorozatcrt adutok ki Csov baíiszau marsall emllekére. Az állami tanítóképző kiváló diákjai számára liárom Gso.jbatszan-ősztöndi-■ ját iétesifetifcek. Határozatot hoztak a« tíUiuuyt Cso.j- balszan marsall családjának: ellátá-sá. rőfl is. h európai fémipari munkássá érfekezlele Becsben B-écs (ADN): Az európai fémipari munkásak bécsi értekezletének csü­törtök dé előtti ülésén a. Szabad Ne­meit Szakszervezeti Szövetéig kebelé­ben működő fémipari szakszervezet elnöke Irijeteniteíite: „A német fém ipari munkásokatt hazánk széttagolt­sága ellenére,. össznémet küldöttség képviseli ezen az értekezleten “ Ki­fejezte azt a. meggyőződését, hogy az európai munkásság egységes fellépése meghiúsítja az imperialisták háborús terveit, Grassá, a Szalosyen’ezetá Világszö­vetség képviselője rámutatott: Az 'akcióegység a munkások legélesebb fegyvere ú fasizmus, a háború ellen és életszínvonaluk jmdiásáért folyó harcukban. Hämisch., az európai m-umiká-sb-izott- ság fi'tká-ra átadta az értefcazíte'tmek a. bizottság üdvöz’etét. Hangsúlyotza: a dolgozóidnak valamennyi európai or­szágban tanúsított ellenállása bizonyít­ja, mennyire nem hajlandók a népek tétlenül nézni NyugaUNémetorszáy uji-afelíegy vérzését. Legay, párisi mérnök a munkások és a műszaki érte’miség összefogásá­nál-: fontosságát hangsúlyozta. Kije­lentette, hogy a ka.pitaiista országok­ban élő műszaki értelmiségieknek fel kell veoniök a kapcsolatot a Szovjet­unióban és a népi demokratikus or­szágokban dolgozó ■ karíársaikkai, Carro, spanyol fémiipari munkás nagy lelkesedés közepette jelentette ki hogy a legsötétebb reakciónak sem fog sikerülni harcba vinni a spanyol népet a szocializmus és demokrácia országaiban élő testvérei e'len. Jourdain, a Fémipari Munkásak Nieonz-etközi Szövetségének főtitkára a vitát összefoglalva, leszögezte: Ez ae értekezlet megmutatta, bogy a dolgo­zói-: létérdekeinek megvédésében ki lehet küszöbölni mindent, ami mun­kást munkástól e'.váilaszíliat. Erősödik a szolidaritási mozgalom a francia bányászokkal Pári-s (MTI) A délfranciaországi bá- nyavidiéken erősödik a szolidaritási mozgalom -a sztrájkoló bányászokkal. Az Ales környéki vasmunkások nagy­gyűlésen tanácskoznak a szolidaritási akció mód azat a Írói, n grahdcombei a'Ikalmazo*ttaik. sztrájkba -téptek, a ni- mesi prefekturán egymást követik a küldöttségek, amelyek a bányászok érdekében lépnek fel. A .rohamrendőrség a bányavidéken több sztrájk ölöt letartóztatott és meg. vonta a bánya mélyén maradt sztráj­kolok élelmezését. A sztrájkolok egyes bányák mélyében már tíz nap óta folytatják harcukat.. Ciliié fővárosinak tízezer lakosa kövele'te, iiow 3 katonai legleszéiésekei ie yiató aier kei B iliséi kalaléli alánul hagyja el az országot Montevideo (TASZSZ) A chilei De- mocracia című lap jelentése szerint Santiago de Chilében nemrégiben ti'* tako-zó tömeggyüíiést tartottak az USA és Chile között folyó katonai megbe­szélések ellen. A gyűlésen hozott ha. tározat követeli: szüntessék be a ka­tonai megbeszéléseket a® USÁ-vel és­adják itudkára az amerikai küldött ségnek, hogy a chilei nép nem kíván ja oitartózkodását és követé.-i, hogy a küldöttség haladéktalanul utazzék vissza. A gyűlés tömegtüntetéssel ért véget. t szovjet iskolások egészségvédelme Ügyi ja Bil yukova. a 29, számú moszkvai középiskola orvosa az alábbiakban számol br muokájé ről. A szöv et iskola arról i; p r- doskodik, hogy a tanulók erih egész­séges fiukká és lányokká csendüljenek. Mi. iskolaorvosok rendszeresen -vizs­gáljuk a gyermekek egészségi állapé. tát. számon tartjuk fejlődésükét. Kar­totékokon tüntetem fel a tanuló testi fejlettségének adatait, vérkeriugési és !ég"z és i szeneinek, idegre n ds z e r én e k állapotát; feljegyzési készítek ré­gebbi betegségekről, a kapót, védő oltásokról. Évente kétszer megrizsgl lom az összes tanulót. A gondosabb orvosi megfigyelésre szoruló gyerme­keket természetesen gyakrabban vizs­gálom. Ezenkívül bizonyos időközök­ben szakorvosoknak: orr, fűi, gége spéci alis t aknak, i d eggy úgy a s z o ki ia k, szemirrvosoknak is bemutatom őket.. Kü'Ünöi figyelmest szentelek az sin, bul'ans kezelésre járó tanubóknak; gondoskodom róla, hogy pomtosan betartsak «z orvosok előírásait és el­végezzék az előirt kezelést. Sok kr-, zei/ésl, kúrát, amely az iskola orvosi rendelőben is megoldható, magam végzek el.. H end erőnket felszerel Lék éhez a szükséges eszközökkel, beren­dezésekkel, orvosságokkal, készít m é nyekkel. Rendszeres időközök!)-.o fej tűző megbetegedéseket megelőzi, védő. oltásokat is adok az’ iskolában. IVf ninlösnat az iskola pedagúi'us- kollek lívájával egyiitlTmiködVe . vég zein, A tanév elején a gyermekek á:* lalánps kivizsgálása után beszámolol. az osztályfőnökneik a tanulók egész­ségi állapotáról. Tanácsot adok: ho­gyan ültessék a gyermek eket, hogyan küszöböljék ki a gyermekeknél a rossz testtartást. , ferdeváílusá-gci, stb. Mint orvos, a teatneve -ési órákét is állandóan figyelemmel kísérem. Részi veszek a torn at e-nn ekb eu, a sportpá­lyáikon tartott órákon, a gyermekek­kel együtt eljárok a versenypályákra, az úszo-dákba stb. Figyelem, hogyan hatnak szervezctiükre az egyes- sport­ágak. Az iskolában egészségügyi aktíva, hálózatot szerveztem. Az osztályok­ban egészségőreket választottunk a tanulók sorábók Ezek gondoskodnak arról, hogy minden diáik takarosai!, tisztán' öltözve jelenjék meg az isko­lában és hogy az osztályban mindig rend legyen. Több egészségügyi isme­retterjesztő előadóközpont is műkö­dik az iskolában. A felsőbb osztályé, sok népszerű tudományos orvosi iro­dalmat, egészségvédelmi, stb, könyve­ket olvasnak, Nte, fe’en’Ssége vau a nyári táborozásoknak, ameltyek e-Iömmzdíí- jáík a gyermekek testi erősödéséi. lO-ól-ben csaknem 6 millió szovjet gyermek üdült szanatóriumokban, üdülőkben és az ország festői szép. ségű pontjain, folyók, tavak partjain épült úttörőtáborokban. Mindaz, amit a Szovjetunióban a gyermekek egészségvédelmének érdé kében tesznek, egyetlen célt szolgái: boldog gyermekkorit és fiatalságot biz tosítani az új nemzedék számára, fe‘* nevelni a kommunista társadalom egészséges, életörömmel teli, semmi-' féle nehézségtől vissza nem riadó építőit. Iliitek gátolják 0 tanulásban u munkás* ős panasstßaialobaí Prága: A. belgrádi hatalombitoriól,: mull év novemberében, igen. sok. egyetemi ős főiskolai hallgató ösztöndíját meg­vonták Az ösztöndíjat nem a diákok anyagi körülményei ‘ szerint folyósít­ják, hanem aszerint, hogy hogyan szolgálják Iá Titoékul. 'Úgynevezett á'landó, aránylag elég magas össze­gű ösztöndíjat csak olyanok kapnak, akik vállalkoznak ci besúgó szere­pére. A feltételes ösztöndíj pedig csupún 5d dinár, míg a menza havi díja 1100 dinár. Az egyetemi hallgatók nugyré azé, különösen a szegénysorsú diá­kok ,kénytelenek abbahagyni tanuk mányaikat. A titóista egyetemek hallgatósága ma már túlnyomórészt, kulékok, tisz­tek, és a titóista „arisztokrácia“ gyer­mekéiből kerül ki. p, szerbiai egyetem hallgatóinak 70 százaléka a városj burzsoázia csemetéiből tevődik össze. 21 százaléka a kulákok fiai és csak 9 százaléka munkás származású. A titóista-íasiszta rendszer mitsein törődik a fiata'ok nevelésével. Maga a titóista „Borba1' is beismerte, hogy Szerbia 1051-es közoktatásügyi költ­ségvetése mindössze egy hetede, volt az iőőű. évinek

Next

/
Thumbnails
Contents