Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-02-16 / 39. szám
IMS FEBBUÁB 1« N A P L O 5 PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Hogyan segíti elő a helyes jegyzetelés a marxízmus-íenínizmus elsajátítását Partunk II. Konipresszusáliak lia tározata megállapítja azt, hogy pártunk szervezetileg megerősödött, ide ológiai színvonala emelkedett, tekintéllyé megnőtt, és dolgozó népünk párt irányítását és vezetését teljes mértékben elismeri és elfogadja. Ez a tény arra köt éle z bennünket, s valamennyi pártszervezetünket, hogy a további feladatok sikeres megvalósítása érdekében növeljük eláné.éti képzettségünket, hogy alkalmasak le. gyünk szocializmust építő doCgoző népünk vezetéséire. Pártunk szervezeti szabályzata is kimondjál, bogy a pártiig kötelessége a politikai tudás fejlesztése és a inarxizimuB-Ienimizmus elsajátítása. Ma országunkban 100 és 100 ezer kommunista é«s pártonkávüli dolgozó fejleszti inanrxistadeninista tudását a különböző politikai iskolákon vagy egyéni úton és minden erővél azon vannak, hogy megszerzett tudásukkal minél jobban elő tudják segíteni dot. gozo népünk nagy ügyéi: a szócia- 1 izmus építését. A marxizums-tleniimzínu-s tanulmá- nyozása, megismerése és a.nak e'sajá- twtása neim könnyű feladat, azonban ennek elsajfrtása nélkül nem vagyunk képesek feladataink ellátására, item tudjuk megtalálni a döntő láncszemet, nem látjuk meg az os-ztály- eillenség káros tevékenységeit, egyszóval képtelenek vagyunk bolsevik módra dolgozni és vezetni. KuCiuAu elvtárs mondotta,: ..A marxizarms-I eníntemu-s taiuulmányozá. s-a nem öncél, nem a látszat kedvé ért történiik. IVero üzért tanuljuk, hogy for mali smu ismerjük, mint azelőtt a katekizmus). Eszközt és módszert látunk benne, me'yndk segítségévé helyesen tudjuk nieghatá. rousni a pnTiHifcaii, társadalmi és egyéni magaítartásunkat. Sserintünk ez a marxi-Ceni ni módszer sz ember legerősebb támasza a gyakorlati életben.“ Láthatjuk tehát, kógy a marxizmus-1 eninizauns tanulmányozása azért szükséges, hogy gyakorlati munkánkat, annak sikeres végrehajtását elősegítse. Ebből követ, közük tehát az, hogy a marxizimus- lenimizmust alaposan tanulmányozzuk és .fejlesszük állandóan tanulási módszereinket. A marxizmus-ienluheinus tanulásának egyik igen fontos módszere m segédeszköz* a Jegyzetelés, mely mik fontosságát azonban igen sok efrtárs lebecsüli és ezt az rgen fontos és mondhatnánk nőt. külőzheteMen eszközt nem alkalmazza. Sokan úgy vélekednek, hogy sok időt vesz el a tanulásból a jegyzetelés, sokon felesleges időpazairlásnak veszik. Ezek az e!lvtársak igen súlyosan tévednek és helyieden a nézetük és saját maguk nehezítik meg tanulásaira* s.rzal, ha a jegyzetelést, mint eszközt í«n*T ásukíboz nem használják fel. Miért fontos a jegyzet- készítés tanulásunk szempontjából ? fásért, mert ön-álló gondolkodásra ősz. tönöz, mert képessé tesz bennünket arra, hogy a tanultakat bírálólag mérlegeljük, hogy ki tudjuk emelni az olvasott irodalom vagy hajlott előadás lényegét, Fontos azért, mert alaposabbá teszi tanulásunkat és a tanulmányozandó anyagot nemcsak átfutjuk, hanem saját szavainkkal a lénye, set rögzítjük, ami eredményezi azt, hogy 3. tanultak megmaradnak emlékezetünkben, míg a puszta olvasás »tán az anyag hamar kimegy emlékezetünkből. Összefoglalva: a helyes jegyzetkészítés nem felesleges munka, hímem az alapos és mély tanulás elengedhetetlen feltétele. Látjuk tehát a jegyzetkészítés fontos szerepét és most röviden nézzük meg azt, hogy hogyan kell helyesen jegyzetelni. Természetes, hogy a jegyzete, lésre sablont nem lehelt adni, hisz minden ember gondolatmenete más és más, ami kizárja egy egységes jegyzetelést recept lefektetését. A főbb irányvonalak azonban a következők: Először gondosan és alaposan át- »)vassu'k a megadott anyagot és a számunkra legfontosabb részeket aláhúzzuk, hogy ezáltal meglegyen az az anyag, amiből ki tudunk indulni. Az első olvaoás után az olvasottakat átgondoljak és megkeressük au olvasott anyag legfontosabb kérdéseit, ami a jegyzetünk vázát fogja alkotni. Egy-egy rész fö kérdését kiemelve írjupk le, mely eredményezi azt, hogy jegyzetünk könnyen áttekinthetővé válik és mindig megtaláljuk azt a részt, melyre további tanulásunk során szükség van. Arra vigyáznunk kell, hogy ne másoljuk le a szöveget, ami az anyagban van, hanem saját szamainkkal írjuk le, melynek eredménye, mint azt már hangsúlyoztam az, hogy' megmarad emlékezetünkben. Nagyjaink, Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársik rövid és tömör elvi meghatározásait szó szerint írjuk le. Minden elolvasott résznél megnézzük azt, bőgj' mennyiben vonatkozik az a sa. jáí munkaterületünkre és ezt röviden lejegyezzük. Ez azért szükséges, mert ezáltal egyes elvi meghatározásokat összekötve a gyakorlattal, szintén eredményezi, hogy az anyag emlékezetünkben megmarad. Végül fowtos az, hogy a gyakran előforduló, közismert szavakat egyszerűsítve írjuk le. Ezek a jegyzetelés főbb gondolatai, melyek mellett még van több szempont, azonban ezek a szemponttok a fenti főbb gondolatokból indulnak ki. Például az anyag alapos átvétel élvez szükséges a megfelelő környezet. Tanulószoba, vagy külön ,helység, ahol tanú’ásónkat nem zavarják. Vágj’ .az irodalom fontossági sorrendben tör. lénő kiválogatása, ami szintén elősegíti jegyzetelésünk oreiünéiiyeevegét. Megkívánom említeni: inég egy döntő kérdés, melyre Lenin elvtárs figyelmeztetett bennünket. Soha ne azt nézzük, hogy ina elolvastam 100 oldalt az irodalomból, holnap pedig löt) oldalit, hanem « lényeg az alapos tanulás. Inkább kevesebbet, de jobban. A jegyzetelést «e*n Irt «et Urvas- rohaniuud elsajátítani, esc azonban nem jelenti egy perere sem azt. hogy jegyzetelni esark egyesek tndnsik é*> ehhez Különös adott ság kft!. Szorgalom és akarat, szívós tanulás szükséges csupán. Nincs igazuk azoknak, »kik ezt ne. héz feladatnak és megoldhat a Man feladatnak látják. Mi, akik az MTVP hátomhönapos iskoláján tanuljuk é<s sajátítjuk e? a marxizmus-eninizmus alapjait, tisztában vagyunk a jegyzetkészítés fon- tosságával és ennek segítségével fokozzuk elméleti képzettségünket. Tisztában vagyunk azzal, hogy add’g, amíg hős bányászaink és ipari munkásaink Loy elvtáre mozgalmával segítik első ötéves tervünk idő előtti befejezését, addig nekünk a faarulás vonalán kell megásnunk helyűnket és ma többet kell tanulnunk, mint tegnap. Éppen ezért csatlakozunk a Loy. mozgalomhoz és jelszavunkká tesz- sztík: Tanulj ma többet, mint tegnap! V'időczy László az MDP háromhóna.pos iskola hallgatója. A Magyar-Szov e" Barátsági Hónap megnyilá ünnepélye február 19-én Szekszardon A Magyar—S>*oi jct Barátsági nőnapit ünnepélye* Keretek Között nyit jak meg a szekszárdi városi knltur- oftheuhan. A dolgozó magyar nép bazájáhiut mtm telik el nap és óra. nem indul meg egyeUe« alkotás es liNn fejeződik be egyetlen mii anélkül, hogy ne gondolnánk köszflinéttel és hátával. szeretett),1 és ragaszkodással, soha el nem múló barátsággal azokra, akik vérük huUirtúsával vívták ki számunkra új, boldog életünk alapját: a szabadságot, és akik a er gitség por in eguyi hón ittasával teszik számunkra kftnnyehbé hatalm&s fel adatunk, a szonda lizroms építésének, megv aló sít a sá t. A február tS.rn keedödö Magyar " Szovjet Barátsági Hónap kiemelkedik a töhJii napok és hetek sorából ój* minden órájával és percével *vloku mentáini fogja nemcsak szeretőiünket és ragaszkodásunkat is, bogi méltók leszünk a Szovjetunió és a színjei nép barátságára, hely tál! útik a Szol - jetnnió vezette, uz egész, földkerekse get átfogó győzelmes békeharcban. Ezen a napon a szefks«*rdi kultúr otthonijain dis/,ünnépséggel veszi ki'/ delét a Magyar Szovjet Barátsági llürvap. Farkas kstváu elvtárs. a/ MS/.l megyei titkára mond ünnepi beszédet. Az altul mos ginmar.imu székely népi táncesoportja. a népi zenekar és szavalatok teszik ünnepé Iyensc a megnyHó ünnepségei. 1 vas és acél országa X Saabad Nép február 8-í számában vezér cikicberk kifejti, hogy vaa termelés nőiké1 effcépzefliheteUím nép- gaadaságuni: bármely ágának fejő dósé. LTj gépelnie, i páriák vagy merző- gaadoságrak egyaránt csak akkor juthatnak el gyárainkba, üzemeinkbe, dolgozó parasztjaánkihot*, ha Ózd és Diósgyőr, Sztádinváros és Csepel ki tudják termelni azokat az óriás meny- nyiségű nyersvasá't, annatvré' elengedhetetlen eaukeégrühík varr. A nyersva« termbiósérrek emelése egész ötéves tervünk végrelisj táeáu ak nélkü'ÖThe- teilen feltétele. A cikk bóve^ foglalkoKik azokkal a7 eredményekkel, melyek uyersvas- terroelésünket előbbre vitték eddig is és rámutat aadlrxa a hibákra és hiányosságokra., amelyek fékjévé rá'tak 4 láriloinhí állami gantditság ilolgozoi maciik ítélik el a muiikafégyelemlazíiókai kében a következő gyűlésen az állami gazdaság dolgozói nagyobb gondot fordítsanak, nagyobb gonddal vitassák át. a gyűlésen elhangzottakat, mert csak így tudnak eredményes munkát végezni. A gyűlésen megállapodtok b dolgozók, hogy a terv felbontásával kapcsolatosan minden ’ egyes dolgozónak tervet kel! készíteni, hogy végre tudja hajtani az előtte álló feladatokat. Készítsenek ellentervet, mert ez az alapja a versenymozgalom kiszélesedésének. Ez ad indítóéról az újítások és módosítások bevezetésére és annak alkalmazására. A versenymozgakun kiszélesedésével több termelést érnek el, ami után több lesz a kereset és még jutalmazva is lesznek. Az újítások után pedig a megtakarított összegnek egy bizonyos százalékát kapják meg jutalmul. Ez fokozza a termelékenységét is és nagy részben kiküszöböli a munkaerőhiányt Nem elegendők a. verseny-vállalásoknál sem, ha az csupán az üzemegység és brigádvezetők verseny- vállalása, ezt alá kell. hogy támasszák a páros és az egyéni versenyek is. A versenymozgalom nak nera szabad eilanyhűlni és csupán kampányfeldatokka várni, hanem állandóan iokozni kell azt, hogy ezzel segítsük ötéves tervünk sikeres befejezését. Ehhez a munkához az eddigieknél nagyobb támogatást nyújtson az üzemi pártszervezet és az újonnan megalakult szakszervezet. A várdomb—ú jberekr állami gazdaság február 12-én tartotta, tervismertető értekezletét. A gazdaság vezetője ismertette azokat a feladatokat, melyek a gazdaság előtt állnak és ismertette az lóől-es gazdasági év hiányosságait, A tervismertető értekezleten a dolgozók maguk világították rá az eddigi laza munkára és a munkafegyelem lazítóira. A. munkafegyelem lazasága és n nemtörődömség több dolgozó részéről még ma is fennáll, akik nem tartották kötelességüknek, hogy a tervfelbontás? értekezleten megjelenjenek. Nem érdekli őket, mi a feladat és mit kell nekik végrehajtani az 1952-es gazdasági év sikeres befejezésének érdekében. Voltak ezek közül egyesek, akik a gyűlésen ugyan megjelentek, de iparkodtak a ten ismertetésnél olyan hangot adni a többi dolgozók felé hogy „úgy sem tudjuk végrehajtani a tervet“. Ilyen megnyilvánulás hangzott el Gyuráko- vics József részéről, aki ittasan jelent meg a tervfelbontásnál és ott iparkodott a terv ellen hangolni a dolgozókat. Az állami gazdaság dolgozói megvilágították Gvurákovies István helytelen álláspontját és rávilágítottak. hogy' a terv reális és végrehajtható, ha minden becsületes dolgozó a munkafegyelmet megszilárdítja ós megváltoztatja munkaviszonyát saját területén, és az állami gazdaság élenjáró dolgozóinak tapasztalatait, módszereit magáévá teszik. Ilyen élenjáró dolgozó az állami gazdaságban Tolnai István és Mezei József traktorveztők, akik legjobb munkát végeztek a gépjavítási és talajművelési, munkálatoknál, A tehenészetnél pedig Hanzi Tstván, aki a szovjet módszerek bevezetésével 6.2 százalékról 8.6 százalékra emelte fel fejési átlagát. De ezekkel az eredményekkel sem elégedett meg, hanem harcol a 10 literes fejési átlag eléréséért. A fogatosoknál legjobb munkát végez Fenyvesi István, Szabó Gyula, Fereneik János, akik kitűntek úgy a lőápolási munkák elvégzésében, mind a pontosságban. Nem úgy7 késve jár munkahelyére és ez a késése a jószággondözás rovására megy. Sőt voltak olyan kijelentései is, a brigádvezető figyelmeztetésére, _ba nem tetszik, akkor legközelebb majd délben fogok bejönni". Az ilyen hanyag dolgozók nem tették magukévá pártunk és kormányzatunk határozatát a terv teljesítésének végreha jtásáé rí. A becsületes dolgozók határozatot hoztak a terv teljesítésének végrehajtásáért. A hanyagokat, lógósokat -szigorú megrovásban részesítik és ha valaki sorozatos hibába esik, vagy lazítja a munkafegyelmet, a dolgozók saját maguk ítélik el és távolít jak el soraikból. Nem engedhető meg, hogy a munkafegyelemluzítók garázdálkodjanak. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet és ki kell domborítani az egyszemélyi felelősséget a géocsoport növényi és állattenyésztési vonalán egyaránt. Az állami gazdaságban nem egy esetben fordult elő, lxogy egyes dolgozók 7 nap alatt 10—i2 órát. dolgoztak és ő egész hétnek számítva követelésekkel lépett fid a gazdaság felé. A gyűlésen megjelent dolgozók többsége lelkes hangulattal fogadta a terv felbontását és a fegyelem megszilárdítását. Azonban hiányzott a gyűlésen az egyéni vállalások kidomborítása.. Ennek érdemint Deutsch Pál, aki legtöbbször - tef. tettek, hogy az elhullást százalékot a minimumra csökkentik és a Ciíntaságot. ruhességet a gondos kezeléssel teljesen megszüntetik. Az ú\ mezőgazdasági szakszervezet munkában Állami gazdaságainkban, szocialista szektorainkban már megvoltak a szakszervezeti vezetőség- választások. Az alsólcpeidi állami gazdaságban az új vezetőség példája nyomán egyre szélesedik a március 9. tiszteletére indult vei- senymozgalom. A szakszervezet vezetősége vállalta, hogy a dolgozók 80 százalékát beszervezi az új szakszervezetbe. A gépészek vállalták, hogy a tavaszi munkákhoz szüskéges gépeket március 9-ig teljesen kijavítják, xendbehozzák. A növény termesztési brigád vállalta a vetőmag előkészítését, kitisztítását. A tehenészek vállalták, hogy 7.9 literről 10 literre emelik a fejési átlagot máricus 9-ig. Vállalásuk teljesítésében már 93 literes átlagnál tartanak. A juhászok is csatlakoztak a vállalásokhoz. IgéreIRODALMI EST Ma, szombaton, február 16-ón a szekszárdi városi kultúrotthonban iro- dsítmi előadást tant Máté Lajos az irodalmi társulat vezetője. Az estén a tolnai körzeti versenyen szereplő bogyiszlói tánc csoport fog szerepelni, ameiv egész rövid múltra tekinthet vissza, de máris elérte hogy az elsők közé tartozik. Jó munkájával kiérdemelte, hogy Szekszond közönsége előtt bemutathassák tudásokat. Az előadáson résztvesz az általános gám názium énekkara, valamint a MEZÖ- KER színjátszó csoportja akik Pav- íenkotól a ..Boldogság*’ című színdarabot adják élő, a termelésnek és, amelynek megszüntetéséért fel kelt vernünk a legélesebb harcot. A már tent emXteOokey kívül szólnunk ke’.: igen fontos tényezőkről is mely igen sokban hozvá.v gáti nycisvas termelésünk envelkodó- sét. Az úgynevez:?ti: rejtett tartalékok rőt van pzó. Azokról a vasakról, melyek az udvarok és raktárok, lomtárák és padlások melyén húz6dnak nv'q anélkül, hogy bárkinek is hasznára lennének. Azokról a vasféleség,ékről van szó, melyek a háztartások etriu■ gótt sarkaiban, zugailnm rozsdásodnak, ahelyett, hogy- újra beolvasztva hasznos, népgazdaságunkat szolga ó gépekké válnának. Ezek az ócskavas hulladékok bő tartaiKivüi ny»Tsvasterméslink nek, mélyek utón Ma rti n-kohó i nk szomjúho/ • nák. Mj a feladat tehát? Az, hogy a legalaposabb szervezéssel ös'szegvüjtp - ni minden fellelhető vaslraliádékor hogy azok minél előbb eljussanak oda, ahol derék és hős marllnászd- mk már alig várják, hogy a hóit anyagból élő gépeket varázsoljanak. Ennek érdekébe^ elisősotbam azoknak kell mindent elkövetni, akiikot nép- gozdaságunk Mtetn'Av»^ szervei megbíztak a begyűjtéssel. Megyénkben a Melléktermék és Hulladékgyűjtő VáU-alat és a MÉSZÖV azok a szervek, amelyek intenzíven foglalkoznak ezzel. De sem a. MÉSZÖV, sem a MßH vállalat in- tefizívitás nem kielégítő. Megyénk hat járása megoszlik a MÉH és MÉSZÖV között, de sajnálattal állapítjuk meg hogy az egyttittműködés egyáltalán nem harmonikus, nem olyan. mint amilyenntek lennie kellene. Mindkéf oldalon kereshetjük a hiba okait. A MESZÜV-velc és a MÉH vállalatnak ahelyett, hogy torzsalkodnak egymás srti^ arra kellene venniük az irányt, hogy nemes vetélkedésben, szocialista, nmnkaverscnnye! törekednének arra, hogy a rájuk rótt feladatot maradéktalanul megoldják. Helytelen volt a MÉSZÖV részéről az- az eljárás, hogy amikor a MÉH váltalait egvök legjobb szakemberét, Tóth Vilmost átadta, hogy szaktudásával segítse a MÉSZÖV munkáját akkor többhetes gyógynövényáru tanfolyamra küldtek, mely idő alatt a MEÉZÖV ovii■ ■ tés jóformán teljesen leállt. De nemcsak az említett két szerv kötelességig a gyűjtés, Több megértést és felte&ősségtiud'a+iot kívánunk meg ütemeink, kereskedeimii valOaia- tainik ,tsz és állami gazdAHágainktó1! is, hogy gyáraikban, üzemeikben üzenú- egységeikben szervezzék még a bulla, dékgyüjtést,' mely igen szoros és közeli itűconii»ágiban áll a nagyjele® tösé gű Gazda mozgalommá’]. N-evez.zenÓ!k ki buMadék-íelelősöket, akiilchek hazafias kötelességévé, ke:i tennük, hogv a kiHönben szemétdombra kerülő ipari alapanyagok ne kallódjanak ok ba. nem oda kerüljenek, ahol azokra .--hőség van, Az országban a dolgozók tízezre; teszünk muinkafeiajániásokat népünk bö’cs és szeretett vevőre, Rákosi eirv- társ 60. születésnapjának tiszteletére. Ragadják meg megyénk dolgozói is ezt az alkalmat, hogy ezen a terén is bálánk és szeretetünk jólét az iránt, aki országunkat a. vas és acé] országán keresztül még szebbé, meg boído- gahbá akarja tenni. Pártszervezoteinlk. i ah ácsaink. -ő- megszervezseteink kövessenek ehmjn. dont, hogy vasterviink teljesítésé’ jó munkájukkal és támogatásukkal éiő- segítvék, mert ez ncmc.sok váü'iaaiati, vag\7 MÉSZÖV érdek, hanem érdeke ’egész népgazdaságunknak, érdeke « szocialista építésnek és érdeke a béke védelmének. (A- F.)
