Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-16 / 39. szám

TOUKAI r NAPLÓ MPP TOLNAMEGYEI PA'PTR i\. fiVl-’OLYAM. .'Mi. SZÁM ÁRA 30 f ILLEK VILÁG PGOLtrÁtUAI ECVESŰUFTEK! f * MAI SZAMBÁN: EüadtjJt Mo^íJr^íból Bud*pcstr® a sz-ovjet ítnHárktíld/Ú't- ség. (2. o.) — C« En Lä| elrtárs beszéde a kícuú 8®oví«*t barátsági, azövelBé$i é* kölcsönös scgélynyupJS! nenmlét második évforduióloii. [g. o.) — Hogyan segiti elő a h«ly«s jegyzet«4ds a nHWxienros lenhttrmus «imjátitésát? (3. o.) — A rzs és acél «rszéga. (3. o.) — Thaiföld szerepe az rikai ímp«i®lÍMnus agresszív terveiben, (4, ,•>,) 1 LAPíWV^ a SZOMBAT. 1952 1 LB1U AK H Tanácsaink jó munkával biztosítsák ezévi feladataink végrehajtását \z ötéves terv második óvének sikeres befejezése újabb nagy lépés­sel vitte előre hazánkat a szocializ, mus útján. Ennek az fejlődésnek az eredményét foglalta össze tömören Rákosi elvtárs, amikor megállapí­totta, hogy „hazánk, mezőgazdasági országból ipari országgá alakult ab" Ebből a tényből nemcsak gaz­dasági hanem politikai következte­téseket is le kell vonnunk. Rákosi elvtárs megállapítása nemcsak azt jelenti, hogy munkásosztályunk lét­száma erőteljesen emelkedett és hogy országunk nemzeti jövedelme, nck nagyobb felét az ipari dolgo­zók termelik, hanem azt is, hogy munkásosztályunk politikai súlya is megnöveltedé tt. A magyar munkásság, amely ed­dig is a szocialista építés derék­hadát alkotta, most még inkább fe. jelös az ország gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséért és azért, hogy szövetségesét a dolgozó pa­rasztságot is rávezesse a szocialjz mus Útjára, Tehát jelenti azt, hogy felemelt ötéves tervünk harmadik esztendejében a fejlődés üteme kü­lönösen falun követel dolgozó né­pünktől még keményebb, még áldó. zajosabb munkát, egyre növekedő eredményeket. E feladatok jó végrehajtásának biztosítása tanácsaink kézébe van letéve'. Munkájukat csak úgy tud­ják eredményesen és jól elvégezni, úgy tudjak egyre lelkesebben moz­gósítani a falu dolgozó parasztjait, ha szoros kapcsolatukat a pártszer­vezetekkel egy pillanatra sem szün­tetik meg. A múlt. év tapasztalatai megmutatták azt is, hogy pártunk tanításai nyomán a tanácstagok pél­damutatása is egyik, hajtóereje volt a nagyobb eredmények elérésének- Ennek nagy jelentőségéi igazolja, hogy például Ujireg községben min- den tanácstag példamutatóan tel­jesítette tervét, magasan 100 száza- lék felett. De ugyanígy volt ez Ér- lényben is. vagy Zombán. De mind­járt láthatjuk azt is, hogy ahol ez nem volt meg, mint például Cíkón, ott maga a község gabonatervet csak 58, kukoricatervét 80, tojás- beadásj tervét 59 százalékban tel­jesítette. A november 7-i verseny-mozga­lomban megmutatkozott, hogy azok a községek., járások, melyek a be­gyűjtési tervek teljesítésében, de más munkákban is a dolgozók szé­les tömegeire támaszkodtak, ahol nemcsak adminisztratív munkának tekintették) hanem szervezték és értékelték a dolgozók közötti yer- scnymozgalmat, ott az eredmények sem maradtak e. Látható volt ez Zomba és Kéty községek közötti párosversenyben. Egymás verseny- eredményeit hetenként kiértékelték és a két község közötti verseny ál­lását állandóan tudatosították a dolgozókkal. Ennek köszönhető, hogy a november 7-j versenyben az egész megye legjobb községe lett, de Kéty js a megye első tíz legjobb községe közötf foglalt helyet. A folyó évi begyűjtésünkben, te­hát éppen ezért fontosabb szerep jut a tanácsok begyűjtési állandó bizottságának. Feladatuk, bogy a begyűjtés munkáját aktívájukkal szervezzék és példamutatásukkal is mozgósítsák a dolgozókat az ál­ammal szembeni kötelezettségük teljesítésére. Példának említhetjük f©i az iregszemcsei begyűjtési ál­landó bizottság munkáját. Felosz­lottak maguk és aktíváik között a község dolgozó parasztjait és így szervezték, irányították a begyűjté­si versenyeket. Népnevelő és felvi­lágosító munkát végezve fígyelmez. tették a hátralékosokat az állam­mal szembeni kötelezettség teljesí­tésének fontosságára. Iregszemcse község a begyűjtési állandó bi­zottság jo munkájának köszönheti nagytestben, hagy a község jelenleg « megye második legjobb községé. A múlj -é\ tapasztalatait elemé?:. ve különösen egy fő hiányosságra kell tanácsaink figyelmét felhívó amelynek, kiküszöbölésével elérhet­jük, hogy a döntő évben megyénk országos viszonylatban nem a nyol­cadik helyen fog állni, hanem az elsők között. Sok helyen külön vá­lasztották a népnevei őmunkát az állami fegyelem megszilárdításától, a hátralékosokkal szemben a tör­vényes eszközök alkalmazásától. Amíg begyűjtésünk első időszaká­ban kizárólag népnevelő, felvilágo­sító munkával akartuk elérni ter­veink teljesítését és nem alkalmaz, tűk azokat a törvényes eszközöket, melyeket pártunk cs kormányunk határozatai az állami fegyelem meg. sértői ellen kezükbe adott, addig a begyűjtés második felében szinte teljesen csak a törvényes rendelke­zések, bírságok, kártérítések, elszá. moltatások alkalmazásával akar­tunk eredményeket elérni és szinte teljesen, elhanyagoltuk emellett a [elvilágósító, tudatosító, népnevelő munkát, Népnevelőmunkában tanácstag, jaink használják, fel döntő tényként azt, hogy a mj kormányunk meg­jutalmazza a jói teljesítőkét, A no­vember 7-i begyűjtési versenyben elért eredmények nyomán a mi me. gyénk is, mintegy 110 ezer forint jutalomban részesült. Öt község 11, földművesszövetkezet, 32 termelő­szövetkezet és csoport, több, mint 200 egyéni dolgozó paraszt kapott komoly összegeket. Hozzák fel pél­daképpen Banyai Gyula hßrei 3 holdas, Hirczi Ferenc paksi 4 hol- dús, Tóth István gyulají 6 holdas, Dankházi Sándorné iregszemcsei 5 holdas. Bíró Lajos zombai 7 holdas és Dúsa Kálmán högyészi 11 hol. das dolgozó parasztok kéthetes in­gyenes üdülésben és emellett 400 forintos pénzjutalomban részesül­tek. E kiváló dolgozó parasztok példamutatásának híre terjedjen el megyénk összes falvaiban, hogy népnevelőink jó munkáján keresz­tül motorjaivá váljanak dolgozó pa_ rasztjaink között a további lendü­letesebb munkának. Az ezévi egyre növekedő ered­ményeknek egyik biztosítéka a jól megszervezett tanácsülés is. Ezek­nek most különösen nagy jelentő­sége van, mivel a mi megyénk dől -1 gozoi is lelkesen készülnek, szere­tett vezérünk születésnapjának mél­tó megünneplésére. A jól előkészí. tett tanácsülések hu tükrei annak az odaadó szeretetnek, mellyel dol­gozó parasztjaink népünk nagy ve­zérét körülveszik. Lelkesen vállal­ják ezeken a tanácsüléseken kom­munista tanácstagjaink példamuta­tása nyomán a kívülálló dolgozó parasztok is, hogy e nagy nap tisz­teletére egész évben még jobb, még eredményesebb munkát végez­nek. Külön ki keli emelnünk, hogy az osztályharc éleződésével taná­csainkra egyre nagyobb feladat vár az ellenséges elemek leleplezésé­ben. Meg kell magyarázniok és té­nyekkel kell alátámasztaniok, hogy a nép ellenségei a kulákok, beadá­si kötelezettségei magasabbak, mint a dolgozó parasztoké. De tudatost, íanj k.d! azt is, hogy termelőszö­vetkezeteink és csoportjaink szá­mára az új törvény is kedvezmé­nyeket biztosít. Tehát az elmúlt évi hátralékok begyűjtése mellet! már most meg kell kezdenünk az új be. gyűjtési törvénynek a legszélesebb körben való ismertetését. Ez pedig harci feladat azért, mert az osztály- ellenség a kulák meg fogja próbál, ni akadályozni terveink teljesítését. Vérünkké kell válni, hogy a begyűj­tési tervek maradéktalan teljesítése egyik legfontosabb előfeltétele öt. éves tervünk sikeres végrehajtásá­nak, a szocializmus építésének, dől. gozó népünk életszínvonala állan­dó emelkedésének, a béke fokozott megvédésének­Rendelet a tavaszi mező gazdasági munkák végrehajtásáról A fö-dművelésügyi minisxtar a bel. ügy-miniszterrel egy -I értésben u nö­vénytermelés 1051/62. évi tervéről szóló mianszlertanűcsi határozat vég rchajtása érdekében rendeletét adott Ki az 1052. évi tavaszi mezőgazdasági munkák elvőgstésére. A rendelet tar­talmazza a tavaszi mezőgazdasági fel adatokat, szabályozza a term lesi kő. telezeftséget és vetésterven, továbbá az iga- és gépkötelezettséget. A rendelet értemében a tavaszi mezőgazdasági feladatok elvégzése so­rán az 1051/52. évi növénytermelési terv maradéktalan végrehajtása érde­kében az ősszel be nem vetett vagy évelő növénnyel *>j néni foglalt minden szántóterülete! meg kell művelni és be kell vetni. A tavaszi mezőgazdasági munkák ma­radéktalan elvégzéséért a tetmolőszö. vétkezőteknél (csoportoknál! az elnök felelős, egyéni müveíés alatt álló té­rülőién a tulajdonos, illetőleg a tény­leges gazdálkodó tartozik felelősség­gel. Az állami földalaphoz tartozó tartaiékingatianok megműveléséért a községi (városi, \árosi kerületi) ta nác.s felelős. Az állami vállalatok vetéstervük szerint gondoskodnak a művelésük alatt álló minden terület megmunkálásáról és irányító szer. vüknek felelősek a terv teljesítéséért. A tavaszi talajművelőd során, ahol az őszi mélyszántást nem vé­gezték el, a talaj kara tavaszi fel- szántasát március 31-ig be kell fejezni, Miihélyt a talaj állapota megengedi, e kell kezdeni ; legkésőbb április 15-ig be. kell fejezni az őszi mély­szántás alól mentesített talajok tava • szí szántását. Az őszi mélyszántás tavaszi elmumkáCását, simít ozását, amint a talaj nedvessége megengedi, azonnal meg kell kezdeni. Az őszi mé'yszán lás sianítozását minden ü! t el keli végezni. A trágyázásra kerülő, felszáll! tatian területekre az istálló- trágyát március 25-ig ki kell hordani és be kell munkálni. A tavaszi vetések hiánytalan el végzéséhez szükséges vetőmagról mind a termelőszövetkezetek, minő az egyénileg termelők maguk kö­telesek gondoskodni. A rendelet szabályozza, hogy mely esetekben milyen feltétetek melled kapnak a termelők központ' vetőma­got. A termelők köteleseik a tavaszi velési növények vetéséhez tiszti tóit vetőmagot haszna hu, A vetőmagvakat elsősorban szelek­torral kell megtisztítani. A tavaszi búza és tavaszi árpa vetőmagját csávázni kell. Az egyes szántóföldi növényekéi országosan az a-ábbi végső batár­időkig kell elvetni: Március 10-ig mák. tavaszi brisa. borsó, olajlen, rostién, (Alföldön) lenese, bükköny, hagyma, fiivesheré­sek. Április 10-ig tavaszi árpa, /ab, lu­cerna, rostiéit {az északi és dunán­túli megyékben.) 5 öritehere, baltáéin, napraforgó, csillag! lirt, cukorrépa, takarmány répa, eirok. Április 25-ig rizs. Április 30-ig: burgonya, csiesóka. marhakáposzta, szójabab, köles, esu- míz és kukorica (Alföldön). Május 5-ig gyapot, r ősiken dev, kukorica (az északt és dunántúli me­gyékben), ricinus, bah. késői vetésű napraforgó. A tavasszal elvetésre kerülő nevé­íást, június 3ő-ig a második és har­madik penntVezést és a második kö tűzést, július 15-ig pedig a harmadik kapálást kell elvégezni. A gyümölcstermelés tavaszi mun­kálatai közül az össze! el nem vég­zett ta> ajmutlkúkat és trágyázást március ol-ig be kell fejelni. I gyau- eddig az időpontig kel! befejezni az erŐtnüvi védekezési munkák után a rügy fák adás előtti permetezéseket. Intézkedik # rendelet az öntözi) berendezések üzemképes a fia pótba való helyezéséről. E uiunkakat legkésőbb április t-tg be kell fe. jezni. Ar. 1952. évi tavaszi vetésien végre­hajtásának biztosítása érdekében n rendelet az egész ország területére kötelezően írja elő a lucerna, vörös here, baltacím és napraforgó terme lése*. A községi (városi, városi ke­rületi) tanács végrehajtó bizottsága az egyénileg termelők lucerna, vörös­here, baltacím és napraforgó terme­lési kötelezettségét a községi vetésterv alapján a helyi termelési viszonyok figyelembevételével, a rendeletben foglalt határok között birtokkategó­riánként, azon belül pedig egyénen ként állapítja meg és arról az érde­kelteket 1952 március 5-ig írásban értesíti. A mér kiadott rendelkezések sser­ein! és mes'éllspított mértékben kötete «fi a burgonya, hagyma fű szerptsprika, dojiény, rostién, rost­kender és cirok termetese Is Term elősző vet keze! -k. valamin szántóföldi gazdálkodást folytató ■ami v áll álatok termelési köt elezc!'­sógél jóvi áhngyr •ti üzem le r\ ük ; h: .!• rozta nii’ g. A n-rnt i- i e t sz a bá! y o ti..» ui:< ■ vetésterv kér.zil­isti. Az egy én i 1 eg termelők ke ií eleit-b mezögazd rtsógi munkagépe iket arn­az időre, amikor -a zo k-at s aját ^azüa sógukhan nem hasznát iák. a község végrehajt, 5 hiz.o (Isiig által me, gáll»pl tot t használati díj clenében olya gazdaságnak átengedni, amelynek szükségletének megfelelő mértékben a gépek nein állnak rendelkezésűre A mezőgazdasági iga erő tulajdonosai kötelesek igaerejükkel a tavav/i me tógazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni. Saját területükön végzett munkával egvjj:: city pár lóval legalább 25, egy pár igásökörrel legalább 15 hold feí.sz.ántásamtk megfelelő tulajéió készítési, vetési, növényápolás HK-tőlec takarmány betakarítás! munkát kell végezni A rendelet ' szabályozza a trak-tortu lajdouosok áltat végzendő munkát is. Más gazdaságában a rendeletben meghatározott mértékű munka elvé® zésére díj ellenében kötelezni lehet elsősorban a. kulákok at és egyéb ica erőiül« jdono sokat. A rendelet befejezésül büntető ven. dfelkezéseket tartalra-az. MEG1ÉNK ÉLETÉBŐL . .. 4 dombóvári vasutasok csatlakoztak a Pontos közlekedésért.. .“-mozgalomhoz KEDVES TOLNAI NAPLÓ! A Rákosi elvtárt-, izüiietésrvapjáratéit f-elaijáii'lúsok teljesítésében a dombó­vári vasútállomás setahánovistái mé'- tóan kiveszik részüket A február havi é!öő dekád eredményeivel a munkát nagyban é öreten-dítet-ték. Ku-riny; Ti­bor főtiszt az tahénovista, áüLomási vo. niátöPanyító voaiatforgtalihá tervét 112 százalékban teljesítette. Kocsimester, társával ka ragó Flórián ellenőrrel, munkájúkat úgy szervezték meg, hogy a. januárban megállapított új normá­juk alapján 03 százalékúi teljesítet! kocsiniozdílási tanúikét február első dekád)óban 103 százalékra emelték, Berta Pál vezető kocsirendező a vona­tok szétír end e zésének tervét az első dekádban 120 százalékban tőkésítetté. Cs. Nagy János vezető kalauz, voivaJ- vezető és brigádja utazási sebesség“ ■tervüket 137 százalékra, teljesítették Sütő József fökalauz, vonat-vezető á* brigádja utazási sebességi tervüket 148 százalékra teljesítették v.z chő dekádban. A dombóvári vasutas dolgozók eset lakoztak a Szabad Nép február 7-i számában beindított mozgalomhoz ,,Harc a pontos közlekedésért és a ke sések csökkentéséért.“ Szüle János- vezető válitó'ke®eK5 az őtSetnepon be­adott újítási javaslatát az újítóbizott ság elfogadta és annak megvalósítását a pécsi igazgatóság e"rendelte. Garat József Dombóvár A Köleséi Téglagyár dolgosát felújították vállalásaikat nyék vetésé! a-3 ionnal meg kel kéz­deni, mihelyt a csírázásukhoz szín. séges talajhőmé rséklet és a talaj mid vesse síi áiCapota a \et est megengedi A ta iajhőmúrsél viel alakulását és cuj nek nie-gfelelöcji a ve! és megkezd esc­nek időpontját ;i megy* i tanács vég­rehajtó bizottsága köz. i n lérméink kel.' A rendelet felsorolja a szántóföldi növényápolás ni unkáit, majd a zöld­ségfélék vetési határidejét tartalmaz­za. A korai fejeskáposzla, kelkáposz­ta, karfiol,' karalábé. ? vetését, a spenót és zöldborsó első szabadföldi vetését fdbruáe 25-is keli elvégezni. A sző! lőmüvclés műnk álnál március 31-ig í:-í- kall fejezni a nyitást, április 15-ig hu k.- . (t'jeziii a n.ciszésl és hanua ! ry •[. , ci ciéül, un íjus 10-ig az e- Mi 1; apáiást, hlájus 20 ig az első perm- zéi-t. május 31-ig az első kö­!'■< > 7 é S1 . jánius !5-ig rn á - p fi i k k a p i A kötesdt téglagyár szépen fel­díszített ku lí úrhelyiségében a dol­gozók termelési értekezletet tartot­tak, ahol megvitatták az elmúlt hónap tapasztalatait. Nyersgyár­tási tervüket 50 százalékban, az égetési tervet pedig 76 százalék­ban teljesítették. A földre gázolás? tervet 106 százalékban teljesítet­ték. Német Vilmos ismertette a február havi tervet, mely szerint naponként 4000 darab nyerstéglát, az égetésnél pedig 10.000 darabot kell naponta kitermelni. Majd is­mertette a dolgozókkal a január hónapban elért eredményeket és a március 9-re tett vállalások teljesí­tését. Az égetésnél legjobb ered­ményt Gödő János rakó érte el 12? százalékos eredményével. A kihordás 100 százalékon alul volt. a csilletolók és esülerakők szintén 100 százalékon alul teljesí­tettek. Aradi József széntoló 99 szá­zalékot crt el. A földferesztés és föJdrcgázolás- nál már szebb eredmények mutat­koznak, ezen a munkaterületen majd minden dolgozó napi i er vét túlteljesítette. Legjobb eredményt Mészáros Ferenc 168. Szegedi Ferenc 163 és Böndök János 161 százalékos teljesítménnyel éviek el. A leg­jobb eredményt a íölderesztés- uél Kiss István 6 tágé brigádja crh> cl. akiknek átlaetetjerib ményük 120 százalék volt, Kis* István és brigádja Rákosi elv- (árs születésnapjára tett válla lűsát 10 százalékkal túlteljesí­tette. A földkitermelésnél két üzemi kőműves, Bonjai József Kovács Géza, akik a kőműves­munka befejezése után a föld­kitermelésnél dolgoztak, ott 188 százalékot értek el, A dolgozók fglójílotiák vállalásai kai így Szénié József brigád vezető bri­gádja nevében vállalta, hogy a ra­juk eső földkitermelési tervet már­cius 9-re befejezik és párosver­senyre híviák ki Bányai és Szlávik brigádokat. Az összes füldkiterme- lök és földeresztők vállalták, hogy március 9-re tervezett földre- gázolást március 9-re befejezik. A termelési értekezleten résztvevők elhatározták, hogy a munkafegyel­met üzemükben megszilárdítják es selejtmentes minőségi munkát ^ vé géznek, hogy minél több ép téglát tudjanak küldeni ötéves tervünk nagy építkezéseihez. Szabó Sándor telepvezetői! elvet tes megb í rá Ha az ifjúmunkásokat, akik nem tekintik a munkát olyan komolysággal, mint ahogyan azt egy szocializ­must építő DíSZ-fúitalnak kezeim keilen''. Éppen ezért legfontosabb hogy az üzem DISZ-fiataljai jáija- nak elől a termelésben., teljesít- ményszázalékaikkal is. és a man- kafegj elem megszilárdításával egy­aránt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents