Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-02-02 / 27. szám
tost FEKtUAlt 3 N fl P t O Olyan emberek a mi !eve!ezőink, kik az egész nép, a’ egész ország szemével nézik munkahelyük, környezetük kérdéseit, akik leveleikkel is küldenek azért, hogy a helyi eredmények országos eredményekké nőjierele, hegy fejlődésünk minden akadályát és akadályozóját eredményesen gyűrjük le Megkesdődött a magyar sajtó leveleseinek I. országos konferenciája Czornbaton délután nyílt meg Budapestén az Építő Szakszervezet szék. ^ házának feldíszített nagytermében a magyar sajtó levelezőinek l országos konferenciája. Mintegy ötszáz levelező gyűlt össze az ország minden részéből: a gyárakból, a tszcs hből és állami gazdaságokból, városokból, falvakból és számosan vetlek részt a konferencián a magyar sajtó dolgozói közül is. A konferencián me^iel-en-tedc: Révai József, Horváth Mérteni e’.vtársaik és « Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagija s a magyar polii- tikjai, gazdasági és kulturális élet szú mos más kiválósága., valamint a Szabad Nép megjelenés-éneik 10. évfordulójára és h Magyar Sajtó Napjára Budapestre érkezett külföldi küldöttek: élükön M. A. Harlamov év társsak A Pravda képviselőjével. Laki Teréz elvt-ánsnő, a Szabad Nép evel,ezési rovatának vezetője üdvözölte a konferencia részvevőift. davas- latára haital nnas lelik es ed éssal vá lasztó tit-ák meg népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat a konferencia diszolnökóvé. A díszélnökség tag- s jdiivá választották a Pravda szerkesztőségi kollégiumát, a ,,Tartós békéért, í népi demokráciáért!“ szerkesztőségi | kollégiumát, a. népi demokráciák központi pártlapjainak, továbbá a VHur manilé, az Unit a és a Daily Worker főszerkesztőit s Manulisz Glezosz j elviársat, a görög nép szabadsághősét, ' a nicmairch o fasisz fák által betiltott Riizoszpasztisz című lap főszerkesztőjét. A konferencia elnökségébe válasz- tq-tfák Révai József, Horváth Márton, Hegedűs András, Kiss Károly, Rónai Sándort Hidas István, Harustyák József, Zsoíinyec Mihály elvtársnkat, a Magyar Doögozók Pártja Poliltákaj Bizottságának tagjait, valamint Házi Árpád és Dénes István elv-társakat, a Poíitiikaá Bizottság pó titagija.it. Megivá- laszbo-tták a- elnökségbe a Pravda képviselőjét, Mihail Avarkievics HaT- lamov elviársat. a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcos lapjának, a .,Tarlós békéért, népi; demokráciára“ képviselőjét, a. Zsenminzsibao, a VHumanité, a Trybuna Ludu, az Unite, a Rudé Právo, a Neues Deutschland, a Scanteia, a Rabotnicseszlco Delo és az österreichische Volkstimme küLdöt- j telt. Az elnökségben helyet foglaltak a magyar sajtó és a levelezők kép- I viselői is. Ezutáp - Beilen Oszkár , elvtáTS, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője tartott beszámolót a magyar levefezőmozgalkxm helyzetéről és feladatairól, Heflcii Oszkár elríárs beszámolója Betérj .Oszkár elvtárs beszámolója elején a felszabadulás uitá.ni nagyszerű eredményeinkről beszélt s hangsúlyozta, hogy az építés terén elért ered- [ ménye&nikikel együtt nő, erősödik, fej - ; födik dolgozó népünk, amely egyre , öntudatos-abb. gazdája országának. ..Ennek a növekedésnek és fejlődésnek nagyszerű bizonyítéka n mj konferenciánk'‘ — mondotta — majd így folytatta: — A kommunista újság alapvető tu- [ hrjdonsága az összeforrottság a munkásosztállyal, a dolgozók tömegeivel és ezért a kommunista lapok mindig ' és minden körülmények közölt helyet adnak hasábjaikon a dolgozók hangjának, a dolgozók leveleinek. A fasiszta elnyomás. idején, a föld alatt, titokban készült párt-lapjaink is megtalálták az utat a dolgozók tömegeihez és a dolgozók meg tál állták az utat a rendőrkopók egész fajtájától üldözött lapjukhoz. Pártunk illegális lápjai, a „Kommunista“, a „Dolgozók lapja'“, s a tízéves fennállását ünneplő Szabad Nép, ifjúsági szövetségünk lapja, a-r Ifjú Proletár, rendszeresen közöltek munkás- és paraszt-leveleket az elnyomatás legnehezebb éveiben is. ~ Továbbfejlődött a munkás- és parasztlevelezés a felszabadulás után. A levelezőmozgalom fejlődésének hatalmas ösztönző erőt adott a Központi Vezetőség 1950 február KM ü’-ése, Rákosi elvtárs nagy beszéde pártunk tö- niagkapcso’atainak erősítéséről, a pártonibeOiilii demokrácia, a kritika és önkritika fejlesztéséről. A levelező- mozgalom fejlődéséről, jelentőségének növekedéséről tanúskodik a-z egyes szerkesztőségekbe érkező levelek megnövekedőit száma is. A Szabad Néphez 1950-ben össZesen 27.408 levél érkezett. 1951-ben nyolcezerrel több, 35.408 Megyei pártlapjainkhoz 1950 júliusában 2500, 1951 juiusában 4000, 1951 decemberében 4937 levél jött. Közöttük az Észaíkmagyaroreziág- nál, a szolnokmegyei Néplapnál és a PfvtTnegv-ci Népújságnál a feljelentő sebb a fejlődés, — De a leve ez öm ozg-a! o-m felien dőlésének nem egyedüli mértéke ez a számszerű emelkedés. Ennél is jelentősebb a levélek tartalmában, szerepében beállott változás, a levelezők munkájában beállott változás. Ma már a szerkesztőségbe érkező levelek zömét állandó levelezők írják, akik szinte hivatásuknak érzik ívogy lapjukat tudósítsák munkahelyük, környezetük eseményeiről, eredményeiről és gondjairól. Olyan emberek a mi levelezőink, kik az egész nép, az egész ország szemével nézik munkahelyük, környezetük kérdéseit, akik leveleikkel is küzdenek azért, hogy a helyi eredmények országos eredményekké nőjjenek, hogy fejlődésünk minden akadályát és akadályozóját eredményesen gYűrjük le. Olyan emberek a mi levelezőink, akik teljesen átérzik, miit jelent az, hogy 045 az ország a dolgozó nép hazája, akik magúik is a gazda szemével nézik üzemüket, falujukat az egész országot, olyan emberek, akik együttélnek és éreznek a dolgozók tömegeivel, jól ismerik azok gondjait és örömeit, s minderről állandóan lte&vsmeretesen harcosan és szeretettel tájékoztatják lapjukat. Betten Oszkár elvtárs a továbbiakban a levelezőmozgalom jelentőségéről beszólt. Elmondotta, hogy a mi levelezőink egyre inkább rendszeres munkatársaivá válnak a lapjainknak és ez is jelzi mennyire a nép sajtója a mi sajtónk. A munkás- és parasztlevelezök mozgalma — folytatta — és ez a kon. fenemcia is — ragyogó bizonyítéka annak, hogy Magyarországon szent dolog a dolgozó nép szabadsága. szent dolog a szólás- és sajtószabadság. A mi munkás- és parasztle velozo mozgalmunk egyik nagyszerű bizonyítéka annak, milyen farizeus képmutatás a kapitalista országokban a szólásszabadságról, sajtószabadságról beszélni. Igaz, a kapitalista ;a.pok szerkesztőségeinek is vannak levelezői •— mondotta Betten elvtárs és felolvasott egv „levelet“, amely a „Life“ c. amerikai folyóirat egyik számában jelent meg. Minthogy Edén angol külügyminiszternek olyan kis bajusza van, mint Acheson amerikai külügyminiszternek, o%a kérdés, hogy ennek a csinos kis bajusznak av ötlete Londonból, vagy Washingtonból származik-e — teszi fel a kérdést a Life „levelezője“. És a Life válaszol: Valószínűleg Aohesoné az elsőség, aki négv évvel idősebb. Az jiyen Eden-bajuszkákkal nevel az imperialista sajtó bárgyú és embert« en zsoldosokat a koreai frontra, ilyesmivel nevei üresagyú, becsületet nem ismerő sztrájktörőket és chicagói gengsztereket. A mi levelezőink munkája úgy különbözik a Lile féle levelezőkétől, mint a tűz a víztől, fényes nappal a sötét éjszakától.- Sok nagyszerű kezdeményezés született már levelezőink munkája, levelei nyomán, Az elvtársiak tudjak, hogy a Rőder-mozgalmat Röder Béla elv-társnak egy levele indította el. Az egész ország ismeri ma már Szeműn Erzsi trakloroslúny nevét. Annakidején a Szabad Nép egyik levele, zője, Kovács István hívta fel rá a figyelmet és a Szabad Népben megje lent egy írás Szeműn Erzsiről, aki zuhogó esőben levetette köpenyét, hogy a traktort, az ország vagyonát védje. — A szerkesztőségekbe mindennap tucatjával és százával érkeznek olyan levelek, amelyek életünk és építőm unkánk kisebb nagyobb hibáira, hiányosságaira figyelmeztetnek. Betlen elvtárs példákkal igazolta, hogy ezeknek a leveleknek a lelkiismeretes kivizsgálása nagyon komon eredményeket hoz, fejlődésünk, épíiű- munkánk komoly emelője, Fekete Mi hály. a Szabad Nép levelezője megírta, hogy Bugac inon ostoron a József Afti a tszcs feloszlóban van, a csoport komoly hibái miatt egymásután iep- neki ki a tagok. A levél nyomán indított vizsgálat kiderítette, hogy a csoport elnöké és a pártszervezet titkára kLskirályoskodóak, ez vezetett a csoport züllésére.’A kiskirályok lévai, lás-a fordulatot hozott a csoport fejődésében. Órákon át lehelne sorolni azokat a példákat, amelyek mutatják, hogv a mi levelezőink jószenuí, kritikus, népünk, hazánk ügyét forrón szerető emberek, akik nemcsak igyekeznek hanem nagyon komoly eredménnyel igyekeznek segíteni a szocializmus épi tését. Ezért szereti levelezőinket a dolgozó nép, ezért gyűlöli őket :>z ellenség, megkísérli, hogy fenyegetésekkel riassza el a levelezőt, megkísérli üldözni, munkahelyéről kitúrni közvéleményünk bátor parancsnokait. — Persze nem áll mindenki egve. nos kapcsolatban az amerikai imperialistákká;., aki a bírálatot elfojtja, levelezőinket üldözi. Sok esetben egyés helyi vezetők hiúsága, sértődöttsége, önteltsége vezet a levelezők üldözéséhez, a bírálat elfojtásához. De a hiúság, a sértődött Iség. az önteltség nem éppen szocialista tulajdonságuk. — Országosan ismert lett Magony Istvánnak, a Szabad Nép tömörkényi parasztlevelezfljének esete. Magony elvtárs leveleiben leleplezte a község vezető állásaiba belérkőzöüt ellenséges elemeket. Az ellenség Magony elv- társ ellen hatalmas hajszát indított. Kizáratták a pártból, a f'öldimüvesszo- vetkezeiből. Rágalmazták, fenyegették. Ma Magony elvtárs itt iil közöttünk, párttagsági könyvét visszakapta, s azok a funkcionáriusok, akik tűrték az ellenség garázdálkodásait, komoly pá r t bü ntt ett és t kap ta.k. ~ Még egy esetet. Láng Lajos elv. társ, a miskolci MÁV igazgatóság dolgozója, ,a Népszava és az Északma- gyarország levelezője, a Népszavának írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a miskolci MÁV igazgatóságon vezető állásban ül egy volt nyilas vészbírósági tag. Az igazgatóság pártszervezete és a vasútpoiitibai osztály Láng elvtársat kezdte vizsgálhat, ni, majd alaptalan vádak alapján kizárták a pártból. Láng elvtárs nemrégiben résztvett levelezőink borsod- megyei konferenciáján. Büszkén mulatta fel visszakapott pártkönyvét: A párt megvédte öt, megtorolta a rajta esett sérelmet. Láng elvtárs a kon ferencián azt mondta: „A múltban az a közmondás járta: Mondj igazat, betörik a fejed. Az én esetem bioznyií- ja, hogy ma már ez jnáskép van,1' — Igen, máskép van. Ideig-óráig érvényesülhet az ellenség keze vagy befolyása a levelezőknek, bírálóknak üldözésében. Do a párt előbb vagy utóbb felderíti az igazságot és megérdemelt büntetéssel fogja sújtani azokat, akik nagyszerű katonáit, a becsületes munkás- és paraszt levelezőket üldözik. A mi nagy Pártunk Politikai Bizottsága szeptemberben fog. lalkozoM a munkás- és parasztleveie- ző mozgalom helyzetével — mondotta ezután. A Politikái Bizottság határozatot hozott, amelyben hangsúlyozza: ,,A levelezők népi mozgalma pártunk és népköztársaságunk belső demokra tizmmának sarkalatos pontja, a dolgozók legszélesebb rétegeit közvetlenül bevonja a párt és az államvezctés, az ellenőrzés munkájába, megteremtve a bírálat és önbírálat tömegméretű ki boniahozásának alapjait. Ezért mm den olyan törekvés, amely a levelezők üldözésére, leveleik cenzúrázására irányul — pártellenes és a népi demokratikus rendszer elleni megnyilvánulás/' A Pofit '.rai Bizottság ülésén nagy szeretettel beszélt a munkás- és pa- rasztlevelezök munkájáról a mi drága Rákosi elvtársunk. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szerkesztő »egeinknek, pártszerveinknek, á ia- mi szerveinknek minden erűvel ki keli állniuk azok mellett, akiket bírálatuk, levelezömunkájuk miatt üldöznek, s nem elég megvédeni a levelezőket az üldözéstől, hanem teljes erkölcsi és anyagi elégtételt kell adnunk nekik, s keményen meg kell torolni az üldözést, a bírálat elfojtásának minden esetét. A továbbiakban a munkás- és parasztlevelezők jogait és kötelességeit foglalta össze Bellen elvtárs. Elmondotta, hogy a evelezőt nem választják és nem jelölik ki. Senkinek sincs jogában előírni, hogy a levelező mi röl írjon és miről ne írjon. Nem akadályozhatja meg senki ’ abban, hogy bármelyik lapunk szerkesztőségébe írjon. A szerkesztőségek sérthetetlen .joga, hogy azzal a dolgozóval tartsanak levelezői kapcsolatot, akivel akar nak. — Ez azonban nagy felelősséget ró a levelezőre is, a szerkesztőségekre is. A levelezőnek féltő gonddal kell megszerkesztenie leveleit, gondoskodnia arróí, hogy pírnak minden adata helytálló legyen. — A levelezőnek a legjobb leikiis merete szerint kell levelét megírnia, de ugyanakkor tisztíibcm kell lennie azzal, hogy amikor ö levelet ír a szerkesztő séfbe, mér nem magánlevelet ir, a közvélemény t'-’rnácsa és ezért helyes' ha levélírás előtt tanácskozik drigozotur I sóival. pártszervezetének tagjaival, | igyekszik tényleg környezetiek, dolgozótársainak véleményét, hangulatai örömét és panasza-'1 köze ' i- ni a v; * kesztőséghez. — A levelezők folytatta IVmmi elvtárs — támaszkodjanak a párt'/,'; vezetőkre és a. ok vezetőségeire. Fűi dúljanak hozzájuk tanácsért, besze.- jók meg velük prob é-ináik t. 1 - a pap szervezetek támogassák, karolják l>" munkájuk nagy erőforrását, a lev zök mozgalmát, lanm-iis.jk de ne támogassák agyon. Engedjék s/é lesen érvényesülni u levelezők sajátj hangját, meglátásait. Tanácsúikkal I sz„ csitsék ki a levelezők látóköréi, ne akarják szőkébb korlátok közé szorítani. j — A szerkesztőségek kötelessége, hogy a maguk részéről is a lega'apo sáliban ellenőrizzék a levelek túrta; mát. A levelek közlése előtt győződ jenek meg arról, hogy az azokban foglaltak helytállóak, hogv a lev, i tartalmáért olvasóik előtt az egész, nép előtt vállalhatják a felelősséget. — A szerkesztiW'gék föladata, hogy gondosan tanulmányozzam:’ minden egyes levelet kü ön-külön és tanul mányozzák a leveleket összeségiik ben is. — A szerkesztőségekbe/ mondói, ta — naponta sokezer levél érkezik, és természetesen nem lehet távolról sem az összes, vagy a legtöbb levet. közű ni. De a lapoknak nem szalud beérniük azzal, hogy számszerűen elég levelet közölnek, hanem úgy keii dolgozniuk, hogy a legjobb, a legjelen tő sebb, n legje 1< mzöbh leveleket közöljék, úgy kell dolgozniuk, hogy szerepel jenek a lapokban a nem közölt levelek is, merítsenek azokból a szerkesztőségek cikkeikhez, írásaikhoz az egész lap megszerkesztéséhez. Ezután Betten elvtárs a levelezők neveléséről beszélt- A levelezők nevelésének formái az ankét,ok értek ez letette, egiyéni beszélgetések a Levelezőkkel — mondotta. — Sztálin elvtárs a levelezők neveléséről a következőiket mondjg: ,,A munkás- és iu- lusi leve'ezöket természetesen meg kell tanítani az újságírás-technika nemi minlneumdri'. De nem ez a !<•<;- fontosabb, A legfontosabb az. hogy a munkás- és falusi levelezők munkájuk folyamán 'tanuljárnak és neveljék ki magukban az aktív lársada'mi munkásnak és újságírónak azt az érzékét, amely nélkül levelező nem tudjn teljed te ni küldetését és amely nem növelhető kj a tanításnak a szó beclinikai értelmében veit mesterséges módszereivel.“ — Azt hiszem, nemcsak a Szabad Nép munkatársad és levelezői, hanem égész sajtónk munkatársai és levelezői mély meghatottsággal olvasták Rákosi elvtárs meleghangú üdvözletét a jubiláló Szabad Néphez. Ez a legnagyobb kitüntetés is je'to annak, milyen nagv megbecsülés övezi a mi saij tónkat,-*- Abban a megbecsülésben, ame liyet a mi sajtónk kivívott, nagy szerepe van fúrnák, hogy lapjaink, a munkás-, a paraszt- és értelmiségi le. velezök sági tségóvel elméi v ítélték kapcsolataikat a dogozók tómogeiveü egyre jobban ismerik azok minden prof IV tc; >.T+jéfc kezüket -a dolgozó n. p ütőerén ismerik azoknak őröméit é* gandjep- Dolgozzanak levelezőink abban ouszke tudatban. hoyv munkájukra <<*••>»( •> I-• Ml, ttcV-i • - UH- . do "ózó népünk s'/omit iá {1 mi nagy. HTMtia oá; -Ilik O /•/;».).. .. :iIn .|! I bubiké tudatban, hogy munkatuksi sz'-retö gondolkodássá! igyc'.i :> mi drága Rákos; e vtáisimk. * A Bot on e.vNus bos/aino 1 óla után u» ifi ml'i.i \ f. ;1’:mi ; .... ' • vies károly vajai a per'vrdi.ki bányászok üdvözletét tolmácsolta. II- mondotta, hogy' a mu tbun, a Horthy* rend-zűr idején nem egyszer kenyerét vesztette aki bírálni, kriii/úhv. merte a bányába,, ura kodé állapotokat. Övele is megtörtént ez. Ej-pön elmondotta, hogyan le;: a fMszabzidu. ’.ás után leve.cző. — Amikor irtani a Szabad Népm-U egy pár levelet - mondotta. n válaszokból megértettem, mi n levőVz'p- ritk a kötelessége. Mi olyanok ró gyünk mint az ország .-.neme, meg kell látnunk minden hibát hiányosságai és nem elég csak meglátnunk, hanem gondolkodnunk ko azon ír, hogyan kel í azt a hibát megmintát rá. Bányá-vtársaim nevében j/t Ic-vA- nom — mondotta végül, vécp .-/Vii ez az értekezel o',van munkát ainelv- nek tivom-in ti*. i- 1;fik • »». •.> jöílthetjük Rákos, elv társnak -:M fe djún nsainkut. li í (lit II Ívf «*>»< It \ .\épkÖElár.Mi>ag Elnölti ! aijui 'ii a magyar népi demokráeia élíleUf-íisn a. su.jtólevelczés terén végzett értékes iiiuukújuk elismeréséül Magony li. István egyénileg dolgozó para zttnik (Tömörkény), (Jerváa Józset 'eged munkásuak (Láng gépgváf) Rriíalan József banyús/iiuk (l alabánya), (»ás- pár lstváiuiénak, az. orosházi „Vörös Csillag tszcs*» tagjának. Rác? Imié nek, a Duna Cipőgyár dolgozójának. Országi) lí. András vájártaiuilúuuk (Somsáivbún va), Móni ez Jánosnak, az orosházi „Dózsa - tsz tagjának és Koz- gonyl Sándor hadnagy, volt bányásznak a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát. Kulcsár Bálint méhésznek (gljlüHői méhlen\esz- lesi intézet). Orbán Károly konyha- vezetőnek (Ásotthalmi állami gazdaság), Magyaroviís Antal gyári muit- kásnak (esztergomi szerszámgépgyári Csotó Gézának, a turkevei ..Vörös Csillag** Lsz tagjának, <1. Tóth János, uak. a nagy-kaniarási „Magy ar Rouian Barátság“ tszcs tagjának, Kerekes János mezőgazdasági munkásnak, a kun* hegyesi község tanács dolgozójának l’óth Béla sztahánovista kovácsnak Idióe'. >őri gépgyár). Varga Gézának a budapesti szerelő vállalat dolgozójának, Gaál Zsignioudnak. a biharme gyei „December 21“ tsz tagjának, iij. Kapusi Józsefnek, a niosons/cntjáuosi „Előre” |,sz tagjának és Basin Géza !f/edesnek, * Magyar Népküzlársasagi Érdemérem bronz fokozatúi adoma n.yozta. 1 magyar lorray visszaolas'tja a Tits-ksrmánY tapápScsn aíspuls zsarolási kísérletéi A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A jugoszláv külügyminisztérium január 25-én jegyzéket juttatott el a belgrádi magyar követséghez, amelyben Subotiea környékén állítólag magyar részről történt határsértés ki. agyait meséjét adja elő. Erre a jegyzékre a beigárdi magyar követség február 2 án az aliábbi választ adta: „Az illetékes magyar hatóságok beható vizsgálati) alapján .megállapítást nyert, hogy a jugoszláv jegyzéknek az az állítása, hogy 11)52 január hó 20-án 14.35 h kór ‘J.5 km-re Subotiea. ló! ék-re az. 117 es határkőnél átlu- vések történtek jugoszláv területre, amelyek folytán egy jugoszláv határőr megsebesült volna, nem felel meg a valóságnak. A magyar halárszakasz e részén a jegyzékben megjelölt napon semmiféle állövés, vagy lövöldözés nem fordult elő. Megállapítást nyert az is, hogy Suboliea-iiál nincs 117-os határkő. Az a határkő a Tisza partján van, Szeged alatt, Megállani tűst nyert, hogy sz állítólagos határ- incidens Iliiéi, amelyet a belgrádi rádió január 22-én, mint a Slobodna Vojvodina e. lap értesülését közöst, ugyanez a rádió még 22-én vissza is vonta. A magyar kormány e tények alap ján a leghatározottabban visszautasít ja a jugoszláv jegyzék célzata« és légbőlkapott ulti lábait, valamint a ,ju goszláv kormánynak azt az átlátszó próbálkozását, hogy a magyar kor mánytól egy kiagyalt Iialáriiicidens segítségével kártérítés címén pénzt zsaroljon ki. Ami a fenti jugoszláv jegyzéknek a Mura folyó magyar szigetére vonatkozó jegyzését illeti, a magyar kor. mány számára éribe tétlen, hogyan térhet vissza a jugoszláv kormány erre u kérdésre, azok után, hogy a hu dapesti jugoszláv ügyvivőnek az 1952. évi - határiucgállapító bizottság három jugoszláv tagjának eredeti aláírásával ellátott hivatalos térképvázlatokba es egyéb anyagokba való betekintés út ján 1952 január 18-án szemétvesen módja volt meggyőződni arról, hogy a szó- banforgó sziget minden kétséget ki záróan magyar terület és hogy az ezzel szemben hangoztatott jugoszláv állítások teljesen alaptalanok. A magyar kormány ezzel a kérdési végleg tisztázottnak tekinti és feltúrja :1 jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy c. magyar kormány a Mura fo Ivó magyar szigetére jugoszláv résziül történt provokációs, fegyveres be hatoiás körülményei kivizsgálására és a tettesek példás megbüntetésére vonatkozó követelésének . a jugoszláv kormány mindezidáig nem let* -e- get.” A löld műveléfditfyi rnirr^zler köz-eméuye A földüiüvejésügyi miniszter közli, hogy a tavaszi munkákra való lekin íeltel az idén is március 10-ig engedélyezi az új termelőszövetkezetek és csopoitok alakulásait, Ezért az eddig alakuló term .Oszo. vetkezetek és csoportok engedélyív'.' se iránti kéreánüket, az alakulás jegyzőkönyvvel együtt legkésőbb ina: cius 10-ig juttassák el a föídtro • "* ügyi minisztériumba
