Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-22 / 169. szám

TOLNAI MAPVO AirmL finL uh Hwwg^i r/t/lG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r A MAI SZAMBÁN: A begyűjtésbe a tamási járás jár az éle (2. o.) — Mindé szónál szebben beszél a telt (2. o.) — A terme­lési értekezlet nyomán új lendületet vett a munka a Bonyhádi Cipőgyárban (3. o.) Miért vált szükség- szerűvé az újtiptisú forradalmi munkáspárt megterem- tése (4. q.) — Hét nap a külpolitikában (4. o.) —- Len­gyelország felszabadulásának évfordulója (5. o.) — A Világiíjúsági Találkozó előtt (6. o.) VIII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM LN /HŰI« i Y El PÁR TB 1Z O T TJFÄGA'Ni Kiüt, Ü apu aKA •»«> FlLLEiv VASÁRNAP, 1 >51 .11 UHS 22 ü B€@zg$©sifi Stafisxfilsssi Hivatal jelentés® a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről Az i>pax, a Enetzőgazdasájg, a közle­kedés, és- az á ipa forgalom fejlődését, a beruházások, valamin1! a dolgozók anyagi és kuJtisrál.is színvonalának emelkedését 1 'hö 1 második negyed évében a követí/ező adatok jellemzik: Ipar Az lp®r fejlődése erős ütemben folytatódott. jVz egész gyáripar ,r\51 nidsodllÉ negyedévi terme­li se 34.4 % -al volt több, mint ji»50 második: negyedévében, — ezen belUl a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, a könnyűiparé 1 36.6 százalékkal és az élelmezési íjparé 11.2 százalékkal emeflkedeti. Az! iparcsoportok közül a bányászat terxrwdése 24.4 százalékkal, a kohászaté 3X12 százalékkal, a gép gvártásé 49.1 -százalékkal, az építő, anyagiparé 25 százalékkal, a textil­iparé 25.4 száteafókkal emelkedett a múlt év azon<as időszakához képes!. A jelentős erecfcjiénvek mellet: azonban a gyáripar a felemelt ötéves terv által1 az ,1951 második negyed­évére előírt feladatokat nem teljes mértékben hajította végre. A második negyedéves tefvet az egész gyáripar 99.6 százalékról, ezen belül a nehéz­ipar 98.8 szícralékra, a könnyűipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékara teljesítette. 1951 e!s; félévében az égész gyáripar a tervét 100.5 százalékba, a könnyűipar 100.8 százalékra, a;p élelmezési ipar 100.1 százalékra teljesítette. Az év máraodik negyedében az egyes iparcsqpor'.ok tervi el jesítése a következőképpen aiakult:\ Ipar csoport +1951f ™á™dik ****** * } tervtel jesfíé-sei %_ban. Bányászat 94.2 kohászat 102.6 gépgyártás ; 97.1 erősáraméi i berendezés 100.5 gyengeárarajú berendezés 98.5 finommechanika 106,1 tömegcikk 101.7 javítóműhelyek 106.7 villamosendrgin 100.2 építőanyag}par (építésügyi és (könnyűipari minisztérium­mal együtff) 89.5 vegyészet 100.2 gumi ; 101.0 nehézipar ttöszesen 98.8 fa 95.9 papír 1 1 «0.7 nyomda i 97.9 textil 102.6 bőr és szSrme 101.0 ruházat 92.4 könnyűipar! összesen: (élel­mezés nélküli) 100.0 élelmezés 103.7 gyáripar öss-zesen: 99.6 Az egyes noinisztériumokhoz tarto­zó 1 parváJllaIáitok második negyedévi tervüket a körvetkezőképpen teljesítet­ték: Mítvisztérinm 1951 második negyed tervteljesítései %_han. Bánya, és energiaügyi 99.0 kohó. és gépipari 99.6 építésügyi (építőanyagipar) 87.5 közlekedés- és postaügyi 100.6 könnyűiparit 100.0 élelmezési 103.7 1951 pIső félévében a bánva- és energiaügyi minisztérium 98.2 száza­lékra, a kotró- és gépipari miniszté­rium 100.6 százalékra, az építésügyi minisz'érium (épí-lőanvagipari válla, tatai) 98.3 százalékra, a közlekedés­éi posta ügyi minisztérium 105.4 szá­zalékra, a könnyűipari minisztérium 101.2 százalékra, az élelmezési mi nisztérium 99.8 százalékra teljesítette a tervet. ' A fontosabb iparcikkek termelése 1951 második negyedében 1950 má­sodik negyedéhez viszonyítva a kö­vetkezőképpen alakult: Hkk megnevezés \\ ****** 1950 II. negyed százalékban: Szép 122,0 vas és ac«: 1 116 2 »Jomfniujn és -timföld 217.3 esatergag/ypek 180.7 * 195 t II. negyed Cikk megnevezés 1950 II. negyed százalékban: mozdony (köz. f, vas. vontató) 127.3 vasúti teherkocsik . 105.1 tehergépkocsi 194,5 motorkerékpár 112,3 kerékpár 129,5 traktor 114.3 villám «»forgó. gépek 138.1 izzólámpa 122.3 rádióvevő készülék 102.5 varrógép 167.6 villamosenergia n 119.2 gép. és motorolaj 110.8 gépkoe-viábroncs-köpeny 132.5 98.3 mész I0ft8 cement 112 6 táblaüveg 86.7 paras »iszövet 141.5 gyapjúszövet 133,6 selyemszövet 114.2 leti- kenderszövej 111,0 selyemharisnya 132.5 pam u th arisn ya 101,8 bor. cipő '137,6 férfiöltöny 283.2 női kabát 205.3 szesz 185Í1 cigaretta 119.2 édesipari készítmények 176.2 szappan 113 3 gy«ía 132.8' Terven felül a második negyedév­ben jelentős mennyiségű timföldet, hutafllumíniiim^ot, hengerel1, adtnmín in. mot, elektroncélt, kovácsolt acél!, traktort, kerékpárt, rádiócsövet, bal- 1 on ruházatot, férfilka bátot. gvapjúsző- velet, selyemharisnyát, hántolt rizst, száraztésztát, csokoládét, komén ,-ítőt.' sört, slb. gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, tehergép­kocsi, tégla, cement, mész, pamutto- nal. selyemszövet, pamutharisnya, férfiing, cipő termelésében. Epííőípar Az építőipar 1951. II. negyedévi termelési tervét 105.7 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 103.2 száza­lékra, a szerelőipar 106.0 százalékra, a mélyépítőipar 109.3 százalékra tel­jesítette. A.Z' egyes minisztériumok­hoz tartozó építőipari vállalatok II. negyedévi termelési tervüket a követ­kezőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérium 104.9 szci- zalék, Közlekedés- és postaügyi miniszté­rium 108.8 százalék. 1951. első félévi tervét az építőipar 109.0 százalékra, ezen belül a ma- gasépítói.par 109.6 százalékra, a sze­relőipar 110.4 százalékra, a mélyépítő ipar 107.6 százalékra teljesítette. Az ipari minisztériumok vállalatai a II. negyedévi tervüket saját rezsi­ben végzett építkezéseiknél 103.1 szá­zalékra teljesítették. Az építőipar ter­melése a tervidőszakban múlt év ha­sonló időszakához képest 145.4 szá­zalékra, ezen belül a magasépítőiparé 128.0 százalékra, a szerelő iparé 162.4 százalékra, a. mélyépítő iparé 172.5 százalékra .'emelkedett. Tovább fokozódott a tervidőszak­ban az építőipari munkálatok gé­pesítése. A földmunkáknak több, mint 30 százalékát, a betonkeve- ré.si munkáknak csaknem 80 szá­zalékát gépek segítségévei végez­ték. A Sztahánov-módszerrel végzett fein, zás részaránya \34 százalékra emel­kedett. A szíahánovislák létszáma az előző negyedévhez képest több, mint kétszeresére emelkedett. Jelentőse,-, emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magasépítő és tatarozó vállala­tok fejlődése nem kielégítő. Negyed­éves tervüket nem teljesítették. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesí­tették a tervet. Mezőgaatilaság A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes je­lentések szerint ebben az évben kb 6.6 millió mázsával több kenyérgabona és 1.7 niiiiió mázsával több takar­mánygabona betakarítása várha­tó, mint az elmúlt évben, ami kö­zel 25 százalékos, illetve több, mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. A szénáiéi ék első kaszálásának ho­zama mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egész évi termés, a herefélék a második ka­szálással együtt pedig a tavalyi ter­mésnek közel kétszeresét adták. A jó takarmánytermés kedvező feltételeket teremtett állatéi ormányunk fejleszté­sében. A tavalyi gyenge takarmány- termés következtében átmenetileg csökkent állatállományunk újra qya- rapszik. Az 1951 évi vetéstervet a mező- gazdaság általában határidőre tel­jesítette. Az intenzívebb művelést igénylő növények közül a rizs vetés­területe 13.4 százalékkal nagyobb mint a tavalyi, a gyapot .vetésterüle­te pedig a tavalyi ötszörösére emel­kedett. A gép- és traktorátomások száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraink száma 54.1 százalék­kal, vontatóink száma 61.9 százalék­kal emelkedett. Az ipari munkáslétszám több év óta tartó . jelentős növekedése, vala­mint a mezőgazdaság intenzívebb mű­velése folytán — a fokozódó gépesí­tés ellenére, — az állami gazdasá­gokban és kisebb mértékben a terme­lőszövetkezetekben munkaerőhiány lé­ny-tt fel, Közlekedés A közlekedés 1951. II. negyedévben áruszállítási tervét 103.1 százalékra, személyszállítási tervét 103.6 száza­lékra teljesítette. az első félévben az áruszállítási tervet 104.1 százalékra, a személyszállítási tervet 103.9 szá­zalékra teljesítette a közlekedés. 1951. II. negyedévben 35 százalék- ka1 több árut és 17.3 százalékkal több utast szállított az egész közlekedés, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áruforgalom emel­kedésé 1950 II. negyedéhez képest 17.1, a személyforgalom emelkedése 29.8 százalék. A viziköz’ekedés áruszállítási ter­vét 100.1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 21.7 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben — autó­busz — forgalom egy év alatt a fő­városban 24 3, a vidéki városokban 50.8, a közúti villamosforgalom a fő­városban 7-9, a vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyi­érdekű vasút utasforgalma 24 száza­lékkal nőtt. A távolsági autobusz-forgalom ul»=- száiCítási lervét 115.2 százalékra tel­jesítette. a múlt év azonos időszaká­nak teljesítménvéhez képest az emel­kedés 86.8 százalék Tehergépkocsi-közlekedésünk 122 3 százalékkal több árut szállított, mint 1950. II. negyedévében. Áruforgalom 1951 11. negyedévében az állami nagykereskedelem eladási for­galma 21.3 százalékkal haladta meg a muft év hasonló időszaká­nak forgalmát. Ezen belül a felvásárló nagykereske­delmi válalatok 12.5 százalékkal több árut gyűjtöttek be. az elosztó nagy­kereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak forga­lomba, mint 1950 második negyed­évében. A kiskereskedelem szocialista szek­torának eladási forgalma egy év alatt 47.3 százalékkai nőtt meri. amelyen belül az állami kiskereskedelem 40 százalékkal, a szövetkezeti kiskeres­kedelem pedig 81.2 százalékkal nö­velte forgalmát. A szocialista kiskereskede em bolt­hálózata egy év alatt 5.600 üzlettel, azaz 3.800 állami és 1800 szövetke­zeti bolttal bővült. Beruházások 1951 második negyedévében a nép­gazdaság összes beruházásaira fordí­tott összeg 60 százalékkal haladta meg a mull év azonos időszakában be ni ház ásókra fordított összeget. A beruházások a gyáriparban é.s az építőiparban 75.6 százalékkal, a mezőgazdaságban 59.5 száza­lékkal haladták meg a múlt év hasonló időszakának beruházásait. A tervidőszakban a gyáripar be ruha zásaiból 93.3 százalék jutott a ne­héziparra, 3.8 százalék a könnyű iparra, 2.9 százalék az élelmezési iparra. A tervidőszakban számos termelő célokat szolgáló beruházás üzembehe­lyezése történt meg. A gyáriparban többek között a n egyed év folyamán a diósgyőri kohászati műveknél egy elektromos kemencét és a Rákosi Mátyás Műveknél egy 40 tonnás Map '.in-kemence', az üzemekben nagy­számú különféle új gépet, a bányá­szát fejlesztésére több különböző bá­nyagépet helyezlek üzembe. Mezőgaz­daságunk szocialista fejlesztésére a 11. negyedévben 795 drh Iraklort, számos kombájnt, és több-ezer egyéb kisebb mezőgazdasági gépel helyez­tek üzembe. A tervidőszakban több állami gaz­daságot. termelőszövetkezeti csopor­tot é« gépállomást villamosítottak. A forgalomnak álad ak 12 hidat; köz­lekedésünk fejlesztésére a vasúti gör­dülő állományt löbbszáz teher- és személykocsival bővítették. A terv-időszakban üzembe helyeznék a szernél vszáth'ás megjavítására a csepeli gyorsvasú!a! és n bányavidé­keken több új gépkocsijára'ot indí­tottak. A tervidőszak avail helyezték, forgalomba a bányászat szempontjá­ból jelentős Ba'inka-bodajki vasút­vonalat is. A tervidőszakban számos új lakás épült, új kórházi ágyakat és iskolá­kat létesítettek. A mnnká«olí és tisztviselők számának emelkedése, a mun ka termeté ken y».é«v alakulása 1951 íl. negyedévében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágá­ban a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és építő­iparban foglalkoztatottak száma egy év alatt összesen 190,900 fő­vel emelkedett. A II. negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit 12.7 százalékkal haladt.» meg. Az ipari 'a nulók száma egy év alatt közel <8.000 fővél, az álképzősöké 6.500 főve! emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma egy év alatt 42,000 fő­vel emelkedem. A gyáriparban az egy főre eső ter­melési érték 1951 II. negyedében 21.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászaiban 16.4 százalék (ezen belül a szénbányá- s zialbain 11.6 százalék), a kohászai­ban 20.8 százalék, a gépgyártásban 21.9 százalék, az erősáramú berende­zéseknél 36.3 százalék, a gumiipar­ban 33.7 százalék, a textiliparban 18.4 százalék és a ruházati iparban 53.5 százalék. Az építőiparban a munkatermelé­kenység az előző év azonos időszaká­hoz képest 14.8 százalékkal emelke­dett. A munkaidőt azonban sok he­lyen még nem használják ki megfele­lően és különösen szombaton és hét­főn nagyszámú dolgozó indokolatlanul távolmarad a munkától. Egésíspgitgyi és kulturális eredmények A tervidőszakban egészségügyi há­lózatunk tovább fejlődött. A kórházi ágyak szárna 5.6 százalékkal, az egészségügyi személyzet létszáma 10.8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában­A nők bekapcsolását a termelésbe eősegítette a bölcsődék és ovódík há­lózatának további növekedése. A bölcsődei ellátásban részesült gyer­mekek száma 50 százalékkal, az óvo­dába járó gyermekek száma pedig 33.1 százalékkal volt több a tervidő­szakban, mint a múlt év hasonló idő­szakában. 1951 II. negyedében a szervezett üdülésben részt vett dolgozók száma 25 százalékkal haladta meg a rautt év hasonló időszaká­ban üdülő dolgozók számát. •- 1951. II. negyedévében a szocialista kultúra minden területén további je­lentős eredmények voltak. Az 1950/51. tanév végén 36 000-rel több tanuló vizsgázott az általános iskolákban, mint az előző tanévben. A középiskoláikban vizsgázott tant»1 lók száma 92.000-, ■ azaz 19 3 százalék­kal több, mint az elmúlt tanév végén és 75 százalékkal több, mint az 1937 —38. tanév végén. A tervidőszakban 70.000 dolgozó veit. részt ipari szak­oktatásban, ez a múlt év azonos idő' szakához viszonyítva, 17.6 százalékos emelkedést jelent. Az év második negyedében folyta, tódott az üzemi és falusi kultúrcso- portok országos versen ve, ezen töub. mint 6.200 csoport közel 96000 tagla vett részt. A kulturális színvonal emelkedését mutatja, hogy 1951. II. negyedévében a kiadott művek száma több. mint kétszerese a múlt év hasonló idősza kában kiadott művek számának. A mozi-látogatók száma a tervidőszak­ban 2.5 millióval, 23.1 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A tervidőszakban 400 új könvvtár nvi.lt meg. A földművelésügyi minister közleménye az új fér m elősző vetkezetek (csoportok) a lakok Hasának engedélyezéséről A földművelésügyi miniszter folyó, évi február hó 25-i rendelkezésével új termelőszövetkezetek (csoportok) alakításának engedélyezését — a la- i vaszi mezőgazdasági munkákra való I tekintettel — átmenetileg fe- függesz-i tette. Azóta 610 előkészítő bizottság j alakult az országban. Ezenkívül az ' ország számos községében a dolgozó parasztok ezrei tervezik termelőszö­vetkezeti csoportok alakítását.. Az aratás befejezésével nagyszám­ban fordultak a földművelésügyi mi­niszterhez. s kérték az engedélyt megalakulásukhoz. Kérésükre július 22-től kezdve a földművelésügyi mi­niszter ismét engedélyt ad új terme» löszöveíkezetek (csoportok) ataldió­sára. A mai nappal a következő előké­szítő bizottságok kapták meg az en­gedélyt a termelőszövetkezeti cso­porttá alakuláshoz: íll. típus szerint A tiszaburai Szabad Föld, a nagy­berki Becsület, a nagyvarsányi Vö­rös Rózsa és Szabadság, a márokpapi Uj Barázda, továbbá a poszvaji, cirá- ki, a. ba rács apátszállás! és a nagydémi. a II. típus szerint a csököivi Béke, a kunhegyes Pe- i tőfi és Súgván, a kengyeli Béke és Május 1. az orosi Rákóczi, az uj- iehértóí Béke előkészítő bizottságok alakultak át termelőszövetkezeti cso­portokká.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents