Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-22 / 169. szám

a NAPLÓ 1951 JULIUS 22 t Az aratás befejezése után megye- szerte nagy lendülettel, indult meg a cséplés. A tavaszi munkálatok és az aratás.során kialakult verseny ni ozga~ lom to vábbsz élesedett a csépi ősre és a begyűjtésre is. A járásaink között folyó ver s enymozgalómban a csepiésí munkálatok során » járás , ha ész élen az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a cséplés beindulása óta a járás gabonatermésének 12.8 százaléka van elcsépelve, ami több, mint 40.909 mázsa gabonát tesz ki. A járások közötti versenyben a paksi járás lett a sereghajtó. Az aratási úgy látszik a tamási járás nem pihen sneg babéraín, továbbviszi, a tempót és szinte r épülő gyorsasáig al hagyja maga mögött a begyűjtés terén a járásokat. Elcsépelt gabonájuknak 21,9 szá­zalékát szolgáltatta be a földmű- vesszövetkezet raktárába, A szekszárdi járást a cséplésí mun­kálatoknál találjuk az élen. A be­gyűjtés terén azonban a második he­lyet foglalja el. Elcsépelt gabonájának 15.5 százalékát adták beszolgáltatás­ra. Ajánlatos volna számára verseny­autón száguldani a tamási járás után, nehogy ismét lemaradjon; A járás dolgozó parasztsága tartsa szemelőtt, hogy aki beadási kötelezettségének közvetlen a cséplőgép alól tesz ele­get, az nemcsak saját munkáját köny- nyíti meg, hanem a béketábort erő­síti és súlyos csapást mér az impe­rialistákra, A begyűjtés teljesítéséért folyó nemes versenyben is a paksi járást r találjuk sereghajtónak, szinte csigalassúsággal haliad a begyűjtéssel, elcsépelt gabonájának 12.6 százalé­kát adta a begyűjtés teljesítésére. A járás pártbizottsága a tanáccsal- karöltve fektessen az eddiginél sók­kal nagyobb súlyt arra, hogy a köz­ségi pártszervezetek és tanácsok az eddiginél sokkal jobb felvilágosító munkát végezzenek a dolgozó paraszt, ság között, világosítsa fel azokat, hogy a begyűjtésben is személyesen kell, hogy példát mutassanak dolgozó parasztságunk felé. Községeink közül a begyűjtés terén jó eredményt értek el Szedres és Fácánkert községek, akik árpabeadásí kötelezettségüknek 50 százalékban tettek eleget. Mőzs községben is jól halad a begyűjtés,' a cséplés beindulása óta 700 mázsa be­szolgáltatott gabonamennyiség gyűlt össze a földművesszövetkezet magtá­rába. Egyéni dolgozó parasztságunk is ki veszi a részét a versenymozgalomból. Tóth János morgai dolgozó pa­raszt terménybeadási kötelezett­ségét 150 százalékra teljesítette, Mérei János fácániker ti dolgozó pa­raszt búzabeadását 159, árpabeadását pedig 327 százalékra teljesítette. Da hoczki István gerjeni 6 holdas dol­gozó paraszt is példát mutatott árpa­beadási kötelezettségének teljesítésé­vel, árpabeadását 580 százalékra tel­jesítette. Ujiregen Tolmács Antal tel­jesítette 200 százalékra beadását. Pintér József 6 holdas dolgozó pa­raszt pedig 605 kiló gabonabeadási kötelezettségén felül még 800 kiló ga­bonát adott be ,,C“ jegyre közvetlen a cséplőgép alól, A cséplőgép alól szállította be be­adási kötelezettségét a földművesszö­vetkezet magtárába Németh István ozorai dolgozó paraszt is, és azt 225 százalékra teljesítette. Kovács Ján06 15 holdas símontomyai dolgozó pa­raszt is megértette a begyűjtés túl­teljesítésének jelentőségét és közvet; len a cséplőgép alól 140 százalékra teljesítette beadását. Egyéni dolgozó parasztságunk között községeinkben egyre nagyobb számmal találjuk meg a kommunista példamutatást. Elvtár­saink közül egyre többen felismerik a kommunista példamutatás jelentősé­gét, Ezt mutatja Kakasdi Lajos sióagérdí párttrt- kár elvtárs, aki 202 százalékra teljesítette gabonabeadásd kötele­zettségét és ezzel példát mutatott a község egész dolgozó parasztságának, hogy minden szem felesleges gabonájukat a földművesszövetkezet magtárába szállítva tudják csak kellően kivenni a részüket szocializmusunk építésé­a* aratási versenyzett a taiíiásí járás halad az élen. Minden szónál szebben beszél a tett,.. : Még a község bírója volt Tongori János, amikor először megragadta fi­gyelmét a nagyüzemi gazdálkodás. Gyakran eszébe jutott, hogy azért mégiscsak van valami jó abban, ami kor többen közösen gazdálkodnak, meg aztán gépekkel végzik az egyes mezőgazdasági munkálatokat. Dönteni azért nem döntött a nagyüzemi gaz­dálkodás felől. Magyarkeszin nem volt csoport és így nem is tudott vol­na belépni. Úgy gondolta, hogy az meg valami nagy feladat, hogy meg­alakítsanak egy termelőcsoportot. Szemébe tűnt a sok szép hízó, ame­lyek majdnem szállításra készen áll­tak. „£s ez mind a csoport tagjainak közös tulajdona“ — tűnődött magá­ban. Akkorjában volt szállítás is a J csoportból. Már nem emlékszik rá pontosan, de legalább 100-at, vagy 150-et pont akkor adott él a csoport. Egy ilyen alkalommal járt. Orbán La­jos a csoport istállójában is. Ott is volt, ami lekötötte figyelmét. Alig tudott eleget gyönyörködni az egy- h el yen lévő sok szép tehénben, gö- böiyökben, meg a növendékillaíok- ban. Még most is eszében van, amit látott: a tehenek olyan tiszták vol­tak, csak úgy ragyogtak. Telt-múlt az idő, megalakultak községeinkben a taná­csok is. Ekkor került a magy-arkes-zi tanács élére, mint elnök Tongori Já­nos. Ezután még több ok volt arra, hogy képzeletében gyakran megjelen­jen egy termelőcsoport képe. Sűrűé,, hívták a járásra értekezletre és ott is majdnem mindig előjött a szó a tér­in előcsoportofcról. „Valahogyan mé­giscsak meg kellene nekünk is a csoportot alakítani, mert hiszen mi vagyunk a íalu vezetői, nekünk kell itt is elöl menni“ — ötlött fel a gon­dolat. Tongori János tanácselnök agyá­ban. Mondogatta is hol ennek, hol annak a faluban, hogy ki jönne vele a csoportba? Olyan azonban nem igen akadt, aki aláírta volna egyből a nyilatkozatot. Annál több volt azon­ban, akinek’ az agyában állandóan a nagyüzemi gazdálkodás képe lebegett és magába^ vitatkozott, hogy ho­gyan is megy az élet egy termelő- csoportban. Orbán Lajos is ezek közé tartozott. Három hold földön gazdálkodott és emellett a földművesszövetkezel ó,.latiéivá,sárlója v&lt. ö is gyakran járt vidéken, Tamásiba is behívták néha értekezletre. Eleinte csak hal­lott valamit a csoportról, de később mar maga is kezdett érdeklődni. — Kérdezgette hogyan van a tagok jö­vedelme, hogyan segíti a csoporto­kat az állam? A válasz, amit kapott, mindig megnyugtató volt Számára. Meg a télen történt, amikor Or­bán Lajos az ujiregi termelőcsoport- ban járt. Úgy véletlenül történt az egész, mert hivatásának teljesítése közben kerüli az ujiregi csoportba. Olvasd a j minden számát. f .Leli íejlődésedet segíti elől .Nem mulasztotta el azt sem Orbán János, hogy összehasonlítsa a cso­port tagjai, meg az ő és a többi egyé­ni gazda életét. Csak úgy leste el a tagok életét, mégis azt állapította meg, hogy az ujiregi csoport tagjai­nak sokai jobb veit az élete, mint az övé. Nagyon tetszett neki, hogy minden embernek megvolt a maga beosztása. Látta az egyik alkalommal, ami­kor az ujiregi csoportban járt, hogy a csoport a C jegyre beadott gabo­nája után őrlési engedélyt kapott és így a tagok között osztozkodás volt. Ezt aztán már nem állhatta szó nél­kül Orbán Lajos. Megkérdezte, hogy ki mennyit kap? A csoport tagjai megmagyarázták neki, akinek több a munkaegysége, az többet is kap, mint akinek kevesebb van. Ezt igazságos­nak is találta, mert aki nem dolgo­zott, annak nem is adtak. Mikor ezt meghallotta a csoport tagjaitól, mindjárt arra gondolt, hogy ,,hiszen magányosan is cSalc úgy van, hogy ha nem dolgozunk, nincs is-“ Minél többet hallott a csoport életéről, an­nál több mindenre volt kíváncsi. Me­sélték a csoport tagjai azt is, hogy tenyészlovaik is vo’.tgk és milyen sok pénzt kaptak érte. Otthon mindezt a feleségének is el szokta mondani, a felesége azon­ban nem sok érdeklődést mutatott iránta. Férjére bízta ennek a döntő lépésnek a megtételét. Nem látta, csak hallotta, hogy mi van a cso­portban. milyen ott az éiet. Semleges maradt. Nem biztató férjét, hogy lép­jen be a'termelőcsoportba, de nem is ellenezte. Orbán Lajosnak azonban nem vette el a kedvéi, hogy nem volt biztatója a családban. A bosszú téli estéken gyakran összejöttek egy-egy házhoz a szomszé­dok, egyéb házimunkálafokat végez­ni és közben beszélgetlek. Ilyen he­lyeken gyakran megemlítette Orbán Lajos, hogy mit. látott az ujiregi ter­melőcsoportban, meg q tamásiban és a nagyszokolyiban. Hittek is. nem is neki. Azt mondták, hogy „szerelnénk megnézni és saját szemünkkel meg­győződni róla.“ Közben beszélgettek erről a. tanácselnökkel is, a párttit­kárral is, meg a járástól is gyakran kijött valaki. Többször fel is vető­dött. hogy meg kellene nézni egy termé’őcsoportot. itt. valahol a kör­nyékben. Már össze, iß írták egypár- szor a jelentkezőket, bizony egy- czersem indultak el a csoportíáfoga- tásra, mert valamin mindig megakad­tak. A csoportlátogatás nem sikerült, de mégis akadtak merész emberek Magyarkesziben. akik elírták a belé­pési nyilatkozatot. Nem hallgattak az oiyan hangokra, amelyek visszatar­tották volna őket a csoportba való belépéstől. Tudták, hogy azokat a dolgozók ellenségei, a kulákok tér jesztik. Orbán Lajos. Tongori JánoG az elsők között írták alá a. belépési nyilatkozatot. Utánuk még aláírta vagy 3—4 gazda a faluban, — főleg párttagok. Közben felvetődött az a kérdés is. hogy: „hányas típusú le­gyen?“ Volt, aki Ill-ast akart, volt, akj először csak az I-est helyeselte. Végül is úgy döntöttek, hogy I-e,, típusút alakítanak. Megalakulásra azonban nem került sor. Elérkezett Pártunk II. Kongresszusa és ott a Párt képviselői elhatározták, hogy szüne­teltetni kell egy időre a termelöcso- portok alakítását. így hát nem ala­kult meg a termékcsoport. Megmaradtak azonban a belépési nyilatkozatok. Aláírta többek között a heiyi pártszervezet elnöke is, aki 9 hold földön gazdálkodik. Es azóta még jobban megerősödött a 6 ma- gyarkeszi dolgozó parasztban a szi-~ lárd elhatározás: megalakítjuk az I. típusú termc'őcs'oportot. Már a ta­vasszal is megalakultak volna, ha nem érkezett volna olyan gyorsan a . csoportok alakításának határideje. Azóta el őkészítő b izottságkén t szerepel az a 6 tag, akik már aláírá­sukkal pecsételték meg elhatározásu­kat. Közben nem hagyták annyiban, hogy. „most nem sikerült, majd az össze’.“ Tovább gyűjtik a tagokat. Tö.gyesi Pál 14 lioídas dolgozó pa­raszt: is azt mondta, hogy szeretne ő is látni egy csoportot és akkor ő is belépne Várják sokan azf az alkal­mat is, amikor saját szemükkel győ ződhetnek meg egy jól működő tér- ' melőcsoport életéről. Orbán Lajos már szinte maga előtt látja, hogy mennyivel szebb lesz az életük, ha közösen gazdálkodnak. Ál­landóan az jár az eszében, hogy a szorgalma,, magyarkeszi dolgozó pa­rasztok, ha a lermelőcsoportban is ennyit dolgozna na*, mint most egyé­nileg, meg még a gépek is segítené­nek. — sokká] nagyobb eredmény ehet tudnának- elérni. Termelőcsoportjaink megerősítéséért (B. F.) Rákosi elvtáre & kongreez­sr/usi beszédében világosan megjelöl­te feliadatainkat a termelőszövetke­zeti mozgalmunk fejlesztése terén. Félreérthetetlenül rámutatott arra, hogy melyek azok a feladatok, ame­lyeket meg kell oldanunk mezőgaz­daságunk szocialista átszervezésének meggyorsítása érdekében. Többek kö­zött a következőket mondotta: „Az első és legfontosabb feladatunk meg­erősíteni a már meglévő termelőszö­vetkezeteket és gondoskodni róla, hogy ezek a szövetkezetek jó pél­dáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot.“ Ha megnézzük, hogy megyénkben hogyan áll ez a dolog, meg kell ál­lapítanunk, hogy értünk el eredmé­nyeket. Számos olyan termelőcso-. port van, ahol a tagság jól végzi a munkáját, jó terméseredményeket ér el és ezáltal leköti az egyéniek fi­gyelmét. A bölcskei „Petőfi“ terme- lőcsoport tagjai jó munkájának pél­dául az lett az eredménye, hogy 2 új család Lépett be az utóbbi na­pokban. De a többi egyéni dolgozó par asz tóik is erősen figyelik a cso­portot. Ezt nagyban* elősegítette az is, hogy a csoport termésátlagai fe­lülmúlják az egyéniekét. Hogy meny­nyire szükségesek a jó eredmények ahhoz, hogy az egyéniek megkedvel­jék a nagyüzemi gazdálkodást, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a színién bölcskei „Ságvári“ terme- lőesoporthoz nem közelednek olyan mértékben az egyéniek, mint a „Pe­tőfihez.“ Mi ennek az oka? Az, hogy a „Ságvári“ eredményei jóval gyen­gébbek a „Petőfiénél“. Szervezeti élete sem olyan, hogy az megtetszene az egyéneiknek. Pártunk és Rákosi elv társ világo­san rávilágított arra is, hogy a ter­melőcsoportok erősítése és az egyé­niek felé jó példamutatás, — nem kampányfeladat. Termelőcsoportjaink tagjainak állandóan szemük előtt kell, hogy legyen eredményeik foko­zásának ügye. Állandóan arra kell törekedniük, hogy az egyénieknél jobb eredményeket érjenek el és így jövedelmük is nagyobb legyen az egyénieknél. A nagyobb eredmények elérésére megvan a lehetőség. A le­hetőségek azonban csak úgy érnek valamit, ha azokat Pártunk útmuta­tását követve ki is használják cso­portjaink. Csak az c csoport tud állandóan erősödni, ahol napirenden van a szervezeti élet javítása, a mimkafc­IÍ gyelem megszilárdítása és d munká­latok jó megszervezése. A kívülállók azt a csoportot kedvelik meg, mely­ben a tagok úgy élnek, mintha csak egy családhoz tartoznának. Ahol nincs meg a tagok közötti egyetér­tés, nem tartanak kellően össze a nehézségek leküzdésénél, oda az egyé' niek nem szívesen lépnek be és 0zJ gondolják, hogy általánosságban if ilyen egy termelőcsoport képe. A munkafegyelem szilárdsága is szerve­sen hozzátartozik az eredmények ft) kozásához. Az a csoport nem tud jó eredményt elérni, ahol a vezetőség sosem tudja, hogy ki hol dolgozik éö a következő nap hány munkaerőre számíthat. A munkafegyelemhez tar­tozik a tagok egyéni munkaerejé­nek és egyéb lehetőségeinek gazda­ságos kihasználása is. Nem lehet jó eredményt elérni a helyes munka szervezés nélkül sem. Ahol a mun­kaszervezés laza, "Ott gyengék az el­ért eredmények is. Főleg ezek a té­nyezők mutatják legszemléltctőbben termelőcsoportjaink erejét. Ahol ezek megvannak, jó eredményt tud a tag ság felmutatni, amelyek vonzzák az egyénieket a nagyüzemi gazdálkodás felé. A mostani munkálatok alkalma nyújtanak arra termelőcsoportjaink­nak, hogy erősödjenek. A sok mun­ka mind nagyobb és nagyobb erőbe- fektetőseket igényel. A szükséges erőt azonban csak úgy tudják biz tosítani. ha követik Pártunk útmuta­tását a munkálatok megszervezése I terén. Termclőosoportjainknak tehát megerősödve kell kikerülniük a most folyó muokáiatofehéL Meoetkört)« arra kell törekedniük, hogy a hibák kiküszöbölésével: a jó munkaszerve­zés által feltárják a rejtett tartalék- erejSiket. Az eddigi munkálatok so­rán volt alkalmuk meggyőződni a* egyenlősdi káros hatásáról is. Lát­hatják csoportjaink, hogy az egyen­lősdi a munkavenseny elaltatója és így a nagyobb teljesítmények eléré­sét is gátolja. Ami még ennél is több: ,/thol egyenlősdi van, nem le­het igazságos a jövedelemosztás sem.“ T erm el ő cső port jaink nah feltét­lenül arra kell törekedmök, hogy a napi munkáé gifs égbeír ás igazságos le­gyen, kellően kidomborodjon az, hogy: „aki többet dolgozik, többet is keres.“ Gondoljanak arra terme­lőcsoportjaink, hogy az egyéni dol­gozók legtöbbször ennél a kérdés­nél okodnak meg, amikor a belépés fél-öl gondolkoznaJc. Feltétlenül éílni kef! term elő cso­portjainknak azzal a lehetőséggel is, amelyet a minisztertanács legújabb határozata biztosít, hogy nemcsak a pénzt, hanem a kiosztásra kerülő ter­ményt is a munkaegység arányába» kell szétosztani. Itt is ki kell dom­borodni a „mindenkinek munkája szerinti“ elvnek. Amelyik csoport­ban ehhez ragaszkodnak, meg fog látszani az eredmény is, mert a leg­kisebbre fog csökkenni azoknak a száma, akik azért nem igyekeznek sok munkaegységet szerezni, mert ar­ra számítanak, hogy úgyis egyformán kapják a terményt. Ennek a határo­zatnak a szigorú betartása feltétle­nül a csoport munkaierejének növe­kedését fogja eredményezni. A jö- vedelemosziás m ód oei fásáról szóló rendelefet eppen ezért csoporttag,jan^ nagyrésze örömmel is fogadta. Van­nak azonban olyan tagok is, mint a dunakömiödi „Szabadság“ termelő- csoportban Demesik János, aki nem helyesli azt. Demesik János is azért nem helyesli, mert a nagy munka­idő alatt mindössze 12 munkaegysé­get szerzett, és így ő lényegesen ke­vesebb terményt fog kapni, mint az, aki lelkiismeretesen kivette részét- a műnk ólat c.kból. Ennek a rendeletnek az ismertetése és végrehajtása tehát szervesen hozzátartozik ahhoz, hogy a csoport erősödjön és minél jobban lekösse az egyéni gazdák figyelmét. Amint . Rákosi elvtárs mondotta, a termelőszövetkezetek megerősítése a legfontosabb feladat. Ha megnézzük, a csoportok erősítése nem egysze­rűen gazdasági, hanem politikai fel­adat is. Politikai feladat azért, mert- nem -valósítható meg a tagság öntu datának állandó fokozása nélkül. Csak az a tag tud harcoe építőjévé válni csoportjának, aki világosan látja, hogy minden csoport ereje a béketábor erejét is növeli. De tud nia kell azt is minden csoporttagnak, hogy. szocializmusunk építésének gát­ja mezőgazdaságunk mai helyzete és éppen ezért fokozatosan á* kell tép­nünk a sokkal kifizetőbb, több árut termelő nagyüzemi gazdálkodásra. Mindez csak úgv érhető el, ha ál lan dó an napirenden van termelőcso- portjainkban a politikán képzés, is. A politikai képzés útján tudják cso­porttagjaink, hogyan kell a békéért harcolni és hogyan kell az ellenséget gyűlölni, megalkuvás nélkül lelep­lezni. Járási Pártbizot-lságamknak és ta­nácsainknak is nagy segítséget kell adniok termeilőcsoportjainknak ah­hoz, hogy megbirkózhassanak ezekkel a feladatokkal. Rendszeressé kell tenniök a csoportok látogatását is. Konkrét útmutatással kell a tagságot eLIátniok, hogy tudják mit kell ten­niük adott esetekben. Nem szabad olyannak előfordulni, hogy $okszor hónapokig sem látnak senkit a cso­portban a Járási Pártbizottságtói. vagy a tanácstól. Ahol ilyen előfor­dul, a tagok csaknem teljesen ma gukra vannak hagyva és ilyenkor fordulnak elő olyan esetek, hogy a tagság nem helyes módszerrel fog hozzá egyes feladatok végrehajtá­sához. A Kirov-gyár dolgozói nagy tömeggyűlést tartottak a Lenin-rend átvétele alkalmából Teningrá-d (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanacsa el­nökségének határozata alapján ez év tavaszé-} Lenin-renddel tüntették k, a Kirov-gyárat, a gyár fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Július 19-én a gyár munkásai, mérnökei technikusai és alkalmazottéi nagy tö­meggyűlést tartottak a magas kitünte­tés átnyujtása alkalmából. Á. begyűjtésben a tfintfi&i járás halad ax den A paksi járás a sereghajtó munkálatok során a második helyet foglalta el a versenyben, úgy látszik azonban, hogy kifáradt és most sereg­hajtónak zárkózik fel. Gabonatermé­sének mindössze 5,1 százalékát csé­pelte e'l i Megyeri viszonylatban búzatermé­sünknek 4.98, rozs termésünknek 4.85, öszriárpánknak 38,52 , tavasziárpánk­nak pedig 6.22 százalékát csépeltük el> A cséplési munkálatokkal egyidő. ben megkezdődött a begyűjtés is. Dolgozó parasztságunk felismerte a begyűjtés jelentőségét és aaokban a járásokban, ahol a pártszervezetek fokozták a felvilágosító munkájúkat, szép eredmények mutatkoznak. Járá­saink közül

Next

/
Thumbnails
Contents