Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-22 / 169. szám
a NAPLÓ 1951 JULIUS 22 t Az aratás befejezése után megye- szerte nagy lendülettel, indult meg a cséplés. A tavaszi munkálatok és az aratás.során kialakult verseny ni ozga~ lom to vábbsz élesedett a csépi ősre és a begyűjtésre is. A járásaink között folyó ver s enymozgalómban a csepiésí munkálatok során » járás , ha ész élen az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a cséplés beindulása óta a járás gabonatermésének 12.8 százaléka van elcsépelve, ami több, mint 40.909 mázsa gabonát tesz ki. A járások közötti versenyben a paksi járás lett a sereghajtó. Az aratási úgy látszik a tamási járás nem pihen sneg babéraín, továbbviszi, a tempót és szinte r épülő gyorsasáig al hagyja maga mögött a begyűjtés terén a járásokat. Elcsépelt gabonájuknak 21,9 százalékát szolgáltatta be a földmű- vesszövetkezet raktárába, A szekszárdi járást a cséplésí munkálatoknál találjuk az élen. A begyűjtés terén azonban a második helyet foglalja el. Elcsépelt gabonájának 15.5 százalékát adták beszolgáltatásra. Ajánlatos volna számára versenyautón száguldani a tamási járás után, nehogy ismét lemaradjon; A járás dolgozó parasztsága tartsa szemelőtt, hogy aki beadási kötelezettségének közvetlen a cséplőgép alól tesz eleget, az nemcsak saját munkáját köny- nyíti meg, hanem a béketábort erősíti és súlyos csapást mér az imperialistákra, A begyűjtés teljesítéséért folyó nemes versenyben is a paksi járást r találjuk sereghajtónak, szinte csigalassúsággal haliad a begyűjtéssel, elcsépelt gabonájának 12.6 százalékát adta a begyűjtés teljesítésére. A járás pártbizottsága a tanáccsal- karöltve fektessen az eddiginél sókkal nagyobb súlyt arra, hogy a községi pártszervezetek és tanácsok az eddiginél sokkal jobb felvilágosító munkát végezzenek a dolgozó paraszt, ság között, világosítsa fel azokat, hogy a begyűjtésben is személyesen kell, hogy példát mutassanak dolgozó parasztságunk felé. Községeink közül a begyűjtés terén jó eredményt értek el Szedres és Fácánkert községek, akik árpabeadásí kötelezettségüknek 50 százalékban tettek eleget. Mőzs községben is jól halad a begyűjtés,' a cséplés beindulása óta 700 mázsa beszolgáltatott gabonamennyiség gyűlt össze a földművesszövetkezet magtárába. Egyéni dolgozó parasztságunk is ki veszi a részét a versenymozgalomból. Tóth János morgai dolgozó paraszt terménybeadási kötelezettségét 150 százalékra teljesítette, Mérei János fácániker ti dolgozó paraszt búzabeadását 159, árpabeadását pedig 327 százalékra teljesítette. Da hoczki István gerjeni 6 holdas dolgozó paraszt is példát mutatott árpabeadási kötelezettségének teljesítésével, árpabeadását 580 százalékra teljesítette. Ujiregen Tolmács Antal teljesítette 200 százalékra beadását. Pintér József 6 holdas dolgozó paraszt pedig 605 kiló gabonabeadási kötelezettségén felül még 800 kiló gabonát adott be ,,C“ jegyre közvetlen a cséplőgép alól, A cséplőgép alól szállította be beadási kötelezettségét a földművesszövetkezet magtárába Németh István ozorai dolgozó paraszt is, és azt 225 százalékra teljesítette. Kovács Ján06 15 holdas símontomyai dolgozó paraszt is megértette a begyűjtés túlteljesítésének jelentőségét és közvet; len a cséplőgép alól 140 százalékra teljesítette beadását. Egyéni dolgozó parasztságunk között községeinkben egyre nagyobb számmal találjuk meg a kommunista példamutatást. Elvtársaink közül egyre többen felismerik a kommunista példamutatás jelentőségét, Ezt mutatja Kakasdi Lajos sióagérdí párttrt- kár elvtárs, aki 202 százalékra teljesítette gabonabeadásd kötelezettségét és ezzel példát mutatott a község egész dolgozó parasztságának, hogy minden szem felesleges gabonájukat a földművesszövetkezet magtárába szállítva tudják csak kellően kivenni a részüket szocializmusunk építéséa* aratási versenyzett a taiíiásí járás halad az élen. Minden szónál szebben beszél a tett,.. : Még a község bírója volt Tongori János, amikor először megragadta figyelmét a nagyüzemi gazdálkodás. Gyakran eszébe jutott, hogy azért mégiscsak van valami jó abban, ami kor többen közösen gazdálkodnak, meg aztán gépekkel végzik az egyes mezőgazdasági munkálatokat. Dönteni azért nem döntött a nagyüzemi gazdálkodás felől. Magyarkeszin nem volt csoport és így nem is tudott volna belépni. Úgy gondolta, hogy az meg valami nagy feladat, hogy megalakítsanak egy termelőcsoportot. Szemébe tűnt a sok szép hízó, amelyek majdnem szállításra készen álltak. „£s ez mind a csoport tagjainak közös tulajdona“ — tűnődött magában. Akkorjában volt szállítás is a J csoportból. Már nem emlékszik rá pontosan, de legalább 100-at, vagy 150-et pont akkor adott él a csoport. Egy ilyen alkalommal járt. Orbán Lajos a csoport istállójában is. Ott is volt, ami lekötötte figyelmét. Alig tudott eleget gyönyörködni az egy- h el yen lévő sok szép tehénben, gö- böiyökben, meg a növendékillaíok- ban. Még most is eszében van, amit látott: a tehenek olyan tiszták voltak, csak úgy ragyogtak. Telt-múlt az idő, megalakultak községeinkben a tanácsok is. Ekkor került a magy-arkes-zi tanács élére, mint elnök Tongori János. Ezután még több ok volt arra, hogy képzeletében gyakran megjelenjen egy termelőcsoport képe. Sűrűé,, hívták a járásra értekezletre és ott is majdnem mindig előjött a szó a térin előcsoportofcról. „Valahogyan mégiscsak meg kellene nekünk is a csoportot alakítani, mert hiszen mi vagyunk a íalu vezetői, nekünk kell itt is elöl menni“ — ötlött fel a gondolat. Tongori János tanácselnök agyában. Mondogatta is hol ennek, hol annak a faluban, hogy ki jönne vele a csoportba? Olyan azonban nem igen akadt, aki aláírta volna egyből a nyilatkozatot. Annál több volt azonban, akinek’ az agyában állandóan a nagyüzemi gazdálkodás képe lebegett és magába^ vitatkozott, hogy hogyan is megy az élet egy termelő- csoportban. Orbán Lajos is ezek közé tartozott. Három hold földön gazdálkodott és emellett a földművesszövetkezel ó,.latiéivá,sárlója v<. ö is gyakran járt vidéken, Tamásiba is behívták néha értekezletre. Eleinte csak hallott valamit a csoportról, de később mar maga is kezdett érdeklődni. — Kérdezgette hogyan van a tagok jövedelme, hogyan segíti a csoportokat az állam? A válasz, amit kapott, mindig megnyugtató volt Számára. Meg a télen történt, amikor Orbán Lajos az ujiregi termelőcsoport- ban járt. Úgy véletlenül történt az egész, mert hivatásának teljesítése közben kerüli az ujiregi csoportba. Olvasd a j minden számát. f .Leli íejlődésedet segíti elől .Nem mulasztotta el azt sem Orbán János, hogy összehasonlítsa a csoport tagjai, meg az ő és a többi egyéni gazda életét. Csak úgy leste el a tagok életét, mégis azt állapította meg, hogy az ujiregi csoport tagjainak sokai jobb veit az élete, mint az övé. Nagyon tetszett neki, hogy minden embernek megvolt a maga beosztása. Látta az egyik alkalommal, amikor az ujiregi csoportban járt, hogy a csoport a C jegyre beadott gabonája után őrlési engedélyt kapott és így a tagok között osztozkodás volt. Ezt aztán már nem állhatta szó nélkül Orbán Lajos. Megkérdezte, hogy ki mennyit kap? A csoport tagjai megmagyarázták neki, akinek több a munkaegysége, az többet is kap, mint akinek kevesebb van. Ezt igazságosnak is találta, mert aki nem dolgozott, annak nem is adtak. Mikor ezt meghallotta a csoport tagjaitól, mindjárt arra gondolt, hogy ,,hiszen magányosan is cSalc úgy van, hogy ha nem dolgozunk, nincs is-“ Minél többet hallott a csoport életéről, annál több mindenre volt kíváncsi. Mesélték a csoport tagjai azt is, hogy tenyészlovaik is vo’.tgk és milyen sok pénzt kaptak érte. Otthon mindezt a feleségének is el szokta mondani, a felesége azonban nem sok érdeklődést mutatott iránta. Férjére bízta ennek a döntő lépésnek a megtételét. Nem látta, csak hallotta, hogy mi van a csoportban. milyen ott az éiet. Semleges maradt. Nem biztató férjét, hogy lépjen be a'termelőcsoportba, de nem is ellenezte. Orbán Lajosnak azonban nem vette el a kedvéi, hogy nem volt biztatója a családban. A bosszú téli estéken gyakran összejöttek egy-egy házhoz a szomszédok, egyéb házimunkálafokat végezni és közben beszélgetlek. Ilyen helyeken gyakran megemlítette Orbán Lajos, hogy mit. látott az ujiregi termelőcsoportban, meg q tamásiban és a nagyszokolyiban. Hittek is. nem is neki. Azt mondták, hogy „szerelnénk megnézni és saját szemünkkel meggyőződni róla.“ Közben beszélgettek erről a. tanácselnökkel is, a párttitkárral is, meg a járástól is gyakran kijött valaki. Többször fel is vetődött. hogy meg kellene nézni egy termé’őcsoportot. itt. valahol a környékben. Már össze, iß írták egypár- szor a jelentkezőket, bizony egy- czersem indultak el a csoportíáfoga- tásra, mert valamin mindig megakadtak. A csoportlátogatás nem sikerült, de mégis akadtak merész emberek Magyarkesziben. akik elírták a belépési nyilatkozatot. Nem hallgattak az oiyan hangokra, amelyek visszatartották volna őket a csoportba való belépéstől. Tudták, hogy azokat a dolgozók ellenségei, a kulákok tér jesztik. Orbán Lajos. Tongori JánoG az elsők között írták alá a. belépési nyilatkozatot. Utánuk még aláírta vagy 3—4 gazda a faluban, — főleg párttagok. Közben felvetődött az a kérdés is. hogy: „hányas típusú legyen?“ Volt, aki Ill-ast akart, volt, akj először csak az I-est helyeselte. Végül is úgy döntöttek, hogy I-e,, típusút alakítanak. Megalakulásra azonban nem került sor. Elérkezett Pártunk II. Kongresszusa és ott a Párt képviselői elhatározták, hogy szüneteltetni kell egy időre a termelöcso- portok alakítását. így hát nem alakult meg a termékcsoport. Megmaradtak azonban a belépési nyilatkozatok. Aláírta többek között a heiyi pártszervezet elnöke is, aki 9 hold földön gazdálkodik. Es azóta még jobban megerősödött a 6 ma- gyarkeszi dolgozó parasztban a szi-~ lárd elhatározás: megalakítjuk az I. típusú termc'őcs'oportot. Már a tavasszal is megalakultak volna, ha nem érkezett volna olyan gyorsan a . csoportok alakításának határideje. Azóta el őkészítő b izottságkén t szerepel az a 6 tag, akik már aláírásukkal pecsételték meg elhatározásukat. Közben nem hagyták annyiban, hogy. „most nem sikerült, majd az össze’.“ Tovább gyűjtik a tagokat. Tö.gyesi Pál 14 lioídas dolgozó paraszt: is azt mondta, hogy szeretne ő is látni egy csoportot és akkor ő is belépne Várják sokan azf az alkalmat is, amikor saját szemükkel győ ződhetnek meg egy jól működő tér- ' melőcsoport életéről. Orbán Lajos már szinte maga előtt látja, hogy mennyivel szebb lesz az életük, ha közösen gazdálkodnak. Állandóan az jár az eszében, hogy a szorgalma,, magyarkeszi dolgozó parasztok, ha a lermelőcsoportban is ennyit dolgozna na*, mint most egyénileg, meg még a gépek is segítenének. — sokká] nagyobb eredmény ehet tudnának- elérni. Termelőcsoportjaink megerősítéséért (B. F.) Rákosi elvtáre & kongreezsr/usi beszédében világosan megjelölte feliadatainkat a termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztése terén. Félreérthetetlenül rámutatott arra, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket meg kell oldanunk mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének meggyorsítása érdekében. Többek között a következőket mondotta: „Az első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni róla, hogy ezek a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot.“ Ha megnézzük, hogy megyénkben hogyan áll ez a dolog, meg kell állapítanunk, hogy értünk el eredményeket. Számos olyan termelőcso-. port van, ahol a tagság jól végzi a munkáját, jó terméseredményeket ér el és ezáltal leköti az egyéniek figyelmét. A bölcskei „Petőfi“ terme- lőcsoport tagjai jó munkájának például az lett az eredménye, hogy 2 új család Lépett be az utóbbi napokban. De a többi egyéni dolgozó par asz tóik is erősen figyelik a csoportot. Ezt nagyban* elősegítette az is, hogy a csoport termésátlagai felülmúlják az egyéniekét. Hogy menynyire szükségesek a jó eredmények ahhoz, hogy az egyéniek megkedveljék a nagyüzemi gazdálkodást, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a színién bölcskei „Ságvári“ terme- lőesoporthoz nem közelednek olyan mértékben az egyéniek, mint a „Petőfihez.“ Mi ennek az oka? Az, hogy a „Ságvári“ eredményei jóval gyengébbek a „Petőfiénél“. Szervezeti élete sem olyan, hogy az megtetszene az egyéneiknek. Pártunk és Rákosi elv társ világosan rávilágított arra is, hogy a termelőcsoportok erősítése és az egyéniek felé jó példamutatás, — nem kampányfeladat. Termelőcsoportjaink tagjainak állandóan szemük előtt kell, hogy legyen eredményeik fokozásának ügye. Állandóan arra kell törekedniük, hogy az egyénieknél jobb eredményeket érjenek el és így jövedelmük is nagyobb legyen az egyénieknél. A nagyobb eredmények elérésére megvan a lehetőség. A lehetőségek azonban csak úgy érnek valamit, ha azokat Pártunk útmutatását követve ki is használják csoportjaink. Csak az c csoport tud állandóan erősödni, ahol napirenden van a szervezeti élet javítása, a mimkafcIÍ gyelem megszilárdítása és d munkálatok jó megszervezése. A kívülállók azt a csoportot kedvelik meg, melyben a tagok úgy élnek, mintha csak egy családhoz tartoznának. Ahol nincs meg a tagok közötti egyetértés, nem tartanak kellően össze a nehézségek leküzdésénél, oda az egyé' niek nem szívesen lépnek be és 0zJ gondolják, hogy általánosságban if ilyen egy termelőcsoport képe. A munkafegyelem szilárdsága is szervesen hozzátartozik az eredmények ft) kozásához. Az a csoport nem tud jó eredményt elérni, ahol a vezetőség sosem tudja, hogy ki hol dolgozik éö a következő nap hány munkaerőre számíthat. A munkafegyelemhez tartozik a tagok egyéni munkaerejének és egyéb lehetőségeinek gazdaságos kihasználása is. Nem lehet jó eredményt elérni a helyes munka szervezés nélkül sem. Ahol a munkaszervezés laza, "Ott gyengék az elért eredmények is. Főleg ezek a tényezők mutatják legszemléltctőbben termelőcsoportjaink erejét. Ahol ezek megvannak, jó eredményt tud a tag ság felmutatni, amelyek vonzzák az egyénieket a nagyüzemi gazdálkodás felé. A mostani munkálatok alkalma nyújtanak arra termelőcsoportjainknak, hogy erősödjenek. A sok munka mind nagyobb és nagyobb erőbe- fektetőseket igényel. A szükséges erőt azonban csak úgy tudják biz tosítani. ha követik Pártunk útmutatását a munkálatok megszervezése I terén. Termclőosoportjainknak tehát megerősödve kell kikerülniük a most folyó muokáiatofehéL Meoetkört)« arra kell törekedniük, hogy a hibák kiküszöbölésével: a jó munkaszervezés által feltárják a rejtett tartalék- erejSiket. Az eddigi munkálatok során volt alkalmuk meggyőződni a* egyenlősdi káros hatásáról is. Láthatják csoportjaink, hogy az egyenlősdi a munkavenseny elaltatója és így a nagyobb teljesítmények elérését is gátolja. Ami még ennél is több: ,/thol egyenlősdi van, nem lehet igazságos a jövedelemosztás sem.“ T erm el ő cső port jaink nah feltétlenül arra kell törekedmök, hogy a napi munkáé gifs égbeír ás igazságos legyen, kellően kidomborodjon az, hogy: „aki többet dolgozik, többet is keres.“ Gondoljanak arra termelőcsoportjaink, hogy az egyéni dolgozók legtöbbször ennél a kérdésnél okodnak meg, amikor a belépés fél-öl gondolkoznaJc. Feltétlenül éílni kef! term elő csoportjainknak azzal a lehetőséggel is, amelyet a minisztertanács legújabb határozata biztosít, hogy nemcsak a pénzt, hanem a kiosztásra kerülő terményt is a munkaegység arányába» kell szétosztani. Itt is ki kell domborodni a „mindenkinek munkája szerinti“ elvnek. Amelyik csoportban ehhez ragaszkodnak, meg fog látszani az eredmény is, mert a legkisebbre fog csökkenni azoknak a száma, akik azért nem igyekeznek sok munkaegységet szerezni, mert arra számítanak, hogy úgyis egyformán kapják a terményt. Ennek a határozatnak a szigorú betartása feltétlenül a csoport munkaierejének növekedését fogja eredményezni. A jö- vedelemosziás m ód oei fásáról szóló rendelefet eppen ezért csoporttag,jan^ nagyrésze örömmel is fogadta. Vannak azonban olyan tagok is, mint a dunakömiödi „Szabadság“ termelő- csoportban Demesik János, aki nem helyesli azt. Demesik János is azért nem helyesli, mert a nagy munkaidő alatt mindössze 12 munkaegységet szerzett, és így ő lényegesen kevesebb terményt fog kapni, mint az, aki lelkiismeretesen kivette részét- a műnk ólat c.kból. Ennek a rendeletnek az ismertetése és végrehajtása tehát szervesen hozzátartozik ahhoz, hogy a csoport erősödjön és minél jobban lekösse az egyéni gazdák figyelmét. Amint . Rákosi elvtárs mondotta, a termelőszövetkezetek megerősítése a legfontosabb feladat. Ha megnézzük, a csoportok erősítése nem egyszerűen gazdasági, hanem politikai feladat is. Politikai feladat azért, mert- nem -valósítható meg a tagság öntu datának állandó fokozása nélkül. Csak az a tag tud harcoe építőjévé válni csoportjának, aki világosan látja, hogy minden csoport ereje a béketábor erejét is növeli. De tud nia kell azt is minden csoporttagnak, hogy. szocializmusunk építésének gátja mezőgazdaságunk mai helyzete és éppen ezért fokozatosan á* kell tépnünk a sokkal kifizetőbb, több árut termelő nagyüzemi gazdálkodásra. Mindez csak úgv érhető el, ha ál lan dó an napirenden van termelőcso- portjainkban a politikán képzés, is. A politikai képzés útján tudják csoporttagjaink, hogyan kell a békéért harcolni és hogyan kell az ellenséget gyűlölni, megalkuvás nélkül leleplezni. Járási Pártbizot-lságamknak és tanácsainknak is nagy segítséget kell adniok termeilőcsoportjainknak ahhoz, hogy megbirkózhassanak ezekkel a feladatokkal. Rendszeressé kell tenniök a csoportok látogatását is. Konkrét útmutatással kell a tagságot eLIátniok, hogy tudják mit kell tenniük adott esetekben. Nem szabad olyannak előfordulni, hogy $okszor hónapokig sem látnak senkit a csoportban a Járási Pártbizottságtói. vagy a tanácstól. Ahol ilyen előfordul, a tagok csaknem teljesen ma gukra vannak hagyva és ilyenkor fordulnak elő olyan esetek, hogy a tagság nem helyes módszerrel fog hozzá egyes feladatok végrehajtásához. A Kirov-gyár dolgozói nagy tömeggyűlést tartottak a Lenin-rend átvétele alkalmából Teningrá-d (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanacsa elnökségének határozata alapján ez év tavaszé-} Lenin-renddel tüntették k, a Kirov-gyárat, a gyár fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Július 19-én a gyár munkásai, mérnökei technikusai és alkalmazottéi nagy tömeggyűlést tartottak a magas kitüntetés átnyujtása alkalmából. Á. begyűjtésben a tfintfi&i járás halad ax den A paksi járás a sereghajtó munkálatok során a második helyet foglalta el a versenyben, úgy látszik azonban, hogy kifáradt és most sereghajtónak zárkózik fel. Gabonatermésének mindössze 5,1 százalékát csépelte e'l i Megyeri viszonylatban búzatermésünknek 4.98, rozs termésünknek 4.85, öszriárpánknak 38,52 , tavasziárpánknak pedig 6.22 százalékát csépeltük el> A cséplési munkálatokkal egyidő. ben megkezdődött a begyűjtés is. Dolgozó parasztságunk felismerte a begyűjtés jelentőségét és aaokban a járásokban, ahol a pártszervezetek fokozták a felvilágosító munkájúkat, szép eredmények mutatkoznak. Járásaink közül
