Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-15 / 163. szám
1951 JULIUS 15 NAPLÓ Kövessenek el mindent a lemaradások behozására téglagyáraink dolgozói és vezetői Az építőiparban még mindig hatalmas lemaradások mutatkoznak. Számos téglagyár csak 50—60 százalékra teljesítette havi tervét. De a legrosszabb képet a paksi téglagyár nyújtja, bár a megyében az egyedüli gépesített tizem. Az elmúlt hetekben bíráltuk a paksi téglagyárat. ahol ‘laza a munkafegyelem, rossz a versenyszervezés és a munkaerő hiányra, a földhiányra hivatkoznak. A bírálat nem sokat használt. Még semmi javulás nem mutatkozott azóta. A pártszervezet ágy látja, hogy minden rendben megy, nincs hiba sehol. Nem ezt bizbnvít- jak az eredmények, a 37 százalékos tervtefjesítés. De ugyanez a helyzet valamennyi az Egyesüléshez tartozó téglagyárnál. Egyetlen telep sincs, amely tervét ha globálisan is, de teljesítette volna. Szállítási tervüknek csak részben tudnak eleget tenni. A minőség, különösen a paksi téglagyárnál állandóan rosszabbodik. Duna- pentele több vagon téglát küldött vissza, mert használhatatlan, selejtes volt. Országunk építéséhez egyre több tégla kell. Tgy szükség van a megyei téglagyárak mindenegyes téglájára is. Ezzel szemben minden a régi. nincs javulás, nem felelős semmiért senki. A telepvezetők a munkaerő hiányra, a műszaki vezetők a rossz minőségű földre, a 'dolgozók a lakáshiányra panaszkodva elintézetínek vették a nagyfokú lemaradást. Az elmúlt hetekben megmozdult az Egyesülés műszaki vezetősége. Belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Versenyt hirdetett a legjobb kézi vető címért. A versenyben 1.250 darab vályogot vettek alapul. Ennek legjobb százalékos túltel jesítőre nyeri el a Tolnamegye legjobb kézi vetője címet. Az egyhónapos versenvszakaszban Fábián Ferenc, a szekszárdi téglagyár dolgozóra végzett az első helyen Napi átlagban 1816 darab vályogot vetett. rA verseny alapot 45 százalékkal túlteljesítette. A versenyben igen. erős ellenfele volt Veres István, aki ugyancsak 45 százalékkal teljesítette túl az alapot, de napi átlaga 1812 darab tégla volt. Naponta csupán négy téglával maradt el Veres. Fábián mögött. A verseny harmadik helyezettje a tamási téglagyár dolgozója Miksi Ferenc. A versenyüla- pot 36 százalékkal teljesítette fúl. A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés a három legjobb dolgozót az igazgatói alapból jutalomban részesíti. Az első 300, a második 200, a harmadik 100 forint jutalmat kap. De nem csak a verseny megjavításával. hanem a még nagyobbíőkű gépesítéssel, újításokkal és a dolgozók szociális viszonyainak megjavításával is igyekeznek a műszaki vezetők biztosítani a lemaradások behozását. A megye egész területén a téglagyárak mellett munkásszállók és kultúrtermek épülnek. Pakson 1045 előtt még meg sem füröd- hettek a dolgozók, mert nem volt az üzemnek fürdője. A munkások piszkosan mentek haza este, a községen keresztül. Most emeletes munkásszálló épiil, amelyben nem csak fürdő, de jól felszerelt kultúrterem is lesz. Dombóváron három téglagyár működik. A munkások nagy része más megyéből jön tavasszal és ősszel a munkák befejeztével ismét visszamennek. Ezért a Téglagyári Egyesülés 52.000 forint beruházással 20 ágyas munkásszállót rendezett be. A dombóvári TT. számú téglagyár mellett kultúrterem lesz. ahol három üzem dolgozói szórakozhatnak és tanulhatnak. A közeljövőben kezdik meg Dombóváron a téglagyári munkások gyermekei részére a napközi otthon építését. A nők termelő munkába való fokozottabb bevonását az üzemi konyhákkal biztosítják. Dombóváron 200 munkás részére főznek az üzemi konyhán. A paksi téglagyárban is üzemi konyha útján jutnak főtt ételhez a téglagyári dolgozók. Láthatják a téglagyári dolgozók, hogy Pártunk gondol rájuk, ötéves tervünk hatalmas beruházásaiból nekik is sok mindent juttat. Éppen ezért kelj még nagyobb lelkesedéssel. még több odaadással, még szilárdabb munkafegyelemmel, még jobb munkával segíteni annak megvalósítását, tervünk teljesítésén keresztül is. A pártszervezetek, a telepvezetők. az Egyesülés vezetői kövessenek el mindent, hogy megjavuljon a munka, javuljon a minőség. hogy segíthessék ötéves tervünk nagyszerű építkezéseinek meggyorsítását. Világosítsák fel a poli-j tikai és műszaki vezetők a dolgozó-1 kát. hogy saját országukat, boldog! életüket építik. Végezzenek még jobb nevelő és ellenőrző munkát, hogy a meglévő hibákat kijavítva, a lemaradásokat behozva, a téglagyár dolgozói is élharcosai legyenek a békéért folyó küzdelemnek. Ismerkedési estet tartottak a Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói A tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói és kultúrcsoportja műsoros ismerkedési estet tartott. Kép- viseítette magát az esten, többek között a szekszárdi MNDSZ, a tűzoltó- parancsnokság és az építőipari szak- szervezet jS. Az előadás bevezetővel kezdődött, melyet László István elvtárs tartott a Tatarozó Vállalat részéről. Ismertette, azt est jelentőségét és kifejezte, hogy a békéért való küzdelemben, a nagyobb eredmények eléréséért milyen fontos, hogy a dolgozók között jó kollektív szellem ki legyen épít^fe. Majd egymásután folytatódtak a különböző számok. ,,Mire vigyáznak Amerikában“ című villámtréfában Be- reczki Teréz, Bencze István és Takler József szerepeltek igen nagy sikerrel. Jó' megérdemelt sikert aratott a Magasépítő Vállalat fánccsoportja is. Az előadás befejező számában „Vidám strófáik“ címmel csasztuskákat adott elő nagy sikerrel Takler József. A szereplésből az úttörők }s kivették részüket, kibővítették az élvezetes műsort és nagyban hozzájárultak a sikerhez. Ez az ismerkedési est legyen kezdeményezése annak a folyamatnak, melynek éppen most az egyre éleződő nemzetközi helyzetben a békéért vívott, egvre fokozódó küzdelemben mind a két vállalatnak nagy szerepe van. Ez az ismerkedési est legyen kezdeményezője az ezutáni még jobb munkának, amellyel elérhetik, hogy ^ terveket ezután most már 100 száza- ]ékig végrehajtjákmű-m.öé.Nmfwycmf lékig végre tudják hajtani, sőt túl is teljesítik. Éppen ezért kulturális vona- © Ion elért sikerekkel a vállalatokon belül el kel! érni, hogy jubb munkamegszervezéssel. nagyobb fegyelem-, mel, még jobban tudjunk vigyázni népi demokráciánkra és egyre szebb, boldogabb építő életünkre . Aminek nem szabadna lenni . . . Aki Bonyhádon Járt. láthatja, hogy nap mint nap tömegek dll-nah a Népbolt üzletek előtt, akik arra várnak, hogy szabadcukor, zsír és egyéb közszükségleti cikkhez jussanak. A sorbanállók órákig tanyá-znak a bőitek előtt anélkül, hogy árut kapnának s mikor néhány órai sorbanállás után szétoszlik a tömeg, elkezdik a nevezett cikkek szétosztását. Az elgondolás talán jószándéliú lehet a Népbolt árudavezetők részéről, hogy nem akarják a sorbanállápt s ezért tagadják le, hogy van áru, de azzat. hogy a már üzletben lévő feloszlott ts oecsomagolt árut a tömegek szétosztása után kezdik szétosztani, éppen azt érik el a tömegeknél, hogy búza ma!Ionná válnak és így akaratlanul iá megszervezik a tudatos sorbanállAst, mert az üzletnyitástól zárásig ott ál. a 'ömeg anélkül_ hogy valamihez h >zzá- jutna. A Párt helyi szervezete, a szakszervezet üzemi értekezleteken egészséges javaslatokat és megoldásokat fáit a Népbolt áruda dolgozói elé ezeknek a visszásságoknak a megszüntetésére. De úgylátszik, hogy azok saját „okos“ elképzeléseiket tartják egyedül helyesnek. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy a községi tanács sem tesz semmit a sorbanállás megszüntetéséért. Simon Sándorné tanácstag is jó módszert javasolt a tanácsülésen a sorbanállás megszüntetésére, de mindezideig nem történt semmi. A javaslat süket fülekre talált. A másik tanácstag: Köplek Lajosné ugyancsak többször kérte és javaslatot is hozott a helyes megoldásra a tanács elé, a tanácsüléseken, de a válasz az volt, hogy „majd gondolkozunk rajta.“ A nemdolgozók, a henyélők, akiknek idejük van az utcán tölteni sor- banállással az idejüket, esetleg 2—3 családtag egyszerre, jogosulat7anul több mennyiséghez jutnak, mint a dolgozók, akik nem érnek rá. Vizsgálják meg az illetékesek ezt a kérdést alaposan_ mert ezt kívánja tölünk dolgozó népünk, így Bonyhád sokezer dolgozója is. Bemutatkozóit a Vidám Cirkusz Szekszá rdoo Pécsi szereplése és a zombai Vörös Csillag tsz tagjainak meghódítása után Szekszárdon is nagy sikert aratott az új szellemű Vidám Cirkusz bemutatkozó előadásával. A Vidám Cirkusz műsorából sem hiányoztak a „nagy számok4'. De élesen meglátszott az is, hogy a cirkusz profitot hajhászó magánvállalásból, a dolgozókat szolgáló intézménnyé alakult át- Az „ügyetlen lámpatisztogató“, a drótkötélen a zsonglőrök, a villámakrobaták, a lég- tornászok, világvárosi színpadokon is megállnák helyüket. A bemutató előadás közönsége sem fukarkodott- az 'elismeréssel, mikor szűnni nem akaró tapssal jutalmazta az artisták gyönyörű produkcióit. De hatalmas sikert aratott az újtipusú bohóc is. a tánc története című műsorszám szereplői is fergeteges tapsot kaptak, mikor szellemes kísérő szöveggel magyarázott jelenetükben kigúnyolták a rokoko-táncokat lejtő ludtalpas grófokat, shimmiző polgárokat fizambázó, rángatódzó idegbetege-* két. Villányi, a Vidám Cirkusz bűvésze is új úton jár. Megmagyarázza a közönségnek a „műhelytitkokat“ és a babona, a hiszékenység ellen küzd akkor, mikor leleplezi, hogy a különböző varázsszavaiknak varázsvesszőnek nincs sem értelmük, sem jelentőségük az egész nem más, mint szemfényvesztés. — Mindenki megtanulhatja ezekt a mutatványokat — mond- ja. Különösen nagy jelentőségű az a tény, hogy a Cirkusz művészei igen sokoldalúaknak bizonyultak. Szívesen es jól dolgoztak. Az egész kollektíva munkájából látszott, hogy nemcsak jól és szellemesen akarnak szórakoztatni, hanem oktatni és nevelni is szeretnének. A bemutató sikere itt Szekszár- dós is bizonyítja, hogy a Vidám Cirkusz jó úton halad. A szocializmust építő, a békéért küzdő népünknek ilyen egészséges, szocialista szellemtől áthatott művészekre van szüksége. Ez biztosította sikerüket itt Szekszárdon is. Az előadás végén pedig a pécsi dolgozók és a zombai Vörös Csillag tsz dolgozói után Szekszárd város dolgozói is így búcsúztak el az újszellemű cirkusztól: „/de érdemes volt eljönni Ä cséplőgéptől a meiii raktárig Jú'ius 12"öí jelzett a naptár. Majdnem mindenki arról beszélt Mő. zsön, hogy az idén még nem. volt ilyen forró nyári nap. A régi öregek szokták ilyenkor mondani, hogy ókorán reggel cs estefelé hell dolgozni délben, amikor meleg van, akkor meg aludni kell". A mőzsíek az ilyen tanácsokat nem hallgatják meg. Délben is, amikor legmelegebben süt a nap, olyan az egész község, mintiha vásár volna benne. A kocsik, szekerek zajától hangosak az utcák. Néhol akkora, port vernek, hogy a szembejövőt csak egész közelről lehet észrevenni. A kocsik, min,t ahogyan mondani szokták: ,,csat_ lásosra és hosszúra vannak átszerelve", mert így sokkal több gabonakévét le. hét rá felrakni. A kertek alatt még ennél is nagyobb forgalom van. Mintha csak a földből nőnének ki a magas, terebélyes asztagok. A való- «ágban azonban a szorgalmas mőzsi dolgozó parasztok rakják, akik az elsők között végezték él a megyében az aratást. A sokféle hangból kiválik a gépál. lomás traktorának vastag hangja Éppen csépel az egyik szérűben, ahova több gazda hordta gabonáját. Edd:g csak próbacséplcseket végzett, de most már a teljes csépi és megy Mohón nyelj a cséplő a kévéket, rnig az óra 12.re nem ér és nem kezdődik el az ebédidő. A gép hirtelen megáll, mindenki elhagyja a munka, helyéi. Elhangzik egy.két „siessünk, siessünk" és máris a bűs fák aln|f fogyasztja a cséplőbrigád a íó ebédet,. Az ólról még valaki visszakiáltja, hogy „most nem érünk rá aludni, majd a télen“. Az öreg Takács Lajos bá. esi pedig ott áll a félbenlévő asztag ja mellett. Várja a kocsikat. Nincs késnívaló ideje a behordással mert a szomszédjáé még aznap délután el. fogy és utánna az övé következik Őszülő bajusza alatt mosoly jelenik meg. amikor arról beszél, hogy tavaly is eleget tett a beadási kötelezettsé. gének 10 holdja után. de az idén még jobban tudja teljesíteni kötelezettségét, mert egy 120 kilós hízót' is bead. Cséplés után azonnal bevi. szem amivel tartozom, nem cipelem még a padlásra is, — mondja komoly elhatározottsággal. A tojás, és báró miibe adási kötelezettségét az ütem- tér szerint már teljesítette, pedig kevés a baromfia. Amikor beadásról beszél, a békére gondol, meg a három fiára, akik már mint, katonák, szenvedtek a múlt háború alatt. Eszébejut hogy az ő gabonája is akadályozza majd az újabb háború kitörését, mert azzal az államot, a dolgozók államát segíti. Visz sza-emlékezik arra is, hogy ő terv köt. csont is, meg békekölcsönt is jegyzett cs ezt is azért tette hogy az ország építését segítse elő. Itt megáll egy pillanatra, újból elmosolyodik és meg. elégedetten dicsekszik, hogv 100 forint tervkölcsönl jegyzett és 150-et nyert helyette. a mőzsí szérü; kön, de megin dúlt a begyűjtés is. A gabonájukat most hordó dolgozok még csak arról beszélgetnek hogy — cséplés után azonnal beviszem a feleslegemet a szövetkezel mag. torába, - Azok a dolgozók, akik már csépeltek, cselekszenek is mer) kő i Megindult a cséolés telességtudóan teljesítik a saját államukkal szembeni adósságukat. Pux- ler Márton 6 holdas gazda is a géptől egyenesen a magtárba vitte a gaboná. ját. Beadott 453 kiló búzát és ezzel a kötelességének 114 százalékig eleget tett. Visnyei János 10 holdas dolgozó paraszt a cséplés után mindjárt. 127 százalékra teljesítette kenyérgabona.. beadási kötelezettségét. Telik a mőzsi gazdák padlása de telik a földműves szövetkezet magtára is, amely a munkás-paraszt szövetség kapcsának meg. erősödését szolgálja. A szövetkezel a raktárakat már előre kitisztította és most bátran öntözik be a zsák búzákat, rozsokat ... A forgalom nemcsak ma. hanem csaknem min den nap ilyen Mőzs utcáin. A szövetkezet magtárának környéke azonban inégcsak ma kezd forgalmas lenni, mert a cséplés most indult be teljes erővel. Mind gyakrabban érkeznek be a magtár udvarába a nehéz gahonarakományok. — közvetlenül a cséplőgéptől. Jobbágyék kocsija is begördült a kapun, úgy délután 2 óra után. Pintér Vilmos 14 holdas gazda jött Jobbágy Andrással^ mert hiszen ö még fiatal és segít neki zsákolni. Egymás szomszédságában laknak és mindenben segítik egymást. Segítenek egymásnak a kapáláskor is. aratáskor js és az állammal szembeni tartozás kiegyenlítését is közös erővel végzik. A 15 éves Jobbágy András jól fejlett izmai megduzzadnak amikor hátára emeli a nehéz zsákokat. A fejadagon és a vetőmagon felül mindent behoztunk mondja és iparkodik a zsákkal befelé a magtárba. Nem tétlenkedik ezidö alatt a tér ményfelvásárló és a terniényadmí. nisztrátor sem. Gyorsén lemérlege'ik a gabonát és azonnal kiállít iák a mér legelési jegyei. M;re az utolsó zsákok is a magtárba kerülnek, készek a vételigyek is. De kész a „T‘‘ utalvány is amire a postán a pénzt kapja majd meg. A gabona nagyréiszét ,.A" jegyre adta le, kiegyenlítette a tavalyról visszamaradt. 16 kiló hátralékát is. A terményadminisztrátor hozzászámolta az összeghez a 4 forint gyors. beadási jutalmat is, merf. a miniszter- tanács rendelete ezt előírja. Az egész átvétel pár percig tartott. Pintér Vilmosnak azonban mégis volt arra is ideje, hogy eldicsekedjen azzal. hogy ő is beadja a géptől mindjárt a terményét. Tavaly is 10 mázsával adott be többet, d-e mint szövetkezeti igazgatósági tag, az idén is jó _példát akar mutatná -a többi dolgozóknak. Ősziárpáját is a géptől vitte- be és így előirányzatát 100 százalékra teljesítette. Baromfi- és tojásbeadásái túl is teljesítette az ütemterv szer n. — Ha valaki nem ad be. az nem épít. Ha valaki mindent magának akar. mi lesz a gyári munkásokkal? — mondotta beszéd közben. A szövetkezet ügyvezetője, meg még jónéhá■ nvan ezalatt a már kiöntözött búza fölé hajolnak. Mintha valami kincset találtak volna . . . Egyik is, másik is vesz egy marokkal a. kezébe. Összehasonlítást tesznek köztük. Dicsérik, hogy Puxler Márton milyen szép. tiszta búzát adott be. — Én azt mondom, hogy ennek 80-nál is több lesz a fajsúlya — jegyzi meg a termény- felvásárló. — Ez már nem olyan tiszta — mutatnak a halom búza egyik részére. — a szem minősége sincs olyan jó. mint Puxler Mártoné, de annál szemetesebb is, mert a gépet nem jól állították be. — Amint így szemlélik a gabonát Ledt György felügyelőbizottsági tagnak egy gondolat született meg az egyában. Arra gondolt, hogy ez így valahogyan nics jól. Fel is hívta mindjárt a felvásárló figyelmét, hogy ezentúl a különböző minőségű gabonát ne egybe, hanem külön öntöztesse. A beszélgetést Balogh Mátyás 11 holdas dolgozó paraszt megjelenése szakította meg. Zsákokat kért kölcsön a szövetkezettől, mert holnap csépel nála a gép és legyen miben beszállítani tartozását a szövetkezetbe. Balogh Mátyás 5 családos apa és éppen ezért most is gyermekeinél járt gondolata. Rájuk gondolt, meg arra. hogy az ötéves terv mit fog majd adni a dolgozóknak. — Én is csak a fejadagot, meg a vetőmagot hagyom meg, a többit haza sem viszem, hanem egye. nest beadom mert ezzel is az ötéves tervet építem. — Ezzel már fogta « a kölcsönkapott zsákokat. vállára vette és ipatkodott. Sietett, mert hiszen minden percért kár ebben a nagy munkaidőben. Még egy pillantást vetett az ajtóból a nagy búzahalomra. Ráncos arcán megjelent egy boldog tudat öröme. Eszébe jutott, hogy ncnr sokára az ő beadott búzája is itt lesz és az is gazdagítja a dolgozók államát. az is hozzájárul az ötéves terv sikeréhez. Gyűjtsük az anyarozsot! Dolgozó Parasztok! Az anyarozsból igen fontos gyógyszer készül. Az anyarozs gyűjtése jó jövedelmet biztosít, mert ktilogrammonkiént 70.— fo rinlot fizetnek a földmüvesszö- vetkezetek.
