Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-13 / 161. szám

1951 JULIUS 13 NAPLÓ 3 Számolják fel oz egyenlősdit a kocsolai Vörös Csillog tagjai A szedresi Petőíi tszcs már a másodnövényeket is elvetette Pártunk II. Kongresszusának hatá­rozata leszögezi, hogy: „Országunk iparosításának további folytatása és meggyorsítása, ötéves tervünk meg­valósítása megköveteli az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolását, a mezőgazdasági áru­termelés jelentékeny, emelését, ami csak a nagyüzemi gazdasági termelés­re való fokozatos .áttérés útján lehet­séges.“ Egyéni dolgozó parasztságunk­nak tehát fokozatosan át kell térnie a kifizetőbb nagyüzemi gazdálkodás­ra. Dolgozó parasztjaink azonban csak akkor hajlandók az új útra lép­ni, ha a már működő termelőcsopor- tok a gyakorlatban be is bizonyítják hogy mennyivel előnyösebb a nagy­üzemi gazdálkodás: Termelőcsoport­jainknak tehát mindenben jó példát kell mutatniok' az ■ egyéni dolgozók­nak. V A kocsolai Vörös Csillag terme­lőcsoportnál is a példamutatásnak kell megnyilvánulnia.«az egyéniek fe­lé. Ha megnézzük a csoportot, köny- nyen szembetűnik, hogy a példamu­tatás csaknem minden téren meg is van. A csoport gabonái átlagosan jóval magasabb termést ígérnek, mint a község egyéni gazdáié. A csoport állat-állománya is szépen kezd szapo­rodni, ami szintén a tagság jó mun­káját tükrözi vissza. Ez a példamuta­tás: a csoport elért eredményei azon­ban sokkal nagyobbak lehetnének, áa a tagság szilárdabban követné Pártunk útmutatását. Különösen most, íz aratásnál mutatkozott meg ennek i hiánya. A csoport egy kissé lema­radt az aratásban,_ ami főleg annak rudhaiö be, hogy nem szervez­ték meg kellően a munkát és .gv nem gazdaságosán használták ki »rejüket. Az intézőbizottság például lem tartotta "szükségesnek, hogy a )rigádok mynkacsapatokra is legye-, lek osztva ‘és úgy végezzék az ara- ást. Pedig ha ezt megteltéji volna, xem állt volna fenn az egyenlősdi és óbban kiszé’esedett volna a verseny- nozgedom is, ami az eredmények fo­tózásának egyik legfontosabb alapja. V Vörös Csillag tagjai ehelyett úgy mgezték a munkájukat, hogy csak- tek az nyilvánult meg, hogy ,,ki hol irte, ott aratott.“ Miután elvégezték egy tábla le- ratását, elosztották annyival, ahá- tyan dolgoztak abban a táblában és gy írták he a munkaegységet. Nem ondoliak airah hogy a munkának az lyen formában való elszámolása aka- l'álya a csoport fejlődésének, mert \em domborodik ki kellően a „min- enkinek a munkája szerint“ elv. — lem szélesedett ki az flyen helyte- 5n szervezés miatt a munkaverseny em és így nincs meg, hogy kik a ersenyben az élenjárók. A verseny- ábla ezek szerint nem is hiányzik a soportban, mert ha hiányozna, a ve­zetőség gondoskodott volna arról, hogy legyen. De nem jut szerep a csoport, faliújságjának sem. Mát több, mint három hete lepi a por az irodá­ban a falnak támasztva, de még ki nem függesztették .és. cikket sem írt rá senki. A versenytáblának és a fa­liújságnak pedig az lenne a szerepe, hogy az olyan dolgozókat, mint Höh­net, György,t akinek már több, mint 200 munkaegysége van ebben az év­ben, népszerűsítse. A faliújságnak nagy szerepe volna — ha betöltené feladatát — a munkafegyelem meg­szilárdításánál és a soronlévő fe'ada^- tok elvégzésére való mozgósításnál is. ' i ■ ” Mindezért a csoport vezetősége és elsősorban az üzemi pártszervezet fe­lelős. De felelős a hiányosságokért minden egyes tag, mert a csaPort'3an minden tagnak beleszólása van saját ügyeik intézésébe. A Vörös Szikrába tehát éppen elég kijavítani való hiba akad, hogy eredményeiket tovább fo­kozhassák és azáltal megkedveltes­sék a község még egyéni dolgozó pa­rasztjaival a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Sürgősen fogjanak hozzá ezeknek a hibáknak a 'kiküszöbölésé­hez ' a kocsolai Vörös Szikra terme'ő­Nap mint nap újabb jelentések szá­molnak be arról, hogy üzemeink a terv teljesítéséért folyó harcban mi­lyen eredményeket értek el, milyen új győzelmeket vívtak meg. Ebben a harcban üzemi dolgozóink lelkesedése és odaadása jelenti azt a hatalmas lendítőerőt, amelyre bizton számítha­tunk’ az ipar nagy feladatainak telje­sítése során. Számos üzemben emelke­dik a termelés. A Tolnai Textilgyárban is emelke­dett a termelés. A jo munkaszervezés, a műszaki szervezés és irányítás,a verseny szélesedése eredménye, hogy az előkészítő június havi tervét, 93.8 százalékra, a szövődé 94.5, a tisztító 110.5, az irező 127.6, a fonalkiadó 90, az üzemfenntartók pedig 111.7 száza­lékra teljesítették. Az elmúlt negyed­évhez viszonyítva ez igen szép ered­ménynek mondható, annál is inkább, mert az üzem dolgozóinak többsége most ismeri meg a szakmát, most sa­játítja el a szükséges ismereteket, gyakorlatot. Ennek ellenére is számos egyéni kimagasló eredmény született, A szövődében Baumann Rózsi DISZ fiatal vezet változatianaul 152 százalékos teljesítéssel. Mögötte van Hochsteiger Mária ugyancsak DISZ fiatal is 148 százalé­csoportban. Szervezzék meg a mun­kacsapatokat, jelöljék ki a brigádok, munkacsapatok, de még az egyéniek területét is, hogy ezáltal az elvégzett munka mennyiségileg is ds minőségi­leg is leellenőrizhető legyen. Így tudják megakadályozni azt is, hogy csaknem minden reggel hosszas vi­ták legyenek a csoport udvarán, mert a tagság nem tudja, hogy kj hol fog dolgozni, p^ csoport vezetősége már este készítse el a másnapi munkater­vet, mert különben a reggeli viták megmaradnak, ami erősen a munka rovására megy. A hiányosságok kiküszöbölésé­kéz nagy segítséget kell nyújtania az üzemi pártszervezetnek. A csoport kommunistái felelősek elsősorban azért, hogy a csoport a hibák kijaví­tásán keresztül jó példát tudjon mu­tatni az egyéni dolgozóknak. Most, az aratás befejezése után is egész sor feladat megoldása előtt áll a csoport tagsága. Vissza van még a többi kö­zött a gabona behordása, elcséplése, a tarlóhántás, a másodnövények ve­tése és ha nem szilárdítják meg a munkaszervezetüket, megkésnek a munkákkal és megkárosítják saját ma­gukat. kos teljesítéssel. A két ifjúmunkás számos, több éve dolgozót megelő­zött és példát mutat az üzem vala­mennyi dolgozójának. Az előkészítőben is élenjárnak a fiatalok. Fruzsina Teréz 137, Tunczinger Éva 134 százalékot teljesített. Megelőzve Pruzsina Jánosnét, akinek teljesítménye 133 százalék. A tisztító legjobb dolgozója Práger; Ferencié 159, Varga Ferencné 154 százalékos eredménnyel. Nem sokkal marad >1 mögöttük azonban Schalli Józsefié 153, és Herczig Borbála 147 százalékom teljesítményével. Az irező minden dolgozója túlteljesítette a normát és 127 százalék az átlag teljesítményű*. Az üzemfenntartó szakmunkások át­lagteljesítménye 111 százalék. Javulás mutatkozik a 100 százalékon alul tel­jesítők számának csökkentésében is. A textilgyár dolgozói még nagyobb lendülettel végezzék munkájukat, hogy lemaradásukat behozva, győzte­sen kerüljenek ki a Selyemgyárral fo­lyó párosversenyből. A pártszervezet és a szakszervezet kövessen el mindent, hogy a munkafegyelem megszilárdul­jon, hogy minél több dolgozó ismerje meg, hogy miért dolgozik, hogy saját országát, a szocializmust építi. NEM_ZEJ^K_ÖZJ KÉRDÉSEK' De Gaulle a Wall Street fegyverhordozéj a Bauman Rózsi DISZ-fiataí 152 százalékos teSjesífménnye! jár élen a Tolnai Textifgyárban Robogó vonat ablakából már mesz- sziröl látni Szedres község, határái, ahol egymásután sorakoznak a leara­tott földeken a gabonakereszteK. Szedres község dolgozó parasztsága is megértette az aratás időbeni elvégzé­sének jelentőségét és befejezte az.' aratási munkálatait. Példamutatóan végezte munkáját a szedresi „Petőfi ’ termelőcsoport is, ahol bevonták az aratásba a csoport minden tagját, így beszerveztek a nőket is, hogy minden szem gabonát megmentsenek népgaz­daságunk számára. A búza aratását a termelőcsoport 100 százalékig befe­jezte és a tarlóbuktatás is befejezés plött áll. A megszántott tarlóba ma sodvetésíí növényféleségeket vetettek. A termelőcsoport azonban nem elégszik meg eddigi eredményeivel, tovább folytatja a másodnövények vetését és be fogja vetni a most ara­tott tavasziárpa tarlóját is. A szövet kezet tagságának munkáját dicséri a gyönyörű kukoricájuk, szerződéses paprikájuk, krumplijuk és a dohány- földjük is. Egy kis hiba mutatkozik a cukorrépa földjüknél, ami kissé el gazosodott és ami bizonvos termés visszaesését vonja map'a után. Ezek a hibák annak tudhaiók' be. hogy nem volt meg a kellő munkaszer­vezés, a munkacsapatok sem vol- tag megszervezve és különösen hiányzott a munkaver' seny kiszélesítése. A lermelGcsoport üzemi pártszervezete elzárkózik az egyéni dolgozó paraszt­ság elől nem folvtat kellő felvilágosí­tó munkát és így az egyéni dolgozó parasztság nem vonzódott ke'lőei a csoporthoz, ami megmutatkozott ' az aratás folyamán, amikor az egyéni dolgozc parasztság elvégezte a sa>át munkáját és segített volna a termelő- csoportnak, ha az üzemi párHzerve- zet’cs a tagság szorosabb kapcsolatot tartott volna fenn köztük és bevonta volna őket az aratásba. Beda András a csoport egyik tagia elmondotta, hogy az egyénileg dolgozó parasztok szívesen mentek volna dolgozni a csoportba, ha a csoport tagsága nem olyan szektajellegú, • nem tartja azt, hogy elvégezzük ma­gunk is, nincs szükségünk több mun­kaerőre, Ez a hiányosság nagyban akadályozta azt, hogy a* egyéni dolgozók megismerkedjenek a csoport belső életével és ezáltal kö­zelebb kerüljenek a csoporthoz. A növényápolási munkálatoknál a lema­radást nagyban elősegítette az is, hogy a csoport eéves tagiai a nö* vényápolási munkálatokból nem vette ki kellően a részét és csak az aratás alkalmával vette ki részét aktívan a munkából. Ezek a tagok nem tették magukévá a csoport munkáját és csak azt tartották szemeiéit, 'hogy ,,az ara­tás alkalmával megkeresem a fejada­gom" és utána végezze a többi műn.' kát, aki rá van szorulva. A termelőcsoport üzemi pártszerve- zete jó népnevelő munkán keresztül világosítsa fel azokat a tagokat, akik így gondolkoznak és tartson szoro­sabb kapcsolatot az egyénileg dolgo­zó parasztsággal, hogy ezáltal megis­mertesse az egyéniekkel a csoport belső életét éc megszerettesse velük a nagyüzemi gazdálkodást, mert csak így tudják soraikat megerősíteni és elősegíteni mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezését,. Az üzennek dolgozói a békearatásért A mezőgazdasági dolgozók nagy csatájának megvívásához az ipar dol­gozói is hozzájárulnak, p, békearatás­ban számos üzem dolgozója vesz részt, hogy'segítse dolgozó parasztsá­gunkat a közös cél megvalósításában. az ötéves terv végrehajtásában. Min­den vasárnap kpra. reggel hangos már Szekszárd város utcája a gyüle­kező dolgozóktó’, akik várják a gép­kocsit. amely különböző állami gaz­daságokba' viszi őket, az aratási mun­kák meggyorsítása érdekében. A legutolsó vasárnap a Tatarozó Vállalat 23 dolgozója nyújtott segít­séget az aratásban a Zomba-nagytor- mási állami gazdaságban. Huszonhá­rom dolgozó bizonyította be, hogy a jövőévi kenyér biztosítása érdekében hajlandó szabadidejét feláldozni. Jó rríunkát végeztek az építő dolgozók. Munkájuk eredményeként dicséretben részesültek és jó ellátással köszönték meg az állami gazdaság dolgozói a segítséget. De nem csak a. Tatarozó dolgozói veszik ki részüket ebből a munkából, hanem számos más üzem is, ahol a dolgozók megértették az aratás és begyűjtés nagy jelentősé­gét és azt, hogy a segítéssel meggyor­sítják a munkák elvégzését, megaka­dályozzák a szempergést, erősítik bé­kénket és meggyorsítják a szocializ­mus építését. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói is lelkes munkával vették ki részüket a mezőgazdasági munkákból. A juhé- pusztai állami gazdaságba mennek napt mint nap, hogy a munkás-pa­raszt szövetség még szorosabbá ko­vácsolása érdekében segítsenek úgy a növényápolási, mint az aratási munkákban. A Cipőgyár dolgozói is jó munkát végeztek. Szívügyüknek te­kintik a parasztság megsegítését és tudják azt, hogy mindannyiunk ke­nyeréről, a békearatás győzelméről van szó. Az ózsáki termelőcsoport segítette az egyéni dolgozókat az aratásban Ax amerikai agressxorok második védelmi vonala n. 1947-ben. mikor a világuralomra íirő amerikaiak elkészítették az új igresszió tervét, Bullitt, a hétpróbás ,ém, azt írta a „Life“-ben: „De Gaulle i második és utolsó védővonal a kom. nnnisia uralom ellen.“ A RPF 1947—1951 elejéig, a demo- tratikus szervezetek ellen intézett tű. madások közepette, szívósan dolgo. ;ott a hatalom megszervezésének elő­készítésén. s a ..második és utolsó vé. leírni vonal“ kiépítésén. A Hilter jel- zavait hangoztató De Gaulle, hiszé­keny emberek félrevezetésére a ..mun­ka és tőke együttműködésének“ fa ísztáktót kölcsönzött lobogóját tűzte d. Közben pedig azt sem igyekezett dtitkolni, hogy idegen érdekek kép­viselője. 1948.hau mámorosán di­csőítette a Marshall-tcrvet, 1949-ben jó előre üdvözölte az Atlanti Szer. tődést és mindenkit túlrikácsolva kö­vetelte a Vietnam elleni háború foko­zását, majd expedíeiős seregek kül­dését Koreába. Amikor Vincent Aurjol elnök visz- szaérkezett amerikai útjáról, a fran. cia nemzetgyűlés megszavazta az új választási törvényt, melynek az lett volna a hivatása, hogy a reakciós tábor összefogásával, De Gauilct jut. fássá uralomra. A francia nép azon­ban megváltoztatta a tengerentúli ki­dolgozott tervet.’A választáson leadott szavazatok megmutatták, hogy a francia dolgozók a Kommunista Párt­ban látják a nemzet érdekelnek, füg getlenségének és békéjének legfőbb védelmezőjét. A dcgautleisták, akik az 1947_es községi választásokon megszerezték a szavazatok egyharmadát, ezúttal a szavazatoknak csupán egyötödét tud­ták megkaparintani. Az amerikai agresszhrok „második védelmi vonala“ nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ax új diktátor a HL világháború előkészítéséért Az amerikai jnilliárdosoknak ahhoz, »ogy kirobbanthassák a harmadik világháborút, előbb el kell nyomniok i békét akaró francia nép ellenállá- tát. (Ezért akarják kiszolgáltatni Franciaországot í)c Gaulle-féle dik- atúra uralmának. „Egy Szovjetunió elleni támadás — rta Walter Uppmann a. „Figaro“ nájns 8-i számában, — csak olyan ladlrepülőtámaszporftokról lehetséges amelyek Anglia vagy Franciaország szuverenitása alatt állanak.“ A há­borús gyújtogatok azért szeretnék de Gaullet ültetni Franciaország nya­kára, mert félnek a francia néptől, mely nem akarja, hogy hazája az USA gyarmatává váljék és nem haj landó résztvenni a Szovjetunió ellen irányuló háborúban. A francia mun­kásosztály egységes. tömör frontja »pint Maurice Thorcz mondotta mult év őszén: „...nem engedi be a fa. sizmust amerikai mundérban sem.“ A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Jacques Duclos is megismételte: „A fasizmus nem fog átjönni!“ Nem, a fasizmus nem fog átjönni Franciaországba, mert a francia nép képes útját állni De Gaullenak és klikkjének és meg tudja védeni ha­záját a fasiszta rabság szégyenétől. Tito Jugosxláviájából Napról-napra növekszik a néptö­megek éllenáiiása a Tito-fasisztákkai szemben. Az oplonáci járás lakos­sága gyűlésen nyíltan megbélyegezte a litoisiákat. Kijelentették, hogy Tito és fasiszta klikkje a wall-Streeti mii- Homosoknak jűdáspénzért eladta a jugoszláv nép függetlenségét. Az as.szinszki és eszavszki járások la­kossága lángoló szimpátiáját fejezte ki a hős koreai nép iránt és kijelen­tette, hogy a tíloista agitátorok soha nem fogják ludni meggyőzni a ju­goszláv népet az amerikai gengszte­rek „jóságáról és hékeszeretetéről“. Braskovácon a dolgozó parasztság nyíltan szembeszáll! a Tito-banda népellenes politikájával. Rámutatlak, hogy a litoistók a kulákokat támo­gatják a dolgozó parasztokkal szem­ben. Az itt megtartott választási gyű­lésen az egész dolgozó parasztság szembefordult a titoisla jelölttel. A dra.skováci parasztok állásfoglalását hatalmas paraszt megmozdul ások kö­vették az ország egyéb részein is. A száraz időjárás lehetővé tette megyénk területén is az aratás sike­res befejezését. Szinte óráról órára nő azoknak a községeknek és terme­lőszövetkezeti csoportoknak a szá­ma, akik befejezték az aratásukat. Az ózsákpusztai Uj Reménység termelő­szövetkezeti csoport is befejezte jú­lius 6-ra az aratását: A csoport tag­sága azonban nem elégedett meg sa­ját sikereivel és mihelyt végzett sa­ját aratási munkálataival, segítségé­re sietett az egyéni dolgozó paraszt­ságnak, hogy ezáltal ie elősegítsék békearatásunk sikeres befejezését. A csoport tagsága közül példamutatóan vették ki részüket az aratásból fele­ségükkel együtt Palotai József, Vecsei Ferenc, ifj. Dömötör József és Réger György. Az élenjárók közé tartoznak még Vecsei Gyula,. Vankovics Mi­hály, id. Dömötör József és Karácso­nyi Ferenc is. A §zek§zárdS Gőgös Ignác termelőszövetkezet is befejezte július 8-án őszi kalászosainak aratását, amit a munka jó megszervezésével, vala­mint. a munkaverseny kiszélesítésével ért el. A termelőszövetkezet tagsága 8 munkacsapattal indult a békeharc­ra. mely közül első lett Antal János munkacsa­pata, a második pedig Sörös Imre munkacssoata. A harmadik helyen Nagy Ferenc munkacsapata végzett az aratással. De a többi munkacsapat is kellően kivettp részét az aratásból, már ko­ra hajnaltól késő estig végezték mun­kájukat, mert tudták, hogy minden szem megmentett gabonával a béke­tábort erősítik. Szekszárd város egyé­ni dolgozó parasztsága is megértette az aratás időbeni elvégzésének je­lentőségét és megkezdte a búza ara.- tását viaszérésben. Ennek eredménye lett, hogy Farkas István, Markvart Ferenc, Szabó János, Majos István, Horváth István, Nikkel János, Né­meth János. Kiss István és Goszto* nyi Imre dolgozó parasztok elsőnek fejezték be az aratást. Az aratási munkálatok mellett dol­gozó parasztságunk megértette a má­sodvetésű növények termesztésének jelentőségét is. 'Munkácsi József, Si­mon János, Pesti András, Schell Jó­zsef do.gozó parasztok az aratás után közvetlen befejezték a tarlóbuktatást és a Ttásodvetéseiket is. ' _ i Dolgozó parasztságunk jó mun­kája mellett azonban mindenütt meg­találjuk az ellenség aknamunkáját is Különösen megmutatkozott az ellenség aknamunkája az aratási munkálatok során, mikor számtalan esetben talá­lunk olyan kulákokai, akik többszöri felszólítás ellenére som végezték el időben a búza és a rozs aratását, bogv ezáltal veszélyeztessék dolgozó né­pünk kenyérellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents