Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-21 / 271. szám

2 NAPLÓ 1951 NOVEMBER ti P-aking (Uj Kina) Csu En-I aj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere no­vember lS-án nyilatkozott a Szovjet­unió kormányának az ENSZ közgyű­lése 6. ülésszakán előterjesztett négy pontból álló békejavaslatáról. A nyilatkozat bevezető részében Csu En-Laj elvtárs, külügyminiszter közölte: a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya felhatalmazta annak kijelentésére, hogy teljes mér­tékben egyetért a szovjet kormány négy pontból álló béke javaslatával, amelyet A. J. Visinszkdj, az ENSZ közgyűlés 6. ülésszakán, november S-án előterjesztett. A központi népi kormány úgy véli, — folytatta Csu En-Laj elvtárs, — bogy a szovjet kormány négy pontból álló békejavaslata a leg­hatásosabb és a legészszerübb ja­vaslat az újabb világháború ve­szélyének elhárítására, valamint a nemzetközi béke és biztonság meg­szilárdítására. Eszel ellentétben az Egyesült Államok, Nagybrilannia és Franciaország ja­vaslata kétszínű politikát képvisel és célja, hogy a fegyverzet úgynevezett csökkentéséről ®zóló üres szóbeszéd­del leplezze a javaslat előterjesz­tőinek fokozódó háborús előkészüle­teit Csn En-Laj elvtárs ezután hangsú­lyozta: A Kínai Népköztársaság kormánya teatározottan támogatja a béke védel­mének politikáját és határozottan szembeszáll a háborús uszítás politi­kájával. A kínai nép támogatja az ENSZ alapokmányát, úgy véli, hogy az ENSZ-nck a béke védelmét szol­gáló szervezetnek, nem pedig a há­borús uszítás szervezetének kell len­nie. Az ENSZ közgyűlésének 6. ülés­szaka csak azzal állíthatja helyre az ENSZ tekintélyek ha szilár­- dán clofasítja az Egyesült Álla- ' *nok kormányának háborúra uszí­tó politikáját és teljes egészében • »elfogadja a szovjet kormány béke- politikáját. X nyilatkozat további részében Csu SSö-Eaj elvtárs rávilágított az Egye­sült Államok kormányának a máso­dik világháború befejezése óta folyta­tott világuralmi törekvéseire, egy^ új agressziós háború bűnös előkészítésé­vel kapcsolatos mesterkedéseire. Majd kijelentette: a Kínai Népköztársaság kormánya meg van győződve róla, hogy egy — valamennyi ország kor­mányának részvétélével megtartandó viiiágértekezlet — amely megvizsgálná a fegyveres erők és a fegyverzet csök­kentésének, az atomfegyver eltiltásá­nak, valamint e tilalom végrehajtása fölötti nemzetközi ellenőrzésnek kér­dését — nagymértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség megszünteté­séhez és ezzel megkönnyítené a vi­lág békéjének megvalósulását. A koreai kérdés ma legnagyobb mértékben foglalkoz­tatja a világ népeit — folytatta a nyi­latkozatát Csu En-Laj elvtárs. Az Egyesült Államoknak és csat­lósainak az ENSZ bitorolt zász­lajával a koreai nép ellen végre­hajtott agressziója: igazságtalan háború. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságnak az Egyesült Államok kor­mánya és csatlósai ellen viselt ellen­állási háborúja: igazságos háború. A kínai nép forrón szereti a békét és forrón szereti az igazságot. Mi nem avatkozunk be más országok ügyeibe, de sohasem fogunk eltűrni imperia­lista agressziót országunk ellen. A kínai külügyminiszter ezután hangoztatta: a kínai nép ugyanúgy kiállott a koreai kérdés békés rendezése mellett, mint ahogyan azt a szov­jet nép tette. A tárgyalások ed­digi sikertelensége az Egyesült Államok kormánya obstrukciújá- nak szabotálásának és őszintesége hiányának következménye. Az Egyesült Államok kormánya bel­politikai és nemzetközi okokból] meg­kísérelte, hogy a lehető legnagyobb mértékben elnyújtsa a tárgyalásokat, sőt meghiúsítsa azokat, s hogy fenn­tartsa a nemzetközi feszültséget s megkönnyítse a háborús előkészületek fokozását szolgáló terveinek megvaló­sulását. Csu En-Laj elvtárs ezután rámuta­tott, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya teljés, egé­szében támogatja a Szovjetunió kor­mányának az ENSZ közgyűlés (3. ülés­szakán a koreai kérdés rendezésére előterjesztett javaslatát és lehetséges­nek tartja, hogy a koreai kérdés bé­kés rendezésének első lépéséként fegy­verszüneti egyezmény jöjjön létre fel­téve, ha az Egyesült Államok kor­mánya hajlandó ezt a kérdést tisz­tességes és méltányos alapon rendez­ni. Ellenkező esetben lehetetlen a meg egyezés. Nyilatkozatának: befejező részében Csu En-Laj elvtárs kijelentette: Napjainkban' semmilyen nemzet­közi jelentőségű problémát sem lehet a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül megoldani. Ezért a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya teljes mérték­ben egyetért a szovjet kormánynak az ENSZ közgyűlés 6. ülésszakán elő­terjesztett azzal a javaslatával, hogy az öt nagyhatalom — a Kínai Nép- köztársaság, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagybrilannia és Fran­ciaország — kössön egymással béke­egyezményt. Az öthatalmi békeegyezmény létrejötte és minden békeszerető nép csatlakozása elősegíti a jelenlegi nem- közi helyzet sóik fontos és bonyolult problémájának békés megoldását. A kínai külügyminiszter végül meg­állapította: a szovjet kormánynak az clmúll 34 esztendő alatt a szocialista és a kapitalista országok békés együttélésének megvalósulásáért folytatott következetes békcpoli- tikája: a világ békéjének leg­reálisabb alapja. A kínai nép nemcsak követeli a bé­két, hanem őszintén hiszi, hogy po­litikai, gazdasági és honvédelmi ereje meg tudja szilárdítani a világ béke­szerető népeinek sorait és a béke megvédését. A kínai nép mélységes meggyőződése, hogy a két nagy szö­vetséges: a Szovjetunió és Kína — a népi demokráciák és valamennyi bé­keszerelő nép egysége biztosítja a béke győzelmét a háború felett. November 18-án Tiranában ünnepélyes keretek között írták alá a magyar-albán kulturális egyezményt egyeméarTt aSbán részről Mihail Prrftú kühágyminisvterhel'yettes, ma­gyar részről Mihályfi Ernő népműve­lési miniszterhelyettes írta alá. Az egyezmény aláírásaikor mondott beszédében Mihail Prifti külügymi- rnsztorhelyettes av 'Albán Népköztár­saság kormánya és az albán nép ne­vében nagy örömmel üdvözölte az egyezmény megkötését, amely kifeje_ eí az albán és a magyar nép testvéri kapcsolatait és egybe^ jelentősen megterősíti a két nép baráti kapcsola­tsát. Mihaß Prifti rámutatott arra, hogy tt7. albán népet ősi baráti kapcsolatok fűzik a testvéri magyar néphez, azon­ban az évszázados Ottómén elnyomás, és a múlt népelnyomó rendszerei meg­szakították a két nép baráti kapcso­latainak fejlődését. „Csupán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után született újjá népeink .szabadságának és függetlenségének reménye — mom- dotlia —, és csupán a hatalmas Szov­jetunió és dicső hadseregének a fa­sizmus fölött aratott történél mi győ­zelmed után nyerték el népeink sza­badságukat és függetlenségüket.“ ,..óz egyezmény — mondotta befe­jezésül Mihail Prifti. — amelyet, ma fiiunk alá, jelentős hozzájárulás a bé­ke védelméért íoly tatolt harchoz, amelyet népein7c a Szovjetunió és a nagy Szitáiig vezetésével lolytalnak az angol-amerikai imperialista háho- rús uszítok és ügynökeik, a belgrádi titoisták, az athéni cs római fasisz­ták ellen.“ Mihályfi Ernő népművelési minisz­terhelyettes v á 1 aszbeszé cl éh en .tolmá­csolta a magyar nép, Rákosi Mátyás népének forró szeretőiét és baráti üd­vözletét Enver Hodzsa hős albán né­pének. Ezután ismertette azokat a kulturális kapcsolatokat, amelyek a két ország között a felsza­badulás óta kifejlődtek. „Most a kul­turális egyezmény megkötésével — moindotita Mihályfi Ernő —, ezeket a kapcsolatokat tervszerűen fokozhat, juk és fokozni fogjuk, mert tudjuk, hogy a népeink közötti kulturális együttműködés mindkét országban seaítun? 4s gyorsítani fogja a kultu­rális forradalom kibontakozását és fejlődését1 Beszéde további részében hangsú­lyozta: „Albánia példája gyönyörűen mu­tatja, hogy milyen erőssé válik egy nép, amikor saját kezébe veszi sorsa intézését, és amikor hatalmas támasza van a nemzetközi demokratikus tá­borban a diadalmas béketáborban, amelynek élén a Szovjetunió áll.11 „A mad ünnepi alkalommal — fe­jezte be beszédét Mihályfi Ernő, nép­művelési miniszterhelyettes, — a ma­gyar nép és a magyar kormány ne­vében azt kívánjuk, hogy éljen, erő­södjék, a Szovjetunió-vezette béke. táborban a hős albán nép!“ A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM HÍREI Nyugat-Németország felfegyverzése ellen küzdő munkásbizottság — több demokratikus szervezettel együttesen —- Adenauer párisi útjával kapcsolat­ban felhívást adott ki. A felhívás Paris lakosságához for­dul: Nyilvánítsák ki Nyugat-Németor­szág felfegyverzése elleni tiltakozásu­kat, tüntessen k november 21-én a Champs Elysée-i Clémenceau»szobor «lőtt, v A francia sajtó nyomdászai 24 órás sztrájkba léptek tiltakozásul a La Marseillaise nyomdájának rendőri megszállása eTen és szolidaritásból a sztrájkoló marseillei nyomdászok iránt. A sztrájk következtében a kapok nem jelentek meg. A barcelonai sztrájk 34 fiatal veze­tője elleni terror éles tiltakozást vált ki az olasz közvéleményből. Carlo Levy és Leonída Repacci írók felhívást intéztek a parlamenthez és a külügyminisztériumhoz, hogy köve­telje a Franco-kormánytói Lopcz Rai- mundonak cs 33 társának azonnali szabadlábra helyezését. Sok olasz társadalmi szervezet, köz­tük ifjúsági szervezetek is tiltakoz­tak Lopez Raímundo és társai Jetar tóztatása ellen. * A norvég hatóságok új, rendkívüli törvényt készítenek elő, amelv a munkásoknak és. alkalmazottiaknak a mérhetetlen drágasággal! kapcsolatos béremelési követelései eilen. irányul. Az alsóház a törvényjavaslatot már jóváhagyta. A Norvég Szakszervez-eti Szövetség a dolgozók nyomására kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a vállalkozók kai a munkabéremeiésről. de a tár­gyalások eredményteleneknek bizo­nyultak. Ezért most. a hatóságok kor- kUliäijj. diktátora jogkörrel felruházott különleges bizottságot alakítanak. Sajtó jelentések szerint, a munkáso­kat felháborítja az előkészítés alatt álló rendkívüli törvény. A Friheten rámutat, hogy Oslóban és a közeli iparvidékeken sok tiltakozó nyúlós volt. *■ ROMMEL ÉS CHURCHILL A z amerikai hAdianyaggyaroso k nemcsak tank' & rwptilAgépgyá*. fásból szereznek milliárdoka f, pénzt csinálnak a »művészetből* Ia. Howard Hughes amerikai repülő gyáros és olaj vállalatv e zér „üres órái­ban**, mint a hollywoodi „,RKO*‘ filmstudió tulajdonosa tevékenykedik. Ilyesfajta kiváló művészeti „sza kember” nek filmgyárát «dicséri** a* az új amerikai cxporti'ilin is, amely a napokban került bemutatásra Lon­donban. A film címe: „Rommel a sivatag rókája*'. Nem nehéz kitalálni, hogy a hollywoodi film term ék Romínéiról. Hitler egykori tábornokáról, az afri­kai hadtest parancsnokáról szól. A film nemcsak dicsőíti a volt náci tábornokot, hanem igazolja“ is. Valóságos „dicsfénnyel“ veszi körül Hit ler hajdani „főpccérét“, azt a Romín élt, aki ellen annakidején angol kato nák harcoltak. Ilyen filmeket exportálni Angliába, a cinizmus teteje. Érezhették ezt kissé az amerikai rendezők is, mert megpróbálták „áthidalni*' a dolgokat Ezért spékeltck bele a film befejező részébe ,,happycnd“-kcnt Churchill nyilatkozatát. Ebben Churchill megdí cseri Romínéit és „lovag“-nak nevezi Afrika náci hóhérát. Mint ebből kitűnik, Rommel „a sivatag rókája“ cs Churchill jól meg, férnek egymással a filmen. Két róka — egy pár. FEL A KALAPPAL! /é ,,Canadian Tribune“ című lap megírta, hogy Spector, c kalapot- rosok newyorki szervezetének elnöke, nemzetközi értekezlet össze­hívásai javasolta, amelynek feladata, hogy küzdjön a fedetlen fővel járás és — a kommunizmus ellen, Mister Spector beszániolt kilenchetes nyugat- európai utazásáról és mint világjelenséget tette szóvá, hogy a kalap ki. mént a divatból. Az embereknek rnát csak igen kis része visel kalapot, na­gyon sokan hajadonfővel járnak., vagy legfeljebb kis baszk sapkái tesznek a fejükre. Ez nincs rendién, s ha így megv tovább, a kalapipar dolgozói munkanélküliekké válnak és a kommunistákhoz csatlakoznak. Ezért tehát, Mister Spector véleménye szerint, a fedetlen fővel járás ellen indított küz­delem szorosan összefügg a kommunizmus elleni harccal is. — Küzdjünk a kalapnélküliség el'en — fejezte be beszédét, — meri aki nem visel kalapot, az — felforgató elem... „Az amerikai életforma46 jelszavai és — a valóság Érdekes cikket írt S. Bazil, a bukaresti Contemporamil című kultúrái* hetilapban az. „amerikai életforma“ jelszavairól, amelyeket ar óceánontúli Göbbels'sk sűrűn és harsogva hirdetnek újságban, rádióban, filmen és * propaganda más területein. S. Bazil felsorakoztatja az amerikai Göbbel- seknek a sok haszná attól már recsegővé vált, nehezen keringő gramofon- lemezeit, de ugyanakkor megmutatja — a valóságot is. „Amerikában bárisi meggazdagodhat44 — hirdetik a Wall Street bértollno- kai. s példaképpen felhozzák az egy­kori pincért, az újságárust és a cipő­tisztítót. Nem baj, hogy történetük már ezerféle variációban kering a tö­ltés világban, ez nem tartja vissza őket az — ezeregyedik variációtól. Szükség van erre a délibáb csillogta­tásra, ez is egyik módjuk, hogy még jobban hajszolják a munkásokat, a karriereket általánosságban festik le, pedig érdekes és tanulságos megnéz­ni néhány valóban megtörtént gazda­sági karrier, vagy meggazdagodás — kulisszatitkait. . Nézzük meg például a következő pénzügyi „regényeket“: A milliárdos Morgan család meg­gazdagodásának a’apja az ócsknvgs volt. Jó összeköttetéseikkel ócska­vasként olcsó áron megvették az el. avult fegyvereket, az amerikai állam­tól, s ugyanezeket. néhánv év múlva az amerikai, hadseregnek mint — úja­kat adták el. Holmes, az USA londoni nagyköve­te. és Stettinius volt külügyminiszter 1947-ben öt kőo'ajtároló berendezést vásárolt a hadseregtől 100.000 dollár rcrt_ Ugyanezt 1950-ben eladta °z ál­lamnak — 3 millió dollárért. Lám, milyen egyszerű Amerikában a meggazdagodás titka. Amerikában nincsenek monopóliumok“ — ezt is gyakorta harsogják az arae. rikai sajtóban és rádióban. Példákat is sorakoztatnak és számokat vonultat­nak fel állításaik igazolására. Azt .ál­lítják, hogy az Egyesült Államokban nem kevesebb, mint 857.000 önálló vállalat működik és ezt az adatot úgy hordozzák körül, mint a Ku-Klux-Klan fehércsuklyás nagysárkányai a szu­rokba mártott lángoló keresztet... 857 ezer önálló vállalat, ilyen roppant szám, ugyan mi bizonyíthatná jobban a kereskedelem és a vállalkozási kc^lv széles lehetőségeit - .. Arról azonban nem beszélnek, hogy .. . a washingtoni gazdasági körök be­ismerése szerint 1949-ben 13 vállalat vág la zsebre a vállalatok összhaszná. nak mintegy 90 százalékát. „Nincsenek monopóliumok — csak éppen az „American Telephon .and Telegraph“ kezében tartja a teljes te­lefon és távíróhálózatot; a ..General Motors“-),röszt 516.000 embert zsák­mányol ki, 125 üzeme, 103 raktára van és 27 külföldi gyár tartozik ér­dekkörébe. A Tiio-httnda garázdálkodása í /IS angolok újabb agressziós cselekedete Izma Hiúba n Kairo (TÄSZSZ): Szirag El-Din pa­sa, egyiptomi belügyininiszljeir vasár­nap sajtóértekezleten be jelen le (te, hogy a7 angol fegyveres erők újabb ayressziós cselekedetet követtek él izmaidéban. Szirag El-Din. pasa kö­zölte, hogy a kormányzói épület, va­lamint az egyiptomi rcn, doniak tanyák közelében összevont nagyobb angol fegyveres erők vasárnap délután két órán át rendszertelénül lövöldöztek A kiprovokált összetűzés következté­ben — mondotta Szirag El-Din pasa, hat egyiptomi rendőrt, megöltek és tizenhatot megsebesítettek. Az egyip­tomi polgári lakosság köréből három embert megöltek, és nyolcait megsebe­sítettek, A miniszter, hozzáfűzte, hogy az összetűzés során a7 angol katona­ság négy tágját, — köztük két lisztet, — iölőttek. Bukarest: A jugoszláv politikai emigránsok , Az internacionalizmus zászlaja alatt“ című, Bukarestben megjelenő lapja néhány rövid közleményben rávilá­gít Jugoszlávia mai helyzetére és le­leplezi azoknak gaztetteit, akik ma Jugoszláviában a halaimat bitorolják. A titoista lakájok költekezése. A jugoszláv dolgozók véres verej­téke árán megszerzett javakat a tito fsta halaiombitorlók duhaj mulatozá­sokra .orgiáikra és fényűzésre pazarol­ják. íme néhány példa: Kardelj a közel­múltban 180 ezer dinár értékű árut, Mosa Pjiade 190 ezer dinár értékűt, Miiovan Gyilasz pedig 180 ezer di­nár értékű árut vitetett el az egyik áruházból. Az áruházát utasították, hogy a fenti összegek „az állam szám­lájának terhére leír and ók.“ Rukavina titoista tábornok háromszázezer dí. náros ebédlőt rendelt külföldről, Szá- vo Jokszimovics tábornok pedig egy amerikai „Buick“ gépkocsit ígért an­nak, aki elsőnek közli vele. hogy fe­lesége fiúgyermeket szült. Egy ilyen gépkocsi félmillió dinárba kerül. Jovan Marinovics titoista miniszter egy belgrádi klinikán penicillinnel gyógykezltette kutyáját, akkor, ami­kor százszámra halinak meg a dolgo­zók Belgvádbam és másutt e gyógy­szer hiánya miatt. * Az angol-amerikai gyarmatosítók és a jugoszláv lökéseik profitja nőve lése érdekében Tito ék a legikönyörte- lenebb módon kizsákmányolják a ju­goszláv dolgozókat. Sok gyárban én bányában, ahol a dolgozók naponta 14 órát do'goznak. csak a 8 óra mun­kát számolják e! nekik, a többit pe­dig az úgynevezett, „önkéntes alap“ javára írják. A betegség miatt ki­maradó munkásoktól, amellett. hogy büntetést szabnak ki rájuk, megvon­ják élelmiszerjegyeiket is. A bori bá­nyában több. mint ezer bányászt bűu_ teltek így meg és jogtalanul T5—3Ö százalékkal megrövidítették bérüket. Gyakran megtörténik az is, hogy a munkás béréből 30—40 százalékot «- vonnak állítólagos „adósság“ fejé­ben, noha a munkásnak egyáltalán nincsen tartozása. A Tito-banda a közelmúltban 54 ná­cit bocsátott szabadon,. Ezeket a hé ború után a Jugoszláviában elkövetett gaztetteik miatt (öbbévj börtönre ítél ték. sőt mi több, 22 halálra is vö t ítélve. Csu En-Laj elvtárs, külíigyminisztér nyilatkozata a Szovjetunió békejavaslatáról Tizenö tagú pedeg gusküícfötlség utazott a Szovjetunióba Kedden délelőtt Darvas József kö»> oktatásügyi miniszter vezetésével 15 tagú pedagógusiváIdöltsóg utazott ta­nulmányútra a Szovjetunióba. Bú­csúztatásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nyikoláj Grigorjevics Réz nyicsenko, a szovjet nagykövetség el­ső titkára. .Jóború Magda, a közokta­tásügyi miniszter első helyettese és a külügyminisztérium képviselői.

Next

/
Thumbnails
Contents