Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-11-21 / 271. szám
TOLNAI NAPLÓ VUÁO PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK'. A MAI SZAMBA«: Csn En-Laj elvtárs nyilaikowrta a Szovjetunió béKejavas- l&tatróL (2. o.) — November 18 An Tiranában ünnepélyes keretek között írták alá a magyar—albán kulturális egyezményt, (2. o ] — A Títo-banda garázdálkodása. (2. o.) — A párttagság elöiskolúja a tagjeJöltség. (3. o) Az állami gazdasági brigádvezetők, munkacsapatvezetök é< a III. helyettesek szerepe a mezőgazdasági v«rsenymoz- galomban. (3. o.) 'A DP TO LN AM E G YE I PÄR Tál2 O T T 5 ÄG AN A K L APJA Vili. ÉVFOLYAM. 271. SZÁM ÁRA Íüí FILLÉR SZERDA, 1951 NOVEMBER 21 Gépállomásaink teljesítsék december 1-ig évi tervüket „Zúgnak már a traktorok, S’zánt, at a gép .. — ennek az énekk a sorai napról-napra válnak élő lósággá. Az aratásban a trakto- k százai húzták az aratógépeket ezáltal sokezer emberi kéz sza- duilt fel ettől a nehéz munkától. : őszi vetések elvégzéséhez is gy segítséget nyújtottak a gépál. nások traktorai. Szinte vaía- írinyi állami gazdaság és termelő. >port őszi vetésterve csak ,,terv“ iradt volna, ha nincs a gép: az .bér nélkülözhetetlen segítőtársa, gépek nagy segítsége nem csu- n abban rejlett az idei év edd;g élt szakaszában, hogy gyorsat- n elvégezte a szántást, vagy ve. ,t. mint az ember, hanem a miségi munka fokozása terén is Ikülözhetetlen a traktor segítse. A traktorosok szerepe napjaink- n az őszi vetési munkálatokról erelödött az őszi mélyszántás} mkálafokra. Ha kimegyünk a baba, mindenfelől a traktorok zását hozza felénk a csípős őszi ü. A traktorok nyomában nehéz seke jár és szinte szemlátomást vekszík a felszántott terűiéi: ál- tdóan emelkedik megyénk őszi lyszántási eredményének száza- ,a. Pezsgő élet folyik mindenfelé, sokezernyi, „páncéloshad“ a Irak- isták áldozatkész munkájával vós harcot folytat a jövő évi bő més alapjai lerakásáért: az őszi lyszántás sikeres elvégzéséért. Ha: valaki megkérdezi, hogy me~ k gépállomás traktorosai állják g legjobban helyüket, az őszi lyszántás sikeréért folytatott -cban, csalt egy feleletet lehet ad. ..A dalmandi traktorosok.“ Nem \> olyan traktorosa van a gépál- rtásnak, mint Prúvics István, aki napi normáját rendszeresen túl- jesiti. Ennek lett az az eredmé- e, hogy az őszi ídénytervét a pál lomás már 104 százalékon ül teljesítette az utóbbi ldértéke- alapján. A sárpilisi traktorosok jól megállják a helyüket, mert teljesítették az idénytervüket. A gykónyi gépállomás traktorosai /ábbra is a sereghajtó nevet vi. ik, mert még 50 százalékos ered- myt sem értek el. Talán nem egyformák gépállo- isainkon az adottságok az ered- rnysk fokozásához és nincsenek íg mindenütt az alapok az erő zdaságos kihasználására? Ezt m mondhatjuk, hiszen az élenjá- traktorosok megyei értekezletén ámíalan felszólaló konkrét tétekkel bizonyította b-\ hogy min- n traktoros szór ára adva vannak szükséges adottságok- Kiss József rpilisi traktoros a gépje tervét ár 140 százalékon felül teljesi- tte. Kiss József elmondotta az ér- kczleten, hogy a 2 műszakos antás és a munka jó megszerve. •se mellett állandóan azt tartja em előtt, hogy a határidős telje_ tésekkel a bő termést segíti elő, ;. hogy a szovjet katonák sem aludtak akkor, amikor eljöttek országunkat felszabadítani. Hiba lenne azonban azt gondolnunk, hogy kizárólag a traktorosokon függ az elért eredmény nagysága. Hiába van a traktoros lelkesedése, hiába igyekszik jól megszervezni a munkát, ha a vezetőség nem nyújt kellő segítséget. Sípos Gyula bölcskei traktoros például arról is beszélt a megyei értekezleten, hogy még nagyobb eredményt tudott volna elérni, ha a gépállomás vezetősége gyakrabban látogatja, segítséget ad számára a jó tanácsain keresztül. Ha a vezetőség elszakad a trktorosoktól, nem beszélget el velük a problémákról, az eredmények közel sem olyanok, mint amilyenekre megvannak az adottságok. Az a traktoros, akit teljesen magára hagynak, olyan, mint a sivatag közepére letett ember, akinek mégcsak iránytű sem áll rendelkezésére: nem tudja, ho. va, merre menjen. Az élenjáró traktorosok megyei értekezletén Sajgó elvtárs, a Megyei Központ vezetője a többi között ezt mondta: „ ... ha a hibákat kiküszöböljük, és erőnket gazdaságosan kihasználjuk, akkor december 1-én büszkén jelenthetjük pártunknak, Rákosi elvtársnak. hogy teljesítettük az évi tervünket.“ Ezeknek a szavaknak az élő valósággá változására megvannak az alapok. Ahogyan Keppel Ferenc, dalmandj traktoros már 2 év óta szinte üzemzavar nélkül tud dolgozni a gépével és naponként túlteljesíti a normáját, ugyanúgy a többi traktorosok is sokkal na- nyobb eredményt tudnának elérni. Ehhez elsősorban a munka helyes megszervezése szükséges. Az élenjáró traktorosok munkájára az jellemző, hogy 2—3 dűlőhosszat szántanak az üresjárat csökkentése érdekében és a munka biztosítása, valamint az előző tervkészítés által csaknem teljesen kiküszöbölik az üresjáratot még az egyéni gazdák kisparcelláin is. Ezen a téren sok javítani való van, hogy gépállo- másaink az őszi idénytervüket időben és kellő minőségben teljesíthessék: megfelelően elősegítsék a következő évi bő termést. Gépállomásainkon szélesíteni kell az ellenőrzést is. Gyakran előfordul, hogy valamelyik traktoros nem megfelelő minőségi munkát végez. Ezt csak a rendszeres ellenőrzés által lehet megállapítani. Az ilyen mulasztásokért szigorúan felelősségre kell vonni az illetékes traktorosokat, mert hiszen hanyag munkájukkal a következő évi bő termés elérését akadályozták. A_z ellenőrzésnél feltétlen fel kell használni a.z eddigi tapasztalatokat és az ellenőrzésnek olyan formáját kell megvalósítani, ami konkrét, gyakorlati segítséget ad a traktorosoknak és hozzásegíti őket erejük gazdaságos kihasználásához, az idényterveik határidő előtt való teljesítéséhez. Szervezetlenség, egyenlősdi — ezért lépnek ki többen a györkönyi Dózsából Vasárnap délután van. A nap csak ritkán bújik ki a szürke felhők közül és akkor is csak néhány pereiig bo csájfja aranyos sugarait erre a vidékre. Csípős őszi szél fuj. Fin nyár volna, a szél az utca homokját hordozná egyik helyről a másikra* por formájában. Ehhez nincs ereje, mért a homok az őszi esőzésektől Összetapadt és most Györkönv utcáin nem keli térdig homokiban járni. A felszabadulás utáni években ezen a téren változás állott be, mert a környék és az egész megye dolgozó parasztjai úgy ismerték Györkönyt, mint ahot az elsők között alakult termelőcsoport és később szövetkezeti község lett. E nevezetességek, főleg az utóbbiak, nagy dicsőségére válnának ennek a községnek, ha nem lennének tömegével olyan csorbák, olyan hiányosságok, amelyek megelőzéséért minden községben szívós harcot folytatnak a kommunisták vezetésével. Tavaly például még a dombóvári járásban Is erről beszélték a dől goző parasztok: „A györkönyi Dózsa tagjai még karácsony után is kukoricát törtek és a többi muuikáMofeka! is nagyon lemaradtak, mert a vezetőség nem törődik kellően a tagsággal.“4 Az idén szintén bő alap van a hasonló beszédtémára, mert bizony a györkönyi Dózsa tagjai az idéu sem végeztek sokkal jobb munkál, mint tavaly, annak ellenére, hogy a „Ratvai féle“ vezetőséget leváltották. A Dózsa termelőcsoportból már több tag kilépett. Kilépett Gyöngyösi József középparaszt is, aki másodmagával dolgozott a csoportban. A kilépés magyarázatául azt mondta, hogy nem lúd a családjával megélni abból, amit a csoportban keres. „Hát hogyan — kérdeztük l öle, — amikor mintegy 6Ö0 munkaegységét szerzett a kilépéséig másodmagával?“ Erre akt válaszolta és igaza is volt: „Nem a sok munkaegység a fontos, hanem az, hogV nagy legyen a munkaegységek értéké, a Dózsánál pedig a munkaegység ér'éke még falán a lő forintot sem haladja még.“ Aki ismeri a Dózsa csoport ezévi munkáját, annak nem nehéz kitalálni, hogy miért alacsony a munkaegység értéke. Mintegy 70,900 forint értékű széna elröthadl, a kukoricatermés szintén alacsony. Elvetettek 10 hold tarlórépát, de ennek a termésének értéke is csaknem a nullával egyenlő. A Dózsa tagjai tehát az ablakon szórták ki a pénzt: hagyták, hogy elvesz- szen a beérett ‘.akartmány és a többi terményeiknek is nagy része. A Dózsa tagjainak talán nincs szüksége a pénzre, a terményre, hogy hagyták ezt a nagy pocsékolódást? Dehogy nincs, hiszen jelentős tartozása van a csoportnak és' a ruházatra is minden család nagyobb összegeket akar fordítani. A hiba ofit van, hogy az idei gazdasági évben a tagság nem egy emberként, hanem szervezetlenül dolgozott. A brigád, munkacsapat és egyéni területek csak elméletben van- v nak, de a valóságban mem volt meg, hogy az egyes munkálatok elvégzéséért melyik brigád felel. A kapálásoknál kezdetiben egyénekre is felosztották a területet. Ez a helyes kezdeményezés azonban csakhamar elmosódott és helyette a legnagyobb fiöksí egyenlösdi hódított magának teret- A rossz munkaszervezés miatt a tagság nem érezte magáénak a közös vagyont. Annál nagyobb volt a tagság eilkedvetlenedése, amikor legtöbb reggel még maguk a brigádvezetők sem tudták, hogy mi lesz a napi munka és ki mit fog dolgozni. Mindezek után érlhető, hogy miért tudta ázx eső e’áz'.alni a sok szénát és miért* „ette meg“ a gaz a terményeik nagy részéi. A györkönyi Dózsa lermeíőcsoportnál nem mindennapi események történtek meg ebben áz évben. A vezetőség ahelyett, hogy ragaszkodtak volna a munkaegység alapján való dolgozáshoz, a ferménybeítakaritás egy részé! résziből végeztették. Burgonyánál 100 n-öl fölszedéséért 30 kilót, tengerinél pedig 2 mázsát adtak 1. hold betakarításáért, A tagság tehát nem munkaegységért, hanem résziből dolgozott. A természetbeni juttatásoknál is sárba tiporták a párt és J kormány rendeletéit. Ha valamilyen termény, vagy különféle háztartási cikk kiosztására került sor, n«n azt nézték, hogy kinek mennyi munkaegysége van, hanem azt, hogy hány személy van a családban. Porteleki János és Gyöngyösi József jól dolgozó tagok kilépése tehát indokolt. Gyöngyösi és Porteleki, a többi jól dolgozó tagokkal együtt (akik kiléptek a csoportból) nem tudták elnézni, hogy a szervezetlenség miatt ők is bűhődjenek. Vaj jön meddig fogja még a györkönyi Dózsa termelőcsoport az ellenség malmára hajtani a vizel azzal, hogy rossz munkát végez és nem tudja bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényeit? s Mindezért súlyos felelősség terhe li a csoport kommunistáit és a vezetőséget, akiknek első feladata lett volna: a munkaszervezetek megszilárdítása és a soronlévő feladatok időbeni elvégzésének biztosítása. Ezért a súlyos mulasztásért az egész dolgozó nép előtt kell feleniők, hiszen sárbatiporták mindazokat a kimeríthetetlen lehetőségeket, amelyekre hatalmas eredményeket tudta volná elérni és növelhették volna a tagság életszínvonalát. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói továbbviszik a november 7-i munkaverseny lendületét fi tíizfide doicoió! december Zi-re terven felül lOGO pár szandátfelsőrészt gyártanak A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói 115.2 százalékban teljesítették szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának méltó megünneplésére. E szép eredmény azonban újabb laipászt a latot és lendületet ado'.t a dolgozóknak ahhoz, hogy tovább vigyék a versenyt és fogadalmuk többi pontját is maradéktalanul teljesíthessék. Rákosi elvtársnak telt fogadalom szerint á lemaradások behozására. valamint 1951-es évi tervük december 18-1 befejezésére te lek ígéretet. Az októberi hónaptól számítva, 116 százalékos napi teljesítménnyel szemben, amelyet vállalásukban is megtettek, október 1-től november 10-ig megszakítás néí kül 117.2 százalékos mennyiségi termelést érlek el, Ezzei a vállalásukat túlteljesítették. A bőranyag gazdaságos kihasználása meghozta az eredményt az október 1-től november 10-ig terjedő időben 46 239 forintot takarítottak meg, a Gazda-mozgaloin kertén belül pedig 68.900 forintot A legjobb brigád takarítottak meg. Ezek az eredmények azonban nem születtek maguktól, a számok között ott van a cipőgyár dolgozóinak lelkes és alkotó készsége, akik fáradtságot nem ismerve harcolnak a termelésben a még szebb és boldogabb életük megteremtéséért. Az eredmények elérését nagyban elősegítette 24 brigád alapos és jó munkája, amelyen keresztül 23 brigád jó versénylendir létük eredményeképpen 100 százalékon felül termelnek. i csáfíózóban van, A SKIMCSáTAEET l A szekszárdi MAVAUT kirendeltség dolgozóinak felhívása az üzemi és irodai dolgozókhoz Most, amikor a MÁVAUT második rigtádja indul el a sgéncsata sikeres eíejezése érdekében, bányafaterme- ?sre a szálkái erdőgazdaság üzem- gység erdejébe, a visszatért Sztálin s Vörös Meteor brigádok felhívással ordu’siak az üzemi és hivatali dolgo- ólc felé, hogy az országunk lüktető >rejét adó szén csatát a földfej etti «unkával, vagyis bányafa kitermelésre) segítsük elő. A szekszárdi Erdőgazdaság szálkái üz-emegy.sóg 1951 december 1 _ ig 100 köbméter fenyő bányáin leszállítását válla 4a, amihez a dclgdzók segítsége szükséges. Mi. MÄVAUT dolgozói megértettük a pártunk hivó szavát. minden igyekezettel azon vagyunk, hogy méltóan vegviik ki részünket az ország építéséből, nemcsak a forgalom terén, hanem a szabadságidőnket felhasználva, sietünk a széncsatához szükséges bányafakitermelésben olyan eredményt elérni, aminek követését kérjük minden öntudatos dolgozótól. A szálkái üzemegység a dolgozókat a városból a helyszínre szállítja, ahol részükre lakást, világítást és tisztálkodáshoz szükséges edényt biztosít. A munka irányítását, vagyis annak zavartam,, folyamatéról az erdészét gondolkodik, brigádonként helyi fogyasztásra eg y-egy nyúl at ajándékoz, amit a dolgozók maguk készítenék el. Karinai Mátyás Haas Márton brigédvezető brigádvezető A.szalai János UB-titkár.-r Az üzemegység a dolgozókat munkájuk után a kollektív szerződésben előírt tüzifameunyiség.gel látja el. — Egyben kéri. hogy a MÁVAUT.dol- gozók jó példája nyomán minél többen jelentkezzenek a széncsata befejezése, valamin! az ötéves terv sikeres megvalósítása érdekében a fakitermelési munkára. Zsigihond Bébi üzemegység' vezető. ahol a Gazda-mozgalom keretén belül is a legnagyobb eredmények szüleinek a verseny során. Legjobb brigád a Ratkó-brigád, akik 141 százalékot teljesítenek, de nem marad messze a József Attika-brigád sem. akik 130 százalékol teljesítenek. Ezek a számok, ezek az eredmények újabb termelési harcra lelkesítik a dolgozókat. A cipőgyár liiződei üzemrész dolgozói újabb vállalást teltek. Vállalták, hogy terven felül Sztálin elv'.’ars 72. születésnapjának méltó megünneplésére 1000 pár szandálfel sörészt gyártanak le. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói 1951 első félében súlyosan lemaradlak. Ezeket a lemaradásokat az «) vezetőség jó munkája nyomán elérték, hogy ma már állandóan javul a termelés, jobb a műszaki vezetés, amelynek alapján napról-napra emelkedik a termelés is. A Bonyhádi Cipőgyár' dolgozói szép eredményt értek el a november 7 i munkavérseny- ben. Azonban ha még jobban megszervezik a munkát, ha a. pártszervezet és az üzemi bizottság a verseny- mozgalom élére állnak, elfogják érni azt, hog,T Rákosi elvtársnak lett fo gadalihukát határidő elől! iéUesitlk, illetve túlteljesítik.
