Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-25 / 249. szám

IMI OKTÓBER 15 HSPI-O A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a Gazda-mozgalom keretén bélül 104 ezer forint értékű iparcikket gyártottak Megyénkben másodiknak csatlakoz­tak a sok megtakard ást jelcrrtó Gaz.. <ta-mozgalomhoz a Bonyhádi Zománc- gvár dolgozói. G*«ira'k-ozasnA irtán nagy lelkesedést váltott ki a dolgo­zók közölt az. hogy minden egyes hulladék felhasználásával többet Jer rjie’jenek. ' Hőgy munkájuka1: eredmé- n\ pscbhé tudják tenni, csablakozásuk után verspnvre hívták a Sim ontom vaj Bőrgyár dolgozóit. hogy a Gazda- mozgalma!' versenyfcndii 1 e11el kiszéle­sítsék. A Gazda.mozgalom keretében egy 21 főből álló, művezetők és a legjobb dolgozók bevonásával központi irányí­tó brigád afákult meg, mely felada­tául tűidé ki, bogy a csomagolóba csak a hulladéknak a hulladékja ke­rüljön. Ezt a feladatot a dolgozók szív­ügyüknek is tekintik, melynek az ered­ménye nap, mint nap felszínre is ke­rül, A steptemberi hónapban is meg­mutatkozott a dolgozók lelkesedé, se, ment a Gazda-mozgalom ke­retén belül a hulladék teljes fel­használásával 104 ezer forint ér­tékű játékárul, fület és egyéb cikkeket gyártottak le. A cél. és sarokhulladék gazdaságos felhasz­nálósával eddig mintegy 212 ezer forint megtakarítást eredménye­zett. A Nagy Októberi Ssroc-iallista Forra­dalom -34, évfordulójának megünnep­lésére a dolgozók újításokat nyújtanak be, hogy ezekkel is kifejezzék azt, hogy ötéves''.érvünkét újítással, anvag- t akar okossággal és több term eléssel vi­szlát győzelemre. Simon Imre, a termelési osztály ve- ze ője, aki egyben a Gazda-mozgalom brigádok vezetője, vállalttá november 7-re, hogy 10 ezer forintos újítást ad be. Vállalásót telepítette, mert a na­pokban 72.000 forint meglaknrifásl jelentő újítását adta be. Újításának lényege: A munkásfaze- ka! eddig méretlemezből húzták, mos-: pedig céthhulladékbói; vona'lbeggcsz. tővel készítik el. Ezáltal megkönnyeb­bül a munittá és nagyjelentőségű anyag takarékosságot érnek el. Van egv másik újítása is, Simon Imrének, amit közösen dolgozott ki Sler Fe, rencQél, melynek lényege a füstgáz hőfokának a jő kihasználása a szárító kemence fűtésénél, amellyel 80 ezer forint megtakarítást érnek el. Hiányosság a szép eredmények mel­lett az, hogv a hullád elleni ez külön- böző vastagságánál és minőségénél fogva kikerüót az udvarra, amely ott megrozsdásodotl, ezáltal a feldolgo­zásnál a rozsdás anyag miatt nagyobb a szerszámkopás, de emellett növeli a gépek állásideje'. Hogy ez! a hibát ís kijavítsák a Bonyhádi Zománc- gvárban, a vezetőség igyekezzen, hogy a megtervezett excen'.ra prések hama­rabb üzemképessé váljanak, ezúttal megszüntessék az1!, hogy rozsdásan használják fefl a hulladék lemezdara­bokat. E hibák kijavításával vigyék "vőzelemre, hogy a Simontornyai Bőr­gyár párosversenyéből győzteskén', ke­rüljenek ki. 99» *. hogy sok gépet készíthessünk a termelőcsoportnak! Újabb tizenöt tolnaroegyei leány ment Budapestre vasipari tanulónak Félhármat mutat a-z óra, amik-or a szekszárdi vasútállomásra érünk. Egy csoportban vidám fiatal lányok vár­nak az indulásra. Körülöttük kisebb, nagyobb csomagok. Amikor odaérünk a csoporthoz, egy barnahajú kislány beszél a lányokhoz. ... Úgy történt ciz, eljöttem ipari tanulónak: Ezelőtt 2 héttel ment el a barátnőm vasipari tanulónak Budapestre, amikor elin­dult, hívott engemet, gyere Juliska, menjünk együtt szakmát tanú1 ni. Én akkor gondolkodtam, elmenjek, itt­hagyjam a fszcs-t, a DISZ-t? Hat nap múlva kaptam egy levelet. Két olda­lon sűrűn teleírva. ^ sorok közül leg­jobban ezt véstem a fejembe: Gyere Juliska, vasipart■ tanulni, hogy sok Á Népbolt dolgozói versenyeznek a gyapotbetakarítás sikeréért A szekszárdi vá lall a tok dolgozói a munka verseny kiszélesítésén keresz­tül segítik e'ő a gyapotbetakarítási munkálatokat. A hivatali dolgozók legtöbbje átérzi. hogy a mezőgazda- sági munkálatok időbeni elvégzése nemcsak a mezőgazdasági dolgozók, nak, hanem az ipari munkásoknak és a szellemi dolgozóknak is saját ügye. At ilyen öntudatos dolgozók szabad­idejükben rész tv esznek állami gazda­ságaink és termelőcsoportjaink egyes munkálataiban. A szekszárdi népboltok árudái dol­gozói versenyre hívták a központi dolgozókat. Vállalták, hogy a jövő vasárnap gyapotot szednek az egyik állami gazdaságban, és ennek a vál­lalásoknak a sikerét akarják bizto­sítani versenykihívásukkal. A ver­senykihívás feltételei a következők: 1. Létszámhoz viszonyítva hány százalékban vesznek részt az egyes osztályok dolgozói. 2. Melyik csoportban nagyobb az átlagteljesítmény. A legjobb eredményt elért dolgo. zókat az üzemi bizottság jutalomban részesíti. Az első helyezett 50 forint, a második helyezett 40 forint, a har­madik helyezett 30 forint, a negyedik helyezett 20 forint, az ötödik helye­zett 10 forint jutalomban fog része­sülni. Mészáros Ferenc kukoricaszállítási szerződéskötésének meg Jett a gyümölcse Száz és száz példa bizonyítja, hogy a dolgozó parasztoknak sokszorosan megéri kukoricaszáliISíási szerződést kötni. Mészáros Ferenc udvari dolgo zó paraszt 10 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Amikor a nép­nevelők ismét beszéltek vele, újabb 5 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. így’ összesen 15 mázsa ku korica u*án kapta meg mázsánkén! s 35 forintos vásárlási utalványt. Még sz nap elment a földmüvesszövetkezel pamutárukkal és egyéb iparcikkekkel zsúfolásig megtelt üzletébe és ott be- vásárolt magának. A lobbi között vett n vásárlási utalványokon 12 niéiet kartont, 11 méter flanelt, lepedővász­nat és 5 méter inganyagot. Miután megvolt a vásárlás, akkor látta csak világosan Mészáros Ferenc, hogy milyen jó! jár az, aki kukorica- szállítási szerződést köt. Saját példa, ján keresztül látta, hogy aki nagyobb százalékban teljesíti beadását, aki töb­bet ad be C-véíeli jegyre, az 'több ipar­cikket is kap a dolgozók államától. A vásárlás után azzal ment haza Mé­száros Ferenc, hogy’ megnézi még ott­hon, hogyan áll a kukoricakészlet és ha csak egy mód van rá, még bead néhány mázsát C-vétetid jegyre. gépet készíthessünk a termelőcsoport_ nak, ezáltal megkönnyebbüljön a tag­ság munkájaBefejezésül ez volt: Sok szeretettel vár barátnőd, Irén, vasesztergályos ipari tanuló.“ így történt az, hogy szüleim beleegyezé­sével elindultam az új élet felé — fejezi be beszédét. A fiatal lányok arca sugárzik, mind egyszerre akarja elmondani, hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy eljöjjenek ipari -szakmát tanulni. Kiss Erzsébet 15 éves szőke kislány Szed résről jött — ezeket mondja: Alig kerültem ki az iskolából, elhatároz­tam, hogy továbbtanulok, vaseszter­gályos leszek. Faragó Erzsivel min­dig jó barátnők voltunk. — Aki most is ott áll mellette és ragyogó arccal figyelj barátnője szavait. — össze, beszéltünk — folytatja tovább, — hogy jelentkezünk a tanácsnál vas­ipari tanulónak. Indulási nap előtt korán lefeküdtünk, de nem tudtam aludni, olyan nagy kedvem volt hogy csak már ott lehetnék űz ott­honba. Anyukám azzal búcsúzott tő lem: Menj kislányom, tanulj, mert van rá lehetőség, nem úgy, mint mi­kor én fiatal leány voltam. Puhdi Valéria 16 éves DISZ-fiatal. a nagyvejkei termelőcsoportból indult el. — Ott dolgoztam a termelőcso­portban, de édesapám egy napon így szólt hozzám: „Mén; lányom szakmát tanulni, hogy több gép jusson a mi termelőcsoportunkba is, ezáltal meg. könnyebbüljön a munka“ Nekem két­szer sem kellett mondani, mindjárt je­lentkeztem műszerésznek. Sólyom Má ria és Kozma Erzsébet a két barátnő becsről indultak el. Szinte kórusban mondják: — Egyszerre határoztuk el magunkat, hogy eljövünk géplakatos szakmát tanulni., Bicó Mária ozorai DISZ-fiaital eze­ket mondja: Vaszesztergállyos aka­rok lenni. — Még be sem fejezi tér. vezését Bicó Mária, amikor Vigh Lí dia közbevág: — Én Bikácsról jöttem el, hogy szakmát tanulhassak. Lát­tam sok lányt, akik rnár egyenruhá­ba jöttek haza, elmondták, milyen jó ipari tanulónak lenni. Nagyapám is így mondta: — Menj kisunokám ta­nulni. Ekkor elhatároztam, hogy eljövök tanulni, jelentkeztem is mű­szerésznek. Az óramutató 3 óra 15 percet mu­tat, amikor berobog a vonat, amely Budapest felé indul. Beszélgetéseknek végeszakad, a fiatal lányok felszáll, nak a vonatra, hogy a száguldó vo­natta.] elinduljanak az új élet felé. A VIT-en tett eskü kötetes.. . Az őszi csúcsforgalom sikeréért harcolnak a bátaszéki vasutasok Az őszi csúcsforgalom sikeres lebo­nyolítása érdekében vasutas dolgozó- i«k egyre nagyobb lendülettel indul­nak harcba a termelés vonalán, hogy ■inkát sikeresen megvalósítsák. Az augusztus 20-i és a Vasutas-napi mun- k a verseny eredménye nagy lendületei adott ahhoz, hogy az elért eredmé­nyeket tovább fokozzák és újabb vál­lalásokat tegyenek a Nagy Októberi Jtfocialisüa Forradalom méltó megün­neplésére. A bátaszéki vasútállomás főnöksége a gyorsabb szállítások érdekében na ponla több irányvonalot ' indít, hogy • * őszi csúcsforgalmat sikeresen le­bonyolítsák. A vasútállomás dolgozói * Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 34. évfordulójára mirakafedaján­lások teljesítésével készülnek. A fűtőház dolgozói vállalják, hogy a ,.uiosatástóI-mosatásig“ mozga­lomban az eddig 7.500 kilóméter­ről 9500.ra emelik a megtett utat, amíg újra mosni kell a kazánt. Ez sok időmegtakarítás!! jelent ahhoz, hogy az őszi csúcsforgalmat sikeresen lebonyolítsák. November 7-ig elsajá­títják a Szovjetunió mozdonyvezetői­nek tapasztalatait. A 150 ezer tonnás mozgalomban a szénmegtakarítási elő­irányzatukat fél százalékkal emelik. A bátaszéki állomás dolgozói sem akarnak lemaradni, a fűtőház dolgozói mögött. Ezért vállalták november 7-re, hogy a vonat terhelését 101 száza­lékról 105 százalékra emelik. A vonatkísérők pedig vállalták, hogy szeptember hónapban elért átlagos utazási sebességet 105 százalékra emelik. Az évi tervüket pedig december 15-re befejezik. Ebben az évben a vágányo­kat nem zárják le javítás alatt. így vágányzavar nélkül segíti elő a csúcs- forgalom lebonyolítását. A hulladék anyag fokozottabb felhasználásával november 7-ig 5, december 31-ig El százalék anyagmeglakarí:ást fognak elérni. Az eredmények iovábbfokozásáva! indulnak harcba a bátaszéki vasút­állomás dolgozói, hogy bebizonyítsak állandó eredményeik fokozásával har­colnak az őszi csúcsforgalom sikeré éri. TJerlinben a III. Világifjúsági Ta­l f lálkoeón a Sok tízezer küldöttel egyetemben a magyar ifjúság küldőt lei js megfogadták, hogy a béke szent ügyének tántoríthatatlan, hü harcosai lesznek, minden erővel harco'nak az új háború ellen. A III. Világifjúsági Találkozó óriási jelentőségű volt annál is inkább, mert Németország­ban, az amerikai imperialisták hábo rús tűzfészkének közvetlen közelében vo’-t megtartva az imperialisták min­den mesterkedése ellenére nagy siker­rel. A fiatalok olyan időben jöttek ősz sze, amikor az imperialisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy harmadik világháborút robbant­sanak kL Felfegvverzik a fasiszta német és japán hadsereget., sorozatos provokációt hajtanak végre Kínában, a koreai semleges övezet és a népi demokratikus országok ellen. I>e a világ minden békeszerető dolgozója fe’sorakozik a Szovjetunió, vezet te bé­ketábor mögé és megálljt kiált az imperial 1st áknak. A DISZ-fiatalokat a. Világit júsági Találkozón tett íogadalmuk arra kö­telezi, hogy drága hazánk, dolgozó népünk szabadságának és független­ségének megvédésére minden erőnk­kel tanuljunk, doJgozzunlc, harcol­junk. Legyen hazaszeretetünk fokmé­rője a munkába^ való részvétel. Szer. te az országban megindult a harc az 1951-es évi terv túlteljesífáséért. Azok a lelkes felajánlások, melyeket me­gyénk fiataljai is tettek november 7-e tiszteletére, azt bizonvítia, hogy me gyénk ifjúsága érzi a VIT-en tett es­kü jelentőségét, érzi és tudja azt, hogy az ő jó munkája is hozzájárul a béketábor erősítéséhez . A béketábor harcához hatalmas segítséget ad Sztálin elvtárs nyilatkozata, amely számunkra is vi- jágosan megszabja azokat a feladato­kat, melyeket a béke megvédése ér­dekében kell végeznünk. Vagyis ez azt jelenti, hogy csakis akkor tudjuk megakadályozni a háború kitörését, ha összefogunk, képezzük magunkat, úgy tanulunk és do'gozunk, hogy (ássák az imperialisták — nem fé­lünk, mert erősek vagyunk és ne künk is meg vannak az eszközeink békénk biztosítására. Ple ahhoz, hogy ez valóban így legyen, foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy munkánk jó elvégzé­sén kívül mivel tudnánk még jobban felkészülni hazánk, békénk megvédé­sére. A Szabadságharcos Szövetség motoros, rádiós és lövészköreinek ok. tatásán részvevő fiatalok elsajátítják a különböző technikai sportokat és felkészülnek ezzel a haza megvédésé­re. A Szabadságharcos Szövetség kö­reinek oktatásán tanultakat a min­dennapi munkában is nagyszerűen le hét alkalmazni, nagy segítség ez a munkában, mint ezt elmondta löbb olyan fiatal, aki résztvett ezeken az oktatásokon. A Szabadságharcos Szö­vetség a Szovjetunió DOSZÁRM-jónak példájára van megszervezve hazánk­ban. S miként a DOSZÁRM lelke n Komszomol, úgy kell. hogy a P'^Z is mindinkább azzá váljon. Már eddig is igen szép számmal kapcsolódtak bele a fiatalok az SZHSZ köreinek oktatásába és szép eredményeket is értek el. Ezek a fia­talok tudják azt, hogy a haza meg­védése békénk biztosítása komoly feladatok elé állitanak bennünket és igyekeznek ezeknek a követelmények nek megfelelni. [%/Tost az a feladat áll előttünk, 1 hogy minél nagyobb mértékben kapcsoljuk be fiataljainkat ci szabad­ságharcos munkába. Jó munkával és jó tanulással erősítjük országunkat hogy valóban a béketábor szilárd bástyájává legyen. A VIT-en tett eskü kötelez bennün­ket arra, hogy mindennap vessünk számot: mit tettünk ma a békéért? Es ha az egész napi munkát úgy vé­geztük, ahogy azt Pártunk elvárja tőlünk — a begyűjtési kötelezettsé­günknek eleget tettünk, üzemben és a mezőgazdaságban hozzájárultunk a munkafegyelem megszilárdításához a termelékenység fokozásához., jól ta­nultunk, — akkor elérjük azt, hogy megyénk ifjúsága is hűen tudja tel­jesíteni a VIT-en tett fogadalmát és mindig a béke-harcosok első soraiban fogunk haladni. Sck javaslatot adtak a dolgozó parasztok a szekszárdi tanácsnak, hogyan lehet meggyorsítani a baromfi- és a kukoricabegyiijtést Szele szúrd városi tanács ünnepi ta­nácsülésén a tanácstagokon kívül a dolgozó parasztok is megjelentek, hogy meghallgassák: mit tett a ta­nács egyéves fennállása óta az ő érdekükben, milyen munkát végzett. — Városunk dolgozó parasztjai ki­vétel nélkül minőségi ólomzárolt bú­zavetőmagot kaptak és ezzel kezdték meg a vetést — mondotta Kalmár József, a városi tanács elnöke — a vetésben azonban nagy a lemaradás, amit ezen a héten be kell hozni. A beszámoló további részében fog­lalkozott a városfejlesztéssel és rá­mutatott arra: — Ahol a közelmult- ban cigánytelep volt. a régi képvise­lőtestület „jóindulatából“, addig ma megyénk leghatalmasabb üzeme, a gyapot eg romái ó üzem épül fel, amely a környező megyék gyapottermését Is feldolgozza. Amíg épül-szépül a városunk, nem tettünk eleget a beadási kötelezettsé­günknek és különösen nagy a lema­radás a kukoricabegyüjtésnél, ahol mindössze 33 százalékot teljesítet­tünk. A kritika és önkritika alapján el­mondott beszédét a dolgozó paraszt­ság örömmel fogadta. Eddig még nem tapasztalt aktivitással vettek részt az ülésen. Elmondották eredményeiket és rámutattak, miként lehetne kijavítani a hibákat, hogyan lehetne behozni a begyűjtési lemaradásukat. Többek kö­zött Lépőid Jánosné a következőket mondotta: — Sokat kértük azelőtt a képviselőtestülettől, hogy Kisbödő- re vezessék be a villanyt, de hiába. — Két hónappal ezelőtt ezzel a ké­réssel fordultunk a tanácshoz és örömmel jelentem, hogy négy nap óta ég a villany és esténként már ennek fényénél olvashatunk. Javaslom, hogy Szekszárd ki nem kövezett utcáit, valamint a puszták bekötő gyalog­útjait salaknzzák le, hogy a tél fo. lyamán a dolgozó parasztoknak ne kelljen sárban járni. Gyöngyösi János tanácstag rámu­tatott arra, hogy Szekszárdon a szer­vezetlenség miatt nem megy a ha- romíibegyüjtés. Kevés az átvevóh^ y és a dolgozó parasztok fé!napig vár­hatnak, hogy leadhassák a baromfit. Ugyanígy van a kukoricánál is. Ja­vaslom — mondotta Gyöngyösi Já­nos —, hogy hetenként több napon rendszeresítsük a baromfi-átvételt es a kukorica átvétel meggyorsítása ér. dekében a város nagy kukoricagó; é- ját javítsa ki a tanács. A tanács az elhangzott mintegy 30 javaslatot elfogadta és így az ünne­pi tanácsülés után fokozottabb mér­tékben a hibák kijavításával na­gyobb lendületet vesz a begyűjtés. A do'gozó nép munkáját ahol csak lehet, akadályozza az osztályellenség, a kulák. Az ünnepi tanácsülésre is elküldték az ügynöküket, hogy meg­tudhassák, milyen határozatot hoz­nak az egykori kizsákmányollak. Nagy Mihályt a dolgozó nép azonban leleplezte, de mielőtt a tanácsterem­ből eltávolították volna, megkérdez­ték tőle: — Hogyan vélekedik a ta­nács munkájáról? — Valóban a ta­nács a dolgozó nép érdekét szolgál­ja —■ mondoltg Nagy Mihály kulák és fejét lehajtva, elhagyta a tanács­termet. A tanácsülésen elhangzott java:,ta­tok alapján a városban a begyűjtési hé. ten az összes háiralékolral rendezd: a dolgozó parasztok Az Állami Faluszínház Tolna megyében Az Állami Faluszínház, melyet pár­tunk irányításával kormányzatunk azért hozott létre, hogy a falvak kul­turális színvonalát tovább emel]e. egyik társulata budapesti művészek­kel megyénkbe érkezik és 26-án kez­di meg körútját. A terménybegyüjtés- ben és a mezőgazdasági munkákban élenjárók tiszteletére lartanak előarlá. sokat, valamint bűvészmutatványok­kal szerepelnek. Olyannal, mint * az „Élet ára“, Temesvári László. Keleti Árpád. Barta Mária színművésze közreműködésével, vagy a ; ..Tráírto verseny“ Bogátj Mihály, Temesvá László, Szőke Vilma, Barta ■ Mári Keleti Árpád szereplésével. ..A leckt Gábor Ibi és Bogáti Mihály színm. vészekkel és a ,,Dasenko“ Keleti A pád. Bogáti Mihály, Gábor Ibi, Szök Vilma színművészek szereplésévé. Zene Kováts Tibor. Bűvész: Gordc Vilmos. Az összekötő szöveget Som1 Pú Iné mondja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents