Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-24 / 248. szám

TOLNAI

Rákosi elvtárs beszéde a tatabányai bányászértekezleten

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’.

AZ M DP TOLNÁMECYEl PÄRTBIZOTTJÄGA'NAK LAPJA

VIII. ÉVFOLYAM, 24«. SZÁM

ÁRA SO FILLÉR

SZERDA, 1951 OKTÓBER ‘,’4

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a bánya- és energiaügyi minisztérium vasárnap Tatabányán bányásztanácskozást rendezett

A tanácskozás 9 óra után kezdődött meg s a részvevők felállva, per- céhig tartó viharos, kirobbanó, lelkes tapssal üdvözölték érkezésekor népünk vezérét, Rákosi elvtársat.

Megjelentek a tanácskozáson: Gerő Ernő elvtárs, államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Vas Zoltán elvtárs, miniszter, a Tervhivatal elnöke, Apró Antal elvtárs, a SZOT iőtitkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, a bánya- és energiaügyi minisztérium és a bányász szakszervezet vezetői. Helyet loglalt a7 elnökségben a magyar bányászat több élenjáró dolgozója is.

A tanácskozást Práth Károly elv- I márommegyei pártbizottságának tit társ, a Magyar Dolgozók Pártja ko- 1 kára nyitotta meg, majd

Czoilner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter tartotta meg beszámolóját

— Szénbányászatunk az elmú’tévek alatt jelentős lépéssel haladt előre — mondotta. — ez év elejétől számítva

16.2 százalékkal több szenet adtunk népgazdaságunknak, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. A széntermelés g'obális emelkedésén kívül egy év alatt hat százalékkal emelkedett termelékenységünk, azaz egy műszak alatt kitermelt szén mennyisége.

— Ezek a számok azt bizonyítják, hogy bányászaink szeretik munkájukat t szeretik a bányát — mert magukénak érzik — és hűségesen kiállnak pártunk és kormányunk célkitűzései mellett.

— Meg kel! azonban állapítanunk, hogy — az elért eredmények ellenére —, szénbányászatunk nem a kívánt ütemben fejlődött. Nem érjük el a tervben előirányzott színvonalat, nem biztosítjuk népgazdaságunk egész szénszükségletét. A tervtől való lemaradás az utóbbi hónapokban nem csökkent, hanem egyre inkább nőtt.

— Első hiányosságként a munkaié, gyelem lazaságának kérdését kell kiemelnem. Szávdékosan elsőként foglalkozom vele, mert a szilárd munkafegyelem mér magában biztosíthatta volna tervünk eddigi teljesítését.

— Szénbányászatunkban — sokat hangoztatott létszámhiány ellenére, — csaknem általános jelenség, hogy a dolgozók munkájukat fél. sőt egy órával a műszak vége előtt abbahagyják.

— A munkafegvelem második komoly hiányosságát az igazolatlan hiányzások, a betegség miatt és az egyéb igazolt műszakmulasztások területén találjuk. Az igazolt mulasztások és a betegséggel indokolt hi. linyzások nagy része is igazolatlan mulasztást takar.

A munkafegyelmet lazítja és bomlasztja a.z a liberalizmus, amely vállalataink nagy részénél elhatalmasodott. Ez bányászaink munkafegyelmében a harmadik döntő hiányos, ság.

— A do’gozók nagy többsége pa- rancsolóan követeli, hogy vessünk veget a liberalizmusnak, sújtsunk le K eményen a munkakerülőkre, a rend_ bontókra, a naplopókra.

— A 98 százalék követelésének mi eleget is fogunk tenni. A terv ugyanis törvény, törvény annak legkisebb 1 öv-ze tehát az egyénre felbontott terv

Is.

— A bányászat minden dolgozójának harcba kell indulnia a szocialista munkafegyelem megteremtéséért. Kon. krét feladataink a következők:

—• a bányák műszaki vezetőinek hiztosítaniok kelj elsősorban a nyolc- őráS' munkaidő teljes kihasználása óljából a munkahelyi váltás lehető, segpit, a szállítás megfelelő átszervezésével vagy ahol mód van rá, külön beszálló vágat kijelölésével.- A párt és a szakszervezet aktívái felvilágosító és nevelő munkával mélyítsék c] a dolgozókban annak tudatát, hogy övék az ország, a hánya, maguknak dolgoznak. Á munkaidő teljes kihasználásával a szocializmus r pite sót, gyermekeik, nyugodt, békés lövőiéi biztosítják és a béketábori erősítik. Leplezzék le következetesen az. ellenség aknamunkáját és bánjanak vele el könyörte'enül.

1 — A műszaki vezelők és középká. derek álljanak ki bátran és harcol jarvnk következetesen a fegyelem min denféle megbontásával szemben. Le. gvenék biztosak abban, hogv mögöt 'ük áll te’jes súlyával a párt és < kormány. A munkafegyelem terén va. 'ó mulasztások mellett foglalkoznunk le1! a vezetés kérdésőv'ei, amelynek tó,rom döntő hiányosságát kell. fel '■eirnetn: Ezek: 1. A leveg5tjan moz~ gő, pophositzagú reze lés, 2, Az egyzépkádereink nem látják eléggé a munkaverseny mozgalom jelentőségét.

— Komoly hiányossága munkaver. senymozg'almunknak:. hogy nem mozgósítottuk kellően az ifjúságot.

— Szénbányásza tünk döntő problémáinak vizsgálatából levonhatjuk a következtetést: lemaradásunkért, mi, a szénbányászat összes dolgozói vagyunk a felelősek.

— A hibák olyanok, hogy kijavításukra meg van minden lehetőség folytatta Czottner elvtárs, majd ezeket mondotta:

_ Az 1951. év hátralévő hónapjaiban kemény munka vár szénbányászatunk minden dolgozójára. Szénbányászatunk dolgozói, műszaki káderei, alkalmasak arra, hogv az előttük álló feladatokat megoldják.

— Pártunk és kormányzatunk, mint a felszabadulás óta annyiszor, most is a bányászatban dolgozók segítségére siet: elhatározta a bányászati bé. rezes egyes hiányosságainak kiküszöbölését és a bérezés ösztönzőbbé tételét, hogy ezáltal is előmozdítsa a terv teljesítését.

— Az eddigi bonyolult bérelszámolási rendszert lényegesen le fogjuk egyszerűsíteni .azáltal, hogy az eddigi, munkaelemekre bontott normákat ío. és mellékmunkákra vonjuk össze. Az alapbérek nem változnak, de az áttekinthető elszámolás meg fooia és ezáltal a magasabb kereset elérését.

— Ott, ahol ez a termelés szempontjából előnyösebb, és ahol lehetősé- vau, a harmadbérezés helyett vissza fogjuk állítani a három műszak közös eredménye alapján e számolt csapatbérezést.

— A normateljesítmény progresszív jutalmazása eddig 110 százaléknál kezdődött. A jövőben ezt már száz- százalékos teljesítménytől bevezetjük.

— Meg vagyok győződve arról, hogy a mai tanácskozás minden részvevője és szénbányászatunk minden dolgozója átérzi azt, hogy népgazdaságunkkal szemben fennál'ó adósságunkat ;e kelj förlesztenünk, pártunknak. népünknek tartozunk tervünk teljesítésével.

— Komolv és szép feladat áll előttünk. A békeharc fontos frontszakaszát ke'i megvédenünk Hadi tervünk olyan legyen, hogy minden egves bányász ismerje, ebben a harcban feladatát. Tudja, hány csille szenet kell termelnie ma és mennyit holnap.

— Bányászaink fogadalmat teltek pártunknak, pártunk szeretett vezéré, nek, Rákosi elvtársnak, hogv tervüket nemcsak teljesítik, de |úl is I el - jesítik.

' pártnak. Rákosi e'vtársnak tett ígéret betartása minden kommunistának és minden berá'k'es bányásznak legszentebb kötelessége.

Cze'tn-er Sándor bánya- és energia, ügyi miniszter beszámolóját számos hozzászólás követte.

Rákosi elvtárs beszéde a bányászértekezleteii

A bányászta.nácskozás részvevőinek hatalmas lelkesedése közben emelkedett szólásra Rákosi elvtárs. Beszédében a következőket mondotta: — A mai lapokban olvashatták Központi Statisztikai Hivat álunk közlését a harmadik negyedév tervteljesítéséről. Ebből a közlésből kiderült, hogy iparunk a felemelt ezévi tervet a harmadik negyedévben 99.4 százalékra teljesítette, de a bányaipar ezen belül csak 90 százalékra teljesítette a tervét. A bányaipar ebben az évben

16.2 százalékkal adott több szenet, mint tavaly. De mert gyorsan fejlődő iparunk szükséglete ennél sokkal többet követe' meg, a tervlemaradás okait komolyan ki kell vizsgálnunk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a széntermelés, amely szocialista. építésünket és szocialista fejlődésünket fűti, behozza ezt a komoly le. maradást.

— Ennek a mai tanácskozásnak egyik egfo-nfosabb eredménye, hogy mindannyian megállapították, hogy tervünk, amelyet kidolgoztunk, reális és teljesíthető. Csak a mi saját jó munkánktól függ, hogy a7 utolsó százalékig végre is hajtsuk. Ismétlem, e tanácskozásnak ez az egyik legfontosabb eredménye.

— Az előttem szólották, köztük elsősorban Czottner elvtárs. a bánya- és energiaügyi miniszter, felsorolták a hibákat és rámutattak azokra a ennivalókra, amelyek a műszaki ve. zotés, a fejlettebb szovjet technika elsajátítása, a gépesítés, a szervezés és ^ munkaverseny terén ránk várnak. Az elöltem szólók legtöbbje a munkafegyelem hiányára, az igazolat- an kimaradásokra mutatott rá, mint a széntermelésben mutatkozó komoly lemaradások legsúlyosabb okára.

— A munkafegyelem kérdését eddig nem kezeltük azzal a komolysággal, amelyet megérdemel és nem ab. ban a formába^ nyúltunk hozzá, ahogyan most. ezen a bányászértekezleten megnyilvánult, tudniillik a fegyelmezett, jól dolgozó, példamutató bányászok szemszögéből. Mi magunk is nőm egyszer voltunk tanúi annak, a bányász elv társakkal való beszélgetés közben, hogy a jó, fegyelmezett vájár milyen elkeseredéssel és felháborodással beszélt a fegyelmezetlenségekről. Arról, hogy amikor a fejtést meg kellett kezdeni, kiderült, hog.y minden előzetes bejelentés nélkül, minden indokolás nélkül a csapatnak egyik vagy másik tagja hiányzott és emiatt a szakképzett vájárnak kellett a csillét tologatni, vagy olyan fenntartási munkát végezni, amelyet egy kevésbbé szakképzett munkás elég - jó! elvégezhetett volna Ezek az elvtársak nemcsak azérl voltak elégedetlenek a fegyelmet- lenkedőkkel szemben, mert magatar. fásuk a csapat többi tagjának anya. qi kárt okozott, megrövidítette őket, hanem ezen túlmenően éppen a leg öntudatosabb bányász érezte, hogy az ilyen magatartás a csökkent szén termelá~en keresztül az egész országépítés ügyének árt.

— A mi elvtársaink, pártfunkcio. nárimáink a hányákon belül ó* a bá.. nyákon kívül eddig nagyon kesztyűs kézzel és kényszeredében nyúltak ehhez a kérdéshez, ha egyáltalán hozzányúltak. Féltek attól, hogy a fegyelmezetlenek. a termelést zavarók magatartásának felvetése népszerűtlen feladat lesz. Most azonban, amikoi az itt bőven ismertetett szénhelyzet ezt a kérdést előtérbe állította, és elvtársaink bátrabba^ nyúlnak hozzá meglepetéssel tapasztalják, hogy’ a fegyelem kérdése nem népszerűli-en a Becsületes bányászok között. Ellenke. zőleg, minél öntudatosabb és fegyelmezettebb volt a bányászhallgalóság amely előtt ezt a kérdést napirendre tűzték, gonál egységesebben helyeselték azt a követelést, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet. Az elv- társak i tt ezen a konteren cián egy sor hasonló követelést hallhattak lég. jobb bányászaink szájából, akik elmondták, hogy ez a kérdés ma széntermelésünk egyik rákfenéje, amelyet bátran és szélesen, a bányásznyil, vánosság elé kell vinni. Az elvtársak ezen az értekezleten is maguk győződhettek meg róla, hogy a fegyelme, zetlenséggel, a rendbontókkal, a kártevőkkel és a leleplezett, vagy le nem leplezett nyílt ellenséggel szemben a fellépést, elsősorban a bányászok legjobbjai maguk helyeslik és követelik.

A tanácskozáson azt is hallottuk, bogy ami a bányászság hangulatát illeti, e téren valóságos fordulatról beszélnek. Nekünk kötelességünk,

hogy ennek a követelésnek érvényt szerezzünk és érvényt is fogunk szerezni. Hallottunk itten arról. hogy hogyan intézték el a tatabányai XII. es aknán azt a háicm lógóst, aki javíthatatlannak bizonyult.. Takács elv- társ Tatabányáról, Letki elvtárs Már-- palotáról mondott erre vonatkozólag megfelelő példákat. Mi erről a fegyelmezetlenségről eddig is beszéltünk. De az az erőleljesen jelentkező követelés, ami ezen az értekezleten is a fegyelmezetlen, megjavíthatatlan lógósok és a termelést dezorganizálók ellen megnyilvánult, azt mutatja, hogy nem végeztünk jó munkát és hogy ezen a téren éppen a bányász elvtársik követelésére és az ő érdekükben keményebben és erélyesebben kell eljárnunk. Megígérhetem, hogy e téren az eddiginél szigorúbban fogunk fellépni és a fegyelem javíthatatlan megbon-tói és a termelés állandó dez- organizálói, a bányában található el. fenség ellen keményen el fogunk tárni, annál is inkább, mer! a fegyelem leré,., szeptemberben a helyzet változatlanul rossz maradt .

Mindjárt hozzátehetiem, hoqy mi a fegyelmi rendszabályoknál hasonlíthatatlanul fontosabbnak tart juk, hoqv a bányászok között — és hozzátebe- tem. egész dolgozó népünkben — kifejlődjék és megerősödjék az öntudatnak, a fegyelemnek az a légköre, amely a hanyagokat, a lustákat, a lógósokat, magálól megbélyegzi, amelv nem elnéző és türelmes, nem passzív a munkafegyelem megsértőivel és az országépítés zavaróival szemben.

Az elmaradókkal való komoly foglalkozás és a nevelő munka mellett ennek az öntudatos, fegyelmezett légkörnek a kialakítására kell iránvul. ni a pártunk, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a szakszervezetek munkájának. Minél gyorsabban és minél egységesebben tudjuk kialakítani ezt a légkört, annál kevesebb fegyelmi rendszabályra lesz szükségünk és ki fog derülni, hogv ebben a légkörben a mostani fegyelmezetlenek és lógó- sok jórésze fegyelmezett, rendes, pontos szakmunkássá változik. Ennek a közhangulatnak a kialakítása lesz a legfontosabb feladatunk a jövőben.

A műszaki Tejelők egyéni felelőssége

Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg’ az egyszemélyes vezetés és a bányák technikai vezetőinek, az igazgatóknak és a főmérnököknek, a mérnököknek, az üzemvezetőknek, a csapatvezető vájároknak, a lőmesterck.. nek, a főaknászoknak, stb. egyéni fe. lelőssége.

A felszabadulás után. amikor a bányák. megfelelő műszaki értelmiség nélkül maradtak, vagy amikor a mű

szaki értelmisíig egy része politikailag megbízhatatlan volt. vagy ingadozott, a kollektív közős vezetésre, az üzemi háromszögre és egyéb ilyen vezetési formákra voltunk kénysze. rülve. Ennek idestova hat-hét esz tendeje és közben a helyzet megváltozott. Technikai értelmiségünk zöme, látva a népi demokrácia- sikeres munkáját és szilárdságát, rendesen és lojálisán dolgozik velünk együtt. Ki.

nőtt az új értelmiség is, a mi nevelésünk, ame'y lelkesen és őszintén támogat bennüibket. Ilyen viszonyok mellett helyre lehetett és helyre kellőit állítani az egyszemélyes vezetést. Ez nemcsak azt jelentette, hogy a bá- nvaigazgató a főmérnök vagy a mun. kacsapatvezető a maga területén egyénileg fe'elős a jó munka elvégzéséért és mj biztosítjuk számára ehhez a megfelelő hatáskört és jogokat, hanem azt is. hogy ő maga köteles gondoskodni saját intézkedéseinek végrehajtásáról.

A népi demokrácia kormánya ennek megfelelően megerősítette az igazgató, a főmérnök, a mesterek és munkavezetők hatáskörét' és rendelkezésükre bocsátotta azokat a fegyelmi eszközöket is. amelyek elősegítették. hogv az egyszemélyes vezetés és irányítás tényleg meg is való- uljon. Azok a munkások azonban, akik a felszabadulás utáni esztendőkben elszoktak a fegyelmezett eovsze. mélyes vezetéstől n-em egyszer szem beszálltak a vezetők termelést emplő. de egvben növekvő fegyelmet megkövetelő intézkedéseivel. Viszont ez odavezetett, hoav a termelésért felelősek, az igazgató a csapatvezető vájár is gvakran nem mertek, vaav nem akartak élni azokkal a jogokkal amelyeket a többtermelés és a szocializmus építése érdekében a népi demokrácia számukra biztosított. Ami kor a fegvelem megjavításáról beszélünk. erről a kérdésről sem szabad megfeledkeznünk.

Gondoskodnunk kell róla. hogv a műszaki és technikai vezetők élhessenek és éljenek ezekkel a jogokkal és ebben a működésükben maguk, mögött tudják a párt és a kormányzat teljes támogatását. Ehhez mindenekelőtt az kell. hogv pártszervezefein.k és párttagjaink erőteljesen támogassák őket és támogassák törekvé. -fiket. melyek a termeié' emelésére könnyíteni a magasabb teljesítmény a fegyelem megszilárdítására irányú nak.

A jó kommunista j»o!ílilt«t munkát és párímimkát t'taóüorban a termelés eredményein lehet lemérni

A bányászok helyes osztályérzckkg; a felszabadulás első napjától kezdve zömükben egységesen álltak a magyar kommunisták mögött, a bányászoknak ma is körülbelül negyven százaléka pártunk tagja. Ha ez a negyven százalék példamutatóan teljesíti feladatát, akkor azok a nehézségek és bajok, amelyekről itt az értekezleten annyit hallottunk, gyorsan és simán megoldhatók lesznek. Mi nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a jó kommunista poli lkai munkát és part- munkát elsősorban a termelés ered ményein lehet lemérni. Es ha azt lát. juk, hogy a széntermelés körül bajok vannak, biztosak lehetünk abban, hogy hiba van a bányászok közt véglett pártmunka területén is.

És valóban, erre vonatkozólag van ie elég adatunk. Hallottuk itt. hogy például az ajkai üzemi párttitkár az zal védte a fegyelmezetlen párttagot, hogy kommunista lógóst csak a kommunista- pártfitkár büntethet meg. Takács elvtárs, a tatabányai pártbizottság titkára, ugyancsak említett itt hasonló esetet. Nem egy alapszervi, vagy üzemi titkárunkra hallottunk olyan panaszt, hogy a fegyelmezel leneket védi, hogy a fegyelmezette n-ekkel szemben liberális, ellenzi a kemény fegyelmező rendszabályokat gátolja az egyszemélyes vezetést. Miközben menti a f eg ve! meze Leneket, hétszámra nem mutatkozik a bányában. nem foglalkozik a termelés kér. déseivel. nem foglalkozik a bánvász- ellátás kérdéseivel. E téren feltétlenül változtatni kell. Elsősorban a kommunista párttagoktól és funkcionáriusoktól kell megkövetelni azt, h0gy mindenütt, a termelésben, a fe. evetemben, a versenyben példamutatóan élen járjanak. A mi elvtárs-aink tűnjenek kj ott. ahol a munka nehéz ahol különös fegyelemre, kitartásra, áldozatvállalásra van szükség. Segítsék tanáccsal a többieket, hívják fel ideiékorán a vezetés figyelmét a hibákra, az előre látható nehézségekre, támogassák bátran az egyszemélyi*

személyi -felelősség hiánya, 3. A bátortalanság, passzivitás, kezdeményezések terén.

A munkafegyelem és a vezetés hiányosságainak vizsgálata után foglalkoznom kell a mai tanácskozásunkon bányászatunk harmadik komoly problémájával, a termelés szervezésének elmaradottságával. Ezen belül négy kérdést említek meg: 1. Termelési és szállítási módjaink tervszerűt_ lensége, 2. Gépeink rossz kihasználása, 3. Fcmtos újításaink elhanyagolása, 4. Munkaverse.nymozgalm.unk formális volta.

Bányaművelési rendszerünk amellett, hogy elavult, a legtöbb bányában tervszerűtlen is.

— Munkaversenyünk legnagyobb hibája a kampányszerűség, amelyet még mindig nem sikerült felszámo'ni. A másik fogyatékosság az, hogy kőA munkafegyelem kérdését eddig nem kezeltük azzal a komolysággal, amelyet megérdemel