Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-27 / 225. szám
HR PIO 1«51 SZEPTEMBER W A szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjai a hereit jóúj falusi járásban és Hortobágyon A berettyóújfalusi járás termelőszövetkezetiednek vezetői, legjobb dolgozói megbeszélést tartottak a berettyóújfalusi kultúrházban a szovjet mezőgaz' dasági küldöttség hozzájuk érkezett -tagjaival. Az értekezleten megjelent. K. K. Subladze, a küldöttség vezetője is. A termelőcsoportok dolgozóinak kérdéseire elmondták a küldöttek, hogy a t rak toros-brigád,: k vezetőinek keresete mindig a brigád tagjainak munkájától függ. A nagy mezőgazdasági munkák i'dojén töob inűisz<ikba.n dől- goznak a gépek. Ilyenkor az egymást váltó traktoros brigádok tagjai már jóval az előző brigád munikiaidejének befejezése előtt megjelennek a munka színhelyén, hogy gondosan megvizsgálják a traktorokat s ha valami kis hiba van azt nyomban kijavítják. Beszámoltak a küldöttek a női traktoristák kiváló munkájáról is. A megbeszélés végén K A. Borim a szovjet mezőgazdasági küldöttség he- Ivettes vezetője különösen a tanulás fontosságát hangsúlyozta. ß szovjet iiwoeanlssae! költség Rssscdiíí csoBsrlíának látogatása a Honobágysn Debrecen, A Szovjetunió mezőgazdasága élenjáró dolgozói küldöttségén'k második csoportja Szvacsenko vezetésével meglátogatta a hortobágyi állami gazdaságot is. ahol az ötláves terv végrehajtása során a világ legfejlettebb mezőgazdaságának tapasztalatait felhasználva teszik termőfölddé az eddig kopár, szikes tájakat. Az állami gazdaság dolgozói elmondták, hogy a 63.000 holdas gazdaságuk legfontosabb feladata az állattenyésztés és ezen belül is a juhtenyésztés. Munkájuknak már jelentkeztek az eredményei; ebben az évben 2 0.000 esi-kút keltetett a gazdaság, sa juhállomány rohamos a. n fej'ödik. A juhok tökéletes gondozásával, a mesterséges megtermékenyítés kiszélesítésével legalább 1500-al túlszárnyalják a juhállomány év végére tervezett számát, ami azt jelenti, hogy a gazdaságnak több. mint 30.000 juha lesz ez év vécére. A küldőt tik nagy érdeklődéssel és fegyelemmel szemlélték _a baroimiikeltö- telepet, amelyet már az ötéves terv adott a gazdaságnak. De még ennél is nagyobb érdeklődést váltott ki a baromfi törzstenyészet, ahol elmondták a vendégeknek, milyen kísérletek folynak a legmegfelelőbb baromfifaj ta kite nyésztósére. Az eddigi kísérletek alapján úgy látszik, hogy náluk a parlagi tyúk mellett, a vörös izlandi tyúk vá- lk be a legjobban, mert jól bírja még azt a nagy hőingadozást is, ami a Hor ícbágyon gyakori: nappalról éjjelre sokszor húsz fokot változik a hőmér 6éklet. Szovjet vendégeink helyesléssel állapították meg, hogy a baromfiállomány fejlesztésében jól alkalmazzák az állami gazdaság dolgozói a fejlett tudományos módszereket. Érdeklődtek többi között a vándordiák használata iránt. A Szovjetunióban ugyanis — mondotta Szvacsenko ;— a termés betakarítása után vándorólakban viszik ki a földekre a baromfiakat, hogy még az a minimális mennyiségű gabona se vesszen kárba, ami a gondos munka ellenére kipergett a kalászokból. Az elhullott, gabonaszemeket a csirkék nagy élvezettel szedegetik össze. Örömmel hallotta Szvacsenko is. meg a többi küldött is. hogy a hortobágyi állami gazdaságban is használnak vándorólakat, amelyekben a termés betakarítása után kiviszik a baromfiakat a földekre. Ezután.-a sertléisfiaztatót nézték meg. A fiaztatók tiszták, felszerelésük tökéletes. a malacok jól fejlettek és gondozottak. Viszont —- tanácsolták — nagyobb figyelmet kell fordítani a fiaz- talási arányszám növelésére. A Szovjetunió eredményeihez mérten ugyanis még igen alacsony a hortobágyi állami gazdaságban is egy-egy anyakoca szaporulata. A tehénistállók megtekintése közben elismeréssel szó'tak az állami gazdaság gyönyörű, jól fejlett teheneiről és a hatalmas tenyész-apaáltatokról, csupán azt nem helyeselték, hogy itt kétszer fejik a teheneket. — Ez a hiba úgy látszik nemcsak a termelőcsoport oknál, de maguknál is megvan — állapította meg J. J. Fe- dovko, a kárpátukrajnai ,,Sztálin" kok hoz kiváló fejőnője. Javasolta, hogy az állami gazdaság dolgozói is vezessék be a napi négyszeri fejőst, mert ezáltal, új sikert érhetnek el a tejhozam növelésében, A néhány hónap múlva már a tejelő fiatal marhákat külön istállóban tartják a gazdaságban. Az istállóban azonban fúl közel vannak egymáshoz a fiatal tehenek. így nem tudnak kényelmesen feküdni — állapítottak meg a küldöttek. Miközben egyik helyről a másikba mentek a küldöttek, több dolgozó asszony csatlakozott hozzájuk, kis gyermekükkel a karjukon. Rozanova. növénytermelési brigádvezető, a szocialista munka hőse, akit a dohánytermesztésben elért kivá'ó eredményéért kétszer tüntettek ki Leniirrend- del. kedvesen belekarolt az asszonyokba. Hol egyiküktől, hol másikaktól vette át a karonülő gyermeket és vitte jó darabon. Elbeszélgetett az asszonyokkal a házimunkáról. Helytelenítette. hogy az állami gazdaságban nincs áliandó gyermekotthon. A tehéntörzstenyészet megtekintése után a juhállományt nézték meg a küldöttek. Megállapították, hogy jó munkát végeznek az állami gazdaság juh tenyésztői. Erdélyi János juh tenyésztési előadó elmondta, hogy az idén már 2500 juhot, termékenyítettek meg mesterségesen. — Ez a helyes út — állapították meg a küldöttek — csak minél bát.rab ban kell ezen az úton előrehaladni. A gazdaság megtekintése után az állami gazdaság dolgozói megbeszélésre ültek össze a küldöttekkel/. A küldöttek az állami gazdaság dolgozóin.k kérdésére részletesen beszámoltak a kolhozok, a szovhozok brigádszervezéséről. Elmondták. hogyan takarmá- nyozzák és gondozzák az ál Lat okát, milyen eredményeket érnek el az öntözéssel és hogyan dolgoznak az őntö- zőbrigád.ck. Beszéltek arról a nagyszerű versenylendületről is, amellyel a szovhozok brigádjai, munkacsapatai harcolnak az állami tervek maradéktalan teljesí léséért. — Az év elején a brigádok versenyre keltek egymással az állami tervek teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért — mondotta Naszonova, a küldöttség tagja. De nemcsak a brigádok versenyeznek a brigádokkal, hanem a munkacsapatok is a munkacsapatokkal és ezen túl egyik szovhoz a másikkal. A brigádok vezetői a felbontott tervek alapján naponta megkapják a következő napi feladatot. Az eredményeket naponta értékelik s a szocialista versenyben született újabb és újabb munka- hőstett ékről nyomban beszámolnak a falitáblák is. Végül Szvacsenko, a csoport vezetője ismertette azokat a sikereket, melyeket a szovjet kolhozok és szovhozok a legújabb termelési módszert tikéi elértek. Elmondotta, hogy a legmegfelelőbb növényfajták alkalmazásával. ^ mélyszántás és kereszísorve- tés tökéletesítésével hektáronként 60— 70 mázsa gabonatermés is előfordult az idén. — Az elvtársaknak is azt tanácsolom — mondotta —ne elégedjenek meg az elért eredményekkel, hanem az adott viszonyok között legmegfelelőbb növény- és állatfajták kikísérletezésével törjenek új sikerekre, még magasabb terméshozamok elérésére. Az értekezlet végén az állami gazdaság dolgozói ajándékokkal halmozták el a szeretett vendégeket. koreai néphadsereg feparasicsnokséiáoslt hadijslenlése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága szeptember 25-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntesekkel együtt, valamennyi fronton visszaverték az amerikai és angol intervenciósok, valamint a Li Szln-Man- féle csapatok heves támadásait, Mind emberben, mind hadianyagban nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, A középső és a nyugati arcvonalszakaszon a koreai és a kínai népi önkéntesek sikeresen visszaverték a 2, amerikai hadosztály, valamint a 2. és a 6. Lí Szín-Mam-féle hadosztály heves támadásait, amelyeket 70 páncélos, továbbá légierő és tüzérség támogatásával indítottak, hogy áttörjék a néphadsereg védelmi vonalát. Az ellenség nagy emberveszteségeket szenvedett. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek nagy hadízsák- mányt ejtettek. A 2, amerikai hadosztály 38. ezredének 40 katonája, élén egy hadnagy- gyal, önként megadta magát a néphadseregnek, mert — mint kijelentette — határozottan elítéli a Koreában folyó agresszív háborút. Ridjjway összekslötisztie! meqlogafííák e fegyverszüneti tárgyalások szeptember 26-ra javasolt fo’yiatásíf Keszon. Az Uj Kína hírügynökség tudósítója jelenti: Összekötő tisztjeink szeptember 24- én 18 órakor hivatalosan javasolták az ENSZ fegyveres erői küldöttségének, hogy a két fél küldöttei szeptember 25-én 10 órakor folytassák a tárgyalásokat. Összekötő tisztjeink szeptember 25- én ismét találkoztak a másik fél ösz- szekötő tisztjeivel. Csang Csun-Szan ezredes — küldöttségünk vezetőjének utasítására — újból javasolta, hegy a két fél küldöttségei folytassák a tárgyalásokat., mégpedig szeptember 26- án 10 órakor. Kinney ezredes azonban ismét nem volt hajlandó véleményt mondani javaslatunkról és újból előhozakodott a fegyverszüneti tárgyalások folytatásának úgynevezett feltételeivel. Csang Csun-Szan ezredes haladéktalanul rámutatott, hogy Kim Ir-Szen főparancsnok és Peng TedrHuai parancsnok Ridgwayhez intézett szeptember 24-i üzenetében ismét elvetette a fegyverszüneti tárgyalások folytatása úgynevezett feltételeinek kérdését es hogy a másik fél főparancsnokának nem lett volna szabad összekötő tisztjeit olyan álláspont fenntartására utasítania, ' amelyet parancsnokaink elvetettek. A másik fél főparancsnoka csak azért adott ilyen utasítást, hogy ösz- szekötő tisztjei elkerüljek az egyenes válaszadást. Csang Csun-Szan ezredes kijelentette végül, mivel a másik fél még mindig nem nyilvánít véleményt arról a javaslatunkról. hogy a két M küldöttségei szeptember 26-án 10 órakor hivatalosan folytassák a keszoni fegyverszüneti tárgyalásokat, semmi szükség nincs folytatni az összekötő tisz30.608 hektár ugoron fekvő g«-iiirtipki Rsgybirtokosi leidet elfoglaltak a n&cskfsa paraszti Róma (TASZSZ). Róma tartományban körülbelül 5000 paraszt szeptember 23 és 24.én elfoglal a fővárostól délre és északra eh terülő, ugaron fekvő földbirtokosi földeket. A földterület kisajátításának a kormány javaslatára eltagadott törvény alapján kellene megtörténnie, a törvényt azonban a kormány nem akarja végrehajtatni. A földfoglaló parasztok két nap óta keményen ellenállnak a rendőroszta- goknalc, amelyek a parasztokat e'l akarják űzni. A mozgalom sok részvevőjét letartóztatták és börtönbe vetették. a parasztok azonban továbbra is kézben tartják az elfoglalt földeket. Három parasztot aki résztvett a Corsini hercegek Pisa környékén ugaron fekvő földjeinek felosztásáért küzdő mozgalomban, az éjjel orvul meggyilkoltak. Két áldozat a paraszt, bérlők szakszervezeti vezetője volt. Akkor lőtték le őket, midőn visszatértek egy parasztgyűlésről. A harmadik meggyilkolt áldozat ugyancsak a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének volt tevékenv tagja. tok értekezletét. Javasolta ezért, hogy szakítsák azt félbe addig, amíg a másik fél nem. válaszol javaslatunkra. Kinney ezredes beleegyezett az értekezlet félbeszakításába, hogy megvárja fölöttes hatóságainak utasítását. A Szovjetunió állasnhölcsönei trial D. BUZIN, A SZOVJETUNIÓ PÉNZÜGYMINISZTERHELYETTESE A Szovjetunió állami kölcsönei fontos kiegészítő forrásai a költségve. lésnek. Elősegítik a népgazdaság továbbfejlesztését, a szovjet nép jólétének és kultúrájának növelését, a szovjet haza megerősödését. Biztosítják a kommunizmus építkezéseinek újabb győzelmeit és a béke' megszilárdítását. Az első háborúutáni ötéves- terv végrehajtása után került sor a Szovjetunióban az „Állami Népgazdaságfejlesztési Kölcsön“ jegyzésére. A Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezetésével a szovjet nép sikeresen hajtotta végre tervét. Csodálatosak ezek az eredmények! /V szovjet emberek négy év és három hónap alatt, tehát határidő előtt teljesítették a tervfeladatokat. A szovjet ipar 1950-ben már 73 százalékkal termelt többet, mint 1940-ben, holott a terv csak 48 százalékos emelkedési irányzott elő. Megnövekedtek és még jobbarl megerősödtek a kolhozgazdaságok, s ennek eredményeképpen 1950-ben már 5 és félmillió mázsával termett több gabona, mint 1940-benA nemzeti jövedelem 1950-ben az 1940. évihez viszonyítva az előirány. zott 38 százalék helyett 64 százalékkal! emelkedett. Ennek a nemzeti, jövedelemnek 74 százalékát a szovjet állam a dolgozók személyes anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére fordította, a fennmaradó részt pedig az állami szükségletek fedezésére, a kolhozok és szövetkezetek fejlesztésére használták fed. A népgazdaság beruházási tervét 22 százalékkal túlteljesítettük. 1947. végén végrehajtottuk a pénzreformot, a közellátásban .megszüntettük a jegy rendszert és a tervidőszak alatt há.romsZor szállítót_ tűk le a közszükségleti cikkek árát. Mindennek természetesen az lett az eredménye, hogy nagymértékben emelkedtek a reálbérek, s a parasztok is olcsóbban jutnak áruhoz. A munkások és tisztviselők keresete, valamint a. parasztok jövede'me 1950- ben 1940-hez viszonyítva 62 százalékkal emelkedett. Városokban és munkástelepeken 100' millió négyzetméternyi területen építettünk új házakat vagy állítottunk helyre romos épületeket, falvakban 2 millió 700 ezer lakóházat építettünk. ÍZ' apitalista országokban a nemze•* ti jövedelemnek több. mint a felét a lakosság elenyészően kis csoportja: a tőkések vágják zsebre. A lázas iramú háborús előkészületek miatt a végletekig fokozzák a haditer- mé’.ést, ugyanakkor a polgári szükségletekre dolgozó ipar valósággal összezsugorodik. Ennek következtében rohamosan emelkednek az árak, csökkennek a reálbérek, nőnek az adóterhek, s a dolgozó tömegek el. nyomorodása egyre katasztrofáiisabb arányokat ölt. Ugyanakkor óriási arányokban növekednek a monopolisták nyereségei, fokozódik a dolgozók kizsákmányolása. a kapitalista országok költségvetési összegeinek oroszlánrészét háborús előkészületekre fordítják, így például az Egyesült Államok katonai kiadásai az 1951—52-es költségvetési évben jóval meghaladják az állami költségvetés kiadási előirányzatának négyötödét. Az állami (költségvetések csak a Szovjetunióban és a népi demokratikus, országokban szolgálják a békés építőmunkát, a népgazdaság és a kultúra felvirágzását, a nép anyagi jólétének állandó emelkedését. A szovjet költségvetés jellemző sajátossága, hogy kiadási tételeit főként a szocialista gazdaságból származó bevételekből fedezik. Ezeknek a bevételeknek a részaránya az 1951, évi költségvetésben 80 százalékos. A másik fontos bevételi forrás az az összeg, amelyet a dolgozók az önkéntességi elv alapján kölcsön szoktak aclnj az államnak. Az államkölcsönök olyan kiegészítő erőforrások, amelyeket a költségvetésen keresztül a népgazdaság továbbfejlesztésére és kulturális építkezésre fordítanak. Az 1946—1950. években a költségvetésből 708.1 mililárd rubelt folyósítottak a népgazdaság fejlesztésére, népjóléti és kulturális célokra pedig 524.5 milliárd rubelt költöttek. Ezekben az években a szovjet emberek kb. 130 milliárd rubelt adlak kölcsön saját államuknak. 7M int látható tehát, a szovjet ál^ ^ lamkölcsönök igen nagy szerepet játszanak az ország gazdasági és politikai életében. szovjet emberek már jól tudják ezt, s ez az oka annak, hogy a köicsönjegyzés mindenkor az' egész szovjet nép lelkes, hazafias tüntetésévé alakul át. Olyan demonstráció ez., amely megmutatja az egész világnak a szovjet nép áldozatkészségét, lángoló hazaszerete. tét, hűségét és ragaszkodását a Bolsevik Párt, a szovjet kormány és a nagy Sztálin iránt. A kapitalista országokban az áKam- kölcsönök súlyos teherként nehezednek a dolgozók váliaira. Kizsákmányoló jellegűek, így tehát a burzsoázia meggazdagodásának forrásai. Ezekben az országokban a lakosság jómódú része bocsátja ki a köicsönö. két. A tőkésekből álló rablóbanda levágja a kölcsönök szelvényeit és hatalmas jövedelemhez jut. A dolgozók nem érdekeltek azokban a célokban, amelyek miatt a kapitalista államok kormányai kibocsátják a kölcsönöket. A mi államkölcsöneink újabb anyagi erőforrást jelentenek a gazdasági, népjóléti és kulturális emelkedéshez,, s ugyanakkor nyeremények formájában jövedelmeznek is a kötvénytulajdonosoknak. A háborúutáni ötéves tervidőszak alatt körülbelül 17 milliárd rubelt fizettek ki nyereményekben. A legutóbbi, 1951-ben kibocsátott állami kölcsön újabb hozzájárulást jelentett a kommunizmus építéséhez. Azok az összegek, . amelyeken köl. csönkötvényeket vásároltak a szovjet emberek, siettetik a kujbisevi és sztálingrádi volgai erőmű, a kahovkai, dnyeperi vizierőmű, a Turkmen Főcsatorna, a délukrajnai és északkrimd csatornák, valamint a volga—doni hajózható csatorna gigantikus építkezésének befejezését. A háborúutáni ötéves terv nagy **■ győzelmein fellelkesült szovjet nép lelkesen fogadta idén is szeretett államának felhívását, s szerte az egész hazában lángoló hazaszeretetüket bizonyították be ismét a szov. jet emberek. Növekedik a dolgozók ellenállása Jugoszláviában A üioliaszsT.ta reradsze? olyan nyomorba döntötte országunk dolgozóit. olyan hallatlan terrort, munkanélküliséget, éhséget és gazdasági züllést zúdított a népre, amilyenre még a háborúelőtti Jugoszlávia legnehezebb éveiben, sőt még a háború, alatt sem volt példa. Jugoszlávia városaiban és falvaiban ma a munkanélküliek százai lézengenek. Így például Macedóniában egyik napról a másikra minder1, indokolás nélkül 3.762 munkást bocsátóitak cl. Ezek a dolgozók sehol nem kapnak munkát. Hogy miképpen történik az elbocs^y tás, azt a következő példa is mutatja: a Béla Palánka pályafenntartás nyolcadik szektorán nemrégiben elbocsátottak három olyan munkást, aki már 15—20 év óta dolgozik a vasútnál. Mind a hármat azért küldték el, mert egészségügyi vizsgálatra mentek, hogy olyan munkát kapjanak, amely megfelel egészségi állapotuknak. Ez világos bizonyíték, hogyan bánnak a titoisták a betegekkel és a legyengült öreg munkásokkal. Nem ritkák ax olyan esetek, amikor a titoisták közvetlenül a nyugdíjazás előtt bocsátják el a munkásokat és alkalmazottakat. Ez törtéint például Siroki Brijegen is. ahol azért -bocsátották el egy alkalmazottat 33 évi. szolgálat után, mert 50 éves felesége nem akart úgynevezett „önkéntes frontmunkára“ menni. A titoisták ugyanígy kímélet nélkül elbocsátják a várandós asszonyokat is, akiket, terhességük miatt nem dolgoztathatnak- Így például Versccen a „munkástanács“ az üzem igazgatójával egyetértésben elbocsátott több jövendő anyát. Többször előfordult az állami együttesben is, hogy a titoisták a terhesség hatodik hónapjában lévő nőket küldték el. sőt elvették az élelmiszer- jegyeiket is. Ilyen esetek történtek a ,.Kuzman Josifovski“ textilüzemben, a bánáti állatni birtokokon és sok más üzemben is. Azonban semmiféle terror, elbocsátás és törvény tel eins ég nem törheti meg Jugoszlávia dolgozóinak harcát a li- toíasiszta rendszer ellen. Az ellenállás mindjobban erősödik és egyre szervezettebb jelleget ölt. A bori bányában például több, mint 1.160 munkás nem írta alá a rabmunkára kötelező tito- ista „munkacgyezmény" t. Deszpoto- váeor. a titoista pribékek letartóztattak és börtönbe vetetlek 10 munkást, mert ellenszegültek a „munkaegyezmény" aláírásának. Leszkovácon a titoisták 20 munkást tartóztattak le, akik elutasították a ..munkaegyezmény" aláírása. Ezekkel a letartóztatásokkal akarják megfélemlíteni a titoisták a munkásokat. így próbáinak gátat vetni 3 jugoszláv dolgozók felszabadító harcának. A jugoszláv hazafiakat azonban már semmivel nem lehet többé megfélemlíteni és visszatartani a harctól, amely mind tevékenyebb és élesebb lesz. A munkások 6úlyos csapásokat mérnek a titoisták hadigazdaságára. így például Belgrádban a katonai építkezési vállalatnál elégették a legfonto- sabb szerszámokat, a „Grmecs“ vállalatnál robbantást idézlek elő. A szabotázs miatt a munkát bizonyos időre szüneteltetni kelleti. A német megszállók ellen vívott elkeseredett népfelszabaditó harcban szerzett tapasztalatok megtanították a niéptömegeket, hogy az ellenséges katonai objektumok elleni akciókkal jelentős csapást lehet mérni az ellenségre és hogy ezeknek az akcióknak mindenkor nagy mozgósító jelentőségük van. Éppen ezért a jugoszláv hős hazafiak még elszán)abban folytatják a harcot, hogy felszabadítsák az országot a Tito-banda fasiszta rémuralma ulóL Hies Momcsilo.
