Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-26 / 224. szám
napló Ifiül SZEPTEMBER 26 a Infoimat koptak a jé ex®áménft elért traktorosok A jó munka meghozza a maga jfyümölcsét. Ez száz és száz alkalom- [fial bebizonyosodott gépállomásam- fkon. Bebizonyosodott a műit télen ük, amikor a jó eredményt elért traktorosok prémiumot kaptak és bebizonyosodott az elmúlt napokban is, amikor gépállomásaink dolgozói és a cséplőbrigádok tagjai igen értékes Oltalmakat kaptáit. A jó eredményt elért traktorosok így kétszeres jövedelemhez jutottak. Szocializmust «építő országunkban aszerint értékelik a dolgozókat, ahogyan kiveszik részüket az országépítő tervek sikeréért folytatott harcból. Kormányzatunk rendeletben is leszögezte, hogy B kimagasló eredményt elért dolgozókat külön jutalomban kell részesíteni. A Gépállomások Tolnamegyei Alközpontja kiértékelte a cséplési cs az aratási munkálatok terén elért kimagasló eredményeket és eszerint osztották ki az értékes pénzjutalmakat. , Vadász Pál, aki megyei viszonylatban a legnagyobb cséplési eredményt érte 'el, 8C0 forintos jutalomban részesült. Vadász Pál a sárpílisi gépállomás dolgozója és az 1070-es gépjével jóval túlteljesítette a 40 vagonos vállalását . Emellett jelentős üzemanyagmegtakarítást ért el. Kovács István, a megye második helyezettje, a mözsí gépállomás dolgozója, 600 forint, Bící György, . a pincehelyi gépállomás traktorosa, a megye harmadik helyezettje 400 forint jutalmat kapott. A többi között ezek a példák is szemléltetően mutatják, hogy mennyire érdemes traktorosainknak minden t erejüket kihasználni: küzdeni a mii-írnél nagyobb eredmények eléréséért. Külön kiértékelte a Gépállomások Központja a tarlólyántás eredményeit }ís. Ezen a téren „a megye első helyezettje“ címet Keppel Ferenc, a dalmandi gépállomás traktorosa nyerte el, aki a megtisztelő cím mellé 800 forint pénzjutalmat kapott. 1 !A megye második helyezettje szintén e. versenyben élenjáró dalmandi gép- ! állomásról került ki. Ez a traktoros I Tüszkő László, aki 600 forint pénzjutalmat kapott. Az iregszemcsei gép- ' állomás traktorosa, Savanyú József, aki a harmadik helyezést érte el, 400 ; forint jutalmat kapott, a tarlóhántás 1 terén elért jó eredményeiért. A megye legjobb gépkocsivezetőjét, Kle- i mencz Istvánt, a bonyhádi gépálio- ' más dolgozóját 300 forint pénzjutalomban részesítette a gépállomások \>megyei alközpontja, Mórocz Jenő, a tamási gépállomás vontatósa 300 fo- i rint jutalmat kapott a jó munkájáért. 1 Megtörténtek a gépállomásokon a j'jő tervteljesítési százalékot elért dolgozók premizálása is. A dalmandi gépállomás, a megye legjobb gépállomásának vezetősége, 5 brigádvezeiője és 16 traktorosa több, mint 15.400 forint prémiumot kapott. Az iregszemcsei gépállomás 18 legjobb eredményt elért traktorosa 15.700 forinton felül kapott prémiumot. A tamási és a pincehelyi gépállomásokon is 13.000 forinton felül osztottak ki prémiumot. Bici Györgynek, a pincehelyi gép-, állomás traktorosának elért eredményei is fényesen visszatükrözik, hogy mennyire érdemes jó munkát végezni. Bici György 400 forintot kapott a cséptés terén elért eredményéért, ugyanakkor jó eredményt ért el a nyári idénytervének teljesítésénél is. Tervét 234 százalékra teljesítette, ezért több, mint 2.480 forint prémiumot kapott a rendes heti keresetén felük A pincehelyi gépállomáson Katona József brigádja, amely jó* val 100 százalékon felül teljesítette a nyári idénytervét, több, mint 10.000 forint prémiumot kapott A brigád vezetője, aki jó szervező munkájával nagyban elősegítette brigádjának jó eredményét, 1860 forint prémiumban részesült. Az iregszemcsei gépállomáson Vincze János kapta a legtöbb prémiumot, aki 160 százalékon felül teljesítette tervét. A jó munkájának több, mint 1.500 forint prémium lett az eredménye a heti keresetem felül. A nagydorogi gépállomáson Nagy János 1.766 forint prémiumot kapott a 158 százalékos idénytervteljesítési eredményeiért. Új astahánoristákat tüntettek ki a Bonyhádi Zománcgyárban A Bonyhádi Zoniánogyárban a jól sikerült termelési értekezlet ékes bizonyítéka volt annak, hogy7 olt, ahol az üzemi pár!szervezet, a vállalatvezetőség és a műszaki vezetőség jól fogja meg a kérdé'i, átbeszéli a dolgozókkal! problémáikat és a termei]ás menetét és annak biztosítását, feltétlenül jobb eredmények születnek még. Ezek a lények világosan bizonyítják azt. hogy a Bonyhádi Zománcművek ben a dolgozók megállják a helyüket a termelés frontiján és a dolgozók viszonya a munkához nap, mint nap jobb lesz. A íeipinclési érfekezleíen ismét nagy kitüntetés érte az üzem legjobb dolgozóit. Eddig 4 sztaháno- vistája voilt a gyárnak, most számuk néggyel növekedett. Gyopár Ferenc elvtórs, műszaki vezető, még fiatal ember, alig 30 éves és már az üzem műszaki vezetője, Boldog, sugárzó arecal veszi át a sztahánmivsta jelvényt és ezeket mondja: — Ezt a kitüntetés! a munkásság szívós és eredményes munkájának köszönhetem, merít csak így tudtam nagyobb eredményt, elérni. — Schleer Ferenc már nem fiatal ember, felül van az ötvenen. Fiatalos rugalmassággal! beszél. — Egész szívemmel a munkáért élek. tudom jól, hogy minden művelet, minden munka, amit elvégzek, magamnak, és az összes dolgozó társamnak hasznára válik — mondotta Schleer Ferenc. Vugri'k Val'demárné mint főművezető dolgozik a gyárban, a zománcozó műhelyvezetője, m u n ik a m ó d s zc r á l a d á s - sál elérte azt. hogy csupán egy7 dolgozó van, aki 100 százalékon alul teljesít. Több igen értékes újítás fűződik a nevéhez. Külön kitüntetés számára az, hogy a kongresszusi, a május 1-i és az alkotmányi mim- kaversenyben elért eredményekért 3 zászló van a birtokukban. Boldogan veszi át a sztahanovista kitüntetést. Novak Györgyné a következő sztahá- novis'la ki tűnt letett, igen sok jutalomban részesült már eddig ix, 144 százalékról 16-1 százallékra emelte teljesítményét, amelyet állandóan tart. A Bonyhádi Zománcgyárban az anyagtakarékosság a 'legfontosabb kérdések egyike. 1950 szeptember 1- ltől 1951 szeptember 1-ig az anyag! a- karékossóg terén is hatalmas eredményeket értek el. Becsomagolt hulladékból. amit azelőtt már másra nem használtak fel, nagyszerű játékóráit, különböző cikkeket gyártanak, aminek a le\'érméit értéke több, mint 1 millió forint. A Gazda-mozgalom beindításával kapcsolatban Gazda-hetet rendeztek és máT az első héten 37 újítás érkezett be 50:000 forintos értékben. Természetesen ezenkívül áll a műszaki vezetőség '’további kezdeményezése a Gazda-mozgalom teljes sikeréért. A Gazda-mozgalom keretén belül párosversenyre hívták ki a Sionontor- nyai Bőrgyárat, hogy a takarékossági mozgalmat ezáltal is magasabb nívóra emeljék. A legjobb eredményt mindig a zománeozó-műhely érte el, amely7 naponta 50 kiló zománcanyagot takarít meg. Jól dolgozik a pártszervezet, hogy7 ezeket a feladatokat biztosítani voltak képesék és meg is oldották. Papp elvtárs, a pártszervezet titkára maga is lelkes újító, akinek eddig már 4 újítását fogadták el, mellette áll a műszaki vezető elvíárs is, akinek nagyon sok újítása valósult meg eddig több, minit 50.000 forintos gazdasági eredménnyel. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A. tömeges munkáselbocsáíások növelik a dolgozók ellenállását Jugoszláviában A titofasiszta rendszer olyan nyo-! mórba döntötte országunk dolgozott olyan hallatlan terrort, munkanélküliséget, éhséget és gazdasági züllést zúdított a népre, amilyenre még a há- borúelőtíi Jugoszlávia legnehezebb éveiben, sőt még a háború alatt sem volt példa. Jugoszlávia városaiban és falvaiban ma a munkanélküliek százai lézengenék. így például Macedóniában egyik napról a másikra minden indokolás nélkül 5,762 munkást bocsátottak el. Ezek a dolgozók sehol sem kaptak munkát. Hogy miképpen történik az elbocsátás. azt a következő példa is mutatja: a Béla Palánk« pályafenntartás nyolcadik szektorán nemrégiben elbocsátottak három olyan munkást, aki már 15—20 év óta dolgozik a vasútnál, mind a hármat azért küldték el, mert egészségügyi vizsgálatra mentek, hogy olyan munkát kapjanak, amely megfelel egészségi állapotuknak. Ez világos bizonyíték, hogyan bánnak a iltoisták a betegekkel és a legyengült őriig munkásokkal. Nem ritkák az olyan esetek, amikor a titoisták közvetlenül a nyugdíjazás előtt bocsátják cl a munkásokat és alkalmazottakat. Ez történt például Siroki Brijegcn is, ahol azért bocsá! tollak el egy alkalmazottat 33 évi szolgálat' után, mert 50 éves felesége néni akart úgynevezett „önkéntes fronimunkára“ menni. A titoisták ugyanígy kímélet nélkül bocsátják el a várandós asszonyokat is, akiket terhességük miaut nem dolgozhatnak, Így például Versecen a munkástanács“ az üzem Igazgatójával egyetértésben elbocsátott több jövendő anyát, akiknek a törvény érlelőiében szülési szabadság járt volna, 'többször előfordult az állami együttesben is, hogy a titoisták a terhesség hatodik hónapjában lévő nőket küldték eh sőt elvették az cicim iszerje- gyeiket is. Ilyen esetek történtek a „Kozmán Josifovski'4 textilüzemben, a bánáti állami birtokon és sok más üzemben is. Azonban semmiféle terror, elbocsátás és törvényellenesség sem törheti meg Jugoszlávia dolgoztának harcát a tiíofasiszta rendszer ellen. Az ellenállás mindjobban erősödik és egyre szervezettebb jelleget ölt. A bori hányában például több. mint 1.160 munkás nem írta alá a rabmunkára kötelező tUoi.sIa ,,munkaegyezniény“-t. Deszpotováeon a iiíoisia pribékek letartóztattak és börtönbe vetettek 10 munkást, mert ellenszegültek a „munkaegyezmény“ aláírásának. Leszkovácon a titoisták 20 munkást tartóztatlak le. akik elutasították a ..munka- egyezmény“ aláírását. Ezekkel a letar- lózlatásokkal akarják megfélemlíteni a titoisták a munkásokat, így próbálnak gátat vetni a jugoszláv dolgozók felszabadító harcának. A jugoszláv hazafiakat azonban már semmivel nem lehet többé megfélemlíteni és visszatartani a harctól, mely mind tevékenyebb és élesebb lesz. A munkások súlyos csapásokat mérnek a titoisták hadigazdaságára. így például Belgrádiján a katonai építkezési vállalatnál elégették a legfontosabb szerszámokat, a ,.Grmees‘‘ vállalatnál robbantást idéztek elő. A szabotázs miatt a munkát bizonyos időre szüneteltetni kellett. A német megszállók ellen vívott elkeseredett népfelízabadíló harcban szerzett tapasztalatok megtanították a néptöraegeket, hogy az ellenséges katonai objektumok elleni akciókkal jelentős csapást tehet mérni az ellenségre és hogy ezeknek az akcióknak mindenkor nagy mozgósító jelentőségük van. Éppen ezért a jugoszláv hős hazafiak még elszántahban folytatják a harcot, hogy felszabadítsák az országot a Tito-banda fasiszta rémuralma alól. ILICS MOMCSIL. LEVELESLÁDA Újfajta kiszolgálás a Népbolt 6 sz. árudájában Kedden délután lé: hat. A hat0s számú Népholt áruda előtt hatalmas tömeg. Gondoltam meg kellene nézni mit osztanak, hogy ilyen nagy csoport gyűlt össze. Beálltam a tömeg közé és be is kerültem a boltba. Láttam, hogy az áruda egyik dolgozója, Prantner-nak hívják, kisebb csomagokat dugdos egyik másik vevő kosarába. Kiváncsi voltam vájjon, mit lehet a csomag tartalma. Hamarosan megtudtam. Jött egy jól megtermelt idősebb nő, körülnézett és oclasugta a Prantner nevű dolgozónak a bűvös szót..; szalicil. A megszólított erre egy kisebb csomagot dugóit a kosárba. Erre én is kérek szalicilt, mire az volt a válasz nevezett részéről, „nincs kérem, elfogyott“. Magyarázom, hogy éppen az előbb vitt az a nő, akinek « kosarába dugta, mire Prantner azt válaszolja: „Ja kérem, nem mindenki kaphat szalicilt, csak az. aki paradicsomot főzött be“. Én erre válaszolva azt feletem, a íeVeségem éppen tegnap lőzött paradicsomot. A válasz az volt, ,,biztos a paradicsomot nem itt vásároltuk“. En a vitát abba_ hagytam és kijöttem az üzletből. Elhelyezkedtem az ajió mellett és ügyeltem, vájjon kap-e még valaki a kosarába szalicilt. Nen sokat kellett várni. Újabb, az előbbihez hasonló nő jött és Prantner az ő kosarába is tett egy csomaggal. Úgy látszik a Népbolt Prantner nevű kiszolgálja előtt nem minden ember egyforma és annak ad szalicilt, akinek akar. Jó volna, ha a Népbolt Központ pártszervezete és személyzeti osztálya sokkal több súlyt teletelne az ellenőrzésre és különösen az ilyen személyekre, mint Prantner „kartárs“. Nagyon rossz fényt tükröz vissza az ilyen eset a dolgozók körében és ehhez hasonló esetek nagyon gyakoriak az utóbbi időben a többi Népbolt árudában js. Kommunisták a kocsiforduló mspr/örsüásáórt indított verseny élén 1949 tavaszán vett •hatalmas lendületet a szovjet vasutasok hazafias mozgalma, az 500- as mozgalom, melynek általános elterjedése, a kocsiforduló normájának fel. emelésével, biztosította a szállítási terv példás teljesítését. Ekkoriban, az eredmények összefoglalása idején, a teherpályaudvarok nem végeztek kielégítő munkát. A vagonok állásideje felülmúlta az előírt normát és sok más1 hiányosság is mutatkozott. Ideje volt, hogy a kommunisták hozzálássanak a hibák kijavításához. — Minden lehetőségünk megvan hozzá, — mondották a Moszkva'— Kievszikaja teherpályaudvar egyik pártgyűlésén a hozzászólók — hogy pályaudvarunkat az élenjárók közé emeljük. Kö téles&ógü nk fokozni a kommunisták példamutató munkáját, fel kell számolnunk az állammal szemben fennálló adósságunkat Ugyanezen az értekezleten elhatározták, hogy ellenőrző-brigádot alakítanak annak kiderítésére, miért marad el az állomás és mik a szűk keresztmetszetei. A brigád jó munkát végzett. Megállapította, hogy az éjszakai órákban lassabban folyik aki- és berakodás, így a munka nagyrésze a nappali mű-szakok dolgozóira nehezedik. Műszaki vonalon is számos hanyagsággal találkoztak. Az éjszakai műszakban teljesen hiányzott a nevelőmunka, befejezése után a pártvezetőség rendkívüli gyűlést hívott össze, melyben élesen megbírálták azokat a parancsnokokat, akik visszavonulnak a gyakorlati munka, tói és nem veszik figyelembe az egyszerű vasutasok javaslatait. Elhatározták, hogy fokozzák a politikai tömeg- munkát, szocialista versenyt indítanak a kocsik állási idejének egy órával való csökkentéséért és a rakodási terv 35 ; százalékos túlteljesítéséért. Mindezek a határozatok tetté váltak. A vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében át kellett csoportosítani a kádereket, fokozni kellett a pártellenörzést. Egy műszaki és egy forgalmi vonalon dolgozó párt- csoportot szerveztek, melyek rendsze. résén megtartott értekezleteiken a felmerülő üzemi kérdéseket is megvitatták. Az állomás különböző részlegein megbeszéléseket, mindennapos újságolvasást szerveztek és ellenőrizték a szocialista kötelességvállaíások teljesítését. nagy figyelmet szentelt a ver- seny nyilvánosságának. A műszak őrhelyen teljesítmény-tábla jelent meg, melyre minden nap kiírták az új eredményeket. A lemaradók száma egyre csökkent. Ma már mindenki teljesíti a ráháruló feladatokat. Az élenjáró vasutasokról cikkeket írnak faliújságokban és megemlékeznek a- munkásgyűiéseken. A pártszervezet egyik legíontosabb feladatának tartotta az élenjáró munkamódszerek terjesztését. Lancsa elvtárs, a híres kocsirendező, tevékenyen vett részt a sztahánovlsta iskolák megszervezésében, s maga tanította meg elvtársait a vagonrendezés legújabb módszereire. Az állomás kommunistái igyekeznek meghonosítani az .'•szes vasútvonalakon és gyárakban bevált új munkamódszereket. A kommunista Rog. az állomás rendezési irányítója, nagyrészt komszomol- tagokból áló ifjúsági brigádja elsőnek alkalmazta Mamedov tapasztalatait. A rendezők, Zsandarova példáját követve--, szervezték át az ügyeletes munkát. Az állomás sikerei és mulasztásai ma már minden dolgozót foglalkoztatnak. Számos értékes ja.vaslatot es tanácsot terjesztenek a pártvezetőség elé, az állomás munkájának megjavítása érdekében. A pártvezetőség felhívására gyakran maguk valósítják meg javaslataikat. Bocsárnikov elv- társ, az áruraktár felügyelője, például bevezette és általánosan elterjesztette a hibát!;an garancialevél-szolgálatot. Javulás ‘mutatkozik a szállítási iratok kezelése, s a szállítmányok megőrzése 1erén is. Bocsárnikov megszervezte a mérlegkezelők versenyét, a rendelkezésükre álló súlyhatárok te'- jes kihasználásáért, a szállítólevelek kiállításával és a kirakott kocsik tisztántartásával kapcsolatos panaszok felmerülése után a pártvezetőség két- izben is foglalkozott a szállítási iroda. munkájával, majd a legközelebbi pártvezetőségi ülésen, az illetékes részleg meghívott kommunista dolgozóival együtt, elhatározták, hogy a le. hető leghamarabb kiküszöbölik a fogyatékosságokat. Ez meg is történt. A verseny lendülete a siker biztosítéka. A műhelyben tíznaponként gyűlést hívnak össze, melyen részletesen megbeszélik az egész kollektíva, s az egyes munkások újabb eredményeit, ugyanakkor megbírálják az előlorduló hibákat. A kommunisták munkája folytán a korábban elmaradt Moszkva—Kiev- szkája teherpályaudvar élretört. A vagonok állási idejét élőbb a tervnek megfelelően, majd a normához viszonyítva is lényegesen lecsökkentették. Az állomás dolgozói a békeharc fokozódásával egyre javítják áldozatos, munkájukat, ami újabb sikerekhez vezet. a műhelyek és műszakok dolgozói sztahanovista békeműszakot rendeznek, egyre újabb kötelezettségeket vállalnak, s vállalásaiknak mindenkor eleget is tesznek. s az állomás valamennyi dolgozója legszemélye_ sebb ügyének tekinti a kocsilorduló meggyorsításáért indított verseny sikerét. ami a menetidő megrövidítését, s a teherforgalom megjavítását eredményezi. Ennek érdekében úgynevezett ..sűrített ütemtervet“ dogoztak ki, mely minden szolgálati ágnál új szervezési és műszaki rendszabályokat igényelt. Az állomás kollektívája a kommunisták vezetésével harcol azért, hogy a vonatokat százszázalékosan sűrített ütemterv szerint indítsák, s kísérjék végig a pályamunkások által rendszeresen karbantartott vonalakon és hogy az ipari nyersanyagot, élei. met, a közszükségleti cikkeket szállító szerelvények — a téli fagyok idején is — zavartalanul és gyorsan érjék el rendeltetési helyüket. a Szovjetunióban Az ellenőrzés A párfszeryezel fi kemmunísták,
