Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-26 / 224. szám

TOLNAI NÄPLj» issra; MU. ÉVFOLYAM, 224 SZÁM tolnamegyei VILÁG PROLETÁRJAI I A Bl A MAI SZÁMBAN; szovjet mezőgazdasági MlidbUaég harmadik csoportja, nak útja (2. o.) — A koreai fegyverszüneti bizottság üsz- szekötfí tisztjeinek tárgyalása 2. o.) —- A Dunai Vasnni ifjúmunkás epitcii tervük teljesítésével készülnek a no­vember 7-1 első ürítésre (2. oá — Jutalmat kaptak a jó eredményt elért traktorosok i.‘i. oá — A vezetőség újjá- iilaszfásáuak tiszteletére a Tatarozó Vállalat versenyre hívta a Magasépítő dolgozóit i I. o.i A DÉFOSZ síőS2i mezőgazdasági feladatok maradéktalan végrehajtásáért DÉÍ'OSZ-szervczrteink többséce a copies, begyűjtés szorgalmazás! Ml JO munkát végzett. Nem egy községben mind például Závodon, fUreon úgy harcoltak a begyűjtés győzelméért, hogy a DÉFOSZ ve ntcáLféyAmáSkÖ,Z?tí fe,os*°tták az utcákat. A cséplőgépeket felosztot. , fáymaskozt és versenveztel- ™ Tik <ép csépel tSbbeH, mt' rffió°rLlI1fnIkvle^6t,b ,áabonál a mel'ett a DÉFrí'?'^Í)á^0SÍtÓ* raunka sédnél De1 °SZ-tagságunk több. gviie nem maradt el a személyes DÉFOSZ S T- Nem e8'y olya” I'LFU^Z vezetőségi tagunk van a rllfZeh,en' m/nt Vürga József Döb. s r,]^i h°uSegben\ °ki Ieadásút 700 uö Äf úti ♦íá?W vannak- mind Miklós M.Í XhS?yVe’k,e,.k5zs«ben' ak< 138 SfÉín.,.hl,esítclte leadását, agy Endredi István Bölcske köz- Ä^5?0 százalékban telje­sítette beadási kötelezettségét és minden felesleg gabonát bevittek a DÉFOSZ |PeJdáí mutatva az egész UL~ DeL tagsaga előtt. Ezek. a konkrét példák bizonyít ak azt hogy DÉFOSZ vezetösége- es {agsagunk többsége megér- -Te a begyűjtés fontosságát. Fel­ismertek , hogy a gabonabegyüjtés sikerrevi telével ötéves tervünk megvalósításáért, hazánk. fügtfS- lensegunk, es békénk megvédéséért aicolnak. Vannak olyan DÉFOSZ pálfaTnÍeÍnű ÍS' mÍní a P^ncehelyi, pattai, nagydorogi, ahol a vezetők kozeu egy.két szaktárs eleget tett a DÍkosl‘ele2fttSéSé"ek’ «"SS föH ÉS? SZerv«et ™ töl” totte be hivatását, nem hajtotta vegre azokat a feladatokat, amelyet* 1 ártunk elvárt tőle. y ké?daésktÖZaífbrŐ1 me^nézzük ezt a Kérdést, azt iS megállapíthatjuk hogy amellett, hogy egyes DÉFOSZ fSatoetälnk IT“ íáy véSez«k a volna , k^‘n,d ah°íyan kellett J 5 na; ^obb helyen a személyes Dél­1Z d%o%hi4nyz°,t Ä FárhlDf °SZo vezetőink. mind ™rkaS Janos Sogyiszlón, és HoL mo\/an°Si Jenaellcen’ akik még most sem teljesítették beadási köte Nézettségükét. Azok a DÉFOSZ ve" KtOIfM8va,taÄok' akik a beadás-' n hatul kullogtak, nem vették fi­meeIS?tbet- h°8y au egész közséá sze­me rajtuk van. Ezeken a helyeken nemzetien, hogy a község I be? gyűjtésben hátul kullog, ho*y a községben az osztályellenség hing íe\ aVefThÜI' akkik azt antnű ’ hagy "nem termett an"y1' mmd amit le kell adni.“ Az utóbbi időben több helver «”lÄa Df .°SZ-«ervezetJn? zásával Íl i be8yu^!es szorgalma- zasaval, ahol a kezdeti időben jó munkát végezték. DÉFOSZ szerve zeteink többségében áz a helytelen nezet ütötte fel fejét, hogy „?„c" miből I k°zsegben gabona, nincs ?et nem 7? teljesíteni. Ez a né. zet nem felel meg a valóságnak, séí ahoTl Te8yfnkbe,n °,yan köz. ”hya&,a »áaík közséíben lehet bS mee °8, hoSí minden község ben megvan az adottság arra hn<! a tervet teljesítsék ' h°áy MadifZty^ksr11*11 dSntS inh „ u gy szervezete­'forrt ^Uy.nVa- kukorica és napra­foi-So begyu,leset is szorgalmazzák Megyénkben megkezdődött a hm eSyaú'•Uk°,ri0t ami- r-ft, lassú ütemben folyik Áznn raktáS Sfi'Äf a d<£st hogy aNet vasak figyelembe, hogy meí3 a többi megyék között le van ma­radva a takarmánygabona beadásá­val. DÉFOSZ vezetőinket, de az egész tagságot nem a tétovázás kell, hogy jellemezze, hanem a szemé­lyes példamutatás mellett a beadás­ban való élenjárás és a jó felvilá­gosító munka a dolgozó parasztok között. Meg kell magyarázni, hogy az a dolgozó paraszt, aki a kötelezett­ségén felül kukoricaszállításra köt szerződést, még külön a ,,C“ vé­teli jegyes beadásra megállapított árra mázsánként 10 forint felárat és iparcikk-vásárlási utalványt kap. Aki szerződést köt, minden má­zsa után 35 forintos, aki pedig szer­ződés nélkül ad be „C“ vételi jegy­re 25 forintos pamutáru és lábbeli vásárlásra jogosító utalványt kap. A begyűjtés szorgalmazásánál DÉ­FOSZ szervezeteinknek nem kisebb feladatuk, mint az őszi szántás.ve- tési munkák végrehajtásának szor­galmazásánál. Ez a feladat időben és jó elvégzése a jövő bőséges ter­mésünket jelenti. A múlt évi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az a dolgozó paraszt, aki időben el­vetett, annak jóval több termése volt, .mint annak, aki később vetett* és beigazolódott az a közmondás, hogy ,.aki korán vet, sokat arat.“ Megyénkben igen nagy a lemara­dás. Az őszi árpát már el kellett volna vetni. A hiba az, hogy nem eléggé vettük fel a harcot a régi maradi szokások ellen és a harc helyett nem egy DÉFOSZ vezetőnk és tagunk van, akinek az a véle­ménye, hogy meg kell várni, amíg eső lesz, addig nem lehet vetni. Ez a nézet helytelen és káros. Pártunk én kormányzatunk a múlt évben is azt javasol t#, hogy mindenki ves­sen még porba is, mert ha utána eső lesz, akkor a vetés szépen ki­kel. Ezt a tanácsot a megyénk dol­gozó parasztságának zöme megfo­gadta a múlt évben és ezeknek a dolgozó parasztoknak igen jó ter­mésük volt, DÉFOSZ-szervezeteink egyik döntő feladata legyen a jó politi­kai felvilágosító munka Meg kell értetni minden dolgozó paraszttal, ne várja, hogy eső legyen, mert könnyen bekövetkezhet egy hosz- szabb esőzés és akkor majd nem tudnak időben elveftii. Minden per­cet használjanak ki, vessenek kora reggeltől késő estig, hogy még az esős idők beállása előtt a vetőmag a földbe kerüljön. Ebben a munká­ban példát kell mutatniok DÉFOSZ vezetőinknek és az egész tagság­nak. Ők legyenek az elsők, akik a községben az őszi munkákat elvég­zik. Szervezzenek szervezeteink hosszúlejáratú versenyeket a fel­adatok megoldására. Az egyéni példamutatás és a jó politikai felvilágosító munka mel­lett DÉFOSZ szervezeteink leplez­zék le az osztályellenséget, a kulá- kokat, akik a gabonát elrejtik, hogy ezzel megkárosítják közellátásun­kat, szabotálják a terveink végre- hajtását. Nem vetnek, a krumplit, kukoricát feketén adják el. A feladatok végrehajtása akkor lesz sikeres, ha minden DÉFOSZ. tag megérti, hogy Pártunk joggal elvárja ^ tőlük, hogy a munkák el­végzésében az elsők legyenek, hogy kérlelhetetlen harcot vigyenek az osztályellenség ellen. Ha ezt meg­értik vezetőink és az egész tag­ság, akkor Pártunk vezetésével gyorsabban végre fogjuk hajtani az előttünk álló feladatokat, amivel nagyban hozzájárulunk ötéves ter­vünk megvalósításához, győzelemre visszük a mezőgazdaság átszerve­zését, nagyban hozzájárulunk a nagy Szovjetunió által vezetett bé­ketábor megerősítéséhez, békénk megvédéséhez, Kócs Árpád DÉFOSZ megyei titkai'. r Uj ötletek segítik a Gazda-mozgalom kiszélesítésé\ a Bonyhádi Cipőgyárban Az anyaggal való takarékoskodás, nak egyik legegyszerűbb módja a Gazda elvtárs kezdeményezése. Ami­kor elgondolását napvilágra hozta sok munkás a homlokára csapott: miért is nem jutott ez az egyszerű dolog eddig is eszébe! De most, hogy eszükbe juttatták — máris ezernyi kitűnő ötlet merül fel, máris hatal­mas eredmények mutatkoznak a ta­karékosság terén megyénk üzemei­ben is. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói és műszáki vezetői konkrét tervet dol­goztak ki a mozgalom kiszélesítése érdekében. Komplex-brigádokat ala­kítottak, amelyek a gyár legeldugot­tabb részében is felkutatja a hulla­dékanyagot. A műszaki dolgozók a gyártási technika megváltoztatásával hatalmas mennyiségű felsőbőr anya­got takarítanak meg. Javaslatot tet­tek az illetékes központ felé, hogy az eddigi gyártási eljárás helyett a férfi vadászcipökbe a csukott béka­nyelv helyett széles, lengő nyelvet, a végig börbdlés helyett pedig a fej­be «ros középvásznat használjanak. Ezzel a két módosítással a meg­takarítás importanyagban 363.000 forint, amihez még hozzá jön a könnyebb megmunkálás miatt munkabérben mutatkozó megta­karítás. Ezzel az eljárással minőségi vissza­esés nem áll elő, sőt javulás mutat­kozik. Az eddigi gyártás helyett a helyes módszerre való áttérés felső­bőrből 16.000 kvadrát megtakarítást jelent, amely újabb 5.500 pár vadász- cipő gyártását teszi lehetővé. Megtakarítható még 53.760 kvad­rát marhahasítés bélé*, ami 6.720 pár férfi íél szárbéléshez ele­gendő. Mindezek mellett még egvéb hulla­dékanyag felhasználási lehetőséget is nyújt ez a módszer, amely újabb 40.000 forint megtakarítást jelent a Gazda-mozgalom keretén belül. A nagyarányú javaslat most van elbírálás alatt a központban. A gyártástechnika megváltoztatását szolgáló javasfiat elkészítésében igen nagy szerepe von az üzem többszörös újítójának, Kiss Fazekas Pál gyártás- irányítónak, aki fáradtságot nem kí­mélve dolgozik azon, hogy az anyag­takarékosság területén az üzem mi­nél nagyobb eredményeket érhessen el, Takarítsuk be az őszieket, gyorsítsuk meg: a vetést! A cséplési munkálatok befejezése után termelőszövetkezeti csoport­jaink példáit látva, egyéni dolgozó parasztságunk is nagy lendülettel fo­gott az őszi vetések talajának elő­készítéséhez és a növények betaka­rításához, hogy azok ne késleltessék az őszi vetések időbeni elvégzést'. Megyénk területén termelőcso­portjaink közül a dombóvári já­rás termelőcsoport jaí h aladnak példamutatóan a kukoricaszedés­ben. Kukorícavetésűknek 52.8 szá­zalékát takarították már be. Az egyéni dolgozó parasztságnál ez­zel szemben nagy lemaradás mutat­kozik, mert a legutóbbi kiértékelés azt mutatja, hogy az ossz kukorica­vetés területüknek 5.4 százalékát ta­karították csak be. A kukorica . betakarításánál a gyönki járás termelőcsoportjai halad­nak a második helyen, vetésterüle­tüknek 23.6 százalékáról takarították be a termést. Itt már komolyabb elő­rehaladás mutatkozik a járás egyéni dolgozó parasztjai között. Ők már 38 százalékát takarítot­ták be kukorícavetésűknek. A paksi járás termelőcsoportjai a harmadik helyen állnak a kukorica betakarítási munkálatokkal. 11.3 szá­zalékát takarították be a legutóbbi kiértékelés szerint. A napraforgóbetakarításban a gyönki járás halad az élen, ahol a termelőcsoportok 90.7 százalékát takarították be a nap­raforgóból, az egyéni paraszt­ság pedig már 100 százalékban elvégezte a napraforgó szedését. A második helyen a szekszárdi járás áll, a termelőcsoportok 90.9 száza­lékra, az egyéni dolgozó parasztság pedig 50 százalékban végezte el a napraforgó szedését. A bonyhádi já­rás termelöcsojjortjai is jó eredmé­nyeket értek el a napraforgó szedé­sében, vetésterületük 82.5 százaléká­ról takarították be a napraforgót, az egyéni dolgozó parasztság is közel 100 százalékban végezte el a napra­forgó szedését. Ezen a téren a legnagyobb lemara­dás a dombóvári járás termclöcso- portjainál mutatkozik, míg az egyé­ni doLgozó parasztság 74 9 százalékát takarította be a napraforgó termésé­nek, addig a termelőcsoportok mind­össze 10 százalékát takarították be, amint azt az utóbbi jelentés kimu­tatja. A paksi, tamási termelőcsopor­tok, valamint Szekszárd város ler- melőcsoportjainak is nagyobb súlyt kell fektetni, mind a napraforgó, mind az égj, db növények betakarítá­sára," hogy példájukkal magukra von­ják az egyéni dolgozó parasztság fi­gyelmét és ezen keresztül elősegít­sék az őszi vetési munkálatok idő­beni elvégzését. Az őszi növények betakarítása mel­lett nagy lendülettel indult míg me- gveszerte az ősziárpa vetése is. Ezen a téren legjobb eredmény a tamási járásban mutatkozik, ahol az ősziárpa vetésterület­nek a termelőcsoportok 70.2 szá­zalékát, az egyéni dolgozó pa­rasztság pedig 79 százalékban vetették már be ősziárpával. Szekszárd város termelőcsoportjai is elvetették már az ő&ziárpa vetési előirányzatuk 84 százalékát. Itt az egyéni dolgozó parasztságnál mutat-: kozik komoly lemaradás, mert az előirányzott vetésterületnek 16.3 szá­zalékát vetették be. A szekszárdi, paksi, gyönki és dombóvári járás termelőcsoportjainál komoly lemara­dás mutatkozik az ősziárpa vetése terén. Vetési tervük előirányzatának még 30 százalékát sem teljesítették. Az egyéni dolgozó parasztság is alig érte el vagy haladta meg a 20 száza­lékot, az árpa vetési tervteljesítésé­ben. A németkéri Új Élet termelőcsoport elkészítette vetéstervét Németkér az őszi felfejlesztés során szövetkezeti község lett, A dolgozó pa­rasztok több, mint 75 százaléka belé­pett a meglévő term elő csoportokban, vagy újakat alakított. Az újonnan alakult termelőcsoportck nagyrésze az I. típusú alapszabályai szerint kezdte meg a működést. Az Uj Élet I. típusú termelőcsoport­nak az első feladata az volt, hogy el­készítse a vetéstervét. Minden egyes tag elkészítette a saját vetéstervét, sa­ját belátása szerint, a minisztertanács határozatainak megfelelően. A tagok vetéstervét az intézőbizottság felülvizs­gálta és összesítették. Tóth Menyhért, aki 15 hold földjével lépett a csoport­ba, a többi között 3.5 hold búzát, 1 hold rozsot, Ősziárpát és zabot vetett be a vetéstervébe. Az Uj Élet a tagok vetésterve alapján 100 holdon termel búzát. Az Uj Élet tagjai nemcsak az őszi, hanem a tavaszi vetéseiket is tervsze­rűen készítik, ami a tagok egyéni ter­vein alapszik. A tagság már most hoz­zálátott a tavaszi vetésterv elkészíté­séhez, hogy a terv végrehajtására jól fel tudjanak készülni. Az őszi vetés­terv elkészítése után megvitatták a föld trágyázását. A tagság elhatározta, hogy minden tag a földje nagysága arányában veszi ki a részét a trágyá­zásból. Minden tag akkora mennyiségű trágyát köteles a földre kihordani, amennyi földje van. A csoporton belül megszel'vésték a munkacsapatokat is. Ezt úgy oldották meg, hogy az egy utcában lakó tagok együtt alkotnak egy munkacsapatot. Az ilyen módon való csoportosítás igen nagy erőtartalókosságot jelent, mert így az egyik faluvégről nem kell a másikig menni a munkacsoport tag­jainak, amikor munkába indulnak. Minden munkacsapat egy csoportveze­tőé választott, aki naponként értesíti a csoport tagjait a következő napi munkáról. A németkéri Uj Élet tagjai nem sok­kal az alakulásuk után megkérdezték az alapszabály szerinti működést. Ez bizonyíték arra, hogy a tagok egy per­cet sem akarnak késni a nagyüzemi gazdálkodás előnyei kihasználásával. A rövid működés ellenére már veszély fenyegeti a csoport egységét. Ez a veszély ott mutatkozik meg, hogy fenn­áll az egyenlősdi veszélye. Most a ve- íőszánfásnál nem fektetik nyilvántar­tásba, hogy ki mekkora területet szán­tott fel. Csupán annyit jegyeztek fel, hogy melyik tag mennyi időt dolgo­zott. Ezt a hibát sürgősen számolják fel az Uj Élet tagjai, mert ez gálát vet az elé a fényes jövő elé, amit a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül ér­hetnek el. Az Albán Munkapárt központi bizottsága jóváhagyta az első albán ötéves terv direktíváit Tirana (ATA). Az Albán Munkapár! közpouli bi­zottságának 1 I. teljes üléséről a kövei- kezű közleményt adlák ki: Ittöl szepiember 21 én iil: össze :iz Albán Munkapárt központi bizottsá­gának ti- teljes illése,, Enver Uodzsa cívlárs, a Pár: főtitkárának elnökiésé- vel. Az. ülés résztvevői meghallgatták, megvitatták és jóváhagylak a politikai bizottság jelentéséi az első állami öl- éves lerv 10ö1 — 1!iöö. direkliváirrl, amelvel Enver ltodzsn elvlárs. a Pár! főtitkára lerjeszletl elő,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents