Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-23 / 221. szám (222. szám)

IflM SZEPTEMBER *3 n n p l o 5 A tervkölcsön és a békekölcsön új utakat, iskolákat, bölcsődéket, falvak villamosítását jelenti Tolna megye dolgozóinak Sági János 540 százalékos teljesítése után még beadott 340 kiló gabonát A tolaamegyei dolgozók százszoro­sán kapták vissza a terv- és a béke­kölcsön jegyzett összegét. Ez már a sorsolásnál is bebizonyosodott. A Simontornyai Bőrgyárban 39 dolgozó nyert. A Tolnai Textilgyáriban 12 dolgozó, míg Szekszárdon 551-en több, mint 100.000 forintot nyertek a legutóbbi tervkölcsön sorsolásnál. De nemcsak ezek a számok mutatják meg, hogy a dolgozók visszakap­ják a pénzüket, hanem az a sok al­kotás is, mely Tolna megye terüle­tén a tervkölcsön-jegyzés óta léte­sült. Tolna megye rendkívül elmaradott volt a villamosítás terén. A tervköl- esön azonban nagy változást hozott «zen a téren. Már a jegyzés hónapjában 4 községet villamosítottak, de 1949- ben még újabb 4 községben fe­jezték be a villamosítást. Ugyancsak 1949ben egy gépállomást és egy termelőcsoportot js bekapcsol­tak a villanyhálózatba. Ezt követő­ké újabb 7 községet, 6 gépállomást, 3 fcermelőcsoportot és 3 állami gaz­daságot kapcsoltak be a villaaiyháló- zatba. A villamosítás tette lehetővé azt is, hogy a Tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetnek villám o-sener- gia meghajtású gépei vannak a mű­helyekben. A aiagyar y t villamosí á tehetővé tette, hogy a tervkölcsön- jegyzés óta Tolna megyében 17 mozi nyíljon meg. De ebben az évben még újabb 8 filmszínház fogja kielégíteni a dolgozók kultúrigényét. Közel 1 millió forint beruházás­sal 52 kultúrotthon és kultúrszoba kezdte meg működését. Ebben az évben újabb 28 kultúrott- hont adnak át a dolgozó parasztok- naík. A tervköl'csönjegyzés óta 83 díaiikffvetítőgépet is kapott a megye és ölyan helyire is eljuttatják a fii- tneket a szabad föld téli esték kere­tébe®, ahol eddig nem volt vetítés. Közel negyedmillió forint beruházás­sal járási kultúrotthon épül Szekszár- <kxn­A dolgozó parasztok megszerették te. községeikben a népkönyvtárakat is. A tervkölcsön-jegyzés óta 110 könyvtár létesült a megye terü­letén, A könyvtárak mintegy 35.000 könyv­vel rendelkeznek. Olvasótáborukba mintegy 15—17.000 dolgozó tartozik. Ezenkívül 15 gépállomási és 20 ál­lami gazdasági könyvtár létesült. Ezeken kívül ebben az évben még 20 újabb könyvtár nyílik meg a me­gye különböző, területén. Ezek a kulturális beruházások tették lehe­tővé, hogy Tolna megyében mintegy 300 kultúrbrígád mű­ködik és népszerűsíti a terme­lésben élenjáró dolgozókat. A lolnamegvei dolgozó parasztok­nak nagy segítséget nyújtanak a gép­állomások. A tervkölcsön-jegyzés óta a megye területén 6 új gépállomás épült, a többi gépállomás gépparkját pedig kibővítették. Ez tette lehetővé, hogy több, mint negyvenszer nagyobb^, területen lehetett gépi erővel elvé­gezni az aratást az idén, mint ta­valy. Az idén 4048 vagonnal csépeltek le több gabonát a tolnamegyeí gépállomások cséolőgépeí, mint tavaly. Ugyancsak a megye dolgozó pa­rasztjainak nyújt nagy segítséget a Varsó (MTI): A varsói körzet katonai bírósága a napokban tárgyalta T. Rostworowski és S. Nawrocki jezsuita rendtag. vala­mint A. Stanowski, W. Goraczko és A. Soldrowski, lengyel katolikus pap bűnperét. Nevezettek vezető beosztásba^ mű­ködtek az úgynevezett Sodalicja Ma- rianska lengyel katolikus szervezet­ben és egyházi tevékenység leple alatt valójában a népi demokratikus állam rendszer alapjai ellen irányuló akna­munkát fejtettek ki. Működésükben kapcsolatot tartottak fenn az angol- amerikai imperialisták kémszerveze_ teixelr. és, az ország területén működött földalatti szervezetekkel, így a többi között a Win-nel. A körzeti katonai bíróság bűnös­nek mondotta ki a vádlottakat a vád­közeljövőben megnyíló dunaföldvári közúti és vasúti összekötő híd is, amely a Duna-tiszaközi és a Dunán­túl keleti részének forgalmát fogja lebonyolítani. Emellett új utak is vannak a megyében. Gyorsan épül a 6-os gyorsjáratú műüt, két gépállo­máshoz pedig bekötőutat építettek. Tolnanémediben, Mázán és Pakson a községen belül is volt útépítés. Ugyancsak Szekszárdon is számos utca új burkolatot kap. Több új iskolát is kapott a megye. A meglévő isko­lákat pedig részben kijavították és bővítették. A bálaszéki, az alsónyék*, a szed rest és a tamási iskolák pedig fürdőt kaptak­Grábócon bölcsőde nyílott. Pincehe­lyen szociális otthon építése folyik, Iregsszemcsén épül a gyógypedagógiai intézet. De sorolhatnánk meg *z eredményeket, épülő országunk nagy­szerű alkotásait, melyek láttán mondta Búzás Gáspár bonyhádi tszcs-tag: „Százszorosán kaptam visz- sza azt, amit adtam a nép államá­nak." iratban felsorolt pontokban és P°s' tworowskit, valamint Nawrockit 12— 12 évi, Goracakot 8 évi, Stanowskit és Soldrowskit 7—7 évi börtönbünte­tésre ítélte. Tömegtüntetés Ottawában Kanadai demokratikus lapok jelen­tése szerint az Atlanti Tanács otta-. wai ülésezése során heves tünteté­sekre került sor a támadó jellegű at­lanti paktum ellen. A tüntetők felira­tos táblákat vittek magukkal, ame­lyeken a következő jelszavak voltak olvashatók: „Le az Atlanti Paktum­mal!" — „Békét akarunk!" — „Jen­kik menjetek haza!" „Öthatalmi bé­keegyezményt követelünk!" Hasonló tüntetésekre került sor az ottawai amerikai nagykövetség előtt is. Száz és száz példa bizonyítja, hogy mennyire előnyös az. amikor dolgozó parasztjaink felesleges gabonájukat be­adják ,,C vételi jegyre: teljesítik be­csületbeli kötelezettségüket. A ,,C" vé- teli jegyre beadott gabona után járó külön díjazás, a mázsánkénti 75 forin­tos vásárlási utalvány, a szabadörlés, nvind olyan kedvezmények, amelyekre minden dolgozó parasztcsaládnak szük­sége van. Éppen ezért ott, ahol megfe­lelően tudatosítják a dolgozó parasz­tokkal a kedvezményeket, szívós nép­nevelő munkát végeznek és gondoskod­nak a szemléltető agitációról, a dolgo­zó parasztok szívesen beadják feles- leges gabonájukat ,.C" vételi jegyre. Páli György 8 holdas sióagárdi dol­gozó paraszt azért teljesítette jóval fül beadási kötelezettségét, mert nem akari elesni ezektől a nagy kedvezmények­től. Horváth Józscfné 5 holdas tolnai dolgozó paraszt asszony is azért adott be „C" vételi jegyre két és fél mázsa búzát, hogy az érte járó kedvezmények által élete sorsát még jobbra fordít­hassa. A csépié« megyeszerte befejeződött. Kiosztották a cséplőmunkástoknak a részkereseteket: munkájuk gyümölcsét. A cséplőmunkások nagy része ezzel nem elégszik meg, hanem még többet akar munkájáért, amire meg is van a lehetősége. legtöbb cséplőmunkás így gondolkodik: ,,Ennyi gabonám termett, ennyit kerestem a cséplőgépnél. Vető­Boros János, a dombóvári TÜZÉP telepvezetőbe és társai, Lőrincz Gyu­la pénztáros, Durci János auyagki' adó, Cséplő László alkalmi fuvaros és Vígh Ferenc raktáros nagyobb- mennyiségű szenet, cementet, meszet, cserepet és téglát feketéitek el. Bo­ros János telepvezető megbízta Cséplő Lászlód, és Durci Jánost, hogy a dolgozóknak szállítsák lakásukra a megrendelt szenet. Cséplő László és Durci János szállítás közben na- gyobbmennyiségű szenet elloptak és azt összegyűjtötték. Majd az össze­gyűjtött szenet a többi társaikkal karöltve elfeketézték. Boros János telepvezető így élt vissza a dolgozók bizalmával, A megyei bíróság büntető tanácsa magra és fejadagra még szükségem van ennyi gabonára. így tehát még fe­leslegem is marad. A feleslegemmel mit csináljak?... Beadom ,.C" vételi jegyre, mert akkor még vásárlási utal­ványt és szabadőrlési engedélyt is ka­pok." így gondolkozott Sági János 4 hol­das sióagárdi dolgozó paraszt is. Saját munkája mellett cséplőgépnél dolgo­zott, ahol elég szépen kerestek, és így tellett miből beadni. Sági János a 4 hold földje után 540 százalékon leiül lel jesít ette beadási kötelezettségét. Ezen felül a cséplőgép keresetéből még beadott 340 kiló kenyérgabonát „C" vételi jegyre. Döbröközön is számos cs ép lomunk ás beadta keresetének egy részét ,,C" vé­teli jegyre. Pét Lajos 226 kiló búzát és több, mint 1 mázsa rozsot adott be „C ' vételi jegyre. Pót Lajos ezáltal ér­tékes iparcikk vásárlási utalványhoz és szabadörlési engedélyhez jutott, amellett, hogy gabonáját mintegy 20 forinttal magasabb áron vette át a földinűvesszövetkezet, mint az ,,A" én ,.B’ jegyre beadott gabonát, Pesszer Lajos is közel két és fél mázsa ke­nyérgabonát adott be ,,C" vételi jegy­re. Ezzel nemcsak saját anyagi elő­nyeit gyarapította, hanem megpecsétel­te békeakaratát is, mert a több gabona éppen olyan fontos alapja ötéves ter­vünk sikerének, mint például a szén- termelés fokozása. közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt Boros Jánost 8 hónapi börtön­büntetésre, 300 forint értékű va gyonáaak elkobzására és 300 fo­rint pénzbüntetésre ítélte, míg Durci Jánost 7 hónapi börtön­büntetésre, 3 évi közügyektől való el­tiltásra és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. Cséplő Lászlót 5 hónapi bör­tönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Lőrincz Gyulát és Vígh Fe­rencet pedig 3—3 hónapi börtönre ítélte, mint főbüntetésre, mellékbün­tetésként pedig Lőrincz Gyulát 800 forint pénzbüntetésre, míg Vígh Fe­rencet 300 forint pénzbüntetésre ítélte. ítélet a Sodalicja Marlaoska katolikus szervezet kötelékében áüasellenes tevékenységet kifejti papok feünperében ítéletet hozott a bíróság a dombóvári szénfeketézők ügyében A negyvennyolcas forradalmi hadsereg születésnapja Qsdzhárom esztendővel ezelőtt, ^ 1848 szeptember 29-én a pá- ltozdi véráztatta csatatéren diadal­mas ütközetben, nehéz harc tüzében kovácsolódott ki, született meg az 1848—49-es szabadságkarc forradalmi néphadserege — az a hadsereg, amely később annyi legendás hírű, győztes csatában emelte magasra a népsza­badság zászlaját. A pákozdi csata volt az első nagyobb ütközet, ame­lyet a honvédsereg a szabadságunk­ra törő zsoldos hordák ellen vívott weg, s joggal tekinthetjük ezt a na­pot a dicsőséges 48-as forradalmi hadsereg születésnapjának. Ezért ünnepeljük e napon — ez évben első Ízben és ezictán minden esztendőben <—a kossuthi vörössipkás sereg méltó utódjának, felszabadult népünk füg­getlenségét őrző néphadseregünk ttapját. As egykori újságok cikkeiből, tu- dúsításaiból, az országgyűlési beszé­dekből s a feltárt levéltári okmány­anyagból világosan kirajzolódik e nap történelmi háttere, elénk tárul az a tűzdelem, amelyet Kossuth — és vele együtt a radikálisok, az egész haloldal — a honvéd hadsereg meg­teremtéséért folytattak. Kossuth már jóval Jellasich táma­dása, előt-t rámutatott arra, . hogy a nemzetnek id.jében fel kell készülnie a bécsi reakció, az ellenforradalmi erők támadó kísérleteire, ha meg akarja őrizni kivívott szabadságát. „Ha készülünk, nem fogunk meg- ámadtat ni — írta — ha nem készü­lünk, megtámadtatunk. A gyengéi, békéje kegyelemtől függ. Az erős békéje biztosítékát önmagában hord­ja,. Alvótól, ha bár óriás is. senki sem fél. Az erőssel alkusznak, a gyengének parancsolnak. Készület- lerrség több mint gyengeség. Készü- le'tlenség biztos halál“. ■ Kossuth figyelmeztető szavai elle­nére sok huza-vona, a reakciósok, a feudális nagyurak és érdektársaik szabotázsa akadályozta a honvéd­sereg gyors kifejlesztését, úgyhogy amikor Jellasich 1848 szeptemberé­ben rátört hazánkra, a déli határon mindössze hatezer főnyi sereg állott és e sereget is — a később levál­tott — áruló tábornokok harcnél­küli hátrálásra parancsolták, utat engedve Jellasich vad hordáinak az ország belsejébe. Us e ; kegyetlen martaíóchad — amerre csak elvonult — szertelenül pusztított, fosztoga­tott. „Mindem.ellett, hogy a községek, amelyekbe a sereg érkezett — írja Horváth. Mihály, a kor nagy törté­netírója a Jellasich-horda dúlásairó! — ingyen kötelezteitek az élelmet kiszolgáltatni ... a ' rabló nép azokat minden marhájától megfosztotta. És miután a ragadmányból ellakoztak, csoportosan rohantak a házaiéra, a ládákat, szekrényeket feltörték s azokból nemcsak minden pénzt, ha­nem a ruhaféléket is — az élelmi­tárból pedig minden élelmiszeri, réz- és vasedényt elraboltak .. Jellasich serege elbizakodva tört előre, tisztjei már annyira biztosak voltak a győzelemben, „olyan meg vető lenézéssel vélekedtek a magyar sercaről, hogy miként az elfogott le­velek tanúsítják, egyenesen Pestbe utasították az október első napja után hozzájuk intézendő leveleket“ — hja az egykorú krónikás. Kossuth e válságos napokban is ret ten tehetetlennek mutatkozott. „Vé­deni fogjuk a. fővárost, ha kell. úgy kerül a sor, fogunk állítani bariká­dokat ... és nőink kezéből nem fog kiányzani a, forró víz és olaj' ­_ mo ndotta kitörő lelkesedés közepette a képviselőház szeptember 16-i ülé­sén. Három nappal később Kossuth hír lapja hasábjain e lángoló szavakkal fordul a nemzethez: ,,Fegyverre ma gyár! Életedért, becsületedért, ha­zádért. házadért, ősi tűzhelyedért., a földért, amely táplál, amelyet véres verejtékkel műveltél... Fel, fel fegy­verre magyar! Aki a törvénynek nem engedelmeskedik, az áruló! Aki pedig áridó, azt el kell fogni s a törvé­nyek elébe kell szolgáltatni. Hazánk mindenünk. A hazát meg­menteni. első kötelesség! A hazát megmentve magunkat mentjük meg1'1 Hasonló lelkesítő szavakkal for­dulnak a nép széles tömegeihez a munkások újságja hasábjain Táncsics Mihály és Tóth Móricz: „Egy hóhér, egy népgyilkos jön ellenünk és ez nem más, mint Jellasich. Jellasich megbízatott arra, hogy hazánkban állítsa vissza az előbbi állapotot... Ezelőtt ti csak fizettétek a porciót, olyan Jellasich féle emberek pedig azt elherdálták, a ti javatokra abból csak egy garast sem fordítottak és egy; garasról sem számoltak. És Jel­lasich ezen állapotot akarja vissza­hozni. .. Üldözzétek őt és követőit, ver jétek ki az ellenséget!“ Petőfi Sándor az egyenlőség! tár­sulat nevében így szól Magyarország lakosaihoz: „Bánat és harc szól belőlünk: olya­nok a mi szavaink, mint mikor a szél belesüvít a félrevert harang zú­gásába. Tűz van, tűz van ... Nem egy falu, nem egy város, hanem az egész or­szág ég. Fölharangozzuk az egész nemzetet, Talpra legények! Ha most föl nem keltek, feküdni fogtok a vi­lág végéig!“ „Élet vagy háláik1 című versében pedig így szólítja hadba népét a nagy költő: „Föl hát magyar nép e gaz csorda ellen, Mely birtokodra, s életedre tör Föl egy hatalmas, egy szent háborúra, Föl az utolsó ítéletre, föl! A századok hiába birkóznának velünk és mostan egy év ölne meg? Oroszlánokkal vívtunk hajda­nában. És most a tetvek egyenek-e meg?" Kossuth, Petőfi, Táncsics és a töb­biek hívó szavára fegyverbe szállt a nép! A magyar nép hazaszeretete, for­radalmi szelleme, harci elszántsága so­ha rém látott méretekben bontakozott ki: ,.. ., A magyar megérezte a maga idejét, a magyar látja, hogy mi erő van benne s ez őt egy meggyőződésre ve­zette. hogy tiidnillik háromszáz esz­tendős nyomás által élsz end eritve azt vélték, hogy az oroszlán meghalt. Az oroszlán csak aludt, s a vész felébresz­tő és a hosszas alvás nemcsak, hogy meg nem gyengítő erejét, hanem pi­henten áll'az készén megvívni a pokol­lal is. ha kelt' — mondta Kossuth egyik beszédében. Népfelkelők és parasztok, munkások, iparosak diákok ezrei és ezrei öltötték magúikra a nemzetőr ruhát, s megszü­letett a nép ajkán a szabadságharc gyönyörű dala: „Kossuth Lajos azt izente ..“ Jókai Mór így ír egyik könyvében a népfelkelésről: szűrös földművesek, hosszú ra- dakra pántolt kaszákkal, kisvárosok iparos népe, jámbor vadászpuskákkal vállaikon, köztük egy-egy kis csoport nemzetőr búzavirágszín dolmányban, nehéz szuronyos puskákkal... közén spekérsorok ... miken asszonyok ültek, kik férjeik után enni-innivalót visz­nek ... Amely falun egy csoport keresz­tül vonul, ott a férfilakosság rögtön csatlakozik is hozzá. Nem kell sok toborzás. Egy dal, egy „Éljen a haza!“ rivallás, s már száz, meg száz ember jön elő vasvillával, vadászpuskával és megy c többivel." A szabadság zászlaja alá tóduló ez­rek özönét azonban élelmezni, felsze­relni. kiképezni — megszervezni keli. Kossuth javaslatára létrejön az orszá­gos honvédelmi bizottmány, a szabad­ságharc vezetésének legfőbb forradalmi szervezete, s álén Kossuth-tal éjt-nap- pallá tévő szervezési munkát fejt ki. A nagyíramú munka eredményeként napról-napra nő a honvédség létszá­ma, gyarapszik felszerelése. Kossuth felhívá6ára egymás után érkeznek haza a külföldön szolgáló magyar csapatok, hogy száz veszéllyel dacolva siessenek a megtámadott haza védelmére — mint Lenkei kapitány legendáshírű százada. A hadsereg soraiban egyre fokozódik a forradalmi hangulat, a harcos elszánt­ság lelkes tüze. „Lenkei kapitány szá­zada megmutatta az utal — írja Kos­suth a katonákhoz intézett felhívásá­ban. — Megmutatta miként kell a hű magárnak cselekedni. Hazajöttek . .. s amint az országba értek, azt mond­ták: Most pedig vitéz kapitányunk ve­zessen az ellenségre! Vezessen az áru­lókra, akik magyar hazánkat gyilkolok háládat! anul.“ Hatalmas, mozgósító, lelkesítő mun­kát fejt ki a Jellasich-csal farkassze­met néző honvédsereg soraiban a már- riuci ifjúság két vezére: Petőfi Sándor 1‘öpírataíval és Vasvári Pál. Tettekre, harcra buzdítják a honvédeket, lelep­lezik a katonák előtt a tisztikarba be­furakodott ellenséget, eltávolításukat követelve. Petőfi, Vasvári, továbbá a kormánybiztosok és a leglelkesebb tisz­tek, mint Perczel Mór és társainak e lelkes agitációs munkája igazi forra­dalmi szellemmel töltötte meg az állan­dó visszavonulás miatt elégedetlenkedő honvédeket és ezzel a győzelem leg­fontosabb előfeltételeit teremtette meg. Vasvári Pál a csata előestéjén írt le­velében így jellemzi a honvédsereg hangulatát a csata előtt: „Fejérvárról tegnap a Vclerieei-tó mellé vonultunk vissza. Seregünk már ide nehezen akart jönni, s általános a hír, miszerint in­nen tovább hátra nem fog vonulni. Itt győzni vagy meghalni kell!.,. A sereg lelkes és elhatározott. A honvédek a sorkatonákkal vete­kednek. A velencei positional a 7-es honvéd zászlóaljai tartalék seregnek rendelték és az egész tisztikar felzúdult, misze­rint ők nem azért jöttek ide, hogy há­tul strázsáljanak, hanem hogy a tűz­ben küzdjenek és kérték magukat a legelső sorba állíttatni... Ma alkalmasint eldöntő csatánk lesz. Jellasich a fehérvári szőlők közt. hoz­zánk igen közel van. Táborunk elkese­redett, dühvei várja ,.. 7 öbbet most nem irhatok. Isten vele­tek, Vasvári Pál. U i. ... Nem kérvény, nem jog dönt már, hanem az igazság dühös ereje a csatában." Ilyen hangulatban, a lángoló haza- szeretet hevétől, az ellenség iránti izzó gyűlölettől fűtve vívta ki első csatájá­ban fényes diadalát a fiatal, alig ki­képzett újonc honvéd hadsereg Jella­sich állig felfegyverzett, rablásra, pusz­tításra éhes martalóc hada felett. ,.A győzelemnek nagy volt a hatása erkölcsi tekintetben, jobbára újonc se­regünkre. Ez a csatatért eként első megütközése alkalmával is diadalmasan megtartván, önérzetében. bátorságá­ban, harcvágyában felette növekedett'’ — összegezi Horváth Mihály a pákozdi csata jelentőségéi a magyar szabadság- harc történetéről írt nagy müvében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents