Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-23 / 221. szám (222. szám)
2 NAPLÓ 1951 SZEPTEMBER 2S Román munkás- és parasztlevelezők AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI IViíérf leli párfszenezefeftlíiiek, állami szerveinknek szívósan harcolni az opportunizmus ellen? jnölőcsoportba 10 kulák furákodott be nymodon. Zombán csak a párttit- kár közbelépése akadályozta meg, hogy a tanács levegye az egyik leggazdagabb kulákot a listáról, A begyűjtési munkában megmutatkozó opportunizmus következménye az, hogy például Dunaszentgyörgy és Dunai öld vár nagymértékben lemaradt. Tanácsaink nem érvényesítették a törvényt a begyűjtési munka során. Nemcsak belenyugodtak a lemaradásba, hanem maguk is az ellenség által kitalált „nem termett, nem teljesíthető“ nótát kezdték fújni. A decsd tanácselnök példája is. azt mutatja, hogy az ellenség uszályába kerülő, opportunista nézeteket valló vezető nem népünk érdekeit szolgálja, hanem a kulákok és megbízóik, a nyugati imperialisták malmára hajtja a vizet. Kiss Antal elvtárs, a decsi tanács elnöke arról beszélt, hogy „történelmi eseménynek kell bekövetkeznie áhhgz, hogy községük teljesítse begyűjtési kötelezettségét.“ Azóta a népnevelők bebizonyították, hogy nem „történelmi esemény“, hanem népköztársaságunk törvényeinek betartása a begyűjtés teljesítése. Nem egy községi tanácsnál abban mutatkozott meg az opportunizmus, hogy nem hajtották végre következe. en a begyűjtési rendeletet, nem szereztek érvényt népköztársaságunk törvényeinek és ezzel maguk is elősegítették a rendeletek lebecsülését, a lazaságok fokozódását. Számos példa van megyénkben is arra, hogy a beujtést késve teljesítők kötelezettsé. gét nem emelték fel az előírt ö^íO százalékkal. De van olyan példa is, ahol felemelték, azonban, amikor az illető dolgozó paraszt bevitte gabonáját, egyszerűen elengedték a késési büntetést Pártszervezeteinknek, tanácsainknak szívós, következetes harcot kell folytatniok az ilyen és ehhez hasonló azaságok, opportunista nézetek felszámolására. A nemzetközi helyzet éleződése, az imperialisták háborús agressziójának fokozódása, a belső osztályharc éleződése megköveteli, hogy a párt és állami élet területein dolgozó kommunisták, vezetők, szilárdan, minden opportunizmustól mentesen álljanak helyt. A béketábor állandó növekedése, egyre, növekvő eredményeink arra késztetik ellenségeinket, hogy gazdasági és politikai hatalmuk visszaszerzésére még nagyobb, még elszánfabb ellenállást fejtsenek ki népünk törvényeivel szemben. Ezért kell még éberebben őrködnünk és felszámolni mindenféle elhaj. lást az állami és politikai élet területén. Pártszervezeteink, tanácsaink, tő- meqszervezeteink a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, a gabo- nab&gyüjtésben szerzett tapasztalatokat használják fel arra, hogy a kuko. rica, burgonya és napraforgóbegyüj- tés végrehajtása terén biztosítsák a törvény maradéktalan betartását, számolják fel a helyenként megmutatkozó opportunizmust. Le kell leplezni minden olyan kísérletet, amely az éberség el altatását, az ellenség elleni harc csökkentését célozza. Biztosítani kell, hogy népünk törvényét, amely a dolgozók felemelkedését szolgálja, mindenki betartsa. Pártszervezteink, a kommunisták feladata elsősorban, hogy az opportunizmus ellen harcoljanak. „A jobboldali elhajlás elleni harc Pártunknak nem másodrendű feladata. A jobboldali elhajlás eReni harc Pártunk egyik döntő feladata. Ha saját körünkben, saját Pártunkban, a proletariátus politikai vezérkarában, amely a mozgalmat vezeti és, amely a proletariátust, előre viszi, ha mi ebben a vezérltarban megtörjük, hogy a jobboldali elhajlás hívei, akik a Pártot demobilizálni, a munkásosztályt bomlasztani, politikánkat a „szovjet“-burzsoázia ízléséhez hozzáidomítani próbálják és ilyenképpen építőmunkánk nehézségei előtt be akarnak hódolni, szabadon létezzenek és szabadon működjenek. — ha mindezt megengedjük, akkor mit fog ez jelenteni? Nem azt fogja-e jelenteni, hogy fékezni akarjuk a forradalom menetét, hogy bomlasztani akarjuk szocialista építőmunkánkat, hogy meg akarunk futamodni a nehézségek elől, hogy ki akarjuk szolgáltatni állásainkat a kapitalista elemeknek?“ (Sztálin: „A jobboldali elhajlás a S2K(b)P_ban.“ Leninizmus kérdései, 318. old. Szikira, 1950.) Pártszervezeteink feladata, hogy harcoljanak a saját munkájuk, de a tanácsok munkájában megmutatkozó megalkuvás ellen, de ugyanígy a szintén veszedelmes baloldali elhajlás; az ellenség erejét lebecsülő nézet ellen, A gazdasági élet egyes területeire du rakó dó ellenség leleplezése elsősorban a kommunisták feladata. Minden lehetőségét meg kell szüntetni annak, hogy épátőmunkánk bármely területén érvényre jusson az ellenség mesterkedése. Különösen most, a jelenlegi nemzetköz} helyzetben „a forradalma éberség az a tulajdonság, amely a bolsevikok számára... elengedhetetlen.“ Somogyi László. ha A nagydorogi MSZT jó munkája bövetésreméltó példa Megtárgyalta feladatait a Megyei Béke védelmi Bizottság Rákosi elv társ kecskeméti beszéddé, de különösen Pártunk történelmi jelentőségű II. Kongresszusa óta hatalmas lendületet vett a termelőszövetkezeti mozgalom erősödése, kiszélesedése. Pártunk tanácsa és az eddig elért eredmények nyomán dolgozó parasztságunk felismerte a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Meglévő termelőszövetkezeteink termelési eredményei, a csoportokba tömörült dolgozó parasztok megváltozott, vidám élete megmutatta dolgozó parasztságunk számára azt a^ utat, amely egyedüli járhat^ útja a felemelkedésnek. Ennek az eredménye az, hogy Tolna megyében közel 14.000 dogozó paraszt mintegy 230 termelőszövetkezeti csoportban nagyüzemi gazdálkodást folytat, boldog jövőt épít. A termelőszövetkezeti mozgalom je. lentőségét felismerte az osztályellenség, a kulák és a klerikális reakció is. Minden erejét latbavetve küzd, hogy dolgozó parasztságunkat letérítse a felemelkedés, a boldog jövő útjáról. Tudja, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődése megrövidíti életét, gátját szabja kizsákmányolási lehetőségének. Az új és a régi, a fejlődő és az elhaló közötti harcot jelenti tehát a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése. Azt jelenti, hogy csak az ellenség elleni következetes, ■a nem alkuvó harc közben erősödhetnek, fejlődhetnek tér meló szövetke. teteink, mehet végbe a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mint minden területen, itt is nagy veszé’yt jelent a nehézségek előtti meghátrálás. ,az ellenséggel szembeni opportunizmus. Nem egy helyen nem számolnak azzal, hogy a megvert, de meg nem semmisített ellenség még ádázabb dühvei támad, hogy eredményeinket megsemmisítse, fejlődésünket akadályozza. „...a kapitalista elemek nem. akar1 ■ -------------------*-------Iá k a színteret saját jószántukból elhagyni: ellenállnak és ellen fognak (illant a szocializmusnak, mert látják, hogy létük utolsó napjai köz elednek.“ (Sztálin: „A jobboldali elhajlás a SzK(b)P-ban.“ Leninizmus kérdései 282. old. Szikra. 1950.)# Az ellenség rágalmakkal, szabotázsokkal, a termelőszövetkezetbe való befurakodással kísérletezik, hogy lejárassa fiatal szocialista szövetkezeteinket, a hogy kedvét vegye a do'go. zó parasztoknak. Emellett megpróbálkozik más, „finomabb“ eszközökkel is. Nincstelennek, vagy leggyakrabban középparasztnak tünteti fel magát, hogy elaltassa a dolgozók éberségét, s nyugodtan űzhesse népellenes cselekedeteit. Tanácsaink egy része — nem egy helyen pártszervezeteink is, — a kulákság uszályába kerülve, felültek ennek a mesterkedésnek és mert jelenleg a kulák földterülete nem üti meg az úgynevezett kulák- kategóriát, „középparaszttá minősítették“. llyén példával találkozunk Báta- ezéken, ahol 65 kulák nem szerepelt a kuláklistán, köztük „vitéz“ Kovács Lajos, volt 300 holdas nagybirtokos, Schmidt János 77 holdas (803 arany- koronás!) és Góbéit János 70 holdas kulákok. Hasonló példával találkozunk a megye többi községében is. Németkéren a tanács is és a pártszervezet is azt állította: „Nálunk nincsenek kulákok, mert a mi falunk telepes község. A tagosítás során 42 kulák került élő, köztük Valman Róbert 261 holdas nagybirtokos. Györkönyben 12 kulák nem szerepelt a nyilvántartásban, s van köztük több is olyan, mint Demeter András, akinek 5 hold szőlő szöiő mellett 15 hold szántóföldje is van. S így sorolhatnánk tovább Szakcs. Zomba, Dunaszentgyörgy, vagy Dunaföldvár példáját, ahol opportunista módon kezelték a legve. szedeunesebb falusi osztályel'lenséget, a kulákot. • Az opportunizmus következménye, ha más formában is, dé minderfütt ezekben a községekben megmutatkozott, Bátaszéken abban Jelentkezett, hogy a község vezetői megengedték, hogy a ku'ákok alakítsanak terme- lőscsoportot. Németkéren felvették termelőszövetkezeti csoport tagnak a volt gyapaj nagybirtokost Vaíman Róbertot. Györkönyben a Béke terA nagydorogi MSZT szervezet szeptember 10-én kultúrműsorral egybekötött nagysikerű MSZT napot tartott. E napot felhasználták arra, Ifogy a falu dolgozó népe kulturális művelődését elősegítsék, megismertessék a Szovjetunió élenjáró tapasztalait. így akarják a szocializmust építő hazánk és a béke ügyét minél jobban elősegítem. Az ünnepélyen Szabó András, Szovjetunióban járt parasztküldött beszélt arról, hogy milyen hatalmas segítséget nyújt további fejlődésünkhöz a szovjet nép állandó segítsége Beszélt arról is, hogy miiven nagy szerepe van az MSZT tagságnak abban, hogy elmélyítsük a szeretetet a szovjet emberek iránt. Ez a kultúrműsor annál is inkább jelentős fordulópont Nagvdorog község életében, mert az MSZT-sizerve- zet első megmozdulása. Színre került a Duda Gyuri című 3 félvonásos színdarab, melynek sikere a kuHúrgárda ió munkáját mutatja. Odor Sárdor, Varga Péter, Riskó Ferenc, Török Ferenc, Klssgyörgy János, Balogh Nántdorné, Ince Erzsébet, Molnár Istvánná, a kultúrgárda tagjai fáradtságot nem ismerve, személyesen is b'izzáiárult ak a színmű sikeréhez. Hozzájárullak ahhoz. ho<*v a több. mint félezer néző megelégedéssel figyelhette előadásukat. Szólnunk kell ezenkívül az MSZT- nap előkészületi munkájában résztvevőkről is,, amely példamutató lehet a többi községek számára is. Paluska Antal és Paluska Ferenc bognárok felajánlásként vágtak rönkfából léce két a színpad kulisszáinak eLkészt- 'éséhez. De hatalmas Lelkesedésről tesz tanúságot az is, hogy a kulissza összeállításában Tötösi Margit és Csöbí Jánoson kívül valamennyien résztvettek. A kuüsszafestést éjt nappallá téve Máté Piroska, Boldizsár Erzsébet, Kispál Magda és Tóth Éva végezték. A lelkes hangulatban megrendezett előadás után reggelig tartó bált rendezett az MSZT-szervezet vezetősége. PÁRTHIREK Szeptember( 26-án, szerdán este 6 órakor Szekszárdon, a Pártoktatók Házában „Kultúrverseny és a népművészet“ címmel előadás lesz nép- névelőfelelősök, alapszervi és az ösz- szes tömegszervezeti kultúrfelelősök és kultúrmunkával foglalkozók részére, Előadó: Karsai Károly elvtárs. Pontos megjelenést. MDP Megyei Pártbizottság Ágit. Prop. Oszt. „4 levelezőnek felelősséget kell éreznie minden iránt, ami körülötte történik, mert ő ennek az életnek a gazdája.“ Ezek a szavak a Román Munkáspárt lapja, a „Scanteia" fennállása harmadik évfordulója tiszteletére rendezett első munkás- és para szilévé lező értekezleten hangzottak el. Gheorghe Stan- ciu az értekezletet üdvözlő vasutasküldöttség vezetője részéről. A román lapok munkás- és parasztlevelezői nap mint nap közölnek híreket a földekről, az üzemekből és a bányákból. A munkás- és paraszt levelezők, mint az élet igazi gazdái, a nagyszerű eredmények mellett azokról ' a hibákról j« beszámolnak, melyek az új élet építését akadályozzák. A román munkás- és parasztlevele- zőfc nemrégiben rendezték meg első értekezletüket a bukaresti Sztálin-park kiállítási pavilonjában, mely zsúfolásig megtelt a résztvevőkkel. A városiak könnyű nyári ruhái közé kék bányászegyenruhák, csodásán hímzett falusi ruhák és szőrmével szegélyezett parasztmellények keveredtek. Az értekezleten ismertették a román sajtó fejlődését és szerepét, a szocializmus építé- tőséért, a békéért és a háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. A román lapok jelenleg 5 millió 300 ezer példányban jelennek meg. •Az ülések szüneteiben több munkás- és paraszti evelezővel ism er' ^ tünk meg: — A kezdet bizony nehéz volt — mesélte Constantin Izaru parasrílevclező, a „Tudor Viadimirescu" termelőszövetkezet tagja. — A kulákok sok akadályt gördítettek elénk. Aratás előtt egyízben ezt mondták, hogy valamennyien odaállnak a traktorok elé, s csak a holttesteiken keresztül juthatunk a géphez... De azután mégsem mertek odaállni. Ké sőbb arról suttogtak, hogy a termelő- szövetkezet tagjai nem fognak búzái kapni. Mikor azonban mindenki megkapta a részét, újból nagy vereséget szenvedtek. Közben nagyot fejlődött a termelőszövetkezet, melybe már 71 család lépett be. Uj módszer szerint vetjük el a búzát, szovjet mintára. Mi lyen jó is lenne elmenni a Szovjetunióba! — Én voltam a Szovjetunióban! *— szólt közbe egy hímzett, inget viselő, napbarnított legény, Constantin Nodel- kuc, a „Vörös Október” termelőszövetkezet tagja. — Jártam a Kaukázuson túl és láttam dolgozni a grúz kolhozparasztokat. Hazaérkezésem után fa- luról-falura járva mondottam el a tapasztalataimat. Elhatároztuk, hogy mi is építünk egy vili any telepet meg egy Csütörtökön délelőtt ültek össze Cnegyédk békeharcosai, a Megyei Békevédelmi Bizottság tagjai, hogy kiértékeljék eddigi munkájukat és megbeszéljék feladataikat. Báli Jánosné elvbársnő, a Békebizotbság titkára tartott beszámolót. Beszédében ismertette a nemzetközi helyzetet. Rámutatott arra, hogy az imperialisták fokozódó háborús agressziójával szemben hatalmas mértékben növekszik az egész világot átfogó béke- mozgalom. Ezután arról beszélt, hogy a legutóbbi tervkölcsön-sorsolís és a most folyó békekölcsön-sorsolás világosan megmutatja országunk minden becsületes dolgozója, az egész világ ellőtt, hogy amit Pártunk, Nép- köztársaságunk kormánya ígér, arra építeni lehet. A terv- és békekölcsön jelentőségével foglalkozva megállapította, hogy azok jelentősége annál is inkább hatalmas, mert azon túl, hogy mindenki visszakapja a jegyzett ősz szeget, hatalmas aránvú beruházásokat tesz lehetővé. Azt jelenti, hogy meggyorsíthatjuk Dunapentele. Inota építését, azt jelenti, hogy dolgozó oarasztságun.k még több traktort, he kötő utat, kultiírházat és egyéb gazdasági, valamint kulturális létesítményt kap. Végül arra hívta fel a békebizoP- ság tagjai figyelmét, hogy szervezzék -V'lesítsék a békemozgalmat, vonjanak be minden bpcsiiletös embe-1- a tö.keharcosok soraiba. Legyenek ■ békebizottságok tagjai példamutatók kovácsműhelyt és egy lóistállót. ML parasztlevelezők mindezt megírjak íajr jainknak, — De nemcsak sikerekről írunk! — kapcsolódik be a beszélgetésbe Josif Coraai, az „Augusztus 23-ika” állami gazdaság dolgozója. — Régebben a rossz vezetés miatt nem gyűjtötték be nálunk idejekorán a termést. Nem volt elegendő munkaerő. Mikor a vezetőség a késedelmes term^sbegyüjtést a tossz időjárásra akarta tolni, megírtam a helyi lapnak és Bukarestbe is. Azóta leváltottuk a vezetőséget, mert nem tűrhettük, hogy bárki is akadályozza munkánkat. Megismerkedtünk Kopetán Géza és Szilágyi János bányászt evei ezőkkel is. Kopeiin brigádja a irZsieto Lonya aknában már július 1-re telj esitette 1951-es tervét. — Szovjet testvéreink segítésével értük el sikereinket —; mondotta Kope- tin, — Uj gépeket és felszerelést kaptunk a Szovjetuniótól. Már tavaly is két év tyormáját teljesítettük és idén december végére újból befejezzük kétévi tervünket. — Tavaly angol bányászokkal ismerkedtem meg az üdülőben, — szól közbe Szilágyi János. — Elmondották, hogy náluk nincs nyugdíj és nem kapnak betegsegálvt. Szerettem volna nekik megmutatni a mi életünket., ötszobás lakásom van. A fiaimat Bukarestbe küldtem tanulni, most végzik & Testnevelési Főiskolát. — Róluk, ezekről az emberekről írtam verset — fordul hozzám a bányászok távozása után Mihail Beniuc román költő. Igen, ezek a kemény areélfi, Sáradhat at lan munkásemberek az új Románia büszkeségei, méltók rá, hogy versben örökítsék meg őket. * A két napig tartó értekezleten számos külföldi vendég üdvözölte a munkás- és paraszt• Icvelzökct. Sorin Toma, a „Scanteia“ főszerkesztője felkérte a levelezőket, hogy az új, boldog élet építéséről, a román városok és falvak hétköznapjair ról és azokról a kisebb-nagyobb sikerekről írjanak, melyek szemük előtt zajlanak le. Elmondotta, hogyan támogassák leveleikkel a hasznos kezdeményezéseket, j hogyan tárják fel a fogyatékosságokat. Beszélt a munkát akadályozni kívánó ellenségről, a lélektelen törtetőkről és a bürokratákról. A kétnapos értekezlet után a munkás- és parasztlevelezők azzal az elhatározással hagyták el a fővárost., hogy munkájukkal és tollúkkal az eddiginél is lelkesebben segítik a szocializmus felépítését Romániában. a munkában, elsőnek végeznék el a* őszi vetést, járjanak élen a begyűjtésben és az áldozatvállalásban. Báli Jánosaié beszámolóját széleskörű vita követte. A hozzászólások azt tükrözték vissza, hogy megyénk békeharcosai magukévá tették Sztálin elvtárs szavait: kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és veiig kitartanak mellette.'' Mit jelent az ötéves terv a dolgozó parasztságnak A Magyar Dolgozók Pártja Köz- oonti Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztálya kiadásában megjelent füzet ismerteti, hogy dolgozó parasztságunk élete hogyan változott meg a felszabadulás napjától, hogy hét és f él esztendő alatt milyen hatalmas változás történt a dolgozó parasztság életében és láthatjuk a füzet sta- ' sztikai adatain, érdekes rajzain ke- -esziül, hogy a múlthoz, de a jelenhez is viszonvítva. mily hatalmas vál- 'ozásom fog kereszlü'menni mezőgaz" Gságunk, s ennek keretében az or- ',ág azt várja a falutól, hogv meg ékesebben, még határozottabban végezze munkáját, teljesítse a beadást, még gyorsabban haladjon előre ->-on a kipróbált és jól bevált úton, s-ne'-von a Párt ve^e1 a mc* boldo • hh jövő felé A fűzet kaohafó: r>árts-ervezetek" iái. Ara: 20 fillér
