Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-23 / 221. szám (222. szám)

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! A MAI SZÁMBAN) Miért kell pártaTeiTCzetrinknek, állami Mérveinknek sri- ▼ó&an harcolni az opportunizmus ellen? rj. o.) Ölévet, tervünk: Béke terv (8. oá A békekölcsön-sorsolás máso dik napjának húzásai (3. o.) A béke és a terv ajándéka' (4. o.) A forradalmi negyvennyolcas hadsereg születés­napja (5. o.) Mit kapott a dolgozó parasztság a népi demokráciától ((>. o.) NAME GYEI PÄRTBIZOTT JÄGANAK ! LAPJA VUL ÉVFOLYAM 221. SZÁM ARA t ILLEi, J VASÁRNAP, 1W1 SZEPTEMBER V Uj tagokkal erősítsük falusi és termelőszövetkezeti pártszervezeteinket írta: SOMI BENJAMIN9 MB párt- és tömegszervezeti osztályvezető Pártszervezeteink erősítésének feladatait nehéz volna egy rövid újságcikk keretében megírni. Pár. tunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs mesterien, hosszú évekre megjelölte a Párt fejlődését, a pártépítés sokoldalú kérdéseit. Minden pártvezetőnek és párttag, nak elsőrendű feladata, hogy mé­lyen tanulmányozza, bölcs tanítónk, szeretett vezérünk útmutatásait. Rákosi elvtárs arra is tanít ben. műnket, hogy a pártépítés állandó feladat. Sorra vehetnénk a Párt minden nagyobb megnyilvánulásán . elmondott beszédét, — egyet sem találunk olyant, — ahol ne vetette volna fel a pártépítés valamely eí­vj és gyakorlati kérdését. Ennek a cikknek az a feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a nagy kampányfeladatok közben elsőrendű munkaként ke­zeljük a Párt állandó erősítését, a pártszervezetek felfrissítését új t&. gokkal és tagjelöltekkel, Jelentős eredmény megyénkben is, hogy a múlt év októberében tar­tott Központi Vezetőségi ülés óta komoly lépéseket tettünk a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavítá­sára. Százéval vettünk fel havonta új tag és tagjelölteket a termelés ben, példamutatásban élenjáró üze-j mi munkások, tszcs-tagok és egyé- ^ tiileg dolgozó parasztok soraiból. ‘ De ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a szocializmus építésé­nek, természetes velejárójaként iö'en sok falusi párttag ment el az iparba, nagy békemüveink építke­zéseire, sokan kerültek vezető funk­cióba, üzemből, faluról egyaránt. Itt csak egy példát említek meg: Csibrák községből, ahol mindössze százötven család lakik, harminc egyén került vezető funkcióba, kö­zülük nyolcán szeretett néphadsere­günk tisztjei■ Még többre tehető azoknak a száma, akik. ipari pályára és egyéb helyekre kerültek, köztük igen sok párttag. Ez azt eredmé­nyezte, hogy sok helyen a párttag­ság színe-java elkerült a pártszer­vezetekből, Ez a folyamat pozitív jelenség, mint ahogy Rákosi elv­társ a Kongresszuson mondotta: mEgyik mutatója annak, hogy ho­gyan vette birtokába a dolgozó nép az államotDe egyben azt is je­lenti ez a tény, hogy gyorsabban kell a dolgozó nép soraiból —- az arra megfelelőket —* felvenni a Pártba. Ezt a tényt csak aláhúzza az olyan nagy feladatokat, mint mezőgazdaság szocialista átszerve­zése, a meglévő termelőszövetkeze­tek, szocialista szektorok megszi­lárdítása. Vegyük sorra mennyire tartottuk szem előtt ezeket a feladatokat, A dolgozó parasztok, felvét—? még mindig nem áll arányban megnöve­kedett öntudatukkal, hazaszerete­tükkel és a Párt iránti ragaszkodá­sukkal. Megyénkben több, mint tíz­ezer dolgozó paraszt van, akik Pár­tunk szavára hallgatva begyűjtési kötelezettségük 100—200, vagy még nagyobb százalékos túlteljesí­tésével tanú jelét adták, hogy a szo­cializmus szilárd erősítőinek sorai között haladnak. Ezek között szám. taian foglalkozik azzal a gondolat­tal, hogy szeretne tagja lenni a Pártnak. Különösen fennáll ez az ifjúság és a nők soraiban. Azonban sok esetben még helyi pártszerve­zeteink gyenge agilációs munká­ján, vagy éppen helytelen magatar­tásán múlik, hogy nem alakul ki szoros politikai kapcsolat a párt­szervezet. és a dolgozó parasztok között. Sok helyen, hangzik, még el az olyan kijelentés a párttagok és vezetők részéről is, hogy: „a dolgozó parasztok fejletlenek, n?m képesek megérteni a fejlődést:' Mondani sem keli, hogy ennek az álláspontnak a helytelenségét, ér­telmetlenségét maguk a tények cá­folják meg. Az olyan tények, hogy ma már Tolna megye községeinek egynegyed része termelőszövetke. zeti község. Vagy Fadd község pél­dája, ahob rendszeresen 8—10 dol­gozó paraszt kéri felvételét. Ennek az a titka, hogy a pártszervezetnek jó a kapcsolata a dolgozó parasz­tokkal, A faddi példa azt is mutat, ja, ha rendszeresen foglalkoztat­ják a felvett tagokat, tagjelölteket, azok könnyen, gyorsan, jól fejlőd­nek és jó aktívákká válnak. Melegen ajánJjuk a faddi elv­társak kezdeményezését a többi pártszervezeteink figyelmébe: a tagjelöltek és tagok nevelésébe az is bele tartozik, hogy miután a tag­gyűlés felvette az illetőt, behívják a vezetőségi ülésre- Elmondják, megmagyarázzák neki a Párt belső rendjét, a szokásokat, a tag és tag. jelölt kötelességeit, jogait. Uj tulaj, donságokat oltanak bele az új ta­gokba; a Fárt rendíthetetlen sze­retet ét a kommunisták harcosságát, példamutatását. Ez a titka annak, hogy aránylag rövid idő alatt olyan nagyszerű emberek nőnek ki, mint a' Szovjetunióban járt Kertész elv. társ, akit jó munkájáról már a fél megye ismer. íme tehát a példa arra, hogyan válik az egyszerű pártonkívüli dol­gozó paraszt is a Pártban élenjáró harcossá. Tgv van ez a kommunista ttokban! Gondoljunk csak arra az egyszerű tenyre, hogy valameny- nyiőnket, — párttagokat — a Párt nevelt, tanított, edzett meg a nép ügyéért folytatott kemény harcok­ban. Neveljünk tehát mi is: párt- vezetők és párttagok, még több pártonkívülit taggá és tagjelöltté, hogy még erősebb legyen a Párt, hogy gyorsabban vigyük győzelem­re a nép ügyét. Vegyünk egy másik területet, a termelőszövetkezeteket. Egész dol­gozó népünk előtt tény az, hogy eddigi eredményeinket Pártunknak köszönhetjük. Ott vannak jó ered­ményei a termelőcsoportoknak is, ahol a kommunisták, a párttagok járnak élen a munkában és serken, tik nagyobb eredményekre a tagsá­got. Erre csak a legjellemzőbb pél­dákat említjük meg, mint a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet, vagy a zombai Béke, a zombai Vö­rös Csillag, vagy akár a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezetek, amelyek vagyonukat milliókban számolják. Ehhez az eredményekhez kétség­telen nagyban hozzájárultak acso-| Portok pártszervezetei, — a kom­munisták. Ahhoz tehát, hogy a fia­tal, új termelőszövetkezeteket is gyorsan erős, jól szervezett gazda­ságokká tegyük elsőrendű feladat a csoportok pártszervezeteit crősite, ni, illetve létrehozni, ahol az még nincs meg. E téren pártszervezete­ink előtt az a feladat áll, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó, több, mint 12.000 pártonkívüli dol­f iozók sorából a legjobb, a legkivá. óbb, arra érdemes dolgozókból számos új tagjelöltet neveljenek. A járási pártbizottságok is for­dítsanak nagyobb gondot és fi­gyelmet az egyre növekvő szocia­lista szektorokra, különösen a fia­tal termelőcsoportokra. A szekszár­di járásban például 43 termelő­szövetkezetből csak 19 szövetke­zetben van pártszervezet. Még rósz. szabb a helyzet a bonyhádi járás­ban, ahol 58 termelőszövetkezeti csoportból mindössze 19-ben van pártszervezet. Nem ok nélküli te­hát a dolgozik kérelme, hogy mi­nél előbb hasson oda a pártoízott- ság, hogy megalakuljon a pártszer­vezet. De községi pártszervezete­inkre is komoly feladat hárul, hogy ott, ahol nincs meg a szükséges számú párttag a pártszervezetek létrehozására, neveljenek mielőbb A termelőcsoportok mutatnak példát as őssi vetési munkálatok elvégzésében A gépállomások lemaradása több h el ven akadályozza a veié»! és Gyöngyösi János szekszárdi dol­gozó parasztok is, akik már napok­kal ezelőtt elvetették ősziár pújukat. Ezek a dolgozó parasztok jó példát mutattak egész évben a többi mun­kálatok elvégzésénél. Ezt & jó hír­nevüket továbbra ie meg akarják tartani. Az öeziárpa vetését azon­ban nemcsak azért végezték el idő ben, hogy ezáltal hírnevet szerezze­nek maguknak, hanem azért, mert saját tapasztalataikból tudják, mit jelent az időbeni vetés: a miniszter­tanács határozatainak betartása. Termelöcsoportjaink az éri mun­kálatok során példát mutattak az egyéni dolgozó parasztoknak. Ez ie nagyban hozzájárult ahhoz, hogy számos községben szinte tömegével léptek 'be' a dolgozó panaeztok a termeíőosoportokba, vagy alakítottak újakat. A mözsi „Úttörő11 termelő szövetkezet tagjainak 6ora is azért növekedett több mint kétszeresére, mert az egyéniek látták a csoport példás munkáját. A (ermelőc«oporlok példamutatása kidomborodott az egész évi mun­kálatoknál, de szépen kezd kidom­borodni most az őszi vetési munká­latoknál is. Németkéren « „Ságvári“ termelőszövetkezet már napokkal ezelőtt elvégezte az ősziárpa veté­sét, ugyanakkor a község egyéni dolgozó parasztjai még nem végez- ték el. A gerjeni „Vörös Nap“ ier- melőcsoport már 13-án elvetette a 46 hold ősziárpájdt és így a minisz­tertanács határozata előtt elvégezte az ősziárpa vetését. A mucsi „Vörös Zászló“, a kocsolai „Vörös Csillagi! szintén elvégezték az ősziárpa veté­sűket és ezzel lerakták a bő ter­més alapjait. A csíbráki termelőszövetkezet árpavetése is közvetlen a befejezés előtt áll. A csibráki termelőszövet­kezetnél nagyban késlelteti a vetési mnukálatokat az, hogy a hőgyószi gépállomás nem biztosította a szük­séges gépi munkaerőt, holott arra megkötötték a szerződést. Hasonló módon késlelteti a hőgyószi gépállo­más a kurdi „Arany Kalász“ I. tí­pusú termelőcsoport tagjai vetési munkálatait is. A tavalyi példákon okulva az egyéni dolgozó parasztok között is mindtöbben vannak, akik világo san _ Iá‘iák. bogy a magas termés alapjainak biztosítéka a miniszter­tanács határozatainak betartásában .van. Tisztában vannak azzal. Hors József, Szászi János, Fekete János A tudomány ée a gyakorlati ta­pasztalatok számtalan esetben meg­cáfolták a maradi szokásokat, hogy „addig nem jó vetni, amíg nem kez­dődtek meg az őszi esőzések“. Ami­kor megkezdődtek az őszi esőzések, nem lehet rendes ütemben folytatni a vetési munkálatokat ée így a ve­tés egy része megkésik. Mindezzel tisztában vannak a kulákok, dolgozó parasztságunk legádázabb ellenségei Í6. Éppen ezért magyarázzák a ku­lákok a „jó gazda tanácsával“, hogy még nincs itt a vetés ideje. Az ilyen hazugságok mellett a különféle esa- botálások elkövetését is jó módszer­nek tartják élelmiszerellátásunk akadályozására. Tolnai Imre, Tolnai György, Pozsonyi Károly nagykónyi kulákok például nem vetették el az árpájukat az előírt határidőre. Ilyen aljas ezabotálás azonban nemcsak ezeknél a kulákoknál észlelhető. Az eddigi példák azt mutatják, hogy minden kuláknak egyforma az igazi arca, mert minden kulák a szabotá- lások tömkelegét igyekezik elkövetni. Mindebből a tapasztalatokat le­szűrve az a feladatunk, hogy fokoz­zuk az éberséget a kulákokkal és az egyéb ellenséges elemekkel szemben. Ez a feladata nemcsak a párttagok­nak, hanem minden egyes dolgozó­nak, mert amikor a kulákok szabo­tálnak, mindnyájunk ügyét, a béke ügyét akadályozzák. Kim Ir-Szen és Peng Teh-Huai tábornok űjabb javaslata szélesre tárja az ajtót a fegyverszüneti tárgyalások folytatása előtt WiMifoed Burchett, a párisi Ce Soir tudósítója jelenti Keszonbóh Ami a koreaiakat és a kínaikat illeti, a keszoná fegyverszüneti tár­gyalásokat haladéktalanul folytatni lehet. A tárgyalások haladéktalan folytatásának útja megnyílt, amikor Csang Csun-San ezredes, Összekötő tiszt, átadta Edwards amerikai ezre­desnek Kim Ir-Szen és Peng Teh- Huai tábornok Ridgway tábornokhoz intézett válaszát. Ez a választ kíje- ’entí, a tárgyalások nyomban meg­indulhatnak, anélkül, hogy — amint ezt Ridgway kérte — az összekötő- tisztek előbb találkoznának azoknak a feltételeknek megvitatására, ame­lyek mellett az újabb értekezletre sor kerülhet A konferencia épülete és az ame­rikai küldöttek épülete ugyan úgy áll ott, mípt a megbeszélések ideje alatt. A megbeszéléseket nyomban folytatni lehet, mihelyt Ridgway uta­sítja összekötő tisztjét, találkozzék a koreaiak és a kínaiak Összekötő tiszt­jeivel, hogy megállapodjanak a tár­gyalások folytatásának időpontjá­ban. a csoportok tagságéból jó, harcos párttagokat. A jó vezető most úgy készül a partvezetőség új jávalasztására, hogy számot vet, mit fejlődött a pártszervezet a vezetése alatt, az elmúlt hónapokban, felméri mi­ben, hol vannak hiányosságok. S ha megtalálja azokat, mozgósítja a párttagságot a hibák megszün­tetésére. Nyilvánvaló, hogy az el­ső, amelyről számot kell vetni: a pártszervezet. Ha a pártszervezet nem fejlődött, nem töltötte fcl so­rait ifjak, nők, munkások, dolgozó parasztok soraiból, akkor más te­rületen, a termelés ás egyéb mun­kák területén is akadnak hibák. Vagy fordítva a jó, erős pártszer­vezet, példamutató tagokkal tud mozgósítani helyesen a nagy íelada^. tokra, Hiba volna azonban azt le., szűrni, hogy ott, ahol még kislét- számú a pártszervezet, nem mehet jól a munka. A kisdétszámu párt­szervezet is lelkes, jó szervező­munkával tud nehéz feladatokat megoldani és éppen a nagy felads- tok teremtik meg a lehetőséget, * pártszervezet gyorsabb ütemű erő södés&iek. Igaz, hogy ez nem megy magától, spontán. Nem várhat­juk, hogy a sült galamb a szánkba repül, Ez soha nem volt így és nem ié lesz! Ahhoz tehát, hogy megja­vítsuk a tag- és tagjelöltfelvételi munkát, az szükséges, hogy üze­mi, falusi pártszervezeteink szer­vezetten építsék ki kapcsolataikat a termelésben, példamutatásban új­ra és újra emelkedő pártonkívüli dolgozókkal, if jakkal, nőkkel, dol­gozó parasztokkal. Foglalkozzanak rendszeresen problémáikkal, tanít­sák őket, ismertessék meg velük közelebbről a Pártot. Pártszerveze­teink vezetőségi üléseiken havonta legalább kétszer összegezzék a foglalkozás eredményét. A jelent» kező felvételeket bírálják el és vL gyék a taggyűlés elé. Feltétlen fel kell számolni azt a tarthatatlan, bürokratikus és lé­lektelen munkát is, ahogyan he- lyenként kezelik az új tagjelöltek és tagok pártokmányait. Vecsej István elvtárs, aki jelenleg a vár- dombi állami gazdaság kombájn- vezető traktorosa, 1949 augusztusá­ban a sárpilisi gépállomás párt­szervezeténél kérte tagjelöltfelvé­telét. A taggyűlés annak rendje és módja szerint felvette. Azonban tagjelölt könyvét hiába várta. Többszöri sürgetés után azt java­solták neki, kérje mégegyszer. Majd közel egy év után nagy meg­lepetés érte, — amikor már el volt keseredve, hogy nem kapja meg — ké darab tagjelölt igazolványt ka­pott: a régit és egy újat. Vecsei elvtárs jó munkás, a régi, közel egy éves tagjelöltsége alapján kér­te mindjárt tagfelvételét. Most is­mét elölről kezdődött az egész, 1950 áprilisától decemberig kellett várakoznia tagsági könyvére. Ez egy példa a sok közül, de gondoljunk arra, hogy a pártta­gokkal való, ilyen lélektelen ,,fog­at hozás", bizonytalan várakozás, milyen eredményt hozhat a párton. kívüüek között; azt, hogy félnek felvételüket kérni. Nagymányokon is okulni kell a pártvezetőségnek abból, hogy az elmúlt hónapban S tag. és 4 tagjelöltfelvételi kérelmet nem tárgyaltak le és nagyrészt emiatt ebben a hónapban nem kér- e felvételét senki. A pártokmányok tehát nem egy­szerű papírt jelentenek, mögöttük élő^ ember, cgy-egy párttag, vagy tagjelölt van. Ha pártszerüen, gyorsan intézzük a pártokmányok letárgyalását, továbbítását, akkor az emberek ügyével foglalkozunk, az új tagok Pártunkba vetett Iliiét fokozzuk; a Pártot erősítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents