Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-23 / 195. szám

iSül AUGUSZTUS 23 m p h a Alkotmányunk ünnepén nyolc új sztahanovistát avatott a Simontornyai Bőrgyár Az alkotmány a magyar nép alap­törvénye. Ebben jut teljes egészében kifejezésre, hogy Magyarország az urak hazájából a dolgozó nép igazi hazája lett. Ezt már az aLkotfnány eLső mondatai is kifejezik azzal, hogy: „Magyarország Népköztársa­ság", ,,A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok ál­lama". Alkotmányunk egyszerűen, vi­lágosan kimondja, hogy „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." A kapitalista országokban persze éppen fordítva van. Ott a hatalom nem a dolgozók, hanem a kizsákmá­nyoló tőkések, földesurak és banká­rok kezében van. A kapitalista or­szágok trrai a hatalmat arra használ­ják fel, hogy a dolgozókat minél job­bam, kj tudják zsákmányolni. A mi ál­lamunk megbecsüli a munkásokat, akik áldozatkész, öntudatos munká­jukkal élenjárnak a termelésben, a szocializmus építésében, de nemcsak megbecsüli, hanem id is tűnteti az arra érdemeseket A. Simontornyai Bőrgyárban alkotmányunk ünnepére olyan munkásokat tüntettek ki, »fok már 25 éve dolgoznak az üzemben. Molnár Lajos sztaha­novista hasító mester 1000 forin­tot, Fiat a János adminisztrációs dolgozó 714 forintot, Takács Vik­tor lesték összeállító 630 forin­tot és Köbeling József talpkészí­tő műhely dolgozója 718 formt jutalmat kaptak A Slmoníornyai Bőrgyár pórlszerTCzefénekc munkáját azon keresztül lehet érté­kelni, amilyen eredményeket ér el ez üzem a termelésben. Már ezideig is ez alkotmány ünnepére tett felaján­lások, a békeműszak eredményei azt mutatják, hogy a kommunisták jár­janak élen, példamutatással a terme- ! lésben. Sztahanovisták avatását ünnepel­te a gyár, 8 dolgozó kapott szta­hanovista oklevelet és ezek kö­zül 7 kommunista. Kovács János, Teleki Józsefné, Csepregí József, őri Mihály, Swarez József, Pa­lásti Lajos és Cseh Imre elvtár- sak kaptak sztahanovista okle­velet i*h 200 forint pénzjutalmat. Ugyan- «sak kommunista példamutatással dolgoznak a meszesműhelyben Mé- tezárps Sándor elvtárs, MDP elnök, "Vinek Lajos titkár eivtárs és Rá- Tfoczki József népnevelő, átlagos (teljesítményük 121 százalék, Felelősség terheli ttz üzemi pártszervezetet iá termelésért, mert a szocializmus építésének időszakában a termelés ^kérdései nem reszortkérdések, hanem Ifez egész pártmunka döntő kérdései. Legyen minden párttag a termelés­ben és példaadásban a legjobb mun­kás, mint ahogy eddig is a legjobbak fos sztahanovisták soraik közül ke­rültek ki. Szélesítsék ki a versenyt, Riadják át a legjobb munkatapasztala- jjfcaikat a termelésben gyengébbeknek. jiA szocializmus építésének időszaká­ban döntő jelentőségű a munka ter- lanelékenységének emelése. Nagy lépéssel tudunk előrehaladni, rTia lerakjuk és megszilárdítjuk a szo­cializmus gazdasági alapjait. Nagy ta­nítónk, Lenin elvtárs szavai szerint: ,,A munka termelékenysége, ez vég­eredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfonto­sabb, a legjobb dolog." A pártiroda állandóan segítse a műhely pártszervezeteket munkájuk­ban. Tartsanak hetenként megbeszé- lést, hogyan folyt a héten a munka, milyen nehézségek voltak az üzem­ben, milyen lépéseket tettek a műhely pártszervezetei a nehézségek leküz­désében és milyenek a gyakorlati eredmények. Népszerűsítsük a sztahanovista elvtársak munkamódszerét, hogy Én, Tar János kajdacsí 2 holdas dolgozó paraszt a beadási kötele­zettségemet 2150 százalékra teljesí­tettem annak ellenére, hogy csak' 1050 öl kenyérgabona vetésem volt. Nekem az volt a számításom, hogy elmegyek a cséplőgéphez és ott a fejadagomat megkeresem, így, ami gabonám termett, azt beadtam a földművesszóveíkezetnek. Mivel a beadási kötelezettségemet túlteljesí­tettem, nagyobb mértékben segítet­tem elő országunk építését, hozzájá­rultam én is a Dunai Vasmű építésé­hez. Tisztában voltam azzal, hogy mi­nél többet adok az államnak, én is annál több iparcikket kapok. Nekem ruhafélére és egyéb iparcik­kekre különösen most van szüksé­gem, amikor nősülés előtt állok. Számot vetettem magammal és mindezek után úgy láttam, hogy ér­demes volt beadni a sok gabonát. Már be is bizonyosodott, hogy meny­nyire megérte nekem, a beadási kö­telezettségemet túlteljesíteni. Több, mint 4 mázsát adtam be kőíelezett­1951 július 18-án kezdtük meg mi, a Szekszárd—palánk! technikum I. éves tanulói a háromhetes nyári gya­korlatunkat. Munkába állásunkkor először még a régi módszerekkel dolgoztunk. — Gyaíkra^ gondoltunk arra, hogy vala­hogyan könnyíteni kéne a munkán­kon s csak az alkalmat vártuk. A bor. sószedésnél miár újítottunk. Egy ideig kézzel szedtük a borsót, mint régeb­ben 'mindig, ezután már gereblyével. így a teljesítmény nagyobb lett. Igen ám, de kevés a gereblye. Megoldot­tuk a kérdést 'azzal hogv cseréltük a szerszámot. Ig,y mindenki dolgozott gereblyével is, meg kézzel is. így nemcsak egyeseknek, hanem minden­kinek nagyobb lett a teljesítménye. Ez sem volt egészen jó. Kellemetlen volt a gereblyét mindig letenni, kupacok­ba rakni a borsót és az elmaradt szá­rakat összeszedni. Javaslatomra a munkacsiapajtvezető úgy osztotta be az elvtársiakat, hogy egy gereblyés után ketten mentek. így még gyorsabban haladtunk és ennek köszönhettük új eredményeinket. Jó szolgálatot tettek a hetes! beosztások. Itt a munkafogá. sokat,, álatokkal, gépekkel való bá­násmódot sajátítottuk el. . ; a pártonkíviilick és tudjanak jó eredményt elérni. Legyen olyan irányító erő a párt- szervezet, hogy a sztaiánovisták szá­ma mindig jobban növekedjen. Alkal­mazzák az ellenőrzés módszerét fokozottabb mértekben , az jelen­tősen növeli a munkások felelősség- érzetét és hozzájárul a minőség meg­javításához. A dolgozókkal való jó foglalkozás közel hozza magához, Pártunkhoz őket. A termelési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért dol­gozva erősítjük a béke és a szocializ­mus frontját és ezáltal boldog ele­tet teremtenek maguknak is. ségemen felül C-jegyre és 74 forin­tot kaptam mázsájáért. így összesen 300 forinton felül kaptam. Mivel tőbbszázszázalekra teljesítettem be­adási kötelezettségemet, nemcsak 75 forintos ruhavásárlási utalványt kap­tam; hanem sokkal többet, így összesen 1000 forint értékű vásárlási utalványt kaptam, ami­nek nagyrészét már el is vásárol­tam. Vettem többek között 2 pár cipőt 278 forintért, vettem pargetanyagot 11 métert és 8,5 méter inganyagot. Eddig a beadási kötelezettség túl­teljesítésében első vagyok nemcsak a községben,' hanem az egész megyé­ben. Tudok arról, bogy a miniszter- tanács határozata értelmében milyen nagy jutalmakat kapnak a begyűjtés­ben élenjáró dolgozó gazdák, Éppen ezért elhatároztam, hogyha kell, még több gabonát is adok be a cséplőgép keresetemből, de én első akarok len­ni továbbra is a beadásban. Tar János kajdacsí dolgozó paraszt. Mi jó szakemberek akarunk lenni Aki figyelmesien dolgozik, sok jó és rossz munkálógást figyelhet meg. Jó példa erre a foocsirakodtatás. Mi­kor, kocsit raktunk, sok, kicsinység­nek tűnő dolgot figyeltem meg és azt később már jól tudtam hasznosítani is. Megfigyeltem azt hogyan kell a villát a kévébe szúrni, mennyire kell bete szúrni, milyen messze Jegyen a kocsi és még sok mindent, amit ké­sőbb használni tudtam. A gyakorlati idő alatt közülünk ke­rültek ki a brigád, és muhkacsapatve- zetők. így bepillantást nyerhettünk a gazdaság egyidőben folyó munkáiba és a vezetésbe. A gyakorlatoknak nagy a jelentősé­gük. Azokat a murukafogásokat, ami­ket itt elsajátítottunk, abban a gazda­ságban, ahova mi, mint technikusok kerülünk, megmutatjuk a dolgozók­nak hogy könnyítsenek munkájukon, s kisebb erővel több és jobb mun­kát tudjanak végezni. S hogy mi ma. gunk jó munkát tudjunk végezni, jó tanulásra és jó gyakorlati munkára van szükségünk. S hogy mi jó szak­emberek akarunk - lenni, azt jó mun­kánk és jó tanulásunk is mutatja. Míttelholz Gyula II. o. tan. Tar János kajdacsí dolgozó paraszt 2150 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét MICSURIN IFJÚ KÖVETŐI „...A gyerekeknek kora ifjúsá­goktól kezdve meg hell adnia a lehe­tőséget, hogy erejükhöz mérten gaz­dagíthassák a mezőgazdasági tudo­mányok kincsesházát“ — mondotta Ivan Vlagyimir0vics Micsurin, a ter­mészet négy álalakítója, aki a. fiata­lokban látta átmái megvalósítóit. Micsurin 1934-ben, halála előtt egy évvel maga nevelte gyümölcscseme- tékkel ajándékozta meg azokat a fia­tal moszkvai természetbarátokat. akik felkeresték otthonában. Az annakide­jén a moszkvai Szokol nyiki - p ark ban elültetett csemeték azóta dúsan ter­mő gyümölcsfákká növekedtek. Az ifjú természetbarátok telepe Ä moszkvai iskolásgryerekek jól ismerik a kertet, amelynek bejárata fölött a következő felirat olvasható: * 6 „OROSZ SZSZK KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUMA FIATAL TER­MÉSZETBARÁTOK ÉS MEZŐ. GAZDASÁGI KÍSÉRLETEZŐK KÖZPONTI TELEPE.“ — A mi felaidiaitunik — mondja Anasztázzija Baranova, a telep igaz­gatója, — hogy vezessük és irányít­suk' a természet fiatal átalakít óinak munkáját. Az ifjú természetbarátoknak az Orosz Szövetségi Köztársaságban je­lenleg 50 területi és több kerületi le. tepük van, ahol tudományos és kí­sérteti munkát végeznek. Az ifjú ter­mészetbarátok Központi Telepe Li- szenko akadémikus vezetésével min­den évben megrendezi a legjobb fia­tal kísérleti földművelők, konyha, és gyümölcskertészek versenyét. Tavaly 6 millió úttörő és iskolás vett részt ezen a versenyen, akik közel 30 mil­lió gyümölcsfát, bokrot és díszcserjét ültettek, a telep dolgozói tavaly több, mint 6000 levelet írtak a micsurini kö­rök veze tőinek és a fiatal m i csűri nis- táfcnak, mintegy 20 ezer vetőmagot, dugványt, népszerű könyvet és bro­súrát tartalmazó csomagot küldtek a fiattal természetbarátok iskolai körei­nek. A szovjet állam nagy összeggel segíti ezt a fontos nevel ómunkát. A telep évi költségvetése közel 1 mii. lió rubel. A gyerekek a Komszomol fennállá­sának 30. évfordulójára mintagyü­mölcsöst létesítettek a telepen, ahol — ezen a vidékelőször — meg­kezdték a szőlő és barack termelését. Ezenkívül távolkelleti növényeket ül­tettek és nemesítették a helyi földi- eper, alma, meggy ribizli s egiresfaj. iákat Az egész telepen lázasan dolgoznak a fiatal miesurinistak. A 84 fajta pa­radicsomot termelő táblákon Zoiotar- jeva úttörő lány és társnői micsurini módszerrel új fajtákat nevelnek. A szomszédos táblán Nadja Petuhöva és Nyina Ivanova, a két kis moszkvai ibkoláslány tavaszi ágasbúzát néma- sít őszi ágasbúzává. A hősök virágai A fiatal természetbarátok telepén sok olyan virágot is látunk, amé.yét hiába keresnénk a növényfajták ré­gebbi katalógusában. Ezeket is gyere­kek nemesít ették a micsurini kérész, tezés és irányított nevelés utján. A fiatal természetbarátok Nyina Maka­rova, ismert virágkor tesz.-pedagógus irányításával mintegy 2000 virághib- ridböi álló alapot létesítettek. Sok új virágot a Nagy Honvédő Háború if­jú hőseiről neveztek el. így a karcsú fehér giadió'usit Liza Csajkináról, egy tűzpiros gladiiólusfajtát Gaszte’doról, stb. A- fiatalok által nemesített bal- yányrózsa&zín-virágú új flokszia faj­tát a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája botanikuskentjében is rend­kívül értékes új fajtaként kezelik. Az ország ifjú állampolgárai a mun­kaigényes melegágy! folyamat kikü­szöbölése érdekében sikeres kísérle­teket folytattak a főzelék és virágpa. tánták szabad ég alatt termelése te­rén. Ezenkívül védősáv létesítésére alkalmas cserjék nemesítésével is foglalkoznak. — Minél mélyebben hatolnak be a természet titkaiba, annál jobban le­bilincseli a gyerekeket a növényvilág, amit mind hasznosabbá szeretnének tenni — mondja a tudományos osz­tály vezetője, Vera Korcsagina, hé- lyettes tétepigazgató, miközben meg­mutatja a kísérteti földeket és a me. fogházakat. Micsurin útján A telepet személyesen és leveleik­kel gyakran keresik fel egykori nö­vendékei, akik azóta neves biológu­sok, zoológusok és agronómusok let­tek, s most új növény- és állatfajták nemesítésével foglalkoznak, vagy aszályos sztyeppéik természetének át. alakításán dolgoznak. Az országban napróí-napra nő a lelkes, ifjú micsurinisták száma. A telep vezetői most készítik elő a má­sodik altáji kirándulást, hogy megis­mertessék az ifjú természetbarátokká1! az értékes, vadontermő növények e dús kincsesházát. — Micsurin arra tanított bennünket, — mondja búcsúzóul Ana,sztaszija Ba­rb nova — hogy „zöld könyvét“ ne írjuk át, de állandóan egészítsük ki fáradhatatlan • kutatómunkánk által teremtett növényfajtákról szóló új fe­jezetekkel. A telepet járva mindenütt fiatal t e rmé sze tá tálakí tokkal talál ko zu nk, akik Micsurin útját járva, segítik ha. zajuk bőségéért, boldogságáért és bé­kéért vívott harcát. Újabb kommunista győzelmek a francia községi pótválasztásokon Paris (MTI): Vasárnap zajlott le a Limoges-környéki Bemeuilben a köz­ségi pótválasztás második fordulója. A kommunista lista 173 szavazatot ért el az első forduló 153 kommu­nista szavazatával szemben, s így a lista mindkét jelöltjét megválasztot­ták. A reakciós lista 58 szavazatot kapott. Ugyancsak pótválasztás zajlott le a középfranciaországi Argenvieres községben, ahol a baloldali lista 210 szavazatból 112-őt kapott és mindkét jelöltjét megválasztották, ‘Végül a Bordeaux-megyei Tuzan- ban ugyancsak pótválasztást tartot­tak az elhalálozott jobboldali szocia­lista polgármester helyére. A kom­munista Párt jelöltje a szavazatok 56 százalékával elnyerte a .polgármes­teri mandátumot. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK „Az 1942-es éhiuséguek m m szabad soha többé oiegisméilődni Indiában“ ; Éhínség fenyegeti ismét India né- tpets. Az éhhalál réme megint ott le­selkedik ludia városaiban és falvai­ban s ha. nem történik időben intéz­kedés, megismétlődik mindaz, ami 1942-ben és 1943-ban történt Rcngáliá- ban. Amióta megjelentek Indiában a gyarmatosítók, az angol és amerikai lökések, az éhínség időszakonként a természeti csapás méreteit ölti: millió és millió embert pusztít el a borzal­mas éh halál. Még nem múlt el tíz év a bengáliai (éhínség óta, amikor Kalkuttában és IBengália végtelen térségein legalább tízmillió gyermek, asszony és férfi eseJtt áldozatni az éhínségnek, máris jíujabb borzalmak leselkednek India pépére. Amerika alkudozik — a Szovjetunió segítséget küld India kormány még ez év elején ké­réssel fordult az Egyesült Államok (kormányához, szállítson gabonát a piost fenyegető éhínség elhárítására, rrumanék azonban, mint afféle nem­zetközi kalmárok, hónnpok óla húz­zák-halasztják az Indiának nyújtandó élelmiszersegély törvénytervezetének a tárgyalását. A „segélyt4“ politikai fel­tételekhez és bűsás kamathoz kötik. Abban reménykednek, hogy ha tő megméreteket ött majd ismét az éh­ínség, uzsoraárai kaphatnak Indiától gabonájukért. A segítség a Szovjetunióból érkezett India népének. A Szovjetunió nieg sem várta a segélynyújtási feltételek tár­gyalásának befejezését, hanem útnak indította a „Vilnjusz“ és a „Lermon­tov“ nevű hajókat. Üzenet a tengerekről Néhány nappal ezelőtt a „Komszo- molszkaja Pravda“ tudósítója rádió- összcköltc lésbe lépett a hazafelé tar­tó „Vilnjusz“1 hajó kapitányával. Moszkva: Üdvözöljük a sikeres ha­jóút alkalmából. Kérjük, mondjon va­lamit a fogadtatásról. Vilnjusz: Gőzhajónk június 22-én futott be Kalkutta kikötőjébe. Több, mint (j(M)0 tonna búzát szállítottunk. Bár hajónk messze a várostól veteti horgonyt, Kalkutta dolgozói meleg, baráti fogadtatásban részesítettek ben­nünket. Ez a fogadtatás az éhező hiu- dú nép segítségére siető szovjet nép és a Sztálin elvtárs iránti hála és sze­retet tömegtüntetésévé nőtt. Virág­csokrokat nyújtottak át a hajósze- inélyzet tagjainak és köszönetét mond­tak a gabona gyors szállításáért. Elra gadtalással nézegették a hajók Láto­gatóink között igen sok egyetemi hall­gató volt. Sok vendég búcsúzáskor ma­roknyi szovjet búzát vitt magával, hogy megmutassa rokonainak és isme­rőseinek a „barátság csíráit“. A „Viln­ius*“ és a „Lermontov“ hajó személy­zetének tiszteletére India haladó szel­lemű politikusai a kétezer embert be­fogadó egyetemi auditóriumban gyű­lést hívtak össze. A folyosókat és a környező utcákat valósággal ellepték a hindu dolgozók. Küldöttségünk tag­jait lelkes tapsokkal fogadták: „Éljen Sztálin! Éljen a Szovjetunió! Éljen In­dia és a Szovjetunió népeinek barát­sága!1' — kiáltották. A szónokok hang­súlyozták: a gobanát szállító Szovjet­unió nem kötött ki semmiféle megalá­zó feltételt, mint Truman kormánya. India népei nem akarnak háborút és harcolnak a békéért Moszkva: és milyen benyomásokat szerezlek Indiában? Vilnjusz: Újra meggyőződhettünk róla, hogy India népét a gyarmatosí­tók teljes romlásba, nyomorba és éh' ínségbe döntötték, a hindu nép azon ban őszintén keresi a világhétéért harcoló, a haladó gondolkodású cm. heriseg küzdelmét irányító nagy szov­jet ncp testvéri barátságát. Megkérlek bennünket: tolmácsoljuk forró háláju­kat a szovjet népnek és Sztálin elv- társnak a segítségért —, hangsúlyoz­ták: índia népei nem akarnak háborút és harcolnak a békéért, a barátságért a szovjet és a kínai néppel. A „Vilnjusz“ parancsnokának rádió- üzenete is bizonyítja Bhabani Bhatta- csarija hindu író következő szavait: Az 1942-es éhínségnek nem sza­bad soha többe megismétlődnie Indiá­ban. Munkásaink és dolgozó paraszt­jaink ma már sokkal inkább tudatá­ban vannak jogainknak, mint voltak a bengáliai éhínség idején, de tudatá­ban vannak már erejüknek is, ame­lyet a cselekvés egysége ad nekik. Ké­szek szembefordulni az ellenséggel és ha kell, harcbaszállni vele. És meg­győződésük, lelkűk mélyén érzik: ha súlyos napok nehezednek rájuk, akkor csak az égre keil emelniük szemükéi és meglátják ott, India horizontjaitól messze a reájuk is baráti fénnyel su­gárzó Szovjet Csillagot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents