Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-04 / 2. szám

'v DUNÁNTÚLI , NAPLÓ * uauy ffllyvolí brálftfl tV,e/<ttk bú « ni( l'*!iíuii;i*i .4 Tolnai Setyerngyarfjnn függellemíett mun '>ii módszer'átadók segítik a dolgozókat a termelékenység emeletében Megválasztotta küldötteit a fácinkerti Vörös Hiinat párttagsága Még jobb munkával segítsük elő termelő­szövetkezeti mozgalmunk fejlődését Pártunk kongresszusát újabb munkasikerekkel, a termelés terén kivívott újabb győzelmekkel fogjuk megünnepelni A Hof her i-gyár dolgozóinak levele Rákosi Mátyáshoz: CB- F.) Az imperialista államok napról-n-apra fokozzák a fegyverke. zésüket, hogy a felszabadulj orszá­gok lakóinak millióit ismét az el­nyomásuk alá tudják süllyeszteni. Nem törődnek azokkal, akik sirat­ják gyermekeiket, férjeiket, akik áldozatai lettek az előző világhá­borúnak, Nem törődnek a koreai vérfürdővel sem, mert nekik az hasznot jelent. Országukban a kenyeret kérő gyermekek és mun­kások ezreinek síró hangjait szóra­koztató zenének képzelik a tőkések, aminek haugjai mellett, igyekeznek magukat jól érezni. Nem gondol­nak arra, hogy ezzel a cselekede­tükkel saját maguknak ássák meg a sírjukat. Egyre nagyobb mértekben terjed a. béke híveinek tábora. A dolgo­zók milliói egyre jobban befolyá­solják az imperialista háborús uszí­tok cselekedeteit'. A béke ellensé­gei elsöprésének lángja, — kiindul­va & szocialista Szovjetunióból, melyhez száz és száz milliós töme­gek csatlakoznak — állandóan ki­sebb helyre szorítja össze az idejét múlt kapitalizmust, hogy végső, csapást mérhessenek rá.. A béketá- hor ereje azonban nem elsősorban a fegyverkezésben rejlik, hanem az állandóan fokozódó építő munká­ban. A mi országunkban ez a hatal­mas erő részben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében van, amit azt jelenti, hogy dolgozó pa­rasztságunk a gyakorlat útján rá­jött a .nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeire, A fejlődéi útján elértük azt, hogy földjeink mind nagyobb százalékát tudjuk géppel megmű­velni, ami nagyban olcsóbbá teszi a termelést. Mezőgazdaságunk szocialista át­szervezésben nagy segítséget nyújt nekünk a szocialista Szovjetunió példája, amely évtizedes tapaszta­lataival bebizonyította a társas gazdálkodás hatalmas előnyeit. Or­szágunk dolgozói erről saját sze­münkkel győződtek meg akkor, amikor küldöttek által meglátogat­ták a virágzó Szovjet kolhozok és boldog tagjainak életét. A tapasz­talatok mellett a Szovjetuniótól anyagi segítséget is kaptunk, ami iöleg mezőgazdaságunk fokozódó gépesítésében nyilvánul meg. Kormányzatunk, Pártunk irányí­tásával és a Szovjetunió segítségé­vel. lehetővé tette azt. hogy dolgo­zó parasztságunk termelőszövetke­zeti csoportokban tömörülve épít­hesse magának a szebb és boldo­gabb jövőjét. Ez a mozgalom, ami egyben, a béketábor erősödését is jelenti, Rákosi elvtárs 1948 augusz­tusában Kecskeméten elhangzott beszédével indult meg és azóta ha­talmas fejlődésen ment keresztül, főleg a legutolsó évben. Megyénk­ben a termelőszövetkezeti csopor­tok száma az elmúlt egy év alatt csaknem kétszeresére emelkedett. Földterületünk és egyéb ingatla­nunk pedig több. mint kétszeresé­re emelkedett. A csoportok hatal­mas fejlődést tudnak felmutatni a taglétszámuk növelése terén is. A nagysizékelyi Dózsa termelőszövet­kezeti csoport például a legutolsó egy év alatt a családainak számát 16-ról 130 lóié emelte. Ehhez ha­sonló nagy növekedés/volt észlel­hető megyénk csaknem minden szövetkezetében és csooorti ábau. A györkönvi Dózsa 30-ról 90 lóié, a bonyhádi Dózsa népe 35-ről csak­nem 100-ra, az alsónyéki Világsza- hndsúg 24-ről 70-re, '•a németkéri Ságvári 14-ről 57-re, a c.sibrnkr Viharsarok 22-röl 67-re, a gróbóczi Alkotmány 13-ról 80-ra, « kistor­mást Dózsa I6~ról 95 re, u závodi Előre 16-ról 83-ra emelték a csalá­dok létszámát. Ez a hatalmas fejlődés napról- napra fokozódik, mert a felvilágo­sító munka és a. jó eredmények hatására egyre világosabban látják dolgozó parasztjaink: a társas gaz­dálkodás előnyeit. Most vannak fo­lyamatban term el ő « z ö vetkezete i nk- nél és csoportjainknál, a zárszáma­dások, ami legtöbb helyen a dol­gozók általános megelégedésével végződik, A legtöbb termelőszövet­kezeti csoportban az egy munka- egység értéke meghaladja a 20—25 forintot és ezáltal érthető, hogy dolgozó kis- és középparasztsá­gunk nagy tömege lépett és lép be napról-napra a csoportokba. A kurdi Dózsa Ncpe termelő­szövetkezeti csoportban egy mun­kaegység értéke’például meghalad­ja a 24.55 forintot. A tagok nagy- része 5—6 ezer forintot keresett az elmúlt évben ér ez mellett még egyéb kedvezményes juttatásban is részesültek, pl, bakancs, ruhane­mű. kenyérgabona és egyéb takar­mány félékben. Kovács István pél­dául 6.900 forinton felül keresett. Kalmár Józsefnének 6.358 forint, Apaceller Józsefnek pedig 5.744 forint volt az évi jövedelmük. Számtalan, új termelőszövetkeze­ti csoport i,s alakult az elmúlt he­tekben, ami. szintén a társas gaz­dálkodás megkedveléséről tanúsko­dik. A naptári év befejeztével ter­melőszövetkezeti csoportjaink és szövetkezeteink száma elérte a 100-at megyénkben. Ez a fejlődés azonban nem állt meg, hanem egy­re nagyobb mértékben terjed le vább, amit bizonyít az is, hogy számtalan helyen, többek között Sárszentlőrinc községben is terme­lőszövetkezeti csoport alakítását előkészítő bizottságok működnek. Ez a hatalmas fejlődés azonban nem jelenti azt, hogy nem érhet tünk volna el nagyobb eredménye­ket. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy ez a fejlődés a népnevelő- munka alkalmazásától is nagymér­tékben ftigg. Ott, ahol jó volt a népnevelőmunka —, mint például a nagyszékelyi, csibváki, grábóczi Alkotmány, závodi Előre csopor­toknál. —, meg is lett az ered­ménye. mert a tagok létszáma rö­vid időn belül többszörösére emel. kedett. Vannak azonban olyan cso­portok is, ahol nem tartják a fej­lesztés érdekében szükségesnek a népnevelőmunkát. Azt mondják, hogy — aki be akar lépni a cso­portba,. az úgy is belép. — Ilyen hangok voltak észlelhetők például a kurdi termelőszövetkezeti cso­portnál. Az ilyen hangok helytelenségét természetes, hogy élő példák bizo­nyítják. Az agitációs munka szük­ségessége mellett tanúskodik az a tény is, hogy ha például dolgozó parasztságunk látja is a jó eredmé. nyékét, kissé vonakodik a csoport­ba való belépéstől, mert többé-ke- vésbé hat rájuk a kulákság, illet­ve az ellenség befolyása. Ahhoz azonban, hogy valamelyik terme­lőszövetkezeti csoport, vagy szö­vetkezet hatásos agitációs munkát tudjon kifejteni, a felfejlesztéssel kapcsolatban, természetesen szük­séges az is, hogy eredményeket tudjanak felmutatni. — A jó eredmények a legjobb népnevelő­ként agitálnak a nagyüzemi gazdál­kodás melleit — ezzel a tudattal kell, hogy csoportjaink tagsága agitáljon. mert bebizonyosodott tény az is, hogy a jó eredmények nagymértékben segítik a tagok nép­nevelő munkáját. Ezt észlelhetjük a bonyhádi Dózsa Népe termelő­szövetkezetnél is. ahol a népneve. Január 3-an a Hofherr-gyár kommunistáinak kezdeményezésé­re a gyár összes dolgozói lelkes- hangulatú röpgyüléseken elhatá­rozták, hogy a Magyar Dolgozók Partja február 24-i kongresszusát újabb munkasikerekkel, a terme­lés terén elérendő újabb győzel­mekkel ünnepük. A gyár dolgo­zói az alábbi levelet küldték Rákosi Mátyás elvtársnak. Drága Rákosi elvtárs! Mi, a Hoíherr-gyár dolgozói a mai napon megtárgyaltuk, hogyan készülhetünk fel a legméltóbban Pártunk kongresszusára, a magyar munkásosztály és egész dolgozó pépünk nagy ünnepére. Ügy gondoljuk, hogy Pártunk iránti hűségünket, a magyar dol­gozó nép ügye iránti odaadásun­kat legméltóbban úgy fejezhetjük ki, ha a kongresszus tiszteletére » második tervév küszöbén tovább fokozzuk munkánk lendületét, szervezettségét, s a takarékosság szempontjainak figyelembevételé­vel emeljük termelésünk mennyi­ségét és minőségét. Mi, Hofherr-gyári dolgozók az 1550. évi tervünket november 25-re teljesítettük és év végéig terven felül. 550 darab traktor- egységnek megfelelő kész traktort és alkatrészt adtunk mezőgazd3- ságunknak. Eredményeinket ___a ko ngresszus tiszteletére az 1951-es tervévben fúl akarjuk szárnyalni. Ezért vállaljuk: 1. Üzemünkben a már elkészül* tervek alapján március 31-re, ha­táridő előtt 3 darab széniejtö kombájn prototípus gyártásút, feb­ruár 28-ig elkészítjük. 2. Február 24-re terven felül 20 darab G 35-ös traktort készí­tünk el és első negyedévi tervün­ket három nappal a határidő előtt, teljesítjük. 3. A minisztertanács december 31-í határozatának megfelelően megszervezzük egész üzemünkben az anyagtakarékossági mozgalmat és ennek eredményeképpen az c'- 5Ő évnegyedben 420 tonna szén- nr.egfc’kantást, 170.CG0 k, w. elektromos energia megtakarítást évünk eb és 29.000 dareb elektro­mos hegesztő pálcát takarítunk rreg. A kenőolaj felhasznált meny- nyiségét az első évnegyedben 1,700 kg-mal csökkentjük, a szí­nesfém anyagmegtakarításánál 735 kg-ot vállalunk. 4. A gyári átlagos 1.9 százalék selejtet annak 10 százalékával — KRASSALKOVICS MÁTYÁS váll. vez. MOLNÁR MIHÁLY ÜB-tÜkár h. ezen belül az acélöntődében 17 százalékkal, a vasöntödében 10 százalékkal csökkentjük az első negyedévben. 5. Február 24-ig sztahánovisták bevonásával, a munkamódszerát- adás kiszélesítésével a 100 szá­zalékon alul teljesítők létszámát 20 százalékról 9 százalékra csök­kentjük. 6. A vállalások teljesítésének biztosítása érdekében ^'ü szaki szerveink a tervíelbonfast oly módon hajtják végre, hogy fizikai dolgozóinknak 10 nappal előbb rendelkezésükre álljanak munka- prdokig felbontott, elvégzendő feladatok. Megfogadjuk Pártunknak, sze­retett Rákosi elvtársur«kn?k, hogy vállalásain kát becsülettel teljesít­jük, mert 'tudjuk, hogy minden eredményünkkel tovább erősítjük dolgozó népünk harcát a békéért és a szocializmus építéséért. Éljen s Magyar Dolgozók Párt­ja kongresszusa! Budapest, 1951 január 3. A Hofherr-trakíorgyár dolgozói revében: HEVEST JÁNOS párttitkár. SZABÓ JÓZSEF DÍSZ-títkár. gozó népet mennyiségileg és minősé­gileg is.. Ez azt eredményezné, hogy négy má­zsával tudná emelni a napi teljesítmé­nyüket, ■ ez azonban három napi ki­esést jelentene, A dolgozók egyhangúlag úgy hatá­roztak, hogy január 7-én. vasár­nap felajánlásban végzik el ezt a munkát. Az ehhez való készületeket munkáidé után végzik el, hogy a termelésükét ezzel is fokozzák. Két brigád verseny, ben van egymással, a versenyeredmé­nyeket minden hét végén ismertetik a dolgozókkal, valamint a heti telje- sitményükel. Az 51. bérhéten 114 százalék volt teljesítményük, ezért mindent elkövetnek, hogy a dol­gozó nép érdekeit legjobb tudásuk szerint a szocializmus építését és az ötéves tervünk sikeres befejezésének részesei legyenek. Jilling Antal hozzászólásában lel­hívja a dolgozók figyelmét, hogy ne- csak a mennyiségre törekedjenek, ha­nem a minőségre fordítsuk a fősúlyt, mert ez a saját érdekünk és főleg a dolgozó nép érdeke, hogy ezzel is a békét erősítsük. Äz 1951-es évben ielesnellk o Heng ermalom teljesítményét Tervismertető ét tekesiet a szekszárdi Állami Hengermalomban December 29-éti tartották meg a szekszárdi Állami Malom dolgozói 1950—1951. évi terv teljesítését és is­mertetését. Kertái József vállalatvezető elvtárs megnyitja az értekezletet, Beszámoló jában elöjáróban az időszerű politikai kérdésekkel foglalkozik. Utána az 1950. évi terv teljesítését ismerteti, majd kitér részleteire. Utána Faragó Károly ismerteti az 1951. évi terveket. — A tervezés sok­kal magasabb fokon áll, mint a múlt évben —- mondja —, mert már a ter­vezés figyelembe veszi sokkal hatéko­nyabban a műszaki adottságokat és a ■fejlesztési lehetőségeket. Ismerteti, hogy a jövő évi tervezésnél már homlok­terébe van állítva a műszaki fejlesztési terv, amely szerint a malom igen nagy változáson fog keresztülmenni. A szó. cíalista fejlődés magával hozta, hogy a malom a fejlődés korszakába lépett, mert üzemünk 1951-es évi tervévben át lesz építve és más épületbe lesz áttelepítve. Kapacitása a maival szemben 90 mázsával emelkedik. De nemcsak a kapacitás emelése az. ami a terveinket befolyásolja, hanem a műszak feljavítása, ami elő van irá­nyozva, oly nagy mértékben befolyá­solja a tervezést, hogy az egész más képet mutat, mint az elmúlt évé volt. Utána Kertai József vállalatvezető elvtárs összehasonlítást tesz az 1950. és 1951. évi tervek között és felhívja a dolgozók figyelmét, hogy az ország, népi demokráciánk, a szocializmus építését csak úgy tudjuk leggyorsab­ban végrehajtani, hogy ha. legjobb akarattal és kommunistához méltó ön­tudattal hajtjuk végre ötéves tervünk Riá«od-:k évének tervéi­Kertai József elvtárs elmondja, hog*1 kint jártak a községekben a dolgozó parasztságnál. népnevelő munkájuk alkalmával rávilágítottak a dolgozó pa. rasztságnak, hogy mi a különbség a magánszektorokban lévő malmoknál és annál a malomnál, amely a dolgozó népé és amely a dolgozó nép érdekeit képívselí mind minőségileg, mind mind mnnyiségileg. Ez azt eredmé­nyezte, hogy most már a távoli községekből is behozza a gabonát a dolgozó pa­rasztság, mert meggyőződött arról, hogy mi a különbség a dolgozó nép malma és a magánszektor malma között, ahol még a^tokés keze van, ott becsapják a dol­lömunka és az elért jó eredmé­nyek hatására egyre nő a belépők létszáma. A csoportjainknak ügyelni kell arra is, hogy az agitálást ne bíz­zák teljesen a — jó eredmények­re —, mert azzal fegyvert adnak az ellenség’ kezébe, amivel az hatá­sosan tud a mezőgazdaságunk szó. cíalista szervezése ellen harcolni. A reakció ugyanis nem alszik, ha­nem nyitott szemmel figyeli az adott körülményeket, vagyis, hogy hol tud szocialista építésünknek ár. tani. Ez arra hívja fel csoportjaink figyelmét, hogy még szélesebb kö­rű agitációs munkát végezzenek a dolgozó kis. és középparasztok, kö rében, ami által meg tudják őket győzni az ellenség aljas beálitott. ságáról. Arra kell a csoportoknak törekedniük, hogy az ö agitációs munkájuk szívósságának hatására, az ellenség hangja teljesen meg­semmisüljön. Egy másik jelentős fordulat a termelőszövetkezeti csoportjaink életében: a most folyó vezetőség újjáválasztó taggyűlések. Aminek célja az, hogy a vezetőségben he­lyet kapjanak az újonnan belépett kis. és középparasztok, az egyéni­leg is jó eredményt elért dolgozók, vagyis azok, akik fokozottabb mér­tékben tudják a csoport tagjainak az érdekeit képviselni. A vezető- ' ség újjáválasztásának a csoportok még nagyobbarányú fejlődését kell eredményezni. 7ermelöszöveíkezeti csoportjain, kát és szövetkezeteinket az eddigi eredmények még nagyobb eredmé­nyek elérésére ksztettk. Állandóan íakezódó munkájukkal segítsek c’ö azt. hogy országunk mezőgazdasága minél közelebb kerülhessen a fej­lett szovjet mezőgazdasághoz. Igyekezzenek csoportjaink és .szövetkezeteink jó munkájukkal elősegíteni a februárban összeülő V. Pártkongresszus sikerét, ami egyben a béketábor erősítéséi is jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents