Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

1931 JÚNIUS 27

N Ä P L O

3

A munkaidő kihasználásáról

Marsai István zombai dolgozó paraszt június 22-én learatta ősziárpáját és 23-án már bevetette földjét

ni ásod nővén nyel

A minisztertanács rendelhet adott ki a másodnövények termesztésére. •Ennek az a célja, hogy a föld termő- erejét még gazdaságosabban használjuk ki és állandóan növekvő állatállományunk számára biztosítani tudjuk a kellő mennyiségű takarmányt. A tavaszi vetésű 'takarmánynövényeink, évelő szénaféleségeink és réteink a kedvező időjárás következtében átlagosan több takarmányt adnak, mint az előző években. Ezzel azonban nekünk nem szabad megelégednünk, mert a több takarmány biztosítása több állat tartását teszi lehetővé és így nemcsak teljesíteni 'tudjuk, hanem túl is tudjuk teljesíteni a minisztertanács kétéves állattenyésztési tervét. Ennek a tervnek a megvalósítása döntő jelentőségű ötéves tervünk sikerénél, ötéves tervünk sikere pedig országunk még szebbé tételét, a dolgozók élet- színvonalának még nagyobb arányú növekedését jelenti.

Állami gazdaságaink, temielőeso- portjaink gabonatábláinak egyik végén még arat az aratógép, vagy a kézikasza, a másik végén azonban már dübörög a traktor, felszántja a tarlót és másodnövény- nycl bevetik.

Egyéni dolgozó parasztságunk nagyrésze is félismgrte a másodnövények termesztésének jelentőségét. Egyéni dolgozóink között is sokan vannak, akik szinte lestek, hogy mikor lehet az ősziárpát aratni és mindjárt hozzá is fogtak. Ezzeil megakadályozták a szem kipergésé! is és korábban tudták elvetni a másodnövényt, amivel a magasabb termés alapjait vetették meg. Illés János kélyi dolgozó paraszt a legelsők között volt a megyében, aki learatta ősziárpáját.

Miután elvégezte az aratást, pár napon belül felszántotta a tarlót és kukoricát vetett bele csal auládénak.

Sok helyen látunk olyan keskeny parcellákat, aminek a közepén ott sorakoznak az ösziárpa. vagy rozs kereszted«, a széleket azonban felszántották mintegy 10—15 ekenyom szélességben és másodnövénnyel bevetették. így csinálta Marsai István 14 holdas zom- bai dolgozó paraszt is.

Június 22-én aratta le físziárpáját, de már 23-án felszántotta a tarlót és bevetette kukoricával.

Azt mondta, hogy: — Minden évben vetek másodnövényl. Érdemes vetni, mert amig ebből van, nem kell a másik takarmányhoz nyúlni. — Hozzátette még azt is. hogy amikor megindul a cséplőgép, mindjárt el is akarja csépelni az ősziárpát.

Illés János kélyi dolgozó paraszt ennél még helyesebben járt e! az ősziárpa learatásánál. Nemcsak a keresztsorok mellett szántotta fel a földjét, mert úgy alig jutott volna bevetésre hely.

Mielőtt hozzákezdett volna a szántáshoz behord!« az ősziárpát a már megbeszélt közösszérűre, így a tarlót teljesen fel tudta szántani és a másodnövény által ki tudja kellően használni.

Mindez azt mulatja, hogy dolgozó parasztságunk nagy része a népnevelő munkán és saját tapasztalatain keresztül felismerte a másodnövények ‘er- mesz'ésének jelentőségét. Mutatja azonban azt is, hogy megvan arra a lehetőség, hogy minden dolgozó paraszt kellő időben elvégezze az aratásai és megfelelő területen másodnövény! termesszen. Ezt a lehetőséget azonban csak úgy lehel kihasználni, ha a helyi tanácsaink megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy mit jeleni a másodnövény termesztése saját maguk számára és ugyanakkor népgazdaságunk számára.

A béke megvédése, a szocializmus építése megköveteli tőlünk, hogy erőinket jól felhasználjuk, a rejlett tartalékokat feltárjuk és fokozottabb mértékben takarékoskodjunk pénzzel, anyaggal, idővel. Ezt tűzték ki maguk elé az üzemek és falvak dolgozói is és ebben a munkában részl- vesz új közigazgatási apparátusunk, a tanácsok dolgozói is. Azonban vannak még ezen a területen hiányosságok. Sok esetben megtörténik, hogy egyes funkcionáriusok vizel prédikálnak és bort isznak hogy beszélnek a helyes munkabeosztásról, a munkaidő maradéktalan kihasználásáról, — ugyanakkor ök maguk sok eselben még csalnak is, hogy ne tudja meg senki, mikor hagyták ott munkahelyüket, mikor fejezték he meg nem engedett időpontban a munkát.

Ezt tette a megyei tanács néhány dolgozója is, akik még nem értették meg. hogy a megyei tanácsnál dől. gozni megtisztel tetős: jelent számukra. azt. jelenti, hogy méginkább példát kelj mutatni a takarékosság, a munkaidő teljes kihasználása terén. Ennek dacára vannak még olyanok, akik keresik az alkalmat arra, hogy korábban abbahagyhassák munkájukat. így tették ezt Baráti István, Nagy Károly, Egle János, Deák Lajos, Molnár Mária és Háber Dezső, a megyei tanács do'gozói is. Amellett, hogy korábban abbahagyták a munkát, még azt is megtették közülük többen is. hogy eltávozásuk idöjxmt- ját nem a tényleges időpontnak meg. felelően tüntették fel, hanem későbbi időpontot írtak he

Súlyos hibák ezek. Gondolkozzanak el a megyei tanács dolgozói a munkaidő teljes kihasználásának jelentőségéről. Mit s-g'-áriak a megyei tanács dolgozói. 'unapentele, Ino- ;a. a földalatti gyo.'svasút és a többi hatalmas építkezések dolgozói korábban abbahagynák a munkál és emiatt, később valósulnának meg a szocializmus hatalmas alkotásai Iparunk. mezőgazdaságunk dolgozói erejüket megfeszítve dolgoznak hogy hazánkat, a béke még erősebb bástyájává tegyék, hogy a szocializmus építését meggyorsítsák. Felemelt ötéves tervünk megvalósítása során egymásután hagyják el üzemeinket az új kombájnok, a többi mezőgazda- sági gépek és egyéb felszerelések, hogy könnyebbé tegyék dolgozóink munkáját, emeljék a termelést, dolgozó népünk életszínvonalát. Ugyanakkor még mindig vannak, akik az ellenség szekerét tolják azzal, hogy munkájukat nem végzik lelkiismeretesen, hogy meg nem érdemelt fizetést vesznek fel. Megyei tanáét dolgozói! Harcoljatok a munka f egy el cm megszilárdításáért, leplezzétek le a mun- kafegyelem meg'azítóit.

A Vegyianyag Nagykereskedeimi Vállalat dolgozói alkotmányunk ünnepére versenyre hívlak a győri és miskolci vállalat dolgozóit

A Pécsi Vegyianyag Nag'ykereske- delmi Vállalat dolgozói is átérezték Alkotmányunk ünnepének nagy politikai jelentőségét és a minisztertanács takarékossági határozatának szemelőtt tartásával határozták el, hogy az ipari «dolgozók jobb áruellátásának érdekében versenyre hívják ki a Győri és Miskolci Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóit. A dolgozók átérezték azt, hogy nem maradhatnak le az ipari dolgozók versenyé tői és az önköltség csökkentésével,

az áruellátás j.obh megszervezésével fogják szolgálni a szocialista ipar és kereskedelem további fejlődését.

Vállalatunk dolgozói — írják — 1951 július 1-től szeptember 30-ig bezárólag munkaversenyre hívjuk ki a győri és miskolci vállalat dolgozóit. Ez a verseny lesz hivatva eldönteni, hogy melyik vállalat dolgozói érik e! a jobb eredményt, a versenyszellem fejlesztésével, az önköltség csökkentésével a verseny folyamán,

A verseny kiértékeléséinek főbb pontjai t

1. Egv főre eső forgalom. 2. Egy főre eső munkabér. 3. A 100 forintra eső forgalom. 4. 100 forint forgalomra eső munkabér. 5. Dologi költségek az árbavétel százalékában. 6. Áruforgási sebesség. 7. Nyereség az árbavétel százalékában. Fentiek kiértékelendők a havi üzemgazdasági jelentés alapján.

8. A vállalat működésének kiértékelése, (kényszerhitel, pénzügyi tervteljesítés), kiértékeli a Vegyianyag Kereskedelmi központi pénzügyi osztálya.

9. Az adatszolgáltatás határidőre, esetleges határidő előtti teljesítés. Ki- értékelik a központ egyes osztályai. A kiértékelés havi közlése a vállalati

versenyhíradóban.

10. A raktári kezelés, Vorosín-moz- galom kiértékelését a központ kereskedelmi főosztálya végzi.

11. A vegyes kozmetikai cikkekben elért tervteljesítés, illetve túlteljesítés Kiértékelés a havi üzemgazdasági jelentés szerint.

12. A vállalati verseny nyilvánossága,

A verseny kiértékelését a három vállalatból alakult közös versenybizottság értékeli a központ segítségével. Az értékelés minden következő hónap harmincadikéig történik meg.

Ez a vállalás is segíti a kereskedelmi dolgozók versenyének szélesedését, tervük idő előtti teljesítését. A verseny folytán születő eredmények szerves részei az ötéves tervünk sikeréért folyó küzdelemnek, a béke megszilárdításának.

__ <9 © p>- p*

NEMZET

KÖZI KÉRDÉSÜK

Amerika a fasizálódás. útján

Az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának az a döntése, amely megerősítette az Amerikai Kommunista Párt 11 vezetőjére hozott ítéletet, jeladás volt a haladó erők ellen már régóta kítervezett hadjárat megradííá sara,

Edward Boyl, az Egyesült Államok szövetségi ügyésze nyíltan beismerte, hogy a Legfelső Bíróságtól csak ezt a jeladást várta: „Szabad az út,"

„Most ezt a jeladást megkaptuk, — jelentette ki Boyl — és olyan gyorsan fogunk cselekedni, amennyire csak lehet,"

Boyl és társai már régóta álmodoznak arról, hogy börtönrács mögé ültetik a szabadon gondolkodó amerikaiak tízezreit, akiket a maguk tolvajnyelvén „vörösöknek" neveznek. Keresztülerőszakolták az úgynevezett Smith törvényt, amely megsérti az amerikai alkotmányt. A Legfelső Bíróság döntése hivatalosan jóváhagyta s Smith-töxvényt, amely ellenőrzést vezet be a „veszélyes gondolatokra,“

„Most már tudjuk, hogy a Smith.törvény érvényben van" — jelentette ki kárörvendöen MacGrath ígazság- ügyminiszter.

Mint a sajtó jelenti, az igazságügymmisztéríum már régebben kijelentette, hogy amennyiben a Legfelső Bt rcság megerősíti a Kommunista Párt vezetőinek ítéletét, akkor előveszi a már régen összeállított névsort, amely 12 ezer „vörös tisztviselő" nevét tartalmazza és új bűnügyi eljárásokat indít a Smith-törvény alapján, „Szabad az út" — ezt a jelzést várták országszerte a fasiszta jogászok. Arkanzas, Minnesota, Utah, Indiana, Dél-Dakota, Colorado, lova államok ügyészei kijelentették az „United Press" hírügynökség tudósítóinak, hogy készen állnak a cselekvésre. 25 más állam ügyészei kijelentették, hogy „készek végrehajtani Washington parancsait."

A haladó amerikai újságok ezeknek a ténveknek a kommentálása mellett teljes joggal állapítják meg, hogy a Legfelső Bíróság döntése annyit jelent, most szabad a vásár az Egyesült Államok további fasizálására.

Kenneth Younger „ideológiai4* magyaráira ai

Kenneth Younger, .angol állammíníszter kormai»vénák csaknem minden külpolitikai akcióját megmag*. arázza és nyilatkozatokat ad korunk minden sorsdöntő kérdéséről, Akár a koreai eseményekről van szó, akar a nyugalnémetországi Wehrmacht megszervezéséről, Kenneth Younger biztosan megjelenik a szónoki emelvényen. Változatos megnyilatkozásaiban könnyen felfedezhetünk egy közös vonást: minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy igazolja az angol labour-kormány néo- szerűílen külpolitikáját, mely csalódottságot és elégedetlenséget vált ki az angol tömegekből.

Ékesszólásának tetőfokát május elsején érte el, amikor ünnepélyes keretek között előadást tartott egy labourista gyűlésen. „A szocializmus és Európa jövője" címen. Younger feladata ezúttal az volt, hogy ideológiailag támassza alá a labourista politikát és biztosítsa számára a „szocialista alapot."

Ha a tömegek szocializmust akarnak, hát ő szolgál vele! Még pedig nem akárhol, hanem a „nyugati világ" kellős közepén.

„Abból, amit Európában szocializmusnak neveznek ~ fejtette ki Younger, — az Egyesült Államokban sok tekintetben lényegesen gyorsabban alakították át a társadalmi viszonyokat, mint ahogyan az Európában történik ..." Az ámuló hallgatóság, vagy az olvasók ezután feltehetik a kérdést: Bocsánat,., ugyan, hol basáskod- nak a kapitalista monopóliumok... talán nem az Egyesült Államokban? Hol hoznak munkásellencs törvényeket tőkés üzletemberek?... Hol korlátozzák a békés célokat szolgáló termelési és hol szervezik a fegyverkezési versenyt... Nem Amerikában? Vájjon melyik hatalom teszi rabszolgájává az európai nemzeteket egyoldalú függőséget jelentő szerződésekkel, saját profitja érdekében? És vájjon ki bombázza a békés koreai városokat? Ki küld hadsereget saját határaitól tízezer mér- földnyire, békés emberek legyilkolására?

Younger jól ismeri ezeket a kérdéseket, éppen ezért nem is foglalkozott velük. Csupán arról akarta meggyőzni a hallgatóságot, hogy a nyugateurópai jobboldali szocialisták eszméit a newvorkí és fíladelfíai tőzs dén, a Morgan és Mellon bnakházak tanácstermeiben, hord és Rockefeller igazgatósági szobáiban valósítják meg. És Younger ezúttal nem is hazudott. Hiszen, a ‘Jobboldali szociáldemokraták eszméi: az imperializmus fenntartása, a dolgozók kíméletlen k’zsákíránvoHsa és félrevezetése. Miért ne va'<í''»if*"Ák hí* ■»»»■ » cápák ezeket. «7 ..«>s»méket"? Hiszen e!sw>'Ofba;s az ■ érdekéikéi szolgálják!

Veszteség nélkül he

a termé

A „SstáUn'Mío’bo* földjein bő

termés ígérkezik. Gyönyörűen fejlődik a napraforgó, a kukorica, a rizs. a ricinus, a dohány, stb. A 3299 hektáron veteti őszi búza előreláthatólag több, mint 24 mázsát hoz majd hektáronként. Jók a tavaszi kalászosok is. 800 hektáron legalább 19—20 mázsát fogunk betakarítani hektáronként.

Ezt a kitűnő eredményt a kolhozparasztok és a műszaki dolgozók a földművelés fejlett ku túrájáért folytaiott versenyben érték el. Tavaly tavasz- sza'l kolhozunkban nem volt szükség a kalászosok gyomláiására. A mező jó megmunkálásával elértük, hogy alig lehet gyomot találni a vidékünkön, amivel sok munkát takarítunk meg.

Aratás előtt kolhozparasztjaink azt a célt tűzték ki, hogy a kurganyi gép_ állomással karöltve magveszteség nélkül begyűjtik mindazt, amit termesztették. A magveszteség kiküszöbölésének előfeltéte'e az aratás gyors elvégzése.

Az elmúlt évben kolhozunk 25 nap alatt takarította be a kalászosokat. Az első 15 napon hektáronként átlag 18.L mázsa volt a kicsépelt búza, a kővetkező napokban 16.5, . az aratás végén pedig 12 mázsa Ezért elhatároztuk, hogy kihasználjuk az egyesített gazdaság előnyeit mozgósítjuk belső tartalékainkat és 15 nap alatt végezzük el a kalászosok betakarítását. Gazdaságunk sem új ara_ tógépeket, sem új munkáskezeket nem kapott. Ennek ellenére 10 nappal meg_ rövidítjük a betakarítás ütemét.

Kubán híres gépesítő?©, a malo- rosszijszki gépállomás traktoros brigádjának vezetője. Ivan Bunyejev. a Szocialista Munka Hőse megmulaita, hogyan kell kihasználni a kolhoz, s a gépállomás belső tartalékait. Kolhozunkban a gabonafélék 90 százalékát kombájnok fogják learatni, sikereink tehát az elsőrendű gépek terme, lékenységétől függnek. „Sztálinyec- 6" kombájnjaink az elmúlt évben naponta átlag 16 hektárnyi gabonát arattak le, a „Kommunár“ kombájnok pedig átlag 10 hektárnyit. Az elmaradás oka az volt, hogy a betakarítást végző csoportok nem dolgoztak elég sziervezetten. Időnként azért is álltak a gépek mert a gépállomás rosz- szul szervezte meg a folyamatban lévő javításokat.

Az a II kombájnvezeíö, akikre most bíztuk rá a gabonabegyüjtést. miután számbavette tartalékainkat, elhatároz, ta, hogy a ..Szlá!inyec-6"-tal 25 hektáron, a ,,Kommunáikra] 20 hektáron aratja le a gabonát naponta. Tavasz óta minden arató-gépcsoport vezetője tudja, hogy melyik táblán fog aratni, ezért, a kombájnvezetők gondosan ügyeltek arra. hogy jól megműveljék a szántóföldeket. Minden kombájnvezető megkapta 37 órára szóló ütemtervet a fö-dek térképé: és a gépek mozgásénak menetvonalát. E őre megalakították a mozgó javítóműhelyeket, beszerezték a szükséges alkatrészeket, hogy időveszte. s-écr nélkül tudjál« elvégezni a kisebb iavliásokát. Jelentőben wem-öv di:e:- •'•’k az e‘őké.«zíiés és lerlm'ka: aon- Gozás idejét is. a kombájnv.0zetők a

régebbi két óra helyett, egv őrá* Orrnak gépgondozásra fordítani. v naponta 11 munkaórát nyernek, moly alatt, több, mim 20 hektáron tudják elvégezni a betakarítást. A póttartály felszerelésével és az üzemanyag betöltésének gépesítésével 10 percet takarítanak meg minden töltésnél. Mindezt egybevéve, a 11 gépcsoport 24 óra alatt kéi-három órával növeli a hasznos munkaidőt. A kombájnok éjjel is dolgoznak majd. A munkaidő így négy órával hosszabbodik meg, ami alatt a 11 kombájn újabb 80 hek_ tárról tudja begyűjteni a gabonái. Ä kombájn teljesítőképességének további fokozása érhető el a mag tartályok kiürítésének helyes megszervezésével. Már tavaly is menetközben raktuk le a magot, de sok időt vesztettünk azzal, hogy a gépnek várnia kellett a magot elszállító fuvarra. Ezt a hibát most úgy számoljuk fel. hogy minden kombájnhoz két -szekérrel *öb- .bet oszlottunk, be. mint az elmű t évben, ezzel tovább. fokozzuk a gépek hasznos munkidejét és termelékenységét.

A tartalékok 5eIhas*oá54<5a lehető, vé teszi, hogy tíz nappal megrövidítsük a betakarítás idejét. Ismeretes, hogy ha a kombájnon nincs magfelfogó, akkor hektáronként 8—10 kiló gabona megy veszendőbe. Most minden kombájnt, és aratógépet rnagfel- fogóval láttunk el, ami 400 mázsa gabona megtakarítást jelent. Az, hogy a learatott mezőn négyzetméterenként átlag 2—3 kalász maradt, tavaly több, mint. 160 mázsa gabona veszteséget okozott. Most már egyetlen kalász sem marad a tarlón, mert. sűrüfogú, különleges gereblyéket erősítettünk'a kombájnok vágórészéhez és a gépeket. úgy szabályoztuk, hogy a szál - , mába és pelyvába ne kerülhessen mag. a kombájnvezelők alacsonyvá- gássa! fognak dolgozni, a kolhoz pedig megfelelő számú , embert áilií he a földek kézi magtisztításához. A me zőgazdasági brigádok védőtetőke: és jól döngölt szérűket építenek.

Kolho-sparassíjaíalí. amikor aláírták a kubáni földművelők Sztálinhoz intézett lóvéiét, kötelezettséget vállaltak hogy július 20-a előtt tel_ jesítipc a gabonabegyüjtési tervet. Biztosítani fogjuk a gabona szakadatlan áradását a kombájn tartályától az elevátorig, ezért gépesítjük a szérűket. Négy szérűt teljesen gépesítünk, kezd-. ve a gabona osztályozásától a tehergépkocsira való felrakásáig. Villany- motorok hajtják majd az osztályozó^ gépeket és a rakodást végző futószalagokat. A többi szérűk gépesítésével több. mint 160 kolhozparaszt szabadul fel. A kombájn által betakarított gabonát még aznap’ megtisztítják, kiszárítják é=* elszállítják a széiűkio’.

A mezőgazdasági év leofontosabb időszakára az állam elsőrendű technikai felszereléssel látta el a kolhozokat és gépállomásokat, melynek fel. használásával a legrövidebb idő aiatt fogjuk betakarítani a. gabonái, kiküszöböljük a veszte-ének’’: és határidő e'ő‘t lelj esi: jiik srere'e” hazánkkal szemben vállalt kötelez-:;:’sógücket.