Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-26 / 146. szám

KAPLO 1B51 JÜNlUS 26 «> *X*cfX# Arat a eép a réeegresi Határban ,,Amerre a szem éllát, mind gróf Apponyi méllósáoos úrnak a birtoka." Ez volt a valóság még 7—8 évvel ez­előtt. Azóta sok minden megváltozott. A gróf Apponyiak kezéből a dolgo. zók kivették a hatalmat, de elvették tőlük a birtokukat is, Azóta már azt mondjuk, hogy „Apierre a szem ellát', mmden a dolgozó nép kezében van Rácegres határában." Maga a táj is megváltozott és mintha -barátságosabb tekintetű lenne, m-int azelőtt, még gróf Apponyi idejében. A táj.egyik részében hatal­mas árpatábla van. Úgy tűnik fel az első látásra, mintha végei és szélei j a végtelenbe nyúlnának. A valóságban j azonban nerq így van. Igaz, mégha- | indja még a 100 holdat is a tábla, de j a messzeségben látni "lehet a keskeny, hosszú kukorica, burgonya táblákat. * Többféle, aranyszínű köntösbe bujt gabonatáblákat ringat az enyhe szellő. Nagyon sok helyen már keresztsorok sorakoznak az árpatáblákon, vagy a sorakoznak az árpatarlókon, vagy a szántáson. A learatott, gabona tarló­ját már sokan ugyanis felszántották és másodnövénnyel vetették be A naptár június 23-át jelzett. . A .nap tüze égetően sütött le az érlel­te a 'gabonákat, amely az enyhe szel lőtöl néha gyönyörűen hullámzott Hullámok szaladtak végig a rácegresí állami gazdaság hatalmas árpatábláján is. Ezek a hullámok azonban mind. ki­sebb és kisebb területen tudtak ját­szadozni, mert az aratógép állandóan kerülgette a táblát. Minden egyes kerülésnél Kzéle's darabot hasított le a még lengedező árpából, mert azt learatta és kévékbe kötötte. Igaz, hegy nem mind ma aratta le, de a gazdaság árpatábláján vágják a ren­det: aratnak.' — Nem i'gsn élünk meg .annyi földből, mert 4 gyerek van — mondja Fehér István — így szüksé­ges, hogy máshol is keressüntv. — De hozzáfűzi még azt is, hogy meggyő­ződtek arról, hogy az állami gazdaság­ban megfizetik, amiért megdolgoznak. Közbeszól Fehér István marokszedője, a felesége is: -- Én ezután is akarok járni dolgozni az állami gazdaságba, főleg a dohányba. Már 14 év óta do- V- n - {ö Id ;s.i do l g' ■’ T 1" !>Tn ’ jobban, De csak akkor tudok menni, ha kapok ott ebédet is. Ha ebéde1 kapnánk, többen is jönnének dolgozni A rövid beszélgetés után ismét el. indult Fehér István kezében a kasza. Ezalatt az aratógép már kettőt is for­dult. Siet a gép is, de siet a kézi­kasza is. Egyik sem akarja késleltetni az aratást, mert még a rácegresi ha­Mcszáros György ül a traktoron Szabó Ferenc pedig az aratógépen, ö a kévekötő. Sietnek, mert a mun­ka úgy kívánja. Kellően beérett az árpa és mos.t már minden percnyi ké­sés szemveszteséget jelent. Sietnek azért is, mert minél többet aratnak le, annál több lesz a kereset is. — Ma le akarunk vágni 25 holdat — mondja a kéveköt« —« és akkor kör-'.'be'’í! 150 százalékot teljesítünk. Na és mennyi akkor a kereset? egyébként nem is tartóznak a gazda sá'g kötelékébe, hanem egyéni dolgozók. Rácegresen van mintegy 7 hold föld­jük és azon gazdálkodnak. Munkáju­kat elvégezték és így már kedd óta tárban sem egyszerű aratásról, hanem békearatásról van szó és ezzel tudjuk majd megakadályozni, hogy gróf Ap­ponyi visszajöjjön Rácegres környéké­re és ott tovább sanyargassa a dol­gozókat. Javul a tatnlta, szélese# a versepyMzplam a Seipnüenifésztés Kísér éli Intézetnél Harminckét forint fejen kint — vágja rá Szabó Feri és arcáról le­törli a nehéz munka verejtékét, a traktorvezető, is . hasonlóan és máris indul tovább a gép. Eddig 130 százalék körül szoktak teljesíteni Mészárosék az új aratógé- pükkel, Többet még nem tudtak el­érni., mert bükkonyös az árpa és ha nagyon sietnek, a kasza könnyen el-- törhet. Ezzel azonban nem akarnak megelégedni, A búzaaratásnál — már elhatározták, hogy — 180 százalékot fognak teljesíteni és akkor még több lesz a kereset, de emellett jobban elősegítik a béke. aratás sikerét is. A hatalmas árpatábla egyik sarká­ban kezikasza dönti a szálakat. Váj­jon miért a kézikasza, amikor itt a gép? — Az á sarka nagyon megdőlt és azt csak kézier.ővel lehet learatni — adja meg a választ kísérőnk. Fehér István és felesége aratnak itt, Egymást érik utánuk a kévék, mert bizony jól fejlődött a gazdaság árpá­ja és éppen ezért számít a vezető­ség 15—16 mázsás átlagra. Izmai erő­sen' megduzzadnak Fehér bácsinak, amikor egyet-egyet suhint a kaszával. A beszélgetés során kiderül, hogy ők Az o ráz ágépítő munkában, az ötéves terv sikeréért 'frt’yö "harcban döntő szerepe van a nuinkaversenynek. Vér-' sertyniozgalmunk üzemeinkben napról napra szélesedik. Számos'olyan üzem­ben vett egészséges lendületet a ver­seny. ahol ezideig nagyon' el volt; la­posodva. A bírálat, a hibák rávitiágí- íása. a lemaradásra való .mozgósítás.' a dolgozóknak a. munkához, való meg­változott viszonya számos üzemben mutat javulók!', .eredményt. , Nemrégiben bíráltuk meg a szek­szárdi Selyemtenyésztés Kísérleti In­tézetének munkáját. Az tolt dolgozók a bírálatot megszívlelték és hozzálát­tak a hibák kijavításához. Ennék •eredménye, hogy szén eredmények és kezdeményozséek születtek, A tenyész­tési' versenyben, három , brigád vgll. részt. Vállalták, hogy dobozonként 25 kilós átlagot érnek c 1 é.s 85' százalék- báfi elsőosztályú gtibót ten'V’észféÜéfty* A versenyt a Rákosi-hrigád nyerté meg. Telek látván né. Sédez And­rás« é. Baranyai Fereucné és Szauer Maliid jó munkája nyomán. A dobozonként i átlaguk 33.90 kiló volt és 91 százalékban e'lsőosztályű. gubót tenyésztettek. A második a Vö­rös ‘Csillag brigád Fibrick Jánosné. brigádvezető irányításával. -27.90 kilós átlagot érlek el és ugyancsak 9.1 szá­zalék el'sőosziá'Iyú gubót tényészté"- le'k. A Tarnnt Teréz és Szántó 'Erzsé­bet közt indult •párosverseny, .amely­ben vállalták a 20 kirós dobozonkénli átlagot és 80 százalékos elsőosztályú gubö tenyésztését, Táram Terez győzelmével végző­dött. ,37.50 kilós áHasfoü ért el és 88 százalék eísőosztaiyű gubót te­nyésztett, Szán'ó Erzsébet á’lagy 35.50 kiló és 80 százalék élsőosztályú gubó. A, Vörös Csillag brigád párosver- senvre hívta ki a kerlai iennelöszö- ve-kezet íenyésyiöit. Ehhéza verseny­hez csaGakozoit a Rákos-brigád is. A kiértékelés a közeli napokban tör­ténik. A dolgozók készülnek alko'má- nyiink ünnepére. Augpszíus 20 tiszte­letére Telek JVvánné pe.tekészítési versenyre ■ hívta ki az ország összes potekészí őif. Vállalta, hogy a pete- kétzílő állomás tervét 100 százalékra teljesíti. Megtakarítja az előrrúnyzotl gutyómennyi.ség 10 százaléka'. Az 1 kilóra eső ’költséget 5 százalékkal csökkenti. Egv kiló jó pe'ével többet készít az előirányzatnál, a . megenge­dett gubómennyiséggel. Vállalja, hogy az általa készített petének legalább 90 százaléka 1 százalékos -fertőzött.ség alatt lesz. Tervéi az efőirányazlnál 10 nappal előbb teljesíti. Ez a verseny most indult és valamennyi pe.ekészítő ‘elfgad'a » kihívást. Ezeke az eredmények, a verseny- mozgalom szélesedése is bizonyítja, hogy a Kísérleti In'özeinél . javul a munka, szilárdul-'a munkafegyelem. __ __ r p NEM ZETKö ZI KERBESEK Miért támogatja Adenauer NviigaírNéifiétorszá-g fel ífenfv vérzését? Most, amikor a német nép túlnyomó része a Német Demokratikus Köztársaságban és Nyugat-Némefországban egyaránt kifejezést ad akaratának, hogy elszántan harcol Németország új r af elf egy v érzés e és a harmadik világhá­ború előkészítése ellen, sokan nem értik, hogyan akad­hatnak. német emberek, akik az imperialisták vérszom­jas terveit támogatják. Pedig vannak ilyenek. Az a csn* p?rt. amelynek számára kitűnő üzletnek ígérkezik a há­ború. Ehhez a csoporthoz tartozik Adenauer szövetségi kancellár és miniszterei. Az újrafélfegyverzési hajsza Nvugat-Néinetország nagytőkései számára a legjövedelmezőbb üzletet jelenti. Hogy ez az üzlet elsősorban Kruppnak, Pferdemengesnek, Flieknek, Rcúsehnak és a többi iparmágnásnak jelent milliárdos hasznot, azt minden német tudja. .Arról azon­ban eddig kevesen hallottak, hogy a bonni kormány tag­jai is részesülnék a hadfelszerelési profilban. Legtöbb­jük ugyanis főrészvényese a hadfelszerelési konszernnek. Annak, hogy ezeket az urakat elfogja az üjvafélt'egyvér­zés láza, reáiis okai vannak: a kapzsiság és a piszkos pénzéhség. é Adenauér kancellár 1 millió márka értékű AKU- részvénv tulajdonosa. Az AKU-konszern niűselymei és robbanóanyagot gyárt. Ha tehát gránátokat és bombákat termelnek rmíselyent helyeit, akkor Adenauer keresete megnövekszik. Es még jobban nő a profit, ha ezek a bombák és gránátok felrobbannák. Tudott dolgok hogy Lehr belügyminiszter a Rheinisch-Westfalische Bank egyik vezetője és a Vereinigte Stahlwerke FcUigyelöbizotl- ságának tagja. Bizonyára jóelőre kiszámította, milyen fantasztikus jövedelemhez jut. lia a Vereinigte Stahlwerke teljes gőzzel dolgozik majd a hadiipar számára. Ki cso­dálkozik ezután, hogy bősz gyűlölettel üldöz minden bő- keharcost és hogy erőszakkal akarja elnyomni Nyugai- Németországhan a békémozgalniat. Az is közismert tény, hogy Blücher a 1 kancellár, Adenauer helyettese, bankár. Mind ő. mind egész család­ja ezer szállal fonódik a német nehéziparhoz, meive.t hitelellátásban részesít. Krupp, Pferdemcnges és a többi gyverayáros nemcsak legjobb barátja, de inegbízója, szövetségese és iizleitárss is. Azután i'lt- van Seeliohm közlekedésügyi miniszter, tki »-■ Deiljnan-fále bánya és olejiparl társaság főrészvé­nyese, Csoda-e. hogy minden áron gépesíteni akarja az újjáélesztett német fasiszta hadsereget?. Hiszen a gépesí­tett zsoldos hadseregnek rengeteg benzinre van szüksége, aminek szállítását maga vállalja A profit így az. ő zsebé­be fog foly ni . .. ’ Nemcsak a fentemlite'.t négy miniszter, de a bonni bábkormány többi tagja is részesedik — közvetve, vagy közvetlenül a hadfelszerelési üzletben. Akad köztük olyan is, aki maga nem nagytőkés, de borravalót kap az ipar­mágnásoktól. hogy megrendelésekéi szerezzen nekik. Közismert tény az is, hogy a kormány-koaliciéhoz tar­tozó pártokat natfy pénzekkel segíti a nyugat-német ne­hézipar. Ezért vallotta be Sehöífer pénzügyminiszter a bonni parlament vizsgálóbizoHsága előtt-, hogy »„válasz­tási alapot“ teremfel' bizonyos ipari csoportok segít­ségével. Bizonyos, hogy hadfelszerelési propaganda és a bon­ni kormány háborús gyújtogatása sok. pénzbe kerül az imperialisták által újból nyeregbe ülteteti „istenek taná­csának“ Nyugat-Néni etországbon. Ezek az- „isiének“ könnyen lehetnek gavallérok, hisz n az általuk folyósí­tott pénzeket végeredményben a nyűgei némel dolgozók fogják megfizetni. 1951-ben körülbelül 20 milliárd D- márkát fog felemészteni az újraielfegyverzés és a körül­belül 200.000 főnyi megszálló hadsereg költsége. A bonni kormány ezt az összeget adóprés é-;, áruuzsora segítségé- ve! akarja kipréselni a lakosságból ami azt jelenti, hogy ebbén az évben Ny ugat-Németországban minden felnőtt ember öt hónapon keresztül csupán az újrafelfegyvérzés érdekében fog dolgozni. Az iparmágnások ma r> dolgozó nép verejtéké! csapolják le, holnap a vérét fogják köve­telni. A nyugat-németországi népszavazás azonban élő bi­zony Béka annak, hogy a német nép nem hajlandó sza­bad kezet adni az áruló honi?« kormány:'j>k vére« céljai megvalósításához, A .nyugal-ijé.me! !ake>;v.>5 milliói •'/» vadak-. az űjrafelfcgyvérzés éllen éí a bekeizerződésék ebben az évben való megkötései nullet!. „Teljes mértékben e!f!sS;iik Grósz József és társai összeesküvését“ Gyű esi Lation a 1 o. na megyei Papok tíekebizoitságnnfik vá iőszi mányn Hétfőn délelőtt a megyei tanács kis tanácstermében till össze a megyei papi békcbizotlság választmánya, hogy megbeszélje feladatai', az aratás, csép­ié», bégyüj' és meggyorsítása érdeké­ben. Megjeleni az értekezleten az or­szágos Papi Hékebizoüság főtitkára. Horváth Richard is. A gyűlést Solymár Gábor dunakömlődi esperesplébános a megyei ' papi‘ hékebizo'Iság elnök»' nyitó-'.la meg. Megnyitóbeszédében vá­zolta az idei aratás nagy jelentőségét, a béke megvédése szempontjából. be­számolójához többen hozzászóltak és aratás, cséplés, begyűjtés meggyorsí­tását se ipse elő. Nlen áldását kérve, buzdító munkál vattaiunk a m.'ény- ápofás megszervezése, a termény beta­karítás sikeres teljesítése terén, mert nekünk Ls érdekünk, hogy hiveniu ke nyérc a béke erőit növelje és hazánk felvirágzását szolíáljs. Ezért a mihá— ivi Táncsics termelőszövetkezet kezde­ményezéséi magunkévá tettük é« hi? veinknek megmagyarázzuk, hogy a tarlón hagyott minden kalász, minden szem gabona, mely a rágcsál ők mm** taté ka tesz. lényegében az ellenséget hizlalja/ Megmagyarázzuk, hogy az idejében teljesített beszolgáltalás a béke védelmét szolgálja. elmondották, hogy községeikben mi­lyen eredményesen folyik az aratás.és mii ‘ekek eddig a békearatás sikere érdekében. Felszólal! Horváth Richárd. az Or­szágos Papi Békebizotlság főtitkára is. aki beszámolt élményeiről, benyümn- r.airól, amelyeket a Grösz-per tárgya- fása során szerze l. Elmondó“a, hogy Orosz és társai nemcsak . a népi de­mokrácia törvényeit, hanem az egy­ház törvényei! is . megszegték, vissza­éllek a. dolgozó nép, a kormány bizal­mával és mérhetetlen sokat áttollak az egyháznak, a becsületes papságnak. Az, értekezlet végén a választmány Solymár Gábor esperes javaslatára a következő határozatot lioz'a: ..HATÁROZATI JAVASLAT: 1 Mi, a megyei papi békebizott­- • »ág választmányának tagjai, átérezziik az idei aratás, es ép lés. be­gyűjtés jelentőségét, a béke megvédé­se érdekében. Ezért fcjhívíuk Tolna megye lelkészkcdő pöjWágál, minden munkáját úgy végezze, hogy azzal nz A most folyó Grősz József és *"*• társai perben mindaz, ami tör­ténik, annak semmi köze sines a val­láshoz, sem a katolikus papság túl­nyomó többségének felfogásához, Itt egy legitimista, összeesküvő akcióról van szó. mellyel a papság nem azono­sítja magát és azt mint politikai re­akciót elítéli. Mi a békét és az újjá­építést szolgáljuk, becsületesen meg­tartva a megegyezést az állam és az egyház között és mindazon kérdések­ben. melyek a köteles engedelmességet és a hitelvr kérdéseket nem érinti, együtt akarunk továbbra is munkál­kodni népköztársaságunk kormányá­val, az ötéves terv szolgál»Iában, a szocializmus építésében és a béke- harcban. TOLNAMEGYEÍ PAPI BÉKEBIZOTTSÁG VÁLASZTMÁNYA“* Foglalkozzunk behatóbban a pártkáderekkel Lenin-Sztálin pártja mindig óriá­si jelentőséget tula-jdonitoít. és tulaj­donít á pártkáderek kiválasztásának és nevelésének. Sztálin eivtárs arra tanít minkéi, hogy miután kidolgozták és e lenőriz, fék a helyes politikai irányvonalat, a pártkáderek lesznek a Párt és az ál­lami vezetés d őrt tő erejévé. Ahftöz, hogy. a helyes irányvonalat a. gya­korlatba ál lehessen ültetni, Q.yan káderek szükségesek, akik megértik a Párt politikai irányvonalát, sajátjuk­nak: tekintik azt és képesek a gy«_ kor latban is megvalósítani. letelni tudnak érte. meg tudják védelmezni és harcolnak érte. Helyesen kiválasztani a funkcioná­riusokat és helyesen elosztani a kü-- iönböző munkai,erőietek között, any- nyit jelent, mint kiválasztani annak megítélésével, megérdemlik-» a poIl­kái bizalmat és abból a szempontból, hogy alkálmasak-e az adóit konkrét munkára. Sztálin elvtárs a SZK(b)P XVIII. kongresszusán tartott beszámolójában behatóan megmagyarázza a káderek­kel folytatott munka bolsevik elveit. Rámutatott, hogy a helyes káderlcivá- lasztás jelenti a káderek megbecsülé­sét, mint a Párt és az állam arany- készletét. Tartsuk tiszteletben és be­csüljük m*g. tanulmányozzuk gondo­san kádereinket figyeljük minden egyes munkás hibáit -és erős oldalait tudjuk még, hői bontakozhatnak ki legkönnyebben képességei. Gondosan kell nevelni ?. kádereket, segíteni őket az előmenetelben, nem szabad sajnál­ni az időt ahhoz, hogy segítsük fej­lődésüket. Me féljünk merészen elő. léptetni az új és a fiatal kádereket. A kádereket olymódon kell e'osztavi. hogy minden tfunkcionárius a maga helyén a maximumát adja a köznek abból, amit egyéni képességeméi lóg­va egyáltalán adni képes. A Bolsevik Párt rendkívüli je’entö- séget tulajdonít a káderek marxista- leninista nevelésének, valamennyi funkcionárius politikai és elméleti szín­vonala emelésének. A Párt. Sztákn elvtárs útmutatásai szerint lépteti e ő. re és neveli a pártiunkcionáriusok te­kintélyes számú kádáréit. Azok az új feladatok, amelyek a második világháború után kerültek a Párt és az állam elé, fokozottabb kö­vetelményeket támasztottak ' a párt- káderekkel szemben is és teljes ko- mo'vsággal vetették fel annak szük­ségességét hogy tovább kell emelni eszmei és szakmai színvonalukat, A kommunista építés időszakában egyre kimagaslóbb szerepet töltenek be a pártszervezetek és kádereik. A Szóv. jet.un.io Minisztertanácsának történel­mi jelentőségű határozatai a kujbise. vi, sztálingrádi, lcahovkai. vízierőmű­vek. a turkmén főcsatorna, a déluk­rajnai- és a7> észak-krími csa forrták megépítéséről., újabb hatalmas arányú építési munkálatokat jelentenek, me. lyekr a szovjet ország beláfhaiat-an területeinek gazdasági életét és ter­mészetét átalakítják. Azok a nagyszeri feladatok, amelyek az ország előtt állnak, meg­követelik a pártszervezetektől és ká­dereiktől egész pártmunk'ájuk Szín­vonalának további fokozásai. A [tárt- munka fellendítése’ döntő feltétele a gyakorlati feladatok megoldásának, akár technikai, haladásról van szó az iparban, vagy a kolhozok egyesí­téséről, a város és falu rendezéséről, vagy a tudományos és kulturális in. tczmériyek munkájáról. Minden mun­kával behatóan, szakszerűen és igazi bolsevik lelkesedéssel kell foglal­kozni. A bolsevik kádermunka nem tűr formalizmust és bürokratizmust, a munkával szemben, A káderek kivá­lasztása nem lehet az előállott üres helyek mechanikus betöltése. .Meg kell tanítani az. embereket arra, hogy a funkcionáriusokat eleven munkájúk, alapján, a vezetőket eredményeik a’apján ítéljék meg. A káderkiválasz­tás, elosztás és nevelés olyan fontos ügy. me vnek állandóan a pártszerve­zetek figyelme középpontjában kell állnia. Legfontosabb az emberek be­ható tanulmányozása' és a káderekkel való állandó folyamatos foglalkozás. Állandó segítséget kell nyújtani ne­kik a gyakoriak munkában. Sxfáün elv'áj-s akt tanítja, bogy a káderek az igaz: munkában edződ­nek meg valójában és csakis azok a káderek jók. akik nem félnek a ne­hézségektől. hanem ellenkezőleg, szemb'.'állnak leküzdik és megsemmi­sítik a nehézségeket. Sztálin eivtárs útmutatásai alapvetőéin a 'káderneve. léssel kancsó!fitos egész, munkában. A káderek1 számára legjobb segítség, ha nap. mint nap. ellenőrizzük a ha­tározatok végrehajtását, ha egyene­sen és becsületesen megbíráljuk a munkában előforduló hibákat és jo- gyatékosságokat. A kritika és önkri­tika a káderek neve ékének bolse­vik módszere. A pártkáderek bolse­vik nevelése leglényegesebb feltétéig cgész pártmunkán,k és állam'! mun­kánk további fellendítésének a kom. rnunista építés meggyorsításának. dél felé már nagyobb volt a tarló, mint az aratatlan árp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents