Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-12 / 134. szám

HL AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! <«­...................... "" ......... J-' ■ ..... *■*”*"«»>. A M AI SZAMBÁN: \ A szovjet kormány jegyzéke rk Egyesült Államok kormá­nyához « Japánnal kötendő békeszerződés ügyében 2. o.i Kétszáz tagú parasztkiilriöttség indul tanulmányútra a Szov­jetunióba 2. o. — Az instruktor munkastílusáról és műn kamődszeroiröl (3. o.i —- Kiváló eredmények a Tatarozási Vállalatnál 8. o.i — A bonyhádi járási tanács négy nap ; p«l előbb teljesíteWe tervfelbontási tervéi (3 o.) —' Lla.sz- ^ náljunk ki minden időt a növényápolás érdekében , AZ M DP tolnamegyei pärtbiiottjäcanak lapja Vili. ÉVFOLYAM. t.34. SZÁM ARA 30 FILLÉR KEDO. 1»5t Jl NllS IS A pártszervezetek, tömegszervezetek segítsék a beiskolázást Hozzuk lie a lemaradást a nöietit|á|Hilásii iiinixkálatokiiál ÜZEN A TÁRNÁ! Leleplezték a feketéző tttjá sfeI rá sár lót zalékra. a bátaszéki Búzakalász pádig mindössze 43 százalékra végezték «l az első növény'ápolási munkálatokat. Ezek a lemaradások azt mutatják, hogy sem a lerm-elöszövetkezeli c.so- portjaink, sem községeink egyéni dol­gozó parasztsága sem használta ki kel­lően a jidők minden percét. Mindenki arra várt. hogy holnap 'lolán jobb idő lesz. Azok a termelőszövetkezeii cso­portok és községek, aho'l így gondol­koztak. változtassák meg ezl a mód-. szerüket és igyekezzenek behozni le­maradásukat, gondoljanak arra. hogy a növényápolási munkálatok elhanya­golásával népgazdaságunk fejlődését akadályozzák. Tartsák .szemelnii azt is. hogy a többtrrmelés akadályozásá­val saját maguknak ártanak, mert be­gyűjtési kötelezettségüket sem tudják kellően teljesíteni. Alsónyék községben a növény ápolási munkálatok in elleti ez utak és árkok karbantartását is elhanyagolták, nem fektettek kellő súlyt az időbeni széna- bekészítésre. Ennek következtében nemhogy lelakaríkDlák vo-nn az utak és • árkok menlén a rendelkezésükre álló szénamennyiségei, hanem hagyták elgazosodni, Ezzel népgazdaságunk két­éves állattenyésztési iérvét akadályoz­zák és az 'ellensége'; árnogalják. mindenki tanulhat' és lehet belől® ni ég bányamérnök is. A Népgazdasági Tanács' is «segítséget nyújt a tanulók­nak. 100 forint jutalmat, ad a. szerző­dés me-gk öl érékor. Orbán István vájártanuló. Még néhány nap és az iskolák­ban befejezik a tanévet. Nevelők és tanulók jól megérdemelt pihenőre mennek, Hogy új erőt gyűjtsenek a jövő 1951—52.es évre. Az iskola kapuinak ideiglenes bezárása azon. ban nem azt jelenti, hogy a tanu­lás fontos problémájának megoldá sábati is lassúbb legyen az ütem, vagy talán ugyancsak szünet áll­jon be. Az M.DP II. Kongresszusa óta. és a minisztertanács határoza­ta óta illetékes közegek és lapok j.s naponta foglalkoznak a tovább­tanulás — és ezen belül a nők to­vábbtanulásának — kérdésével. A íSzabad Nép folyó hó 7-í száma „Több leánytanulót az ipari tech­nikumokba, egyetemekre ás szak- érettségire'’ címen ugyancsak fog­lalkozott e kérdéssel. Időszerű ki­emelni azt a legközelebbi két fel­adatot, hogy bizonyos iskolatípu­sokban is megfelelő számban le­gyenek női tanulók, másodszor, hogy a középiskolákba, egyete­mekre jelentkező leányhallgatók megoszlása helyes, arányos legyen a különböző szakok között. Különösén idéznünk kell a cikk. bői, hogy a pártszervezetek, a mi­nisztérium, a tanácsok, a pedagó­gusok' a szakszervezetek, oz MN­DSZ és DISZ fontos feladata, hogy a. következő hetekben jó felvilágo­sító munkával támogassák a min­den oldalú beiskolázás kérdését. A Fárt II. Kongresszusa óta a beis kolázási kampányban, a kollégiumi elhelyezés kérdéseinek megoldásá­ban, különösen a kollégiumi hozzá. járulásos rendszer bevezetésével kapcsolatos meggyőző munkában, mind az MNDSZ, mind a DISZ igen eredményesen támogatja az oktatási osztály és ezen belül a kollégiumi vezetőség ténykedéseit. És ezért a múltra nézve elismerés és köszönet illeti a munkában részvevőket, a jövőben pedig még fokozottabb támogatásukat kérjük, a közérdekű ügy jól felfogott meg­oldása érdekében. Bizonyos, hogy a buzgó támoga­tásnak eredménye mutatkozik ab­ban, hogy a megyei beiskolázás ed­digi munkálatai eredményesek. A tanév cégéig a megye általános is­kolái osztályaiban a lemorzsolódás után megmaradt 2.173 tanulóból továbbtanulásra jelentkezett 1.090 tanuló. A MIB elbírálása alapján ebből tényleg felvételt kap 1040 ta­nuló. amelyből 505, tehát 48.5 szá­zalék a leány. Ami pedig a szociá_ lis arányt illeti, az ugyancsak meg­nyugtató, mert a középiskolák I. osztályaiba felvettek 34.5 száza­léka munkás, 50 százaléka pa­raszt és 15 százaléka egyéb szár­mazású. A szakérettségis vonalon is meglátszik a tömegszervek- ál­landó támogató munkájának az eredménye, mert a megadott megyei 130-as főnyi, kerettel szemben az összes jelentkezettek száma 404, amelyből egyelőre 24 százalék nő, azonban a keret szerint a felvehe­tő nők száma mintegy 35 százalék­nyi lesz. Megyei viszonylatban tehát a be­iskolázás munkájában, a területünk re rótt részletmunkát eddig jól ol­dottuk meg. Fontos már most az ftlag megtartása, azaz a lemorzso, lodás bekövetkezésének megaka­dályozása, mert* az ellenség ma sem alszik és nálunk sem alszik; a Haraszt itt is megzörren, így nyil­ván a szél is fúj és tudjuk, hogy forrása a mindenoldalú reakció. Ébernek kell tehát lennünk. Az éberség mellett aztán folytatni kell azt a meggyőző munkát, hogy a to vábbtanulás nem csupán országos érdek, nem csupán az ötéves terv most már kibővített — kerete k?dersrükséglfftének kérdése, ha Uém jólféifogott oíílályharcos egyé. < ni érdek is, a szülő gyermekének egyéni továbbfejlődésének, élet. boldogulásának, hangsúlyozott ér­deke, amelyért minden áldozatot» meg kell hozni. Ma már könnyebben tanul a gyer­mek, mint évtizedekkel ezelőtt. Né pi demokráciánkban már nincs’ szükség arra, hogy a jó tehetségű, szorgalmas és jó készségű szegény gyermek csak akkor tanulhat a jö­vő tanévben tovább, ha például augusztusban sikerül idejében a negyedes-harmados kukoricái öld között a babterményt időben fel­szedni, kicsépelni, megválogatni és bármi áron a piacon eladni, hogy a szeptemberi beiratás, könyv és koszt, ára abból kikerüljön. A diák szociális támogatásának annyi módja van már, diákotthon, tanuló­szoba, menza, utazási költség hoz­zájárulás,.. tankönyvsegély, ösztön­díj, h°gy a valóban komoly szán­dékú nekiinduló bármi módon, de. utat törhet magának a boldogulás felé. A szülőnek természetesen I tudnia kell. hogy nem várhat min­dent az államtól, hanem neki is kötelessége az, hogy az állam ad­ta szociális lehetőségek kereteinek felhasználásához az öreá háruló kötelezettségeknek ugyancsak ele get tegyen, tudnia kell ezt és akar­nia is. mert senkinél sem jelent ez elviselhetetlen terheket. h-éY-eáy tanuló szociális juttatá­sainál a tanuló szorgalmának, tény leges munkatel j^sítményeinek eredményei mellett a szülők szö- ciális adottságai, vagyoni viszo­nyai, keresőképességei, lehetőségei és jövedelme kerülnek serpenyőbe és így — kevés kivételtől eltekint­ve — szinte bizonyosan reális ha­tározat alapján-kap valaki diák­otthoni elhelyezést annak különbö zö fokai szerint. Vannak ugyanis ingyenes helyek, havi 50—100— 150 forintos hozzájárulásos helyek és 285 forintos teljes térít.ményi helyek. Ha pedig diákotthoni el­helyezést valaki nem kaphat, az MNDSZ és nevelőtestület közbeié. pésével egyes családoknál igyek­szik szállást kapni és ez esetben a legtöbb ingyenes vagy 30—50 fo­rint téritmény ellenében kaphat tanulószobai és menzai elhelyezést a tanuló. A bejárók — főképpen, akik autóbuszon kénytelenek bejár ni —, évenként utazási költség hoz­zájárulásban részesülnek. Ha e díákszociális juttatások szempont­jából nézzük a megyei helyzetet, ak­kor azt látjuk, hogy a megye terü­letén lévő középiskolákba felvett I. osztályos tanulók száma 915 fő­nyi, melynek tekintélyesebb száza­léka, több mint fele, helyben lakó, jórésze bejárt és a fennmaradó há­nyadból 200 főnyi diákotthoni el­helyezést kapott és mert sem Pak­son, sem Tamásiban diákotthon nincs, ott a tanulószoba — menzai juttatás 100—105 főnyi, amely mel lett 30—35 tanulószobai juttatás másutt is van. Ma tudjuk, hogy a diákotthonok 50 százaléka ingyenes. 25 száza­léka 50 forintos, 15 százaléka 100 forintos és 10 százaléka 150 forin­tos térítéséi, akkor könnyen fel- mérhefjúk, hogy csak Tolna me­gyében e diák-szociális intézmé­nyek fenntartása milyen összegek­be kerül az államnak es könnyű belátni, hogy a szülök hozzájárulá­sos á1 dozatvállalása ahhoz arányúi­vá valóban csekély. A közölt szám­adatokon felül a 915 tanulóból 130 j —r mint bejáró —, utazási költség 1 megtérítésben részesül. Megyénk 1 szempontjából azt is jó tudni, hogy az 1951—52.es tanévben a várme­gyén kívül tanulmányait folytató I, osztály 162 tanulóból 110 diákott­honi elhelyezésben részesül, C éljaink, feladataink ebbéli meg. K (avasai napos idők és esőzések köve*.kedvében növényeink szépen «fej­lődésnek indultak. Növényeink mellett azonban a gyomok is elhatalmasodtak ami különösen a kapásmőv-ényeknéJ mutatkozik meg. Dolgozó' parasztsá­gunknak minden igyekezetével azon kell lennie, hogy a növényápolási munkálatokat idejében elvégezze. Tud. juk azt, hogy az idejében eIvégze*;•! növénváfKMÍási munka előfeltétele a jő termésnek. A küszöbönálló aratás megköveteli dolgozó parasztságunktól, hogy a még hátralévő növényápolási munkálatokat haladéktalanul elvégez­zék és felkészüljön az aratásra. Dolgo­zó parasztságunk használja ki annak a kél-három hétnek minden percét, ami még az aratásig hátra van. Has­son oda. hogy egyetlen növényféleség se maradjon olyan, hogy ne kapja meg. a kellő ápolási. Azokban a községekben, ahol párt­szervezeteink a tanácsok és a tömeg- szervezetek jól működnek, felvilágosít­ják a dolgozó parasztságot a növény- ápolási munkálatok fontosságáról, mu­tatkoznak jó eredmények. A. szekszár­di járás községei közül Mőz,s. Sióagárd. Öcsén? és még egy-két község dolgozó parasztsá­ga elvégezte a nővén.’»-ápolási mnn­A tarn», szájához ér fiuk. .Mennél mélyebbre megyünk, árinál . jobban megérlelődik bennem egy gondolat, hogy mi vájárok, akiket a nép oda állított erre a feladatra,A milyen szép es naev munkát végzünk. A bányász a múltban csak lenézésben részé-sült. megvetés volt az osztályrésze. Ma a magyar haza egyik leebecsültebh' munkába a bányász. Nehéz, fárasztó munkája közben, amikor a bányák mélyében a fejt ők a lapátlót kezébe fogja, s amint, a halványan pislogó biztonsági lámpa fényénél az előtte meredező. csillogó «zénfalat fejtve gondolatban végigkíséri a szén útját é-s a fejtőgép csattogó hangjából a szénnel fütött gépek dohogó hangját hallja. Örömmel szádunk le ma már a bá­nyába. ahol korszerű gépekkel á* fel 'Szerelésekkel dolgozunk, á így » bá­nyászok nehéz, fáradtságom munká­ját megkönnyítik. A szociális intéz menyek létesítése a bányászok egész ■ségét védi. Nem kell attól tartani mint a múltban, hogy egy bányász megöregedett, csak emberroncs volt, egészségtelen, beteges, ember. M.a már erős. edzett, egészsége* emberek száll­nak le és jönnek fel a bányák; iné Ivéről, arcukról megelégedés és öröm sugárzik. Ifjú barátaim! Ilyen öröm­től csillogó arcú bányászokkal talál­koztam. mielőtt elmentem volna, vá jártanulónak. s ezekért az örömtől csillogó arcokért határoztam el. hogy én is bányász leszókv hogy az éri arcomról is ilyen megelégedés tiikrö zödjön a jól végzett munka után. Nagyniánygkra kerültem a vájár fa- nulónl'(honfut. ahol mindert! biztosí­tottak, amit csat: egy ifjú ipari ta­nain megkíván. Parkettás szobában laktunk, az' élelmezésünk kitömő volt, n~< (/kaptak :(<i egyenruhát. munka­ruhát és mindezen felül jó fizetést adtak azért, hogy fáradtunk. Ezeket végiggondolva. öröm tölt el. hogy'ezt a szakmát választottam, s büszkeségtől és örömtől ragyogó arccal megyek a bányába, mert tudom azt. hogy a mai bányász már nem a múlt «szénkukaca, hanem megbecsült valósításában tehát minden vona­lon erős összefogásra van szük­ség- A munka folyamatban van, egyaránt veszi ki abból részét az oktatási osz tály minden dolgozói a, a nevelőtestületek összes tagjai, a díákszociális intézmények minden káintok első szakaszát, felkészült a további növényápolási munkálatokra. A járás lermidőszövet- kezeti csoportjai közül az elvi nö­vényápolási munkálatokat a tengolici Petőfi, a faddi Haladás, a ínőzsi Út­törő fermelőc.soportok szintén teljes egészében befejezték és hozzáláttak a további ápolási munkálatok elvégzésé­hez, hogy azt idejében befejezve meg­kezdhesse az aratási munkálatokat. Községeink közül azonban meg kel! említeni azokat a községeket is. ahol a falusi pártszervezetek, tanácsok, iö. mégszervezelek, valamint a községi ál­landó bizottsági tagok nem fektetnek kellő súlyt a növényápolási munkála­tok sikeres elvégzésére, > ennek .követ­keztében komoly hiányosságok mutat, koznák. Alsónána az utolsó jelentések szerint niég csak- 85 százalékra telje­sítette növényápolási munkálatainak első szakaszát. Harcon pedig 83, Bo- gviszlón alig 5*2 százalékra végezték el a növényápolási munkálatokat, a má­sodik kapáláshoz, egveléshez. vala­mint * burgonya íöltögeléséhez a je­lentések szerint, hozzá sem nyúllak. Termelőszövetkezeti csoportjaink között is vannak lemaradások, mint például az aisőriánai Dózsa, aki 6‘2 százalékra, a bogyiszlói Petőfi 50 szá­.munkás. Mindezért. érdemes volt •ké-t érig tanulni. Ifjú elvlársam, ba rátáim! Ilyen gondolatoktól fűtve, je­lentkezzetek ti is vájártanulónak, hogy ti is részesedjetek mindazokban, az előnyökben, ami biztosítva van minden fiatalnak. Tudásához mérten, A kölesül szövetkezét. tojás-- és baromfifelvásárlója S-erer 'István né, a tojásfélváeárlást egyedül nem tud­ta ellátni r ezért még két kisegítő felvásárlót állítottak mellé. Putz Ja­nó-? és Felnagy Eajo«nét.> Fél nagy Lajoéné m Putz János az általuk fel­vásárolt árut nem adták le teljes egészében a szövetkezetnek. hanem elteket'ézték. Budapestre vitték é-s ott textilanyagért cserélték el. Az így beszerzett te-rt-ilanyagot a dolgozó pa­rasztságnál:. sonkáért, zsírért, tojódért és egyéb élelmiszerért, cserélték el. Ezen ténykedésükre a. «szövetkezet felfigyelt é* elszámolásra szólította fel őket. A felvásárlásra kapott, pénz­munkása. De szükség van még min dig minden vonalon a tömegszer­vek és főleg az MNDSZ, DISZ és SZM-ek támogatására és azt kér­jük is, Gorkij Pávelje mondja a mögötte haladó május Fi tömegek felé; „Előre a zászló után!" Tü­zel nem tudtak, elszámolni, de árujuk sem volt. Azzal védekeztek hogy Felnagy Lajcsiié férje Budapesten van 0'S. a zsebében felejtette a pénzt. Azonban a valóság az. hogy a szö­vetkezet pénzén felvásárolt élelmisze­reket a férje vitte fel Pestre és ezért nem tudott elszámolni. A szövetkezet igazgatósága azonnal elbocsátotta őkel és átadta ~á rend őrségnek kivizs­gálás végett. A rendőrség figyelte >s ténykedésüket és május 23-án regged a feketéző társaságot el is fogtak-. Vgyük a rendőrségnél van és remél­jük. hogy elnyerik méltó büntetésit­rekedjünk hát mi is élőre kitűzött célunk felé a zászló után mind is­kolai. mind szakérettségis vonalon, így célba érünk: ct terv teljesítése ■esz munkánk zamatos gyümölcse. okt irtási osrtáíys két. lakarékessági versenyre hívta ki Fadtt község Bála község tanácsát A takarékossági mozgalmat magunkévá téve, versenyre hívjuk k) Sp* ta község tanácsát. Tudatában vagyunk annak, hogy a takarékosság min- den vonalon megvalósítása nélkül szocialista építésünket nem tudjuk még jobban elősegíteni. Ezért indítjuk meg teljes mértékben a. mozgalmat. A versenykihívás pontjai.:. s /. A község betéttervéi teljes mértékben teljesítjük. 2. .4 hozzánk kijövő takarékossági propagandistát tettes mértékben támogat juk. 3. A tanácson belül júniusban 200 forint, júliusban 300, augusztusban 400 forint értékű takar ckb élv eg el adunk el, 4. A faluban a VB-lagok .között 3b tagol szervezünk be a takarékbe­tétre, amelyeket 45 napra kötnek jé.' 5. A havi jelentésünket pontosan fogjuk beküldeni a járási tanács felé a hóban elért eredményekről. 6. a faluban a takarékbélyegek elhelyezését jó felvilágosító mukká, val nagymértékben fokozni fogjuk. A második negyedévben havi. 2000 /6* -rínios takarékbélyeg elhelyezést érünk el. MIHÁLKQVICS FERENC ' VB-elnök. Fadd.

Next

/
Thumbnails
Contents