Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-06-12 / 134. szám
m A P L o 1851 JUNIUS 12 A szovjet kormány je&yzeké az Egyesült Államok kormányához a Japánná1 kütendő békeszerződés ügyében y* A. Zorín-i a Szovjetunió ktilíiív- miniszter hely ette se június 10-én átnyújtotta “'Kinknek. az Egyesült Államok moszkvai nagyköveiének- a szov jec kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékét a Ja- p - nnal kötendő békeszerződéssel kapcsolatban, A jegyzék a szovjet kormány \ álasza az Egyesült Államok kormányának május 19-i emlékiratára, amely viszont az USA kormányának válasza voll' azokra 'az észrevételek re. amelyeket-a szovjet kormány május 7-én létra? USA Japán békeszer- sid’d és tervezetével, kapcsolatban. A jegyzék leszögezd hogy- a szov. jei kormán.y.i tudomásul. .veszi az Egy esült .; A.‘lan3.ok kormányának, azt a kijelentését, hogy szovjet kormány nézetei és, a- márciusi., amerikai ter-^ vezetben Ek'iíújt.e.U. békeféitéteíek között az Áttérések nem olyan nagyok, hogy akadájypzhatnáK a megegyezése.; békeszerződés létrehozását. Mivel azonban á május í9-í amerikai emlék, iratban -olyan 'elgöndoliáok vannak, amelyelí’1 elferdítik,' helytelenül értelmezik a! szovjet' kormány észrevételei:, a színjei kormány következőket j-o. en ti ki': * L Az USA Japán békeszerződés tér- vor,erének-'alapvető rendelkezéseiről; a; mind -a Szovjetunió, mind pedig, b többi ország számára, amelyeknek érdekei {űződnek- a távoikeieíi tartós 1 ke biztosításához, igen nagy jelentő, r. az.,a kércíés,. hogy Japán ne vál- y k üka.- agresszív ailanjmä, hogy m-r.gakaá.úiy.o.zzák'. a japán milíiariz. m-:i ú-jéáícdácát» . A jegyzék itt példákat hoz a Japán impel E lízraus támadására, a Szovjetunió. Kína. az Egyesüli Államok, egész' sor ázsiai áíinm és közűk- Indiai megtámadására. A jegyzék le t szí á kérdést, vájjon van-e biztosíték az-.USA Japán békeszerződés tervezetében,' Japánnak, mint agresz- r.ÍY á lkamnak újjáéledése ellen. A egyzék nemmel felel erre a kérdésre. A jegyzék a továbbiakban meg- íl’apííja,.. hagy az USA emlékiratában lyí'i . ellentmondásba keveredett, ygyanís,’-, az enüékíraíhan egyfelől kí_ eleaíik, hogy Japán demilitarizálásá. ;sk kérdésében a nagyhatalmak kő-’ :ött állítólag „ténylegesen nincs sem- niréle megállapodás, a megszállási dőszakra vonatkozó határozatokon övül.“ Másfelől azonban az Egyesült idlrmok kormánya ugyanott hivatko- ik a Japán ; kapitulációjáról szóló égj hatalmi potsdami nyilatkozatra, mely Japán, megszállásának alapvető :és?aklnt. feladatul tűzi ki, hogy „meg. jvdző bizonyítékot kell szerezni ar £:. hogy megszűnt Japán hadviselő .epésségé", mint szemmelláth^tó, ez ssicsák a megszállási időszakra, haem az'üíána következő időre is vo- atkozik.' Ugyanakkor az Egyesült Államok regszálló hatóságainak segítségével yakorlatílag már a japán milítarizmus elyreáliításának politikáját valósítja ?sg. Kitűnik ez abból, hogy az ame- ikat megszálló hatóságok nemcsak cm tesznek intézkedéseket a japán aíonai támaszpontok megszüntet«. éré, hanem ellenkezőleg, e tárnasz- ontok jelentős kiszélesítésére, kor- serűsitésére és agresszív célok érdedben való felhasználására törekedek, A jegyzék itt példák egész sorát snlftí azoknak a tényeknek, amelyek und alátámasztják az Egyesült Álla.. ick törekvéseit a Japán miliiarizmus elyreallítására, A jegyzék megállásija, hogy mind. az USA békeszer- ödés tervezete,, mind az amerikai tegszálló hatóságok japánt politikája anubízonyság arra, hogy az USA kor- lánya semmíbevéve a nemzetközi gyezmények alapján magára vállalt ötelezetíségeket, nem a japán míli* arízraus újjáéledésének megakadá. fozására törekszik, hanem a japán liíitarizínus Helyreállításának agresz- ziv céljait követi. Az USA japán ékeszerzŐdésrterVezete ahelyett, ogy biztosítékokat tartalmazna azok- ak áz országoknak a biztonságára ézve, melyek már szenvedtek Japán gressziójáfól, a tervezet külön kiöli, hogy Japánnak lehetőséget kell yitjlani, tegyen „lépéseket biztonságnak biztosítására," Az Egyesült Államok május 19_í mlékíráta, mini. ahogy a szovjet jegyék megállapítja! az Egyesült Államok aton.ai egyezmény megkötését terve- í az Egyesült Államok és Japán kö- ött. * A szovjet jegyzék a továbbiakban legállapítja» mivel az USA és Japán űzött esetleg létrejövő katonai egyez.. :ény kizárja a Kínai Népköztársaság s a Szovjetunió részvételét, nem étvéges, hogy ez az egyezmény első. urban éppen ezek ellen az államok lien irányul. Ezután világossá válik — folytatja jegyzék — hogy mindennemű hivat. nzás az ENSZ alapokmányára, az „egyéni és kollektív önvédelem jogára", az adott esetben teljesen tarthatatlan és teljes egészében hamis. Hyiiiódou az Egyesült Államok május 19-i emlékirata nemcsak, hogy nem nyújt biztosítékot a békeszerető népeknek oly sok nyomorúságot okozott Japán (Militarismus újjáéledésével .szemben, hanem ellenkezőleg, Japánt az agresszió útjára taszítja és így teljesen ellenkezik mind a távoikeieíi tartós béke biztosításává!, mind pedig magának Japánnak nemzeti érdekeivel. h) Japán megszállásának befejezésé- sérőí és a külföldi csapatok kivonásáról Japán területéről: Á szovjet kormány május 7-i észrevételeiben javasolta: A szerződésben pontosan határozzák meg. hogy: „A japán békeszerződés megkötésé, után legkésőbb egy éven bélül minden megszálló csapatot ki kell vonni Japán területéről és ezután egyetlen külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal, vagy katonai támaszpontokkal Japánban“. Az USA kormánya azzal, hogy meg. iagadja a japán területen lévő megszálló csapatok kivonása időpontjának megállapítását nemzetközi mcgailapo- d ás ha Et vállalt egyik fontos kötelezettségé? szegi meg. Az USA kormánya azzal, hogy a Megszállást a békeszeződés megkötése (dán Is fenn akarja tar tani, hosszú időre Japán tulajdonképpeni ura kíván maradni. Éppen ezért szükséges, hogy a Japánnal kötendő békeszerződésben pontosan megállapítsák a megszálló csapások kivonásának időpontját Japán területéről, és hogy ebben a szerződésben kimondják, hogy egyetlen külföldi állam sem (art csapatokat, vagy katonai támaszpontokat Japánban. c) Megengedhetetlen, hogy Japán résztvegyen a vele kötendő békeszeződés aláírásában érdekelt államok ellen irányuló koalícióban. A jegyzék a továbbiakban megmagyarázza, miért nein ért egyet az USA kormánya a Szovjetuniónak azzal a javaslatával, hogy tiltsák el Japánt, a Japánnal kötendő békeszerződés aláírásában érdekelt bármely állam ellen irányuló koalícióba való belépéstől. A tapasztalat megmutatta — mondja a jegyzék, — hogy az Egyesült Államok kormánya kihasználja azt. hogy az ENSZ több tagállama politikai és gazdasági tekintetben tőle függ. Ezt a függőségei arra használja fel, hogy az ENSZ-t távoikeieíi agresszív háború kirobban fásának eszközévé változtassa. Az USA kormánya emlékiratának és az amerikai békeszerződéster- vezet 0. cikkelyének az ENSZ alapokmánya 2, cikkelyére történt hivatkozása arra szolgál, hogy ugyanezen célok érdekében használják fel Japánt is. Ezenkívül nem nehéz megérteni, hogy a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy Japán ne vegyen részt koalícióban, fontos és időszerű jelentőséget nyer az USA-nak Japánnal kötendő esetleges katonai egyezménye miatt. d) Japán békés gazdásági ciete és Japánnak más országokkal folytatott kereskedelme korlátozásainak megszüntetéséről: A jegyzék rámutat, hogy az USA május 19-i emlékirata megkerüli azt a kérdést, hogy Japán békés gazdasági élete súlyos függőségbe került az USA- tól. A jegyzék leszögezi, hogy a Japánra erőszakolt gazdasági korlátozások megszüntetése nélkül nem lehet megteremteni a gazdasági élet fellendülését. ej A japán nép demokratikus jogainak biztosításáról. Japánban a megszálló hatóságot; közreműködésével teljes mértékben újjáélesztik a demokratikus lapok ellen irányuló rendűi terrort, a szakszervezetek és egyéb demokratikus szervezetek ellen irányuló elnyomást, a politikai meggyőződés miatti üldözést. Ugyanakkor visszatérnek Japán .báborúelőtti. fasiszta rendjéhez, midőn érvényben volt a „veszélyes eszmékről“ szóló szégyenteljes törvény. Mindez megerősíti annak .szükségességét, hogy el kel! fogadni a szovjet kormány észrevételeiben Japán demokratizálásával kapcsolatosan elől erjesztett javaslatokat f) A területi kérdésekkel foglalkozó kairói nyilatkozat, potsdami nyilatkozat és jaltai egyezmény teljesítésiről: Ami a területi kérdéseket illeti, szovjet kormány • mindössze egyel vasol: biztosítsák a fentebb említett — az Amerikai Egyesüli Államok álla! is aláírt — nemzetközi egyezmények becsületes teljesítésé!. g) A Szovjetunió ellen irányuló rá- ga lm azó k i rob a is ásókról:, Az USA kormányának május Sil-i emlékiratában Mandzsúriára ■. unni kozó kérdésére a jegyzék a következőke! mondja: A Szovjetuniónak tVIundxsiiriában semmiféle erdekövezelei nincsenek és min! mindenki tudja a Szovjetunió Mandzsúriát a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekinti. Az USA kormányának feltétlenül tudnia kell, hogy a Szovjet Hadsereg a Japán Kvanlung-hadsercg szétverése ’ után felszabadította Mandzsúriát ésj visszajuttatta azt a kínai nép (örvényes hatalma alá. Ami a Port-Aríhiif-i katonai támaszpontokra és a kínai Us a ne.s un vasútra vonatkozó jogokat illeti, a Szovjetunió a jaltai egyezmény és az 1945 augusztus 14-1 szov jet kínai egyezmény alapján — legkésőbb 1952. ben felszámolja a Port-Arthur-i haditengerészeti támaszpontokat és kivonja onnan csapatait. A jegyzék a továbbiakban az USA emlékiratának azzal a részével foglalkozik. amelyben az emlékirat arról beszél, hogy a Szovjetunió késlelteti kh. kétszázezer japán katona visszatérését otthonába. A jegyzék leszögezi: 1950 április 22-én befejeződött a japán hadifoglyok hazaszállítása. Erről annak idején hivatalos közlemény jelent meg, amely rámutatott, hogy a Szovjetunióban csupán háborús bűncselekmények miatt elitéit hadifoglyok maradtak, vagy pedig súlyos betegek. A továbbiakban » jegyzék az USA emlékiratának azon megjegyzésével foglalkozik, mely szerint a Szovjetunió csupát hat napon át vett volna részt a Japán elleni háborúban. Ezzel kapcsolatban a jegyzék a következőket jegyzi meg; A Szovjetunió pontosan a jaltai egyezményben megszabott időpontban tépett hadba Japán ellen és nem hat napon, hanem hat hónapon át vívott véres harcokat a japán csapatok ellen. A Szovjet Hadsereg Madzsuriában szétveri 22 japán hadosztályt, — a japán Kvuntung-hadsereg fő erőit — és foglyul ejfMi körülbelül hatszázezer japán katonát és lisztet. Japán csak a szovjet csapatoknak a Kvantung had seregre mért első döntő csapása után tette le a fegyvert. Ezenkívül a Szovjetunió már hadbalépésé előtt 1941 -tő! 1945-ig köriitbeliil negyven hadosztályt tartott Mandzsúria határán, lekötötte az egész Kvantung hadsereget. Ezzel megkönnyítette Kína és az USA hadműveleteit a japán militaristák ellen vívott háborúban. 2. A Japánnal a kiilönbékeszerződés helyett kötendő mindenoldal) békeszerződésről: A jegyzék megállapítja, hogy a szovjet kormány, ha az érdekelt oi> szagok tanácskozására kerül sor, kíván még észrevételeket tenni. Ami pedig a szerződés előkészítését illeti, a szovjet kormány ragaszkodik a potsdami egyezmény betartásához, a) Az USA kormánya május 19-i emlékiratában kitért a szovjet kormány észrevételeire adandó válasz elől. A szovjet kormány észrevételeiben idézte a potsdami egyezmény szövegét, amelyből kitűnik, hogy a külügyminiszterek tanácsát öt hatalom — az USA, a Szovjetunió, Kína. Nagybrítannia és Franciaroszág — külügyminisztereiből mindenekelőtt „a békés rendezéshez szükséges előmunkálatok" céljára létesítik és hogy a megfelelő békeszerződések megszerkesztésénél „a tanácsban 'azok a tágok vesznek részt, akik az adott esetben szereplő ellenséges államnak diktált fegyverletételi feltételeket alá író államokat képviselik", A jegyzék megállapítja, hogy ■? potsdami egyezmény teljesítése a Japánnal kötendő békeszerződéssel kap. csolatosan megkívánja, hogy a külügyminiszterek tanácsát az USA, a Szovjetunió, Nagybrítanaia és Kína képviselőiből hívják össze, Alaptalanok az USA kormányának az ezzel kapcsolatos ellenvetései és azok az ellenvetések is, hogy ez késleltetne a Japánnal kötendő békeszer. ződés előkészítését. Á jegyzék rámutat, tarthatatlan az az állítás is, hogy a tanács eljárási rendje egyes szövetséges államoknak „másodrendű" szerepet juttat. Az USA kormánya viszont igyekszik az egész ügyel kizárólag saját kezébe ragadni. bt A szovjet kormány május 7-i észrevételeiben hangsúlyozta, megengedhetetlen, hogy Kínát távoltartsák a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésétől. Az USA kormánya azzal, hogy szembehelyezkedik a békeszerződések előkészítésének megállapított rendjével, arra törekszik, hogy mind a Kínai Népköztársaságot, mind a Szovjetuniót, de a többi érdekelt országot is, távoltartsa a bé keszerződés előkészítésétől és ezen országok törvényes jogai és érdekei ligvcttnen kívül hagyásával saját belátása szerint diktáljon Japánnak szerződési feltételeket. Az amerikai Megszálló hatóságoktól függő japán kormány ugyanis kész az USA-val rv.lve-tRi itten összeesküvésben. * A/ Eg«c’nvll Államok a nvndeu ■i’dali békeszerződés helyet! az USA ás csatlósai kormányaival kötendő Az amerikai barbárok tanultak hitleri elődeiktől A' szovjet filmek nem egyszer megmutatták már azoknak is, akik ,a valóságban, saját szemükkel nem látták, hogy mily mérhetetlen aljasságokra vájták képesek a náciíasiszlák a szabadságukért harcoló népek ellen. Ki ne emlékezne vsiszg az Ifjú Gárda Hímre, ahol szovjet embereket élve temettek el a banditák! Ki ne emlékezne arra, hogy a náci-fa. siszták milyen állati kegyetlenséggel gyilkoltak halomra egész falvakat, családokat azért, mert férjük, vagv Hűk a Szovjet' Hadsereg sorúiban harcolt! Ezek a szörnyű rémié ti ék most. mag ismét lödnek nap-nap után Koreában. Az amerikai barbárok tanultak elődeiktől. A 38-as szélességi kör térségében lévő Heszen járás Donhvadon községében Kim Szin-Nokot az utcán elfogták az amerikai gyilkosok és állation összeverték. Ezután megparancsolták, hogy az egész falu lakossága gyűljön össze azon a helyen, ahol az ifjú véres teste fekszik. A tömegen a felháborodás moraja zúgott végig,. Erre a megvadult banditák sortüzet zúdítottak a hatszáz aggastyánra, nőkre és gyermekekre. És a gonosztevőknek még ez sem volt elég. Kim Ho-Szu paraszt családjának minden tagját élve eltemették, mert egy hozzátartozója a Koreai Murilcapárt tagja. A hitleri fasisztákat is felülmúlják ezek a banditák. Tanultak tőlük. De egyről úgy,átázik megfeledkeztek. Arról, hogy nincs, az a rettenetes terror, mellyel meg lehetne törni egy nép erejét, mely a békéjéért, szabadságáért, életéért harcol, mely mögött ott áll az egész békeszerető emberiség. Elíeledkeitek arról, hogy mi lett a hitleri fasiszták sorsa. Pedig ezt a sorsot ök sem kerülhetik el. Az emberiség ítélkezni fog telettük szörnyű bűneikért. 3 4 GYENGESÉG JELEI Franciaországban június 17-én, vasárnap tartják meg a választásokat. A békeharcos francia dolgozók készülnek erre a napra, hogy ismét megmutassák erejüket, hogy szavazataikkal támasszák alá a békeharc ólén álló kommunisták jelszavát; „Soha nem fogunk harcolni a Szovjetunió, a népi demokráciák ellen!,’tt*. A francia fasiszták, hazaárulók, az amerikai lakájok rémülten nézik ezt a harci készülődést. Félnek a tömegek erejétől, érzik saját gyenge, ségü'ket, s ezért nyúlnak egyre gyakrabban a terror, a megfélemlítés eszközeihez. A Marseille melletti La Cíot.at kikötőben gaulleista provokátorok revolverrel támadták meg a Kommunista Párt plakátragasztóít. Párís egyik peremvárosában egy gaulleista rohamcsapat ugyancsak revolverrel fenyegetőzve, foglyulejtett négy afrikai dolgozót, akik plakátokat ragasztottak. Saint Cloud peremvárosában vasárnapra virradó éjjel egy rendőr- járőr rárontott a kommunista plakátragasztókra, s azokat több órán át az őrszobán tartották. Az amerikai lakájok érzik hogy lábuk alatt mozog a talaj. Figyelmeztették erre már az olaszországi választások eddigi eredményei is, ahol bebizonyosodott ismét, nogy egyre növekszik a kommunísták-vezette békeharcosok hatalmas tábora. S most a megfélemlítéssel próbálkoznak. De mélységesen tévednek. Nem lehet: revolverekkel, fasiszta merényletekkel megfélemlíteni azokat, akik abban a táborban álinak, melyet a Szovjetunió vezet, akik tudják, hogy százmilliók küzdenek velük egy sorban a békéért. A dolgozók válaszolnak a terrortámadásokra. A Francia Kommunista Párt választási gyűjtése vasárnap 78 millió frankot ért el! Az Humanité Dimanche vasárnapi számából több, mint nyolcszázezer példányt adtak el, ami felülmúlja bármely más francia lap példányszámát! Egy ember megijed a gyilkosoktól. De milliókat és százmilliókat nem lehet megfélemlíteni. Kétszáztagú parasztküldöttség indul tanulmányútra a Szovjetunióba A Párt és a kormány kérésére a Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy . ebben -az esztendőben a tavalyihoz hasonlóan, ismét' kétszázra, gú parasz'.küldöttség tanulmányozhas sa a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságát- a kétszáztagú paraszt- küldöttség július első hetében indul el a Szovjetunióba. A küldöttséget Dögéi Imr.e elvtárs. az országgyűlés ejnöke vezeti. A küldöttség többség,» egyénileg dolgozó parasztokból áÜ. amellett résztvesznek a küidéítségbs-,- a termelő-szö vetkezetek és termelő- csoportok, gépállomások és állami gazdaságok legkiválóbb dolgozói, is, A Szovjetunió kormányának ez az újabb baráti segítsége lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk legjobbjainak immár harmadik küldöttsége indulhat taim.mányútra. A koreai néphadsereg í ő párán es n o k ságá n a k hadi j el e ütése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli: A néphadsereg egységei, a kínai önkéntesekkel minden trontszakaszon együttműködve, sikeresen visszaverték az ellenség ellen- támadásait és mind emberben, mind hadianyagban súlyos veszteségeket okoztak neki. A nyugati partvidék mentén, Hon. do sziget közelében a néphadsereg egységei elsüllyesztettek egy ellense ges torpedorombolót. A Koreai Népi Demokratikus Közkülönbékét akar Japánra erőszakolni. Ha az USA kománya nem áll el attól a szándéktól, hogy a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot kizárja a békeszerződés előkészítéséből, Japánra víszonj i különhékeszerzödést erőszakol rá, akkor ez először is azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségei — többek között az Egyesült Nemzeteknek a különbékekötést megtiltó 1942 január 1-í kiáltványa — durva megsértésének útjára lépett, másodszor pedig azt, hogy az USA mostani politikája nem a Távolkelel békéjének helyre- állítására és megszilárdítására., hanem új csendesóceáni agresszív csoportosulás létrehozására vezet. Ennek a politikának következményeiért teljes egészében az USA kormányára hárul a felelősség. c) Ami 3z USA kormáryanao azi az ismételt kijelentéséi lile’1, hogy Szovjetunió es az USA képviselői között tárgyalások folytat 5 lapé nál kötendő békeszeizódé fCt^eze. térő!, a szovjet kormány kényte.'eo újból hangsúlyozni, hogy y pék esze;- ;ödés tervezetének kidolgozásról sem'miléle tárgyalás sem ioiy es nem is folyhatott, minthogy a Szovjetunió társaság néphadseregének főparancsnoksága június 10-én közölte, hogv a néphadsereg egységei szoros együtt. működésben a kínai önkéntesekkel. Joncsontól, Hvacsontól, Jangtitól és Inzsetöl északra sikeresen visszaverték az amerikai-brit csapatok- elkeseredett támadásait és emberben, valamint technikai felszerelésekben súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Június 10-én lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. kormánya szemben állt és szemben áll a kérdéssel kapcsolatos külön tárgyalások bármelv formájával, 3. A szovjet kormány teljes egészében megerősíti május 7_i javaslatai és ragaszkodik a Japánnal kötendő békeszerződéssel kapcsol» os következő alapvető elvekhez: Először: a Japánnal kötendő béke- < zerzöűésnek. minden oldalúnak nem pedig külön szerződésnek kell lennie. Másodszor: A Japánnal kötendő békeszerződést a kairói nyilatkozat, a potsdami nyilatkozat és a ja'íaí egyezmény alapján kell kidolgozni. Harmadszor: A Japánnal kötendő békeszerződés meglévő tervezeteinek megvizsgálása céljából 1951 m- Kusában vagy augusztusában cékc- értekezletct kell összehívni mindazon államok képviselőiből, amelyek íeg? vyres erőikkel resztvettek a Japán ellen vívott háborúban. Moszkva, 1951. június 10.“ A fenti jegyzék másolatát meg- kíildőlték; a Kínai . Népköztársaság, Nag\britannia, Franciaország, India PaNisztán, Burma, Ausztrália, Kanada l!jvé and, Hollandia, a Mongol Ncp- :‘társaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának.
