Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-10 / 133. szám

NAPLÓ 1951 JUKTUS 10 Javítsa ki hibáit a Gerjení Állami gazdaság vezetősége A növény újtól fi f> gyorsítása érdekebew haladéktalanul szervezzék meg a munkacsapatokat A gerjeni állami gazdaság épületei mellett nap- tábla ősziórpa terül cl, ami magasságra körülbelül 150 centi- méter. Nem ritka a 10 centiméter hosszú kalász som az ősziárpában. A gazdaság kapásbúzája is gyönyörű, magasságra közel ISO centiméter ma­gasak, a kalászok is közel 16 centi hosszúságot érnek el. Ezek a gyönyö­rű vetések mind a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét mutatják az egyéni, eb aprózott kis gazdaságokkal szemben A tavaszi vetéseknél is szép a fejlő­dés, itt azonban hibák mutatkoznak a nővénvápolás terem A gazdaság a cu­korrépa és takarmányrépa egyezéséi befejezte ugyan, de a maghozó és dugványrépa ápolását még nem vé­gez lék el, mind a magrépa-, mind « dug­vánvrépaföldjfikön csaknem de­rékig ér s gaz. Ugyanez mondható el ay, elsővetésű körülbelül 10 hold gyapotf ö 1 d j ük r ö 1 is. A rossz munkamegszervezést mulatja az is, hogy körülbelül 10 hold n- cernafőldjükön a lucerna petrencék- !>en van, ami aJat't nemcsak nem lúd a lucerna fejlődni, de az esős idők folytán a kipállás veszélye is fenve gcii. Ezek a petrencékbe összegyűjtött széria-csomók azl mutatják, hogy a gazdaság vezetősége már régen le- takarrtathaifa volna a földről, hiszen ez új lucerna már körülbelül 25 cen­tire benőtte. A lemaradás „oka44 a rossz: idő A gazdaság vezetősége a munkála­tok elmaradásáért az időt okolja és a munkaerőhiányra hivatkozik, arai bizonyos mértékig fenn is álA leg nagyobb hiba azonban, bog;? a meg lévő munkaerőt nem szerverték meg kellően. Hölcmann József, a gazdaság vezetője elmondotta, hogy a külső üzemegységeikben meg vannak szer vezve a munkabrigádok, valamint a munkacsapatok is. Elmondotta azt is hogy a gazdaság (leszerződ:éléit körülbelül 200 dolgozót a tavaszi munkaerők biztosítására. Ezek közül a munkások közül azonban alig ' 70 tb Igozik a gazdaságban. Sütkei József, a gazdaság üzemi pártszervezetének titkára arra hivat­kozik, hogy a dolgozók inkább a ku­kákhoz mennek dolgozni, mint a gaz­daságba, meri a kulák a 25 forintos napszám és napi élelem melle : meg eg} kis borral is kedveskedik. Ez az oka annak a nagy lemorzsolódásnak, anr a 200 leszerződhetett munkás kö­zölt megmutatkozott. Ezt a munkás- Hányt úgy próbálják biztosítani, hogy Zalába mentek munkásokat szerződ­tetni, hogy ezáltal biztosítsák az ara­tás cséplés, valamint a növényápolási munkálatok elvégzését. A munkás- hiányt nagyban elősegítette az is, hogy a gazdaságba befészkelődött az ellen­ség, akik a dolgozók között állandóan lazítottak. Ezt az ellenséget a párt­szervezet leleplezte és részben meg­tisztította tőle a gazdaságot, egyrésze azonban még, dacára annak, hogy a Pártból és a gazdságból is ki lett zárva, a mai napig is a gazdaság 'te­rületén tartózkodik Hornyák Péter személyében. Hornyák felesége még most is la­zító munkát végez a gazdaság­ban ^erem&nybeief^ßnyveml ö ura volna a gazdaságvezető, sokkal jobb dolguk lenne“. A dolgozók még mindig hallgatnak rá, ami lényegesen megnehezíti a gazdaság vezetőinek mii Ilkáját. i\em Inrlalosítják a dolgozók jó eredményét# A munka meneté! azonban nemcsak az ellenség aknamunkája akadályozza nagyban hozzájárul az is, hogy a munkaverseny nincs kellően kiszéle­sítve. A brigádok meg vannak Ugyan szervezve, és az állandó munkások egyrésze is be van osztva mmikacsa- palokbá, a munkaverseny azonban el van laposodva. A dolgozók jó terme­lési eredményeit nem tudatosítják a többi dolgozók felé. Holeveiger István kocsis Is jó eredményt ért el, 4 órai munkaidő alatt 11.700 négyszögöl földet hengerezett le és 16.78 forintot kereseti. Szabó Katalin a takarmányrépa egve- lésben ér! él jó eredményt, 7 órai munkaidő alatt 300 négyszögöl répát egyelt ki 34.31 forintot keresett. Ma­gyarosi Pál pedig 2.500 öl gyapotot kapált meg 40 óra alatt, 105. 45 fo­rintot keresett. Ezeket az eredménye­A szekszárdi' általános gimnázium kis másodikosokból és harmadikosok bői álló csoportja as írásbeli érettségi szünet alatt elutazott városunkból megnézni, megcsodálni hazánk leg­magasabb. s legszebb hegyvidékét, a Mátrát. Munkások és párasatok gyerme kei akiknek a, mull nem nyújtott le. hetőséget ahhoz, hogy hazánk leg^ gyönyörűbb vidékeit bebarangolhas­sák. Egyik legfőbb célkitűzésünk az volt hogy a természetben is megismerjük ennek a hegynek. flóráját, amit mái romárunk le'ikes, s kimerítő előadásai alapján elméletben jól megismertünk. Első ütünk a vidék, de egyben ha­zánk csúcsára, Kékesre vezetett. Megcsodáltuk, az üdülőszállói, ahol azok a munkások és sztahánovisták pihennek. akiket nép demokráciánk eredményes munkájukért elismerés, képpen e csodás helyen , üdültél. Be­szélgetni kezdtünk velük a tanulás­ról,'' munkájukról, s mindennapi éle­tük nagy problémáiról. Mi megadtuk nekik a munka, hőseinek kijáró hívből jövő tisztelet. Ne­héz volt tőlük elválni. Hiszen mi olya« ritkám jutunk ahhoz az öröm­höz, hogy a termelés kiváló harco­saival beszélgethessünk. De sürgetett az idő. Haza kellett térni szállásunk, ra, Gyöngyösre, a mezőgazdasági technikumba, ahol érkézénünikkoi olyan szeretettel fogadtak bennünket, s azután is olyan kedvesen bántak védünk. Később Párádon a községi tariá-cs Már csak rövid idő választ cl ben­nünket az év végétől. S ezt a pár hó. napot — a tanulás makett életpályám megválasztására kel] . fordítan-pm Kell keresnem a szebbmél-szebb élet. hivatások között egy olyat, melyben egész életemen keresztül meg tudom állni a helyemet. Olyan életpályát ke-U választanom, mellyel hasznos polgára lehetek népköztársaságunk nak. Számomra ez a pálya a vegyész­mérnöki hivatás. Ezt a hivatást vá lasztottam. Ezzel akarom s-zolgálni magyar hazámat. Tudom, hogy szük­sége van országunknak a vegyészet kiszélesítésére. Nekünk arra kell tö­rekednünk, hogy iparunkat a réginé,] sokkal magasabb színvonalra emel­jük. A vegyészek vannak arra hivat­va., hogy jobb védöszerekkel meg­védjék a föld termékét, hogy kutató­munkájukon -kérésziül a természet lát. kait félfedezzék társítdalm-unk, s a jövő nemzedékék számára. két azonban nem tudatosítják a dol­gozókkal, sőt fennáll az az eset is, hogy a brigádvezetők azt sem ismerte­tik a dolgozókkal, hogy milyen munkáért, milyen norma van meg­állapítva. Előfordult az is, hogy amikor kérdez­ték a dolgozók Mátics István brigád­vezetőt, hogy milyen norma van meg­állapítva arra a munkára, amit vé­geznek. azt felélte nekik, hogy „erre nincs norma, időbérben lesz elszá­molva.“ Természetes, hogy az elszá­molásnál a végzek munkál normára számolták el, így a dolgozók becsapva erezlek magukat és ez nagyban aka­dályozza a verseny kiszélesedését. Hiba még az is a gazdaságban, hogy nem szervezik meg a munkacsapato­kat, hanem 25—30 főből álló csoport­ban dolgoztatják a munkásokat, ami nem a versenymozgalom kiszélesedé­sét segíti élő, hanem a munka rendes menefét is gátolja. A gazdaság üzemi pártszervezete a veztőséggel karöltve hasson oda, hogy az ilyen hibákat sürgősen javítsák ki és ne elégedjenek meg azzal sem, hogy a külső ellensé­gei eltávolí'.o’tták, igyekezzenek a még benílévő elemeket is leleplezni és el- távollítani, nehogy azok a munka to­vábbi menetét gátolni tudják. előzékenysége hatott meg bennünket, Előre elkészített szállással fogadtak, s hívtak, ha mégegyszer arra járunk, el ne kerüljük őket Az új szocialis­ta ember lelkületűt ismerhettük meg bennük, aki a közösségért, kész ál­dozatokat is váltatni. Meg kein köszönnünk a MÁV-nak is irántunk tanúsított jóindulatát Mindenhol külön kocsikkal biztosi, tóttá számunkra a zavartalan utazást. Sőt megadta a legnagyobb árkedvez­ményt is, hogy szegényebb társaink se maradjanak ki ebből a nagyszerű kirándulásból, amit még az eső, s a kissé hűvös mátrai levegő sem tudott elrontani. Víg kacagás, jókedv, mesz- szehangzó nótázás kísérte végig tú­ránkat; Magatartáisunkban is arra tö_ rekedtünk, hogy ne legyen okuk ar­ra Merk János. Nagy Vilma és Misz- iay István tanárainknak, hogy valami panaszt mondhassanak ellenünk. A négy nap szinte elrepült Alig, hogy elutaztunk máris haza érkez­tünk. De ez a pár . nap mégis oly nagyszerű benyomásokat tett ránk. amit emberi nyelven szinte ki sem lehet fejezni. A szt ah ám o vis'tákk all va­ló találkozás, Magyarország legmaga­sabb csúcsának, a Kékesnek . megmá­szása, a gyönyörű hegyvidéki flóra megismerése mind-mind elfeljttették velünk hátizsákjaink szinte hihetet­len súlyát, gyaloglástól sajgó lába­inkat., s csupán hálás szívvel hidunk gondolni népi demokráciánk vezetői­re. akik megteremtették ezt a boldog, békés, életet, s ezizél együtt; lehetővé tették ezt a csodás, tanulságos, s számunkra örökké emlékezetes kirán­dulást.. Ónody György Én nem olyan vegyészmérnök aka. rok lenni, ki tőkések biztatására em- berölő vegyszereket csinál, hanem olyan, aki élete munkáját, az emberi, ség javára íordítja. Én egész élelem munkáját a szocialista társadalom létrehozására szentelem. Tudom, hogy mennyi kötelességgel tartozom a magyar haza iránt, tudom, menyi hála jár a hős szovjet kato­náknak, akik életük árán hozták meg nekem is a Szabadságot. S nekem há­lámat tettekkel kell megmutatnom. Be kell bizonyítanom többi tanuló- társaimmal együtt, hogy a-mit a to­vábbtanulással reánk fordítanak, az nem hiábavaló pénz. Azt. vissza fo­gom adni munkámmal többszörösen hazámnak. 'Ha úgy dolgozom az életben, ahogy tőlem a Párt. a hazám megkívánja, akkor igazi tágja lehetek társadal­munknak, s tudom, hogy eleget tet­tem a szocializmus é-pí'ésébfn. Kozán István Iregiszemcse. „Én egész életeméi a szocialista alkotómunkának szentelem" A tanácsok hírei községben * növény­ápolási munkálatok to. vábbna is lendületesem folynak. A temelőszövetkezotri cső. portok a mun/ká.L&tokban élenjárnak, de nem maradnak el az egyéni dol­gozó parasztok sem. Megértették a minisztertanács határozatát és Pár­tunk tanításai nyomán igyekeznek felemeöf, ötéves tervünk sikeres: befe­jezése érdekében a munkálatokat j ü és határidőre elvégezni. Igiy például Molnár József dolgozó paraszt, vala­mint Horváth Rudo'f és Jakab Lajos másodszor kapálják kukoricájukat, de ezen kívül még több dolgozó parasz­tot is sorolhatnánk fel, akik jó mun. kájukka! harcolnak a békéért. A tojás beadási kötelezettségüket is számosán teljesítették. Nem hallgat, nak a-z ellenség szavára, mert. tudják, hogy egyre hatalmasabb arányban fej lődő iparunk több munkást íogiai- k őzt at és ezeket dolgozó parasztsá­gunknak hazafias kötelessége ellátni. Egyre több azoknak a számé ^«cik túl is teljesítik előirányzatukat, így például L. Balogh Józseí, akinek 90 darab tojásbeadási kötelezettsége van, 620 dő. Aoí adott be. Juhász Ferenc, özvegy rcyirő Györgyné, öz­vegy Tóth Jánosáé és sokan mosok 100 százalékban elegei tettek löűle. zettségüknek. * község tanácsának tag. jai a munkaverseny megszilárdítása és ki szélesítése terén egyéni példamutatás­sal járnak élen. Meggyőződésűkké vák az, hogy jó felvilágosító munkát csak ez'fin keresztül tudnak elérni és csak így tudják eredményesen moz­gósítani, a dolgozó parasztság széles rétegeit a növényápolási munkák, majd az aratás-cséptés, valamint a begyűjtés munkáinak sikere« elvég­zésére. Doszpod István tanácstag ki­hívta Sági István tanácstagot. Mo­csári Miháfy tanácstag kerti vélemé­nyek termelésében hívta ki Péter 1st. van dolgozó parasztot versenyre, Ma­linger György ein öl'helyettes Fejős Mihály tanácstaggal áll versenyben, növényápolási, vajamén t egész ga®dhft_ 6ágji év terménybetakaritásd ée beaaol. gáffafási versenyben,. Ez a példamuta­tó versenyszéllém serkenti még jobb munkára a község dolgozó parasart^ járt. 1 Az adófizetésék terén is javulás mutatkozik a pénzügyi állandó bízott, ság jó népnevelő munkája, nyomán. A mu.'t hó első felében 53 százalékos adófizetés mutatkozott, míg a hó má­sodik felében ez 86 százalékra emel­kedett. A begyűjtésben élenjár Szó- kodi Lajos MDF titkár 4 holdas dől. gozó paraszt, aki 189 kiló búza» aján. lőtt fel, vaüamint Malinger György, aki 50 kilóit szá Lirt ott be. iMaovartpd ,kö*ség .r<3Ilácsa­|mayyoiiCdíf| kozza népnevelő műn- kaját a növényápolást munkálatok mielőbbi elvégzéséért. Ennek meg v&n az eredménye, mert a 14. hélyról, a negyedik helyre kerültek. A mezőgazdasági munkáLa. cvtik jó elvégzése terén • élenjárnak Pernt'czki István és Máté Józseí dol­gozó parasztok, akik a kukorica ka­pálást már befejezték és az egyéb nö. vényápolási munkálatokban is,jó pél dévai -járnak élen. községben megtörténik az, hogy a közérdekű híreket nem tudják fel­olvasni. mert a hallgatók, a község dolgozó parasztjai nem jelennek meg Mi lehet itt a hiba? Egészen biztos az, hogy a községi tanács tagjai sem járnak elöl jópéldával. Nem látják ennek döntő fontosságát- A pártszer. vezet titkárának okvetlen meg kell vizsgákba az itt megmutatkozó hiá­nyosságokat és minden támogatási meg kell adnia., hogy ez az eset na történjen meg. A legjobb népnevelő, két mozgósítsa arra, hogy a közérde­kű hírek felolvasásánál a dolgozó parasztság minél nagyobb tömege ve gyen részt. Sióagáni Szakadat A TOLNAJ TAPASZTALATCSERE ROVATA Az újítómozgalom megyénkben is napról-na.pra Szélesedik. Üzemeink dolgozói megértették, hogy módosított ötéves tervünk teljesítéséhez a terme­lékenység növelése, a munka jobb és tökéletesebb megszervezése, megköny- nyitásé szükséges. Újítóink harcban álltak és nap mint nap születnek az újítások a munka tökéletesebb és könnyebb megoldására. Nagy fejlődés mutatkozik az újítások.terén az utób­bi időben az építőiparban. A Tata­rozó Vállalat dolgozói számos újítási nyujtottak be, amellyel tervük túltel­jesítését. a takarékosság fokozását se­gítik elő. ­A Tatarozó Vállalat újítási felelőse Horváth Nándor elvtárs jár elő jópél- dával, mint többszörös újító. Legutol só újítása a sarokfalazó. kaloda. A felszabadulás után nagy harc indult meg. a sokféle függőzés kiküszöbölé gére. Különböző falazó kalodák van­nak forgalomban, amelyeket ál­landóan tökéletesítenek. Az újító al­fa! elkészített kgloda lécből készül A kaloda két egyforma, létrához ha sonló keret, amely zsanérpánttal van összefoglalva, lgv egyrészt, a ezállí fásnál összecsukható, másrészt az el helyezésnél egymást összeköti és szí lárdabban áll. Alul van két kapocs, a sarkon lévő kapocs szilárdan rá van erősítve a kereten belül és le van üt­ve a vízszintes hézagba. A szélső ka­pocs szintén be van ütve abba a hé­zagba. azonban ennek függőleges moz gása 'an mint a tolószárnak és a sa rok függőbe állításánál oldalt kiálló csavarral rögzíthető. A sarokzsinóro- zás helyett szolgál egv kis darab há­romsarkúé léc. amelynek a közepén lyuk van. A lyukon átfőzve a zsinór. A zsinór kifeszitése. a zsinórtartó, lyu­kas lécet odaszaritja. A tál belső zsi­nórozását egy kis sasókával lehet sza­bályozni. A zsinórt a 38. cm. vastag falnál a lécen belül a 45 cm-es falnál a lécen kívül .kell elhelyezni. A kalo­dát tanácsos idcigenesen kitámaszta­ni. Kitoldással 50 cm-es fáinál is használható. Az újítás várható évi megtakarí­tása az előkalkuláció szerint egy vállalatnál 885,32 íorínt. Ugyancsak a Tatarozó Vállalatná- alkalmazták Dohár Ferenc újítását., a téglaszálbió csillét. Áltálában a kémé nvek. tűzfalak rakásánál és magasí fásoknál a téglákat \agy létrán szál litották fel, vagy kötéllel átkötöttek egy pár téglát és csigával felhúzták Az előbbi lassú és fárasztó, az utóbbi a kötelet rongálja, Az újító' a fenti hibákon úgy kíván segíteni, hogy'hül- ladékanyagból összészegel két heve­derre egy 35x35 eures deszkalapót, amely a tizedes mérleg súlylápjára hasonlít. A két heveder alján vas­pánt húzódik végig, amely végébe két láncot akasztunk és a láncokat, kötél kampójába-akasztjuk. Így a csille 10 15 darab téglát, csigán felhúzhat. ~ Ezenkívül habarcs felvonására i* használható. Gyakori dolog, hogy % habarcsszállitó vödrök füle letörik, s csille segítségével ezekét a:'fíiletien i-ödröket fel lehet használni. Ezzel &z újítással alapulvévc 300 ezer téglát, mintegy ezer forint takarítható meg a-z előkalkuláció szerint. Előnye. mé§ az is. hogy az előállítása egyszerű á* olcsó és a kötél évekig eltart, , ami takarékossági szempontból feltétlen jelentős eredmény. Előnye, még, hogy a kőművesnek nem kell állandóan lesni,, hogy mikor, érkezik az anyag, minta régebbi módszer szerint. így a beosztott segédmunkás biztosítani tud­ja az anyagszükségletet. Ezzel'a .mód­szerrel rövidebb idő alatt négyszer annyit tud fclszállitani a dolgozd, mint az előző módszerrel. Továbbá előnyös, mert a .kötelet lehúzza n szerkezet .és így egy ember is köny- nyen dolgozik vele. . Ezek az egyszerű és mégis tökéle­tes eljárások bizonyítják, hölgy dol­gozóink foglalkoznak az • újítás kér­désével. megvizsgálják ipunkájukat és keresik a könnyebb, és gyorsabb .megoldást. Újítóink is a munka hősei, amikor ötleteikkel, elgondolásaikkal segítik a mágásább termelékenységet, az ötéves terv teljesítését. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy az építőipar behozza lemaradását és még jobban elősegítse a szocializmus épí­tésének meggyoreithSÍÉ * JCurándulás a Mátrába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents