Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-10 / 133. szám

1951 JUNIUS 10

Harcban a* önköltség csökkentéséért

ítibbezer dollar értékű devizát takarítanak meg a Simontornyai Bőrgyár dolgozói a hazai nyersanyagok felhasználásáváI

Felemelt ötéves tervünk központi kérdése ma, -s az elkövetkezendő időben a munka termelékenységének állandó növelés«', a munkaerő biztosítása. mellett a takarékosság.. Takarékoskodni emberrel, anyaggaL, időv.el:: .ez.*- a felemelt ötéves terv megvalósításának- egyik legfontosabb biztosítéka. Megyénk üzemeinek dolgozol egyré nagyobb mértékben értik meg ennek jelentőségét é-s- számo.i üzemben' találhatjuk a takarékossági mozgatómnak szép példáit'.

fl Sífflöntornyai Bőrgyár

dolgozói- egyre , több importanyagot helyettesítenek hazai nyersanyagokkal, A bőrgyárban bevezették a gyors- C5.erz0.si eljárást. Azelőtt, az ásványi csérzésnél rómoxidban -pihentették a , bőröket A pihenés alatt, azonban sok .értékes crómoxidot vett fel feleslegesen. Az új eljárásnál nem pihentetik a'-.bőrökét, s így 532 kiló crómoxidot sikerült megtakarítani. Jól sikerültek a hazai növényolajimpreg- nálási kísérletek is. A bőr. hajlékony ; cs vízhatlan lett. Eddig import hal- zsírt használtak fel börl.elítésre. ^

A hazai anyag felhasználásával

35.000 dollár értékű devizát takarítanak meg

évente az üzemben. • A. crómcsprzésü bőröknél- alapfestésre -használják az áhilin'■ testeket, Az anilin festék helyett 20 százalékban hazai; festéket használnak fel. A százalékos arány a jövő hónaptól kezdődően még jobb lekz, Házai festéket 50—-55 százalékban fognak használni. Ezzel az eljárással, évi 2.920. dollár értékű devizát takarítanak meg.

Ugyancsak nagyjelentőségű a cseriszap préselése is, amelyből a valexet es a tánint vonják ki. Az eddigi vízgőzős 'éljárás- helyett szíiröprést használnak, • Az . iszapot szitavás^íion átpréselik, így kiszorítják belőle a tanúit, Emellett visszanyerik a valex egyi részét is. A Simonlornyaí Bőrgyár párosversenyben van a Táncsics Bőrgyárral. A versenyben vállaltak,. hogy ebben az évben lO.OOtE kiló tanint és 20.009 kiló valexét ta* karítanak meg, - • ; Májúk ‘hónapban 2,000 kiló tanint és 2.400 kiló valexet nyertek *' vissza 'a cseriszapból szűröprése- t lessel így május hóban közel ' 26,000 íoríntot takarítottak meg,

A. lignptánt tavaly február óta alkalmazzák az üfceínbén, amellyel különféle külföldi növénycserző anyagot , pótolnak. Eddig-240,000 forintot takarítottak meg. A lignotánt 40 százalékos keverési ■ arányban használják csérzéfcfé. -A ruarhavelour exoort kiesésének csök-kealését is vállalták a

dolgozók a Táncsics Bőrgyárral folyó párosversenyben. A 60 százalékos vállalást 62 százalékra teljesítették és így az üzem 2.100 dollár többlet- bevételhez jutott.

A Szekszárdi Útfenntartó Vállalat

dolgozói is a takarékossági mozgalom kiszélesítésével' harcolnak" a termeié, kenység növelése, az ötéves terv sikerének biztosítása érdekében. A vállalat dolgozói május hónapban üzemanyagot a gépkocsiknál 746 forint értékben 'takarítottak meg. Tüzelőanyag megtakarítást a munkagépeknél 180 forint értékben értek el. A zúzottkő felhasználásánál 2,031 forintot takarítottak meg. A műtárgyépítéseknél 520. a zsaluzó és állvány- anyagnál pedig 710 forint a megtakarítás.

Az össze« megtakarítás értéke május hónapban 4,187 forint.

A dolgozók a takarékbélyegek eladíBonyhád községtől Göromtólytapolca szakszervezeti üdülőhely közel 450 kilométer távolságra van. Én mint a Bonyhádi' Cipőgyár dolgozója erre az üdülőhelyre kaptam beutalást J4 napra. Nagy kitüntetésnek éreztem ezt az üdülieiest, mert népünk államától és. szeretett Pártunktól kaptam. Azelőtt nem volt. módom arra, hogy üdülésben részesülhessek, ez csak most vált lehetővé számomra. Utamon mindenütt azt tapasztaltam, hogy az emberek derűsebbek, boldogabbak te szinte sugárzott arcukról a jövőbe vetett’ igazi bizalom.

Igazi meglepetés ért Pesten, mert fővárosunk szinte újjászületett és szebb lett mint valaha. Miskolcra érkezve, ahol ezelőtt 15 évé jártam,, álig ismertem rá a városra. Közel há- .romszorannyi lakója lett Nagymiskolc- nak mint -régei. A.város újjáépült és olyan gyár, üzem létesült, amely ezelőtt <k>ha nem volt Miskolcon'. Mindenütt találtam a gyermekek részére nagyszerű játszótereket, a város olyan mint valami virágoskert. Kanyargó úton. jutunk tovább célupk felé Qö- römbölytapolcára. Erdők és. patakok mentén visz el utunk, A. levegő egyre hűvösebb, ..érezni . lehet, hogy magaslati helyin, vagyunk, .

Megérkeztünk. Beutalásom a , Standard-ü dűlőbe szól. Az előbb odaérkezett nyaralók segítenek hozzá, hogy a hatalmas é* pompás üdülőhelyen megtaláljam az üdülőt. Gyönyörű villa ez, körülvéve erdővel es egy gyors,folyású

sában is szép eredményt értek el. Április hónapban 652, május hónapban 1,290 forint értékű takarékbélye get adtak el. amely bizonyítja, hogy a takarékosság ma már minden dolgo. zó előtt döntő tényező.

A takarékossági mozgalom sikere érdekében a pártszervezetek végezzenek nagyobb ellenőrzést a műszak' vezetőség felé. Igen sok pártszervezetünk még nem ismerte fel eléggé, hogy felelősséggel tartozik a termelés, az önköltség, alakulásáért. Nagyobb felelősséget a termelés és az önköltség alakulásáért, az eddiginél sokkal jobb politikai munkát a munkafegyelem megszilárdításáért, következetesebb harcot az ellenséggel szemben, amely ott. . áll minden selejt, kárba- veszett nyersanyag, növekvő önköltség mögött. Ez a feladata üzemeink politikai és. műszaki vezetőinek, ezért állította őket felelős helyre a Párt, a dolgozó nép bizalma.

patakkal. A gondnok elvi árts igaz meleg baráti szeretette! fogad és azonnal intézkedik, hogy kipihenhessem magamat. Kipihenve ébredek, a gondnok elvtárs máris készséggel vezet és bemutat a többi más üzemekből idekerült dolgozó társaimnak. Hamarosan osszemaletg*zünk é* kirándulást szervezünk.

Kirándulás közben elbeszélgetünk azokról a hatalmas eredményekről,- amit eddig tapasztaltunk felszabadulásunk óta. Mindannyian jó munkánkért kerültünk ide az üdülőhelyre. Ellátásunk kitűnő. Bőven van alkalom szórakozásra, akár strandra, akár a gyönyörű tavon, ahol fiirödhetünk és csónakázhatunk- Vidám és boldog élei van itt. Üdülő társaim arca szinte nap- ról-nctjva változik és mind pirosabb, egészségesebb lesz.

Leteli a 14 nap. Megerősödve megyünk mindannyian vissza a rmiaka- belyré, hogy még fokozottabban dolgozzunk tovább békénk védelméért, ötéves tervünk sikeres. minél előbbi megvalósításáért. Amiben itt f részesül.. tűnk, tudjuk jól. hogy a hatalmas Szovjetunió felszabadító hadseregének, és szeretett. Pártunknak köszönhetjük, Mindannyian megfogadjuk, hogy ezután is úgy fogunk dolgozni, hogy méltók lehessünk arra. hogy a jövő érben, is ilyen pompás, féléj thététién üdülésiben részesülhessünk.

Horváth József

a. Bonyhádi Cipőgyár dolgozója.

Népi demokráciánk megjutalmazza a termelésben kitűnt dolgozókat

A TOVÁBBTANULÁSÉRT

.„Hotgypn áll nálunk a: kiüt úr forradalom ügye? Vaj- f.om .-qz-e még ma is a helyzet, mint 1948-ban, amikor Rákosi elvtárs 'megállapította, hogy kulturális és ideológiai területen vagyunk legjobban elmaradva, hogy ezen,a területen a legnagyobb még az ellenség befolyása?

Nem, a helyzet azóta megváltozott. Kulturális és

ideológiai területen is megkezdtük a íelzárkózást a politikai és gazdasági téren elért nagy eredményeinkhez. A kuliúriorradalom is megindult és vannak komoly eredményeink a pártoktatástól a tudományig, a közneveléstől a művészetig.“ (Révai elvtárs kongresszusi /el, szólalásából.)

i”“‘T7pr"”7 Kilőne gyermekem közöl J aZü‘8. | Kettő önálló, hét pedig még mindig a mi eltartásunkra szorul. Erzsébet nevű leányom 1950 december IS ári kezdte meg.pályáját a dtm&szeotgyörgyi gépállomáson. Rövid Vét bőnap leforgása alatt letelte a trnkforreietőí vizsgát. Két hétig traktoros volt. s moot már Kiskunhalason Iskolán van. Boldogok vagyunk, hogy ma végre a mi gyermekünkből is lesz valami, nem úgy mint a múltban volt, mikor a szegény ember gyermeke csak cselédnél voll jó. Még akkor is csak kurzus, nyomorúság volt * bére.

Éva nevfl leányom az általános iskola nyolcadik osztályos tanulója, jófejű gyerek és szeretnénk, ha továbbié,j- lésztbéfené tudását, boldogabb, szebb élete lenne, mint a mi fiatalságunk volt, Bpr bét gyermekünk nevelése nagy, gondot okoz, de szívesen vállaljuk a reánk váró feladatot leányunk továbbtanulásával kapcsolatban. Hála Partunknak te népi demokráciánknak, ítmnnjk valóra válhat s a jövő vezető emberei, mérnökei, agrorvömusai. tanárai -fs tanítói a mi gyermekeink soraiból krerülbélnew ki.

TTBÁI ISTVÁN

Paks, ÁlsöGwmpa-puiseta.

A továbbtanulás kérdése foglalkozta í ja isko-lánk

tantestületének minden égy es .tagját és különösen az ifjúságot. Az általános iskolának közvetlen kap. •esola'la a középiskolával, a középiskolának a főiskolával, megkönnyíti a tudásra szom jas ifjúság számára a magasaid» iskolába való átmenetet. A mai ifjúság előtt olyan perspektívák nyílnak.. amelyek elképzelhetetlenek voltak a multiján és ma is azok, a kapitalista államokban. Az ifjúság ki i.s használja ezeket a lehetőségeket. Harcosan részt akar venni abban a kollektív küzdelemben, melvet az ember. ,a természet uralmáért és a béke megvédéséért folyta'..

Ez a tudat ad még nagyobb eszmei gazdagságot, ez ragadja meg még jobban az ifjúságot a nemes célért a termelés emelésén keresztül felemel! ötéves tervünk maradéktalan idő elől". vál/> teljesítéséért. Ebben a harcban Pártunk vezetésével a hatalmas Szovjetunió segítségével a tanuláson kérész, iil akarják kivenni a részüket. E nemes cél érdekében feszítjük meg minden erőnket mi is, hogy az ifjúságot r feladatok elvégzésében még jobban segítsük.

Berkényí A dánt

tanító, Konyhád,

A Szovjetunió szabadságot hozott minden becsületes magyar dolgozó számára. Ez a szabadság külön Ősién soka! jelent nekünk ifjaknak. Elnyomóink 1945-ig olyan iskolapolitikái folytattak, lehetetlenné telték azt, hogy a munkás- és paras riifjak tovább la- uu’bas-anak és képezhessék magukat Ma azonban nem így van. Közép- és felsöiskoláink tárt kapukkal várjak a ludasra szomjas munkás- (is pavasztif- jak tömegeit. Minden lehetőséget megad népünk állama, hisz az ösztöndíjak, kollégiumok, tanulószobák, mind a mi érdekéinkéi szolgálják, hogy műveltebbek. öntudatosahbak legyünk. Átérjem és ludom, hogy milyen fontos a továbbtanulás. A pedagógiai pályát jalaszlottam és tudásomat a dolgozó nép javára akarom fordítani. Részt akarok venni * jövő nemzedék ifjúságának nevelésében. Pedagógiai pályán kérésziül akarom a szocializmus építését elősegíteni.

Minden erőmmel azon leszek, hogy az évvégi bizonyítvány kiosztásáig a hátralévő időt úgy használjam ki. hogy az évvégi bizonyítványom kitűnő rendű legyen és ezáltal méltó lehessek arca. hogy középiskolában folytathassam. tanulmányaimat.

.NAGY PIROSKA

Vili b, oszt, tanuló. Bonyhári

Neveié.

Tanaié.

Erősítsék teraelőcsoporljaiok az egyéni gazdákkal való barátságot

*Az ötéves terv magában íoglatfa a mezőgazdaság szocialista építésének az eddiginél lokozotéabb tévesztését. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, amelyet a legközelebbi esztendőkben kell megoldanunk, melynek jó megoldásától függ sokban egész srockUisia építésünk további menete“ — mondotta Ráko. si elviárs Pártunk II. Kongresswusát'i. A* ní>a.t ytf&goaen M-tjuk, astteTyen «1 sroci-fti'Vzrnnvif megvaAós<í.fcá.»a feé há- ia-dnuuk ifceűL, mert Pártiunk világító f Ski-yak ént Ee«7i ezt az, utai lé ihr <S- vá. Mindezekből a s-oronlevő tei-ada- ta-imfoat » !«szrürh«tijük. Nyűgöd ren el. mondd atjuk. hogy a. iogifontosa bb fe adatunk egyiké most tenttöiJÖswövéT.- kezeú mozgalmunk még ntagyobb öté mű fejlődéséhez m atepok lerakása. Olyan alapokat kell jerakminik, mely szilárd, semmiféle érő sem tudja, meg. ingattni és éppen nyugodtan, épithe- tüiwk rá. Ezeknek az » apóknak a szi . lárdíságát az adja meg, hogy milyen gazdasági eredményeket érnek el tér me&őcsopartjaiinik és esá'Itaft hogyan tudták megtkodveUietó a nagyüzemi gazdálkodást a,z egyént dolgozókkal.

A

z azonban nem elégséges, hogy termelő cső ponjaink jó eredtné. nyékét érnek el a termelés terén. Ezt az egyénileg dolgozó parasztoknak és®re is kel venni ők és le kelti vorfv. ni belőle a tanulságai.. Feladatunk te. hát a^ is. hogy az elért eredményeket ne mint titkot keceljük. Egyes

a hé.yés utat. Ezt. mutatja a? is. hogy igyekeztek minél szorosabbra fűzná a kapcsolatot, az egyéni dolgozó parnszy sággai. A? eredmény nem is kése.rí, mert a község dolgozói, néhány kive. téjével beléptek a termelőötoporfba.

Áment látjuk, a termelő csoportók é8 az egyéni dogozó parasztok közötti kapcsolat terén legtöbb helyen igém komoly eredményeink vonnak, de ugyanakkor vannak hiányosságaink %. mndhré&et. sürgősen ki kel! kü- sző böknünk. Szárma ám. példa mutatja, hogy mi az eredménye e kapcsolat s'Z’iiánds ágának és milyen négy- mértékben akadályozza e kapcsodat, gyengesége a csoport, fejlődéséi.' Fél, adatunk tehát *z. hogy mindenütt erős kapcsaidtól tereinf«ün»k meg a ter- melőcso portok tagjai é# az egyéniek között és ezt. a kapcsolatot, ,’ovább szrílándítsuk. Termelőesoportjaínk tagjai hívjátok, meg az egyéni dolgozókat minél gyakrabban taggyűléseik- re, termelési értekezleteikre, hogy világoson- lássák mindazt, amit eddig kintről csak részben láttak. Mutassák meg nekik., hogy müven a munkaszervezetük, hogyan írják . be a munkaegységet, hogyan megy a jövedelem elosztása. Tegyék világossá a még egvén.i és ingadozó dolgozó parasztok előtt, hogy a terméAőoso. portban ki hogyan dolgozik. úgy vészi hasznát és éppen ezért hazugság amit a kuíákság híresztél, hó'gy ,,hiába dolgoztok többet, úgyis eír/- formán kerestek.“

te rmalé csoport jaiink, miiutá». meg- alakviLtak. áNft mondták ugemn, hogy „majd mi megmuitatjuk, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül lehet, jó eredmésftvekét elérni.“ Ez hé- lyés i&, mert ez a feládatruik termelő^ csoport j aintemak. Több ■ tér meló csoport tagsága azonban n,ern azért akánt elérni jó eredményt, hogy azi meg- mutassa az, egyéni dolgozóknak és ezzel m-egkedvettesse velük a nagy- ütemi gaad átkod ást. Elfliamkezőteg.

Azt mondogatták: „Hadd irigykedj«, .nek m egyéniek, eredményeink tói. fián ér, hadd bánják ínég, hogy nem jöttek velünk együtt a csoportba.“ — Ezt. tóthá»tpik a janyapuaztai Uj Étel nermelöosoportbaaí is. AhelyeM, hogy a bánáti kapós ólától' erősítenék m. egyéni dölcoseó pébaéBtotekaJ, főlé- ny«skednék velük.

H

a n«m kiftsái fal hanem szoro-s barátn kápósóíat van az egyéniek és tértnélőoeöpo,Pto»k tagjai között, sotekafc j»>bbaän liekötik a csoport eredményei az egyéni gazdák figyelmét. Ha deák kinteőfii sziemlelik á csopgrfot, «redményéjknek ósak egy résasé* veszrik és®re. és nem látják

N

e reef«?jérték a csoporttagok ár, m sem időt áldozni, hogy ki- menjenek az egyéni dolgozókkal' a háéérba is és ott megmagyarázzak nekik a helyes termelési mödstere. ket. MagyanássBák meg többek között art is snt égyéw»i dolgozóidnak ilyóc. a5ka,imákkor, hogy a négyzeté«, kn- korica.vétés sóikkal előnyösebb a sor- bavetéttnél, m-ert könnyebb a művé. lése és így nagyobb terméshozaméi lehet általa biztosa tahi. Az előnyt főleg azz»ai magyarázzák, hogy lehet keresztbe is. hosszába is kapáim, de a nadrágszí rparcelilákon keresztbe

bem érdem«« forgolódni, és a m«dern technika többi vívmányait sem lehet olyan eredményeden alkalmazni. Ha a csoport tagsága kérési az .alkalmat m egyéntekkél való barátságos beszélgetésre, akkor azok is sokkal nagyobb bizalmat éreznek a csoport fag_ •fai iránt sokkal jobban lekötik éred., méntyeak a ifigyeÉmüket. még sokkal jobban erősödik bennük az az elhatározás, hogy: meglátjuk,- hogy az ószne müven eredményt érnek él és Sikkor majd Ibii h* belépünk közéjük, vágy új ósóportót álakítenk.

m-ég arat, hogy mityen. -a tagság belső éléte, milyen igaziságóé a közös jövedelem. elosztása. A tengeCici Petőfi termelőszövetkezetnél \s — amely egyébkéh-t. jó eredményeket ért el, rossz a kapcsolat az égvén-kég dolgozó parasztokkal. Tapasztalatcsere - értekezletet rendezték, amelyen részt,- veitek n járás több terme1 őcsoport- jajnak képviselői Lé. Az egyéni dolgozó parasztokat a-zonban nem hívták meg. A gyenge kapcsolataiak az, eredmény*, hogy új belépők, de még' „szemlélők“ n alig vannak. Eredményei szépek a tengedei. Petőfinek, de még sokkal szebbek is lehetnének, ha azokat bemutatnák a dolgo_ nőknek. A. csoport tagsága kiírta az úton táblára, hogy ..idegeneknek tilos az átjárás“. Ezzel nem a kapcsolati- erősödését segítették elő, hatlém kínai tolat húztak az egyéni dolgozók elé. Meggátolták, hogy köz-elük. be mehessenek az egyéni dolgozók és egállal lássák az eredményeiket.

SZOVJET KÖLTŐK VERSEI

Á ma-gyár közönség számos »ato- lógiábó1: ismeri a szovjet költők remekéit. Ezek m antológiák áronban, többnyire vaibartvely tematikai egységben csoportosírják a verseket, és így a szovjet költészet egész, terijje- Léről átfogó képet, igazéban nem adnak. Többé-kevésbbé gyöngéje volt eseknek az antológiákna-k a. -múltban, ho<gy a fordítá« színvonala, ritkán volt bennük egyenletesem magas. Az a kis antológia, a mélyet az Uj Magyar Könyvkiadó most boceéjt közire, az említett két szémpontbóO jelentős ha ládáét mutat..' Hal-adást mutál, először abban, hogy valóban a legteiváLóbb szovjet, költőkét szólaltatj# még és s g'yííjteméhybeü nemcsak a szóyjét- orösz költők szer épé1 nők, hsném a Cu zen-hat szövetsége« köztársaság kö'iA terme lő cső port ok és az egyéni dolgozó parasztok közötti kapcsoké fokozásának ^ccüks égess égé? világo€an láthatjuk többek között a áérpili-si példa nyomán is. A megalakult csoport jag-sága szxu’os. kapcso-l-asioi tartott fenn az egyéniekkel te ennek eredmény ok é(nt Sárpiiis csaklr-ámar termelősa-övetkezeti kőaség tett. A. möz&i Uttörő-Tiéi is így szaporodón a tagság létszáma kétszeresére fél év alatt. Az egyéni dolgozóké; gyűléseikre meghívják és így a termefő- csoporioknak a valóságos képét ismerik meg. nem azt, amit az ellenség igyeksziik bemutatná. A tamási Vörös Szákra és a község egyéni, dől gozói között is jó a kapcéótót te én. nők lett aiz a« eredménye, hogy az elmúlt, héten iá nyolcán léptek be a termeiöszovetkeretb«. Az újiregi Bé- kte tógjai tó vannak, heg«.- minél több doigoasó par asm ismerje fe.

tői i*. Haladás a kötétbén az. is. hogy ezek a költők rt-em ötletszerűen kiváliasrtoft versekkel, hanem java művétikké! lépnek a ma.gnrar közönség elé. Végül örvendetes haladás, hi>gy m o'vasó immár nem fakó és ponía-tlan, hanem köHőí e-rejű, mép és hú fordításokban. élvezheti a szovjet költőiket.

A kis kötet .54 verse megbízható, jó áttekintést ad a szovjet költészet egészéről. Nemcsak Ma jakóvenkíj, Tyihonov, Ieaakovszkij, Scsipácsov és Szimonov költésze ébői kapunk itt értékes ízelítőt, hanem megismérjük az ukrán Ttcsina. a bjelörus-st Tank, a grúz Leonidze. a kazah Utvambul és ahrtyj más n-agy szovjet köip káfe jí&.