Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-07 / 130. szám

1551 Ji.'M'J F Ä P h O 3 ■J Megalakult Varsádon as első női traktoros brigád Okultak az eddigi hibákból, most nagyobb gondot fordítanak a gépek minőségi javítására szedni a nemrég javított gépet. — Mi nem akarunk olyan gépek­kel kimenni dolgozni, mint a tavasz- szal. Saját bőrünkön tapasztaltunk és most nagy gondot lordítunk a mi­nőségi kijavitásra — mondotta Grünvald Pál elvtárs, a gépállomás vezetője. De megtanulták ezt a traktorosok is. Grünvald elvtárs véleménye: a gépállomás összes dol­gozójának a véleménye. Olyan szere­tettel ápolják és javítják a gépállomás dolgozói a gépeiket, hogy a tapasz, iáit gazda sem ápolja nagyobb gond­dal lovait. Valamennyien érzik, hogy nemcsak az ő, hanem az egész dol­gozó nép érdekét szolgálják a jól ki­javított és karbantartott gépek. Lázár Ferenc, aki új gépen dolgozik, any- nyira megszerette azt, hogy nem adná kölcsönbe még talán a legjobb barát­jának sem. — Nem adom a gépemet senkinek, mert azért én felelek és más azt elrontaná — mondotta. éi éppen ezért a gépek minőségi ki­javításában látják a magasabb ered­mények elérésének lehetőségeit Emellett nem feledkeznek meg arról sem, hogy közeledik az aratás, csép- •lés, a tarlóbuktatás és már jóval előt­te készen kell a gépeknek lenni. Elért eredményeik mmíatják legsze m léHclobhc«. hogy mit végeztek a soronkövetkező munkálatok megvalósítása érdekében. Mintha csak új lenne az a 13 tárcsa, .amely kijavítva, munkára készen áll a gépállomás udvarában. Hét elején vállalták a traktorosok, hogy szom­batra készen lesznek a kijavítással. A vállalt határidőre, június 2-re,*ké­szen is lett mind a 13 tárcsa. Kilenc cséplőgép, hét elevátor is késren várja már a cséplési idő­szakot. Az erőgépek közül 12 teljesen ki van már javítva, • a. többit pedig most ja­vítják, Javítás alatt vannak a még kijavítatlan, befáratatlan cséplőgépek és elevátorok is. Két aratógép is van a gépállomáson, — Ezeket most kap. tűk' — mondotta a gépállomás veze­tője — de ezekkel főleg a termelő­csoportokban aratunk, mert a kispar- csllákon nem lenne érdemes vele vé­gigmenni: elakadna a kaszája a mes. gyekaróban. — A munkásosztály ál­dozatkész segítsége látszik a sok gép láttán. A munkás-paraszt szövetség erős láncai ezek a gépek itt a gép­állomáson. A munkaerőt már biztosították a cséplőgépekhez minden községben a varsádi gépállomás dolgozói. A gépek kijavítása mellett nagy gondot fordítanak a szakmai és politikai képzésre, Az üzemi pártszervezet titkára azt tartja, hogy „jó szakember csak az le­het, aki megfelelő öntudattal rendel­kezik,“ Ez megmutatkozik ott is, hogy a szakmai és a politikai képzés jelentőségét egvhelyre sorolja a gé­pek javítási munkálataival. Igv akar­ják elérni, hogy a szakmai tudás hiá­nya ne okozhasson lemaradást egy traktorosnál sem a munkálatoknál. Nemcsak a dolgozók becsülik meg a gépeket, hanem a dolgozókat is megbecsüli a vezetőség. A gépállomás vezetői Pártunk és kormányzatunk iránymutatását követi akkor, amikor a dolgozók kényelméről, szórakozá­sáról, megfelelő, élelmiszerellátásáról gondoskodik. ,,A legfőbb érték az em. bér" és ezt minden dolgozó érzi, mert a gépállomás sportfelszerelése, a tiszta lakószobák, az üzemi kony­hán a jó étel elég bizonyíték erre. Ezért kedvelik meg a varsádi gépállo­mást még olyanok is, akik addig csak a földmunkának éltek. A családias összetartás, a vidám traktoros élet egyre több parasztifível kedveltetí meg a gépet, így szerette meg a gép­állomást Völgyi Jóska is. Azért tet­szett meg Völgyi Jóskának a gépállo­más, mert ott az elvégzett munka után fizetnek és sokkal több lehető­ség van a szórakozásra, mint amikor apja mellett dolgozott otthon a gaz­daságban. A varsádi gépállomás dolgozói büsz­kék eredményeikre. Az őszi és a ta­vaszi idénvtervek teljesítésében is mindig az elsők között voltak, most a gépek kijavításánál is élen járnak. A legnagyobb boldogság azonban a gépállomás traktorosnőinek arcán látható. Hogyne lennének bol­dogok, amikor ők viselik a „megye legelőször megalakult női traktoros- brigádja" címet. Ez a ^brigád 4 gép­ből és 7 traktoristából is. Az az erő azonban, amit ez a brigád képez, fel­ér sok nagyobb létszámú és több erőgéppel rendelkező férfibrigáddal is. Bánki Erzsébet a brigád vezetője, aki­nek már 2 éves traktorísta múltja van. Minden szavából, de még a mo­solyából is erős akarat, mimkaver- senyláz sugárzik ki. Brigádja nevé­ben mondotta, amikor előjött az egyenjogúságról a szó, hogy: Versenyre hívtuk az aratási és cséplési idényre Kostyán Sándor brigádját. Meg akarjuk mutatni, hogy mi nők is megálljuk helyűn, két a termelés frontján, Álig alakult meg a brigádjuk, már vállalást is tettek a tervük teljesíté­sére, Vállalták, hogy az. aratási és cséplési idénytervüket a talajmunká- iatoknál 125 százalékra teljesítik 10 százalékos üzemanyagmegtakarítással, A megengedett üresjárat holdan­ként 100 méter, ők vállalták, hogy ezt lecsökkentík 60 méterre. Elhatározták, hogy a gépeket szerző­désileg veszik át és szerződést köt­nek a termelőcsoportokkal, hogy a terményt időben letakarítják a földek­ről, ők pedig biztosítják a munka idő. beni elvégzését. Hogy nagyobb ered­ményt tudjanak elérni, kiszélesítik a brigádon belül is a versenymozgalmat és egymásnak átadják a tapasztalatai­kat. A brigád a „Zója“ nevet vette fei és hogy méltók legyenek erre a név­re, a termelésben való helytállásukkal akarják kiérdemelni. Már most felsze­relik magukat kellően a politikai és szakmai tudás erős fegyverével, hogy a vállalásuk necsak vállalás marad­jon, hanem szívós munkájuk által a gyakorlatban is megvalósuljon. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A jago'zláv falu a Tllo-baiula igája alatt A flfoisták az imperialisták uszítá­sához híven rohamos léptekkel alakít­ják át Jugoszláviát mezőgazdasági tér. mékek és nyersanyagok szállítójává. A titoisták, amikor lemondtak a gazda­sági függetlenségről és az ország ipa­rosításáról, ezzel együtt lemondtak a mezőgazdaság újjáalakításáról és a jugoszláv falu elmaradottságának fel­számolásáról h, A jelenlegi jugoszláv ipar nem képes a falut mezőgazdasá­gi felszereléssel ellátni. Még azoknak a gép- és fraktorállomásoknak egy ré­szét is felszámolták, melyeket a há ború'Után létesítettek, mert egyáltalán nem tudták pótolni az elhasznált gé­peket. A jugoszláv falu a mezőgazdaság technikai felszerelését tekintve, ma el­maradottabb állapotban van, mint a háború előtt volt. A hegyvidékeken, ahol a lakosság földműveléssel foglal­kozik, ma is a fő termelési eszköz a primiíh faeke. A parasztok nem tud­nak vasekét venni, mert nem telik ke­resetükből Mivel Jugoszlávia paraszt- gazdáinak csak 45 százaléka rendel­kezik saját igásállattal. kénytelen Uzsora béren a kukáktól ökröt kölcsön­kérni, A jugoszláv mezőgazdaság siralmas állapotát mutatja az öntözésnek az a primitív formája, ami még a török hódoltság idejéből maradt fenn. Az aszályos hónapokban a vizet kocsikon szállítják ki a mezőre. A belgrádi kor- mnnyfprfiak annak idején nagy reklá­mot csaptak öntözési tervüknek, de minthogy lemondtak a független gaz­dasági politikáról, természetesen az öntözési terv megvalósítása érdekében sem tudnak mit tenni. Ahhoz, hogy a Vajdaságban a terv szerint megépít­sék a 120 kilóméter hosszú Duna-Tisza csatornát, — fejlett technika kellene, — amit azonban az elmaradt jugo­szláv ipar nem tud biztosítani. E csa­torna építéséhez ugyan erőszakkal el­hajtották az emberek tízezreit, de két év alatt mindössze másfél kilóméter bosszúságban tudták a csatorna fővo­nalán a földásást elvégezni. A titoisták bűnös gazdasági politi­kája azt eredményezte, hogy a muH évben érték el Jugoszláviában az utol­só ötven év legsiralmasabb termését. Az egyre növekvő élelmezési bajok immár olyan éhínséggé fajultak, amely ma már az ország minden vi­dékén szedi áldozatait. A fasiszta helyi hatóságok a mull évben az áliig felfegyverzett rendőr­ség segítségével elszedték a parasztok utolsó élelmiszertartalékát is. Sok he­lyen a parasztok a büntetéstől való félelmükben kénytelenek voltak utolsó állataikat is eladni, hogy a kajakok­tól gabonát vásárolhassanak és így eleget tudjanak tenni az állanti beszol­gáltatásnak. Miután így a parasztok ezrei teljesen tönkrementek, Belgrad urai elrendelték a helyi hatóságoknak, hogy kobozzák el mindazoknak a föld­jét- akik nem végzik el az őszi vetést. A tönkretett szegény- és középparasz- tok ezreitől, akik nem voltak képesek elvégezni az őszi vetést, mivel az utol­só gabonatartalékaikat is elrekvirál- ták, elkobozták földjeiket. E földeket a kulákok — a rendszer legbuzgóbb támaszai kapták. Egyébként a titoisták falusi vonat­kozású intézkedései híven szolgálják a kizsák.E!8"*r«ló osztályokat. Minden tifoista iniézkeoés az ő érdeküket szol­gálja. Míg a szegény- és középparasz- tokfól adótartozás címén mindent el­visznek, addig a kulákok adótartozá­sait törlik. Igv a pancsovai körzetben 200 millió dinár adótartozást töröltek, — természetesen a kulákok adótarto­zásait. A kulákok támogatásának egyik módja a ,,falusi munkaszövetkezetek“ létesítése, ahova erőszakkal hajtják munkára a dolgozó paraszt tömegeket és amelyeknek élén kulákok állnak. Ezekben a szövetkezetekben“ kímé­letlenebből zsákmányolják ki a pa­rasztokat, mini a királyság idejében a földesúri birtokokon. A jugoszláv parasztok a súlyos adók és r kulákok szipolyozása következté­ben hihetetlenül nyomorúságos életet élnek. A falu népe mezítláb és ron­gyokban jár. A léli hideg hónapokban Dalmáciában 12 ezer parasztgyerek nem látogatta az iskolákat, mert nem voll cipője. A jugoszláv parasztok torkig vannak a fasiszta vezető klikk rablásaival, erőszakoskodásaival és ma már szer­vezel t ellenállást tanúsítanak a titois- tákkal szemben. A dolgozó parasztok aktív ellenállását minden eszközzel támogatja a jugoszláv munkásosztály, amely annak az egyetemes harcnak az élén áll. amely egyre nagyobb mérték­ben bontakozik ki szerte Jugoszlávia, ban. A jól megszervezett pártnap a dolgozók nevelője Az imperial sta tábor minden lep- ■ lezés néltkü’ fofjytséj-a háború* elő­készít teleid Habárainkon a Tho- hamda a fegbecs.fe'leneb b módon wscíít ejtenünk és a többi népi de­mokratikus országok, de legjobban a Szovjetunió eliten, üzemeinkben'a jobboldal1! szordárldemokratáík igye­keznek a termelést és a versenyt akadályozni.. Falvaánikban a kulá'kcik és a reakció maradványai bőszükén támadják Sikeres eredményeinket, minit példa erre a giyulaji kulá’k, aki/ még. az emibe lötest öl sem riadt vissza, hogy a dol'jgozók érdekeit vé­dő elvtá/rsakat meggiyiDkolja. Ebből a példából is láthatjuk, hogy a harc egyre élesebb lesz. Hlyen körülmé­nyek között megnövekedőit; minden párttag fébel ősségié. de mean öv eke- d-'iti a pártonkívütí becsüitetes dol­gozók felelőssége is. Mint Rákosa elvtárs írta erről: „Világos, hogy oz élesedő helyzet fokozott követelmé­nyeket á-Vit. párttagjaink, a népi de­mokrácia minden híve elé. Most új­ra több fegyelemre, példamutatásra., áldozatkészségre, bátor kiállásra, éberségre és elszántságra van szük­ség.“ Ezek a megnővtekeded; feladatok irányt mutatnak arra, hogy elméleti tudásunkat fokozzuk. Arra keli tö­rekedni pártszervezeteinknek. hogy a pártnapok megtartásával fordula­tot kell, hogy előidézzen pártszerve­zeteink tömegekkel és propagandá­val kapcsolatos munkájában, A párt. nap nyújtson tehetőséget a dolgozók széles tömegieindk nevelésére. Vér­tezze fel a halogatókat a marxizmus- teninizmus tanításaival, így lehetővé tesszük számukra az elmélet és gya­korlati munka Összekapcsolását. A jól megszervezett pártnap, jól felkészült előadó, nagyon sokat nyújt a hallgatóság ssámár/v, ’Azoknak a dolgozódnak, akik nem vesznek részt politikai oktatáson, a pártnop lene­tőséget nyújt elméleti képzettségük növelésére. A marxi-itemná élmél c£ elsajátítása, megkönnyíti az ellenség felismerését, meri. segíti a soron lévő feladatok megismerését é* annak végrehajtását. De tanít is bennutikot, hogy a Szovjetunió tapasztala tab ho­gyan atka.mázzuk az új országot építő ötéve« tervünk sikeres végre­hajtása érdekében. A páxtnap anya­ga, az ötéves terv, a bélke terve, a feszített terv. Feladatunk', hogy' é'd* mozdítsuk a mezőgazdaság szociális., ta átalakítását, növelni kell a mező- gazdaság szooialista átalakítását., nd~ vetei kelll a mezőgazdaság termésbe^ zamat, hogy az egyre fejlődő ipar szükségleteit ki tudjuk elégíteni. Ezt kel, hogy mélyítse magába mindén dolgozó és e feladatok megvalósítá­sára mozgósítsa a népi demokráci­ánkhoz hű tömegeit. A módosított ötéves terv: „a bér ke terve, in. a vas és acél oiszagá­hoz, az erős, jómódú, müveit, Szociá» lista Magyarországhoz.“ így jeüiölj} meg az országgyűlés, nagy tervünk megvalósításának eredményeit, Lás- mink kell ereket a h a.ta>lrr?as ered­ményeket és minden erőnkkel tes-at kell vermi annak megvárósírásában, mint Gerő elvtárs is mondotta.: ,,A módosított ötéves térv a béke építő, sének és megszilárdításának terve, mert erősíti népünk egységét a kö­zös cél érdekében, mert népünk mil­liós tömegeit összekovácsolja a hazánk gyorsabb ie‘ emelkedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt öt­éves terv sikeres megvalósítása a haza minden hű fiának saját érdeke és eg^'ben a nemzet ügye.“ rfenafihlvárj építkezés Kiéin Józset-brigádja 224 százalékéi teljesítményével példát mutat építőipari dofggzóinknah Módosított ötéves tervünk meg­kívánja, hogy . az építőipar dolgozói is élharcosai legyenek a. szocializ­mus építésének, de ezt a feladatot csak úgy tudják betölteni, ha az épí­tőiparban is megszilárdul a munkaié gyetem és az eddiginél jobban szé­lesítik ki a munkaversenyt. A mun­ka verseny kiszélesítése előfeltétele tervünk végrehajtásának. A duna- fölóvári építés dolgozói tisztán lát­ják a munkaverseny jelentőségét. A munkaverseny' kiszél esítésének ered ménye, hogy a munkát könnyebben és jobban végzik el. Klein József brigádja 224. Babar- esaí János brigádja 131. Horváth Mihály 16», Csömör István 162. Török László 142. Pataki .Sándor 128 százalékos eredményt érlek el. De nem s-zabad megpihenni babéra- rrvkon. hanem az elért eredményt nö­velni kell. hogy meg tudjuk valósí­tani a kitűzött módosított, tervünket, A tervünk végrehajtásához szüksé­ges, hogy a vá 16a latnál nagyobb gon dot fordítsanak a takarékosság kér­désére. A dunaföldvári építés sztahanovis­táira nagy feladat vár. Ezeket a fel, adatokat úgy tudják m-egvaLosítárni, ha eddiginél többet, foglalkoznak a politikai továbbképzéssel. Felada­tuk még segíteni a gyengébb dolgo­zókat és átadni a tapa®zita‘tetó.k>&t, meri ezzel is fokozni «tudják tervünk maradéktaCa-n végrehajtását. Juha, László sztahanovista 162 százalékot ért el. Gál Ferenc 163,' Száraz János sztahanovista 142 százalékos ered­ményt: ért etl. A kimagasló eredmé­nyek melleítt eddiginél jobban ki keil szélesíteni a vállalat sztahanovistái, nak a felvilágosító munkát. A szta­hanovisták úgy tudják elősegíteni tervünk végrehajtását, ha nem zár­ják magukba a jó tapaszba latot, ha­nem átadják azt minden dolgozónak A szocializmus építése minden dol­gozó ügye és ezért segíteni kéil a gyengébb dolgozókat, hogy ők is él, harcossá váljanak a termetes front­ján. A TOLNAJ VIP IQ TAPASZTALATCSERE ROVAÍ Használjak fel az észszerű ájifá«okat Ä borsócs ép lésnél általában elő szokott fordulni, hogy a cséplőgép nem szedi magába a növényt és a magot is leg,Több esetben. összetöri. A törött mag egyformán kár egyéni dolgozó pa rasztságunikna'kv termelő­szövetkezeti csoportjainknak, áli-am- igazgauásun-knak, de különösen nagy kár nemzetgazdaságunknak, mert a törött borsó sem vetőmagnak, sem eladásra nem alkalmas. A csépiéinél azonban az a veszély is fennáll, mi­vel legtöbb esetben villával. . vagy kézzel szokták etetni, hogy a dob ei. kapja a villás vagy az embernek a karját és azt magával sodorva, könnyen halált okoz. Ezt a veszélyt akarja elhárítani Kiss Béla, a tamási ál'ami gazdaság bérfelelőse újításá­val. Az újítás abban áll, hogv a cséplő gép dob nyílásának egyik oldalára csuklópántot erősítünk melyre a. dob fi vitás szélességének megfelelő azélies deszkát szerelünk, amely vas­tagságban is megfelel az erősségnek. Ez a deszka a dob másik oldalára csapódik rá és így préseli a nö­vényt a dobba. Hogy könnyebb le­gyen a felemelése és lezárása, a deszka másik oldalára egy csukló- vasat. erősítünk és erzél emeljük fel, A dob és a nyomódeszka között mindössze 5 8 centiméter hézag ma radhat. Ennek működése úgv törté­nik, hogy a csuküóv&s segítségével fa emeljük a deszkát a -dob nyílásá­ról, felemelésekor bedobjuk a csé­pelendő növényt a dobba és azt a deszka segítségével belekényszerít­ijük. A nyomás következtében a doh magávai; sodorja a növényt. Az újítás álltai meggyorsul a bor- sóíéleségek csépi ese és csökkan a mag tő rés. Elmúlik az a veszély Is, hogy a villát, vagy az ember -karját magával kapja. Az egész készülék ('.Hárítása házilaa is könnyen mea- o, eltelte MAz okos más kárán tanul'* tartja a. közmondás. Megtanulták ezt a varsádi gépállomás dolgozói is. A télen egyes, gépeket hanyagul javi. tottak ki, nem hittek abban, hogy ezáltal több lesz az üzemzavar és kevesebbet is tudnak keresni. így tör­ténhetett meg, hogy a kistormási ter- melőcsoportban szántó traktoroknál átlagon felül volt az üzemzavar miatti kiesés a munkából. Ez nemcsak azért volt nagy hátrány, mert a traktorosok keveset kerestek, hanem azért, mert a csoportot hátráltatta a munkájában. A műszaki és a politikai oktatás sem ment a rendes kerékvágásban a télen. A főgépész nem ellenőrizte kellően a gépek javítását és több estben egyes traktorosok vagy tudatosan vagy szakmai és politikai képzettség hiányában elnéztek egyes kisebb hí- hák felett, azokat nem javították ki. Ezt akkor bánták meg legjobban a traktorosok, amikor alig szántottak egv-két nap és szét kellett újból Okoltak a gépállomás dolgozói a* eddigi tapasztalatokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents