Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-05-11 / 108. szám
a 1961 MÁJUS 11 NAPLÓ Morca fiarea a nai hapciink Is,,» Lelkes hangulatban tárgyalta a megyei MNDSZ nagyaktíva a koreai gyermekek megsegítését M-egyei nagyaktíva értekezleten vi_ tárták meg Szekszárdion a megyei MNDSZ-aeszonyok, a Magyar Nők Dem-okr-atikus Szövetsége Országos vezetőségének felhívásával kapcsola. tos teendőket. Az értekezlet megtár_ gyalta a koreai gyermekek részére indítandó gyűjtés problémáit, Praniner József né, az MNDSZ megyei titkára beszédében elmondottá, hogy: — A koreai gyermekek fel se gélyezése érdekében folyó gyűjtésnél be kell mutatnunk az egyre élesedő nemzetközi helyzetet. Május hó 27- iöl kezdődően megindítjuk a Béke Vasárnap délutánokat, melyeknek «z lesz a célja, hogy minden gyermekét és hazáját igazán szerető dolgozó anyát felvilágosítsuk és bemutatjuk nekik, hogy a .világ imperialistái egyre aljasabb. véresebb eszközükkel igyekeznek a harmadik világháborút kirobbantani. Ezért bombázzák Kína városait, uszítják a titoista pribéke, két a népi demokráciák és hazánk ha_ tárainak állandó megsértésére. Békééiben ess egüket bizonyítja az is, hogy a Béke Világtanács párisi irodájának működését betiltották, mert a békét csak szólamokban szeretik emlegetni, hogy takarják valódi tetteiket. A sok kegyetlen és véres tett közül a legszörnyűbb, amit Koreában követnek el, ahol közel egy éve gyilkolják a nőket és gyermekeket, pusztítják a védtelen lakosságot, a földdel egyen, lóvé tesznek virágzó városokat, hogy minél több hasznot szerezhessenek telhetetlen zsebük számára. — A koreai hősök között megtaláljuk az asszonyokat is, akik mint par. iizánok, fegyverrel a kezükben liar_ colnak az agresszorok ellen és ezen kívül a földieken, az ..üzemekben is a férfiakkal vállvetve küzdenek a végső győzelemért. A mi szabadságunk megvédelmezéséért. is harcolnak. és nekünk hazafias kötelességünk ebben őket megfeszített erővel segíteni'. Azok ellen küzdenek, akik a mi szebb és boldogabb életünk elten törnek. A béke megvédése érdekében eddig is nagy eredményeket értek el már a békeívek aláírásával kapcsolatban is. Népnevelőinknek legalább 60 százaié, ka nő volt az aláírásgyűjtésnél és a jó munka, amit végeztek, legyem len. dítő erő ahhoz, hogy ezt a harcot is sikeresen megvívjuk. Az a feladatunk, hogy jó agitációs munkával győzzünk m.eg minden egyes dolgozót fokozottabb békeharcra. Ennek az lesz az eredménye, hogy először anyagilag is segítjük a koreai béke_ harcosokat, másodszor eljutunk azokhoz lsj akik eddig esetleg csak külső szemlélői voltak békeharcunknak. Ehhez türelem és szívós felvilágosító munka szükséges. Június 3.án gyermeknapot rendezünk. Ennek sikere érdekében családlátogatást szervezünk és ott helyben magyarázzuk meg dolgozóinknak, hogy miként kapcso lódik össze a mi sorsunk a koreai gyermekek sorsával. Mindenekelőtt szervezeteink vegyék fel a kapcsolatot a Párttag és tömegszervezetekkel, különösen támaszkodjanak az eddig is jólműködő b.ékebizóbtságokra. Oda is kell jutni a koreai gyűjtés magasztos munkájának, ahol még nincs MNDSZ-szervezet. Itt kell. a hékebk. zottságokra ' erősebben támaszkodni, — fejezte be beszédét Prantner Jó-, zsefné elvtársnó. A felszólalások során, az MNDSZ- asszonyok szolidaritásukat fejezték ki a szenvedő, de hősiesen küzdő koreai harcosok iránt. Gyegő Irnréné bátaszéki aktíva ezt mondja: — Szírié érthetetlen már az az állati kegyetlenség. amit az amerikaiak keleten végbevisznek. így a sok közül egy __kísérleti nyűiként alkalmazzák a f ogságba esett katona kap igaz koreai hazafiakat. Én 50 forintot fogok adni a koreaiak megsegítésére. — Nagy Mózesné a magyar nők egyre jobb éleiéről beszélt, majd ezeket mondotta: Napközi otthonokat és bölcsődéket építünk, egyre nagyobb alkotásokat hozunk léire, mert szabad hazában élünk. Münden erőnkkel harcolunk, hogy boldogabb jövőt, biztosítsunk gyermekeink számára. Mi nem vagyunk hajlandók letörölni gyermekeink arcáról, a mosolyt az imperialisták kedvéért.. Meg kell ragadnunk az alkalmat arra, hogy min_ denkinek bebizonyítsuk, Korea harca a mi harcunk. is> koreai gyermekek sorsa a mi gyermekeink sorsa is. Nem sajnálunk bármilyen áldozatot hozni Korea érdekében, mert tudjuk, hogy azt a mi szabadságunk és békénk megvédéséért tesszük. Vild Erzsébet is őrzi, hogy megváltozott világunkat csak még fokozottabb munkával tudjuk biztosítani és ebbe beletartozik szervesen a koreai, ak megsegítése is. Cseléd volt a múltban, amikor jóformán enni sem adtak a dolgozóknak. — Nem vagyok már elnyomott, kizsákmányolt és ezt a hatalmas Szovjetuniónak és Pártunknak köszönhetem. — mondta. A lelkes aktíva-értekezleten többen felajánlást tettek, hogy férjeik mellett 50 forintos adományukkal is megmutatják, hogy készek áldozatot is hozni a koreai gyermekekért a mi további boldog életünkért. Végül vállalták. hogy azokat a helyeket, ahol MNDSZ még nincs, és a kisebb községeket. patronálásra felosztják a jól működő szervezetek között. Az értekezlet megmutatta, hogy asszonyaink is teljes erővel kiveszik részüket a békeharc mostani részéből is, úgy, mini a békealáírásgyüjtésből, mert erős akarattal küzdenek és az ő munkájuk hozzájárul a hős koreai nép végső győzelméhez. DaoaszexsSgyBrgy község hatara ban feltűnően szép vetésterületeket ta tálunk. Ezek a vetések a nagyüzemi gazdálkodás fölényére mutatnak az egyéni gazdálkodással saemben. A szemlélő előtt lévő fejlett vetések a dunaszenlgyörgvi Szabadság termelő, szövetkezeti csoport jó munkájáról tanúskodnak. A csoport tagjai a kora reggeli órákban kezdik munkájukat, fáradtságot nem ismerve dolgoznak egész nap a határban. A kisebb esőktől sem riadnak meg és folytatják munkájukat, míg a sár meg nem aka_ dályozza. Horváth István elvtárs, a csoport elnöke elmondja, hogy a tayaszi- vetéseiket késve tudták elvégezni a talaj nedvessége miatt, még most is van olyan területük, ahol a szántások víz alatt- állnak. Földterületünket, az őszi tagosítás során 4 tagban kaptuk és ,áz apró parcellákból összetevődött földterületünk a község különböző részén terül él. így nem tudtuk keilöen megszervezni a vetésforgót. A vetésforgó helytelen megszervezésének következtében került tavaszi vetéseink egyrésze alacsony fekvésű területekre és így az esőzések akadályozták a vetés korai befejezését — mondotta. Horváth elvtárs. Rózsa József csoporttag is meglátta a hibát és alátámasztotta az, elnök beszédét. Elmondotta — hiba Hulladékgyűjtési versenyt indítanak a Tolnamegyei Népbolt dolgozói Ter-senymozgalmunk nem állhat mp<r e£y-egy versenyszakasz befejezésével, hanem minden erőnkkel, lendületünkkel fokozni kell munkánkat, hogy munkaterületünkön még nagyobb eredményeket érjünk el. Az elért eredmények mind szocialista gazdaságunk erősödését- építő munkánk sikerét (szolgálják. A jó munka eredménye biztosítani fogja a.z ötéves terv mielőbbi megvalósításán keresztül, a smndannyiónk által kívánt béke megvédését. is. A Tolnamegyei Népholt Vállalat dolgozói fokozzák versenyükéi és a iftk.arékosság mellett még burkolatok, cipökrémes dobozok, konzervdobozok, pop ir hadiad ék, vasit ul ind. ék gyű j t és é l kezdők meg. A hulládé fumy a gok gyűjtéséi is verseny szer illeg végzik, amely a helyi föUlrnijv esszéi vetkezet hulla- Műgyűjtőjének jelentése és a bevételezett ellenértétr szerint lesz elbírálva. A versen.]/' 1951 december 31-ig szól. A szocialista kereskedelem dolgozói hosszúi e járatú verse n ^szerződéseket kötnek és kihívják egymást versenyre. ezzel is emelik á. tnunkaversony Je len tőségét. A Népbolt dolgozói is tudatában vannak annak, hogy a most folyó hók oh arc bau még nagyobb eredménye).; kok fokozolla.bb versengéssé] tudják csak a szocialista kereskedői met eredményesen építeni. Ezt a versenyt ki is fogják szélesíteni más állami szektorok felé. Ezenkívül a helyi viszonyoknak megfelelően is versenyt indítanak. A versenyeredményeket időközönként a Népbolt és a Mészöv központ közösen fogja értékelni. A. takarékossági verseny, csomagoló anyagban, ' írószerben, postaköltségben, utazási költségben, szállítási költségben, telefonköltségben és egyéb kiadások csökkentesében tovább folyik és szélesedik. A fenti verseny-pontokat minden áruda a helyi adottságoknak megfelelően bővítheti, szűkítheti. Az áru- forgási sebesség.- egy főre eső forgalom, minőségi és elfekvő áruk eladása.. kirakni külső és belső dekorálása, az áruda szakszerű rendben és tisztántartására irányuló versenyt a N épbolt központ negyedévenként értékeli. Ezek a versenyek és. takarékos-sági szempontok, a. hulladékok gyűjtése, mind szükségesek ahhoz, hogy ötéve-s tervünket idő elölt, sikeresen végrehajthassuk. Tegyék magukévá a Nép- bolt dolgozói is a versenyek döntő jelentőségét és kövessenek el mindent. hogy jó munkájukkal, versenyszellemükkel a békének élharcosaivá v áthassanak. voll náluk a csoport vezetőségében is, meri Csörönyi Pál, a volt elnök, a külső gazdasági munkák jó elvégzése mellett, elhanyagolta a csoport vezetését és a munkák megszervezését. Kern szervezte meg a csoport, vezetősége sem a brigádokat, sem pedig a munkacsapatokat, így a munka terv szerűtienül ment. üzemi pártszervezty lünk észrevette a hibát, az elnököt leváltottuk. A taggyűlés elnöknek Horváih Istvánt választotta, aki addig brigádvezető volt és brigádvezetői tanfolyamot végzett. Azóta a csoport életében megváltozott a helyzet, megterveztük a brigádokat és munkacsapatokat, a brigádoknak szerződésileg átadtuk a területeket és a gazdasági felszereléseket.' Csoportunkban most kezd kibontakozni az egyéni felelősség. Vida eivtárs. páritükár, megerősíti az elmondottakat, felmondja, hogy az üzemi pártszervezet a továbbiakban a..z eddiginél sokkal jobban fog vigyázni a csoport működésére és hibáikat ki fogják javítani. ;— üzemi pártszervezetünk, hogy kellően be tudja tölteni szerepéi, igyekszik feltölteni sorait a csoport élenjáró tagjai közül — mondotta többek között Vida elvtárs. — Párttagságunk létszámát a tél folyamán 8 tagjelölttel növeltük az elkövetkezendő taggyű^ lésünkön újabb hét tagjelöl felvételének kérelmét terjesztettük a tagság elé. Pártszervezetünk tudja, hogy csak altkor tud csoportunk az eddiginél sokkal nagyobb eredményeket elérni, ha üzemi pártszervezetünk erős lesz és a kommunisták lógnak minden munkában példamutatóan élenjárni. A csoport eddigi fejlődése és a tagság szorgos munkája azt mulatja, hogy hatalmas feladatokat tudnak megvalósítani. Munkájuk azonban eredményesebb lesz, ha üzemi pártszervezetünk kellően be fogja tölteni feladatát és az eddiginél sokkal nagyobb súlyt fektet, a munka és a munkaverseny megszervezésére. Az üzemi pártszervezet hasson oda. hogy a csoport vezetősége szervezze meg a brigádok és a munkacsapatok verse_ nyét és azt szélesítsék ki egyéni versenyekre is. Fektessenek az eddiginél sokkal nagyobb súlyt az egyéni felelősségre, a munkacsapatoknak pedig adják át azt a területet, amit az egész éven keresztül munkálni fog. A lehetőség szerint úgy állítsák be a munkacsapatokat, hogy azok egész éven keresztül azt a területet munkálják amit az év elején átvettek, ha ezt betartják, akkor az eddiginél sok_ kai nagyobb eredményeket fogaik elérni. Jó munkájukkal példát, fognak mutatni a még egyénileg dolgozó parasztság felé, akik az eredményeket- látva, megismerkednek a csoport életével és az ősz folyamán meg fogják erősíteni a csoport taglétszámál, vagy újabb csoportokat, fognak alakítani, hogy ezzel is elősegítsék mezőgazda- ságun.K szocialista átszervezését'. A NÉP HŐSTETTE _ . V ‘ | hitetette,, amellyel a j a xoreat nép | Aoeszú hónapok óta ~ tartó harcát vívja, csodálatot vált. ki a világ dolgozóiban. A válogatott amerikai csapatok osztagai, a kannibálok minden világrészből toborzott ezredei. a hadihajók, a repiilőármádiák — mindez nem tudja megtörni a koreai nép ellenállását. A Koreai Népi Hadsereg, a kínai önkéntesekkel együtt hatalmas csapásokat mért és mér az ellenségre. Az amerikai agresszorok. miután nyílt harcban képtelenek győzelmet aratni, hamutengerré akarják változtatni, Korea földjét, megsemmisítik a városokat, irtják a békés lakosságot. Pusztító bombákat, gyujtókeverékkel telt lövedéket hajítanak a városokra, falvaikra, vasútvonalakra. Hosszú, igen hosszú az amerikai agresszorok gonosztetteinek bűnlajstroma, de sokkal hosszabb a kitartó, szabadságszerető koreai nép hősi tetteinek króni- kaja. Ez a hősiesség nemcsak az ellenség ellen vívott harcokban nyilvánul meg. hanem abban a grandiózus újjáépítő munkában is. amelyben az egész koreai nép résztvesz. Ha csak rövid időre szünetel a bombázás, munkáskezek sietnek helyreállítani a borzalmas romokat. Szörnyűek a rombolás számai. Az amerikai barbárok csak a harcok első hét hónapja alatt 610 ezer gyárat, hányát, üzemel és lakóházat pusztítottak el és e hét hónap alatt az állat- állomány több, mint háromötöd részével csökkent. De az üszkös romokon mindenütt azonnal megindult az újjáépítés gigászi munkája, a nép nem kíméli erejét. nem törődik a hihetetlen nehézségekkel és veszéllyel s egy emberként dolgozik a hazáért, a győzelemért. Hallottam, amikor a rádió a következő hírt adta le Phenjanbóh — A megszállás ideje alatt az ellenség elpusztította annak m élelmi- ezeripari vállalatnak berendezését, felégette épülettömbjét, melynek igazgatója: Mind-G-i-Szeb. Azt hihettük volna, hogy a gyárat lehetetlen helyreállítani... de mihelyt kikergettük a területrablókat, megszerveztük az újjáépítőbrigádokat és éjt nappallá téve folyt a munka. A dolgozók felkutatták és kijavították a berendezést. A gyár egy hónap te néhány nap múlva újra kezdte gyártani az élelmiszercikkeket. A legutóbbi időben a gyár termelése kétszeresére növekedett és a minőség is erősen feljavult. ~~ . '. : j tartományból núep£szak-Phenjan| — A textilkombinátban — melynek igazgatója Pak-Mun-Kju, — a kollektíva tíz nap alatt állította helyre ' az első műhelyt és kezdett hozzá az áru kikészítéséhez. Abban a textílkonrbi- nátban, melyet Ha-Un-hva vezet- két hét alatt több, mint száz szövőgépet helyeztek üzembe. A Kim-Pen-jun igazgatása alatt álló t.extilkombinát munkásai most több szövőgépen dolgoznak. mint a háború előtt és az újjáépítést követő első két hét alatt is már 150 százalékra teljesítik a tervet. Ezek csak kiemelt példák a soksok hasonló hősies, tény közül. Korea dolgozó népe. .munkások, parasztok, értelmiségiek és fiatalok, vállvetve dolgoznak, hogy minden támogatást megadhassanak a frontnak. Az élet mégy tovább. Mindenütt újjáépítik a gyárakat. üzenteket, a lakóházakat, rendbehozzák az utakat, a bombatölcsérektől felszántott földeken újra dolgoznak a parasztok, egymásután nyitnak meg az .üzletek. A koreai népet nem lehet legyőzni, mert a fronton te a hátországban harcolóikat átfűti te lelkesíti a biztos gyö- I zelem tudata. A TOLNAI NAPLÓ TA PA SZ TA L A TCSERŐ VA TA Ötéves tervünk szocialista építése az eddiginél is sokkal nagyobb feladatokat állít országunk dolgozó népe elé. Ezért újítóinknak, élmunkásarnknak még nagyobb igyekezettel kell törekedniük arra, hogy azok végrehajtását gyorsabbá és könnyebbé tegyék. Ma már megyénk területén is hatalmas tömegeket ölel fel az újító mozgalom. Ezer és ezer dolgozó küzd a termelés rgyorsabb és könnyebb megoldásáért, az újításokon keresztül hatalmas megtakarítások eléréséért. Az egyre szélesedő újító-mozgalom mozgósító erejét bizonyítják azok az eredmények és újítások, ’ amelyek nap, mini nap születnek, amelyek az ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó harcban kerülnek felszínre. A Szekszárdi Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal dolgozói közül is számos újító harcol a jobbért a tökéletesebbért. Huszárik János gátőr élősövény- ' kerítés bevezetését javasolta. Az újító bizottság a javaslatot mint műszaki 'tökéletesítést elfogadta. Az újító a sodronykerítés költségeit kü- szöhöSte ki azzal, hogy fűzfavesszőből készített kerítést, amely csinos és tartóssága örökös. A fűzfavesszőket egy árokba helyezte, 15 méteres szakaszon öl oszlop közé és lécek segítségével, felülről átf.onva alkalmazta. A fűzfavesszők megeredtek és így élő kerítés létesült. Ez az észszerősítés országos viszonylatban 19.060 forint megtakarítást eredményez évente. Az újítás előnye az eddig általában használatos sodfonyszöveíből készüli kerítéssel szemben annak örökös volta, továbbá az, hogy tekintélyes vasmennyiséget szabadít fel egyéb gazda, sági célra. Ugyancsak az Árvízvédelmi Hivatal egyi dolgozója újítása a kézi üzemeltetésű ha bares be prése lő készülék. Kajáry Sándor mérnök újítása nagy jelentőséggel bír az ország valamennyi területén az árvízvédelmi (öltések kar- bantartására. A bepréselő berendezés az árvízvédelmi töltésekben lévő üregek, víz járatok, ürgeHyukak kézi erővel való tömítéseinek nehézségeit küszöböli ki. A berendezés leglényege- I sebb része közönséges sái-szivattyú átalakításával állítható elő oly módon, hogy a, .nyomótér szelepét eltávolítjuk és helyében golyósszeleppel . ellátót; nyomócsövet hegesztőnk. A nyomócső csonkjához ötnegyede:;, gumicsövét szerelünk, amelynek másik végéhez célszerűen egy kónikusan kiképzett injec- láló tű (cső) szerelendő. Az ürmödön nyomópréssé átalakítót! membrán szivattyú célszerűen 4 kerekű vasból és lemezből készült kocsira szerelendő, amely közönséges szekér, vagy vizlájt ulán kapcsolandó. A szekér után kap. esőit anyagtároló és keverőteret célszerű ■ murikábaindulás előtt homokos agyaggal meglőttem, ugyancsak meg kell tölteni a szekéren lévő víztartályt is. Az üregek kitöltése, tömítésé homokos agyagból és vízből, a keverőtérben előállított mézsűrűségű habarcsnak 1—2 légkör nyomás melletti bé- préselése út ján, a nyomóprés' csonkjához erősített gumitömlőn át történik. Zsugorodásmentesnek mondható és jó] szilárduló habarcsot állíthatunk elő víz és agyagos homok 1:5 arányú keverékéből. A leír! berendezéssel saját fogai és kél gátőr alkalmazása mellett. ami különleges költséget nem jeleni, óránként 8—12 ürgelyukat sikerült tömíteni, ami szerencsés esetben egyben ugyanannyi ürgecsalád etlpusz. tííásáí is jelentheti a vizjáratok megszüntetése mellett. A fenti berendezés házilagos előállítási kölísége 1.200—2.500 forint. Ezek az újítások is bizonyítják, hogy dolgozóink minden lehetőség felhasználásával, új eljárásokkal harcolnak az eredmények fokozása, tervük teljesítése érdekében. Igyekezzenek újítóink még nagyobb kezdeményezésekkel, a tapasztalatok átadásával fokozni a munkaverseny lendületét. Ez a biztosítéka annak, hogy öléves népgazdasá. gi tervünket maradéktalanul és időéi öt? teljesíthessük. Olvasd a Ttaílöímf Szemle minden számát. elméleti fejlődésedet segíti elől 1 dyaaszBoloyörgyi Szabadság terielőcsfptlte o brigádoknak szerződésileg átadták a terüleitksi és szerszámokat
