Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-06 / 104. szám

n p tro 1051 MÁJUS a í héhc k:éi*-désébctt is fi ti ép ho&sa meg a elöntést A jugoszláv ifjúság nem lesz a titolsták eszköze EUROPA MÉG NEM FELEJTETT!: EL, hogy a fasiszta Olaszország mi­lyen S'/sf-ep-et játszott■ Hitlerek mellett a tízmilliókat elpusztító. második vi­lágháborúban. s ma ismét egyre több sió esik az ölasz fasizmus újabb sze­repeltetéséről. Arról az új szerepről vau -zb. amelyet ezúttal az amerikai imperialisták szánnak Olaszországnak. Az Olaszországgal 1947 februárjában kötött békeszerződést már régen fúire- rúgták az imperialisták. Már régen nem tartják be a békeszerződés pontjait, amelyeknek-céljuk: az olasz hádijgépc. zet leszerelése. a támadó olasz fasiz­mus újjáélesztésének megakadályo/asa. HOGYAN SZEGIK MEG AZ IMPE REALISTÁK és a reakciós o’asz kor­i Olaszországra elsősorban ugyanaz jel femző. mint Nyugat .Németországra: a fasiszták szabadon mozognak, vezető állásokat töltenek be és ugyanakkor a kormány mindent elkövet a haladás és a béke erőinek elnyomása érdekében. Az ólam. hadsereg :a ' békeszerződésben megengedett 300.000 fő helyett, elérte a 406.000-es ■ létszámát, amit az irnpe­rtől is fák még mindig kévéséinek. pedig a hadsereg létszámához kell sorolni a 215.000 főnyi „rendőrnek" álcázott fegyveres erőt is. Olaszország 1949— 50-es hódi kiadásai 305 milliárd lírát teltek ki. Az 1950—51 es évben a hadi­kiadások már elérték a 323 milliárd lírát, amif a De Gasperi-kormány ame­rikai gazdáinak parancsára további 50, majd 200 milliárd lírás, pót.bitel'lel tol- doft meg. LZ AMERIKAIAK PARANCSÁRA az olasz röpülök provokációkat folytat­nék a békés Albánia ellen. Az olasz ipar, a repülőgépgyárak, a hajóépítő műhelyek, mind-mind egy újabb há­ború előkészítését szolgálják. Az őrült fegyverkezés eredménye, hogy a nem katonai célokat szolgáló ipar .leáll, újabb százezrekkel növekszik a munka­nélküliség, még mindig éktelenkednek a második világháború romjai és az olasz nép milliói tovább nyomorognak. A HÁBORÚS POLITIKÁT FOLY­TATÓ OLASZ KORMÁNY főkolompo­sai nemrégiben Londonban jártak, ahol az angol-amerikai imperialisták­kal és Tito megbizottaival egy táma­dó háború terveit tárgyalták meg. A napokban érkezett hír arról, hogy Eisenhower tábornok, az úgynevezett északatlanti hadsereg amerikai főpa­rancsnoka Észak-Olaszországba érke­zett, hogy részt vegyen az olasz had­sereg és légierő hadgyakorlatain. Ugyanakkor Nápoly, Rapallo, Spézia és több más olasz kikötőkbe amerikai hadihajók érkeztek „látogatás“ céljá­ból. A Tarantoi öbölben pedig közös had gyakorlatot tartanak az olasz és amerikai tengeri-, valamint légierők. AZ OLASZ NÉP HATÁROZOTTAN TILTAKOZIK az ilyen háború« mes­terkedések eilen. Az olasz nbp békéért folytatott harcának Biztoskezű vezetője és szilárd támasza a Togliatti elvfárs vezetésével harcoló, több mint ké/t és félmillió tagot számláló Olasz Kommu­nista Párt, amely akcióegységben vívja harcát az Olasz Szocialista Párt több mint 700.000 tagjával. Abban a legfon­tosabb kérdésben, hogy béke lesz-e, vagy háború Olaszországban — a nép hozza meg a döntést- Naponta zajla. nak le hatalmas sztrájkok az ország minden részében, az éhező olasz pa­rasztok, a hatóságok terrorja ellenére, újabb ezer és ezer hold földet foglal­nak 'el. A. genovai kikötő munkásai ,.V áhozlassuk a Földközi .tengert o. beké tengerévé!“ jelszóval harcolnak a békéért- És ez a here nem eredmény­re b’n Mantauában, Vdinében, Firenzében, Rómában. Crimában és az ország más részem a fiatalok megtagadják a kato­nai szolgálatot. A stockholmi befkefei- hívásí 17 millió olasz irta alá, s a ber­lini béke-felhívást, újabb milliók készül­nek aláírni. A Tilo-fasisxták már 1950 októbe­re olít. nagy lármát csapnak a Luká- Dobej útvonal megépítése körül. Vi­lággá kürt ölték, hogy az útvonal .megépítése „nemzeti, érdek“, az or . sz'ág. gazdasági fejlődésének. „I érj fon- ■tilsabb ob jelet ima“. A munkára „Ön­kéntes alapon“ az ifjúságot szeretnék megnyerni. ' Persze az útvonal megépítésének semmi köze nincs» Jugoszlávia gazda­sági fejlődéséihez, de annál több kö­ze van , a Tito-.kli.kk szervezett hábo­rús ' készülődéséihez. Ma;, amikor mindenki előtt világos, hogy á Tito-klikk Jugoszláviát nyíl­tan- az imperialista támadó blokkhoz csatolta, ez is világos, hogy ennek, az •útvonalnak az építése, azt a célt szol­gálja, hogy kiszélesítse .a stratégiailag fontos útvonalak hálózatát, amelyek Jugoszláviát a trieszti és ausztriai amerikai hadi támaszpont okkal kötik össze. Ezen kívül ezt az útvonalat akarják felhasználni á Triesztből és Ausztriából Jugoszláviába irányuló hadianyagszálk fásokra. amelyeket az imperialisták egyrészt Jugoszlávia központi megyéibe, másrészt a népi demokratikus országok határaira kül­denek. Azonban ennek az útvonalnak nem­csak stratégiái jelentősége van, hanem pontosan beilleszkedik a Tito-banda gálád. a*jjugószláv nép kifosztására irányuló terveibe. A Banja Luka-Do- bej útvonal egész sor bányászmeden­cét fog.összekötni a fő vasútvonallal, amelyen keresztül az ország gazdag természeti kincseit az imperialista ál­lamokba szállítják ki. Azon a vidé­ken. ahol az útvonal keresztülhalad, több, mint- kétszázezer hektár ineg­• A Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének választmánya pénteken este ünnepi díszülésen emlékezett meg a bolsevik sajtó napjáról, a szovjet sajtó nagy ünnepéről, május 5-röl. Az ünnepi díszülésen megjelentek a szovjet sajtó Budapesten dolgozó munkatársai is: Alekszafidr Bel ja jer, a Szovjet Tájékoztató Iroda buda­pesti vezetője, Zemcov, a Szovjet Tá­jékoztató Iroda munkatársa és Balá- kin, a TASZSZ budapesti tudósítója. műveit föld terül is. A Tito-banda természetesen arra sziámit, hogy az új útvon;d segítségével sokkal gyorsab­ban és nagyobb mennyiségű mező- gazdasági' terméket túri majd kiszál­lítani. Mindezek a tényekvilágo&an mu­tálják, hogy a Kanja Luka-Dobéj út-, vonal megépítésé az agresszív táma­dó tervekét, a jugoszláv nép kifosz­tásának • és az imperialisták még foko­zottabb kiszolgálásának célját szolgál* ja. A jugoszláv ifjúság azonban nem hajlandó segédkezet nyújtani az or­szág elpusztításához. Az úgynevezett ..harcosok szövetségének“ közelmúlt­ban lezajlóit kongresszusén még Ran- kovics is kénytelen voll beismerni, hogy az ifjúság erősen ellenáll az or­szág m i 1 i t a r i z á! ás á n a k. Az ifjúság tisztában van — mar „z eddigi. tapasztalatok alapján is — az­zal. hogy az útvonal építőinek ször­nyű munkafeltételek mellett kell dol­gozniuk. Nem felejtették el. hogy a Bama-c-Szarajevö útvonal • építésénél több. mint 420 ifjú vesztette életét és hogy a legtöbben fizikailag teljesen leromlottam betegen, sokan pedig egész életükre megrokkanva tértek vissza a munkából. Ilyen körülmények között érthető, hogy az ifjúság a legszélsőségesebb terror ellenére sem hajlandó az ., Ön­kéntes“ munkára. Nem fér kétség ah­hoz, hogy a jugoszláv ifjúság, amely hű maradt népéhez és elszántan har­col az ország szabadságáért és füg­getlenségéért, nem lesz a titoisták eszköze háborús politikájuk végrehaj­tásában. Az ünnepi ülésen Mihály fi Ernő miniszterhelyettes mondott beszédet. A Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége az ünnepi díszülésről távira­tot küldött a Pravda szerkesztőségé­nek és a Szovjetunió Újságíró Szövet­ségének. melyben hangsúlyozzák, hogy a magyar újságírók példaképük­nek tekintik -a szovjet sajtót és a békéért, az emberiség boldogabb jö­vőjéért folytatott harcban vele együtt haladnak. tánv a békeszerződést? — A ma'. Az olasz nép harcol a békéért A Mii ŐSZ választmányának ünnepi díszülése a bolsevik sajtó napja alkalmából Egy eladott kislány története Az ember azt hinné hogy a rab* szolgakereskedelem ideje már lejárt. Es íme, előttünk fekszik a New-York Times, a San Francisco Chronicle, a New.York Journal American, ame­lyekben olvashatjuk, hogy a 11 éves Shirley OBrient 5 dollárért és 3 gal­lon benzinért megvette Glower ben- zinkut-t.ulajdonos. Ezek szerint úgy látszilc, Amerikában ma is van rab-1 szolgakereskedel em. ■ ■■Egyszer volt. hol nem volt. voltl egyszer egy kislány. Apja Amerikai Leggazdagabb sarkában. Kaliforniábanl dolgozati volna, ha szükség lett vol- j na a két erős. dolgos kezére. O'Brien j evek hosszú során át nem tudott mun. l kához jutni, feleségével és gyerme­keivel, az' országutakat rótta, járt mun i ka után. De munkát sehol sem ka­pott. Eladta minden holmiját, egész vagyona elfért egy hátizsákban. Hogy éhen ne haljanak az utcán koldult a család. Így került el az éh. i séglöl hajtva a San Francisco és Los j Angeles között lévő benzinkút tulaj-, donosához. Mister Glowerhez. aki j megrovó hangon pirongaíla a ,.mun. í kakerülöt." Szégyen és gyalázat, hogy egy ' ilyen erős, egészséges ember kére- ! get. — Mit tegyek, ha a gyermekeimI enm kérnek — felelt szomorúan j B'Brien. — Hát adj el valamit. de nej koldulj — tanácsolta a jószívű Mister J Glower. — Sajnos, már semmi elad- j nivalóm nincs. — Még le mondod, hogy nincs semmid? — Válaszolt Misler Gíower. ■ Van egy helyes kislányod. látod, én megvenném őt. O'Brien átölelte a leánykát és szó nélkül elsietett vele, de a beszélgetés egész nap nem hagyta nyugodni. Mi­kor a gyermekek elaludtak, éjszaka mindent elmondott a feleségének. — Nincs mit 'tennünk. Oda kell adnunk, hogy éhen ne pusztuljon a többi és legalább egyszer jóllakhas­sunk. Másnap reggel az apa elvitte a kis­lányt Glowerhez. aki 5 dollárt és 3 gallon benzint űzetett érle. Ugv látszik, ennyit ér egy ember Ameri­kában. TÁVOL A VOLGÁTÓL FA knjbisevi vizierőmű 1 millió hektár föld öntözését, leszi lehetővé.“ Arkadi j Panov villany szerelő elgon­dolkozott a szavakon. Eszébe jutottak tanulóévei., a Szovjetunió lörténelé- vei foglalkozó órák. Volga-vidék ■ ., szárazság, tomboló) viharok. Es most a Párt akaratából a Volga vize szél­erőd a földeken. A■kadjj szívből, iri­gyelte azokat akik résztv ehetnek a vizierőmű és a gát építésében —" Muniróra. végre a pihenőnek! — hallotta Alekszej Koljeszriyikov hang- jót Újból szikrák pattanlak a villany hegesztő készülékből. Arlcadij gondo­latai messze szálltak, a soha nem látott Volga felé. amelyet mégis jól ismert egy tucatnyi dalból. Mű. búsulsz? — kérdezte Alek­szej. — A Volgára gondolok, AI jósa. Bárcsak mi is ott lehetnénk.--- lyy is a/.nkon az építkezéseken dolgozunk. — mondotta megértő mo­sollyal Aljósa. Arkadij nem fogta lei azonnal a szavak, értelmét, de már késő volt a kérdez.ődösködéshez. mert Alekszej a műhely túlsó végén, dolgozott. Később vátláskor bejött Andrej Szazikin. a műhely Komszo- mol-szervezel ének ti tkjára é.< így száll: ■— Maradjatok jll egy kicsit. ... Gyárunkban. _ kezdte el. mikor í összegyűli az ifjúság, kotrókat,} lalajgyatukal. és egyéb gépeket ren-! deliek a kujbisevi vizierőmű részére. | -z. igca nagy megtiszteltetés. . Az.t \ javaslom, hogy holnaptól minden szerelőnk szlahánovista módon küzd­jön a feladatok időétől ti te! j esi lésé­ért. Alekszej Kotjesznyikov kért szót elsőnek. Arról beszéli, milyen öröm a kollektíva számára hogy rész tv ehet az. építkezésekben. Bár nem közvetle­nül az építkezéseken dolgozik, mégis hídja. hogv minden általa összeszerell kotró jelentősen hozzá járul a gigászi sztálini tervek Volgán. Dnyeperen, Donon és Turkméniában vak) megva- I ósí tóisához. Mégis, — jegyezte meg ravaszul Arkadij leié pillantva. — vonnál: íiúk. okig ezt nem tudják megérteni,. Versenyre hívom Arkadi j Panov vil­lanyhegesztőt. AI jósának igaza van — állt lel zavartan Arkadij. — Reggel óla azon ábrándoztam, hogy az építkezésekhez szeretnék kerülni. Nem tudtam lel fog­ni, hogy itt, saját műhelyemben, a gépel: készítése közbe,, is résztveszek a vizierőmű építésében Ét tagadom .Al­jósa kihívását. A gyűtésen minden ifjúmunkás ké­pessegeihez mérten nagy felajánláso­kat lett. Á Komszomol-bizottság a műhely szervezetek titkárainak, hri. gádvezctöirnk év ellenőreinek segít­ségével megszervezte a versenyt. A 4. szerelőcsarnokban ahol a Vol­gái építkezések lalojgyaluit szerel>k ossza, ma minden szerelő legalább 110 százalékra teljesíti normáját. Az 1 szerelőcsarnok kollektívája két'hó_ nap alatt 127 kotrógép-vedre.t és a w kotrók százait készítette el a vizh kozpontok és csatornák építői szórná, ra. Ennek a csarnoknak Komszomol. titkára Andrej Szazikin elégedetlenül jelentette a Komszomol-bizottságnak: — Ez nem mehet így tovább. Csar­nokunk u megrendel és idöelőtti elké­szítéséért küzd, de a szállítóműnélyek. a préskovács- és szerszámmühely hi. bájából sokszor kénytelenek vagyunk vesztegelni. Okéi talán nem érdekli a megrendelés? Nekik is részt kell ven­niük a. versenyben. Néhány nap múlva tel hívások je­lentei: meg a gyár falain: Szállító- műhelyekI Ne késleltessétek a szere löket!“ ■ A száltítóműhelyek a Párt es a Komszomol segítségével gyorsa,, ki­köszörülték a csorbái. A ,.Kuljusen- ko"-gyár munkáját már jól ismerik és .becsülik a Volga—Don-csalorna,a kujhisevi és sztálingrádi vizierőmű építői. Az első megrendelés leszállítása után a kujbisevi vizierőmű iíjii építői levelükben a nagy voigaf építkezések munkatársainak nevezték a ..Kulju- senkó"-gyár Komszomol-iijűságál. ■ ■ ■ Késő este, amikor együtt indul lak háza a váltás után Arkadij Panov villany hegesztő. így szólt Alekszej Koj lesznyjkov szerelőhöz: — Messze vagyunk a Volgától. Al­jósa. Mégis úgy érzem magam, mint­ha Sztálingrádban, vagy Kujbisevben lennél:. (Komsz. Pravda) így dolgozik egy szovjet kultúrház a békéért A kerületi kultúrház oszlopos hom­lokzatán lévő vörös táblán harcos fel­irat hirdeti: „Éljen a világbéke!“ Ivultúrmunká&aink tudatában van nak, hogy a béke eszméjének nép­szerűsítése érdekében át kell vinniök a köztudatba a békeharc eddigi ered­ményeit, le kell leplezniük a háborús gvujtogatókat, újabb munkaerédjné nyék elérésére kell buzdítaniok a' bé­kés alkotómunkát végző szovjet em bérekét, s a béke és az emberiség bol­dogsága érdekében még nagyobb len­dülettel kell továbbfejleszteniük a szovjet kultúrát. A rjazani kerület kitűnő aktívái a békeharcot tekintik központi felada­tuknak. A kultúrház népnevelő- és kultúrbrigádjai békéműsorral lépnek fel a közeli kolhozokban és üzemek­ben. Jezsovoj népnevelő brigádja 27 kolhozban 30 ~ békeharcnak szentel! ' hangversenyt rendezett, amelynek műsorán szovjet költők harcos béke versei, dalok, esasztuskák és táncok szerepeltek. A lelkesítő szovjet dalo­kon és verseken keresztül a, hallgató •»ág mégirikább tudatára ébredt, hogy a béke áldásainak megvédelmezése minden szovjet ember legszentebb kö­telessége. A kultúrház központjában, kerületi klubjaiban és olvasótermeiben rend­szeresen beszámolnak % békeharc ál­lásáról. A kerület 05 tagú előadógár dája az utóbbi időben 500 előadást fs felolvasást tartott a kolhozok dol­gozói számára. Kuzmin-szk községben például „Az atomfegyver betiltása“. ..Az amerikaiak koreai agressziója“, Fedjenkinoban „A Szovjetunió a béke és nemzetközi biztonság legfőbb tá­masza-'. más községekben í.A népek ébersége meghiúsítja a háborús gyúj­togatok terveit" címen tartottak nem­régiben előállás!. A Béke Hívei 11. Világkongresszusa után a klubok, s .olvasótermek kul- iúrmunkásai és népnevelői népszerű «»tették a kongresszus határozatait és történelmi jelentőségű felhívását. A ribnojei kultúrház jól előkészített békevédelmi estje is a dolgozók béke harcra való mozgósítását szolgálta. Ez volt a kerületi békeőr-ség első na.gr seregszemléje. A kolhozok és ipari üzemek előzőleg felülvizsgálták, ho­gyan teljesítették a dolgozók a béke« őrség keretében vállalt munka-felaján­lásaikat. Az estén mintegy 700-án vet­tek részt, hogy kinyilvánítsák elhatá­rozásukat: nem akarnak háborút és minden erejüket összpontosítják a bé­ke megvédésére. A békevédelmi estén Pankratova, a SzK(b)P kerületi bizottságának ágit. prop. felelőse ismertette a kerületi bé­keőrség eredményeit és a dolgozók feladatait a békeharcban. •— A kolhozok, szovhozok és gép­állomások dolgozói, — mondotta. — békeőrségre sorakoztak fel. s határ­idő előtt teljesítették a gabonabe- szolgáltatási tervet, sikeresen végez­ték el az áisszes mezőgazdasági mun­kálatokat, ugyanakkor gondoskodtak a jószág jó átteleltetéséröl... A vas­útállomás alkalmazottai is felsorakoz­tak sztahanovista békeörségre ... An­tonia Izejeva Komszomol-tag, a moz­dony-műhely gyalusa, két gépen dol­gozik egyszerre és állag 400 száza­lékra teljesíti normáját. Gsuszov ka­zánmunkás .UK) százalékos átlagtelje­sítményt cr el. Sztahanovista munkával vála­szolunk az imperialisták agresszióira, jelentette ki S'.skov elvtárs, a mű- szerészbrigácl vezetöje. — Egész kommunizmust építő né­pünk gyűlöletével találja szembe ma­gát. aki megzavarja békés munkánkat és új háborúba akarja sodorni a vi­lágot — mondotta Kruzikov. 70 é-vee ny ugd i jas m u né ás. Minden felszólaló kifejezésre juttat­ta. hogy a háborús gyújtogatok to­vábbi proA'okációit a Szovjetunió ipa­rának. mezőgazdaságának és kultúrá­jának szlahánovista, módon való ro- vábbfejlesztésével kell és lehet meg­gátolni. A békeyédelmi est a kultúrbrigad műsorával ért véget. Amikor Mihail Egoskin lakatos, a kitűnő énekes be­fejezésül rázendített a ,.l.>c-mokra!iku« 1 fjóság Himnuszáéra, 'az egésv. együtt énekelte vele a gyöinon: d.- i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents