Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-06 / 104. szám

1H51 APR I MS 3» N JR P'L o Bail Szélesedik az újsíómoigalom iné gyén k ii »e **ie 11»esi Ferenc egy újítása év, 24, 000 fönn, megtakarítási jelent Az újítómozgalom megyénk terüle­tén is napról-napra szélesedik. A má­jus 1-i versenyszakasz során újítóink újabb sikerrel, megtakarításokkal gaz­dagították országunkat, szocializmust építő hazánkat. A dolgozók széles tö­megeit öleli íel az újító mozgalom és a jobb és könnyebb munka megoldá­sáért küzd ezer és ezer újító, terme­lésünk és békénk élharcosa. Uze- meinkban egymásután jönnek felszín­re a különböző újítások, amelyek se­gítenek meggyorsítani szocializmusunk megvalósítását, ötéves tervünk idő­előtti végrehajtását. A szekszárdi Magasépítő Vállalat­nál Baliz Ferenc 14-ik újítását nyújtotta be. Az újítás lényege az asztalosüzem ré­szére lánc-maró házilag készítve. A kisebb asztalos üzemek nem tudnak beszerezni a csaplyukak készítéséhez láncmaró gépet, mert igen költséges, így kénytelenek voltak fúrási mód­szerrel elvégezni ezt a munkát- A munkaverseny fokozódása a gyors és tökéletes munkát követeli, a fúrási módszerrel pedig ez lehetetlen volt. Az időpazarlás kiküszöbölésére szer­kesztette az újító meg készülékét, bár ez nem újítás, hanem termelési észszerűsítés. Házilag készítette el a nagyüzemben már nem használatos lánc marót. Ezen módon csak a gép ár- különbözet 20—32.000 forint, mivel házilag elkészítve mindössze 3000 fo­rintba került. várható megtakarítás egy év alatt az előkalkuláció alapján 5.312 forint A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói is nagy sikereket érnek el az újítás terén. A legutóbbi ötletnapon is 5 javas­lat lett benyújtva, mely közül a három legjobbat d<jazták. Jo'v Polec&ák Ferenc lámpaernyőége- tési javaslata kétsorban, mint a leg­jobb ötlet 50 forinttal lett díjazva. Engel László a gyermekjáték készí­tésénél a felvarrást téglalap alakú kartonra javasolja, mert igy gyorsab­ban megy a munka és előre lyukaszt­ják. Az értékelő bizottság az öletet elfogadja és mint újítást fogja alkal mázni. 50 forint jutalmat kapott En gél László. Bitó Ferenc az égetéssé! kapcsolatos ötletével 30 forint juta­lomban részesült. A Zománcgyárban az 1949 évihez viszonyítva Í50 szá­zalékra emelkedett az ötletek száma, mely a fizikai és műszaki dolgozók között oszlik meg. 1950-ben 57 újítás lett a 'Zománcgyárban bevezetve. Az újítás és észszerűsítés döntő jelentőséggel bír országépítő mun­kánkban, úgy a könnyebb és gyorsabb munkán, mint a megtakarításokon, az olcsóbb előállításon keresztül. Dolgo­zóink egyre nagyobb számban vesz­nek részt ebben a mozgalomban, hogy a jobb és tökéletesebb termelés meg­valósításával segítsék népgazdaságunk fejlődését, országunk gazdasági meg­erősödését. Lugosi Sándor (Görbe János) és felesége Eszter (Sulyok Mária) a „Becsület és dicsőség" c. filmben. Szaktanári tanfolyamok indulnak a nevelők továbbképzéséért A termelés az eddigi módszerhez viszonyítva több, mint 12-szere- sére emelkedett az észszerűsítéssel csak a Magasépítő Vállalatnak évenként 24.348 forint megtakarítás várható. Az országban számos kisüzem van, amely nincs géppel felszerelve, ott szintén alkal­mazni lehetne, így népgazdaságunk részére jelentős megtakarítás mutat­kozna és a termelés lényegesen emel­kedne. Rajcsányi Imre a Magasépítő leg­jobb lakatosa a már eddig alkalma­zott Szabó ^.ndrás-íéle kémény du­gót módosította. A Szabó-féle mód- \ szer azelőtt fadugó helyett bádogle­mezből hajtott henger, amely egy eléggé komplikált tágító szerkezettel van ellátva a kéményfalazáshoz. A vállalat átvette ezt az újítást tapasz­talatcsere alapján. Azonban az elké­szített és használatba vett 20 darab ilyen kéménydugót négy hónap alatt többizben kellett javítani. A javítás folyamán a tágítószerkezet nagy ré­szét el kellett dobni, mint hasznave­hetetlent és újjal kellett pótolni. Ez a jelenség vezette az újítót arra, hogy egy egyszerűbb, kevésbbé sérülhető tágftószerkezetet készítsen, amely si­került is így bár a vállalat munkája alapján kevés kéményt épít, mégis a A gzocializmúe építésének sikere 'elsősorban múlik a szakkáderek ön­tudatán és képzettségén. A szocialista társadalom magasabbrendü újtípusú tásadalom minden eddiginél. Ezt a társadalmat csak újtípusú ember tudja sikeresen építeni, aki sokoldalúan művelt, hisz ügye igazságában, azért, minden áldozatra kész. Az ilyen em­ber kialakítása elsősorban az iskola leiadata. Ott. a nevelők személyiségei a tartalmas, jól felépített tanítási óra a legfontosabb tényezők a nevelésben. A nagy cél fokozott feladat elé állít­ja a nevelőinket., amelynek megfelel­ni' csak úgy tudnak, ha képezik ma­gukat.. A nagy cél elérésében nem áll­nak magukrahagyottan. Kormányza­tunk lehetővé teszi, hogy feladataik megvalósításához magasabb képesí­tést, több tudást szerezzenek. Erre szolgálnak az első helyen a szakosí­tó tanfolyamok. AZ OROSZ NÉP DALNOKA Irta : E. G R O b E V A Ezek a tanfolyamok 1947-ben indul­tak. Megindításuk nagy haladás volt. 1 ömegesen jelentkeztek népiskolai tanítók, akik végre elérkezettnek 'lát­ták az időt arra, hogy tovább foly­tassák tanulmányaikat, amit anyagi helyzetük miatt abba kellett hagyni. A nagy' felbuzdulást azonban a re­akció gyorsan letörte. A tananyag összekeverésével, a tankönyvek ki­ad á sának m e g a k a dályo z ás aval, k és 1 él­tetésével, a izsíruk magas követel­ményeivel a jelentkezettek nagyrésze íomdrzsolódott. Körülbelül csak egy bar maca szerzett szaktanítói képest .est'. A Magyar Dolgozók Parija Köepo- ti Vezetőségének 1950 március 29-én hozott határozata a többi között er­re az ellenséges 'megnyilvánulásra is rámutatott. A Párthatározat lehetőre tette a VKM-nek az ellenségtől való megtisztítását, a nevelés munkájának megjavítását,, a szakosító tanfolya­mok eredményesebbé tételét. Mig az előbbi évek tanfolyamain szervezet­ien előadások folytak, a hallgatók az elhangzott előadásokat nem dolgozták fel. 1950 nyarán a munka alapos meg­szervezésével sokkal felkészült ebben tértek haza nevelőink a tanfolyamok­ról. Mig a vizsgára k ész ifi ő nevelő­ket az előző években teljesen maguk­ra hagyták, ebben a tanévben a YKM a szakosító tanfolyamon résztvettek- nek kétízben rendez konferenciákat az anyag megbeszélésére. Ezen túl alapos korszerű könyvekből tanulhat­nak. de még jelentősebb eredmény is mutatkozik. A tanítók régi vágyának, kívánságának engedve a szaktanítói tanfolyamokat a VMK szaktanári fan- folyamokká szervezte át, ahol két év helyett most már három év alatt ta­nári képesítést nyerhetnek. Népköztársaságunk tehát kijuttatta a népiskolai tanítókat is abból a zsák­utcából, ahová a Horthy-rendszer is­kolapolitikája őket taszította. A ta­nyai és falusi tanító soha nem kerü- netett ki elszigetelt helyzetéből, szer­vezett tanulásra többé- módja nem volt. Kormányzatunk több. mint 10 milliót fordított, évente a szakosító tanfolyamok költségeire. A jövő nyár­ra a tanfolyamok keretét jelentősen, ■több, mint kétszeresére felemelte. Itt az alkalom, hogy tanítóink éljenek a lehetőséggel. Már eddig szép számmal jelentkeztek a tanfolyamra. De az A szakon és C-szakon még van lehető­ség. Nevelőinken múlik, hogy akar­ják-e biztosítani számukra azokat az előnyöket, amiket a tanfolyam sikeres elvégzése nyújt, vagy küzdenek to­vábbra is hiányos tudásukkal nagyobb követelményt kívánó tanításukban. ?? * • * b' j utat járva úgy érzed, mintha erőd megkétsze­reződnék ..Muszorgszkijnak, a zseniális orosz zeneszerzőnek ezeket. a 'szavait bátran tekinthetjük a róla szóló film mottójának. A G. Rosalj által rendezett „Mu­szorgszkij" című nagyszabású új, szí­nes játékfilm szélesre tárja a művész életrajz kereteit. Muszorgszkij életét és munkásságát a múlt század hat­vanas éveinek társadalmi fejlődésé­vel, az orosz kultúra élenjáró meg­mozdulásaival kapcsolatban dolgozza fel. — A film vezető mo­tívuma; az orosz kultúra éien_ járó haladó képviselőinek harca a néppel szoros kapcsolatot tartó demo kratikus, realista művészet megszilár_ dításáért. „Láttuk, hogyan kell éinünk, harcolnunk... n Dolgozók a BECSÜLET ÉS DIC^ŐSÉG^rőt X „BECSÜLET ÉS DICSŐSÉG“ című új magyar film igen nagy része üzemben játszódik. Az üzemi I elvételek a MÄVAG, a Standard és a Fémára- és Szerszámgépgyár műhelyeiben készültek. A Magyar Film­gyártó és Mozgóképüzemi Vállalat a film elkészülésekor — a bemutató előtt — levetítette a filmet a fenti üze­mek dolgozói, részére. A „Becsület és dicsőség“ című filméi az üzemi dolgozók a magukénak érzik, hiszen róluk szól. az ő életükről fest hiteles képet. Különös­képpen all ez- ezeknek az üzemeknek a dolgozóira. — hiszen ók jelen voltak a film megszületésénél, sőt sokan közülük közreműködtek a film megalkotásában kisebb szej epek el játszásával, statiszta lássál, vagy hasznos taná­csok kall. így fokozottan bíráló szemmel nézték a filmet, — s ez megnyilvánul: a vetítés-! követő vitában is. A legtöbb hozzászólás azl muta'tía, hogy a dolgozók egyetérlcuck a Jilmmel, nagy fejlődésnek látják azt előző filmjeinkkel szemben. Mi dolgozók azzal térünk haza, hogy még na. gyohb lelkesedéssel fogunk harcolni, a Stand.crban az áruló szociáldemokraták ellen — mondotta Dömötör Jó­zsef, a Standard-gyár dolgozója. Ráismertem a filmből nemcsak üzemünk életére — mondotta Boz.-ük Jó/>spf a Fémárugyárból, — hanem csa_ ládi életemre, is, A filmet teljes egészében jónak találom, melegség, szeretet, van benne. A magyar filmgyártás igen nagy lépés/ tett előre. — Itt láthat!luk. hogyan kell élnünk, harcolnunk, — mondotta Reich Sándor a, Standardból. — A magyar film­nek ma már éppúgy tudunk örülni, mint a szovjet film­nek, meri ebből is igen sokat tanulunk. SOKAN FELVETETTÉK a látóit film hibáit. így líogye.-J Károly a Fémárugyárból azl kifogásolta, hogy' a felajánlásokat elhatározó gyűlésen egy munkás vállalja !'l az egész üzem felajánlását (a húsz mozdonyt), holott az egyes munkásoknak kellene a rájuk eső alkatrész elkészítését felajánlani. „Lehetséges — mondotta —.hogy így hatásosabb. A valóság azonban az, hogy a sztálini verseny darabokból, kis pillérekből, forgácsokból tevődött össze, éppen éz jellemezte.“ A kis Va secz Ilona ifjúmunkás hiányolta, hogy az ifjúság lelkesedése nem jött elég jól ki a filmen. Stern­berg Erzsébet több dolgot kifogásolt. így azt a módot, ahogy a munkások egymás „hegyen-hátán" síeltek alá­írni a versenyszerzüdéséket. meg hogy az ellenség le­leplezése „túl zajosan“ történik. A párttit'kAr alakját is „túl hangos“-nak találta. Hozzászólásból parázs vita ke­rekedett. ,,Nálunk is voltak dolgozók — mondotta Bo’zsik Sándor, — akik valósággal verekedtek a felaján­lások mielőbbi aláírásáért. Ez a jelenet azt a hangulatot mulatja, amely az üzemekben, a sztálini felajánlások alc.lt uralkodott és kifejezi azl a nagy szeret etet, amelyet a dolgozók Szfálin elvtárs iránt éreznek.“ „Hegy az ellenséget hogyan leplezik le — mondotta Reich Sándor —. zajosan-e, vagy halkan, három nap, vagy harminc nap alatt, az mindig a körülményektől függ. ‘ Ö is felvetett egy hibát: A fiatalok szerelmi jele­netét találta túl érzelmesnek. Stolcz Ferencné azonban szembeszállt vele a romantika védelmében, „amely min­dig lesz és mindig szebb lesz.“ A HOZZÁSZt)LÁSOKA1 Both Béla. á Filmgyártó Vállalat játékfilm-osztályának vezetője foglalta össze. Be­fejezésül hangsúlyozta. hogy a művészek igen soka! tanultak a dolgozók kritikájából, megköszönte azt. a nagy szeretetek amellyel a dolgozók a filmművészet felé for. dúlnak es lovábbi támogatást kiírt munkájukhoz. A megjeleni dolgozók igen nagy lelkesedéssel üdvö­zöltek az ankéten megjelent '-.él főszereplőt: Sulyok Má­riát és a Kossnth-dí jas Görbe Jánost, va huniul Örkény Istvánt, a fűm íróján A múlt század hatvanas éveinek legkiválóbb zenei képviselői (Mu. szorgszkij. Balakirev, Szlaszov. Szje- rov, Rimszkij-Kor szakóv, Culi, Boro­din) egy kislélszámú zenei csoportot alakítottak, melynek igen nagy haiá sa volt a haladó orosz zene fejlődé­sére. ..Mi“ _mondotta Szlaszov, kiv áltó kritikus —. ..önálló orosz reá. lista művészeiéi akarunk. Az orosz nép évszázadok óta kedveli a széle­sen szárnyaló, bölcs énekeket, mert olyan beikl hatatlan. mint földünk Glinka és Dargomizsszkij utódainak nem szabad idegen ajtók előtt haj- longaniok." Sztaszov szenvedélyesen leplezi le a reakciósokat, a kozmopo­litákat, a „zenei ' hazugokat“, akik meg akarják gátolni az orosz művé szét fejlődését. A csoport vezetője Milij Balakirev, a tehetséges zene­szerző. Oroszország vezető szerepének és az ország kiemelkedő művészeinek világviszonviatban való elismeréséért küzd. A ,.hangzásban lévő igazság lelkes keresője. A Sz. Dargomizsszkij lelkesen üdvözli az orosz zene gigan­tikus képviselőit, akik továbbfej.esz­ük Glinka nagyszerű muzsikáját. Az egységes elképzelések, Gercen, Csernyisevszkij és Dobroljubov esz_ méivel való egyetértés, az orosz mű­vészet gazdagságának tudata, s a nép­pel való szoros kapcsolat, a nép szá­mára idegen külföldi irányzatok ellen folytatott harcban megtízszerezi az orosz művészek erejét. Mindez mé_ lyen áthatja a Muszorgszkij életéről szóló filmet. M uszorgszkij, mint igazság szerető szenvedélyes hazafi, követ­kezetesen visszatükrözi müveiben a hatvanas évek forradalmárainak esz­méit. Zenéjében kiiejezésre juttatja. hogy a népben látja a történelem va­lódi mozgatóérajét. „Megértem a né­pet, melyet mint egyetlen hatalmas egyéniségei, egységes eszme hat át. Ennek a népnek bemutatása — üz én feladatom. Mindent elkövettem hogy oparában oldjam még ezt a feladatot." olvassuk „Borisz Godunov“ parti, túrájának címlapján. A paraszti Oroszország szenvedései­nek zseniális, újszerű, zenei kifejezé­sétől „Borisz' Godunov“ t óm eg jele ne ^ leinek forradalmiságáig és a „Ho­va nscsina“-ban bemutatott történe­lemszemléletig fejlődik Muszorgszkij alkotásaiban a leigázott, szenvedő nép, mely bízva hatalmas erejében szembeszáll elnyomóival. A nép alak_ jában Muszorgszkij műveiben megje­lenített dinamikus és kifejező fejlődé­se kitűnően tükröződik vissza a film­ben, különösen a „vár alatti" jelenet^ ben és a többi tömegjelenetekben. A film kitűnően és szenvedélyesen' rajzolja meg a kérlelhetetlen demo­krata művészt, akt tántoríthatatianuL ragaszkodik eszményeihez, meg nem alkuvó harcot folytai a reakciósok, a- fejlődést gátló zenészek és zeneszer­zők eüem Az udvaroncok és állami lóivalafhókok klikkje minden! elkövet, hogy Muszorgszkij elől eizárja a nép- hez vezető utat. Számos művének ki_. adását betiltják. A császári színház visszautasítja „Borisz Godunov“ című operáját. A film szemléltetően kelti éleire g zseniális, realista művész jejiőclését, aki a valódi életből s a néppel való kapcsolatból meríti művészi erejét. Muszorgszkij számára a művészet nem cél, henem t,az emberekkel való érint­kezés eszköze“. A művész, aki jól ismerj a nép szenvedélyét, megvetés­sel és gyűlölettel fordul az udvar fe­lé. „Nem magamért, hanem a nép jö_ vőjééf! akarok . küzdeni" — mondja egvizben. Muszorgszkij alakját a filmen .4. Boriszov íormálja meg mesteri hozzá­értéssel. Sztaszovot N. Cserkaszov, Dargomizsszkijt F. Nyikitin_ Balakire- vet V. Blazov rajzolta meg tisztán, világosan. A film ízléssel és hozzá­értéssel összeállított zenei tartalma D. Kabalevszkijt dicséri. „Muszorgszkij“ című film az­zal, hogy az orosz zenei kiasz. szicizmus demokratikus hagyománya­in keresztül bemutatja a hatalmas orosz kultúra eszmeileg és erkölcsileg tiszta képviselőjét, elegei tett hivatá­sának, mert még jobban megerősíted te a szovjet emberek nemzeti busz. keségét­A Több, mint 1300 hallgató iratkozhat be idén az agrártudományi egyetemre Az agrártudományi egyelem utolsó- eves hallgatói nemsokára elhagyják az egyetemet. Már most megállapít- IkvIö, hogy jóval több szakemberre lenne szüksége mezőgazdaságunknak, mint amennyi az egyetemről kikerülő végzett mezőgazdászok száma. Az agrártudományi egyelem nem ál­talános mezőgazdasági szakembereket képez ki. A hallgatók már az első év­től kezdve alapos1 szakosított képzés­ben részesülnek. Gépesítési szakemberré, mezőgazda- sági állal tenyésztési vagy üzemszerve­zési agronómussá képez az egyelem. Az ötéves terv megnövekedeti fel­adatának megfelelően a kormány a Párt útmutatására úgy intézkedett, hogy az agrártudományi egyelem eslő évfoyamára idén több, mint 1300 hall­gató iratkozhat be. Ebből a legfonto­sabb karra a mezőgazdasági karra 800 hallgató jut. Olvasd a Társadalmi Szemle msssm DGOZÍíK. t*ÁRU ihAK'.rtiH# minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elő!

Next

/
Thumbnails
Contents