Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-07 / 5. szám

TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI A MAI SZÁMBAN: Kun Lr-Sízcn elv társ nepiparancya. (3. o.) Vigyük gyó- zelerarc a szőlőtermelők csoportjainek megalakulása* j (5- o.) ■ SzcCmegtakarításbtji, sciejtcsökkcntésben ;•» eredményt érnek el a p^ksí Konzervgyárban. (6. o.) A szekszárdi járás tanácsa megtárgyalta a begyűjtés kérdését (8. o.) _________________________________________ J : ím AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄETBIZOTT5ÄCA N A lt mii*sí Vui. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM A«A »>** fillek VASaRNAP, 1951 JANUÁR 7 II Pártkonoresszust a termelésben való helytállásai a munkafegyelem megszilárdításával koszöntiük A komlói bányászok távirata Rákosi elvtárshoz Pár napja csak, hogy a Hofherr-jiyári •dolgozók elküldték levelüket Rákosi elvtárshoz és ebben a levélben bejelentették: Pártunk ötödik kon­gresszusát fokozottan jobb munkával és elsősorban az előttünk álló fel­adatok jobb elvégzésével ünnepük meg. A levélben pontról-pontra megír­ták, hogy a dolgozók milyen felajánlásokat tettek a Pártkongresszus tíszte- 1 e lére. A Hoflierr-g,yár példája rövidesen követésre talált Csepel szerszám- gépgyárában, Ózd kohómái, a Ferencvárosi Fűtőház dolgozóinál és a Du­nai Vatmü építőinél. Mindig nagyobb hullámban terjedt a kezdeményezés és a Dunai Vasmű építői után most előálltak a komlói bányászok is. Ok is táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, ök is elmondták benne, hogyan akar­ják a maguk frontszakaszán méltóképpen megünnepelni a Pártunk és or­szágunk életében mérföldkövet jelentő V. Pártkongresszust. A komlói bányászok, az ötéves terv új városának lakói, a Dunai Vas­mű szénbázisúnak harcosai nem akarnak és nem is maradnak le a Dunai Vasmű dolgozóitól. Egyet építenek, egyért dolgoznak: az ötéves tervért és ami már benne is van ebben a két szóban: boldogságunkért és békénkért. így szól a komlói bányászok távirata*. „Drága Rákosi elvtárs! Mi, az ötéves terv városának bányász dolgozói határtalan lel­kesedéssel és örommei készülünk Pártunk V. kongresszusára. Rend­kívül nagy megtiszteltetés min­denegye« dolgozónak, de különö­sen nekünk bányászoknak, hogy Pártunk iránti hűségünket, oda­adásunkat és szer-eteíiinket a ter­melésben való helytállással, a munkafegyelem megszilárdításával tudjuk ünnepeim. Mi, bányászok évszázadokon át a magyar munkásosztály legkí- zsákmányoltabb rétegéhez tartoz­tunk, De mindig keményen harcol­tunk az elnyomás ellen. Az az ót, amit eddig megtet­tünk, nem volt akadálymentes, de a Szovjetunió segítségével, s Pár­tunk vezetésével dolgozó népünk és különösen mi bányászok, ma­gasra emelkedtünk a múlt mély­ségeiből. ÍAz eddigi kongresszu­sok is bebizonyították, hogy a dolgozó nép érdekeit, felemelke­dését szolgálják, eddig is biztossá és világossá tették számunkra az utat és megadták az erőt ahhoz, hogy feladatainkkal megbirkóz­zunk és leküzdjük azokat a ne­hézségeket, melyeket gvözelmeink következ/tében az ellenség mun­kánk elé állított. Mi, komlói bányász dolgozók különösen érezzük iPártunk gon­doskodását és szeretetét. Ma gz ország legmegbecsültebb dolgozói közé tartozunk, A régi mélység­ből F ári trak, Rákosi elvtárs segít­ségével a munkánk után megérde­melt első helyre kerültünk. Itt épül elöltünk az úi város: százá­val épülnek a modern, s minden kényelmet biztosító munkáslaká­sok, Uj akna épül, pormentes be­tonút, szülőotthon és más számos építkezés, ami mind a dolgozók felemelkedését szolgálja. A >régí, düledező, egészségiden bányász­lakások helyett új, egészséges la­kásunk és otthonunk van, a régi1 munkanélküliség állandó félelme helyett jól megfizetett munkából élünk, számtalan szociális jutta­tásban van részünk, életszínvona­lunk állandóan emelkedik, s fej­lődő szociálist3 kultúránkat mi is építjük és élvezzük. Mi örömmel értesítjük szeretett vezérünket, Rákosi dvtársat, a bányászok édesapját, hogy lelke­sedéssel és igaz szívvel csatlako­zunk a Hofherr-gyári dolgozók kezdeményezéséhez. Ezért a kon­gresszus tiszteletére vállaljuk: 1. Januári és februári termelé­si tervünket a kongresszus nap­ján, február 24-én befejezzük. 2. 1951. évi termelési tervünket legkésőbb december 2í-íg befejez­zük. Terven felül 1000 vagon sze­net adunk népgazdaságunknak. 3. Aknánk 5 legnagyobb fejté­sében február 24-íg bevezetjük a melegcsákány-váltást és biztosít­juk a ciklikus munkamódszer megvalósítását. 4. Az egy főre eső teljesítményt február 24-ig 10 százalékkal emel­jük, 5. Az igazolatlan raulesztók szá­mát február 24-íg legalább 25 szá­zalékkal csökkentjük. 6. Február 24-íg minden dolgo­zó hosszúlejáratú versenyszerző­dést köt. Megfogadjuk Pártunknak, szere­tett Rákosi dvtársunknál«:, hogy vállalásunkat! becsülettel teljesít­jük. Rákosi elvtárs vezetésével ma a munka frontján, — de hol­nap ha kell fegyverrel is — meg- védjük eddig elért eredményein­ket és békénket. Érezzük felelős­ségünket, különösen mi, komlói bányászok, akik az imperialisták láncos kutyájának, Títonak a szomszédságában vagyunk és tudjuk, hogy itt elszánt, bátor és helytálló bányászokra van szük­ség. Ezért megbonthatatlan egy­ségbe sorakozunk fel Pártunk, nagy barátunk, segítőtársunk: a dicső Szovjetunió mögött és kö­vetjük a szab^dságszerető dolgozó népek vezércsíHágát: Sztáüirjt. A pártszervezet részéről: PÁLINKÁS GYÖRGY. Szakszervezet részéről: GROSZ FERENC. Vállalatvezető: BUKOVSZKY JÁNOS. DISZ-szervezet részéről: MESTERFALVI GYULA.“ Az ötéves terv második évének feladatai Vas Zoltán elvtárs naQyjeientŐségü beszéde a budapesti Sportcsarnokban Az Albertíelepi-háiiya dolgozóinak vállalása Az ATborttelcpi-hánya dolgozói is levelet, intéztek Rákosi Mátyás elv- tár sho*, amelyben vállalták, hogy 1951 január, február hónapban az előirányzott terven felül a kon. qreftszusiq 4.000 Ionná szenei adnak n é fjgn.zdasáounknak. A munkahelyeket megfelelő méretű bányafával látják el (V ezzel a fáj- laffos fa fogyasztást, havonta 15 szá­zalékkal csökkentik. A frontfejtése­ken új robbantási eljárással 20 ■szá­zalék robbanóanyag megtakarít ást érnek el. Havi áramfelha<szriálásu- kat 10 százalékkal csökkentik. A r/.ón minőségének megjavítása érde­kében a. jelenlegi meddő tar tál in at ‘Ki «zúzalékkal csökkentik. Vállalják, hogy az eddig fio száza­lékban már bevehetett mclegesá. kányváltást február 24-ig a szénen dolgozók 90 százalékára kiterjesz­tik. Az igazolatlan műszakok szá­mát február 24.ig !o százalékról 1 ■százalékra csökkentik é< az év vé­géig teljesen megszüntetik. A ter­melékenység emelé-e érdek éheit vál­lal iák. hogy a 100 százalékon alul teljesítők számát- . % .aval csökken­tik február ?4-ig. A frontfejtéseken február 24-ig 40 dolgozót tanítanak meg a szfahánovista munkamódszer alkalmazására. Yáiártovábbképző tan- folyamot indítanak GO fővel január 15.töl és 15 főve] egv rneebauikai és szilárdságtani tanfolyamot. A szállítási munka érdekében vállal­ják. hogy minden műszakban ifjú­sági brigádot szerveznek a csapa­toknak tires csillével \ aló jobb el. látására. A Budapesti Pártbizottság ak­ti vaértelkezl étén Vas Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja előadást tartott az ötéves terv második évé­nek feladatairól. Bevezetőben rá­mutatott arra, hogy ötéves tervünk eredményei a béke ügyét, a szocia­lizmus építését szolgálják, majd ki­emelte azt a nagy segítséget, ame­lyet a nagy Szovjetunió nyújt ha­zánknak a békés építőmunkához. Ezután áttért az első tervév ered­ményeinek ismertetésére. Az ötéves terv első évének hatalmas eredményei az iparban _ Az 1950-es év a szocializmus ép ítése útján jelentős lépésekkel vitte előre hazánkat. Elértük, hogy a, gyáripar száz százaléka, az építő­anyag-ipar száz százaléka, a közleke­dési vállalatok száz százaléka, a mező- gazdaság 14.3 százaléka, a kisipar 10.6 százaléka, a nagykereskedelem­nek száz százaléka, a kiskereske­delemnek 67 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista szektor részesedése a nemzeti jö­vedelemben. elérte a 70 százalékot. — Az ötéves terv eredeti elő­irányzata szerint a gyáripari terme­lésnek az első tervévben 17.7 szá­za lókkal kellett növekednie. Rákosi elvtárs kezdeményezésére. Pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján a fejlődés ütemének meg­felelően az előirányzatot évközben csaknem kétszeresére, 34.1 száza­lékra emeltük fej. A gyáripar a fel­emelt előirányzatot is túlteljesítette. — A nehézipar fejlődése több mint. 36 százalék. Ezen belül a ne­hézgépgyártás termelése 40.5 szá­zalékkal volt nagyobb. A nehézipar fontosabb termékeinél az 1950. évi termelés a következő mértékben múlta fe ül az 1949. évi eredmé­nyeket: Szén 13.0% Villamosenergia 20.7% Nyersacél 20.4% Esztergagépek 93.1% Marógépek 29.6% Diesel-motorok 58.3% Traktor 58.9% Vasúti személykocsi 102.2% Tehergépkocsi 107.7% Tégla 122.0% Cement 46.1% Foszformű tr ág y a 72.03%- A könnyűipar tér melése az eredetileg előirányzott 11.8 száza­lékos emelkedéssel szemben 1949- hez képest 29.4 százalékkal növe­kedett. — Az ötéves terv eredeti elő­irányzata. szerint az építőipari vál­lalatok termelésének az első terv­évben 39.5 százalékkal kellett volna növekednie. Az építőipar 1950. évi tényleges teljesítménye 122.9 száza­lékkal nagyobb, mint egy évvel ko­rábban. 4 mezőgazda sá«; fejlődése — Az ötéves terv előírja mező- gazdaságunk elmaradottságának fel­számolását, hozamának jelentős emelését. 1950-ben az állami gaz­daságok területe 543.000 kai. hold­ról 823.000 kát. holdra, termelőszö­vetkezeteink területe pedig 316.000 kát. holdró' S11.000 kát. holdra emelkedett. Gépállomásaink száma 221-röl 361-re növekedett. Jelentő­sen fokoztuk a mezőgazdaság kor­szerű gépekkel való ellátásét. 1950- ben 3171 új traktort, 251 új von­tatót, 1737 új cséplőgépet bocsátot­tunk a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Az á lami gazdaságokban meg­jelentek az első arató-cséplőgépek, a kombájnok. Amíg 1949-ben 9000 vagon műtrágyát használt fel a mezőgazdaság. 1850-ben 17.400 va­gon műtrágya állt a mezőgazdaság rendelkezésére. — A mezőgazdaság fokozott el­látása gépekkel és a szükséges anyagokkal megmutatkozott a ter­méshozamban. A holdankénti ter­mésátlag az állami gazdaságokban búzánál 15.1 százalékkal, rozsnál 30.7 százalékkal, kukoricánál 29.-1 százalékkal haladta meg az összes e gy é n i ga zdáJ k odó k termését'a gall. A termelőszövetkezeti csoportúi: ter­mésátlagai búzánál 4.6 százalékkal, rozsnál 14.9 százalékkal, kukoricá­nál 15.1 száza1 ékkai voltak maga­sabbak. mint a dolgozó párásítói: termésátlagai. Ae. élct§zínTona1 jelentős emelkedése — ötéves tervünk előírta népünk életszínvonalának további emelését. — A gyáriparban a dolgozók szá­ma egy év alatt 12 százalékkal emelkedett, A gyáripari doigozók béralapja ennél jóval nagyobb mértékben, 19 százalékkal lett na­gyobb, aminek megféelően az élet- színvonal tovább emelkedett. — A szocializmus építésének nagy eredménye, hogy hazánkban a dől gőzök egyszersrrvindenkorra rnegsz aba d úl! a k n kapituh'imusna le a dolgozók számára legnagyobb á’ kától: a munkanélküliségtől. — A gyáriparban a munka terme­lékenységénél: fejlődését 16.8 szá­zalékra terveztük és Ifi.4 százalék­ra teljesít ettük. ■ A dolgozók é etszínvonalának emelkedését szolgálják a közegész­ségügy. a szociális gondoskodás, a népművelés, a népoktatás fcjleszlé- sével elért 1950. évi eredmények. 1950-ben 28.400 lakást építettünk. A rendéöintézelek lelje.sítőképessé­gét 25 százalékkal, a- bölcsődei férőhely számát 10 százalékkal nö­vel bük. A szervezett üdültetésben résztvevők száma 1950-ben 40 szá­zalékkal vöt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az, óvodák száma 1950-ben 144-gyel növekedett. Ezután ismertette a közoktatás­ban elért eredményeinket, majd rá­mutatott néphadseregünk fejlődé­sére. Megállapította, hogy ötéves tervünk előírásának megfelelően, je'enias lépést tettünk előre, hogy országunkat ipari-agrár országgá fejlesszük. Ezután rátért, az ötéves terv első éves szervezésének és tervteljesítésének árnyoldalai ismer­tetésére. Az 1950-cs len kél alapvető hibája — Az 1950. évi népgazdasági tervnek mindenekelőtt volt két aktpvetö hibája, Az egyik az. hogy elkésve készültünk el vele és így 'későn került le az üze­mekhez. A másik az, hogy a terv egész sor területen jelentősen alábecsültc a szocializmus erőforrásait, aminek kö­vetkeztében népgazdaságunk több ága a r án y t a 1 a n u 1 fejlődött­— 1950-es tervünk készítésekor elég szép számmal voltak és sajnos még ma is akadnak olyan lervmunkások. akik tapasztalatlanságból vagy felelőtlenség­ből. megalkuvásból vagv nem egvszer ellenséges beállít ott* ág injait úg> vél­ték, hogy akkor végeznek jó munkál, ha békés és jámbor módon beienyug- szanak alacsonyam megszabod, nem ..feszített" f«4a da lókba, amelyek senkii sem mozgósítsanak. Az ilyen tervezés­ről a legkeményebb kritikával kell meg­állapítani. hogy alapvetően helytelen. A: ilyen terv nem szocialista terv. A: ilyen tervezés lebecsülése dolgozó né­pünknek és a tervek mozgósító ere je­nek. A szocialista tervmunkás feladóin előrenézni és fcszítelteip ösztönzően megszabni a fejlődést. A laza tervezés ariíntrialanságfoliat okoz — A laza tervezés felszámolása azérí is múlhatatlanul szükséges, mert, fai tervvel szemben jelentkező tcrvttílleljc- siiés arámjIerlansáffoka! hozhat léire a népgazdaságon belül. Ezek az arány­talanságok az 1950. óvj terv végrehaj­tása során ténylegesen jelentkeztek. Az aránytalanságok jórészt annak a kövei krzményei, hogy a tervek túlteljesítése nem egyenletesen történt a népgazdaság minden területén, s így míg a nehéz­ipar termelése 30.4..«százalékkal nőit, n széntermelés csak 13 százalékkal leli nagijobb. — A bányászértekezleten találóan nmla-toll rá Rákosi elvlárs: ...Akármi­lyen rohamos is azonban ez a fejlődés, akármilyen tekintélyes az évi 13 száza­lék emelkedés, ugyanakkor a ne­hézipar fejlődése ennek majdnem há­romszorosa: 345 százalék. .Ez a nagt) emelkedés teszi szükségessé, hofft) a 13 százalékon felni többel követeljünk hát- gyászainktól A tíiezíígazriaságí termelés hiányosságai- Komoly aránytalanságot okoz nép.- gazdaságnnkban az is. hogy a mező gazdasági termelés fejlődése lemarad: az ipar erőteljes fejlődése mögött. Rá­világít ez arra a mindinkább nyilván­való ellentmondásra is. amely a szo­cializmus építésének mai szakaszában az egvio gyorsuló illemben fejlődő szocialista nagyipar és túlnyomó részé­ben még ma Is egv helyen topogó kis- árutermelő mezőgazdasági termelés kö­zölt mutatkozik­— Ezt az ellentmondást csakis az é önjáró állami birtokok további fej­lesztésével .a termelőszövetkezetek meg. erősítésével, a korszerű •nagyüzemi gaz­dálkodás kiterjesztésével, a gépállomá­sok hálózatának további megerősítésé vei. a nemesitőlt veíömagellátás. » mű- fi'ágvaeü-jfás fokozásával, a szerződése.' termelés kiterjesztésével és a mozog::-/ itnsá-gi beruházások egyébb cőik’Iü/-' sehiek erőteljesebb megvalósításával le­in! kiküszöbölni. ,! mezőgazdaság szocialista szek­toréiban azonban még kontóig lenni> ív dók js- vonnál:. Vgnmi gn/ihuág> ül- jóllehet terméshozamuk általában jóval magasabb, mint az egyénileg gaz­dálkodó parasztoké megengedhetetle­nül rosszul gazdálkodnak, mert azokkal az eszközökkel, amelyeket államunk bőségesen bocsát rendelkezésünkre, az (Vértnél sokkal nagyobb eredményeket kellene elérniük. Egy sor állami gazda­ságban rossz a munkaszervezés-gyenge a munkafegyelem. Saját maguk megfelelő ellátására és nem az árutermelésre vesz­nek .irányt. hej!eltebb gazdasági szervezettség­re van szükség termel Ősz öuetkez el ei nk- né! is. Termelőszövetkezeteink — jólle­het általában magasabb terméshozamot mutatnak fel. mint az, egyénileg gaz­dálkodó parasztgazdságok — viszonylag még mindig alacsony színvonalon ter­meinek. A mezőgazdaságot érintően általános­ságban még két problémát kel. kihang­súlyozni. Későn vettük észre, hogy baj van állatállományunkkal, főként a ser­tés és szarvasmarha tenyésztéssel. 1 hőb­ben állaIállományúi)k ténylegesen műk­ként és erre a rendellenes jelenségre földművelésügyi tervezeteink, a helyi lám ácsok, d-e pártszervezeteink sem híviák fel időben a figyelmet. Aránytalanságokat okozott az is. hogy a jó gabona ter info és bizonyos spekulatív lehetős é g e k k i h a s z 11 á I á s a miatt H parasztság kezén lévő vásárló erő is jelentősen megnövekedőit. V vásárlóerőt áruval fedezni tudtuk, le az ellenség támadása kö \ elk ez lében időnként ..vásárlási iáz‘: zavarta meg az áruellátás egyensúlyát; fokozta a ..vá­sárlási láz' hatását a felvásárló ke­reskedelemben még mindig jelentkező szervezetlenség és el en'égcs lökés spe­kuláns befolyás is. \ hibák és hiányos­ságok ellenére Pállunk kemény köz­belépésével sikerüli a nehézségekéi le­küzdeni- .1 dolgozók ellátásit bizl nsi ti'n vau és biztosítva lesz. t dolgozó lita­gija r nép biztos benne, hagg a: élel­mezési hehg:'. : tOÖI-heu még közepes termés mellett is nem rosszabb, hanem jobb Ívsz és az életszínvonal emelés előirt ütemé! r.z ("címezés /< .-én tartani tud iák. ("isszrfoybth'ii •. /»•»' /Till, é--" eredményi ket es hibákat, mvgátUi/n!-

Next

/
Thumbnails
Contents